VÁLLALATI

GAZDASÁGTAN
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
KURZUS:
1 Előadás és 1 Gyakorlat kéthetente
3 kredit
Gyakorlat KÖTELEZŐ
1 hiányzás engedélyezett

Miről is lesz szó?

ÉRTÉKELÉS:
Órai feladatok
6*5 pont = 30 pont

Vizsga = 70 pont

Érdemjegy = órai+ vizsga

Minimum 60% !!!
VÁLLALATI VAGYON
VAGYON

Befektetett Forgó
Eszközök Eszközök

Immateriális TÁRGYI BEFEKTETETT

JAVAK ESZKÖZÖK Pénzügyi eszk.
Tárgyi Eszközök (HP59)
Tárgyi Eszközök
Létrehozás, üzembe helyezés, bővítés

Üzemképes fenntartás

Eladás, megszüntetés
Értékteremtés:

„BEFEKTETÉS” VS „BERUHÁZÁS”
Beruházások:
Értékük alapján (Bruttó vs. Nettó)
Értékalkotás szerint (Termelő vagy nem)
Funkciójuk alapján (Alap, járulékos, kapcsolódó)
Készültségi fok (Befejezett vagy nem)
Jelleg (Zöldmezős, Barnamezős, Meglévő)
Döntési szint (illetékesség)
Pénzügyi források
(Saját, külső, vegyes)
Beruházási döntés
Beruházási döntés
Beruházási alternatívák
Döntés megalapozása
Számítások és Kockázatelemzés
Javaslatok értékelése
Tőkeszükséglet
Finanszírozási döntés
(Tőkepiac)
Statikus VS. Dinamikus
STATIKUS
Beruházás ÉRTÉKE
Megtérülési IDŐ =
Éves NYERESÉG

Éves NYERESÉG
Megtérülési RÁTA =
Beruházás ÉRTÉKE

Élettartam NYERESÉG
Forgási mutató =
Beruházás ÉRTÉKE
STATIKUS Példa
Befektetés értéke: 1,6 millió
Éves nyereség: 800 ezer
Hasznos élettartam: 3 év

Megtérülési idő = 1,6 / 0,8 = 2 ÉV

Megtérülési ráta = 0,8 / 1,6 = 0,5 (50%)

Élettartam nyereség = 3 * 0,8 = 2,4 millió

Forgási mutató = 2,4 / 1,6 = 1,5
 A beruházás B beruházás C beruházás
A beruházás 2 millió Ft 3 millió Ft 4 millió Ft
értéke
Az átlagos 500.000 Ft 1 millió Ft 800.000 Ft
nyereség
A várható 8 év 5 év 7 év
időtartam
Számított adatok
Megtérülési idő 4 év 3 év 5 év
Megtérülési ráta 0.25 0.33 0.2
Forgási mutató 2.0 1.6 1.4
DINAMIKUS
Nettó Jelenérték (Net Present Value)
Jövedelmezőségi Index (Profitability Index)

Co = Befektetett pénzösszeg
Ct = adott időszak pénzáramai
t = évek száma
r = elvárt hozam
(kumulatív kamatláb)
 DINAMIKUS
Év Nyereség (eFt) Diszkonttényező Diszkontált nyereség (eFt)
A B
A B Ha i=0,10 Ha i=0,14
i=0.10 i=0.14 i=0.10 i=0.14
0 -10 000 -14 000 1.000 1.000 -10000 -10000 -14000 -14000
1 6 000 3 000 0,9091 0,8772 5 454,5 5 263,2 2 727,3 2 631,6
2 5 000 4 000 0,8264 0,7695 4 132,2 3 847,3 3 305,8 3 077,9
3 4 000 6 000 0,7513 0,6750 3 005,3 2 699,9 4 507,9 4 049,8
4 3 000 7 000 0,6830 0,5921 2 049,0 1 776,2 4 781,1 4 144,6
5 2 000 8 000 0,6209 0,5194 1 241,8 1 038,7 4 967,4 4 154,9
NPV - - - - 5882,9 4625,4 6289,4 4058,8
PI 1,6 1,5 1,4 1,3
VÁLLALATI
GAZDASÁGTAN
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
Amortizáció
Amortizáció: az immateriális javak és a tárgyi
eszközök fizikai, erkölcsi avulása, kopása, amit
átadnak az elhasználódásuk során.

Értékcsökkenés. Az amortizáció pénzben

kifejezett értéke, amelyet a vállalat költségként
számol el, hiszen ily módon tudja az értékátadási
folyamatot elszámolni.
VÁLLALATI VAGYON
VAGYON

Befektetett Forgó
Eszközök Eszközök

Immateriális TÁRGYI BEFEKTETETT

JAVAK ESZKÖZÖK Pénzügyi eszk.
Tárgyi E. - Amortizációja
Kötelező értékcsökkenési leírást (amortizációt)
végezni:

Immateriális javak
Tárgyi eszközök

Törvényi kötelezettség írja elő!

Értékcsökkenés:
Rendszeres (terv szerinti)

Rendkívüli (terven felüli)

Könyv szerinti érték magasabb a piacinál
Értéke tartósan csökkent

Rendszeres leíráskor
Kiindulási (beszerzési vagy előállítási érték)
Várható élettartam
Leírási módszert
Leírás menete (módszer)
Időarányos amortizáció
Lineáris
Degresszív
Progresszív

Teljesítményarányos

Maradványérték
Várhatóan realizálható érték
Lehet (0) nulla
Lineáris
Amortizációs kulcs
BRUTTÓ Érték
1/n *100
n = évek száma - 50e FT

Bruttó érték / évek száma - 50e FT

3 éves élettartam - 50e FT

150.000 Ft Bruttó érték

150/3 = 50.000 Ft/év IDŐ

DEGRESSZÍV
Amortizációs kulcs =
BRUTTÓ Érték
Még várható élettartam/S *100

S = n* (n+1)/2

8 éves élettartam
3,2 millió Bruttó érték

S = 8* (8+1)/2 = 36
IDŐ
DEGRESSZÍV
Amortizációs kulcs =
BRUTTÓ Érték
Még várható élettartam/S *100
S = 36
8 /36 *100 = 22,2%
7 /36 *100 = 19,4%
6 /36 *100 = 16,7%

3 év végén Maradványérték?
= 22,2+19,4+16,7 = 58,3 %
= 3,2 M * 0,417 = 1,333 Millió IDŐ
PROGRESSZÍV
BRUTTÓ Érték

IDŐ
TELJESÍTMÉNYARÁNYOS
TELJESÍTMÉNYARÁNYOS
Bruttó érték: 8 MILLIÓ Ft
Várható élettartam/teljesítmény: 50.000 km (Tényleges: 3,105 km)

Bruttó Érték
Amortizációs kulcs =
Várható teljesítmény

Maradvány érték = Bruttó É. – (Tényleges teljesítmény * A. Kulcs)

Amortizációs kulcs = 8 / 0,05 = 160 Ft/km (Egységnyi amortizáció)

Maradvány érték = 8 millió – (3105 * 160) = 8.000.000 – 496.800
Maradvány érték = 7.503.200 Ft
VÁLLALATI
GAZDASÁGTAN
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
VÁLLALATI VAGYON
VAGYON

Befektetett Forgó
Eszközök Eszközök

Immateriális TÁRGYI BEFEKTETETT

JAVAK ESZKÖZÖK Pénzügyi eszk.
Készletek
Készletek
Forgóeszközök
Pénzeszközök
Készpénzt
Számlapénzt
Csekket

Értékpapírok
Követelések
Készletek
Időbeli elhatárolások
Készletek
Vásárolt készletek
Anyagok
Áruk
Saját termelésű készletek
Befejezetlen és félkész termékek
Késztermékek
Készletekre adott előlegek
Összes készlet.
Készletezett anyagok teljessége
Anyag készletek
Alapanyag,
Segédanyag,
Üzem és fűtőanyag,
Tartalék alkatrészek
Egyéb anyagi eszközök készleteit.

Függő (komplementer) készletek

Független készletek
Hasznosságuk alapján
Inkurrencia
Régóta nem volt rá kereslet

Immobilia
Régóta nem mozgott

Felesleges
Belátható időn belül nem hasznosítható

Slack
Komplementer hiánya miatt nem hasznosítható
Készletnyilvántartás
Nyitó Készlet
Záró Készlet

Biztonsági készlet (törzs-, minimális készlet)

Jelzőkészlet
Átlagkészlet
Folyókészlet
Maximális készlet
 Készletnyilvántartás
Maximális Készlet

Folyó Készlet

Jelző Készlet
KÉSZLETSZINT

Szállítási IDŐ

Biztonsági Készlet
IDŐ
Gyakorlati Példa
Egy vállalkozás napi üvegfelhasználása 300
darab.
Az utánpótlási idő 5 nap
A szállítási idő 3 nap
Az utánpótlási késedelem 2 nap
Számítsa ki a:
◦ Minimális, Jelző, Átlag, Folyó és Maximális
készlet szintjét
 MEGOLDÁS
Biztonsági készlet
◦ Napi felhasználás 300 db * utánpótlási késedelem napjaival 2 nap = 600 db

Jelző készlet
◦ Napi felhasználás 300 db * szállítási idő 3 nap + biztonsági készlet 600 db =
1.500 db

Átlagkészlet
◦ Biztonsági készlet 600 db + folyó készlet fele 750 = 1.350 db

Folyó készlet
◦ Napi felhasználás 300 db * utánpótlási idő 5 nap = 1500 db

Maximális készlet
◦ Folyó készlet 1500 db + biztonsági készlet 600 db = 2100 db
 Készletek költségei
A beszerzés költségei: A készletezés költségei: A hiány költségei:
Szállítási költségek Raktárfenntartás Elmaradt nyereség
Rendelésfeladás Anyagmozgatás Adminisztrációs
többletköltségek
Átvételi költségek Tárolási veszteség
jó hírnév csökkenés
Ügyvitel költségei Adminisztráció
Rakodás Értékcsökkenés Késedelmi kötbér

Minőség-ellenőrzés Biztosítás Állásidőre adott bér

Szállítási veszteség Speciális körülmények Rendkívüli beszerzés

biztosítása többletköltsége
Expediálás
 Megrendelés ütemezése
Január 10 t Május 40 t Szeptember 10 t
Február 10 t Június 50 t Október 20 t
Március 10 t Július 10 t November 50 t
Április 30 t Augusztus 20 t December 40 t

A raktározási költségek 300 Ft/t, a készlethiány költségei

4000Ft/t és a feltöltési költség szállítmányonként 2000 Ft.
Hatékonyság Mérése
Forgási mutatók
 Forgási sebesség fordulatokban -
fordulatok száma (fs)
 Kiszámítása: Árbevétel / Átlagkészlet

 Forgási sebesség napokban – forgási idő

(fn)
 Kiszámítása: n*Átlagkészlet/Árbevétel

Eszközigényesség: m=átlagkészlet/árbevétel
Gyakorlati Példa
A vállalkozás átlagkészlete januárban 120 eFt,
árbevétele 980 eFt volt.

Számítsa ki:
A forgási sebességet napokban
A forgási sebességet fordulatban
Állapítsa meg, milyen fordulatszámra lenne
szükség 1,5 millió forint árbevételhez?
Gyakorlati Példa
◦ Forgási sebesség (fordulat)
fs=árbevétel/átlagkészlet
fs= 980.000Ft/120.000Ft=8,17 fordulat
◦ Forgási sebesség napokban (forgási idő)
fn=n*1/fs vagy fn=n*átlagkészlet/árbevétel
fn=31nap*1/8,17fordulat=3,79 nap/ fordulat vagy
Fn=31*(120.000Ft/980.000Ft)=3,79 nap/fordulat
Tehát egy hónapban ennek a vállalkozásnak több mint
8x fordul meg a raktárkészlete. Illetve amennyiben
ennyiszer szeretnénk megforgatni a készleteket ahhoz
3,79 nap alatt kell, hogy egyet forduljon.
TESZT 5 pontért
A vállalkozás átlagkészlete januárban 240 eFt,
árbevétele 1960 eFt volt.
Mennyi a forgási sebessége? (Fordulat)
(30 mp – 1p)

A) 9,54
B) 8,17
C) 7,09
D) 6,28
Egy vállalkozás napi paletta felhasználása 500 db. Utánpótlási
ideje 5nap, késedelmi ideje 3 nap. Mennyi lesz a biztonsági
készlet?
(2 min – 2p)

A) 2500 db
B) 2000 db
C) 1500 db
D) 1000 db
Egy vállalkozás napi paletta felhasználása 500 db. Utánpótlási
ideje 5nap, késedelmi ideje 3 nap. Mennyi lesz a folyó készlete?
.
(2 min – 2p)

A) 5000 db
B) 4000 db
C) 3000 db
D) 2500 db
VÁLLALATI
GAZDASÁGTAN
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
VÁLLALATI VAGYON
VAGYON

Befektetett Forgó
Eszközök Eszközök

Immateriális TÁRGYI BEFEKTETETT

JAVAK ESZKÖZÖK Pénzügyi eszk.
Készletek
Készletnyilvántartás
Nyitó Készlet
Záró Készlet

Biztonsági készlet (törzs-, minimális készlet)

Jelzőkészlet
Átlagkészlet
Folyókészlet
Maximális készlet
Készletnyilvántartás
ÁTLAG

FIFO
First In First Out

LIFO
Last In First Out

LOFO
Lowest In First Out

HIFO
Highest In First Out
FIFO

Április 4)

Március 3)

Február 2)

Január 1)
LIFO

Április 1)

Március 2)

Február 3)

Január 4)
 Átlag
Időszaki mozgások Mennyiség q-ban Egységár Ft/q

Időpontja Megnevezése

I.1 Induló készlet 400 200

I.25 Első csökkenés 300 -

III.20. Első növekedés 400 225

V.10. Második csökkenés 300 -

VII.5. Második növekedés 300 240

X.20. Harmadik csökkenés 400 -

XII.5. Harmadik növekedés 400 250

 Átlag
Szakaszos értékelés esetén:
Időszaki rendelkezésre álló készlet: (400+400+300+400) = 1500q
Időszaki csökkenések összesen: (300+300+400) = 1000q
Időszaki zárókészlet: (1500-1000) = 500q
Időszaki átlagár
(400x200)+(400x225)+(300x240)+(400x250)/1500q = 228Ft/kg

Időszaki zárókészlet értéke: (500x228) = 114.000 Ft

 Átlag
Időszaki mozgások Mennyiség q- Egységár Átlagár Új készlet

Időpont-ja Megnevezése ban Ft/q Mennyiség Érték

I.1. Induló készlet - - 200 400 80.000

I.25. Csökkenés -300 - 200 100 20.000

III.20. Növekedés +400 225 220 500 110.000

V.10. Csökkenés -300 - 220 200 44.000

VII.5. Növekedés +300 240 232 500 116.000

X.20. Csökkenés -400 - 232 100 23.200

XII.5. Növekedés +400 250 246,40 500 123.200

FIFO
Zárókészlet : 500q
Ebből: utolsó beszerzésből 400q (400x250)=100.000Ft
Utolsó előtti növekedésből 100q (100x240)= 24.000Ft

Zárókészlet értéke 124.000Ft

LIFO
Zárókészlet: 500q
Az induló készletből 400q (400x200)= 80.000Ft
Az első beérkezésből 100q (100x225)= 22.500Ft

Záró készlet értéke 102.500Ft

FIFO és Átlag
TESZT 5 pontért
Melyik készletértékelési módszernél ürítem ki a raktárból
legelőször a legkorábban beérkező árut? (30 mp – 2p)

A) FIFO
B) LIFO
C) LOFO
D) HIFO
Melyik készletértékelési módszernél ürítem ki a raktárból
legelőször a legkésőbb beérkező árut? (30 mp – 2p)

A) FIFO
B) LIFO
C) LOFO
D) HIFO
VÁLLALATI
GAZDASÁGTAN
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
Üzleti modell építés
Üzleti modell építés
Ügyfélcsoportok
Értékajánlat
Csatornák
Ügyfélkapcsolatok
Bevételek
Kiemelt Erőforrások
Kiemelt Tevékenységek
Kiemelt Partnerek
Költségszerkezet
Üzleti modell építés
Ügyfélcsoportok
Célcsoport (fizetőképes)

Szegmensek
Különböző csatornák

Különböző termékek

Különböző ügyfélkapcsolati magatartás

Eltérő jövedelmek

Szolgáltatás/termék különböző aspektusai

Ügyfélcsoportok
Célcsoport (fizetőképes)

Piacok
Tömegpiac

Rétegigény szerinti piac

Szegmentált piac

Diverzifikált piac

Sokszereplős piac
Értékajánlat
Miért részesítenek minket
előnyben a konkurenciával
szemben?

Újdonság ereje Költségcsökkentés

Teljesítmény Kockázatcsökkentés
Egyéni igények kiszolgálása Hozzáférhetőség
Árérték Kényelem
Márka Segítség/tervezés
 Csatornák
Kommunikáció
Értékesítés
Logisztika
Vásárlás utána kapcsolattartás
CSATORNA TAPUSOK CSATORNÁK SZAKASZAI

Ügynökök
Közvetlen

Figyelemfelkeltés

Webes értékesítés
SAJÁT

Vásárlás után
Saját üzletek

Közvetítés
Értékelés

Partner üzletek
Vásárlás
Közvetett
PARTNER

Nagykereskedelem
Ügyfélkapcsolatok
Milyen kapcsolatot szeretnék?

Új ügyfelek szerzése

Ügyfelek megtartása
Eladások növelése
Bevételek
Tranzakciós, egyszeri vagy ismétlődő?

Termékeladás
Használati díj
Bérleti díj
Bérlés/kölcsön/lízing
Licencdíjak
Közvetítői díj (jutalék)
Hirdetés
Kiemelt erőforrások
TÁRGYI

SZELLEMI

EMBERI

PÉNZÜGYI
Kiemelt tevékenységek
ELLÁTÁSI LÁNC

TERMELÉS

PROBLÉMAMEGOLDÁS

HÁLÓZATOK/Platform
Kiemelt partnerek
Beszállítók és partnerek
Hozzájárulnak az üzleti modellünkhöz

OPTIMALIZÁLÁS és KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS

KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

ERŐFORRÁSOK BESZERZÉSE
Költségszerkezet
KÖLTSÉGORIENTÁLT MODELL

ÉRTÉKORIENTÁLT MODELL

FIX KÖLTSÉGEK ARÁNYA

VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK

ÜZEMMÉRET

KÍNÁLAT SZÉLESSÉGE
 Vállalati
Gazdaságtan
1. KÖRNYEZET
DOBÓ RÓBERT
DOBO.ROBERT@UNI -BGE.HU
Gazdálkodó szervezet
Entitás (jogi) gazdasági tevékenységet folytat (termék,
szolgáltatás)
Profit orientált működés (non profit)

Részlegek együttműködése:
Marketing – igények felmérése, kommunikáció, célcsoport
Pénzügy és számvitel – vállalat működése, finanszírozás, likviditás
Menedzsment és HR – folyamatirányítás, kapacitás szervezés,
ellenőrzés, motivációs
IT és termelés, logisztika – termelés, szállítmányozás,
termelésirányítás, termékfejlesztés, folyamatoptimalizálás
Vállalkozás definíciói, kulcstényezői
Sajátos gondolkodásmód, magatartásforma, tevékenység

Gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata

Célja, fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett

Kreativitást és innovációt feltételez

Kockázatvállalást és nem rutinszerű döntéshozatalt igényel

 Gazdasági körforgás
Termelési tényezők Termelési tényezők Munkabér
piaca
Tőke ellenérték Munkaerő

VÁLLALKOZÁSOK
HÁZTARTÁSOK

Termékek,
szolgáltatások Ellenérték Termékek,
Fogyasztási cikkek
Bevételek piaca szolgáltatások
A gazdaság szektorai
Elsődleges (primer) szektor

Másodlagos (szekunder) szektor

Harmadlagos (tercier) szektor

A gazdaság szektorai
Elsődleges (primer) szektor: a természet elsődleges
nyersanyagainak kitermelésével foglalkoznak. (Pl.
mezőgazdaság, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat
stb.)
A gazdaság szektorai
Másodlagos (szekunder) szektor: a feldolgozó ipar, itt
található minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok
feldolgozását végzi. (Pl. élelmiszer ipar, vegyipar, vas- és
acélipar, gépgyártás, járműipar, textilipar stb.)
A gazdaság szektorai
Harmadlagos (tercier) szektor: a tágabb értelemben
vett szolgáltatások. Ez a mai gazdaság meghatározó
szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át.
Gazdasági rendszerek
Piacgazdaság
Termelési tényezők magán tulajdonban
Piaci koordináció, monopóliumok veszélye

Tervgazdaság
Termelési tényezők állami (köz) tulajdonban
Központi tervek, tervutasítás, rugalmatlan

Vegyes gazdaság
Termelési tényezők vegyes tulajdonban
Egészséges egyensúly az állami szabályozás mértékében
KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
MIKRO KÖRNYEZET:

ELEMEI
Vevők
Versenytársak
Szállítók
Közvélemény
(Piaci közvetítők)

PIACRALÉPÉS KORLÁTAI (lsd. köv. dia)

KÖRNYEZET VIZSGÁLATA
Piacra lépési KORLÁTOK:
Állami szabályozás

Méretgazdaságosság

Termékdifferenciálás

Partnerváltás költségei

Tőkekorlátok

Elosztási csatornákhoz való hozzáférés

Egyéb korlátok
SWOT analízis
Mikro Környezet - Érintettek
Érintettek – Stakeholder
Belső VS. Külső

Érdekellentétek kezelése
Menedzsment
Tulajdonosi réteg
Befektetők
Alkalmazottak
Porter Értéklánc Modell
Mikro Környezet -Porter5
Vásárlók

Helyettesítő Konkurencia Beszállítók

Termékek Rivalizálás

Belépési
Korlátok
PESTEL – Makro környezet
Political (Politikai)
Economic (Gazdasági)
Socio-Cultural (Kulturális)
Technological (Technológiai)
Environmental (Környezeti)
Legal (Jogi)

Közvetlen mikro tényezők

BCG Mátrix
Fejlesztési Stratégia (Ansoff)
Meglévő TERMÉK ÚJ
Meglévő

PIACI TERMÉK-
BEHATOLÁS FEJLESZTÉS
Piac

PIAC- DIVERZIFIKÁCIÓ
FEJLESZTÉS
ÚJ
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
Feladatok:
1. A környezeti feltételek lehetővé teszik-e az elindulást?
◦ piacképesség
◦ versenyképesség
2. Biztosíthatók-e a belső feltételek
◦ működőképesség,
◦ üzletképesség
3. A vállalkozó elkötelezettségének vizsgálata
◦ elkötelezettség
◦ felelősségvállalás
◦ odafigyelés
 Vállalati
Gazdaságtan
1. KÖRNYEZET
DOBÓ RÓBERT
DOBO.ROBERT@UNI -BGE.HU
Vállalkozás indítása
Jogi teendők
Jogi, vállalkozás forma kiválasztása
Névválasztás
Székhely, telephely választása

Erőforrások megszerzése (lsd. később)

Üzleti terv kidolgozása

Nem kötelező
Hitelezők, befektetők kérhetik
Vállalkozás indítása
Jogi forma kiválasztása

Megválaszolandó kérdések:
Egyedül vagy társakkal?
Mekkora tőkeigényű tevékenységre akar vállalkozni?
A szükséges tőkét saját vagyonából vagy mások bevonásával
akarja biztosítani?
Igényli-e a társak aktív tevékenykedését a cégben?
Akar-e erőteljesen növekedni, vagy csak biztonságos, a
tisztességes megélhetést nyújtó, saját maga által irányítható
vállalkozást szeretne?
Kész-e jelentősebb kockázatot vállalni, akár magánvagyona
terhére?
JOGI FORMÁK
Lehetőségek:
Egyéni vállalkozás
Közkereseti társaság (Kkt)
Betéti társaság (Bt)
Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
Részvénytársaság (nyRt., zRt.)
Szövetkezetek
Egyéb társas vállalkozások
Non-profit szervezetek
2013-as évi Új polgári törvénykönyv (2014 márciusa)
 2009-es évi 76. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény
Egyéni vállalkozás
Magyarország területén természetes személy a rendszeresen,
nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás
mellett folytatott - gazdasági tevékenységet, egyéni vállalkozóként
végezhet.
A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Választható kéri-e a vállalkozói igazolvány kiállítását ennek Illetéke
a vállalkozói igazolvány kiadásáért: 10.000,- Ft
Erkölcsi bizonyítvány: 3.300,- Ft (Engedélyköteles tevékenység
folytatásához szükséges az erkölcsi bizonyítvány.)
Számlaadásra jogosulttá/kötelezetté válik!
Budapesten 1.000.000,- forint korrigált éves iparűzési adóalapig
mentesség van, efelett iparűzési adót kell fizetni a teljes összeg után,
2%-a (más önkormányzatoknál egyedi elszámolás lehet)
Betéti társaság (Bt)
A betéti társaság (bt.) esetén, társasági szerződés megkötésével a
tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági
tevékenységének céljára, a társaság részére vagyoni hozzájárulást
teljesítenek.
Legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, a társasági
vagyon által nem fedezett kötelezettségek helytálását!
Legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági
kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem
tartozik helytállási kötelezettséggel!
Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság,
amely törzstőkével alakul. A társaság kötelezettségeiért - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei

különböző mértékűek lehetnek;
Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.
Ha több személy közösen vállal kötelezettséget, akkor a
kötelezettség egyetemlegesen terheli a tagokat.
A törzsbetétek összege a törzstőke, nem lehet kevesebb
hárommillió forintnál.
Üzletrész: a törzsbetétekkel arányos jogok és kötelezettségek
összessége.
Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik.
Részvénytársaság (nyRt., zRt.)
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre
meghatározott számú és névértékű részvényből áll, a
részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni.
Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették,
nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül.
Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve
tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül.
A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet
kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő
részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió
forintnál.
A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel
rendelkező, forgalomképes értékpapír.
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés.
Milyen néven működjünk?
Szempontok a választáshoz:

Különbözőség, egyediség, érdekesség

Rövidség
Kiejthetőség, érthetőség
Átalakíthatóság
Benyomás
Játékosság
Mozaikszavak?
Nevekre vonatkozó szabályok
CÉGNÉV = „Vezérszó” + vállakozás jogi formája

Vezérszó: Idegen nyelvű, rövidítés vagy mozaikszó is

lehet, viszont kizárólag latin karakterekkel lehet
feltüntetni! (egyéb előírások is vannak, lást ptk.)

Például: Gipsz Jakab Korlátolt Felelősségű Társaság

Vállalkozások megszűnése
1991. évi XLIX. törvény, valamint annak módosítása a 2017. évi
XLIX. Törvény szabályozza

A vállalkozások megszűnhetnek:
Jogutódlással vagy jogutód nélkül

Megkülönböztetünk:
Csődeljárást
Felszámolási eljárást
Végelszámolást
Az eljárás megnevezése és
jellemzője Csődeljárás Felszámolási eljárás Végelszámolás
Kritérium, ismérvek
adós (vállalat vezetését ellátó
szervezet egyetértésével)
1.Az eljárás megindítását adós (vállalat vezetését vállalat vezetője
kezdeményezheti hitelező (kérelmét indoklással
ellátó szervezet
alátámasztva)
egyetértésével)
bírósági határozattal
(eredménytelen csődeljárást
követően)
2.Az eljárás megindítását Vállalat alapítója vagy
elrendelheti Bíróság Bíróság legfőbb szerve
(cégbíróság
jóváhagyásával)
Kérelem beadásának Köztartozása (adó,
3.Megindítás feltétele időpontja előtt 2 évvel - társadalombiztosítási
nem indulhatott tartozás) nincs
csődeljárás
Társasági szerződésben
meghatározott ideje
4.Eljárás oka lehet: lejárt a társaságnak
Fizetésképtelenség Fizetésképtelenség
(fizetőképesség jellemzi)

Bíróság által kinevezett Bíróság által kinevezett - Vállalat tisztségviselője

5.Eljárást lefolytathatja: vagyonfelügyelő felszámolók névsorában - Bíróság által kinevezett
szereplő felszámoló végelszámoló
 Az eljárás megnevezése
és jellemzője Csődeljárás Felszámolási eljárás Végelszámolás
Kritérium, ismérvek
Fizetőképesség Vállalat jogutód nélküli Vállalat jogutód nélküli
helyreállítása és megszűnése, hitelezők megszűnése, hitelezők
6.Eljárás célja lehet: további működés követelésének lehetséges követelésének teljes
kielégítése mellett, esetleg mértékű kielégítése
fizetőképesség helyreállítása mellett
Fizetési halasztás - Egyezség hitelezőkkel Tevékenység
(moratórium); egyezség újraszervezés érdekében megszüntetése, vagyon
a hitelezőkkel, - Megszüntetés céljából: értékesítése,
7.Eljárás tartalma: reorganizációs tevékenység leállítása, követelések, tartozások
program szerződések felmondása, rendezése
követelések behajtása;
vagyonértékesítés
- Befejezés egyezség és
sikeres csőd esetén
- Eljárás megszüntetése Egyezség hitelezőkkel Megszűnés,
8.Eljárásbefejezés és és bírói határozattal (újjászervezés esetén); vagyonfelosztás
lezárás módja: felszámolási eljárássá tulajdonosok között.
Teljes felszámolásnál: hitelezők
alakítása sikertelen
követeléseinek kielégítése Bírói végzés.
egyezség, csőd esetén.
kötelező sorrend betartásával.
Bírói végzés.
Bírói végzés.
Vállalkozások csoportosítása
1. Méret szerint

2.Tulajdonforma szerint

3. Vállalkozási (jogi) forma szerint

4. Tevékenységi kör
Vállalkozások csoportosítása
Méret szerint (három abszolút mérőszám létezik):
a vállalkozás tulajdonát képező tőke állomány
a teljesítmény (termelés és értékesítés)
a foglalkoztatottak száma

Tulajdon forma szerint:

Származási hely szerint: lehet hazai és külföldi tulajdon.
A források eredete szerint:
Magántulajdon
Önkormányzati (közöségi) tulajdon
Állami tulajdon (egyéni vállalkozásoknál csak magánszemélyek
lehetnek tulajdonosok)

Jogi forma szerint:

Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet stb…
A kérdés fontosságára tekintettel Magyarországon a 2004. évi
XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról rögzíti

 A jogszabály szerint akkor tartozik egy vállalkozás a kis- és

középvállalkozások (röviden: kkv-k) körébe, ha
az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és
az éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót vagy
a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró összegű.
KSH (2020) alapján
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gazd/2019/index.html
KSH 2018
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf
KSH 2018
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf
KSH 2018
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv18.pdf
ÉRDEKESSÉGEK
A GEM (Global Entrepreneurship Monitor) kutatás néhány
megállapítása:
A férfiak kétszer szívesebben indítanak vállalkozást, mint a nők.
A legtöbb vállalkozó a családjához fordul a vállalkozáshoz
szükséges tőke összegyűjtése érdekében.
Az emberek leginkább 35-44 év között kezdenek vállalkozásba.
 Vállalati
Gazdaságtan
3. KÉSZLETEZÉS
DOBÓ RÓBERT
DOBO.ROBERT@UNI -BGE.HU
Mi a lényege?
A termelés és az értékesítés folyamatos, zavartalan
működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító
tevékenység és a hozzá kapcsolódó döntési és tervezési
feladatok rendszere.
Készletgazdálkodás Költségei 1.
UTÁNPÓTLÁSI KÖLTSÉGEK

Közvetlen költségek
beszerzés

Közvetett költségek
megrendelés
átvétel
ellenőrzés
Készletgazdálkodás Költségei 2.
KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI

Raktárköltségek
Fűtés
világítás
karbantartás

Készlettárolás költsége
Anyagmozgatás

Egyéb költségek
biztosítás
igazgatás
Készletgazdálkodás Költségei 3.
HIÁNY KÖLTSÉGEK

Számszerűsíthető

Nem számszerűsíthető
Készlet gazdaságosság?
Kérdések - válaszok:

Mit tartsunk készleten?

Mekkora legyen a készlet?
Milyen időközönként rendeljünk?
Mennyit rendeljünk?
Gazdaságossági kérdések.
Raktározási Modellek
Mikor rendeljünk?

Amikor egy maghatározott

Mindig ugyanakkor jelzőkészlet-szint (s) alá
csökken a készletszint.
(Rögzített rendelési időköz
(t))

Mindig ugyanannyit
„Fűrészfog” modell Kétraktáros modell
(Rögzített rendelési
(t,q) (s,q)
mennyiség (q))
Mennyit
rendeljünk?
Amennyi a maximális
készletszinthez (S) Ciklikus modell Csillapításos modell
szükséges (t,S) (s,S)
 Készlet
mennyisé
g Q
Q Q

Rendelési
jelzőszint
Minimális Utánpótlási Idő
készletszin idő
t
t1 t2 t3

Kétraktáros Modell
 Anyaggazdálkodás

MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT

VÁLLALATI VAGYON
VAGYON

Befektetett Forgó
Eszközök Eszközök

Immateriális TÁRGYI BEFEKTETETT

JAVAK ESZKÖZÖK Pénzügyi eszk.
Forgóeszközök átalakulása

Nyersanyagok

Félkész termék

Késztermék

Áruk

Követelések

Pénzeszközök
Témakörök
A termelési folyamat szakaszai

Az anyagok csoportosítása

Anyagnormák

Példák
Készletek
A termelési folyamat szakaszai
Az anyagszervezés szakasza (input oldal)
A gyártási szakasz (transzformációs folyamat)
A disztribúció szakasza (output oldal)
Nyersanyagok csoportosítása I.
Eredet szerint: mezőgazdasági eredetű,
élelmiszeripari eredetű,
egyéb ipari eredetű anyagok.

Földrajzi eredet szerint:

hazai forrásokból,
importból származó anyagok.

A termék előállításában betöltött szerepük szerint:

alapanyagok, nyersanyagok,
segédanyagok,
egyéb anyagok.
Nyersanyagok csoportosítása II.
Egész évben fellelhető nyersanyagokra/alapanyagok:
Tej, tojás, vágóállat.

Egész évben fellelhető feldolgozott termékek:

Cukor, liszt azzal, hogy ez utóbbi csoport ilyen esetben egy új átalakítási
folyamat nyersanyagbázisát képezi (a liszt a sütőiparban, a cukorka,
keksz és csokoládégyártásban).

Szezonális jellegű nyers-, alapanyagok:

Zöldségek,
Gyümölcsök,
cukorrépa, gabonafélék, burgonya.
Nyersanyagok csoportosítása III.
Azonnali feldolgozást igénylő nyers-, alapanyagok,
például:

Tej, tojás, vágóállat, romlékonyabb zöldségek és

gyümölcsfélék.

Átmenetileg tartósítható nyers-, alapanyagok, például:

Gabona,
Burgonya,
Cukorrépa,
a feldolgozott termékek, melyek további feldolgozási
folyamatban nyersanyagforrásként szolgálnak.
Anyagnormák
Az anyagnormák nélkülözhetetlenek:
anyagfelhasználás tervezéséhez,
üzemek, munkahelyek anyagellátásának szervezéséhez,
anyagfelhasználás utólagos ellenőrzéséhez,
elszámolásához.
Az anyagnormák típusai
Beszerzési norma:
A tervezési számítások során ezt a mennyiséget
100%-nak szokták nevezni.
Bruttó norma (pl.95%):
A beszerzési norma szállítási veszteségekkel (pl.5%)
történő csökkentése után kapjuk meg.
Nettó norma (pl.50%):
A bruttó norma technológiai veszteségekkel történő
csökkentése után kapjuk meg.
PÉLDA:
Egy szárított zöldségfélét gyártó üzem termelési statisztikája a következő adatokat
mutatja:
- Beszerzett mennyiség 500 kg
Szállítási és előtárolási veszteség 15 kg 3%
Technológiai veszteségek
kő és földszennyeződés 35 kg 7%
hulladék 35 kg 7%
hámozás 25 kg 5%
koronalevágás 37,5 kg 7.5%
kockázási veszteség 2,5 kg 0.5%
előfőzési veszteség 4 kg 0.8%
utánkezelési veszteség 1,5 kg 0.3%
elhullási veszteség 5,6 kg 1.2%
szárítás, vízelpárolgás 289 kg 57.8%
elporlási veszteség 7,5 kg 1.5%
----------------------------------------------------------------------------------------
- Késztermék 42 kg 8.4%
Feladat 1.
Egy vállalkozás 500 kg nyersanyagot rendelt, a raktárba viszont
csak 485 kg nyersanyagot raktak be. Mennyi volt a szállítási
veszteség?

Megoldás a következő dián…

Feladat 1.
Egy vállalkozás 500 kg nyersanyagot rendelt, a raktárba viszont
csak 485 kg nyersanyagot raktak be. Mennyi volt a szállítási
veszteség?

Megoldás:
485kg/500kg=0,97 100-97=3%
Feladat 2.
Egy vállalkozás nyersanyagszállításnál jelentkező veszteségei 5%-ot
tesznek ki. Mennyi nyersanyagot kell rendelnie a vállalatnak, hogy a
raktárba 2.185kg nyersanyag érkezzen.

Megoldás a következő dián….

Feladat 2.
Egy vállalkozás nyersanyagszállításnál jelentkező veszteségei 5%-ot
tesznek ki. Mennyi nyersanyagot kell rendelnie a vállalatnak, hogy a
raktárba 2.185kg nyersanyag érkezzen.

Megoldás
2.185kg/0,95=2.300kg

Ellenőrzés
2300*0,95=2.185kg
Költséggazdálkodás
MODULVEZETŐ: DOBÓ RÓBERT
Alapfogalmak
Kiadás: A vállalkozás számára az újratermelési folyamat zavartalan
lebonyolításához szükséges erőforrások (gépek, anyagok, munkaerő,
stb.) beszerzésére fordított pénzkiáramlás.

Költség: A megvásárolt erőforrásokat a vállalkozás különböző

termékek előállítására, szolgáltatások nyújtására használja fel. A
termelésben/szolgáltatás nyújtásában felhasznált erőforrások
pénzben kifejezett értékét.

Ráfordítás: Üzemgazdasági értelemben a termék előállításához,

szolgáltatás nyújtásához felhasznált erőforrások a ráfordítások.
Számviteli értelemben a ráfordítás az eladott termékek és
szolgáltatások bekerülési értéke. Az értékesítéshez kapcsolódik.
Nemek szerint Elszámolhatóság A termelés volumen-
szerint változásához való
viszony szerint

Anyagjellegű Közvetlen, a Fix költségek

ráfordítás költségviselők
szerint
elszámolható
Személy jellegű Közvetett, a Változó költségek
ráfordítás költséghelyek • Proporcionálisan
szerint változó
elszámolható • Degresszíven változó
Értékcsökkenés • Progresszíven változó

Egyéb
Nemük Szerint 1.
Anyagköltségek (anyag jellegű ráfordítás)

A termelés során felhasznált munkatárgyak pénzben

kifejezett értéke.
Anyagköltséget jelent a vállalkozás számára, többek
között, a termék előállításához felhasznált nyersanyag,
segédanyag, a felhasznált üzemanyag, energia, a
megvásárolt félkész termék.
Nemük Szerint 2.
Bérköltség (Személyi jellegű ráfordítások)

A bérköltség a dolgozóknak kifizetett munkabérből,

járulékaiból és a természetbeni juttatások összegéből
tevődik össze. A dolgozók munkabére, a vállalkozások
bérpolitikájának függvényében három fő részből áll:
törzsbér,
kiegészítő fizetés,
bérpótlék
Nemük Szerint 3.
Értékcsökkenés (amortizáció)

Az értékcsökkenési leírás a vállalkozás tulajdonában

lévő befektetett eszközök (épületek, gépek,
berendezések, bútorok, járművek) fizikai elhasználódása
és korszerűtlenné válása következtében keletkező
költség.

Amortizáció: FIZIKAI elavulás és tönkremenetel

Értékcsökkenés: Az elavulás PÉNZBEN mért értéke
Nemük Szerint 4.
Egyéb Költségek

Ezek azok a költségek, amelyek az előző három

csoportba (anyag, bér, értékcsökkenés) nem sorolhatók
be.
Ezek a költségek lehetnek anyagjellegűek, mert pl. a
munka során használt irodaszerek, papír, szakkönyvek,
reprezentációs költségek, reklámköltségek, fűtés,
világítás költségei egyéb költségeknek számítanak.
Elszámolhatóságuk Szerint
Közvetlen (explicit) költségek
Az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában
megállapítható, hogy melyik termék/szolgáltatás miatt
merült fel, melyiket milyen mértékben terheli.

Közvetett (implicit) költségek

Azokat a költségeket tekintjük közvetett kts.-nek,
amelyről a felmerülés pillanatában egyértelműen csak a
felmerülés helye állapítható meg, de a költségviselőt
terhelő mérték nem. Ezt a felmerülési helyet
költséghelynek nevezzük.
Volumenváltozás Alapján 1.
Fix költség

A fix költségek olyan költségek amelyek összegükben

viszonylag állandóak.
Ez azt jelenti, hogy ezek a költségek viszonylag
függetlenek a termelés mennyiségének változásaitól.
Egy meghatározott termelési mennyiségen belül ezek a
költségek nem változnak.
Volumenváltozás Alapján 2.
Variabilis költségek

A termelési volumen változásától függenek. Ha nincsen

termelés akkor nem merülnek föl.

Proporcionálisan (lineárisan) változó költségek.

Degresszíven változó költségek.
Progresszíven változó költségek.
Volumenváltozás Alapján 3.
A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek

A proporcionálisan változó költségekre az a jellemző,

hogy pontosan ugyanolyan mértékben változnak, mint
amilyen mértékben a termelés volumene változik.

Ha a termelés volumene 10%-kal változik a lineárisan

változó költségek is közelítőleg 10%-kal fog változni.
Volumenváltozás Alapján 4.
Degresszíven változó költségek

A degresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy a

termelés volumenének megváltozásával ezek a költségek
is változnak, de a változás mértéke nem éri el a termelés
változásának mértékét.
Volumenváltozás Alapján 5.
Progresszíven változó költségek

A progresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy

a termelés volumenének változására nagyobb mértékben
reagálnak.
A progresszív költségek növekedése (csökkenése)
mindig nagyobb mint a termelés volumenének
növekedése (csökkenése).
C FC + VC = TC
Összköltség (TC)
HA! Q=0 akkor FC = TC

Változó költség (VC)

Állandó költség (FC)

Q
C AFC = FC/Q
AVC = VC/Q
AC = TC/Q
AC = AFC + AVC Átlagos
Összköltség
(AC)

Átlagos Változó
költség (AVC)

Átlagos Fix költség (AFC)

Q
Költségváltozási tényező
Azt fejezi ki, hogy a költségeknek mekkora része
proporcionálisan változó.

Ha például r=0,37 az azt jelenti, hogy:

Az összes költség 37%-a proporcionálisan változó
költség
A fennmaradó 63% pedig fix költség.

Mivel kapcsolatot teremt a vállalkozás teljesítményének

változása és a költségek változása között, a költségek és a
nyereség tervezéséhez használják.
PÉLDA
Egy vállalat árbevétele 2016-ban 120 mFt. Összes
költsége 87 mFt és költségváltozási tényezője r=0,75.

Mekkora a vállalat változó költségeinek összege?

Mekkora a vállalat fix költségeinek összege?

Tervezze meg az árbevételt, fix és változó költségeket,

valamint a nyereséget a következő évre, ha a termelés
18%-kal nől.
PÉLDA
Változó költségek: 87mFt X 0,75= 65,25mFt

Fix költségek: 87mFt – 65,25mFt = 21,75mFt

Következő év:
Árbevétel 120mFt x 1,18 = 141,6mFt
Fix költség 21,75mFt (Nem változik)
Változó költség 65,25 mFt x 1,18 = 76,995mFt
Összes költség 2 1,75 mFt + 76,995mFt = 98,745 mFt
Eredmény: 141,6mFt – 98,745mFt=42,855M Ft.
Mire való a fedezet?
A vállalatnak olyan nagyságú árbevételt kell kapnia, amelyből
megtérülnek a költségei, + még ezen felül nyereséget is termel.
A nyereség az árbevétel és a költség különbözeteként határozható
meg.

A fedezetszámítás három egymással összefüggő és arányosan

változó tényezővel számol:
Árbevétel
Proporcionális költség
Fedezet
PÉLDA
A termék piaci ára: 360 Ft/db

Proporcionális költségek: 210 Ft/db

A vállalkozás fix költségei: 2.250.000 Ft

Számítsa mekkora termelésnél lesz a vállalkozás

fedezeti pontja?
MEGOLDÁS
15.000 db

360 – 210 = 150 Ft

Tehát termékenként 150 Ft bevételünk van, melyből fedezni tudjuk
a kiadásainkat.

 2.250.000 / 150 = 15.000 db

Tehát 15.000 darabot kell eladni, hogy 2.250.000 Ft-ot
kitermeljünk és fedezzük a fix költségeinket.