Bevezetés Az Értékelésbe

Dr. Siklósi Ágnes, Dr.
Veress Attila
Bevezetés az értékelésbe
Digitális tananyag munkafüzetek
PENTA UNIÓ Zrt.

2016.
VÁZLAT
1. Az értékelés alapjai
2. Bekerülési érték
3. Értékcsökkenés
4. Készletértékelés
5. Külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek értékelése
6. Összefoglaló feladatok
Minden jog fenntartva: PENTA UNIÓ Zrt. 1 Készítette: Dr. Siklósi Ágnes, Dr. Veress Attila
1. Az értékelés alapjai
A számvitel alapvető célja, hogy megbízható, valós és teljes körű képet kell adnia a cég
vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint jövedelemtermelő képességéről. A számvitel valóban
ezt célozza, ennek érdekében fogalmazza meg a számviteli alapelveket is, csakhogy amikor
vagyoni helyzetről, vagy a mérleg másik oldalán a vagyont finanszírozó forrásokról
beszélünk, minden esetben felmerül a kérdés, hogy a rendelkezésre álló vagyont vajon milyen
értéken szerepeltessük. Hiszen ha megbízható és valós képet kell közvetítenünk, akkor ennek
az értéknek valóban megbízhatónak (elegendően óvatosnak), de mindeközben valós értéket
tükrözőnek is kell lennie. A vállalkozás vagyonkörében lévő eszközökhöz egyszerre több
érték is rendelhető. Egyrészt a megvásárolt érték, ez az érték – leegyszerűsítve – az eszköz
bekerülési értéke. Ez az érték viszont folyamatosan változhat! Az immateriális javak és tárgyi
eszközök értéke után a fizikai és erkölcsi kopás, az összemérés és a valódiság elve miatt terv
szerinti értékcsökkenést (költséget) kell elszámolni. Ha az immateriális javak, tárgyi
eszközök értéke egy nem várt esemény kapcsán (megrongálódás, megvonják a sportoló
játékjogát stb.) vagy a piaci körülmények megváltozása miatt (leesnek az ingatlanárak)
lecsökken, akkor értéküket csökkenteni kell és az érték lecsökkenésének mértékét terven
felüli értékcsökkenésként (ráfordításként) le kell írni. A készletek, a követelés-jellegű
tételek, az értékpapírok esetleg a pénzeszközök esetében a piaci körülmények megváltozása
miatt szintén előfordulhat a leértékelés szükségessége. Lehet, hogy az egyik vevőnk
fizetésképtelenné válik és nem fogja kifizetni a követelésünket, vagy a részesedésünket
megtestesítő részvények tőzsdei árfolyama lezuhan. Esetükben a leértékelést a magyar
törvényalkotás értékvesztésként definiálja. Az értékvesztés - a terven felüli értékcsökkenéshez
hasonlóan - a tárgyév ráfordításait növeli. Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha a piaci
körülmények kedvezően alakulnak (a sportoló újra sportolhat, az ingatlanárak az egekben, a
vevőnkhöz pénz állt és fizet, a részvényeink árfolyama soha nem látott magasságokba
szökel)! Ebben az esetben a korábbi leértékelési különbözeteket vissza kell majd írni! A
terven felüli értékcsökkenés visszaírása és az értékvesztés visszaírása a tárgyév bevételeit
növeli. És további kérdés lehetne, hogy mely eszközök esetében van lehetőség a piaci érték és
a könyv szerinti érték pozitív különbözetének megjelenítésére. Ez a kérdés viszont már az
értékhelyesbítés nem köztelező intézményéhez vezet el.
Az eszközök értékelése általánosságban
Az eszközök „vállalkozási élete” során, az alatt az idő alatt, amíg a cég birtokában vannak,
különböző értékeket vesznek fel. Amikor a társaság megszerzi az adott jószágot bekerülési
értékről beszélünk, amikor később azt bemutatja könyv szerinti vagy mérlegértékről, illetve
nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ugyanennek a jószágnak mindig megadható
valamiféle módon a piaci értéke is. E fogalmak útvesztőjében próbálunk meg eligazodni,
annak érdekében, hogy valóban egy nyelven beszéljünk.
Az eszközök számviteli értékelése a következő egyszerűsített séma alapján közelíthető:

Bekerülési értéke (1)
- Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2)
- Évközi csökkenések értéke (3)
- Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4)
+ Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5)
+/- Külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyamkülönbözet (6)
Mérlegérték (7)
+ Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8)
- Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9)
Piaci érték (10)
A bekerülési érték minden eszköz és forrás esetében értelmezhető kategória. A bekerülési

érték pontos meghatározása, könyvviteli elszámolása döntő jelentőséggel bír. A bekerülési
érték determinálja a terv szerinti értékcsökkenést, az évközi csökkenéseket, az összes
eredményt módosító és nem eredmény ágon rendezendő különbözeteket, és azok
visszavezetésének, visszaírásának összegeit is, és természetesen a mérlegérték
meghatározásának kiindulási pontját is jelenti.
A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök többségének

értéke az erkölcsi és fizikai „kopás” következtében az eredeti bekerülési érték alá csökken. A
csökkenés mértékének pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenés. Klasszikus
megközelítésben ezen eszközök értéke az általuk előállított termékek és szolgáltatások
értékében köszön vissza és ezt a számvitelben terv szerinti értékcsökkenésként kell
megjeleníteni. Az általuk létrehozott termék és szolgáltatás értékesítéséből árbevétel lesz, az
immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása pedig költséget jelent.
A különböző eszközcsoportok értékesítése, felhasználása vagy egyéb más évközi csökkenése

miatt kivezetett könyv szerinti érték a vállalkozás ráfordításai között jelenik meg a
beszámolóban. A könyv szerinti érték ilyen esetekben történő meghatározása csak a készletek,
értékpapírok, valuta, devizakészletek esetén jelenthet problémát. Egy immateriális jószág és
egy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az eredeti bekerülési érték és az elszámolt
értékcsökkenés különbözete. Egy adott leltári számhoz tartozó eszközök könyv szerinti értéke
tehát a számviteli nyilvántartásokból kiolvasható. A vásárolt anyag- és árukészletekről, a saját
termelésű készletekről nem minden esetben célszerű (lehet) egyedi nyilvántartást vezetni.
Ugyanazon típusú értékpapírok különböző időpontban történő beszerzéséhez különböző
bekerülési érték, a vállalkozás valuta és devizakészletének növekedéséhez pedig különböző
bekerülési árfolyam tartozik. Éppen ezért ezen eszközök könyvekből történő kivezetésekor
indokolatlan többletmunkát és költséget jelentene a konkrét eszközök tényleges eredeti
bekerülési értékének visszakeresése. A költség-haszon összevetésének elve alapján ilyen
esetekben egyszerűsítések szükségesek. Ezeket az egyszerűsítéseket a későbbiekben
tárgyalásra kerülő készletértékelési eljárások teremtik meg. Lesznek olyan készletértékelési
eljárások, amikor az egyszerűsítés kedvéért az évközi fogyást (csökkenéseket) a legelsőként
bekerült eszközök bekerülési értékén fogjuk elszámolni (FIFO eljárás), de lehet, hogy az adott
időszak átlagos bekerülési értéke alapján történnek majd meg a kivezetések (valamilyen
átlagáras megoldás).
Az eredményt módosító leértékelési és felértékelési különbözetek a korábban említett terven

felüli értékcsökkenést, értékvesztést és azok visszaírásait jelentik.
A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközeinek és kötelezettségeinek azt az árfolyamát,

amelyen a nyilvántartásokba történő bekerüléskor átszámítjuk forintra bekerülési árfolyamnak
hívjuk. Ha az adott eszköz, illetve kötelezettség a fordulónapon a vállalkozás tulajdonában
van, akkor lehet, hogy az eredeti árfolyamot át kell majd igazítani a fordulónapi árfolyamra.
Ez az átigazítás (átértékelés) lehet felfele és lefele értékelés is, szóval bekerülési és a
fordulónapi árfolyamok közötti eltérés miatti külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi
értékeléséből adódó árfolyamkülönbözet is változtatja az eredeti bekerülési értéket.
Az értékelés filozófiája napjainkban
Az elmúlt évek szabályozása a valódiság elvének további térnyerését mutatja, de a
szabályozás alapfilozófiájára az óvatosság elve is erős hatással van:
„A leértékelés kötelező (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása), a

felértékelés (értékhelyesbítés) megengedett, de a korábban elszámolt leértékelést (terven
felüli értékcsökkenési leírást, értékvesztést), ha változás következett be, akkor
visszaírással módosítani kell.”
Az értékelés a számvitelben egy igazán szép, de kényes és nagyon szerteágazó téma. Éppen
ezért jelen fejezetünk „csak egy kis” bevezetést szeretne kínálni az értékelés témájába, hiszen
a későbbi tantárgyrészeknél majdnem minden résztémánál újra és újra előkerül majd az
értékelés. A bevezetés az értékelés fejezetet négy fő részre bontottuk. Az első alfejezetben a
tárgyi eszközök bekerülési értékének meghatározásával foglalkozunk. A második fejezet az
értékcsökkenés témáját, a harmadik fejezet a készletértékelési eljárások témakörét feszegeti.
Az utolsó alfejezetben betekintést szeretnénk adni a külföldi pénzértékre szóló eszközök és
kötelezettségek értékelésébe.
2. Eszközök bekerülési értékének meghatározása
A bekerülési érték az egyes vagyonelemek (eszközök és források) számviteli

nyilvántartásokba vételi összegét jelenti a bekerüléskor. Az eszközök bekerülés értéke
alapvetően az eszköz fajtájától és az adott eszköz bekerülési jogcímétől függ. Ebből
következően másképpen kell majd számolni egy tárgyi eszköz és egy kamatozó értékpapír
bekerülési értékét, de egy megvásárolt vagyoni értékű jog és egy alapításkor apportként kapott
vagyoni értékű jog bekerülési értékének meghatározása esetén is más lesz a bekerülési érték
meghatározásának kiindulási pontja. Jelen részfejezet kizárólag a tárgyi eszközök bekerülési
értékének meghatározásával kapcsolatos legfontosabb törvényi előírásokat rendszerezi! Egy
tárgyi eszköz a vállalkozás vagyonkörébe többféleképpen vonható be, ezért érdemes
áttekinteni a lehetséges bekerülési jogcímeket és a hozzájuk tartozó bekerülési érték
számításának alapszabályait.
A következő táblázat az egyes bekerülési jogcímeket és az egyes bekerülési jogcímekhez

tartozó bekerülési érték kategóriákat rendszerezi:
BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

 BESZERZÉS beszerzési érték
 SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS előállítási költség
 Egyéb állománynövekedések:
o nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
létesítő okirat szerinti érték
(apportként) átvétel
o térítés nélküli átvétel piaci érték
o ajándékként átvétel piaci érték
o követelés fejében történő átvétel szerződés szerinti érték
o beszerzés csere útján csereszerződés szerinti érték
o fellelt leltári többlet piaci érték
BESZERZÉS
A tárgyi eszközök jellemzően beszerzés útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A
beszerzés jogcíméhez tartozó bekerülési érték a beszerzési érték. A tárgyi eszköz beszerzési
értékének meghatározásakor az üzembe helyezésig (aktiválásig) felmerülő, az eszközhöz
egyedileg hozzákapcsolódó tételeket figyelembe kell venni. Ilyen alaptételek (alapköltségek)
például a vételár, a szállítási költség, a vámterhek, a bizományosi díj stb. Ha a tárgyi eszköz
megszerzéséhez beruházási hitel felvételére is sor került, akkor
 a hitellel kapcsolatos bankköltségek (közjegyzői hitelesítés díja, rendelkezésre tartási
jutalék, folyósítási jutalék stb.),
 a hitellel kapcsolatos kamatteherből az aktiválásig felmerült kamat, mint a beszerzéshez
kapcsolódó egyéb költségek szintén „benne vannak”a beszerzési értékben.
A tárgyi eszközre kötött bármilyen biztosítási díj költségéből is csak az aktiválásig
elszámolható (felmerült) biztosítási díjat kell figyelembe venni a beszerzési érték
számításakor. Ha az eszköz beszerzésével kapcsolatban bármilyen külföldi pénzértékre szóló
kötelezettség (külföldi szállítói tartozás, devizahitel tartozás) keletkezett, vagy a beszerzéshez
előleget fizettünk devizában vagy valutában, akkor az aktiválásig keletkezett realizált
(pénzügyi rendezéssel kapcsolatos) és nem realizált (fordulónapra vonatkozó értékelésből
adódó) árfolyamveszteség növeli, az árfolyamnyereség pedig csökkenti a bekerülési értéket.
Az aktiválásig elszámolt realizált és nem realizált árfolyamnyereségen kívül
 a vonatkozó tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó kapott engedmény,
 a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett termékek, teljesített szolgáltatások
értéke,
 a beruházásra adott előlegek után járó (vagy már megkapott) kamat,
 az elkülönített pénzeszköz után kapott kamat (maximum az aktiválásig felmerült
hitelkamat összegében) is csökkentik a bekerülési értéket.
Az aktiválást követően felmerülő tételek (például egy tartozék vásárlása), az aktiválást követő
időszakhoz tartozó hitelkamat, biztosítási díj, a folyamatos zavartalan működést szolgáló
javítási, karbantartási munkák költsége, a levonható előzetesen felszámított ÁFA, az
ellenérték arányában megosztásra kerülő ÁFA le nem vonható hányada nem része a
bekerülési értéknek.
SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS
Abban az esetben, ha a tárgyi eszköz létesítése saját tevékenységben valósul meg, akkor
bekerülési értékként az előállítási költséget kell figyelembe venni. Minden olyan költség a
bekerülési érték része kell, hogy legyen, ami az előállítással közvetlen kapcsolatban van. Ilyen
költségek az előállítás során felhasznált anyagok értéke (anyagköltség), a létesítésben
résztvevő dolgozók kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, járulékok) stb.
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

a) a tárgyi eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása,
átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a tárgyi eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Az előállítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (előállítási) érték részét
képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az
idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá
a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját
előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
A tárgyi eszközök üzembe helyezését (rendeltetésszerű használatbavételét) hitelt
érdemlő módon dokumentálni kell. Az üzembe helyezés dátumával egy üzembe helyezési
bizonylatot (üzembe helyezési jegyzőkönyvet) kell készíteni és a belső bizonylat alapján a
rendeltetésszerű használatba vétel könyvelésre kerül.
Tárgyi eszköz bekerülésével kapcsolatos könyvviteli elszámolások alaplogikája
T 161. Beruházások K
1. 2.
12-15. Üzembe helyezett

T tárgyi eszközök K
3.
Az eszköz beszerzésével összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket („benne vannak a

bekerülési értékben” tételeket) a 161. Beruházások számla TARTOZIK oldalán kell
elszámolni (1. sorszámhoz tartozó elszámolás). A bekerülési értéket csökkentő tételeket A
161. Beruházások számla KÖVETEL oldalára kell könyvelni (2. sorszámhoz tartozó
elszámolás). Ha a bekerülési érték számításakor minden növelő és csökkentő tételt figyelembe
vettünk és persze helyesen le is könyveltük, akkor a beruházás számla egyenlege éppen a
bekerülési értéket fogja mutatni. A használatba vételkor (aktiváláskor) a bekerülési értéket át
kell könyvelni a megfelelő üzembe helyezett tárgyi eszköz számlára (3. sorszámhoz tartozó
elszámolás). Fontos! A tárgyi eszközök bekerülési értékét másképpen BRUTTÓ
ÉRTÉKNEK hívjuk.
3. Értékcsökkenés (terv szerinti értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés)
3.1. Terv szerinti értékcsökkenés
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és

erkölcsi avulás miatt értéküket fokozatosan elvesztik, így azt költségként kell elszámolni. A
vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök többségének értéke
az erkölcsi és fizikai „kopás” következtében folyamatosan csökken. A csökkenés mértékének
pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenés. Klasszikus megközelítésben ezen eszközök
értéke az általuk előállított termékek és szolgáltatások értékében köszön vissza. Az általuk
létrehozott termék és szolgáltatás értékesítéséből árbevétel lesz, az értékcsökkenési leírás
pedig költséget jelent. Az elszámolt költség (terv szerinti értékcsökkenés) összegét többek
között a következők befolyásolják:
Hasznos élettartam
Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható
fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb
korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja.
Általános esetben a hasznos élettartam egy becsült élettartamot jelent. A meghatározásakor

tekintettel kell lenni a tényleges elhasználódásra, valamint a vállalkozásnál várhatóan eltöltött
időre is. Egy számítógép akár tíz évig is szolgálhatná a vállalkozást, mégis általában
háromévente lecserélésre kerülnek, így értékük költségként három év alatt kerül elszámolásra.
Egy bérleti jognál a bérleti szerződésben meghatározott intervallum jelent várható
élettartamot.
Hasznos élettartam végén várható maradványérték

A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke,
amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában
rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.
Nem minden eszköz esetében értelmezhető a maradványérték fogalma. A hasznos élettartam

végére becsült piaci érték csak a vállalkozási tevékenység szempontjából jelentős eszközök
értékcsökkenés számításának alappillére. Terv szerinti értékcsökkenés csak maradványértékig
számolható el. Ha egy eszköz bekerülési értéke például 10 000 EFt, a hasznos élettartam
végére becsült értéke 2 000 EFt, akkor 8 000 EFt-ot kell költségként elszámolni a
használatban eltöltött évek alatt.
Összemérés elve
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki

teljesítéseinek bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba
venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ha a termelőgépek többet dolgoznak, több termék
készül el, nagyobb az árbevétel, a bevételekhez nagyobb költség (terv szerinti értékcsökkenés)
kell, hogy tartozzon. Egy hitelből finanszírozott eszközhöz tapadó költségeket, ráfordításokat
(terv szerinti értékcsökkenés, kamatráfordítás) is célszerű „egészségesen” szétszórni a
hasznos élettartam ideje alatt. Lévén, hogy a kamatráfordítás a szerződésben meghatározott és
a törlesztések miatt csökkenő ráfordítást jelent célszerű az értékcsökkenéssel „játszani”.
Ilyenkor az elején kevesebb, majd később több terv szerinti értékcsökkenés (progresszív)
hozza időszakonként egyenlő szintre az eszközzel kapcsolatos költségek (ráfordítások)
mértékét. Ez persze akkor igazodik az összemérés elvéhez, ha a létrehozott kibocsátás
időszakonként egyenlő ütemben kerül a piacra, vagyis a létrehozott termék és szolgáltatás
által realizált árbevétel az egyes időszakokban kiegyenlítettnek mutatkozik.
Valódiság elve, óvatosság elve
A valódiság elvéből következően a beszámolóban szereplő tételek, így a tárgyi eszközök

értékelése is meg kell, hogy feleljen a törvény által szabályozott értékelési eljárásoknak. Az
óvatosság elve alapján az értékcsökkenés elszámolását a tárgyév eredménye nem befolyásolja,
azaz veszteséges gazdálkodás esetén is az értékcsökkenést el kell számolni.
A fent említett számviteli alapelveket, de leginkább az összemérés elvét szem előtt tartva
kell(ene)1 a bekerülési értéket – maradványértéket feltételezve a maradványértékkel korrigált
bekerülési értéket – valamilyen módszerrel a hasznos élettartamhoz illeszkedő üzleti évek
eredményének terhére költségként elszámolni.
A terv szerinti értékcsökkenési leírás módszerei
Az értékcsökkenés elszámolása történhet:

 lineáris (egyenletes) leírással,
 degresszív (lassított) leírással,
 progresszív (gyorsított) leírással és
 vegyes módszerekkel (a fenn felsorolt módszerek valamilyen kombinációja).
Esettanulmány a terv szerinti értékcsökkenési leírásra
Egy műszaki gép üzembe helyezésére tárgyév április 1-én került sor. A gép eredeti bekerülési
értéke 24 000 EFt, maradványértéke 4 000 EFt, várható élettartama 4 év. Nézzük meg, hogy
milyen módszerekkel számolhatjuk el a terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam
idejére!
1. módszer
Ha ugyanannyi értékcsökkenést számolunk el az egyes amortizációs években 2, akkor lineáris
leírást alkalmazunk.
Amortizálandó érték = 24 000 EFt - 4 000 EFt = 20 000 EFt
Leírás összege évente (amortizációs évenként) = 20 000 EFt/4 év = 5 000 EFt
Leírási kulcs az amortizálandó értékre vetítve (%) =5 000 EFt/20 000 EFt = 25 %
Leírási kulcs a bruttó értékre vetítve (%) = 5 000 EFt/24 000 EFt = 20,83 %
1
A hazai gyakorlat az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését általában lineáris leírással
számolja el. Ennek oka egyrészt a számviteli feladatok egyszerűsítése, másrészt a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény értékcsökkenésre vonatkozó előírásai, hiszen az adótörvény kizárólag a lineáris
leírást fogadja el és a leírás alapja is kizárólag az eredeti bekerülési érték lehet (maradványértéket nem ismeri el).
A számvitelben elszámolt értékcsökkenés növeli, az adótörvény alapján elszámolható értékcsökkenés csökkenti
majd az időszak végén számított társasági adó alapját.
2
Az amortizációs év és az üzleti év általában nem esik egybe. Az amortizációs év üzembe helyezéstől számított
tizenkét hónapig tart, az üzleti év pedig az üzleti év első napjától számított általában 12 hónapig tart.
Terv szerinti értékcsökkenés a hasznos élettartamra:
adatok EFt-ban
Bruttó Halmozott Nettó
Megnevezés Tárgyévi értékcsökkenés
érték értékcsökkenés3 érték4
Tárgyév
április 1.- 24 000 20 000*0,25*(9/12)=3 750 3 750 20 250
december 31.
Tárgyévet követő
24 000 20 000*0,25=5 000 8 750 15 250
1. év
24 000 20 000*0,25=5 000 13 750 10 250
2. év
24 000 20 000*0,25=5 000 18 750 25 250
3. év
4 000
4. év január 1.- 24 000 20 000*0,25*(3/12)=1 250 20 000
(!)
március 31.
2. módszer
Ha egy eszköz értéke a használat elején többet, majd egyre kevesebbet veszít értékéből vagy
az összemérés elve azt indokolja5 a vállalkozás degresszív leírást is alkalmazhat. A
degresszív leírás módszerei lehetnek az évek száma összege módszere, a fix kulccsal történő
nettó érték alapú leírás, de elképzelhető a szorzószámos leírás is.
2.1 módszer
Évek száma összege módszere

Évek száma összege= 1 + 2 + 3 + 4 = 10
Leírási norma százalékban az egyes amortizációs években (Az amortizálandó értékre
vetítve!):
1. amortizációs év (4/10)*100%=40%
3
A halmozott értékcsökkenés egy adott időpontig elszámolt összes értékcsökkenést jelenti.
4
A nettó érték az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékét (későbbiekben mérlegértékét)
jelenti.
5
Termelőgépeknél, munkagépeknél a folyamatos zavartalan működést szolgáló karbantartási munkák költsége
évről-évre növekedhet, ezért az értékcsökkenés csökkenő elszámolásával kiegyenlíthető az eszközhöz
kapcsolódó költségek összege (karbantartás+terv szerinti értékcsökkenési leírás).
adatok EFt-ban
érték értékcsökkenés érték
Tárgyév
április 1.-december 24 000 20 000*0,4*(9/12) = 6 000 6 000 18 000
31.
Tárgyévet követő 1. 20 000*0,4*(3/12) +
24 000 12 500 11 500
év 20 000*0,3*(9/12) = 6 500
24 000 17 000 7 000
év 20 000*0,2*(9/12) = 4 500
24 000 19 500 4 500
év 20 000*0,1*(9/12) = 2 500
Tárgyévet követő 4.
4 000
év 24 000 20 000*0,1*(3/12) = 500 20 000
(!)
január 1.-március 31.
2.2 módszer
Fix kulcsos degresszív leírás
A leírás alapja mindig az amortizációs év első napjának nettó értéke. Ez az első évben
természetesen a bruttó értéket jelenti, mert az értékcsökkenés az üzembe helyezés
időpontjában nulla. A fix kulcs a következő képlettel számolható:
 M   4 000 
Leírási kulcs  1  n  * 100  1  4
 
  36,11 %

 B   24 000 
n: használati idő
M: maradványérték
B: bruttó érték
adatok EFt-ban
Tárgyév 24 000*36,11 %*(9/12)
24 000 6 500 17 500
április 1.-december 31. =6 500
24 000*36,11 %*(3/12) +
Tárgyévet követő 1. év 24 000 15 333,6*36,11 %*(9/12) 12 820 11 180
=6 320
15 333,6*36,11 %*(3/12)
+
Tárgyévet követő 2. év 24 000 16 856 7 144
9 796,6*36,11 %*(9/12) =
4 036
9 796,6*36,11 %*(3/12) +
Tárgyévet követő 3. év 24 000 6 259*36,11 %*(9/12) = 19 436 4 564
2 580
Tárgyévet követő 4. év 6 259*36,11 %*(3/12) = 4 000
24 000 20 000
január 1.-március 31. 564 (!)
3. módszer
Ha a vállalkozás egy eszköz értékéből a használat ideje alatt egyre többet számol el
költségként, akkor progresszív leírást alkalmaz. Progresszív leírás módszere lehet az évek
száma összegének módszer (természetesen itt növekvő kulcsokat feltételezve), a
szorzószámos módszer (növekvő szorzószámokkal), de abszolút összegben is meghatározható
az értékcsökkenés, ha a hitelből finanszírozott eszközzel kapcsolatos ráfordítások összegét a
vállalkozás a hasznos élettartam alatt egyenletesebbé kívánja tenni.
4. módszer
Vegyes módszerek
4.1. módszer
Szorzószámos leírás
Legyenek a szorzószámok 1 – 1,4 – 0,9 – és a negyedik amortizációs évben 0,7!

Adjuk össze először a szorzószámokat!
1 + 1,4 + 0,9 + 0,7=4 (Az összeg természetesen a hasznos élettartam.)
Leírási kulcs az első amortizációs évben:
1/4, tehát 25 %
Leírási kulcs a második amortizációs évben:
1,4/4, tehát 35 %
Leírási kulcs a harmadik amortizációs évben:
0,9/4, tehát 22,5 %
Leírási kulcs a második amortizációs évben:
0,7/4, tehát 17,5 %
Megjegyzések:
 Minél nagyobb szorzószám tartozik az amortizációs évhez, annál nagyobb a vonatkozó
leírási kulcs.
 A szorzószámokat úgy adtuk meg, hogy a leírás az elején progresszív és az utolsó években
degresszív.
adatok EFt-ban
Bruttó Tárgyévi Halmozott Nettó
Megnevezés
érték értékcsökkenés értékcsökkenés érték
Tárgyév
20 000*25 %*(9/12) =
április 1.-december 24 000 3 750 20 250
3 750
31.
20 000*25 %*(3/12) +
24 000 20 000*35 %*(9/12) = 10 250 13 750
év
6 500
20 000*35 %*(3/12) +
24 000 10 000*22,5 %*(9/12) = 15 375 8 625
év
5 125
20 000*22,5 %*(3/12) +
24 000 20 000*17,5 %*(9/12) = 19 125 4 875
év
3 750
év 20 000*17,5 %*(3/12) = 2 000
24 000 20 000
január 1.-március 875 (!)
31.
4.2. módszer
Teljesítményarányos leírás
A teljesítményarányos leírással meghatározott értékcsökkenés összege a tervezett (tényleges)

teljesítmény függvénye. Mivel az elszámolt költség összege a teljesített teljesítmény (gépóra,
megtett km, szállított tonna stb.) függvénye, ezért ez a leírás is inkább a vegyes módszerek
közé sorolható. Az értékcsökkenés meghatározásánál az első lépcsőt a várható összes
teljesítmény meghatározása (becslése) jelenti, majd ezt követően az egy teljesítményegységre
jutó értékcsökkenést kell kiszámítani. Az értékcsökkenés elszámolása a vonatkozó években a
ténylegesen mért teljesítmény és az egységnyi teljesítményre jutó értékcsökkenés szorzata
lesz. Legyen az egyes amortizációs évekhez tartozó tervezett6 teljesítmény a következő:
1. üzleti év (április 1. – december 31.) 1 200 gépóra
2. üzleti év 2 700 gépóra
5. üzleti év (január 1. – március 31.) 300 gépóra
Amortizálandó érték = 24 000 EFt – 4 000 EFt = 20 000 EFt

Tervezett teljesítmény = 1 200 gó + 2 700 gó + 3 000 gó + 2 800 gó + 300 gó = 10 000 gó
1 gépórára (teljesítmény egységre) jutó értékcsökkenés = 20 000 EFt/10 000 gó=2 000 Ft/gó
adatok EFt-ban
6
Mivel most tervet készítünk, ezért az értékcsökkenés kiszámítása a tervezett és nem a tényleges teljesítmény
alapján történik.
Tárgyév
21
április 1.-december 24 000 1 200 gó*2 EFt/gó = 2 400 2 400
600
31.
Tárgyévet követő 1. 16
24 000 2 700 gó*2 EFt/gó = 5 400 7 800
év 200
Tárgyévet követő 2. 10
24 000 3 000 gó*2 EFt/gó = 6 000 13 800
év 200
24 000 2 800 gó*2 EFt/gó = 5 600 19 400 4 600
év
300 gó*2 EFt/gó = 600 4 000
év 24 000 20 000
(!)
január 1.-március 31.
Fontos! A számviteli feladatok egyszerűsítése végett a hatályos Szt. lehetőséget ad a

vállalkozónak arra, hogy a 100 ezer forint egyedi értékhatár alatti, kis értékű tárgyi
eszközöket az állományba vételkor, illetve az aktiváláskor egy összegben értékcsökkenési
leírásként elszámolja.
Mely eszközök után nem Hol nem szabad terv szerinti

számolható el értékcsökkenést elszámolni?
terv szerinti értékcsökkenés?
Földterület Olyan eszköznél, amely értékéből a
Telek7 használat során sem veszít, vagy
Erdő amelynek értéke – különleges
Képzőművészeti alkotás helyzetéből, egyedi mivoltából
Régészeti lelet adódóan – évről évre nő.
Üzembe nem helyezett
beruházás
7
A bányaművelésre és veszélyes hulladékok tárolására használt földterület és telek után az értékcsökkenést el
kell számolni, mert értékük a használat élettartama alatt folyamatosan csökken.
Terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi elszámolása
1. Immateriális javak,
Tárgyi eszközök bruttó 1. Immateriális javak,
értéke Tárgyi eszközök ÉCS 5. Értékcsökkenési leírás
BRUTTÓ Terv szerinti értékcsökkenés

ÉRTÉK
Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését a bruttó érték számlához tartozó

helyesbítő számlán kell könyvelni, tehát az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó
értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönítetten jelenik meg.
A két számla összevont egyenlege az eszköz(ök) nettó értékét mutatja.
3.2. Terven felüli értékcsökkenés
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha

 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke
tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci érték
 egyéb okok miatt.
Ilyen egyéb okok lehetnek:

 Az eszköz feleslegesség vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány miatt nem
használható vagy használhatatlan,
 a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán
nem érvényesíthető,
 a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy
megszűntetik, illetve eredménytelen lesz,
 stb.
Ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, csökkenteni kell az
elszámolt terven felüli értékcsökkenést. Ezt nevezzük terven felüli értékcsökkenés
visszaírásának. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásának összege nem lehet több, mint a
korábban terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg.
Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt
eszközöknél. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket
elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél!
Terven felüli értékcsökkenés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának főkönyvi

elszámolása
1. Immateriális javak,
9. Egyéb bevételek Tárgyi eszközök ÉCS 8. Egyéb ráfordítások
Terven felüli értékcsökkenés

visszaírása Terven felüli értékcsökkenés
4. Készletértékelési eljárások
A vásárolt készletek esetében az állománycsökkenéshez tartozó könyv szerinti érték

legtöbbször nem egyértelműsíthető vagy a tényleges vételi árvisszakeresés indokolatlan
többletmunkát vonna maga után, azaz nem lenne összhangban a költség-haszon
összevetésének számviteli alapelvével. Gondoljunk arra, hogy ugyanabból a típusú
alapanyagból egy adott üzleti évben beszerzett készletek beszerzése más és más vételi árakon
történik. A tárgyhavi vagy tárgynegyedévi felhasználások könyvelésekor a felhasznált
alapanyagok esetében nem is biztos, hogy lehetőség lenne a konkrét vételi árvisszakeresésre,
vagyis arra, hogy a ténylegesen fizikailag felhasznált alapanyagnak visszamenőleg
lenyomozzuk, hogy beszerzéséhez melyik bejövő számla kapcsolódik. Az
állománycsökkenések elszámolása esetében tehát egyszerűsítésekre van szükség! Az
egyszerűsítést az alkalmazott készletértékelési eljárások jelentik! Jelen részfejezet kizárólag
azokat a készletértékelési eljárásokat tárgyalja, melyek alkalmazását a 2000. évi C. törvény a
számvitelről lehetővé teszi. A LIFO, HIFO és a LOFO készletértékelési eljárásokkal csak az
előadás keretein belül foglalkozunk.
Tekintsük a következőket!
Egy vállalkozás egyik alapanyagféleségének analitikus nyilvántartásából a következőket
ismerjük:
Megnevezés Mennyiség Beszerzési ár
Tonna Ft/tonna
Nyitó 10 10 000
Beszerzés 1 20 11 000
Felhasználás 1 40 ……….
Felhasználás 2 120 ………….
Most nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak a készletcsökkenések és a záró készlet
értékének meghatározására!
Gördülő vagy súlyozott átlagáras módszer

A gördülő vagy más néven csúsztatott átlagáras módszer alkalmazásakor a
készletcsökkenések minden esetben egy súlyozott átlagáron kerülnek elszámolásra. A gördülő
átlagár számításakor az előző készletcsökkenés után megmaradt készlet értékét az előző
átlagáron kell figyelembe venni. Az átlagár meghatározása a készletcsökkenések elszámolása
előtt történik.
10 t *10 000 Ft/t  20 t *11 000 Ft/t  30 t *12 000 Ft/t

Átlagár 1= =11 333,33 Ft/t
60 t
Felhasználás 1 könyvelésekor kivezetett könyv szerinti érték

=40 t*11 333,33 Ft/t=453 333 Ft
20 t * 11 333,33 Ft/t  50 t * 14 000 Ft/t  60 t * 13 900 Ft/t

Átlagár 2= =13 543,59 Ft/t
130 t

=120 t*13 543,59 Ft/t=1 625 231 Ft
Záró készlet=10 t*13 543,59 Ft/t=135 436 Ft
A záró készlet értéke tehát a megmaradt mennyiség és az utolsó időszaki átlagár szorzata.
FIFO módszer (first in – first out)
A készletcsökkenések könyv szerinti értékének meghatározásakor „feltételezzük”, hogy a

készletcsökkenés a legelsőként bekerült készletekből történik, így a zárókészlet a
legutolsóként bekerült készletekből áll össze. Természetesen nem feltétlenül a legelsőként
beszerzett készlet kerül kivételezésre a raktárból, de a költség-hasznon összevetésének elve
„kedvéért” egyszerűsítést kell alkalmazni.

=10 t*10 000 Ft/t + 20 t*11 000 Ft/t + 10 t*12 000 Ft/t=440 000 Ft

=20 t*12 000 Ft/t + 50 t*14 000 Ft/t + 50 t*13 900 Ft/t=1 635 000 Ft
Záró készlet=10 t*13 900 Ft/t=139 000 Ft
Az időszak végére megmaradt 10 tonna alapanyagkészlethez tartozó könyv szerinti érték a

legutolsó beszerzéshez (beszerzés 4) tartozó 13 900 Ft/t beszerzési ár. Ha az időszak során
folyamatos anyagár drágulást feltételezünk, mint az esettanulmányban, akkor a FIFO módszer
alapján számolt záró készlet értéke magasabb lesz, mint az átlagáras módszerrel
meghatározott záró készletérték. Fordított esetben pedig természetesen a FIFO lefele értékel
az átlagáras megoldáshoz képest.
A FIFO módszer alapján meghatározott záró készlet értéke az árváltozástól függetlenül a

legaktuálisabb (legfrissebb) árakon közvetíti a záró készlet értékét. Alkalmazása a valódiság
elvének is megfelel, még akkor is, ha folyamatos árdrágulást feltételezünk, mert ilyenkor az
átlagárhoz képest ugyan felértékel, de a tényleges beszerzési árnál nem értékel magasabbra.
A Szt. alapján a záró készletet tehát vagy az átlagáras, vagy a FIFO módszer alapján lehet
meghatározni. Ettől függetlenül elképzelhető az a megoldás is, hogy minden egyes készlet a
bekerüléskor egy egyedi azonosítót kap és így a vásárolt készlet állománycsökkenése az
azonosítóján keresztül nyomon követhető. Ez leginkább akkor szükséges megoldás, ha egyedi
termékek gyártása folyik, azaz minden termék receptjében a felhasznált alkatrészek (anyagok)
teljesen különböznek egymástól, vagy, ha az árupaletta teljesen különböző áruféleségekből áll
(például képzőművészeti alkotások értékesítése).
5. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése
Jelen részfejezet kizárólag a külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelés és szállítói tartozás

értékelésével foglalkozik, mivel a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
értékelésével a későbbi tantárgyrészeknél is foglalkozunk.
5.1 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének

meghatározása
Általános szabályok a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a

bekerülési értékének meghatározásakor
Bekerülési árfolyam = Napi választott árfolyam, KIVÉVE…
A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi

pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget
a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott
devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,
kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és
amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot
meghatározni. [60. § (1) bek.]
A számviteli politikában rögzített választott árfolyam alapvetően kétféle lehet

 a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának
átlaga, vagy
 a Magyar Nemzeti Bank által, illetve az Európai Központi Bank közzétett, hivatalos
devizaárfolyam. [60. § (4) bek.]
Abban az esetben, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem
konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra
átszámítani, akkor a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban
a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott
hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket
kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán
vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra
átszámítani. [60. § (5) bek.]
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a

devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló
eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási
árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek
a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől
történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős
és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő
értékelés mellett nem teljesülne. [60. § (6) bek.]
Fontos! Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez

árfolyamot, úgy az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni. [60. § (10)
bek.]
VÁLASZTOTT
ÁRFOLYAM
„HA”
ÁLTALÁNOS ESETBEN  a nem konvertibilis valutát a
valuta szabadpiaci
 a választott hitelintézet árfolyamával kell
átlagos deviza konvertibilis devizára
árfolyama, átszámolni, majd az
 az MNB hivatalos átszámított értéket az általános
deviza árfolyama eset alapján forintosítani
„ESETLEG”
 a választott hitelintézet
devizavételi árfolyama,
 a választott hitelintézet
devizaeladási árfolyama.
5.2. Külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelés és szállítói tartozás bekerülési értékének

meghatározása
Külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelés bekerülési értékének meghatározása

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK Mi lesz a bekerülési érték?
Külföldi pénznemre szóló követelések
 Szerződés szerint teljesített értékesítés,
Teljesítés napján érvényes választott
nyújtott szolgáltatás számlázott
árfolyam alapján meghatározott
ellenértékére szóló, külföldi pénznemben
forintösszeg
fennálló követelés
Külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozás bekerülési értékének meghatározása

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK Mi lesz a bekerülési érték?
 szerződés szerint teljesített, ellenérték
fejében történő beszerzés (vásárlás), Teljesítés napján érvényes választott
igénybevett szolgáltatás számlázott árfolyam alapján meghatározott
ellenértékére szóló, külföldi pénznemben forintösszeg
fennálló kötelezettség
5.3. Realizált árfolyamkülönbözetek a külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelés és
szállítói tartozás pénzügyi rendezésekor
Külföldi vevőkövetelések pénzügyi rendezésekor keletkezett realizált árfolyam

különbözet meghatározása általánosan
Pénzügyileg rendezett vevőkövetelésre befolyt pénzeszköz bekerülési értéke

- Pénzügyileg rendezett vevőkövetelés könyv szerinti értéke
=ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/-)
Abban az esetben, tehát ha a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama magasabb, mint a

pénzügyileg rendezett vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama, akkor árfolyamnyereség,
ellenkező esetben pedig árfolyamveszteség keletkezik. A befolyt pénzeszköz bekerülési
árfolyama a banki vételi árfolyam, amennyiben a vevőkövetelésre befolyt deviza a
forintszámlán kerül jóváírása. Ha a befolyt deviza a devizabetét számlára „kerül”, akkor a
bekerülési árfolyam a napi választott árfolyam lesz.
REALIZÁLT ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETEK a külföldi vevőköveteléseknél:

 Árfolyamnyereség, HA
befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama > vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama
 Árfolyamveszteség, HA
befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama < vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama
Külföldi szállítói tarozások pénzügyi rendezésekor keletkezett realizált árfolyam

különbözet meghatározása általánosan
Pénzügyileg rendezett szállítói tartozás könyv szerinti értéke

- Pénzügyi rendezéshez felhasznált pénzeszköz könyv szerinti értéke
=ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (-/+)
Abban az esetben, tehát ha a pénzügyi rendezéshez felhasznált pénzeszköz könyv szerinti

értéke magasabb, mint a pénzügyileg rendezett szállítói tartozás könyv szerinti árfolyama,
akkor árfolyamveszteség, ellenkező esetben pedig árfolyamnyereség keletkezik. A
kiegyenlítéshez felhasznált pénzeszköz könyv szerinti árfolyama a banki eladási árfolyam,
amennyiben a külföldi szállítói tartozás forintszámláról kerül kiegyenlítésre. Ha a pénzügyi
rendezés devizabetét számláról történik, akkor a pénzügyi rendezéshez felhasznált pénzeszköz
könyv szerinti árfolyam a devizabetét számla könyv szerinti árfolyama (FIFO vagy
átlagárfolyamos módszer alapján meghatározott)8 lesz.
REALIZÁLT ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETEK a külföldi vevőköveteléseknél:

 Árfolyamveszteség, HA
Felhasznált pénzeszköz könyv szerinti árfolyama > szállítói tartozás könyv szerinti árfolyama
 Árfolyamnyereség, HA
Felhasznált pénzeszköz könyv szerinti árfolyama < szállítói tartozás könyv szerinti árfolyama
8
A pénzeszközök értékelésével részleteiben a pénzügyi számvitel 1 tantárgyrésznél foglalkozunk.
Realizált árfolyamkülönbözetek eredménykimutatás kapcsolata
REALIZÁLT
ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZETEK
ÁRFOLYAMNYERESÉG ÁRFOLYAMVESZTESÉG
PÉNZÜGYI PÉNZÜGYI
MŰVELETEK MŰVELETEK
BEVÉTELEI RÁFORDÍTÁSAI
5.4. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapra vonatkozó
értékelése
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésének „menete”
1
Fordulónapon meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és
fordulónapon fennálló kötelezettségek körének „kijelölése”
2
Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása az üzleti évben
utoljára közzétett választott árfolyam és a könyv szerinti
árfolyamok alapján
3
Összevont árfolyam különbözet meghatározása az egyedi árfolyam
különbözetek eredmény-előjeles összege alapján
4
Átértékelés a fordulónapi választott árfolyamra
A mérlegben
 a valutapénztárban lévő valutakészletet,
 a devizaszámlán lévő devizát, továbbá
 a külföldi pénzértékre szóló követelést,
 befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve
 kötelezettséget
az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott
devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. [60. § (2)
bek.]
A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a

külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak,
illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv
szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei között árfolyamnyereségként
kell elszámolni. [60. § (3) bek.]
Esettanulmány a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapra

vonatkozó értékelése
Az „ÖÁK” ZRt. külföldi pénzértékre szóló eszközeinek és kötelezettségeinek fordulónapi

értékeléséhez a következő információkkal rendelkezünk:
Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a fordulónapon:
Összeg Könyv szerinti érték Könyv szerinti árfolyam
Megnevezés
DEV Ft Ft/DEV
kimenő számla 1
1 000 290 000 290
(„V1” vevő)
kimenő számla 2
2 000 620 000 310
(„V2” vevő)
Devizabetét 3 000 936 000 312
Rövid lejáratú hitel 4 000 1 156 000 289
Bejövő számla 1
5 000 1 515 000 303
(„SZ1” vevő)
Kiegészítő információk:
 Az utolsó jegyzés napjának választott árfolyama:
a) variáció 300 Ft/DEV
b) variáció 260 Ft/DEV
 A nyitott bejövő számla anyagbeszerzéssel kapcsolatos.
A vállalkozás számviteli politikája alapján a külföldi pénzértékre szóló eszközök és
kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelésének eszközökre, kötelezettségekre és
eredményre gyakorolt hatása minden esetben jelentős.
Kidolgozás:
a) variáció (fordulónapi választott árfolyam 300 Ft/DEV)
Fordulónapi
Könyv választott
Összeg
Megnevezés szerinti árfolyam alapján Egyedi ÁK (Ft)
(DEV)
érték (Ft) meghatározott
összeg (Ft)
kimenő számla 1
1 000 290 000 300 000 - 10 000
(„V1” vevő)
(vevőkövetelés egyedi
kimenő számla 2
2 000 620 000 600 000 ÁK)
(„V2” vevő)
Devizabetét 3 000 936 000 900 000 - 36 000
Rövid lejáratú
4 000 1 156 000 1 200 000 - 44 000
hitel
Bejövő számla 1
5 000 1 515 000 1 500 000 + 15 000
(„SZ1” szállító)
Összevont árfolyam különbözet - 75 000
b) variáció (fordulónapi választott árfolyam 260 Ft/DEV)
Fordulónapi
Könyv választott
Összeg
Megnevezés szerinti árfolyam alapján Egyedi ÁK (Ft)
(DEV)
érték (Ft) meghatározott
összeg (Ft)
kimenő számla 1
1 000 290 000 260 000 - 130 000
(„V1” vevő)
(vevőkövetelés egyedi
kimenő számla 2
2 000 620 000 520 000 ÁK)
(„V2” vevő)
Devizabetét 3 000 936 000 780 000 - 156 000
Rövid lejáratú hitel 4 000 1 156 000 1 040 000 + 116 000
Bejövő számla 1
5 000 1 515 000 1 300 000 + 215 000
(„SZ1” szállító)
Összevont árfolyam különbözet + 45 000
6. Összefoglaló feladatok
1. feladat (Bekerülési érték)
A „SpieszÁ” NyRt. vegyes pénzügyi forrásból mezőgazdasági gépet importált 2x13. július 1-
jén. A gép bekerülési értékének meghatározásához a következő információkkal rendelkezik:
 Beruházáshoz elkülönített pénzeszköz 6 000 EFt

 Beruházáshoz igényelt és megkapott támogatás 3 000 EFt
 Vételár számla alapján 84 000 DEV
(teljesítéskor érvényes választott árfolyam 310 Ft/DEV)
 Vámköltség 350 EFt
 Import ÁFA 1 100 EFt
 Szállítási költség 100 EFt + ÁFA
 Biztosítási díj a szállításra 20 EFt
 A beruházás finanszírozásához felvett hitellel kapcsolatos információk:
o Hitelszerződés közjegyzői hitelesítésének díja 200 EFt + ÁFA
o Igénybe vett hitel összege 15 000 EFt
o Rendelkezésre tartási jutalék 120 EFt
o Folyósítási jutalék 150 EFt
o Törlesztés évente egyenlő részletekben
o Futamidő 6 év
o Üzembe helyezésig felmerült hitelkamat 375 EFt
o Üzembe helyezés után, de még a tárgyévben felmerült kamat 300 EFt
 A vételár kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamveszteség 420 EFt
(a szállítói tartozás még az üzembe helyezést megelőzően került kiegyenlítésre)
 Elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat 400 EFt
 Próbaüzem összes költsége 900 EFt
o Ebből az elkészült prototípusok értéke 320 EFt
 Üzembe helyezési (aktiválási) jegyzőkönyv dátuma 2x13. november 1.
Kiegészítő információ: Az ÁFA 27 %.
Feladat:
1. Számítsa ki a mezőgazdasági gép bekerülési értékét!
2. Számítsa ki a bekerülési értéket, ha az elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig
kapott kamat 300 EFt!
1. feladat megoldása
1. feladatrész megoldása
Vételár számla alapján (84 000 DEV * 310 Ft/DEV) 26.040 EFt
Vámköltség + 350 EFt
Szállítási költség + 100 EFt
Biztosítási díj a szállításra + 20 EFt
Hitelszerződés közjegyzői hitelesítésének díja + 200 EFt
Rendelkezésre tartási jutalék + 120 EFt
Folyósítási jutalék + 150 EFt
Üzembe helyezésig felmerült hitelkamat + 375 EFt
A vételár kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamveszteség + 420 EFt
Elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat - 375 EFt
(375 EFt < 400 EFt)
Próbaüzem összes költsége + 900 EFt
Ebből az elkészült prototípusok értéke - 320 EFt
Bekerülési érték 27.980 EFt
Vételár számla alapján (84 000 DEV * 310 Ft/DEV) 26.040 EFt
Vámköltség + 350 EFt
Szállítási költség + 100 EFt
Biztosítási díj a szállításra + 20 EFt
Hitelszerződés közjegyzői hitelesítésének díja + 200 EFt
Rendelkezésre tartási jutalék + 120 EFt
Folyósítási jutalék + 150 EFt
Üzembe helyezésig felmerült hitelkamat + 375 EFt
A vételár kiegyenlítésekor keletkezett árfolyamveszteség + 420 EFt
Elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat - 300 EFt
(375 EFt > 300 EFt)
Próbaüzem összes költsége + 900 EFt
Ebből az elkészült prototípusok értéke - 320 EFt
Bekerülési érték 28.055 EFt
2. feladat (Értékcsökkenés)
A „TFÉCS” Kft. egyik műszaki gépével kapcsolatosan a következő információkat ismeri

(adatok EFt-ban):
 Bruttó érték 48 000

 Maradványérték 0
 Tervezett hasznos élettartam 4 év
 Üzembe helyezés 2x13. március 1.
A műszaki gépértékcsökkenését a hasznos élettartam alatt
a) lineáris leírással
b) évek száma összege módszerével (degresszív leírás)
számolja el.
Feladatok:
1. Határozza meg a 2x14. évi mérlegértéket!

2. Számítsa ki a 2x15. évi terv szerinti értékcsökkenés összegét!
3. Határozza meg 2x15. év végén a halmozott terv szerinti értékcsökkenés összegét!
4. Számítsa ki a terven felüli értékcsökkenés összegét, ha 2x16. év október 1-jén az eszköz
megrongálódik és a kár értéke az aktuális értékének (káresemény előtti nettó érték) 20 %-
a!
5. Számítsa ki a műszaki gép felújítás utáni könyv szerinti értékét, ha 2x16. év december 1-
jén az eszköz megrongálódik és 1 000 EFt terven felüli értékcsökkenés elszámolását
követően végzett felújítás értéke belső kalkuláció alapján 1 600 EFt!
6. Számítsa ki a 2x16. év végi nettó értéket, ha az eszköz után a 2x16. évi beszámoló
összeállítását megelőzően a piaci értékítélet változása miatt 500 EFt terven felüli
értékcsökkenést kell elszámolni!
7. Számítsa ki a terven felüli értékcsökkenés összegét, ha az eszközt 2x16. év végével le kell
selejtezni!
Megjegyzés: A 4., 5., 6., és 7. feladatrészek egymástól függetlenek!
a) lineáris leírás
1. 2x14. évi mérlegérték:
2. 2x15. évi terv szerinti értékcsökkenés:
3. Halmozott terv szerinti értékcsökkenés 2x15. év végén:
4. Terven felüli értékcsökkenés 2x16. október 1-jén:
5. Könyv szerinti érték a felújítás után:
6. Nettó érték 2x16. december 31-én:
7. Terven felüli értékcsökkenés a selejtezés miatt:
b) évek száma összege módszere
1. 2x14. évi mérlegérték:
2. 2x15. évi terv szerinti értékcsökkenés:
3. Halmozott terv szerinti értékcsökkenés 2x15. év végén:
4. Terven felüli értékcsökkenés 2x16. október 1-jén:
5. Könyv szerinti érték a felújítás után:
a) lineáris leírás
1. 2x14. évi mérlegérték: 26.000 EFt
48.000 – 48.000 * 0,25 * 22/12 = 26.000 EFt
2. 2x15. évi terv szerinti értékcsökkenés: 12.000 EFt

48.000 * 0,25 = 12.000 EFt
3. Halmozott terv szerinti értékcsökkenés 2x15. év végén: 34.000 EFt

48.000 * 0,25 * 34/12 = 34.000 EFt
4. Terven felüli értékcsökkenés 2x16. október 1-jén: 1.000 EFt

Halmozott terv szerinti értékcsökkenés a káreseményig (43 hónap)
48.000 * 0,25 * 43/12 = 43.000 EFt
Nettó érték a káreseményt megelőzően:
48.000 – 43.000 = 5.000 EFt
Terven felüli értékcsökkenés:
5.000 * 0,2 = 1.000 EFt
5. Könyv szerinti érték a felújítás után: 3.600 EFt

48.000 * 0,25 * 45/12 = 45.000 EFt
48.000 – 45.000 = 3.000 EFt
Az eszköz értéke a káresemény után:
3.000 – 1.000 = 2.000 EFt
Az eszköz értéke a felújítás után:
2.000 + 1.600 = 3.600 EFt
1.500 EFt
Halmozott terv szerinti értékcsökkenés (46 hónap)
48.000 * 0,25 * 46/12 = 46.000
Nettó érték a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően:
48.000 – 46.000 – 500 = 1.500 EFt

2.000 EFt
Terven felüli écs. = a selejtezéskori nettó érték
48.000 – 48.000 * 0,25 * 46/12= 2.000 EFt
b) évek száma összege módszere
4/10 * 10/12 4/10 * 2/12 3/10 * 10/12 3/10 * 2/12 2/10 * 10/12 2/10 * 2/12
2x10.03.01. 2x10.12.31. 2x11.03.01. 2x11.12.31. 2x12.03.01. 2x12.12.31. 2x13.03.01.
4/10 3/10 2/10
1. 2x14. évi mérlegérték: 16.800 EFt

Halmozott terv szerinti écs.:
48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 * 10/12 = 31.200 EFt
Nettó érték: 48.000 – 31.200 = 16.800 EFt
2. 2x15. évi terv szerinti értékcsökkenés: 10.400 EFt

48.000 * 3/10 * 2/12 + 48.000 * 2/10 * 10/12 = 10.400 EFt
3. Halmozott terv szerinti értékcsökkenés 2x15. év végén: 41.600 EFt

34 havi terv szerinti écs.:
48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 + 48.000 * 2/10 * 10/12 = 41.600 EFt
4. Terven felüli értékcsökkenés 2x16. október 1-jén: 400 EFt

48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 + 48.000 * 2/10 + 48.000 * 1/10 * 7/12 = 46.000 EFt
48.000 – 46.000 = 2.000 EFt
Terven felüli értékcsökkenés:
2.000 * 0,2 = 400 EFt
5. Könyv szerinti érték a felújítás után: 1.800 EFt

48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 + 48.000 * 2/10 + 48.000 * 1/10 * 9/12 = 46.800 EFt
48.000 – 46.800 = 1.200 EFt
Az eszköz értéke a káresemény után:
1.200 – 1.000 = 200 EFt
Az eszköz értéke a felújítás után:
200 + 1.600 = 1.800 EFt
6. Nettó érték 2x16. december 31-én: 300 EFt
48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 + 48.000 * 2/10 + 48.000 * 1/10 * 10/12 = 47.200 EFt
Nettó érték a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően:
48.000 – 47.200 – 500 = 300 EFt
7. Terven felüli értékcsökkenés a selejtezés miatt: 800 EFt

Terven felüli écs. = a selejtezéskori nettó érték
48.000 * 4/10 + 48.000 * 3/10 + 48.000 * 2/10 + 48.000 * 1/10 * 10/12 = 47.200 EFt
Terven felüli écs.: 48.000 – 47.200 = 800 EFt
3. feladat
Az „Áru-Készletező” Kft. „BB2” kereskedelmi árukészletével kapcsolatosan a következő

tárgyévi információkat ismeri:
Nyitó készlet=100 db*5 000 Ft/db
Mennyiség Beszerzési ár
Megnevezés
db Ft/db
Beszerzés 1. 200 5 200
Utólagosan számlahelyesbítéssel kapott
- 400
engedmény a második beszerzésre
1. félévben eladott árukészlet 570
2. félévben eladott árukészlet 800
Térítés nélküli átadás 80
 Az egyszerűsítés kedvéért a vállalkozás a kereskedelmi árukészlet értékesítésekhez

kapcsolódó készletcsökkenését évente kétszer: az első és a második félév végén könyveli a
szintetikában.
 A beszerzési ár minden beszerzés esetében megegyezik az ÁFA nélküli vételárral.
 Mindkét félévben egy értékesítés történt, az első félévben az 570 db árut 7 000 Ft/db +
ÁFÁ-ért, a második félévben a 800 db árut 5 000 Ft/db + ÁFÁ-ért értékesítették!
 A „BB2” kereskedelmi árukészlet piaci ára (=várható eladási ára) a fordulónapon 4 500
Ft/db, a mérlegkészítéskor 4 000 Ft/db. (Feltételezzük, hogy a piaci ár tartósan
alacsonyabb, mint a könyv szerinti ár és a tendencia tartós!)
Feladatok:
Határozza meg az értékesített kereskedelmi árukészlet könyv szerinti értékét mindkét félévre
vonatkozóan, az eladott áruk beszerzési értékét, az első és második félévi értékesítés
eredményhatását, a térítés nélkül átadott kereskedelmi árukészlet könyv szerinti értékét, az
értékvesztést, az egyéb ráfordításokat és a „BB2” kereskedelmi árukészlet mérlegértékét, ha a
vállalkozás a „BB2” kereskedelmi árukészlet értékelésénél a
a) FIFO
b) gördülő (csúsztatott) átlagáras
módszert alkalmazza!
a) FIFO módszer
1. félévi értékesítés könyv szerinti értéke: 2.863.000 Ft
Nyitó 100 db * 5.000 Ft/db = 500.000 Ft

Beszerzés 1. 200 db * 5.200 Ft/db = 1.040.000 Ft
Beszerzés 2. 270 db * (5.300 – 400) Ft/db = 1.323.000 Ft
570 db 2.863.000 Ft
Beszerzés 2. 30 db * (5.300 – 400) Ft/db = 147.000 Ft

800 db 3.886.000 Ft
ELÁBÉ: 6.749.000 Ft
2.863.000 Ft + 3.886.000 Ft = 6.749.000 Ft
1. félévi értékesítés eredményhatása: 1.127.000 Ft

Árbevétel: 570 db * 7.000 Ft/db = 3.990.000 Ft
- ELÁBÉ 2.863.000 Ft
Nyereség: 1.127.000 Ft
2. félévi értékesítés eredményhatása: 114.000 Ft

- ELÁBÉ 3.886.000 Ft
Nyereség: 114.000 Ft
Térítés nélkül átadott árukészlet könyv szerinti értéke: 376.000 Ft
Beszerzés 4. 80 db * 4.700 Ft/db = 376.000 Ft
Értékvesztés: 35.000 Ft
Zárókészlet könyv szerinti értéke: 50 db * 4.700 Ft/db = 235.000 Ft
Zárókészlet piaci értéke: 50 db * 4.000 Ft/db = 200.000 Ft
Egyéb ráfordítások: 411.000 Ft
Értékvesztés = egyéb ráfordítás
Mérlegérték: 200.000 Ft
50 db * 4.000 Ft/db = 200.000 Ft
b) gördülő (csúsztatott) átlagáras módszer
100 * 5.000 + 200 * 5.200  300 * (5.300 - 400)

1. félévi átlagár:  5.016,67 Ft / db
100  200  300
1. félévi értékesítés: 570 db * 5.016,67 Ft/db = 2.859.502 Ft
30 * 5.016,67 + 400 * 5.000  500 * 4.700

2. félévi átlagár:  4.839,25 Ft / db
30  400  500
2. félévi értékesítés: 800 db * 4.839,25 Ft/db = 3.871.400 Ft
ELÁBÉ: 6.730.902 Ft
2.859.502 Ft + 3.871.400 Ft = 6.730.902 Ft
1. félévi értékesítés eredményhatása: 1.130.498 Ft

- ELÁBÉ 2.859.502 Ft
Nyereség: 1.130.498 Ft
2. félévi értékesítés eredményhatása: 128.600 Ft

- ELÁBÉ 3.871.400 Ft
Nyereség: 128.600 Ft
Térítés nélkül átadott árukészlet könyv szerinti értéke: 387.140 Ft
80 db * 4.839,25 Ft/db = 387.140 Ft
Zárókészlet könyv szerinti értéke: 50 db * 4.839,25 Ft/db = 241.197 Ft
Zárókészlet piaci értéke: 50 db * 4.000 Ft/db = 200.000 Ft
Egyéb ráfordítások: 428.337 Ft
Értékvesztés = egyéb ráfordítás
Mérlegérték: 200.000 Ft
50 db * 4.000 Ft/db = 200.000 Ft
4. feladat
A „DEVIZA2” ZRt. kiemelt tárgyidőszaki gazdasági eseményei a következők:

1. A vállalkozás árut importált. Az átutalásos számlán feltüntetett vételár 6 000 GAR, a
teljesítés időpontja december 1., a számlázás időpontja december 2. A vám és az ÁFA az
egyszerűsítés kedvéért 0 EFt.
2. A vállalkozás árut értékesít külföldi vevőnek, külkereskedelmi áruforgalomban. Az
átutalásos számlán feltüntetett eladási ár 4 000 GAR, a teljesítés időpontja december 3., a
számlázás időpontja december 4. Az értékesített árukészlet könyv szerinti értéke 600 EFt.
3. A „DEVIZA2” ZRt. tartozásából 1 500 GAR-t átutalt a szállítónak december 15-én. A
terhelésről a bankkivonat megérkezett.
4. A külföldi vevő tartozásának felét átutalta a vállalkozásnak tárgyév december 16-án. A
jóváírásról a bankkivonat megérkezett.
5. December 17-én a ZRt. szállítói tartozásából további 500 GAR-t utalt át. A terhelésről a
bankkivonat megérkezett.
6. A vállalkozás külföldi vevője további 1 000 GAR-t utalt át a vállalkozás bankszámlájára
december 18-án. A jóváírásról a bankkivonat megérkezett.
Árfolyamok (Ft/GAR)
Dátum Kereskedelmi bank
MNB
Vételi Eladási
december 1. 200 206 204
december 2. 198 204 202
december 3. 196 202 200
december 4. 194 200 198
december 15. 192 198 196
december 16. 190 196 194
december 17. 200 206 204
december 18. 202 208 206
december 31.
A. variáció 210 216 214
B. variáció 190 196 194
1. A vállalkozás a külföldi pénzértékre szóló eszközeit és kötelezettségeit az MNB hivatalos

devizaárfolyamán értékeli.
2. A „DEVIZA2” ZRt. nem rendelkezik devizaszámlával.
3. Az év végi értékelés eszközökre, kötelezettségekre és az eredményre gyakorolt összhatása
minden variációban jelentős.
4. A vállalkozás könyveiben a fordulónapon a feladatban megismerteken kívül más külföldi
pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség nem szerepel.
Feladatok:
1. részfeladat: Határozza meg a következő kategóriák értékét forintban!
Szállítói tartozás bekerülési értéke:
Vevő követelés bekerülési értéke:
Árbevétel:
December 15-én keletkezett árfolyam különbözet:

(Ha nyereség +, ha veszteség-)
December 16-án keletkezett árfolyam különbözet:
December 17-én keletkezett árfolyam különbözet:
December 18-án keletkezett árfolyam különbözet:
2. részfeladat: Mutassa be a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek

fordulónapra vonatkozó értékelését az alábbi táblázat alapján, majd határozza meg a
mérlegértékeket!
A. variáció
Könyv szerinti
Összeg Átértékelés Egyedi árfolyam
Megnevezés árfolyam
GAR iránya különbözet
Ft/GAR
1 db nyitott kimenő
számla
(vevőkövetelés)
1 db nyitott bejövő
számla
(szállítói tartozás)
ÖSSZEVONT árfolyam különbözet
Vevőkövetelés mérlegértéke A. variáció:
Szállítói tartozás mérlegértéke A. variáció:
B. variáció
Könyv szerinti
Ft/GAR
számla
(vevőkövetelés)
számla
ÖSSZEVONT árfolyam különbözet
Vevőkövetelés mérlegértéke B. variáció:
Szállítói tartozás mérlegértéke B. variáció:
3. részfeladat: Határozza meg a következő eredménykimutatás sorok értékét forintban!
Pénzügyi műveletek bevételei A. variáció:
Pénzügyi műveletek ráfordításai A. variáció:
Pénzügyi műveletek bevételei B. variáció:
Pénzügyi műveletek ráfordításai B. variáció:
4. részfeladat: Könyvelje számlasorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket!
Könyvelés A. variáció szerint
3. Külföldi
9. Árbevétel 2. Áruk 8. ELÁBÉ
vevőkövetelés
4. Külföldi szállítói 9. Pénzügyi műveletek 8. Pénzügyi műveletek

3. Elszámolási betét
tartozás bevételei ráfordításai
NY 10 000
3. Év végi értékelés
TECHNIKAI számla
Könyvelés B. variáció szerint
3. Külföldi
vevőkövetelés

NY 10 000
TECHNIKAI számla
1. részfeladat: Határozza meg a következő kategóriák értékét forintban!
Szállítói tartozás bekerülési értéke: 1.224.000 Ft

6.000 GAR * 204 Ft/GAR = 1.224.000 Ft
Vevő követelés bekerülési értéke: 800.000 Ft

4.000 GAR * 200 Ft/GAR = 800.000 Ft
Árbevétel: 800.000 Ft
4.000 GAR * 200 Ft/GAR = 800.000 Ft
December 15-én keletkezett árfolyam különbözet: + 9.000 Ft

A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámláról kifizetett összeg:
1.500 GAR * 198 Ft/GAR = 297.000 Ft
A realizált árfolyam nyereség összege: 1.500 GAR * (204 – 198) = 9.000 Ft
December 16-án keletkezett árfolyam különbözet: - 20.000 Ft

A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámlán jóváírt összeg:
2.000 GAR * 190 Ft/GAR = 380.000 Ft
A realizált árfolyam veszteség összege: 2.000 GAR * (190 – 200) = - 20.000 Ft
December 17-én keletkezett árfolyam különbözet: - 1.000 Ft

A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámláról kifizetett összeg:
500 GAR * 206 Ft/GAR = 103.000 Ft
A realizált árfolyam veszteség összege: 500 GAR * (204 – 206) = - 1.000 Ft
December 18-án keletkezett árfolyam különbözet: + 2.000 Ft

A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámlán jóváírt összeg:
1.000 GAR * 202 Ft/GAR = 202.000 Ft
A realizált árfolyam nyereség összege: 1.000 GAR * (202 – 200) = 2.000 Ft
2. részfeladat: Mutassa be a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek

fordulónapra vonatkozó értékelését az alábbi táblázat alapján, majd határozza meg a
mérlegértékeket!
A. variáció
Könyv szerinti
Ft/GAR
1.000 GAR * (214 –
számla 1.000 200 FEL
200) = + 14.000
(vevőkövetelés)
4.000 GAR * (204 –
számla 4.000 204 FEL
214) = - 40.000
ÖSSZEVONT árfolyam különbözet - 26.000
Vevőkövetelés mérlegértéke A. variáció:

214.000 Ft
1.000 GAR * 214 Ft/GAR = 214.000 Ft
Szállítói tartozás mérlegértéke A. variáció:
856.000 Ft
4.000 GAR * 214 Ft/GAR = 856.000 Ft
B. variáció
Könyv szerinti
Ft/GAR
1.000 GAR * (194 –
számla 1.000 200 LE
200) = - 6.000
(vevőkövetelés)
4.000 GAR * (204 –
számla 4.000 204 LE
194) = + 40.000
ÖSSZEVONT árfolyam különbözet + 34.000
Vevőkövetelés mérlegértéke B. variáció:

194.000 Ft
1.000 GAR * 194 Ft/GAR = 194.000 Ft
Szállítói tartozás mérlegértéke B. variáció:

776.000 Ft
4.000 GAR * 194 Ft/GAR = 776.000 Ft
3. részfeladat: Határozza meg a következő eredménykimutatás sorok értékét forintban!
Pénzügyi műveletek bevételei A. variáció: 11.000 Ft

9.000 + 2.000 = 11.000 Ft
Pénzügyi műveletek ráfordításai A. variáció: 47.000 Ft
20.000 + 1.000 + 26.000 = 47.000 Ft
Pénzügyi műveletek bevételei B. variáció: 45.000 Ft
9.000 + 2.000 + 34.000 = 45.000 Ft
Pénzügyi műveletek ráfordításai B. variáció: 21.000 Ft
20.000 + 1.000 = 21.000 Ft
4. részfeladat: Könyvelje számlasorosan a tárgyévi gazdasági eseményeket!
Könyvelés A. variáció szerint
3. Külföldi
vevőkövetelés
2a) 800 4a) 380 2a) 800 1) 1.224 2b) 600 2b) 600
6b) 2 4b) 20
7a) 14 6a) 202

3a) 297 1) 1.224 3b) 9 4b) 20 NY 10 000 3a) 297
3b) 9 5b) 1 6b) 2 5b) 1 4a) 380 5a) 103
5a) 103 7b) 40 8) 26 6a) 202
TECHNIKAI számla
7b) 40 7a) 14
8) 26
Könyvelés B. variáció szerint
3. Külföldi
vevőkövetelés
2a) 800 4a) 380 2a) 800 1) 1.224 2b) 600 2b) 600
6b) 2 4b) 20
6a) 202
7a) 6

3a) 297 1) 1.224 3b) 9 4b) 20 NY 10 000 3a) 297
3b) 9 5b) 1 6b) 2 5b) 1 4a) 380 5a) 103
5a) 103 8) 34 6a) 202
7b) 40
TECHNIKAI számla
7a) 6 7b) 40
8) 34

Bevezetés Az Értékelésbe

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bevezetés Az Értékelésbe

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr. Siklósi Ágnes, Dr.

PENTA UNIÓ Zrt.

5. Külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek értékelése

Az eszközök értékelése általánosságban

Az eszközök számviteli értékelése a következő egyszerűsített séma alapján közelíthető:

A bekerülési érték minden eszköz és forrás esetében értelmezhető kategória. A bekerülési

A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök többségének

A különböző eszközcsoportok értékesítése, felhasználása vagy egyéb más évközi csökkenése

Az eredményt módosító leértékelési és felértékelési különbözetek a korábban említett terven

A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközeinek és kötelezettségeinek azt az árfolyamát,

Az értékelés filozófiája napjainkban

„A leértékelés kötelező (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása), a

2. Eszközök bekerülési értékének meghatározása

A bekerülési érték az egyes vagyonelemek (eszközök és források) számviteli

A következő táblázat az egyes bekerülési jogcímeket és az egyes bekerülési jogcímekhez

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

Tárgyi eszköz bekerülésével kapcsolatos könyvviteli elszámolások alaplogikája

12-15. Üzembe helyezett

Az eszköz beszerzésével összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket („benne vannak a

3. Értékcsökkenés (terv szerinti értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés)

3.1. Terv szerinti értékcsökkenés

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és

Általános esetben a hasznos élettartam egy becsült élettartamot jelent. A meghatározásakor

Hasznos élettartam végén várható maradványérték

Nem minden eszköz esetében értelmezhető a maradványérték fogalma. A hasznos élettartam

Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki

Valódiság elve, óvatosság elve

A valódiság elvéből következően a beszámolóban szereplő tételek, így a tárgyi eszközök

A terv szerinti értékcsökkenési leírás módszerei

Az értékcsökkenés elszámolása történhet:

Esettanulmány a terv szerinti értékcsökkenési leírásra

Amortizálandó érték = 24 000 EFt - 4 000 EFt = 20 000 EFt

Terv szerinti értékcsökkenés a hasznos élettartamra:

Legyenek a szorzószámok 1 – 1,4 – 0,9 – és a negyedik amortizációs évben 0,7!

Amortizálandó érték = 24 000 EFt - 4 000 EFt = 20 000 EFt

A teljesítményarányos leírással meghatározott értékcsökkenés összege a tervezett (tényleges)

Amortizálandó érték = 24 000 EFt – 4 000 EFt = 20 000 EFt

Terv szerinti értékcsökkenés a hasznos élettartamra:

Fontos! A számviteli feladatok egyszerűsítése végett a hatályos Szt. lehetőséget ad a

Mely eszközök után nem Hol nem szabad terv szerinti

BRUTTÓ Terv szerinti értékcsökkenés

Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését a bruttó érték számlához tartozó

3.2. Terven felüli értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha

Ilyen egyéb okok lehetnek:

Terven felüli értékcsökkenés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának főkönyvi

Terven felüli értékcsökkenés

A vásárolt készletek esetében az állománycsökkenéshez tartozó könyv szerinti érték

Gördülő vagy súlyozott átlagáras módszer

10 t *10 000 Ft/t  20 t *11 000 Ft/t  30 t *12 000 Ft/t

Felhasználás 1 könyvelésekor kivezetett könyv szerinti érték

20 t * 11 333,33 Ft/t  50 t * 14 000 Ft/t  60 t * 13 900 Ft/t

Felhasználás 2 könyvelésekor kivezetett könyv szerinti érték

Záró készlet=10 t*13 543,59 Ft/t=135 436 Ft

FIFO módszer (first in – first out)

A készletcsökkenések könyv szerinti értékének meghatározásakor „feltételezzük”, hogy a

Felhasználás 1 könyvelésekor kivezetett könyv szerinti érték

Felhasználás 2 könyvelésekor kivezetett könyv szerinti érték

Záró készlet=10 t*13 900 Ft/t=139 000 Ft

Az időszak végére megmaradt 10 tonna alapanyagkészlethez tartozó könyv szerinti érték a

A FIFO módszer alapján meghatározott záró készlet értéke az árváltozástól függetlenül a

5. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése

Jelen részfejezet kizárólag a külföldi pénzértékre szóló vevőkövetelés és szállítói tartozás

10 t 10 000 Ft/t  20 t 11 000 Ft/t  30 t *12 000 Ft/t