Könyvviteli számla, főkönyvi számla,

akasztófa
A címben szereplő mindhárom kifejezés ugyanazt jelöli.
Lényeg: a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, melynek egyik
oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván.

Így néz ki a könyvviteli számla (főkönyvi

számla, akasztófa): b

Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa

Nagyon fontos!!!

A számvitelt tanulók többsége ezen csúszik el, ezért nem ért az egészből
semmit, mert ezt nem verte a fejébe kellő keménységgel:
A T (Tartozik) és a K (Követel) NEM TARTOZÁST ÉS KÖVETELÉST JELENT!!!
A számvitelt valamikor a középkorban találták ki, ekkor lehet, hogy volt ilyen
jelentése, de mára semmi köze a tartozáshoz és követeléshez! (Más nyelveken
nem is így nevezik). Nevezhetnénk egyszerűen B (Bal)-J (Jobb), P (Piros)-Z
(Zöld), vagy akár E (Elefánt)-Z (Zebra) oldalnak is, és így sem lennénk távolabb
a két oldal jelentésétől. Tehát nem tartozik senki senkinek, és nem követel
senki senkitől. Tessék a tartozik és követelt két értelemmel nem rendelkező
hangsorként felfogni! EZ KULCSFONTOSSÁGÚ, HA EZT NEM VÉSED ELÉG
MÉLYEN A FEJEDBE, HÓNAPOKIG TÉVÚTON FOGSZ JÁRNI!

Forgalom:
Az egyes oldalakra könyvelt tételek összege:
-T forgalom, a T oldalra könyvelt tételek összege
-K forgalom, a K oldalra könyvelt tételek összege
Egyenleg:
A két forgalom (két oldal: T-K) különbsége:
-T egyenlegről beszélünk, ha a T oldal a nagyobb
-K egyenlegről beszélünk, ha a K oldal a nagyobb
-Nulla az egyenleg, ha a két forgalom (T és K oldal) megegyezik

Egy egyszerű példa

Forgalom-egyemleg
Mire való a könyvviteli számla?
Gondolj csak vissza az előző feladatra: minden eszköznél és forrásnál volt három
oszlopunk (nyitó-változások-záró). Összesen 10 gazdasági eseményt
könyveltünk le így is és alig fértünk bele néhol a változások oszlopba. Gondolj
bele, mondjuk a Tesco áruházlánc pénztár „változások” rubrikájába, milyen
hosszú lenne, ha így könyvelnénk.
A gyakorlatban tehát nem az előző feladat szerinti táblázatban vezetjük a
gazdasági események hatásait, hanem az egyes mérlegsorokat kivetítjük 1-1
könyvviteli számlára, és a bekövetkezett változásokat év közben ezen tartjuk
nyilván.
Lerajzolva:

A mérlegsorokat helyettesíti

Jó, most már tudjuk, hogy mire való a könyvviteli számla (az egyes
mérlegsorokban bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) év
közi kimutatására), de melyik oldalon nőnek és melyiken csökkennek?
Könyvelés szabály eszköz és forrás számlákon:

Könyvelés szabálya eszköz és forrás számlákon

Vagyis az eszközökre vonatkozó szabály minden, a mérleg eszköz oldalán

található mérlegsorra vonatkozik, a forrásokra vonatkozó szabály pedig
minden, a mérleg forrás oldalán található mérlegsorra vonatkozik:

Minden eszközre és forrásra vonatkozik

Könyvelési tétel megszerkesztése (elmélet)

Könyvelési tételek megszerkesztése,
kontírozás
Tudjuk, hogy mi, melyik oldalán nő és csökken. De, hogy lesz ebből könyvelési
tétel?Ahhoz, hogy egy gazdasági eseményt le tudjunk könyvelni, 4 kérdést kell
megválaszolnunk.
Ezek a következők:

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?

2) Nő, vagy csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
4) A gazdasági esemény összeállítása

Itt van 30 példa!

Számvitel alapjai, könyvlési tétel

szerkesztés feladat
Írtam 30 gazdasági eseményt, nézzük,
hogyan kell lekönyvelni őket!
 (Az összeg az egyszerűség kedvéért legyen mindenhol 100 Ft)

1.     Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

2.     Készpénzért anyagot vásárolunk
3.     Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
4.     Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk
5.     Dolgozóinknak bért fizetünk
6.     Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki 
7.     Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
8.     Átutaljuk TB. tartozásunkat
9.     Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk
10.    Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra
11.    Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról
12.    Kötvényt vásárolunk készpénzért
13.    Átutaljuk adótartozásunkat
14.    Épületet vásárolunk szállítótól
15.    Az épületet használatba vesszük
16.    Rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki hosszú lejáratú hiteltartozásunkat    
17.    Szoftvert vásárolunk készpénzért
18.    Részvényt vásárolunk készpénzért
19.    Rövid lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra érkezik
20.    Hosszú lejáratú hitelt törlesztünk bankszámlánkról
21.    3 évre lekötünk pénzt a bankszámlánkról
22.    Költségvetéssel szembeni követelésünk befolyik
23.    Átutaljuk költségvetéssel szembeni tartozásunkat
24.    Gépet vásárolunk készpénzért
25.    Rövid lejáratú kölcsönt törlesztünk rövid lejáratú hitelből
26.    Hosszú lejáratú hitelt rövid lejáratú kölcsönből törlesztünk
27.    Vevőinkkel szembeni követelésünk fejében váltót fogadunk el
28.    Váltókövetelésünk összege befolyik bankszámlánkra
29.    Szállítói tartozásunk ellenében váltót bocsátunk ki
30.    Váltótartozásunkat átutaljuk bankszámlánkról

Megoldás:

1.    Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

Készpénzt veszünk fel bankszámlánkról

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Ha készpénz veszünk ki a bankszámlánkról, akkor az egyik érintett a Pénztár (készpénz állomány),
a másik érintet pedig a Bankszámlánk.
2) Nő, vagy csökken
Felvettük a készpénzt, tehát a készpénzállományunk (Pénztár) nő (+). A bankszámlánkról vettük ki
az összeget (Bank) ezért az csökken (-)
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Pénztár egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a
T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell
írni egy sorba:
T Pénztár        K Bank    100

2.    Készpénzért anyagot vásárolunk

Készpénzért anyagot vásárolunk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután
készpénzért vettük, a Pénztárunk lesz
2) Nő, vagy csökken
Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Készpénzben fizettük, tehát a
készpénzállományunk (Pénztár) csökken (-)
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell
írni egy sorba:
T Anyagkészlet        K Pénztár    100

3.    Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

Anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Ha anyagot vásárolunk, akkor az egyik érintett az anyagkészletünk lesz, a másik érintet, miután
későbbi fizetési határidővel vettük (vagyis még nem fizettük ki az eladónak), az eladó = Szállító
lesz
2) Nő, vagy csökken
Vettünk anyagot, tehát az Anyagkészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé
a tartozásunk nő (+). Nem kell megijedni: van, amikor két nő van! Nem mindig egy +, egy-!
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
Az Anyagkészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés (nézd csak meg!) a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
Itt már nem kell különösebben okosnak lenni, egyszerűen az első 3 pontban kitaláltakat össze kell
írni egy sorba:
T Anyagkészlet        K Szállítók    100

4.    Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk

 Anyagvásárlás miatt keletkezett tartozásunkat átutaljuk
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Az előző pontban vásárolt anyag miatti tartozásunkat utaljuk át. Honnan? Bankból. Kinek? Akinek
tartozunk, vagyis az eladónak (Szállító)
2) Nő, vagy csökken
Elutaltunk pénzt, tehát a Bankszámlánk csökken (-). A szállító (eladó) felé a tartozásunk szintén
csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Bank egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K
oldalt érinti. A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Szállítók        K Bank    100

5.    Dolgozóinknak bért fizetünk

Dolgozóinknak bért fizetünk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
A fizetés szó a példákban mindig a készpénzt jelent (Pénztár). Bért fizetünk. Emlékszel: amikor a
mérleget nézegettük, a forrás oldalon az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között volt a
munkabértartozás, aminek a hivatalos neve: Jövedelem elszámolás.
2) Nő, vagy csökken
Kifizettük a béreket, tehát a Pénztár (készpénz) csökken (-). Ugyanakkor a bértartozásunk is
megszűnik, vagyis a Jövedelem elszámolás szintén csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Pénztár egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés
a K oldalt érinti. A Jövedelem elszámolás egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés
szabálya szerint a forrásoknál a csökkenés a T oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Jövedelem elszámolás        K Pénztár    100

6.    Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki  

Árut vásárolunk, melyet azonnal nem fizetünk ki

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Ha árut vásárolunk, akkor az egyik érintett az árukészletünk lesz, a másik érintet, miután még nem
fizettük ki, az eladó felé való tartozás = Szállító lesz
2) Nő, vagy csökken
Vettünk árut, tehát az Árukészletünk nő (+). Nem fizettük még ki, tehát a szállító (eladó) felé a
tartozásunk nő (+).
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
Az Árukészlet egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Szállító viszont egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a forrásoknál növekedés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Árukészlet        K Szállítók    100

7.    Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki

 Szállítói tartozásunkat rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
A Szállítót rendezzük. Miből? Rendezhetnénk a saját bankszámlánkról is, de most úgy döntöttünk,
hogy megkérjük a bankot, hogy a mi nevünkben ő, a mi Rövidlejáratú hitelkeretünk terhére
egyenlítse ki a szállítói tartozásunkat.
2) Nő, vagy csökken
A szállító (eladó) felé a tartozásunk csökken. A hitelt viszont majd vissza kell fizetnünk, így nő a
hiteltartozásunk
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Szállító egy forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál
a csökkenés a T oldalt érinti. A Rövid lejáratú hitel szintén egy forrás, és a könyvviteli számlák
növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a növekedés a K oldalt érinti.
4) A gazdasági esemény összeállítása
Nagyon fontos: ebben a pontban mindig a T kerül előre és a K kerül hátra!
T Szállítók        K Rövid lejáratú hitel        100

8.    Átutaljuk TB. Tartozásunkat

Átutaljuk TB. tartozásunkat

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Mit utalunk át? A TB tartozásunkat. Honnan? Bankból.
Tb tartozás és Bank
2) Nő, vagy csökken
Elutaltunk pénzt, tehát a Tb tartozásunk és Bankszámlánk is csökken.
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Tb tartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál a
csökkenés a T oldalt érinti.
A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K
oldalt érinti.
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Tb tartozás        K Bank    100

9.    Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk

Befolyik vevőkkel szemben fennálló követelésünk

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Bankszámlánkra folyik be az összeg. Vevőtől kapjuk.
2) Nő, vagy csökken
Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több lesz, ugyanakkor a vevőkkel szembeni
követeléseink csökkennek
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a
T oldalt érinti. A Vevő szintén eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya
szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Bank        K Vevők    100

10.    Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra

Hosszú lejáratra kölcsönt kapunk bankszámlánkra

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Bankszámlánkra folyik be az összeg. Hosszú lejáratú kölcsönt kapunk
2) Nő, vagy csökken
Befolyt az összeg, vagyis bankszámlánkon több pénz lesz. Hosszú lejáratú kölcsön miatti
tartozásunk nő (hiszen vissza kell majd fizetni).
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Bank egy eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a növekedés a
T oldalt érinti. A Hosszú lejáratú kölcsön forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés
szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Bank        K Hosszú lejáratú kölcsönök        100

11.    Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról

Hosszú lejáratra kölcsönt adunk bankszámlánkról

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Most adjuk a kölcsönt! Ezt el szoktátok rontani. A Befektetett pénzügyi eszközök között találod a
Tartósan adott kölcsönöket, ide ez kell. A másik érintet pedig a Bankszámlánk.
2) Nő, vagy csökken
A Tartósan adott kölcsöneink nőnek. A bankszámlánkról adtuk az összeget ezért az csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Tartósan adott kölcsön eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Bank szintén egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-
csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Tartósan adott kölcsönök        K Bank    100

12.    Kötvényt vásárolunk készpénzért

 Kötvényt vásárolunk készpénzért
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Kötvényeink (értékpapírjaink) érintettek (nem tudni, hogy a befektetett eszközök, vagy a
forgóeszközök közötti). Készpénzért vettük, ami a Pénztárt jelenti
Értékpapírok (Kötvények)  és Bank
2) Nő, vagy csökken
Értékpapírjaink értéke nő, Pénztárunk csökken
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
Az Értékpapírok eszközök, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Pénztár szintén eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés
szabálya szerint a csökkenés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
-T Értékpapírok (Kötvények)        K Pénztár    100
13.    Átutaljuk adótartozásunkat

Átutaljuk adótartozásunkat
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Mit utalunk át? Az adótartozásunkat. Honnan? Bankból.
2) Nő, vagy csökken
Elutaltunk pénzt, tehát az adótartozásunk és bankszámlánk is csökken.
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
Az Adótartozás forrás, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a forrásoknál
a csökkenés a T oldalt érinti.
A Bank eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a K
oldalt érinti.
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Adótartozás        K Bank    100
14.    Épületet vásárolunk szállítótól

Ingatlanvásárlás
1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Az épületet a Tárgyi eszközök között találjuk, azon belül az ingatlanok egyik fajtája. De! A mérleg
tartalmának bemutatásakor néztük, hogy minden tárgyi eszközt először Beruházásként kell
kimutatni! A másik érintett a Szállító (eladó)
2) Nő, vagy csökken
Megvettük az épületet, tehát a Beruházásunk nő. Az eladó, Szállító felé a tartozásunk szintén nő
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Beruházás egy eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti. A Szállító forrás és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés
szabálya szerint a növekedés a K oldalt érinti
4) A gazdasági esemény összeállítása
T Beruházás        K Szállító    100

15.    Az épületet használatba vesszük

Az épületet használatba vesszük

1) Mit érint a gazdasági esemény (melyik eszközt és/vagy forrást)?
Az előző pontban beszerzett épületet használatba vesszük. Ez az a pillanat, amikor a
Beruházásokról levesszük és átpakoljuk az Ingatlanok közé
2) Nő, vagy csökken
A „használtba nem vettséget” jelentő Beruházás csökken, az üzembehelyezett, használatba vett
Ingatlanaink nőnek
3) T (Tartozik), vagy K (Követel)
A Beruházás eszköz, és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a csökkenés a
K oldalt érinti. Az Ingatlan eszköz és a könyvviteli számlák növekedés-csökkenés szabálya szerint a
növekedés a T oldalt érinti.
4) A gazdasági esemény összeállítása
-T Ingatlan    K Beruházás    100

Számviteli alapismeretek: nyitástól zárásig

(elmélet)
Nyitástól zárásig (könyvelési
alapismeretek)
Nézzünk végig egy teljes évet!
A könyvviteli munkának 3 jól elkülöníthető szakasza van:
1. Év eleji nyitás
2. Folyamatos évközi könyvelés
3. Év végi zárlati teendők
Nézzük bővebben (itt egy önmagában zagyva elmélet jön, olvasd el
figyelmesen, de megérteni csak akkor fogod, ha végigcsináltad a feladatokat
is!) :

1. Év eleji nyitás
A nyitás a nyitómérleg alapján történik a nyitómérlegszámla (technikai számla,
melyen a növekedés-csökkenés nem értelmezhető, csak a nyitás segítésére
használjuk) segítségével
-Az eszközök nyitása: T Eszköz számla    K Nyitómérlegszámla
-A források nyitása: T Nyitómérlegszámla    K Forrás számla

2. Folyamatos évközi könyvelés

Ez nem más mint az előző bejegyzésben gyakorolt rész (a gazdasági
események T-K rendszerben történő elhelyezése), ezért itt nem részletezem.

3. Év végi zárlati teendők

Ezen belül további három teendőnk lesz:
a) Főkönyvi kivonat összeállítása
b) Záró mérleg összeállítása a főkönyvi kivonat alapján
c) Könyvviteli számlák zárása a zárómérlegszámla (technikai számla, melyen a
növekedés-csökkenés nem értelmezhető, csak a zárás segítésére használjuk)
segítségével.
-Az eszközök zárása: T Zárómérlegszámla    K Eszköz számla
-A források zárása: T Forrás számla    K Zárómérlegszámla
Ennyi volt a bla-bla, jöjjenek a konkrétumok (vagyis feladatok)!
Számvitel alapjai: nyitástól zárásig
(feladat)
Vállalkozásunk 20xx. évi nyitómérlegének
adatai a következők:

Nyitó mérleg
Feladat:
a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan!
b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket idő-, és
számlasorosan:
    1) átutaljuk TB tartozásunkat
    2) szállítói tartozásunk felét rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
    3) 1 200 000 Ft készpénzt veszünk fel bankszámlánkról
    4) 3 000 000 Ft értékű anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
    5) 200 000 Ft értékű részvényt vásárolunk készpénzért
c) zárlati teendők:
    c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot
    c)2. állítsuk össze a zárómérleget
    c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan!
Megoldás
Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok
lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy, hogyan kell
előkészítened a feladat megoldását!
1. Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés
könyvviteli számlákon (vagy főkönyvi számlákon).
Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök,
jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben, illetve hagyj
rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még
nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és a zárómérlegszámlát
biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok
(hermafroditák, vagy, hogy hívják az ilyet?). Az így felrajzolt könyvviteli
számlákra beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket.
2. Veszel még egy lapot, felírod a tetejére: Idősoros könyvelés naplóban, és
lerajzolod azt a táblázatot, amit lejjebb megtalálsz
3. Ismét veszel egy üres lapot, és felírod a tetejére, hogy: Gazdasági
események elemzése. Ez lesz, ahol 4 lépésben levezetjük a T-K-t. Sok helyen
ezt nem is kérik írásban számon, ekkor ezt a lépést kihagyod.
4. Még egy utolsó lap kell, amelyre felírod: Főkönyvi kivonat, és megfested a
lejjebb ilyen néven található táblázatot.
Sitty-sutty, félóra előkészítő munka után neki is kezdhetünk az érdemi résznek!

Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon

Számlasoros könyvelés könyvviteli számlákon

Idősoros könyvelés naplóban

Idősoros könyvelés naplóban

Főkönyvi kivonat

Főkönyvi kivonat
Záró mérleg

Záró mérleg
Menjünk sorban!

a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan

Ezt látod piros színnel.
Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-
december 31-ig könyvelünk.
A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti.
Kezdjük most a számlasorossal!
Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a
nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel jeleztem,
hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a
könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági eseménynek „két
lába” van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K
oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a nyitómérlegszámla, aminek a K
oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét.
A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni,
de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor valaminek a T
oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán
látod a források nyitóértékét).
Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba,
idősorosan:
1. oszlop: január 1.
2. oszlop: mit csinálunk: nyitás
3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az
összeget?
Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd
meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1 200 Ft-os
értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet
volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára könyveltük, a
nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva))
b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket
idő-, és számlasorosan: 
Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem
elég, ha fejben teszed meg).
1) átutaljuk TB tartozásunkat
Tb tartozás F    Bank E
        –                  –
        T                K
T Tb tartozás    K Bank    600
    
2) szállítói tartozásunk felét rövid lejáratú hitelből egyenlítjük ki
Szállító F    Rövid lejáratú hitel F
     –              +
     T              K
T Szállító    K Rövid lejáratú hitel    1 100
    
3) 1 200 000 Ft készpénzt veszünk fel bankszámlánkról
Pénztár E    Bank E
     +              –
     T             K
T Pénztár    K Bank    1 200
   
4) 3 000 000 Ft értékű anyagot vásárolunk későbbi fizetési határidővel
    
Anyagkészlet E    Szállítók F
           +                    +
           T                    K
T Anyagkészlet    K Szállító    3 000
    
5) 200 000 Ft értékű részvényt vásárolunk készpénzért
Részvény E    Pénztár E
        +                 –
        T                K
T Részvény    K Pénztár    200
Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást.

Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba. Ezeket feketével

találod meg!
c) zárlati teendők:
    
c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot
Megtalálod külön táblázatban.
1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év
végén nincs egyenlegük)
2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a
világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket
figyelembe!).
4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége.
    
c)2. állítsuk össze a zárómérleget
Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket
c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan
Ismét könyvelés, a nyitás tükre.
Számlasorosan:
a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket, amelyeket a főkönyvi
kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk, és amelyeket már a mérlegbe
is beírtunk. Ezt kékkel látod
Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha
könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési tétel is. A
zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.
Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha
könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési tétel is. A
zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.
Idősorosan:
Amit az előbb lekönyveltél számlasorosan, végezetül ide is másold be!

Számvitel alapjai: nyitástól zárásig, feladat

megoldás
Nyitástól zárásig (számvitel alapjai,
könyvelés alapjai)
Számvitel feladatok
A feladat csak regisztráltaknak e-mailben! Regisztrálni alul tudsz, és
ingyenes!

Jó esetben kapsz egy előkészített feladatsort. Rosszabb esetben üres papírok

lesznek előtted. Mi az utóbbiból induljunk ki! Vagyis nézzük, hogy, hogyan kell
előkészítened az egész éves könyvelésről szóló számvitel feladatok
megoldását!
1.Veszel egy üres lapot felírod a tetejére, hogy: Számlasoros könyvelés
könyvviteli számlákon (vagy könyvviteli számlákon).
Három oszlopba egymás alá könyvviteli számlákat rajzolsz. Bal oldal: eszközök,
jobb oldal: források (amennyi eszköz-forrás van a nyitómérlegben, illetve hagyj
rá, mert lehet, hogy év közben keletkeznek újabbak, amelyek nyitáskor még
nem voltak). Középre érdemes a nyitómérlegszámlát és a zárómérlegszámlát
biggyeszteni. Ezek nem is eszközök, nem is források, ezek ilyen fiú-lányok
(hermafrodita, vagy, hogy hívják?). Az így felrajzolt könyvviteli számlákra
beírod középre a nyitómérleg alapján a megnevezéseket.
2. Veszel még egy lapot, felírod a tetejére: Idősoros könyvelés naplóban és
lerajzolod azt a táblázatot, amit lejjebb megtalálsz

3. Ismét veszel egy üres lapot, és felírod a tetejére, hogy: Gazdasági

események elemzése. Ez lesz, ahol 4 lépésben levezetjük a T-K-t. Sok helyen
ezt nem kérik írásban számon, ekkor ezt a lépést kihagyod.

4. Még egy utolsó lap kell, amelyre felírod: Főkönyvi kivonat, és megfested a
lejjebb ilyen néven található táblázatot.

Nézzük:

Könyvviteli számlákon, számlasorosan

Könyvelés naplóban , idősorosan

Főkönyvi kivonat
 Zárómérleg
Menjünk sorban!

a) könyveljük le a nyitást idősorosan és számlasorosan

Ezt látod piros színnel.
Az idősoros könyvelés, amit a naplóban találsz, itt kronologikusan, január 1-
december 31-ig könyvelünk.
A számlasoros könyvelés pedig a könyvviteli számlákba történő beírást jelenti.

Kezdjük most a számlasorossal!

Tanultuk, hogy az eszközöket a T oldalon kell megnyitni. Látod, hogy a

nyitómérlegben szereplő összegeket átmásoltam ide, egy Ny) betűvel jeleztem,
hogy ez a nyitó érték. Igen ám, de, ha visszaemlékszel arra, amikor a
könyvelési tételek szerkesztését néztük, minden gazdasági eseménynek „két
lába” van, vagyis, ha valahová a T oldalra könyveltük, akkor valaminek a K
oldalára is oda kell írnunk. Na erre való a nyitómérlegszámla, aminek a K
oldalán látod az eszközök nyitáskori értékét.

A források ellentétesen működnek. Nyitó értéküket a K oldalra kell felvezetni,

de, ha egyszer lekönyveltük valaminek a K oldalára, akkor valaminek a T
oldalára is oda kell biggyesztenünk. Erre való a nyitómérlegszámla (T oldalán
látod a források nyitóértékét).

Ha ezzel megvagyunk, nincs más hátra, mint bemásoljuk a naplóba,

idősorosan.
1. oszlop: január 1.
2. oszlop: mit csinálunk: nyitás
3. oszloppár: melyik könyvviteli számlák az érintettek. Hová írtuk be az
összeget?

Ezen belül melyiknek a T oldalára és melyiknek a K oldalára? (az elsőt nézd

meg: amikor a könyvviteli számlákon megnyitottuk az anyagkészlet 1 200 Ft-os
értékét, akkor az a számla, aminek a T oldalára könyveltünk, az anyagkészlet
volt, az a számla, amelyiknek pedig a K oldalára könyveltük, a
nyitómérlegszámla volt. És így tovább (a forrásoknál fordítva)

b) elemezzük, majd könyveljük le a következő gazdasági eseményeket

idő-, és számlasorosan:

Ezeket feketével találod meg!

Elemzés: a négy lépés levezetése (ezt sokszor nem kérik külön leírni, hanem
elég, ha fejben teszed meg.

Idősorosan írd be a naplóba a 4. sorban megkapott megoldást.

Számlasorosan: másold be a könyvviteli számlákba.

Elemzés:

1) vevőnk átutal 900 000 Ft-ot

Vevő E      Bank E

     –             +
    K            T
T Bank   K Vevő 900 000

2) készpénzt veszünk fel bérfizetéshez

Pénztár E      Bank E
    +                  –
    T                 K
T Pénztár   K Bank     400 000

Igazad van: átvezetési számla! De pillanatban az átvezetési számlát még nem

kell ismerned, ezért nem használom. 

3) kifizetjük dolgozóink munkabérét

Pénztár  E    Jövedelemelszámolás F
    –                             –
   K                            T
T Jövedelemelszámolás    K Pénztár   400 000

4) 700 000 Ft rövid lejáratú hitelt törlesztünk hosszú lejáratú hitelből

Rövid hitel F    Hosszú hitel F
         –                    +
         T                   K
T Rövid hitel   K Hosszú hitel   700 000
5) 200 000 Ft hosszú lejáratú hitelt veszünk fel, mely bankszámlánkra
megérkezett
Hosszú hitel F    Bank E
         +                  +
         K                 T
T Bank  K Hosszú hitel  200 000

6) 3 200 000 Ft-ért gépet vásárolunk. A vételárat később fizetjük

Beruházás E   Szállítók F

        +                  +
        T                  K
T Beruházás       K Szállítók         3 200 000

c) zárlati teendők:
c)1. állítsuk össze a főkönyvi kivonatot
Megtalálod külön táblázatban.
1. oszlop: beírjuk az összes könyvviteli számlát (még azokat is amelyeknek év
végén nincs egyenlegük)
2-3. oszlop: forgalom: az egyes oldalakra (T-K) könyvelt tételek összege (a
világoskékkel írt számok e pillanatban még nincsenek ott, ne vedd őket
figyelembe!).
4-5. oszlop: egyenleg: az előző két oszlop különbsége.
   
c)2. állítsuk össze a zárómérleget

Az előbb elkészült főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiból beírjuk az összegeket

   
c)3. könyveljük le a zárást idő-, és számlasorosan

Ismét könyvelés, a nyitás tükre.

Számlasorosan: a könyvviteli számlákba írjuk be azokat a záró értékeket,
amelyeket a főkönyvi kivonat egyenleg oszlopaiban már kiszámoltunk, és
amelyeket már a mérlegbe is beírtunk.
Eszközök zárása: Tanultuk, hogy az eszközök zárása a K oldalra kerül. De ha
könyvelünk valaminek a K oldalára, akkor kell egy T oldali könyvelési tétel is. A
zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.
Források zárása: Tanultuk, hogy a források zárása a T oldalra kerül. De ha
könyvelünk valaminek a T oldalára, akkor kell egy K oldali könyvelési tétel is. A
zárásnál ez a zárómérlegszámla lesz.

Idősorosan:
Amit az előbb lekönyveltél számlasorosan, végezetül ide is másold be!