2.

A vállalkozások beszámolási kötelezettsége

2.1. A beszámoló fogalma, fajtái

A beszámoló fogalma: a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről

készített magyar nyelvű írásos jelentés.

A beszámoló célja: megbízható valós összkép nyújtása a vagyoni, pénzügyi (mérleg) és

jövedelmi (eredménykimutatás) helyzetről.
A beszámoló az üzleti évre készül, mely általában megegyezik a naptári évvel (jan. 1-dec
31.). Az üzleti év időtartama általában 12 hónap, de lehet rövidebb, illetve hosszabb is.

Rövidebb például új társaság alapítása esetén

február 1. április 1. december 31.
- társaság alapító okiratának cégbírósági bejegyzés Fordulónap (az üzleti év
elfogadása utolsó napja)
- cégbírósági bejegyzési
kérelem benyújtása
előtársasági időszak: egy üzleti évnek minősül ápr. 1. –dec. 31. szintén
egy üzleti év
Hosszabb például felszámolási eljárás esetén, mely maximum két éves időtartamú lehet
A beszámoló fajtái:
1. Egyszerűsített beszámoló
Egyszeres könyvvezetésen, azaz csak pénzforgalmat érintő gazdasági események
elszámolásán alapul
A számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások nem vezethetnek egyszeres
könyvvitelt.

2. Egyszerűsített éves beszámoló

Kettős könyvvitelen, azaz a pénzmozgástól független gazdasági események elszámolásán
is alapul
Készíthet: az a vállalkozás (kivéve Nyrt., anyavállalat, és azon vállalkozás, melynek
értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már
kérelmezte, az olyan vállalkozások, ahol külön jogszabály írja elő az éves beszámoló
készítését), ahol két egymást követő évben az alábbi három mutató közül kettő nem
haladja meg a küszöbértéket:
- éves nettó árbevétel 1.000 millió Ft,
- mérlegfőösszeg 500 millió Ft,
- tárgyévi foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő.
Anyavállalatnak nem minősülő konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben
készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az
összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az
anyavállalat részére.
Részei:
- Mérleg (mérlegfőcsoport /ABC betűivel jelölt/, mérlegcsoport /római számmal jelölt/
mélységig)
- Eredménykimutatás (eredménykategória /ABC betűivel jelölt/, hozam-ráfordítás
/római számmal jelölt/ mélységig)
- Kiegészítő melléklet
17
3. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Készítheti: a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha két egymást követő üzleti évben a
mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik
kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 65 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Részei:
- Mérleg (mérlegfőcsoport /ABC betűivel jelölt/, mérlegcsoport /római számmal jelölt/
mélységig)
- Eredménykimutatás (eredménykategória /ABC betűivel jelölt/, hozam-ráfordítás
/római számmal jelölt/ mélységig)

4. Éves beszámoló
Köteles készíteni: Nyrt., anyavállalat, a magyar Sztv. szerint konszolidálásba vont
vállalkozás, az a vállalkozás, melynek értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme
engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezte, illetve az a vállalkozás, ahol két
egymást követő évben az előbbi három mutató közül kettő meghaladja a
küszöbértéket.
Részei:
- Mérleg (mérlegsor mélységig /arab számmal jelölt/)
- Eredménykimutatás (hozamok-ráfordítások részletezésével /arab számmal jelölt/)
- Kiegészítő melléklet

Nem része, de készíteni kell Üzleti jelentést is.

5. Konszolidált (összevont) beszámoló

Köteles készíteni anya-leányvállalat és egyéb kapcsolt vállalkozói viszony esetén az
anyavállalat
Egy fiktív, tehát nem valós szervezet beszámolója, ezért nem képezheti alapját a társasági
adónak és az osztaléknak

Részei:
- Konszolidált mérleg
- Konszolidált eredménykimutatás
- Konszolidált kiegészítő melléklet
Konszolidált üzleti jelentést készíteni kell, de nem része a beszámolónak.

Ellenőrző feladat: Állapítsa meg, hogy 2012-ben milyen (legalacsonyabb szintű) beszámolót
készíthetnek a következő vállalkozások! Az adatok két egymást követő évre értendők!
Megnevezés Mérlegfőösszeg Árbevétel Éves átlagos Beszámoló fajtája
(Millió Ft) (Millió Ft) létszám (Fő)
„A” Bt. 48 155 47
„B” Kft. 320 1.030 58
„C” Nyrt. 100 98 35
„D” Zrt. 100 98 35
„E” Kkt. 750 1.080 70
„F” Bt. 550 130 83

18
Az alábbi kapcsolt vállalkozói körről „ki” minősül anya-, leány, közös vezetésű, társult és
egyéb részesedési viszonyban álló társaságnak!

33% D
6% 33%
H A C 33%
55% 6% F
B G
Anyavállalat:…………………………………………………………
Leányvállalat: ………………………………………………………..
Közös vezetésű vállalkozás:………………………………………….
Társult vállalkozás: …………………………………………………..
Egyéb részesedési viszonyban vállalkozás: ………………………….

2.2. Áttérés a beszámolófajták között

Magasabb beszámolási formára kötelező áttérni, ha a számviteli törvény feltételei

teljesülnek pl.: egyszerűsített éves beszámolóról éves beszámolóra. Saját elhatározásból
bármely üzleti év első napján át lehet térni a magasabb beszámolási formára. Visszatérni az
alacsonyabb beszámolási formára a törvényi feltételek teljesülése esetén lehetséges –
kivéve az egyszerűsített beszámolót -, de nincs kötelező visszatérés.

2.3. A beszámoló nyilvánosságra hozatala

A beszámoló nyilvánosságra hozatala magában foglalja a letétbe helyezést és a közzétételt.

A 2008. december 31-ével, illetve az azt követő fordulónappal záródó üzleti évekről készített
éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót
2009. május 1-jét követően kizárólag elektronikus úton lehet letétbe helyezni és közzétenni,
azaz a céginformációs szolgálatnak megküldeni. A cégszolgálat felé történő benyújtással a
cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A nyilvánosságra
hozatalra a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott a kormányzati portál
(ügyfélkapu) útján a cégszolgálathoz benyújtott dokumentumcsomag alkalmas.

A céginformációs szolgálat az elektronikus úton benyújtott beszámolókat elektronikus

irattárban őrzi. Az elektronikus irattárban csak az igazságügyi és rendészeti miniszter által a
céginformációs szolgálat honlapján közzétett ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő
formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus
beszámoló helyezhető el. Elektronikus úton csak az előbbiek szerint elkészített beszámoló
nyújtható be a céginformációs szolgálathoz.

A számviteli törvény szerint benyújtott beszámolókról a Céginformációs Szolgálat kérelemre

tájékoztatást ad, egyúttal biztosítja az ezekbe való ingyenes betekintést. Az online Ingyenes
Céginformáció a www.e-cegjegyzek.hu honlapon elérhető.
Határidők:
- egyszerűsített éves és éves beszámoló esetén az adott üzleti év fordulónapját követő
ötödik hónap utolsó napjáig,
- konszolidált beszámoló esetén az adott üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap
utolsó napjáig.

19
Nyilvánosságra hozni a mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet kell, de ha
a könyvvizsgáló úgy ítéli meg, hogy a mérleg és az eredménykimutatás elég információt
tartalmaz a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről, a kiegészítő melléklet közzé tételétől
el lehet tekinteni.
Az üzleti jelentést, mivel korlátozottan nyilvános, részben stratégiai titkokat tartalmaz, nem
kell nyilvánosságra hozni, az részleteiben a cég székhelyén tekinthető meg és másolat
készíthető róla.

3. A mérleg

3.1. A mérleg fogalma, jellemzői

A mérleg fogalma: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Egyfajta

vagyonkimutatás. (A vagyonkimutatás másik fajtája a leltár)

A mérleg jellemzői:
1) Adott időpontra mutatja a vagyoni helyzetet (fordulónap, általában december 31.)
2) A vagyont kettős vetületben mutatja be:
A vállalkozásban betöltött szerep alapján eszközök (aktívák)
Pl. tartós befektetések (befektetett eszközök), 1 évnél rövidebb
időtartamú eszközök (forgóeszközök)
A vagyon eredete alapján források (passzívák) különíthetők el.
Pl. saját forrás (saját tőke), idegen forrás (kötelezettségek)
3) Összevontan mutatja a vagyont.
4) Teljeskörű, tehát minden vagyontárgyra kiterjed.
5) Mérésmódja: érték (ezer Ft), ha a mérlegfőösszeg meghaladja a 100 milliárd Ft-ot,
akkor millió Ft-ban készül.
6) Az eszközöket és forrásokat a számviteli törvény szerinti kötött sorrendben mutatja be.
7) Készíthető: „A“ és „B“ változatban.
8) Hitelesítő okmányai: leltár és a könyvvezetés
9) Hitelességét a vállalkozás vezetőjének, vagy vezetésre jogosult személynek és a
könyvvizsgálónak aláírásával kell igazolnia.

3.2. A mérleg fajtái

Felépítését tekintve a mérleg két változatban készülhet: „A” és „B” változatban.

Az „A“ változatú mérlegben az eszközök és források összes értékének meg kell egyeznie,
ez a mérlegegyezőség elve.

Eszközök „A“ változatú mérleg, dátum (ezer Ft) Források

A) Befektetett eszközök D) Saját tőke
B) Forgóeszközök E) Céltartalékok
C) Aktív időbeli elhatárolás F) Kötelezettségek
G) Passzív időbeli elhatárolás
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN
A „B“ változatú mérleg a nettó forgőke (F) meghatározására helyezi a hangsúlyt, tehát
finanszírozási szemléletű. Szerkezete az eredménykimutatáshoz hasonlít, mert az utolsó sora
az eredménykimutatással egyező mérleg szerinti eredmény. A mérlegegyezőség elve a „B“
20
változatú mérlegnél is teljesül. (Az egyezőség megmutatásához a mérlegfőcsoportok
átrendezése szükséges.)
„B“ változatú mérleg (ezer Ft)
A) Befektetett eszközök
B) Forgóeszközök
C) Aktív időbeli elhatárolás
D) 1 éven belül esedékes kötelezettségek
E) Passzív időbeli elhatárolás
F) Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (B+C) – (D+E)
G) Eszközök összértéke - 1 éven belül esedékes kötelezettségek (A+F)
H) 1 évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I) Céltartalékok
J) Saját tőke

A mérlegkészítés időpontját tekintve megkülönböztetünk:

1) Zárómérleget: év végén a főkönyvi kivonat alapján állítják össze
2) Nyitómérleget, meg kell egyezzen az előző évi zárómérleggel a folytonosság elve
miatt
3) Közbenső mérleget: az osztalékelőleg maghatározásához készítik, a könyveket
(analitika, főkönyv) e mérleg elkészítésével nem kell lezárni, hanem folyamatosan
vezetjük.

3.3. A mérleg felépítése és az egyes mérlegtételek tartalma

ESZKÖZÖK:

A) Befektetett eszközök: a vállalkozási tevékenységet tartósan (1 éven túl) szolgáló

eszközök

I. Immateriális javak: olyan forgalomképes (adható-vehető), nem anyagi eszközök

(anyagtartalom nincs, vagy nagyon kevés), melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a
vállalkozási tevékenységet.

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás beindításával, átszervezéssel

kapcsolatos költségek az immateriális javak közé aktiválhatók (ekkor az eredményhatás 0),
ha a vállalkozás nem aktiválja a költségeket, az eredményhatás a felmerült költség miatt
veszteség) Pl. alapítási költség, ügyvédi költség, cégbírósági bejegyzés költsége, de nem
lehet része a felújítási költség (a felújítás a tárgyi eszközök beruházásai közé tartozik!)

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: sikeres kutatás, kísérleti fejlesztés költségei az

immateriális javak közé aktiválhatók (ekkor az eredményhatás 0), ha a vállalkozás nem
aktiválja a költségeket, az eredményhatás a felmerült költség miatt veszteség)

Ha a vállalkozás az alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés értékét a mérlegbe aktiválja,

akkor a le nem írt értékük a mérlegben a lekötött tartalékba kerül az eredménytartalék
terhére.

3. Vagyoni értékű jogok: pl. márkanév, védjegy, berendezések bérleti joga

Megjegyzés: Az ingatlanokkal kapcsolatos vagyoni értékű jogot nem itt, hanem a tárgyi
eszközök között mutatjuk ki!!!
21
4. Üzleti vagy cégérték:
 Megvásárolt cégért fizetett ellenérték-(megvásárolt cég eszközei-kötelezettségei)

megvásárolt cég saját tőkéje

5. Szellemi termékek: olyan szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma nincs vagy nagyon
kevés pl. találmány, szabadalom, szoftver (anyagtartalma a CD)

6. Immateriális javak értékhelyesbítése:

 Csak vagyoni értékű jogok, szellemi termékek után számolható el,
 Elszámolása nem kötelező,
 Ha a vállalkozás él a piaci értékelés lehetőségével, a könyvekben szereplő érték visszaírás
utáni érték és a magasabb mérlegkészítéskori piaci érték különbözete,
 A mérleg forrás oldalán a saját tőke értékelési tartalékja a párja

II. Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, melyek tartósan (1 éven túl), közvetve vagy
közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy használatba
vételre, üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.
 A tárgyi eszközök fokozatosan veszítik el értéküket, mely az általuk előállított termék
vagy nyújtott szolgáltatás értékébe megy át, ez a folyamat az ÉCS, az elszámolása
költségként történik ÉCS-i leírás
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: a föld és vele kapcsolatban lévő
vagyontárgyak pl. föld, telek, ültetvény, erdő, épület, gázvezeték, lift, valamint vagyoni
értékű jogok, pl. földbérlet, ingatlan haszonélvezet stb.

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: közvetlenül szolgálják a tevékenységet pl.

fuvarozó cégnél a teherautó

3. Egyéb berendezések, felszerelések: közvetve szolgálják a tevékenységet pl. igazgató

cégautója

4. Beruházások: üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök (felújítás is ide
tartozik)

5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése:

a beruházások kivételével a tárgyi eszközöknél elszámolható, ha a vállalkozás él a piaci
értékelés lehetőségével (könyvelés lásd immateriális javak értékhelyesbítése)

III. Befektetett pénzügyi eszközök: olyan más vállalkozásba eszközölt tartós befektetések,
melyek célja tartós (1 éven túli) jövedelemszerzés (kamat, osztalék), illetve irányítási,
ellenőrzési, befolyásolási lehetőség elérése a másik vállalkozásban

1. Tartós részesedések: vásárolt részvények (Rt. alaptőke egysége) vagy üzletrészek (Kft.
alaptőke egysége), megszerzésükkel a cél osztalék szerzése.

2. Tartós hitelviszonyt megtestestő értékpapírok: hitelviszonyt fejeznek ki, vásárlójuk, a

fizetett ellenértékkel kölcsönt nyújt az államnak (államkötvény) vagy a vállalatnak (vállalati
kötvény), mely után kamatot kap

22
 FONTOS! Pénzügyi értelemben a részvény is értékpapír, de számviteli értelemben nem az
értékpapírok, hanem részesedések között mutatjuk ki!!!
 Hasonló a helyzet a váltóval (számvitelben követelés – idegen váltó – vagy kötelezettség –
saját váltó -) és csekkel, ami a számvitelben a pénzeszközök közé tartozik
 A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra vásárolt értékpapírok
a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé kerülnek!

3. Tartósan adott kölcsön: 1 éven túli lejáratra más vállalkozónak, munkavállalónak, vagy
pénzintézetnek adott összeg, mely után kamatot kapunk. Pl. lakásépítési kölcsön, hosszú
lejáratú bankbetét
 A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra adott kölcsön az
egyéb követelések közé kerül!
 A hosszú lejáratú bankbetétnél az 1 évnél rövidebb időtartam a pénzeszközök bankbetétjei
közé kerül a mérlegben.

4. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése:

 Tartós részesedések után számolható el, ha a vállalkozás él a piaci értékelés lehetőségével
(könyvelés lásd immateriális javak értékhelyesbítése)

Megjegyzés: A kapcsolt vállalkozásban és egyéb részesedési viszonyban lévő részesedést és

adott kölcsönt külön-külön mérlegsoron mutatjuk ki!

B) Forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet 1 évnél rövidebb ideig szolgáló eszközök

I. Készletek: azok a vagyontárgyak, melyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámmal

mérhetők
1. Anyagok: olyan vásárolt készletek, melyeket a vállalkozás továbbfelhasználási céllal
szerez be pl. alap, segéd, üzem, fűtőanyag

2. Áruk: Olyan vásárolt készletek, melyeket a vállalkozás értékesítési céllal szerez be.
Csoportjai:
 Kereskedelmi áruk (nagyker., kisker., vendéglátóipari)
 Betétdíjas göngyölegek
 Közvetített szolgáltatások (alvállalkozói teljesítmények)

3. Befejezetlen termelés és félkésztermékek

 A befejezetlen termelés a fordulónapon még megmunkálás alatt áll pl. varrják a ruhát
 Félkésztermék: már egy megmunkálási fázison átment, de további megmunkálásra kerül
pl. még hiányoznak a gombok a ruháról

4. Késztermékek: valamennyi megmunkálási fázison átmentek és minőségük megfelel a

szabványi előírásoknak pl. kész, becsomagolt ruha

II. Követelések: különféle szerződésekből, vagy jogszabályi előírásokból származó

pénzformában fennálló, a másik fél által elismert fizetési igények

1. Vevőkövetelések: áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések,

 A belföldi követelés ÁFA-val növelt összeget jelent

23
2. Váltókövetelések: a vevőkövetelés kiegyenlítése ellenében kapott váltó (idegen váltó)
alapján fennálló követelés

3. Egyéb követelések:
 Munkavállalókkal szembeni pl. fizetési előleg miatti követelés
 Állammal szembeni pl. adótúlfizetés miatti követelés, állami támogatás
 Más vállalkozással szembeni 1 évnél rövidebb időtartamú követelés (megjegyzés: hosszú
lejáratú követelés nincs, ha a követelésünk 1 évet meghalad Befektetett pénzügyi
eszközök / Adott kölcsön mérlegsoron szerepel!!!)

Megjegyzés: A kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonybanálló vállalkozással

szembeni követelést külön mérlegsoron mutatjuk ki!

III. Értékpapírok: vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő forgalomképes okiratok,

melyek 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozást, tehát a beszerzésükkel a cél
árfolyamnyereség realizálása.

1. Egyéb részesések: forgatási, azaz eladási céllal vásárolt részvények

2. Saját részvények, saját üzletrészek: a saját részvények max. 2 évig, a saját üzletrészek max.
1 évig őrizhetők meg
!!! A saját részvény, üzletrész után nem jár osztalék, hiszen azt a tulajdonosok kapják és a
vállalat saját magának nem fizethet osztalékot!!!
A saját részvények névértékét a jegyzett tőkén belüli tájékoztató adatként fel kell tüntetni, a
saját részvények könyv szerinti értéke – mint osztalékfizetési korlát – a lekötött tartalékba
kerül az eredménytartalékkal szemben.

3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: 1 évnél rövidebb lejáratú letéti

jegyek, diszkontjegyek stb. és az eladásra vásárolt kötvények
Megjegyzés: A kapcsolt vállalkozásban lévő részesedést külön mérlegsoron mutatjuk ki!

IV. Pénzeszközök: készpénz, csekkek és bankbetétek értékét foglalja magában

1. Pénztár (Ft, valuta) és csekk (készpénz-helyettesítő fizetési eszköz)

2. Bankbetét: hitelintézetnél elhelyezett 1 évnél rövidebb időtartamú pénzeszköz

Pl. elszámolási betét: a vállalkozás napi pénzforgalmát bonyolítja le

C) Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK:

D) Saját tőke: a tulajdonosok által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, illetve az adózott

eredményből a vállalkozásnál hagyott összeg

I. Jegyzett tőke: a cégbíróságon bejegyzett alaptőke

 A jegyzett tőkén belül tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a visszavásárolt részvények,
üzletrészek névértékét
 Fajtái: Rt.-részvénytőke, Kft.-törzstőke, Bt.-vagyoni betét, Kkt.-vagyoni hozzájárulás
ÉRTÉKE CSAK POZITÍV LEHET!!!

24
II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke: az alapítók által még be nem fizetett tőkerész
 ÉRTÉKE CSAK NEGATÍV LEHET!!!

III. Tőketartalék: a tulajdonosok által ezen a címen bevitt összeg és az ázsió.

 Cégbíróságon nincs bejegyezve.
 Ázsió: részvények magasabb kibocsátási ára és a névérték közötti különbözet, névérték
alatti kibocsátás nem lehetséges!
 A TŐKETARTALÉK CSAK POZITÍV LEHET!!!

IV. Eredménytartalék: az előző évi mérleg szerinti eredményt következő év január 1-jén az
eredménytartalékba vezetjük át
 AZ EREDMÉNYTARTALÉK POZITÍV (ELŐZŐ ÉVI NYERESÉG) ÉS NEGATÍV
(ELŐZŐ ÉVI VESZTESÉG) IS LEHET!!!

V. Lekötött tartalék: az alapítás-átszervezés, ill. kísérleti fejlesztés le nem írt értéke és a

visszavásárolt részvények könyv szerinti értéke jelenik meg
 A LEKÖTÖTT TARTALÉK CSAK POZITÍV LEHET!!!

VI. Értékelési tartalék: piaci értékelés esetén az eszköz oldalon elszámolt értékhelyesbítések
forrás párja
 AZ ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK CSAK POZITÍV LEHET!!!

VII. Mérleg szerinti eredmény: az igénybe vett eredménytartalékkal növelt, fizetett

(jóváhagyott) osztalékkal csökkentett adózott eredmény.
 A MSZE POZITÍV (TÁRGYÉVI NYERESÉG) ÉS NEGATÍV (TÁRGYÉVI
VESZTESÉG) IS LEHET!!!
E) Céltartalékok
F) Kötelezettségek: különféle szerződésekből, vagy jogszabályi előírásokból származó
pénzformában teljesítendő elismert tartozások.
I. Hátrasorolt kötelezettségek: 5 éven túl teljesítendő tartozások, melyek az
adósságrendezésbe bevonhatók, felszámolás esetén e kötelezettségeket a kötelezettségek
sorában utoljára, a tulajdonosok előtt kell kiegyenlíteni!
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 éven túl teljesítendő tartozások
1. Hosszú lejáratú kölcsönök: magánszemélytől vagy más vállalkozástól 1 évnél hosszabb
időre kapott összeg
 A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra kapott kölcsön a rövid
lejáratú kölcsönök közé kerül!
2. Beruházási és fejlesztési hitelek: banktól, pénzintézettől a fejlesztések, beruházások
finanszírozására felvett 1 évnél hosszabb futamidejű összeg
 A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra kapott hitel a rövid
lejáratú hitelek közé kerül!

3. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: egyéb címen a pénzintézettól felvett 1 évnél hosszabb
futamidejű összeg

25
  A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra kapott hitel a rövid
lejáratú hitelek közé kerül!
III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 éven belül teljesítendő tartozások
1. Rövid lejáratú kölcsönök: magánszemélytől vagy más vállalkozástól kapott 1 éven belül
esedékes tartozások
 A kötvénykibocsátásból származó tartozás következő évben esedékes törlesztőrészlete is a
rövid lejáratú kölcsönök közé kerül!
2. Rövid lejáratú hitelek: pénzintézettől kapott 1 éven belül esedékes tartozások
3. Szállítói kötelezettségek: árubeszerzésből, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozás
4. Váltótartozások: a szállítói tartozás vagy kölcsön fejében adott váltó (saját váltó) miatti
tartozás
6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:
 Munkavállalókkal szembeni bértartozás
 TB-vel szembeni tartozás
 Adóhatósággal szembeni köt. pl. SZJA, ÁFA, társasági adó
Megjegyzés: A kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni
kötelezettségeket külön mérlegsoron mutatjuk ki!
G) Passzív időbeli elhatárolások

3.4. A főkönyvi kivonat

A vállalkozások mérlegének az összeállítása a főkönyvi kivonat alapján történik. A főkönyvi

kivonat a megnyitott és elővezetett számlák adatairól készített összesítő kimutatás. A
kivonat készítése évente egyszer kötelező, de többször is készíthető. A főkönyvi kivonat a
formai hibák kiszűrésére alkalmas, míg a tartalmi hibák kiszűrése a belső ellenőrzés és a
könyvvizsgálat feladata.

A főkönyvi kivonat felépítése:

Számlaszám Számla Forgalom Egyenleg
megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel
= =
forgalomegyezőség egyenlegegyezőség
próbamérleg nyersmérleg
=naplófőösszeg =zárómérleg főösszege

3.5. A mérlegből származó információk elemzése

A mérleg segítségével a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzését végezhetjük el.

I. A mérleg átfogó elemzése (Vagyoni helyzet elemzése)

¿tő ke
Saját ¿¿
1. Tőkeerősség = Források ¿összesen ,

26
A saját tőke összes forrásból képviselt arányának a nemzetközi pénzügyi gyakorlatban
megfogalmazott alsó kritikus határértéke 30%. Minél magasabb a saját tőke aránya, annál
tőkeerősebb és stabilabb vagyoni helyzetű a vállalkozás.

2. Kötelezettségek részaránya =

A kötelezettségek összes forrásból képviselt arányának a nemzetközi pénzügyi gyakorlatban

megfogalmazott felső kritikus határértéke 70%, mely már egy erősen eladósodott, csődközeli
helyzetben lévő vállalkozásra utal.

3. Céltartalék aránya =
Tevékenységfüggő mutató, bizonyos területeken (pl. bankok, biztosítók) jogszabály határozza
meg a céltartalék mértéket. EU-s normák szerinti arány 2-5%.

4. Befektetett eszközök fedezete = v.

Saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek. + hátrasorolt köt.

Befektetett eszk.

A tartós befektetések saját tőkével való fedezettségénél a minimálisan elvárt érték 100%. Ha a
befektetési arány <100%, a befektetett eszközök összes tartós forrással (tehát a saját tőkén
kívül az 1 évnél hosszabb futamidejű kötelezettségeket is bevonva) való fedezettségét is
vizsgálni kell. Ha ez az arány is kisebb 100%-nál, akkor a finanszírozási szabály sérülését
állapíthatjuk meg, mert a befektetett eszközök egy részét a vállalkozás rövid lejáratú
tartozásaival finanszírozza.

5. Saját tőke növekedésének mértéke =

¿ eredm.
Mérleg¿szer inti ¿¿¿
Jegyzett¿tőke v.
A tárgyévi gazdálkodásból származó mérleg szerinti eredmény alaptőkéhez vagy összes saját
tőkéhez viszonyított arányát csak akkor értelmezhetjük, ha az eredmény nyereség, egyébként
a saját tőke növekedéséről nincs értelme beszélni.

6. Tőkemultiplikátor = (Eszközigényesség)
Egységnyi saját tőkével mozgatott eszközértékre utal. Növekedése a külső, idegen forrás
bevonó képesség fokozódását jelzi. Értéke minimum 1; ebben az esetben minden eszköz saját
tőkével fedezett.

Nettó forgótő ke
7. Nettó forgótőke ellátottság = Forgóeszközök
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek

27
A tartós forrással finanszírozott forgóeszközök arányát határozhatjuk meg. Negatív értéke a
finanszírozási szabály sérüléséből adódik, ui. a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei meghaladják
a forgóeszközök értékét.

II. Pénzügyi mutatószámok – a fizetőképesség alakulására utalnak

Adósságállomány
¿
1. Adósságállomány aránya = Adósságállomány+saját ¿tőke
Adósságállomány alatt az 1 évnél hosszabb futamidejű kötelezettségeket értjük. Az
adósságállománynak az összes tartós forrás 60-65%-ánál alacsonyabb értékét fogadhatjuk el.
¿tőke
Saját ¿
2. Saját tőke aránya = Adósságállomány+saját tőke
Az előbbi mutató kiegészítője. Tehát a saját tőke összes tartós forrásból képviselt arányának 35-40%-
os arányt célszerű meghaladnia.

Forgóeszközök
¿
3. Likviditási mutató I. = Rövid ¿lej .kötelezettségek
A mutató minimálisan elvárt értéke 1. Alacsonyabb érték a már korábban említett finanszírozási
szabály sérüléséből ered.
Forgóeszközök−készletek
¿
4. Likviditási mutató II. = Rövid ¿lej. kötelezettségek

A mobil forgóeszközök esetében nem feltétlenül szükséges, hogy fedezzék a rövid lejáratú
tartozásokat. Ezért 1 közeli érték már elfogadható. (Azért a készleteket szűrjük ki, mert azok válhatnak
a leggyakrabban problémás forgóeszközzé, pl. az anyagok nem használhatók fel, de magas tárolási
költségük van, az áruk nem értékesíthetők, vagy a félkész-késztermékeknek nincs piaci fogadtatása,
tehát a kereslet-kínálat egyensúly megbomlik.)

Pénzeszközök
¿
5. Likviditási mutató III. (készpénzlikviditás) = Rövid ¿lej. kötelezettségek

Minél alacsonyabb érték célszerű, mert egy kockázatvállalásra hajlandó, piacgazdasági körülmények
között működő vállalkozás vagyonának csak kisebb hányadát tartja pénztárban (kamat nincs) vagy
minimális kamatot ígérő bankbetéten.
3.6. A mérleg és a leltár összehasonlítása

A mérleg alátámasztására leltárt kell összeállítani.

A mérleg és leltár összehasonlítása:

Közös jegyek Eltérő jegyek
- Adott időpontra, a fordulónapra vonatkozik - Mérésmód: mennyiségben és értékben, míg a
mérleg csak értékben mér
- Teljeskörű - Felépítés: kötetlen sorrend, míg a mérleg
kötött szerkezetű
- A felelős személyek aláírási kötelezettsége - Teljes részletezettséggel mutatja a leltár a
vagyont, míg a mérleg összevontan
Megjegyzés: Minden vállalkozás köteles leltárt készíteni, de leltározni (tényleges mennyiségi
leltárfelvétel) csak akkor köteles, ha nincs folyamatosan vezetett analitikája!!! Ha a vállalkozás vezet

28
mennyiségi nyilvántartást, akkor a leltár ez alapján összeállítható, de ilyenkor is kötelező legalább 3
évente leltározni.

29