• témakör

A számvitel fogalma és részei, a könyvvitel fogalma és részei

Könyvelési tétel szerkesztése

A gazdasági műveletek fogalma, típusai

Az idősoros és számlasoros könyvelés, az analitikus és szintetikus könyvelés

A számvitel fogalma, szabályozásának szükségessége

A számvitel a gazdasági szereplők vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről ad

tájékoztatást, vagyis a gazdálkodók működését bemutató információs rendszer.

Miért is van szükség erre az információra?

Magyarországon a rendszerváltás után, belépve a tökéletes verseny piacára, merült fel az

az igény a piaci szereplők részéről, hogy információt kapjanak a többi gazdasági szereplő
működéséről. A megfelelő és valós információkra az optimális gazdasági döntés meghozatala
miatt van szükség.

Kiknek van szüksége az információkra?

Alapvetően a vállalkozás belső és külső környezetének van szüksége a számviteli

információkra.

Belső környezet:

• tulajdonosok (a megfelelő gazdasági döntésük meghozatalához tudniuk kell, hogyan is

működik a vállalatuk)

• vezetők (a vállalat irányításához szükség van számviteli információkra)

• munkavállalók (a munkavállalók fontos érdeke, hogy tudják, hogyan is működik a

vállalat, ahol dolgoznak, illetve szeretnék tudni, milyen jövőbeli céljai vannak a
vállalatnak)
Külső környezet:

• partnerek (kössenek-e az adott céggel pl szállítói szerződést, mennyire fizetőképes a

vállalat

• konkurencia (a hatékony működés egyik alapelve a versenytársak helyzetének,

stratégiájának ismerete)

• bank (a bank hitel nyújtásakor mindig ellenőrzi az adott vállalat helyzetét, hitelképes-e)

• NAV, egyéb hatóságok

A számvitel háromféle jelentéstartalommal bír. Egyrészt számvitelként

értelmezzük azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági
szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. Másrészt azoknak az
okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét,
amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. Illetve számvitel alatt
értjük azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés,
valamint az információképzés és szolgáltatás történik.

A számvitel részei:

• könyvvezetés (könyvvitel),

• beszámoló összeállítás,

• bizonylati rend és költségelszámolás,

• önköltségszámítás.
 A számvitel fogalmának tisztázása mellett szükséges egyértelműsíteni a
könyvvitel fogalmát is. A könyvvitel (másnéven könyvvezetés) az a tevékenység, amikor
a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi
helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan
nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Vagyis azokat az eseményeket,
melyek a működését befolyásolják, valamilyen módon (a törvény által meghatározottak
szerint) rögzíti. Felmerülhet a kérdés, kit is értünk gazdálkodó alatt. Gazdálkodó az a
személy, aki gazdasági tevékenységet folytat, vagyis gazdálkodik.

A gazdálkodók közé tartozik:

• vállalkozó

• államháztartás szervezetei (helyi önkormányzatok és intézményei, központi

• költségvetési szervek, társadalombiztosítási alapok és kezelői, elkülönített állami

pénzalapok és kezelői)

• egyéb szervezetek (alapítvány, társasház, ügyvédi iroda, tőzsde, lakásszövetkezet)

• MNB

• és az általuk, ill. természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási

intézmény

Nem tartozik a gazdálkodók közé:

• egyéni vállalkozó

• polgári jogi társaság

• építőközösség

• külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete

• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelősséggel működő

egyéni cég, amely nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló
törvény előírásai szerint vezeti

A könyvvezetésnek két típusa van, egyszeres könyvvitel és kettős könyvvitel. A kettős

könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő
eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli
nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban
(passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan,
zárt rendszerben (hézagmentesen), áttekinthetően mutatja. Az egyszeres könyvvitel a
pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról
naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett, zárt rendszerű
nyilvántartás.

Leegyszerűsítve fogalmazhatunk úgy, hogy kettős könyvvitel esetében a vállalatnak

minden egyes eseményt, amely hatással van a működésére rögzítenie kell, míg egyszeres
könyvvitel esetén csak azokat az eseményeket köteles rögzíteni, amelyek pénzmozgással
járnak. Ezért nevezik az egyszeres könyvvitelt pénzforgalmi könyvvezetésnek is. Általában
egyszeres könyvvitelt az államháztartási szervek, alapítványok, nonprofit szervezetek
alkalmaznak.

Mi most tanulmányaink során a kettős könyvvitelre fogunk koncentrálni.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a könyvvezetés a gazdasági eseményeket rögzíti,

méghozzá könyvelési tétel formájában. Ebben a definícióban kettő fogalmat is tisztáznunk
kell. Egyrészt tisztáznunk kell a gazdasági esemény (művelet) fogalmát, annak típusait,
hatásait, illetve beszélnünk kell a könyvelési tételről, annak jelentőségéről,
megszerkesztéséről.

Amint már a korábbiakban említettük minden olyan eseményt, amely hatással van a
vállalat működésére, jövedelmi, pénzügyi, vagyoni helyzetéről, rögzítenünk kell. Ezeket
az eseményeket másnéven gazdasági eseményeknek vagy műveleteknek nevezzük.

A gazdasági eseményeket két csoportra bonthatjuk, egyszerű és összetett gazdasági

esemény. Az egyszerű gazdasági esemény csak a vállalat vagyonára van hatással. Az
összetett gazdasági esemény pedig a vállalat eredményére, jövedelemtermelő képességére is
hatást gyakorol. A későbbiekben erről még lesz szó részletesen.

A gazdasági eseményeknek törvényben meghatározott rögzítési módja a könyvelési

tétel.

A gazdasági eseményeket úgynevezett főkönyvi számlákon rögzítjük. A kettős

könyvvitel abból indul ki, hogy minden gazdasági esemény kettő számlát érint, ahol az
esemény értékét az egyik számla tartozik, a másik számla követel oldalára kell
felvezetnünk. Két nagyon fontos alapelvet szeretnék tisztázni, amit mindenképpen meg kell
jegyezni. Az egyik, hogy mindig, örökérvényű szabályként kell arra gondolnunk, hogy egy-
egy könyvelési tételnél az egyik számlának a tartozik, a másik számla követel oldalára kell
könyvelnünk. Soha nem fordulhat elő olyan könyvelési tétel, ahol a mindkét számla
követel vagy mindkét számla tartozik! A másik szabály, vagy inkább tanácsként is
felfoghatjuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokan több jelentőséget tulajdonítanak a tartozik
és követel szónak. Ne foglalkozzunk ebben az esetben a szavak jelentésével, ezek csak
elnevezések, ne kezdjünk el gondolkodni azon, hogy ki tartozik vagy követel az adott
gazdasági eseménynél. Tehát a számlák tartozik és követel oldalára feljegyzett értékben
kifejezett változást nevezzük könyvelési tételnek.

Tartozik Követel
 1. ábra Főkönyvi számla

Vizsgáljuk meg lépésről lépésre, hogyan is kell megszerkeszteni egy könyvelési tételt.
Először is meg kell állapítanom, hogy az adott gazdasági esemény milyen vagyonelemeket
érint, vagyis melyik két számlára fogok könyvelni. Következő lépésként meg kell állapítanom,
hogy az adott esemény a meghatározott számla tartozik vagy követel oldalára kell hogy
felkerüljön. Végül lekönyvelem az adott gazdasági eseményt.

Könyvelni alapvetően kétféle módon tudunk, idősorosan és számlasorosan.

Idősoros könyvelés

Ha a gazdasági eseményeket időrendben szeretnénk nyomon követni, akkor idősorosan

könyvelünk, a gazdasági események egymás utáni bekövetkezett sorrendjében. A sorrend a
következő: sorszám/dátum, a gazdasági esemény megnevezése, tartozik számla, követel számla,
összeg. Idősoros könyvelést kontírozó íven szoktunk végezni.

• ábra kontírozó ív
 Számlasoros könyvelés

Számlasoros könyvelés esetén a gazdasági eseményeket számlavázakon (akasztófákon)

könyveljük. A számlaváz jobb oldala a tartozik oldal, a bal a követel oldal. Középre kerül a
számla elnevezése sorszámmal együtt.

• ábra Számlaváz

Analitikus könyvelés

Az analitikus könyvelés és nyilvántartás részletesen rögzíti a gazdasági események

hatásait, a változásokat, anyag, eszköz és pénzmozgásokat. Ezek alapján történik a főkönyvi
könyvelés. Analitikus nyilvántartásnak nevezzük az adott vagyonelemre vonatkozó részletes
információkat tartalmazó nyilvántartást.
Szintetikus könyvelés

A szintetikus könyvelés vagy nyilvántartás összességében tartalmazza az adott

vagyonelem értékét összegszerűen. Az analitikus és szintetikus nyilvántartás közötti különbséget
az alábbi egyszerű példával tudjuk érzékeltetni. Egy vállalatnak van 5 darab autója. Az analitikus
nyilvántartásokban részletesen minden autóról különböző adatokat találunk, például beszerzés
éve, elszámolt értékcsökkenés, műszaki vizsga lejárt, vagy bármilyen tetszőlegesen választott
információ, adat. Szintetikus nyilvántartásban az öt autó értékben összegezve jelenik meg.

Ellenőrző kérdések
 • Mi a számvitel?

a, A számvitel a gazdasági szereplők vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről ad

tájékoztatást, vagyis a gazdálkodók működését bemutató információs rendszer

b, A számvitel az államháztartási szervek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről ad

tájékoztatást, vagyis a gazdálkodók működését bemutató információs rendszer

c, A számvitel a vállalatok méretéről, pénzügyi helyzetéről ad információt

• Kiknek van szüksége számviteli információkra?

a, Alapvetően a vállalkozás külső környezetének van szükségük információra.

b, Alapvetően a vállalkozás belső és külső környezetének van szüksége a számviteli

információkra.

c, Alapvetően a vállalkozás tulajdonosainak van szükségük információra

3. Párosítsa a környezeti elemeket aszerint, hogy külső vagy belső környezethez tartoznak!

A Külső környezet a, munkavállalók

b, konkurencia

B Belső környezet c, szállító partnerek

d, tulajdonosok

e, államháztartási szervek

4. Sorolja fel a számvitel részeit!

a,

• könyvvezetés (könyvvitel),

• beszámoló összeállítás,

• bizonylati rend és költségelszámolás,

• önköltségszámítás.
 b,

• könyvvezetés

• bizonylati rend

• beszámoló összeállítása

c,

• önköltségszámítás

• könyvvezetés

5. Kit nevezünk gazdálkodónak! Soroljon fel kettő gazdálkodót, illetve kettőt, aki nem tartozik
a gazdálkodók közé!

6. Mi a kettős könyvvitel fogalma?

7. Milyen típusai vannak a gazdasági események, mi a különbség köztük?

8. Mi az a főkönyvi számla, milyen alapelveket kell betartanunk a könyvelési tétel

megszerkesztésekor?

9. Sorolja fel a könyvelési tétel szerkesztésének lépéseit!

10. Mi a különbség az idősoros és a számlasoros könyvelés között?

11. Mi a különbség az analitikus és a szintetikus nyilvántartások között?