Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása

1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az elemzés fogalma, célja és módszerei

Általános információk a kurzusról

 oktató: Kozma Norbert (norbert.kozma@gmail.com)
 számonkérések a modulból
o (házi) elemzés-ellenőrzés modulzáró vizsga az utolsó órán (150 perc)
o elemzés OKJ írásbeli vizsga (120 perc)
o ellenőrzés OKJ írásbeli vizsga (120 perc)
o elemzés-ellenőrzés OKJ szóbeli vizsga, ahol A tételrész: elemzés, B
tételrész: ellenőrzés (30 perc, amelyből felkészülési idő: 15 perc)
 szóbeli (és írásbeli) vizsga „elméleti” tankönyve:

 modulzáró és írásbeli vizsga gyakorlati feladatai: régi OKJ vizsgasorok, illetve a

tanórán megoldott feladatok

Az elemzés fogalma
Számszaki értékek közötti összefüggés feltárása, illetve ezt milyen tényezők
befolyásolják. Kiterjed az alábbiakra:
 komplex elemzés (vállalat egészére): vagyoni, pénzügyi, jövedelmi és
hatékonyságelemzés
 tevékenységi elemzés (egy részterületre): termelés, értékesítés,
készletgazdálkodás, tárgyi eszközökre, emberi erőforrások elemzése

Az elemzés lehet:
 külső: csak publikus információk alapján
 belső: felhasználja a vállalkozás belső (nem publikus) adatait is

Alapvető információforrása: az éves beszámoló adatai

1
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az elemzési módszerek
 mutatószámok
 abszolút számok: önmagukban van elemzési értékük (pl: adózott
eredmény, exportékértékesítés nettó árbevétele)
 relatív mutatószámok: különbségképzéssel (természetes mértékegység)
vagy hányadosképzéssel (%) állítjuk elő
 különbség (K) = későbbi adat (tárgy vagy tény) – korábbi adat
(bázis vagy terv)
 index (I) = későbbi adat (tárgy vagy tény) / korábbi adat (bázis
vagy terv)  nevezetes hányadosok a viszonyszámok
 megoszlási viszonyszám = részadat / teljes adat
 dinamikus viszonyszám = tárgy adat / bázis adat
 tervteljesítési viszonyszám = tény adat / terv adat
 intenzitási viszonyszám = különböző adatok hányadosa
(kettős mértékegysége van, pl. Ft/fő)
Példa a különbség és hányadosképzésre:
Banki kamat (%)
2015. január 1. 10%
2020. január 1. 5%
K = 5% - 10% = -5%pont
I = 5% / 10% = 0,5 *100 = 50% -100% = -50%  változás
2015-ről 2020-ra a banki kamat 5%ponntal, azaz 50%-kal csökkent.

 összehasonlítási módszerek
 egyenérték-számítás: kijelölünk egy egyenértékest (vezértípust), arra
átszámítjuk a vizsgálandó értékeket  elvégezzük az összehasonlítást
 feltétele: egy tényezőben vagy jellemzőben térnek el egymástól
az összehasonlítandó adatok

Feladat:  Egy kézműves csokoládégyár 3 féle bonbont állít elő, amely kizárólag a
súlyukban tér el egymástól. A termelés adatai a következők: 
Termelés (db)  Egyenérték- Termelés vezértípusban (db) 
Bonbon fajtája 
bázis  tárgy  szám  bázis  tárgy
3 dkg  5000  6000   3/6=0,5 2500 3000
6 dkg  8000  9000   1  8000 9000
9 dkg  6000  4000   9/6=1,5 9000 6000
Összesen  ---  ---   ---  19 500 18 000

2
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1. lépés: vezértípus meghatározása (erre számoljuk át a többit)

2. lépés: egyenértékszám meghatározása: átszámítandó/vezértípus
3. lépés: átszámítjuk a termelést a vezértípusra (egyenértékszámmal való
szorzás)
4. lépés: összegezzük a termelést a vezértípusban  összehasonlítható

Hogyan változott a termelés –  abszolút (db) és relatív (%) -  mértékben a

bázisidőszakról a tárgyidőszakra?
K = 18 000 – 19 500 = -1500 db
I = 18 000 / 19 500 = 0,9231 92,31% 7,69%
Bázisdőszakról tárgyidőszakra a termelés 1500 db-bal, azaz 7,69%-kal csökkent 6 dkg-
os bonbonban kifejezve.

Mennyivel (db/fő) és milyen mértékben (%) változott meg a dolgozók teljesítménye,

ha bázisidőszakban 10 fő, tárgyidőszakban 6 fő dolgozott a vállalkozásnál? 
bázis teljesítmény = 19500 db / 10 fő = 1950 db/fő
tárgy teljesítmény = 18000 db / 6 fő = 3000 db/fő
K = 3000 – 1950 = +1050 db/fő
I = 3000 / 1950 = 1,5385 153,83% +53,85%
Bázisidőszakról tárgyidőszakra a dolgozók teljesítménye 1050 db/fő-vel, azaz 53,85%-
kal nőtt 6 dkg-os bonbonban kifejezve. A teljesítmény-növekedést az okozta, hogy a
létszám nagyobb mértékben csökkent, mint a termelés.

 árváltozás hatásának kiszűrése: az ár torzító hatású (elfedi az egyéb

tényezők hatását)  ki kell szűrni az elemzésekből, változatlan áras
értékeket használatával

árbevétel-változás hatása (értékváltozás)

mennyiségváltozás hatása árváltozás hatása =
tárgy árbevétel – fiktív árbevétel (árkorrekció)
tárgy árbevétel / fiktív árbevétel (árindex)
bázis árbevétel változatlan áras (fiktív) árbevétel tárgy árbevétel

p = ár  p0 = bázis ár, p1 = tárgy ár

q = mennyiség  q0 = bázis mennyiség, q1 = tárgy mennyiség
fiktív árbevétel = tárgy mennyiség * bázis ár

3
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Feladat:  Az alábbi adatokból határozza meg az árkorrekció és az árindex

mértékét! 
Árucikk Ár (01.01.) Ár (12.31.) Értékesítési Változás ideje Árváltozással
mennyiség érintett mennyiség
C 350 400 25000 március 10. 20000
O 700 710 11000 április 9. 8000
N 500 500 10000 --- ---
T 1000 980 20000 június 15. 6000

Változatlan áras (fiktív) árbevétel: teljes mennyiséget eladjuk a január 1-i árakon
350 * 25000 + 700 * 11000 + 500 * 10000 + 1000 * 20000 = 41 450 000 Ft

Tárgyidőszaki (tényleges) árbevétel: figyelembe vesszük az évközi árváltozást

C termék: 350 * (25000 – 20000) + 400 * 20000 = 9 750 000 Ft
O termék: 700 * (11000 – 8000) + 710 * 8000 = 7 780 000 Ft
N termék: 500 * 10000 = 5 000 000 Ft
T termék: 1000 * (20000 – 6000) + 980 * 6000 = 19 880 000 Ft
Összesen: 42 410 000 Ft

Árkorrekció: 42 410 000 – 41 450 000 = 960 000 Ft

Árindex: 42 410 000 / 41 450 000 = 1,0232 +2,32%

A vállalkozás árucikkeink ára átlagosan 2,32%-kal nőtt az év folyamán, amely 960 000

Ft árbevétel növekedést okozott.

 összetétel-változás hatásának számszerűsítése: a termékek egymáshoz

viszonyított arányeltolódása, a termékek belső szerkezete vagy
összetétele megváltozik  megoszlási viszonyszámokkal mutatjuk ki

Feladat:  Állapítsuk meg, hogyan változott meg a termelés összetétele! 

Termelés vezértípusban (db)  Megoszlási viszonyszám 
Bonbon fajtája 
bázis  tárgy  bázis  tárgy
3 dkg  2500 3000 2500/19500= 3000/18000=
12,82% 16,67%
6 dkg   8000 9000 8000/19500= 9000/18000=
41,03% 50%
9 dkg  9000 6000 9000/19500= 6000/18000=
46,15% 33,33%
Összesen   19 500 18 000 100% 100%

4
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A változások mértéke:
3 dkg: 16,67% - 12,82% = 3,85%pont
6 dkg: 50% - 41,03% = 8,97%pont
9 dkg: 33,33% - 46,15% = -12,82% pont

Bázisidőszakról tárgyidőszakra a vállalkozás által termelt bonbonok összetétele

megváltozott, a kis méretű bonbonok aránya nőtt a termelésben (3 dkg-osaké
3,85%ponttal, a 6 dkg-osaké 8,97%ponttal), a nagy méretű, 9 dkg-os bonbon
részaránya pedig 12,82%ponttal csökkent.

 tényezőkre bontási módszerek: egy gazdasági jelenség változását milyen

tényezők és milyen mértékben befolyásolnak
 a gazdasági jelenség felírható tényezők szorzataként (pl: árbevétel =
mennyiség * ár)
 lépései:
1. kiszámítani a vizsgált jelenség tárgy (vagy tény) értékét 
2. kiszámítani a vizsgált jelenség bázis (vagy terv) értékét 
3. megállapítani az eltérést különbségképzés (K)
4. az eltérést tényezők hatására bontani a választott módszerrel (5 féle
módszer létezik rá): 
a. alternatív eltérésfelbontás 
b. kumulatív eltérésfelbontás 
 láncbehelyettesítés 
 abszolút különbözetek 
 százalékok különbözetek 
c. indexmódszer (%)
5. szöveges elemzés 

Feladat:  Elemezze az anyagköltség alakulását minden – tanult – tényezőre bontási

módszerrel!
Megnevezés  Bázis  Tárgy 
Termelés (db)  60 000  64 000 
Fajlagos anyagfelhasználás (kg/db)  4,6  4,55 
Anyagár (Ft/kg)  1100  1200 
 
Feltétel: anyagköltség (Ft) = termelés (db) * fajlagos (kg/db) * ár (Ft/kg)
Bázis anyagköltség:  60000 * 4,6 * 1100 = 303 600 ezer Ft
Tárgy anyagköltség:  64000 * 4,55 * 1200 = 349 440 ezer Ft

5
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Változás:  349 440 ezer – 303 600 ezer = +45 840 ezer Ft

ALTERNATÍV ELTÉRÉSFELBONTÁS MÓDSZERE
 egyszerre egy tényezőt változtatunk, a többi változatlanul hagyjuk
 a változások után a tényezők a kiindulási értékre térnek vissza
 külön számszerűsítjük a tényezők együttváltozását

1. Tényezők változásának hatása 

Termelés változásának hatása: 

 (64000 – 60000) * 4,6 * 1100 = +20 240 ezer Ft
Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása: 
 60000 * (4,55 – 4,6) * 1100 = - 3 300 ezer Ft
Anyagár változásának hatása: 
 60000 * 4,6 * (1200 – 1100) = +27 600 ezer Ft
Ellenőrzés: +20240 – 3300 + 27600 = +44 540 ezer  még kell hozzá az
együttváltozások hatása!

2. Együttváltozások  hatása 

Termelés és fajlagos együttváltozásának hatása:

  (64000 – 60000) * (4,55 - 4,6) * 1100 = -220 ezer Ft
Termelés és anyagár együttváltozásának hatása:
  (64000 – 60000) * 4,6 * (1200 – 1100) = + 1 840 ezer Ft
Fajlagos és anyagár együttváltozásának hatása:
  60000 * (4,55 – 4,6) * (1200 – 1100) = -300 ezer Ft
Mindhárom tényező együttváltozásának hatása:
(64000 - 60000) * (4,55 – 4,6) * (1200 – 1100) = -20 ezer Ft 
Ellenőrzés: +44 540 – 220 + 1840 -300 -20 = +45 840 Ft  az együttváltozások hatása
1300 ezer Ft-ot tett ki

Bázisidőszakról tárgyidőszakra a vállalkozás anyagköltsége 45 840 ezer Ft-tal nőtt az

alábbi tényezők hatására:
 a termelés növekedése 20 240 ezer Ft-tal növelte,
 a fajlagos anyagfelhasználás csökkenése 3 300 ezer Ft-tal csökkentette,
 az anyagár növekedése 27 600 ezer Ft-tal növelte az anyagköltséget.
A tényezők együttváltozása további 1300 ezer Ft anyagköltség növekedést okozott a
vállalkozás számára.
Az anyagár növekedése kedvezőtlen a vállalkozás számára, hiszen megnövelte az
anyagköltséget, ezért ezt további elemzés alá kell vonni.

6
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

KUMULATÍV ELTÉRÉSFELBONTÁSI MÓDSZEREK
 egyszerre egy tényezőt változtatunk, a többi változatlanul hagyjuk
 a változások után a tényezők az új (megváltozott) értéken maradnak
 három almódszer (láncbehelyettesítés, abszolút különbözetek, százalékos
különbözetek) azonos végeredményt ad

LÁNCBEHELYETTESÍTÉS MÓDSZERE
 minden tényezőváltozás után újraszámoljuk a jelenséget, melyek
különbsége lesz a tényezők változásának hatása
 
Tényező  Bázis  Termelés  Fajlagos  Anyagár  Tárgy 
Termelés (db)  60 000  64 000   64 000  64 000 64 000 
Fajlagos (kg/db)  4,6  4,6 4,55   4,55 4,55 
Anyagár (Ft/kg)  1100 1100 1100 1200  1200 
Anyagktg   303 600  323 840 320 320   349 440  349 440
(ezer) Ft 

Termelés változásának hatása:  323 840 – 303 600 = +20 240 ezer Ft

Fajlagos anyagfelh. változásának hatása:  320 320 – 323 840 = -3 520 ezer Ft
Anyagár változásának hatása:  349 440 – 320 320 = +29 120 ezer Ft

Ellenőrzés: +20240 – 3520 + 29120 = +45 840 ezer Ft

Bázisidőszakról tárgyidőszakra a vállalkozás anyagköltsége 45 840 ezer Ft-tal nőtt az

alábbi tényezők hatására:
 a termelés növekedése 20 240 ezer Ft-tal növelte,
 a fajlagos anyagfelhasználás csökkenése 3 520 ezer Ft-tal csökkentette,
 az anyagár növekedése 29 120 ezer Ft-tal növelte az anyagköltség.
További elemzés alá kell vonni az anyagköltség növekedését, mert az kedvezőtlenül
hatott a vállalkozás számára.

ABSZOLÚT KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE 

 a tényezők változásával számol, amely egy lépésben eredményt ad
 
Tényező  Bázis  Termelés  Fajlagos  Anyagár  Tárgy 
Termelés (db)  60 000   +4000  64 000 64 000  64 000 
Fajlagos (kg/db)  4,6   4,6 -0,05   4,55 4,55 
Anyagár (Ft/kg)  1100   1100  1100  +100 1200 
Anyagktg  303 600  +20 240  -3 520  +29 120 349 440 
(ezer) Ft 

7
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ellenőrzés és a szöveges elemzés ugyanaz, mint az előző (láncbehelyettesítés

módszernél).
Szinte mindig ez a módszer szerepel az OKJ-s vizsgán!

SZÁZALÉKOS KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE 

 a tényezők helyett azok bővített (kumulatív) szorzataival számol
 bővített szorzatokból indexet, majd az indexekből különbséget képez 
százalékos különbözet
 a százalékos különbözetek kiinduló értékkel történő visszaszorzása adja
meg a tényezők hatását

Tényezők: termelés (db) * fajlagos (kg/db) * anyagár (Ft/kg)

Bővített szorzat: folyamatosan „hozzászorozzuk” a következő tényezőt
1. bővített szorzat: termelés (db)
2. bővített szorzat: termelés (db) * fajlagos (kg/db) = anyagfelhasználás
(kg)
3. bővített szorzat: termelés (db)*fajlagos (kg/db)*ár (Ft/kg) = anyagktg
(Ft)
 
Bővített Bázis  Tárgy  Index  Százalékos
szorzat  különbözet 
Termelés 60 000   64 000 64000/60000=  106,67-100=
(db)  106,67%  +6,67%pont
 Anyagfelh.  60000*4,6=  64000*4,55=  291200/276000=  105,51-106,67=
(kg) 276 000 291 200 105,51% -1,16%pont
Anyagktg   303 600 349 440   349440/303600=  115,1-105,51=
(ezer Ft)  115,10% +9,59%pont
 
Termelés változásának hatása:  303 600 * (+0,0667) = +20 250,12 ezer Ft
Fajlagos anyagf. változásának hatása:  303 600 * (-0,0116) = -3 521,76 ezer Ft
Anyagár változásának hatása:  303 600 * (+0,0959) = +29 115,24 ezer Ft

Ellenőrzés és a szöveges elemzés ugyanaz, mint az előző (láncbehelyettesítés

módszernél).

INDEXMÓDSZER
 a tényezők helyett azok bővített (kumulatív) szorzataival számol
 bővített szorzatokból indexet, majd az indexekből hányadost képez 
%-os végeredményt ad
 

8
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Bővített Bázis  Tárgy  Index  Indexek

szorzat  hányadosa
Termelés 60 000 64 000 64000/60000= 106,67/100=
(db)  106,67% 106,67%
 Anyagfelh. 60000*4,6= 64000*4,55= 291200/276000= 105,51/106,67=
(kg) 276 000 291 200 105,51% 98,91%
Anyagktg  303 600 349 440 349440/303600= 115,1/105,51=
(ezer Ft)  115,1% 109,09%
 
Termelés változásának hatása:  106,67%-100% = +6,67%
Fajlagos anyagfelhasználás változásának hatása:  98,91%-100% = -1,09%
Anyagár változásának hatása:  109,09%-100% = +9,09%

Ellenőrzés: 1,0667 * 0,9891 * 1,0909 = 1,151

Bázisidőszakról tárgyidőszakra a vállalkozás anyagköltsége 15,1%-kal nőtt, az alábbi

tényezők hatására:
 a termelés növekedése 6,67%-kal növelte,
 a fajlagos anyagfelhasználás csökkenése 1,09%-kal csökkentette,
 az anyagár növekedése 9,09%-kal növelte az anyagköltséget.
További elemzés alá kell vonni az anyagár növekedését, mert az növelte az
anyagköltséget (és kedvezőtlen a vállalkozás számára).

Gyakorló példa: tényezőkre bontás

9
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Feltététel ellenőrzése:
Forgalom (Ft) = Létszám (fő) * Teljesített munkanapok (nap/fő) * Munkanap hossza
(óra/nap) * 1 órára jutó forgalom (Ft/óra)
A forgalom változása:
K = tény forgalom–terv forgalom = 13996916640–12684672000 = +1 312 244 640 Ft

abszolút különbözetek módszere:

Megnevezés Terv létszám telj. mnap 1 órára Tény
mnap hossza jutó forg.
létszám 240 +12 252 252 252 252
telj. mnap 220 220 -3 217 217 217
mnap hossza 7,8 7,8 7,8 +0,1 7,9 7,9
1 órára jutó forg. 30800 30800 30800 30800 +1600 32400
forgalom 12 684  +634  -181 +168  +691 13 996
672 000 233 600 621 440 426 720 205 760  916 640

Ellenőrzés: +634 233 600 – 181 621 440 + 168 426 720 + 691 205 760

=+1 312 244 640

A Június Zrt. tényleges forgalma 1 312 244 640 Ft-tal haladta meg a tervezettet az

alábbi tényezők hatása:
 a létszám növekedése 634 233 600 Ft-tal növelte,
 a teljesített munkanapok számának csökkenése 181 621 440 Ft-tal
csökkentette,
 a munkanap átlagos hosszának növekedése 168 426 720 Ft-tal növelte,
 az egy órára jutó forgalom (teljesítmény) növekedése 691 205 760 Ft-tal
növelte
a forgalmat.
További elemzés alá kell vonni a teljesített munkanapok számának csökkenését, mert
az kedvezőtlenül hatott a forgalomra.

százalékos különbözetek módszere:

Bővített Terv Tény Index Százalékos
szorzatok különbözet
létszám 240 252 252/240= 105-100=
105% +5%pont
összes teljesített 240*220= 252*217= 54684/52800= 103,5682-105=
munkanap 52 800 54 684 103,5682% -1,4318%pont
összes teljesített 52800*7,8= 54684*7,9= 432003,6/411840= 104,896-1035862=
munkaóra 411 840 432 003,6 104,8960% +1,3278%pont

10
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

forgalom 12 684  13 996 13,996mrd/12,684mrd 110,3451-104,896=

672 000 916 640 =110,3451% +5,4491%pont
1. bővített szorzat: létszám
2. bővített szorzat: létszám * teljesített munkanapok = összes telj. munkanap
3. bővített szorzat: összes telj. mnap * munkanap hossza = összes telj. móra
4. bővített szorzat: összes telj. móra * 1 órára jutó forg. = forgalom

Létszámváltozás hatása: 12 684 672 000 * (+0,05) = +634 233 600 Ft

Teljesített mnapok vált. hatása: 12 684 672 000 * (-0,0145318) = -181 619 134 Ft
Munkanap hossz. vált. hatása: 12 684 672 000 * (+0,013278) = +168 427 075 Ft
Egy órára jutó forg. vált. hatása: 12 684 672 000 * (+0,054491) = +691 200 462 Ft

Ellenőrzés és szöveges elemzés ugyanaz, mint az előző feladatrésznél (hiszen

mindkettő kumulatív eltérésfelbontási módszer).
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A vállalkozások komplex elemzése

A vagyoni helyzet (mérleg) elemzés

 az elemzés alapjául a mérleg szolgál, amely a vállalkozás vagyonát mutatja
 lehet átfogó, illetve egyes mérlegtételekre vonatkozó elemzés
 vertikális (eszköz vagy forrás oldalt külön elemzem) vagy horizontális (egyközt
és a hozzá tartozó forrást együtt elemzem) elemzés
 mutatószámokkal végezzük (mérlegben két időszak adata áll rendelkezésre)

 vertikális, átfogó mérlegelemzés mutatószámai:

o mérlegtétel/eggyel magasabb kategória
o eszközoldalon eszközszerkezeti mutatóknak, forrás oldalon pedig forrás
(tőke) szerkezeti mutatóknak nevezzük
o mértékegysége: %, nagysága a vállalat profilját mutatja
o megoszlási viszonyszámok (=rész/egész)
o példák eszközszerkezeti mutatókra:
 befektetett eszközök aránya = befektetett eszközök/összes
eszköz
 követelések aránya = követelések/forgóeszközök
 tárgyi eszközök aránya = tárgyi eszközök/befektetett eszközök
 járművek aránya = járművek/műszaki berendezések, gépek járm.
o példák tőkeszerkezeti mutatókra:
 jegyzett tőke aránya = jegyzett tőke/saját tőke
11
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 szállítók aránya = szállítók/rövid lejáratú kötelezettségek

 hátrasorolt kötelezettségek aránya = hátrasorolt kötelezetségek/
kötelezettségek
o kivételek (a képzési módjuk eltér):
 saját tőke/jegyzett tőke arány = saját tőke/jegyzett tőke
 tőkefeszültségi mutató = idegen tőke/saját tőke

 horizontális, átfogó mérlegelemzés mutatószámai:

o egyik eleme az eszközoldalról, másik a forrás oldalról van
o kell, hogy legyen kapcsolat a használt eszköz és forrás elem között
o példák horizontális mérlegelemzési mutatókra:
 befektetett eszközök fedezete  az a cél, hogy a befektetett
eszközöket a vállalkozás hosszú lejáratú forrásból finanszírozza
 A) változat = saját tőke/befektetett eszközök
o akkor jó, ha közel van a 100%-hoz
 B) változat = (saját tőke + hosszú lej. köt) / befektetett
eszk.
o akkor jó, ha a meghaladja a 100%-ot
 tőkemultiplikátor  megmutatja, hogy a vállalkozásba fektetett
tőke hányszorosára nőtt a vállalkozásban
 összes eszköz/saját tőke, a nagyobb érték kedvezőbb
gazdálkodást jelent
 nettó forgótőke  azt mutatja meg, hogy a készletekből hány Ft-
nyi finanszírozott tartós forrásból
 forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek, akkor jó az
értéke, ha nagyobb nullánál
 az egyes mérlegtételek elemzése majd a részterületek (készletek, tárgyi
eszközök, stb.) elemzésének kerülnek tárgyalásra.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Gyakorló példa: vagyoni helyzet elemzése (2. feladat)

Eszközszerkezeti mutatók (például):

 Befektetett eszközök aránya = befektetett eszközök / összes eszköz
o előző év: 235 400 / 358 500 = 65,66%
o tárgyév: 254 800 / 375 360 = 67,88%
Bázisidőszakról tárgyidőszakra a vállalkozás befektetett eszközeinek aránya
65,66%-ról 67,88%-ra, azaz 2,22%ponttal nőtt.

12
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 tárgyi eszközök aránya magas  termelő cég; árukészlet aránya magas 

kereskedelmi vállalkozás; követelések aránya magas  hitelintézet
 Készletek részaránya = készletek / forgóeszközök
o előző év: 62300 / 120520 = 51,69%
o tárgyév: 67200 / 118500 = 56,71%

Forrásszerkezeti mutatók (például):

 Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / összes forrás
o előző év: 123 250 / 358 500 = 34,38%
o tárgyév: 117 080 / 375 360 = 31,19%
 Saját tőke/jegyzett tőke arány = saját tőke / jegyzett tőke
o előző év: 229 000 / 125 000 = 183,2%
o tárgyév: 250 000 / 125 000 = 200%
Itt a 100% érték a kedvező, a 100% alatti érték azt mutatja, hogy tartósan
veszteséges volt a vállalkozás az előző években.
 Tőkefeszültség = idegen tőke / saját tőke  nincs hátrasorolt kötelezettség
o előző év: 123 250 / 229 000 = 53,82%
o tárgyév: 117 080 / 250 000 = 46,83%
Mivel a mutatók értéke kisebb, mint 100%, a vállalkozás nincs túlzottan
eladósodva, az eladósodottság mértéke csökkenő tendenciát mutatott.

Horizontális mérlegelemzési mutatók (például):

 Befektetett eszközök fedezeteA = saját tőke / befektetett eszközök
o előző év: 229 000 / 235 400 = 97%
o tárgyév: 250 000 / 254 800 = 98%
 Befektetett eszközök fedezeteB = (saját tőke+hosszú köt)/befektetett eszközök
o előző év: (229 000+26000) / 235 400 = 108%
o tárgyév: (250 000+14000) / 254 800 = 104%
A vállalkozás a befektetett eszközeit közel 100%-ban saját forrásokból
finanszírozza, ami kedvező finanszírozási stratégia.
 Nettó forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
o előző év: 120 520 – 97 250 = 23 270 ezer Ft
o tárgyév: 118 500 – 103 080 = 15 420 ezer Ft
A forgóeszközök közül 23 270 ezer Ft van tartós forrásból finanszírozva, ennek
a nagysága csökkent, ennek okát érdemes megvizsgálni.
 Tőkemultiplikátor = összes eszköz / saját tőke
o előző év: 358 500 / 229 000 = 1,57
o tárgyév: 375 360 / 250 000 = 1,50
A tulajdonosok által a vállalkozásba fektetett vagyon másfélszeresére nőtt a
vállalat gazdálkodása során.

13
 Elemzés-ellenőrzési feladatok ellátása
1. (online) óra
2021. március 27. 8.00 – 14.30
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

14