Könyvviteli számla, főkönyvi számla,

akasztófa
A címben szereplő mindhárom kifejezés ugyanazt jelöli.

Lényeg: a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldalán a

növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván.

Így néz ki a könyvviteli számla (főkönyvi számla, akasztófa):

Tartozik számla neve Követel

I
I
I
I
I

Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa

Nagyon fontos!!!

A T (Tartozik) és a K (Követel) NEM TARTOZÁST ÉS KÖVETELÉST JELENT!!!

A számvitelt valamikor a középkorban találták ki, ekkor lehet, hogy volt ilyen jelentése,
de mára semmi köze a tartozáshoz és követeléshez! (Más nyelveken nem is így nevezik).
Nevezhetnénk egyszerűen B (Bal)-J (Jobb), P (Piros)-Z (Zöld), vagy akár E (Elefánt)-Z
(Zebra) oldalnak is, és így sem lennénk távolabb a két oldal jelentésétől. Tehát nem
tartozik senki senkinek, és nem követel senki senkitől. Tessék a tartozik és követelt két
értelemmel nem rendelkező hangsorként felfogni! EZ KULCSFONTOSSÁGÚ, HA
EZT NEM VÉSED ELÉG MÉLYEN A FEJEDBE, HÓNAPOKIG TÉVÚTON FOGSZ
JÁRNI!

Néhány fogalom a könyvviteli számlával kapcsolatban:

Forgalom:
Az egyes oldalakra könyvelt tételek összege:
-T forgalom, a T oldalra könyvelt tételek összege
-K forgalom, a K oldalra könyvelt tételek összege

Egyenleg:
A két forgalom (két oldal: T-K) különbsége:
-T egyenlegről beszélünk, ha a T oldal a nagyobb
-K egyenlegről beszélünk, ha a K oldal a nagyobb
-Nulla az egyenleg, ha a két forgalom (T és K oldal) megegyezik
Egy egyszerű példa
T K T K T K

1000 I 2500 1000 I 2500 1000 I 2500

2000 I 2000 I 4000 2000 I 4000

3000 I 3000 I 3000 I

500 I

T forgalom 6000 6000 6500

K forgalom 2500 6500 6500

Egyenleg T3500 K500 0

Forgalom-egyemleg
Mire való a könyvviteli számla?
Gondolj csak vissza az előző feladatra: minden eszköznél és forrásnál volt három
oszlopunk (nyitó-változások-záró). Összesen 10 gazdasági eseményt könyveltünk le így
is és alig fértünk bele néhol a változások oszlopba. Gondolj bele, mondjuk a Tesco
áruházlánc pénztár „változások” rubrikájába, milyen hosszú lenne, ha így könyvelnénk.
A gyakorlatban tehát nem az előző feladat szerinti táblázatban vezetjük a gazdasági
események hatásait, hanem az egyes mérlegsorokat kivetítjük 1-1 könyvviteli számlára,
és a bekövetkezett változásokat év közben ezen tartjuk nyilván.

Jó, most már tudjuk, hogy mire való a könyvviteli számla (az egyes mérlegsorokban
bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) évközi kimutatására), de
melyik oldalon nőnek és melyiken csökkennek?

Könyvelés szabály eszköz és forrás számlákon:

T eszköz K T forrás K
nyitó - - nyitó
+ záró záró +

Könyvelés szabálya eszköz és forrás számlákon

Vagyis az eszközökre vonatkozó szabály minden, a mérleg eszköz oldalán található
mérlegsorra vonatkozik, a forrásokra vonatkozó szabály pedig minden, a mérleg forrás
oldalán található mérlegsorra vonatkozik:

Könyvelési tétel megszerkesztése (elmélet)

Tudjuk, hogy mi, melyik oldalán nő és csökken. De, hogy lesz ebből könyvelési tétel?

Ahhoz, hogy egy gazdasági eseményt le tudjunk könyvelni, 4 kérdést kell

megválaszolnunk.

Ezek a következők:

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

2) Nő, vagy csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
4) A gazdasági esemény összeállítása

Számvitel alapjai, könyvelési tétel szerkesztés

feladat
Írtam 30 gazdasági eseményt, nézzük, hogyan kell lekönyvelni őket!

(Az összeg az egyszerűség kedvéért legyen mindenhol 100 Ft)

1. Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

2. Készpénzért anyagot vásárolunk
3. Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
4. Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk
5. Dolgozóinknak bért fizetünk
6. Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki
7. Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
8. Átutaljuk TB. tartozásunkat
9. Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk
10. Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra
11. Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról
12. Kötvényt vásárolunk készpénzért
13. Átutaljuk adótartozásunkat
14. Épületet vásárolunk szállítótól
15. Az épületet használatba vesszük
16. Rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki hosszú lejáratú hiteltartozásunkat
17. Szoftvert vásárolunk készpénzért
18. Részvényt vásárolunk készpénzért
19. Rövid lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra érkezik
20. Hosszú lejáratú hitelt törlesztünk bankszámlánkról
21. 3 évre lekötünk pénzt a bankszámlánkról
22. Költségvetéssel szembeni követelésünk befolyik
23. Átutaljuk költségvetéssel szembeni tartozásunkat
24. Gépet vásárolunk készpénzért
25. Rövid lejáratú kölcsönt törlesztünk rövid lejáratú hitelből
26. Hosszú lejáratú hitelt rövid lejáratú kölcsönből törlesztünk
27. Vevőinkkel szembeni követelésünk fejében váltót fogadunk el
28. Váltókövetelésünk összege befolyik bankszámlánkra
29. Szállítói tartozásunk ellenében váltót bocsátunk ki
30. Váltótartozásunkat átutaljuk bankszámlánkról

Megoldás:

1. Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Ha készpénz veszünk ki a bankszámlánkról, akkor az egyik érintett a Pénztár (készpénz
állomány), a másik érintet pedig a Bankszámlánk.

2) Nő, vagy csökken

Felvettük a készpénzt, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) nő (+). A
bankszámlánkról vettük ki az összeget (Bank) ezért az csökken (-)

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Pénztár egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák
növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat
össze kell írni egy sorba:
T Pénztár K Bank 100

2. Készpénzért anyagot vásárolunk

Készpénzért anyagot vásárolunk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet,
miután készpénzért vettük, a Pénztárunk lesz

2) Nő, vagy csökken

Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Készpénzben fizettük, tehát a
készpénzállományunk (Pénztár) csökken (-)

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén egy eszköz és a könyvviteli
számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat
össze kell írni egy sorba:
T Anyagkészlet K Pénztár 100

3. Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet,
miután későbbi fizetési határidővel vettük (vagyis még nem fizettük ki az eladónak), az
eladó = Szállító lesz

2) Nő, vagy csökken

Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító
(eladó) felé a tartozásunk nő (+). Nem kell megijedni: van, amikor két nő van! Nem
mindig egy +, egy-!

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli
számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés (nézd csak
meg!) a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat
össze kell írni egy sorba:
T Anyagkészlet K Szállítók 100

4. Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk

 Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Az előző pontban vásárolt anyag miatti tartozásunkat utaljuk át. Honnan? Bankból.
Kinek? Akinek tartozunk, vagyis az eladónak (Szállító)

2) Nő, vagy csökken

Elutaltunk pénzt, tehát a Bankszámlánk csökken (-). A szállító (eladó) felé a tartozásunk
szintén csökken

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Bank egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
csökkenés a K oldalt érinti. A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Szállítók K Bank 100

5. Dolgozóinknak bért fizetünk

Dolgozóinknak bért fizetünk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

A fizetés szó a példákban mindig a készpénzt jelent (Pénztár). Bért fizetünk. Emlékszel:
amikor a mérleget nézegettük, a forrás oldalon az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
között volt a munkabértartozás, aminek a hivatalos neve: Jövedelem elszámolás.

2) Nő, vagy csökken

Kifizettük a béreket, tehát a Pénztár (készpénz) csökken (-). Ugyanakkor a
bértartozásunk is megszűnik, vagyis a Jövedelem elszámolás szintén csökken

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Pénztár egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint
a csökkenés a K oldalt érinti. A Jövedelem elszámolás egy forrás, és a könyvviteli
számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt
érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Jövedelem elszámolás K Pénztár 100
6. Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki

Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Ha árut vásárolunk, akkor az egyik érintett az árukészletünk lesz, a másik érintet, miután
még nem fizettük ki, az eladó felé való tartozás = Szállító lesz

2) Nő, vagy csökken

Vettünk árut, tehát az Árukészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó)
felé a tartozásunk nő (+).

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

Az Árukészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli
számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál növekedés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Árukészlet K Szállítók 100

7. Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki

Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

A Szállítót rendezzük. Miből? Rendezhetnénk a saját bankszámlánkról is, de most úgy
döntöttünk, hogy megkérjük a bankot, hogy a mi nevünkben ő, a mi Rövidlejáratú
hitelkeretünk terhére egyenlítse ki a szállítói tartozásunkat.

2) Nő, vagy csökken

A szállító (eladó) felé a tartozásunk csökken. A hitelt viszont majd vissza kell fizetnünk,
így nő a hiteltartozásunk

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti. A Rövid lejáratú hitel szintén egy forrás, és a
könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés a
K oldalt érinti.

4) A gazdasági esemény összeállítása

Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Szállítók K Rövid lejáratú hitel 100

8. Átutaljuk TB. tartozásunkat

Átutaljuk TB. tartozásunkat

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Mit utalunk át? A TB tartozásunkat. Honnan? Bankból.
Tb tartozás és Bank

2) Nő, vagy csökken

Elutaltunk pénzt, tehát a Tb tartozásunk és Bankszámlánk is csökken.

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Tb tartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti.
A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
csökkenés a K oldalt érinti.

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Tb tartozás K Bank 100

9. Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk

Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Bankszámlánkra folyik be az összeg. Vevőtől kapjuk.

2) Nő, vagy csökken

Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több lesz, ugyanakkor a vevőkkel szembeni
követeléseink csökkennek

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Vevő szintén eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Bank K Vevők 100

10. Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra

Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Bankszámlánkra folyik be az összeg. Hosszú lejáratú kölcsönt kapunk

2) Nő, vagy csökken

Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több pénz lesz. Hosszú lejáratú kölcsön
miatti tartozásunk nő (hiszen vissza kell majd fizetni).

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Hosszú lejáratú kölcsön forrás, és a könyvviteli számlák
növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Bank K Hosszú lejáratú kölcsönök 100

11. Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról

Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Most adjuk a kölcsönt! Ezt el szoktátok rontani. A Befektetett pénzügyi eszközök között
találod a Tartósan adott kölcsönöket, ide ez kell. A másik érintet pedig a Bankszámlánk.

2) Nő, vagy csökken

A Tartósan adott kölcsöneink nőnek. A bankszámlánkról adtuk az összeget ezért az
csökken

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Tartósan adott kölcsön eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés
szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a
könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Tartósan adott kölcsönök K Bank 100

12. Kötvényt vásárolunk készpénzért

Kötvényt vásárolunk készpénzért

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Kötvényeink (értékpapírjaink) érintettek (nem tudni, hogy a befektetett eszközök, vagy
a forgóeszközök közötti). Készpénzért vettük, ami a Pénztárt jelenti
Értékpapírok (Kötvények) és Bank

2) Nő, vagy csökken

Értékpapírjaink értéke nő, Pénztárunk csökken

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

Az Értékpapírok eszközök, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén eszköz és a könyvviteli számlák
növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

-T Értékpapírok (Kötvények) K Pénztár 100

13. Átutaljuk adótartozásunkat

Átutaljuk adótartozásunkat

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Mit utalunk át? Az adótartozásunkat. Honnan? Bankból.

2) Nő, vagy csökken

Elutaltunk pénzt, tehát az adótartozásunk és bankszámlánk is csökken.

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

Az Adótartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint
a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti.
A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
csökkenés a K oldalt érinti.

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Adótartozás K Bank 100

14. Épületet vásárolunk szállítótól

 Ingatlanvásárlás
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Az épületet a Tárgyi eszközök között találjuk, azon belül az ingatlanok egyik fajtája.
De! A mérleg tartalmának bemutatásakor néztük, hogy minden tárgyi eszközt először
Beruházásként kell kimutatni! A másik érintett a Szállító (eladó)

2) Nő, vagy csökken

Megvettük az épületet, tehát a Beruházásunk nő. Az eladó, Szállító felé a tartozásunk
szintén nő

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Beruházás egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint
a növekedés a T oldalt érinti. A Szállító forrás és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti

4) A gazdasági esemény összeállítása

T Beruházás K Szállító 100

15. Az épületet használatba vesszük

Az épületet használatba vesszük

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

Az előző pontban beszerzett épületet használatba vesszük. Ez az a pillanat, amikor a
Beruházásokról levesszük és átpakoljuk az Ingatlanok közé

2) Nő, vagy csökken

A „használtba nem vettséget” jelentő Beruházás csökken, az üzembehelyezett,
használatba vett Ingatlanaink nőnek

3) T (Tartozik), vagy K (Követel)

A Beruházás eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
csökkenés a K oldalt érinti. Az Ingatlan eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a növekedés a T oldalt érinti.

4) A gazdasági esemény összeállítása

-T Ingatlan K Beruházás 100