ELEMZÉS

A vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetének elemzése

Dr Borgula Ilona
 Az elemzés fogalma
általánosságban
• Az emberi gondolkodás klasszikus
cselekvése.
• A körülvevő világ eseményeinek,
jelenségeinek feltárására megértésére
irányul.
Pl. munkavállalás előtt vizsgáljuk, elemezzük a
szóba jöhető vállalkozások által felajánlott bért
és egyéb juttatásokat, munkafeltételeket,
munkaidő-beosztást, stb.
 A gazdasági elemzés fogalma
A gazdasági rendszer (pl. egy vállalkozás)
és környezete vizsgálatával foglalkozik.
A gazdasági elemzés olyan módszer,
amelynek segítségével a rendszer, a
vállalati tevékenység
megismerhető,
bírálható,
fejleszthető.
 A gazdasági elemzés célja
- Feltárja és számszerűen értékeli azokat a
körülményeket, amelyek befolyásolják a
vállalkozás gazdálkodását.
Külső körülmények: pl. piaci helyzet
Belső körülmények: pl. munkaerőhelyzet
Megalapozza a vezetés hosszú és rövid
távú döntéseit.
Segíti a meghozott döntések végrehajtását.
 A globalizáció hatásai
• - Erősödik a vállalkozások közötti verseny
• - Gyors változások a gazdasági környezetben
• Gyors változások miatt gyors döntések
szükségesek.
• A döntéshozatalhoz gyors és pontos
információkra van szükség.
• Az információszerzés egyik eszköze az
elemzés.
 Az elemzés szakaszai
I. Információ források feltárása
Külső információ: a vállalkozás mikro és makro
környezetéből származnak
Külső információ források: Pl. Ksh, eurostat,
kutató intézetek, jogszabályok, szaklapok
Belső információk: a vállalkozáson belül
keletkeznek.
Belső információ források: Pl. számviteli
beszámolók, vállalati statisztikák stb.
 Az elemzés szakaszai
II. Információk gyűjtése
Különböző módszerekkel. Pl. primer
információk megkérdezéssel, szekunder
információk dokumentum elemzéssel stb.
III. Az információk feldolgozása
számítások elvégzése, a kapott
eredmények elemzése, értékelése.
IV. Előrejelzések készítése.
 Az elemzés csoportosítása
Sok szempont szerint lehetséges. Itt csak kettő!
Időpont szerint:
- I. Stratégiai döntéseket megalapozó
elemzések.

- II. Rövid távú, az üzletvitelt megalapozó

elemzések. RÉSZLETESEN EZZEL FOGLALKOZUNK.
 A stratégiai döntéseket megalapozó elemzések
CSAK NÉHÁNY GONDOLAT!

- A vállalati stratégia alkotásában van

fontos szerepük.
- A szélesebb társadalmi, gazdasági
környezet elemzését jelenti.
- E tényezők adottságként jelentkeznek a
vállalkozás számára.
- A vállalkozás megismerheti és
alkalmazkodhat hozzájuk.
 A stratégiai elemzés speciális
módszerei lásd. más tantárgyak, pl marketing
• SWOT elemzés
• Pest elemzés
• STEEP elemzés
• Életgörbe elemzések
• Porter féle 5 tényezős modell
• Stb
 SWOT analízis
lásd. más tantárgyak, pl marketing

ERŐSSÉGEK LEHETŐSÉGEK

GYENGESÉGEK VESZÉLYEK
 A PEST elemzés
lásd. más tantárgyak, pl marketing

• • Political – politikai faktorok

(politikai stabilitás, jogi szabályozás,
kormányprogram…)
• • Economic – gazdasági faktorok

• • Sociocultural – szociokulturális faktorok

(demográfiai, társadalmi, szociális hatások)

• • Technological – technológiai faktorok

(innováció, technológia fejlettség,…………..)
 Az elemzés csoportosítása
Terjedelem szerint:
- I. A gazdálkodás átfogó, minősítő
jellegű elemzése. Számviteli beszámolók
alapján végzett elemzés.
- II. A tevékenységek részletes elemzése.
pl. készletgazdálkodás, munkidő-kihasználás,
termelékenység, bér stb. részletes elemzése.
Számviteli beszámolók+egyéb információs
források.
 A gazdasági elemzés
leggyakoribb, általános módszerei
Mutató Mutató
- Mutatószám -szám Mutatószám
szám csoport
csopor
t
Statisz egyszerű Átlagok számtani
- csoportosító harmonikus
tikai., kombinációs mértani
táblák kronológikus
Viszon dinamikus Indexe érték, ár
yszám k volumen
 I. Az átfogó, minősítő jellegű
elemzés
• Általában az üzleti év végén végezzük.
• Vonatkozhat egy vagy több évre.
• Fő információs forrás a vállalkozás
számviteli beszámolója.
• Az átfogó elemzés fő területei:
a vállalkozás vagyoni,
pénzügyi,
jövedelmi helyzetének elemzése.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………...
 A beszámoló fajtái és részei
lásd mellékletek és 2000.évi C törvény

Egyszerű- Egysze- Éves Konszoli-

sített rűsített beszámoló dált
beszámoló éves beszámoló
beszámoló
egyszerű- mérleg mérleg konsz.
sített mérleg
mérleg
eredmény- eredmény- eredmény- konsz.eredmény
-kimutatás
levezetés kimutatás kimutatás
kiegészítő kiegészítő konsz.
kiegészítő
melléklet melléklet melléklet
 Különbség az egyszerűsített éves és
az éves beszámoló között lásd. mellékletek

Egyszerűsített éves beszámoló

kevésbé részletes, mint az éves.
- Csak mérleg főcsoport és csoport
mélységű bontás a mérlegben.
- Kiegészítő melléklet kevésbé
részletes.
- Nem kell üzleti jelentést készíteni.
Lásd. mellékletek! TANULMÁNYOZZÁK!
 A vállalkozások mérlege lásd. mellékletek
Számvitel alapjai!

• A vagyoni helyzetet mutatja.

• Adott időpontra (FN) vonatkozik.
• Kettős vetületben vizsgálja a vagyont.
• E Ft-ban vagy M Ft-ban készül.
• Általában két értékrovat, lehet 3 is. (Előző
év, tárgyév, előző év(ek) helyesbítései)
• „A” és „B” változatban készíthető.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
.
 A vagyoni helyzet elemzése
Miért fontos a vagyoni helyzet elemzése?
• A vállalkozói tevékenység célja a profit
szerzése, a vagyon gyarapítása.
• Évente információ a vagyon alalukásáról.
• A vagyoni (és) pénzügyi helyzet
elemzésére a számviteli dokumentumok
szolgáltatják az információs bázist.
 A mérleg elemzésére alkalmazott
módszerek
I. Abszolút eltérések
• Valamennyi mérlegtétel elemzésére
alkalmas.
• Lépései:
Az eltérés abszolút összegének
megállapítása (Ft-ban, E Ft-ban).
Az eltérések okainak vizsgálata
(indokolt-indokolatlan eltérések).
Javasolt intézkedések
 A mérleg elemzésére alkalmazott
módszerek
II. Relatív eltérések
- A tartalomhoz igazodó viszonyítási alap
kiválasztása.
- Mutatószámok képzése. Általában
hányados!
- A mutatószámok eltérésének vizsgálata.
- Az eltérések okainak vizsgálata
- Javasolt intézkedések.
 A vagyoni helyzet elemzése
- Vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése A
MÉRLEG ALAPJÁN
- A vagyon időbeli változásának vizsgálata.
(dinamikus viszonyszám).
- Ha több évre vizsgáljuk a vagyon alakulását,
akkor bázis és láncviszonyszámok számítása.
- Kiszámítható a fejlődés átlagos üteme is.
Mértani átlag számítása. Lásd. statisztika 1.
FELADATOK: 1
 Jegyzet
• ………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
………………………………………………
……………………………………………….
 A vagyoni helyzet elemzése
A vagyon alakulásának vizsgálata a tervhez
képest.
Mérlegterv készítését feltételezi.
Tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámok
számítása. Lásd. statisztika 1.
 A vagyoni helyzet elemzése
1. A mérleg átfogó elemzése
Az egyes eszköz és forráscsoportok
belső arányainak vizsgálata.
Módszer: megoszlási viszonyszámok.
2. Az egyes mérlegtételek (pl. tárgyi
eszközök) alakulásának elemzése.
Abszolút és relatív eltérések vizsgálata.
A vagyoni helyzet átfogó elemzése
1. Vertikális mutatók: Eszköz és forrás
oldalon belül mutatószámok képzése.
2. Horizontális mutatók: Eszközök és
források különböző csoportjainak
egymáshoz viszonyított aránya.
A mutatók legyenek gazdaságilag
értelmezhetők és feleljenek meg az
elemzés céljának, tárgyának.
 Segédlet néhány mutatószám
képzéséhez
Eszköz főcsoport M Forrás főcsoport M
Ft Ft
A. Befektetett 300 D. Saját tőke 200
eszközök
B. Forgóeszközök 190 E. Céltartalékok 10

C. Időbeli 10 F. Kötelezettségek 270

elhatárolás
D. Passzív i. e. 20

Eszközök összesen 500 Források összesen 500

A vagyoni helyzet átfogó elemzése
Vertikális mutatók
Az eszközök-szerkezeti mutatók
(megoszlási viszonyszámok)
A mutató megnevezése A mutató számítás (%)
1. Befektetett eszközök (Befektetett eszközök/Összes
eszköz)x100
aránya
2. Forgóeszközök (Forgóeszközök/Összes
eszköz)x100
aránya
3. Aktív időbeli (AIE/Összes eszköz)x100

elhatárolások (AIE)
aránya
 Eszközszerkezeti mutatók
29 dia alapján
Megnevezés Előző év Tárgyév Változás %pont
%

Befektetett 55
eszközök
aránya
Forgóeszk. 44
aránya

AIE arány 1

Összesen 100
 Az eszköz szerkezeti mutatók
értelmezése
• Az eszközfőcsoportok (csoportok) arányát
mutatja az összes eszközön, összes
vagyonon (eszközfőcsoporton) belül.
• Megoszlási viszonyszámok!
• A mutatók nagyságrendjét jelentősen
befolyásolja a vállalati tevékenység
jellege. (Azonos tevékenységű vállalati, illetve ágazati
adatokkal célszerű összehasonlítani.)
• Időbeli változásukat célszerű vizsgálni.
 A vagyoni helyzet mérleg átfogó elemzése
A tőkeszerkezet
- A tőkeszerkezetet vállalkozás hosszú távú
pénzügyi döntései alakítják.
- A finanszírozásban mekkora a saját tőke
és a kötelezettségek (hosszú és rövid
lejáratú kötelezettség) aránya.
- Hogyan változott a vállalkozás saját
tőkéje.
 A vagyoni helyzet mérleg átfogó elemzése
Vertikális mutatók
A mutató A mutató számítás (%)
megnevezése (megoszlási viszonyszámok)
1. Tőkeerősség (Saját tőke/Összes forrás)x100
(tőkeellátottság)

2. Kötelezettség (Kötelezettségek/Összes forrás)x100

aránya
3. Céltartalékok (Céltartalékok/Összes forrás)x100

aránya

4. PIE aránya (PIE/Összes forrás)x100

 Tőkeszerkezeti mutatók a 29. dia
alapján
Megnevezés Előző év Tárgyév Változás %pont
%
Saját tőke 50
aránya
Ct aránya 1

Kötelezettség 47
aránya
PIE aránya 2

Összesen 100
 A mutatók értelmezése
1. A saját tőke aránya az összes forráson
belül. Értékelésekor figyelembe kell
venni a vállalkozás tőkeigényét.
2. A kötelezettségek aránya az összes
forráson belül. Az eladósodottság foka!
3-4. A céltartalékok, illetve a PIE aránya az
összes forráson belül.
 A vagyoni helyzet mérleg átfogó elemzése
Vertikális mutatók
A mutató megnevezése A mutató számítás (%)

1. Tőkearányos adózott (Adózott eredmény/Jegyzett

tőke)x100
eredmény (A)
2. Tőkearányos adózott (Adózott eredmény/Összes
forrás)x100
eredmény (B)
ROE mutató
3. Saját tőke (Saját tőke/Jegyzett tőke)x100

növekedése
4. Tőkefeszültség (Idegen tőke/Saját tőke)x100
 A mutatók értelmezése
1. Az eredeti tőkéhez képest mutatja a
tevékenység eredményességére épülő
tőkeváltozást.
2. A saját tőkére vetítve mekkora a cég
profija. A tulajdonosok által összerakott
tőkének mekkora a hozama.
3. A saját tőke teljes növekményét mutatja.
4. A saját tőkéhez képest milyen mértékben
érvényesül a külső finanszírozás.
A vagyoni helyzet átfogó elemzése
Horizontális mutatók
FEDEZETTSÉGI A mutató számítás
MUTATÓK Lehet %-os forma,de lehet
együtthatós is.
1.Befektetett eszközök (Saját tőke/Befektetett
eszköz)x100
fedezettsége (A) vagy Saját tőke/Befektetett eszköz

2. Befektetett eszközök (Saját tőke+Hosszú lejár.

köt/Befektetett eszköz+Tartósan
fedezettsége (B) lekötött forgóeszk.)x100

3. Tőkemultiplikátor (Idegen tőke/Saját tőke)x100

 Az illeszkedési elv
(lásd pénzügy)

A források lejárata és az eszközök

megtérülése legyen egymással
összhangban. Ezért a befektetett
eszközök fedezete (B) mutató értéke 1
illetve 100%, vagy a feletti értéket kell
mutatnia. Ha az érték 100%, illetve 1
akkor a saját tőke és a hosszú lejáratú
kötelezettségek értéke megegyezik a
befektetett eszközök értékével.
 Az illeszkedési elv
(lásd pénzügy)

Befektetett eszközök Tartós források

(Saját tőke és hosszú
lejárató kötelezettségek)
Tartós forgóeszköz
lekötés

Átmeneti forgóeszköz Rövid lejáratú

lekötés kötelezettségek
 A nettó forgótőke

Számítása: Forgóeszközök - Rövid lejáratú

kötelezettségek
Tartalma:
A forgóeszközöknek az a része, amit
tartósforrásokkal finanszíroznak.
(Pénzügy! Finanszírozási stratégiák!)
„B” változatú mérleg esetén a mérleg F.
sora.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
.
 A pénzügyi helyzet vizsgálata
a mérleg alapján
1. Az adósság állomány vizsgálata
Adósságállomány: egy évet meghaladó
hosszú lejáratú kötelezettségek.
Az adósságállomány részei:
Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettsége (hitelek, kölcsönök)
2. Rövid lejáratú fizetőképesség (likviditás)
3. Pénzáramok (cash flow) vizsgálata
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
.
 Adósságállomány vizsgálata
A mutató megnevezése A mutató számítása %
1. Adósságállomány (Hosszú lejáratú
kötelezettség/Hosszú lejáratú
aránya kötelezettség+Saját tőke)x100
(tőkeáttétel)
2. Saját tőke aránya (Saját tőke/Hosszú lejáratú
kötelezettség+Saját tőke)x100

3. Eladósodottság fok (Összes kötelezettség/Összes

eszköz)x100
 A mutatók értelmezése

1-2.Az adósságállomány és az összes tartós

forrás egymáshoz mért viszonyát
vizsgáljuk az adósságállomány aránya
mutatóval. A mutató komplementere a
saját tőke aránya mutató.
3. Az eszközállomány milyen mértékben van
megterhelve kötelezettség vállalással.
 Adósságállomány vizsgálata
Fedezeti mutatók %
A mutató megnevezése A mutató számítása

1. Adósság állomány (Saját tőke/Adósságállomány

nagysága)x100
fedezettsége

2. Adósság szolgálati (Adózott

eredmény+Értékcsökkenési
fedezeti mutató leírás/Hosszú lejáratú
kötelezettség esedékes törlesztő
részlete)x100
 A mutatók értelmezése
1. A saját tőke hányszorosan fedezi a tartós
idegen forrásokat.
2. A vállalkozás tudja teljesíteni a következő
gazdasági évben az adósságszolgálatot. Pl.
tudja-e törleszteni a hosszú lejáratú
kötelezettségek esedékes törlesztő részletét
A mutató számításához szükség van az
eredménykimutatás adataira is.
 A likviditás fogalma, értelmezése
Likviditás: mennyire képes a vállalkozás
fizetési kötelezettségeinek eleget tenni a
rendelkezésre álló forgóeszközök
felhasználásával.
Két értelmezés:
- Fizetőképesség.
- Pénzzé tehetőség. Egy-egy eszköz milyen
gyorsan hozható a közvetlen
kicserélhetőség állapotába.
 A likviditási mutatók

A mutató megnevezése A mutató számítása

(általában együtthatós formában)

1. Likviditási ráta Forgóeszközök/Rövid lejáratú

kötelezettségek

2. Likviditási gyorsráta Forgóeszközök-Készletek/Rövid

lejáratú kötelezettségek

3. Pénzeszköz likviditás Pénzszeszközök/Rövid lejáratú

kötelezettségek
 A mutatók értelmezése
1. A likvid eszköznek tekintett
forgóeszközök értéke hányszorosa a
rövid lejáratú kötelezettségeknek.
1,3-1,8 közötti értékes tekintik jónak.
1. A forgóeszközök értéke csökkentve a
legkevésbé likvid készletek értékével,
hányszorosa a rövid lejáratú
kötelezettségeknek.
 A likviditási mérleg
lásd. melléklet

• A pénzügyi helyzet minősítésének

eszköze.
• A beszámoló mérlegének átrendezésével
készül, de kiegészítő információkra van
szükség. Statikus.
• Az eszközöket pénzzé tehetőségük
(mobilitásuk) szerint tartalmazza.
• A forrásokat lejárati idejük
(esedékességük) szerint tartalmazza.
 A likviditási mérleg
• Megkülönböztetünk négy és négynél több
fokozatú likviditási mérleget.
• Az egyes fokozatok értékeit és kommulált
értékeket kell szembeállítani.
• A fokozatok különbsége a likviditási
többlet vagy hiány.
• Eszköztöbblet, likviditási többlet.
• Forrástöbblet, likviditási hiány.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
II. Az egyes mérlegtételek részletes
elemzése
A tárgyi eszközök (Te) elemzése. A mérleg
mellett szükség van a kiegészítő mellékletre is, itt találjuk
meg a tárgyi eszközök bruttó értékét!
A mutató megnevezése A mutató számítása %
1. A te. állomány (Te. csoportok/Összes tárgyi
eszköz)x100
megoszlása. Nettó vagy bruttó érték alapján.
2. Használhatósági fok (Nettó érték/Bruttó érték)x100

3. A te. 100-használhatósági fok

elhasználódottsága
4. A te. megújulási foka (Tárgyév során aktivált
beruházás/Te. záró bruttó
érték)x100
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 A vásárolt készletek elemzése
A mutató A mutató számítása
megnevezése

1. Átlagos Átlagos anyagkészlet/1napi

anyagköltség (felhasználás)
anyagtárolási idő (nap)
Forgási idő

2. Áruk átlagos tárolási Átlagos árukészlet/1 napi eladott

áruk beszerzési értéke (elábé)
ideje (nap)
 Kiegészítő információ
• Az átlagkészlet számítása:
(Záró készlet + Nyitó készlet)/2
ÖSSZEFÜGGÉS
Nyitó készlet
+ Beszerzés
- Felhasználás (értékesítés)
Zárókészlet
 Saját termelésű készletek
elemzése
A mutató megnevezése A mutató számítása

1. Befejezetlen termelés Befejezetlen és félkész termelés

értéke/1 napi közvetlen költség
átlagos futamideje (nap)

2. Késztermékek átlagos Késztermékek értéke/1 napi

közvetlen önköltség
tárolási ideje (nap)
 Kiegészítő információ
• Az átlagkészlet számítása:
(Záró készlet + Nyitó készlet)/2
ÖSSZEFÜGGÉS
Nyitó készlet
+ Termelés
- Értékesítés
Zárókészlet
 A vevők és szállítók futamideje
A mutató A mutató számítása
megnevezése

1. A vevők Követelések ÁFA nélküli értéke/1 napi

árbevétel
futamideje

2. A szállítók Szállítók ÁFA nélküli értéke/ 1 napi

anyagjellegű ráfordítás
futamideje
 FELADATOK
a vagyoni, pénzügyi helyzet elemzéséhez

1,2,3. feladat
16. feladat 1,2. feladatpont
17. feladat, tudáspróba
19. feladat, első 10 tesztkérdés

A vagyoni helyzet részletes elemzéséhez

4-9. feladatok
 A jövedelmi helyzet elemzése
• CÉL: a vállalkozás jövedelmező
képességének bemutatása.
• Az elemzés során meg kell ismerni a
jövedelmet (az eredményt) befolyásoló
tényezőket és számszerűsíteni kell azok
hatását.
• Az eredményelemzés információs bázisa
a beszámoló.
 A jövedelmi helyzet elemzése
• Eredmény= Összes bevétel (hozam)
- Összes költség/ráfordtás
nyereség vagy veszteség
• A jövedelmi helyzet elemzésének legfontosabb
dokumentuma az eredménykimutatás.

• Lásd mellékletek. TANULMÁNYOZZÁK AZ

EREDMÉNYKIMUTATÁSOKAT!
• Különböző eredménykategóriák!
• Attól függően, hogy a bevételek, költségek/ráfordítások
milyen körét vesszük figyelembe.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
.
 Bevétel, költség/ráfordítás
Lásd. mellékletek
Bevételek/Hozamok Költségek/Ráfordítások
Értékesítés nettó Az időszakban felmerült
árbevétele összes költség
Aktivált saját (költségnemek szerint)
teljesítmények értéke
Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás

Pénzügyi műveletek Pénzügyi műveletek

bevétele ráfordítása
 Bevétel, költség/ráfordítás
kategóriák (lásd. számvitel, ism)
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 Bevétel, költség/ráfordítás
kategóriák (lásd. számvitel, ism)
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 Eredménykategóriák
lásd. számvitel alapjai, ismétlés

• A.) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

• B.) Pénzügyi műveletek eredménye

• C.) Adózás előtti eredmény

• D.) Adózott eredmény

Tanulmányozzák a mellékletben az eredménykimutatásokban az
eredménykategóriák tartalmát!
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
Eredménykimutatás, forgalmi költség eljárás
lásd. mellékletek
Összköltség eljárással Forgalmi költség
eljárással
Értékesítés nettó Értékesítés nettó
árbevétele árbevétele
Aktivált saját
teljesítmények ért.
Időszaki összes költség Értékesítés elszámolt
(költségnemek összege) közvetlen önköltsége
BRUTTÓ EREDMÉNY
Értékesítés közvetett
költsége
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye:
 Eredménykimutatás
alpján elemzési lehetőségek
• Bevételek és költségek/ráfordítások időbeli
alakulása (rövid és hosszú távon.)
• Értékesítés nettó árbevételének
összetétele értékesítési irányok,
tevékenységek szerint. Stb.
• A költségek összetételének vizsgálata.
• Az eredménykategóriák időbeli változása,
befolyásoló tényezők.
Feladatok:10,11
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 Néhány ismert fogalom és a forgalmi költség
típusú eredménykimutatás
Értékesítés nettó árbevétele -
Fedezeti összeg Értékesítés elszámolt önköltsége
Forgalmi költség típusú
eredménykimutatásban
BRUTTÓ EREDMÉNY

Fedezeti hányad (Fedezeti összeg/Értékesítés nettó

árbevétele)x100
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 Jövedelmezőségi mutatók
számítása
Valamely eredménykategória és egy vetítési
alap hányadosai.
ÁLTALÁNOS KÉPLET:
(Eredménykategória/Vetítési alap)x100

A jövedelmezőségi mutatók időbeli

összehasonlítása, vagy azonos profilú
vállalathoz hasonlíthatóak.
 Néhány lehetséges
eredménykategória
• Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti
összeg)
• Üzemi (üzleti tevékenység eredménye
• Adózás előtti eredmény
• Adózott eredmény
• EBIT
EBITDA
 EBIT, EBITDA
• EBIT = earnings before interests and
taxes rövidítése. Magyarul:
kamatfizetés és nyereségadó fizetés
előtti eredmény (magyar számviteli gyakorlatban
üzemi eredmény)
• EBITDA=earnings before interest,
taxes, depreciation and amortization
rövidítése. Magyarul: kamatok, adózás
és értékcsökkenési leírás előtti
eredmény.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
 Néhány lehetséges vetítési alap

• Értékesítés nettó árbevétele

• Értékesítés nettó árbevételei + további
bevételek
• Saját tőke összege
• Lekötött eszközök értéke
• Bérköltség
• Személyi jellegű ráfordítások
• Átlagos állományi létszám
A jövedelmezőségi mutatók fajtái %
A mutató típusa Számítása
Bruttó jövedelmezőség (Fedezeti összeg/Értékesítés nettó
árbevétele)

Bevétel arányos (Valamely

eredménykategória/Bevétel)x100
jövedelmezőség
Saját tőke arányos (Valamely
eredménykategória/Saját
jövedelmezőség tőke)x100
Eszköz arányos (Valamely
eredménykategória/Összes
jövedelmezőség eszköz)x100
Élőmunka arányos (Valamely
eredménykategória/Élőmunka)x10
jövedelmezőség 0
 A jövedelmezőségi mutatók
értelmezése
100 Ft bevételre, saját tőkére, eszközre,
bérköltségre, személyi jellegű ráfordításra
jutó üzemi vagy adózás előtti vagy adózott
eredmény.
ROA mutató: (Adózott eredmény/Átlagos
eszközállomány)x100
Eszközarányos nyereséget mutatja. Az elért
profitot, a teljes vállalati vagyonra vetíti.
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
A gazdasági hatékonyság fogalma
és mérése
• Adott erőforrás felhasználásával elért
hozam(eredmény)
• Adott hozam (eredmény) eléréshez
szükséges ráfordítás.
• ÁLTALÁNOS KÉPLET:
Elért hozam / Felhasznált erőforrás
 A HOZAMOK számbavételének
lehetőségei
I. Természetes mértékegységben
kifejezett mutatószámok.
Pl. összes búzatermés tonnában.
Korlátozott alkalmazhatóság.
II. Értékbeni (pénzbeni) mutatószámok
Ft-ban, EURÓ-ban, dollárban stb.
Leggyakrabban használt mutatók a
TERMELÉSI ÉRTÉK mutatók.
 A felhasznált erőforrások fajtái
- Lekötött eszközök (pl. összes eszk-öz, tárgyi
eszköz, készletek stb.)
(eszközhatékonysági mutatók)

- Lekötött tőke
(tőkehatékonyság)

- Foglalkoztatott létszám, teljesített óra stb

(élőmunka-hatékonyság)

- Bérköltség, szem. jell. kifiz.

(bérhatékonyság)
 A termelési érték mutatók
számítása
Értékesítés nettó árbevétele
- Elábé
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
+ Saját előállítású eszközök aktivált
értéke
+- Saját termelésű készletek
állományváltozása
BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
 A termelési érték mutatól
számítása
BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
- Anyagköltség
- Igénybevett anyagjellegű szolg. értéke
ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK
- Értékcsökkenési leírás
NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
Termelési érték mutatók számítása
Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
+ Adózás előtti eredmény
HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A termelési érték mutatók

nemzetgazdasági megfelelői: GO, GDP,
NDP.
Lásd. makroökonómia
 Néhány probléma Magyarországon
• A Magyarországon működő vállalkozások
- kb. 99%-a a kkv körbe tartozik,
- a foglalkoztatottak 65,2%-a itt kkv-ben
van foglalkoztatva
- DE! a bruttó hozzáadott értéknek csak
43,2%-át adják.
- A nemzetgazdasági beruházásnak csak
31%-át adják!
 Hatékonysági mutatók
• Élőmunka hatékonysági mutatók
• Bérhatékonyság mutatói
• Eszközhatékonysági mutató
• Tőkehatékonyság
ÁLTALÁNOS KÉPLET:
Termelési érték/Felhasznált erőforrás
(A természetes mértékegységben megadott
hozamok hátránya, hogy nem összesíthetőek)
 Élőmunka hatékonyság mutatói
Az élőmunka termelékenységének mutatói

1 főre jutó bruttó Bruttó termelési

termelési érték érték/Létszám

1 főre jutó nettó Nettó termelési

termelési érték érték/Létszám

1 főre jutó hozzáadott Hozzáadott

érték érték/Létszám
 Bérhatékonyság mutató
1 Ft bérköltségre jutó Nettó termelési
nettó termelési érték érték/Bérköltség

1 Ft személyi jellegű Nettó termelési

ráfordításra jutó nettó érték/Személyi jellegű
termelési érték ráfordítás
 Eszközhatékonysági mutatók
Nettó vagy anyagmentes
Lekötött eszközök term.é./Lekötött eszk. átl.értéke
hatékonysága
(összes eszköz)
Nettó vagy anyagmentes term.é./
Tárgyi eszközök Tárgyi eszk. átl.nettó értéke
hatékonysága

Nettó vagy anyagmentes

Készletek term.é./Készletek átlagos értéke
hatékonysága
 Tőkehatékonyság
Tőkehatékonyság Bruttó termelési érték/Saját
tőke

Tőkearányos Vállalkozói
vállalkozói jövedelem jövedelem/Saját tőke
 A vállalkozói jövedelem
• Adózás előtti eredmény
• + Értékcsökkenési leírás
Feladatok a jövedelmi helyzet és a
hatékonyság elemzéséhez
11-15. feladatok
16. feladat 3-5. feladatpont
18. feladat tudáspróba
19. feladat tesztfeladatok 11. tesztkérdéstől
 Jegyzet
………………………………………………......
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..
…………………………………………………..