1.

Mi a számvitel feladata, és milyen eszközöket rendel ennek

megoldásához?
A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.
A számviteli információs rendszer főbb jellemzői:
- a gazdálkodó szervezetben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és
feljegyzi (ezt nem öncélúan végzi, hanem hogy a szervezet eleget tudjon tenni a
számviteli tv. szerinti kötelezettségeinek)
o megfigyelés: nyomon követi a megtörtént gazdasági eseményeket
o mérés: kíváncsi az események nagyságára, mértékére (mekkora változás?)
o feljegyzés: írásban rögzíti a megfigyelt gazdasági események adatait (pl.
bizonylatot állít ki, ezeket rendszerezi, stb -> beszámoló)
(tágabb értelemben ide vehetjük pl. az elemzést, ellenőrzést is)

A számvitel a múltbeli eseményeket figyeli. A tájékoztatás, informálás eszköze, azonban nem csak a
vállalaton kívül, azon belül is. tudatos módon figyeli meg a vagyonváltozásokat, és feldolgozza azokat
sajátos eszközrendszerével:
- könyvvezetés
- leltár
- beszámoló
- könyvvizsgálat
- nyilvánosságra hozatal: közzététel, letétbe helyezés, stb.

Könyvvezetés (könyvvitel): Az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a

jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti
év végén lezárja.
Könyvvezetés formái: - kettős könyvvitel
- egyszeres könyvvitel
- bevételi nyilvántartás

Beszámoló: A beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített

írásos jelentés. Annak valódiságát, megbízhatóságát két hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani: a
leltárral és a könyvvezetéssel.
Beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.
Az üzleti jelentés már nem része a beszámolónak, de el kell készíteni.

Könyvvizsgálat: célja a beszámoló, könyvvezetés valódiságának, teljességének, világosságának

ellenőrzése. Garanciális elem arra, hogy a beszámoló valós, megbízható összképet tükröz, ezért e
tevékenységet csak szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező természetes személy végezheti.

Könyvvizsgálatra az a vállalkozó kötelezett, amely beszámolóját közzéteszi, illetve köteles közzétenni.

A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell -> könyvvizsgálói jelentés, hitelesítő
záradék.
A záradék lehet elfogadó, elutasító, vagy korlátozó (függő).

Nyilvánosságra hozatal: A számvitel tv. alapgondolata, hogy a piac szereplői részére szükséges és
hasznos információk nyilvánosságra kerüljenek, így megteremtve az üzleti élet tisztaságát. E nélkül a
pénzügyi számvitel keretében végzett tevékenység öncélúvá válna, nem tájékoztatná megfelelően a
gazdasági élet szereplőit.
A számviteli tv. kétféleképpen biztosítja a nyilvánosságot: letétbe helyezéssel és közzététellel.
Mindkettő elektronikus formában valósul meg.

Letétbe helyezés: a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók (általában) a tárgyévet követő

május 31.-éig kötelesek a cégbíróságon letétbe helyezni a beszámolót. Ehhez bárki
hozzáférhet. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak az adózott eredmény felhasználására
vonatkozó határozatot is letétbe kell helyeznie!

Közzététel: a vállalkozó köteles elküldeni a beszámolót a letétbe helyezéssel egy időben az

Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának.

A számvitel alapvető feladata tehát a külső és belső tájékoztatás, és az elemzéshez, ellenőrzéshez

szükséges adatbázis megteremtése.
A számvitel a tájékoztatás, információszolgáltatás egyfajta eszköze (eszközrendszere).

Kiket tájékoztat?
Aszerint csoportosítva, hogy a tájékozódni kívánók milyen tartalmú információkat igényelnek, illetve
hogy milyen kapcsolatban állnak a gazdálkodóval:
 piaci szereplők (tulajdonos, hitelező, potenciális befektető, üzleti partner)
 hatóságok (központi költségvetés(NAV,VPOP), társadalombiztosítás (OEP), helyi önkormányzat)
 vállalati vezetők (menedzserek)
 alkalmazottak
A külső érdeklődők kiszolgálása: pénzügyi számvitel, a belső érdeklődők kiszolgálása: vezetői
számvitel.

Miről tájékoztat?
A gazdálkodók vagyoni és pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről tájékoztat.
 milyen erőforrásokkal rendelkezik a gazdálkodó, és milyen eredményesen működteti ezeket.
 képet kaphatunk tehát a vállalkozás életképességéről, prosperitásáról.

Hogyan tájékoztat?

A számviteli informálás legfőbb eszköze a beszámoló (amit a számvitel törvény szerint kell
elkészíteni, és kívülállók számára is rendelkezésre kell bocsájtani).
2. Mutassa be a piaci szereplőket, a hatóságot és azok információ igényét!
A számvitel a tájékoztatás, információszolgáltatás egyfajta eszköze (eszközrendszere).

Kiket tájékoztat?
Aszerint csoportosítva, hogy a tájékozódni kívánók milyen tartalmú információkat igényelnek, illetve
hogy milyen kapcsolatban állnak a gazdálkodóval:
 piaci szereplők
 hatóságok
 vállalati vezetők (menedzserek)
 alkalmazottak

Miről tájékoztat?
A gazdálkodók vagyoni és pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről tájékoztat.
 milyen erőforrásokkal rendelkezik a gazdálkodó, és milyen eredményesen működteti ezeket.
 képet kaphatunk tehát a vállalkozás életképességéről, prosperitásáról.

Piaci szereplők információigénye

a.) Tulajdonosok
- természetes és jogi személyek akik a vagyonukat vitték be a vállalkozásba, céljuk a
részesedés, vagyongyarapítás
- kulcsszereplők, a menedzserek kinevezői, stb.
- vagyonukat kockáztatják!
- információigény:
o mekkora hozadék jut a befektetésre
o a befektetés milyen irányban és mértékben változott (fogyott, gyarapodott…)
o milyen arányban osztoznak a kigazdálkodott jövedelmen ők, a munkavállalók,
az állam, hitelezők, stb.

b.) Hitelezők
- személyek és pénzintézetek akik pénzeszközöket kölcsönöznek a vállalkozásnak,
kamatjövedelem realizálása a céljuk, érdekük hogy időben visszakapják a pénzüket a
kamatokkal együtt
- ideiglenes jelleggel engedik át a pénzeszközöket, jövedelmük előre meghatározott és
viszonylag biztos
- következtetni akarnak arra, hogy képes lesz-e fizetni nekik a vállalkozás
- információigény:
o milyen a vállalkozás fizetőképessége
o jövedelemtermelő képessége
o hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege, stb.
 c.) Potenciális befektetők
- piaci szereplők akiknek nincs még befektetésük a vállalkozásban, de van szabad
pénzeszközük és keresik azt a céget amibe ha befektetnének a lehető legtöbbet
nyernék
- fejlődő vállalkozás esetében különösen fontos a tájékoztatásuk
- információigény:
o azonos a tulajdonosok és hitelezők igényeivel, mivel mindkét módon
bevihetik a vállalkozásba a vagyonukat

d.) Üzleti partnerek

- a gazdasági élet azon szereplői akikkel a vállalkozás napi üzleti kapcsolatban áll, tehát
elad nekik, vagy vásárol tőlük
- a picgazdaságban elszakad egymástól az áru- és pénzmozgás, így szeretnék tudni
hogy tud-e teljesíteni időben a másik fél, illetve hogy mennyire stabil a partner
- információigény:
o a vállalkozás pénzügyi helyzete
o várható fejlődése

Ezeket csak intézményesen lehet biztosítani -> számvitel!

Ilyen értelemben a számvitel az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani, mivel a piac szereplői az
általa nyújtott tájékoztatásra alapoznak döntéseik meghozatalakor.
A számviteli törvény tehát elsősorban azokat a szabályokat írja elő, amelyek meghatározzák hogy a
vállalkozásnak hogyan kell bemutatnia magát a piac szereplőinek.

Hatóságok információigénye

Hatóságok: Azok a szervezetek tartoznak ide, amelyek adót, járulékot, vagy illetéket szednek a
vállalkozástól. Ezeknek köteles adatot szolgáltatni a vállalkozás, nyilvántartásait(bevallás,
elszámolás) pedig a hatósági szervezetek igénye szerint kell vezetnie, mivel csak így tudják ellenőrizni
az adatszolgáltatás helyességét, valódiságát.
Tájékoztatásuk szabályait az adótörvények, a társadalom biztosításról és az államháztartásról szóló
törvények írják elő.
Ilyen pl.: a központi költségvetés, helyi önkormányzatok, nyugdíj- és egészségbiztosítók.

Központi költségvetés: adók, illetékek és járulékok. – NAV, VPOP

Társadalombiztosítási pénztárak: járulékok. – OEP, Nyugdíjbiztosítási Pénztár
Helyi önkormányzatok: helyi adók

A rendszerváltás előtt a hatóságok tájékoztatása állt a számviteli tájékoztatás fókuszában, azt

követően viszont a piaci szereplők tájékoztatása lett a fontosabb.

A piaci szereplők és hatóságok tájékoztatását (tehát a külső információs igényeket) kiszolgáló

számvitel a pénzügyi számvitel.
3. Mutassa be a számvitel hierarchiáját! Jellemezze az egyes szinteket!
Gazdasági események: Olyan események, amelyek hatására megváltozik a gazdálkodó vagyoni
(alapvető) vagy a vagyoni és jövedelmi (összetett, eredményt is érintő gazd. es.) helyzete.
Lehet külső kapcsolatból eredő: ide tartoznak az értékesítéshez és a beszerzéshez
kapcsolódó események. -> a piac szereplőivel való kapcsolatból adódnak.
Lehet belső mozgásokat megtestesítő: ezek a vállalkozás belső folyamatait tükrözik, a
termelő tevékenységhez kapcsolódnak. Ilyen pl.: felhasználás (anyag, munkaerő), készletre
vétel (AST), saját termelésű termék újrafelhasználásra, stb.

Minden gazdasági eseményt rögzítenünk kell valemilyen dokumentummal, ez a bizonylat.

A bizonylat alapján az anyag- és/vagy pénzmozgásokat rögzíti a könyvelés az analitikus
nyilvántartásban.
Az analitikus nyilvántartás adatai alapján kitöltjük a naplót, amely időrendben rögzíti az
eseményeket, meghatározzuk, hogy mely főkönyvi számlák az érintettek (ez a kontírozás), majd az -
ezekből „összeálló” - főkönyvünkben (számlasoros nyilvántartás) elkönyveljük a tételeket.
A főkönyv adatai alapján állítjuk össze az éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow),
valamint jelentéseket, elemzéseket, stb.

Mérleg, Eredménykimutatás, Kieg. melléklet!

Beszámoló

Főkönyv Ellenőrzés: könyvvizsgálat és leltár!

Analitikus nyilvántartás

Alapbizonylatok

Bizonylati rend: Minden gazdasági eseményről kell, hogy készüljön bizonylat.

Analitikus nyilvántartás: rögzíti az anyag és pénzmozgásokat az alapbizonylatok alapján. Részletes és

tagolt mennyiségbeli és értékbeli nyilvántartás.

Főkönyv: Analitikus nyilvántartás alapján naplózást, kontírozást követően a tételek könyvelésének a

helye. Adatai alapján összeállítható a menedzsment döntéseinek alapját képező adatcsoportosítás,
másrészt a beszámoló. Kötött sorrendben szerepelnek a számlák.

Beszámoló: A beszámoló a vállalkozók éves működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített

írásos jelentés. Annak valódiságát, megbízhatóságát két hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani: a
leltárral és a könyvvezetéssel.
Beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Az üzleti jelentés már nem része
a beszámolónak, de el kell készíteni.

Könyvvezetés (könyvvitel): Az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a

jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti
év végén lezárja.
Könyvvezetés formái: - kettős könyvvitel
- egyszeres könyvvitel
- bevételi nyilvántartás

Könyvvizsgálat: célja a beszámoló, könyvvezetés valódiságának, teljességének, világosságának

ellenőrzése. Garanciális elem arra, hogy a beszámoló valós, megbízható összképet tükröz, ezért e
tevékenységet csak szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező természetes személy végezheti.

Könyvvizsgálatra az a vállalkozó kötelezett, amely beszámolóját közzéteszi, illetve köteles közzétenni.

A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell -> könyvvizsgálói jelentés, hitelesítő
záradék.
A záradék lehet elfogadó, elutasító, vagy korlátozó (függő).
Elutasító: - ha súlyosan megsértették a törvényi előírásokat
- a beszámolóba hamis adatot írtak be
- szándékos csalás, okirathamisítás gyanúja áll fenn, stb.
Korlátozó: - ha nem végezték el az egyeztetéseket
- a bizonylatok, számlák kitöltése hiányos
- rendezetlen hiányokat észlel
- értékelési előírásokat megsértették, stb.
Korlátozó záradék esetén a kifogásokat, amellyel elfogadja a könyvvizsgáló a beszámolót, a hitelesítő
záradék szövegébe kell leírni.

Nyilvánosságra hozatal: A számvitel tv. alapgondolata, hogy a piac szereplői részére szükséges és
hasznos információk nyilvánosságra kerüljenek, így megteremtve az üzleti élet tisztaságát. E nélkül a
pénzügyi számvitel keretében végzett tevékenység öncélúvá válna, nem tájékoztatná megfelelően a
gazdasági élet szereplőit.
A számviteli tv. kétféleképpen biztosítja a nyilvánosságot: letétbe helyezéssel és közzététellel.
Mindkettő elektronikus formában valósul meg.

Letétbe helyezés: a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozók (általában) a tárgyévet követő

május 31.-éig kötelesek a cégbíróságon letétbe helyezni a beszámolót. Ehhez bárki
hozzáférhet. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak az adózott eredmény felhasználására
vonatkozó határozatot is letétbe kell helyeznie!

Közzététel: a vállalkozó köteles elküldeni a beszámolót a letétbe helyezéssel egy időben az

Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának.
4. Milyen főbb könyvvezetési technikákat ismer? Hasonlítsa is össze ezeket!
Könyvvezetés (könyvvitel): Az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a
jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti
év végén lezárja.

Gazdasági események: Olyan események, amelyek hatására megváltozik a gazdálkodó vagyoni

(alapvető) vagy a vagyoni és jövedelmi (összetett, eredményt is érintő gazd. es.) helyzete.
Lehet külső kapcsolatból eredő: ide tartoznak az értékesítéshez és a beszerzéshez kapcsolódó
események. -> a piac szereplőivel való kapcsolatból adódnak.
Lehet belső mozgásokat megtestesítő: ezek a vállalkozás belső folyamatait tükrözik, a
termelő tevékenységhez kapcsolódnak. Ilyen pl.: felhasználás (anyag, munkaerő), készletre
vétel (AST), saját termelésű termék újrafelhasználásra, stb.

Könyvvezetés formái: - kettős könyvvitel

- egyszeres könyvvitel
- bevételi nyilvántartás

Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági

műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi
számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt
rendszerben tükrözi. A vagyont kettős vetületben veszi számba (eszköz-forrás!), ez tükröződik
a könyvvezetésben is.
- terjedelme: teljes körű, minden gazd. műveletet regisztrál (teljesítés alapú)
- formája (eszköze): főkönyvi számla
o Luca Paccioli
o tartozik-követel oldalak
o minden gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, egymással szemben
 ugyanazt az összeget vezetjük a két főkönyvi számla T és K oldalára!

Egyszeres könyvvitel: a vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazd.

műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a
valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben
mutatja be.
- terjedelme: csak a pénzmozgásokat jegyzi fel (pénzforgalmi szemlélet)
- formája (eszköze): nincs főkönyvi számla! helyette pénztárkönyv, naplófőkönyv
- a beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe jóval kisebb mint a kettős
könyvvitelé

Bevételi nyilvántartás: Egyéni vállalkozó esetén megengedett könyvvezetési forma. Lényege,

hogy a vállalkozó csak bevételeiről vezet nyilvántartást. Ez a forma adózási követelményeket
elégít ki (az egyéni vállalkozó az SZJA törvény szerint adózik!). Minden egyes gazd. eseményt
bizonylattal kell alátámasztani! Ez igazolja ugyanis a nyilvántartás valódiságát.
A kettős és egyszeres könyvvezetésben meglévő különbségek:
terjedelemben:
- kettős: teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál. (teljesítés!)
- egyszeres: CSAK a pénzmozgások!
formában:
- kettős: fontos szerepe van a főkönyvi számlának
- egyszeres: nincs főkönyvi számla
 5. Mutassa be a kettős könyvvitel rendszerét!
Könyvvezetés (könyvvitel): Az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a
jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti
év végén lezárja.

Gazdasági események: Olyan események, amelyek hatására megváltozik a gazdálkodó vagyoni

(alapvető) vagy a vagyoni és jövedelmi (összetett, eredményt is érintő gazd. es.) helyzete.
Lehet külső kapcsolatból eredő: ide tartoznak az értékesítéshez és a beszerzéshez kapcsolódó
események. -> a piac szereplőivel való kapcsolatból adódnak.
Lehet belső mozgásokat megtestesítő: ezek a vállalkozás belső folyamatait tükrözik, a
termelő tevékenységhez kapcsolódnak. Ilyen pl.: felhasználás (anyag, munkaerő), készletre
vétel (AST), saját termelésű termék újrafelhasználásra, stb.

Könyvvezetés formái: - kettős könyvvitel

- egyszeres könyvvitel
- bevételi nyilvántartás

Kettős könyvvitel: a vállalkozó vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági

műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi
számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt
rendszerben tükrözi. A vagyont kettős vetületben veszi számba (eszköz-forrás!), ez tükröződik
a könyvvezetésben is.
- terjedelme: teljes körű, minden gazd. műveletet regisztrál (teljesítés alapú)
- formája (eszköze): főkönyvi számla
o Luca Paccioli
o tartozik-követel oldalak
o minden gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, egymással szemben
 ugyanazt az összeget vezetjük a két főkönyvi számla T és K oldalára!

Első ökölszabály
A főkönyvi számlának két oldala van, ezeket egy függőleges vonallal választjuk el. A bal
oldalára írjuk azon események számszerű adatait, amikor valaki tartozik nekünk (a gazd.
szereplő „kapott valamit”), a jobb oldalára pedig amikor valaki követel tőlünk (tehát a gazd.
szer. „adott valamit”.

Második ökölszabály
Minden gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, és mindkettőt ugyanazzal a számmal
könyveljük! (Ezért nevezzük kettős könyvvitelnek) Minden esetben az egyik T és a másik K
oldalára könyvelünk, „egymással szemben”.

A rendszer biztonságos és könnyen ellenőrizhető, mivel ha összeadjuk az összes számla követel és

tartozik oldalait, ugyanazt az összeget kapjuk.
 6. Mi a vállalkozók beszámolója (fajtái, mellékletei, szabályai)?

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzltei év zárását követően

írásos jelentést, azaz beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet
kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenységének
eredményéről.

Valódiságát, megbízhatóságát két hitelesítő okmánnyal kell alátámasztani: a leltárral és a

könyvvezetéssel.

Az éves beszámolónak minden olyan információt tartalmaznia kell, ami a megbízható, valós összkép
bemutatásához szükséges. Éves (a feltételek fennállása esetén egyszerűsített éves) beszámolót
minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak kell készíteni.

A beszámolót az üzleti évről kell készíteni. Ez rendszerint egy 12 hónapos időszak, és

alapértelmezésben megegyezik/egybeesik a naptári évvel. Eltérhet:
- az előtársasági időszak alatt
- az előtársasági időszakot követő első üzleti évben
- a mérlegfordulónap változást megelőző üzleti évben
- az átalakuló társaság esetében az átalakulás évében
- a beszámoló pénznemének megváltoztatása esetén
- felszámolási, végelszámolási eljárások kezdetét megelőző üzleti évben
- végelszámolás befejezését megelőző üzleti évben
- a felszámolás időszaka alatt

Ha az adott gazd. szerv. megfelel a tv.-ben megfogalmazott kritériumoknak, és a társ. legfőbb szerve
úgy dönt, hogy a beszámolókészítés fordulónapjának nem dec. 31-et akarja
 létesítő okirat módosítása, és bejelentés a cégbíróságon.

A mérlegkészítés időpontja (MK): a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon –az
üzleti év mérleg fordulónapját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni
helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.

Letétbe helyezés időpontja: általános szabály: május 31. (150 nap)

A MK napját a számviteli tv. nem írja elő, azt a vállalkozónak kell meghatároznia számviteli
politikájában, azonban minden évben azonos időpontra kell, hogy elkészítse a beszámolóját. A
fordulónap és a MK közötti időtartam szolgál azon számviteli feladatok végrehajtására, amelyek
szükségesek a beszámoló elkészítéséhez.

Hogyan kell elkészíteni a beszámolót?

- a számviteli tvben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban,
- bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai
alapján,
- világos és áttekinthető formában,
- magyar nyelven
 - az adatokat ezer forintban kell megadni (kivéve ha a mérlegfőösszeg meghaladja a
százmilliárd forintot, akkor millió forintban)

Részei: - mérleg: az eszközöket és forrásokat adott időpontra vonatkozóan, megfelelően

értékelve, pénzértékben összesítve, előírt struktúrában tartalmazza.

- eredménykimutatás: egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott

szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait,
ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott, mérleg szerinti eredményt

- kiegészítő melléklet: számszerű adatok és szöveges magyarázatok, melyek a

vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, máködése eredményének megbízható és valós
bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek

- üzleti jelentés: el kell készíteni (’ajánlott’), de nem kötelező része a beszámolónak.

Tartalma: a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének és helyzetének főbb jellegzetességei,
és bizonytalansági tényezők amivel szembesül/het.

A Nemzetközi Számvitel Standard szerint a pénzügyi kimutatások részeként kell tekinteni:

- a mérleget
- az eredménykimutatást
- a saját tőke változásairól készített kimutatást
- a cash-flow kimutatást
- a számviteli politikát és a kiegészítő megjegyzéseket.

A beszámoló formája

A vállalkozás nagysága (mérlegfőösszeg, foglalkoztatottak létszáma) és teljesítménye (éves nettó

árbevétel) határozza meg.
Lehet: - egyszerűsített éves beszámoló
- éves beszámoló kettős könyvvezetés
- konszolidált éves beszámoló
- egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvezetés

Egyszerűsített beszámolót csak azok a gazdálkodók készíthetnek, akiknél az egyszeres könyvvitel

vezetését megengedi vagy előírja a törvény.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a vállalkozó, ha ezekből 2 a határérték alatt marad két
egymást követő üzleti évben:

2015 2016
mérlegfőösszeg 500 millió Ft 1200 millió Ft
éves nettó árbevétel 1000 millió Ft 2400 millió Ft
foglalkoztatottak létszáma 50 fő 50 fő
50 fő
KIVÉVE
- részvénytársaság
- konszolidálásba bevont vállalkozás
 - külföldi székhelyű vállalkozás mo.-i fióktelepe
- ha az üzleti év eltér a naptári évtő
Összevontabban tartalmazza az eszközöket-forrásokat, bevételeket-ráfordításokat,
kevésbé részletes (mérlegcsoportig tagol, míg az éves beszámoló mérlegtételig)

Konszolidált (összevont) éves beszámolót köteles készíteni az a vállalkozás, amely anyavállalatnak

minősül egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában, azaz meghatározó befolyást képes
gyakorolni közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül
- a tulajdonosok szavazatának többségével tul. hányada alapján egyedül rendelkezik
- más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szav. többségét egyedül birtokolja
- tulajdonosként jogosult arra, hogy visszahívja a vezető tisztviselők és a felügyelő biz.
tagjainak többségét
- a tulajdonosokkal történt szerződés alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Köteles összevont üzleti jelentést, és éves beszámolót is készíteni.

Konszolidált beszámoló alatt értjük az IAS-eknek és IFRS-eknek megfelelően összeállított
konszolidált beszámolókat is.

A beszámoló formájának megváltoztatása

Kötelezően:
- magasabb formára azt az évet követő jan 1-el, amikor a méretre vonatkozó
feltételeknek két egymást követő évben már nem felelt meg
Saját elhatározás alapján:
- magasabb formára bármelyik év jan 1.-én
- alacsonyabb formára az azt az évet követő második év jan 1-én, amikor az
egyszerűsített mérleg / egysz. éves besz. készítésének feltételei fennállnak legalább 2
egymást követő évben
 visszalépni nem kötelező, de magasabbra váltani igen!
7. Mi a mérleg, mi a célja, milyen a formája, mik a jellemzői?

A mérleg - számviteli okmány

- a vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban (dec. 31.) mutatja meg
(állományi szemléletű)
- a vagyont kettős vetületben szemléli (eszköz-forrás)
- teljeskörű, és összevontan, kötött sorrendben (meghatározott csoportokra bontva)
mutatja be a vagyont
- mérésmódja az érték, ezer forintra kerekítve
- hitelességét könyvvizsgáló igazolja
- két értékoszlopot tartalmaz (tárgyév és az azt megelőző év)
- eszközök = források = mérlegfőösszeg
o eszközök: mi mindenünk van; források: ezt ki és milyen formában
finanszírozza
A mérleg fajtái:
- statikus mérleg
o (napi) valós piaci értéken értékel
o eredmény másodlagos
o szélsőséges esetek: felszámolás, átalakulás
- dinamikus mérleg
o múltbeli árakon értékel
o adott időszak során realizált eredmény a középpontban
- organikus mérleg
o az előző kettő előnyeit szintetizálja
o leginkább ezt támogatja a számviteli rsz.
- folyó mérleg
- eseti mérlegek, stb
A mérleg tehát vagyonkimutatás -> vagyon felosztása:
- Szerepe szerint
o a munka eszköze, tárgya (gépek, számítógép)
o a munka eredménye (kibocsátás)
- Formája szerint
o tárgyiasult
o nem tárgyiasult (pl. használati jog, követelés. - immateriális)
- Eredete szerint
o tulajdonostól
o mástól
- Rendelkezésre állás ideje szerint
o végleges
o előre meghatározott ideig (rövid / hosszútáv)
Mérleg tagolása – lépcsős és kétoldalas
- A. mérlegfőcsoportok
o I. mérlegcsoportok
 1. mérlegtételek
mérlegfőcsoportok: befektetett eszközök, forgóeszközök, AIE // ST, CT, kötelezettségek, PIA
8.1 Befektetett eszközök
Három összetevője van: Immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök.
Közös bennük, hogy tartósan szolgálják a vállalkozást.
Eltérnek abban, hogy az immat. javak és a tárgyi eszközök saját vállalkozásba történő befektetésnek
minősülnek, a befektetett püi eszközök viszont más vállalkozásba való befektetést jelentenek.
Motiváció más vállalkozásba való befektetéshez
- tartós jövedelem elérése (kamat, osztalék)
- befolyás, irányítási, ellenőrzési lehetőség megteremtése más vállalkozásban
- vagyon elértéktelenedésének kivédése

Kamat: a kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénzösszeg használatáért felszámított, kifizetett díj

Osztalék: a nyereség azon része, amelyet a részvényeseknek az osztalékszelvények arányában

osztanak fel és fizetnek ki. mértékét a váll. tulajdonosai határozzák meg, és általában a JT
százalékában adják meg. Itthon általában évente egyszer fizetnek osztalékot.

Immateriális javak
Fogalma: Azok a forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve
és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Forgalomképes: az immat. javak átruházhatók (lehet adni-venni)
Nem anyagi jellegű: nem öltenek tárgyiasult formát
Közvetlenül szolgálják a váll. tev.: az üzletmenethez szorosan kapcsolódó vagyonelemek. A
vállalkozás teljesítménye az adott jószág használatával arányosan nő.

Összetevői:
- vagyoni értékű jogok
- üzleti vagy cégérték
- szellemi termékek
- kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- alapítás-átszervezés aktivált értéke
- immat. javakra adott előleg
- immat. javak értékhelyesbítése

Immat. javak kerülhetnek a vállalkozó eszközei közé beszerzéssel, előállítással (kiv. üzleti érték és
vagyoni ért. j.) és apporttal.
Csökkenési jogcíme lehet: értékesítés, selejtezés, ÉCS leírás, apport.

Tárgyi eszközök
Fogalma: olyan anyagi formát öltő materiális vagyontárgyak (anyagi eszközök), amelyek
közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, és ez idő alatt
fokozatosan veszítik el értéküket.
Eredeti alakjukat huzamosabb ideig megtartják.

Értékük az általuk előállított termék/szolgáltatás értékébe megy át, ezt a folyamatot nevezzük
értékcsökkenésnek vagy amortizációnak.
Az ÉCS nem általános jelenség a tárgyi eszközöket tekintve, pl. kivétel a beruházás (és az erre adott
előleg), felújítás, illetve konkrét tárgyi eszközök pl a termőföld vagy képzőművészeti alkotások.
Csoportosíthatjuk őket elmozdíthatóságuk alapján:
Ingatlan: olyan vagyontárgyak, amelyek állaguk sérelme nélkül nem mozdíthatóak el, mivel a
földdel tartós kapcsolatban állnak.
Ingóságok: olyan vagyontárgyak, amelyek elmozdíthatóak állaguk károsodása nélkül. (Ezek
lehetnek készletek is, nem csak tárgyi eszközök.)
Vagy tulajdonjoguk alapján:
Saját tulajdonú TE-k: a vállalkozás által megvásárolt, a társaság tagjától apportként kapott, vagy
saját előállítású eszközök. Szabadon rendelkezik velük a vállalkozás, és köteles a mérlegben
szerepeltetni őket.
Idegen tulajdonú TE-k: bérelt vagy bizományba kapott vagyontárgyak. Lehet lízing, vagyoni
értékű jog (1 évnél rövidebb futamidejű bérlés). Ezeket nem mutathatja ki a társaság a
mérlegében.
Vagy az alapján, hogy mennyire szorosan kapcsolódnak a vállalkozó tevékenységéhez:
Közvetetten: oksági kapcsolat, autó használata taxisnál
Közvetlenül: nincs oksági kapcsolat

Tárgyi eszközök csoportosítása:

- ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
- műszaki berendezések, gépek, járművek
- egyéb berendezések, felszerelések, járművek
- tenyészállatok
- beruházások, felújítások
- beruházásokra adott előlegek
- tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Főbb mozgásjogcímei:
Növekedés: beszerzés, saját előállítás, apport, többlet, térítés nélküli átvétel, átsorolás
Csökkenés: eladás, selejtezés, apport, hiány, térítés nélküli átadás, átsorolás, ÉCS

Befektetett pénzügyi eszközök

Fogalma: más vállalkozásba történő tartós befektetés. A vállalat eszközeinek (pénzeszköz, apport)
átengedését jelenti valamilyen cél elérése érdekében, pl:
tartós jövedelem elérése más vállalkozásban (osztalék, kamat)
befolyásolási, irányítási szerepkör
dolgozói érdekeltség megteremtése (pl lakásépítési kölcsön)
Összetevői:
- részesedések
- adott kölcsönök
- tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
- befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
8.2. Forgóeszközök

Fogalma: azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet

várhatóan maximum egy évig, illetve ennél rövidebb ideig szolgálják.
Összetevői: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök.

Készletek
a forgóeszközök közül azok a vagyontárgyak, amelyek raktározhatóak, mennyiségi mérőszámmal
mérhetőek.
Ide tartoznak:
- anyagok
- áruk vásárolt készlet
- készletekre adott előlegek
- befejezetlen termelés és félkész termékek
- késztermékek saját termelésű készlet
- Növendék-, hízó- és egyéb állatok

vásárolt készletek: beszerzés útján kerülnek a vállalkozásba (kiv. saját előáll. alkatrész, göngyöleg)
nélkülözhetetlen eszközei a vállalkozói tevékenység végzésének
saját term. készletek: a termelési folyamat termékei (kiv állatok), végső cél az értékesítésük.

Követelések
a követelések különféle szerződésekből vagy jogszabályi előírásokból eredő, a másik fél által
elismert, pénzformában fennálló fizetési igények.
Szerződések pl.: szállítási, szolgáltatási, kölcsönnyújtás.
Jogszabályi előírás: az állammal szembeni vállalkozói követelések.
Ide tartoznak:
- követelések áruszállításból és szolgáltatásból
- követelések kapcsolt vállalkozással szemben
- követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- váltókövetelések
- egyéb követelések

Értékpapírok
általánosságban vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő, forgalomképes okirat. Azok
tartoznak a forgóeszközök közé, amelyeket a vállalkozás 1 évnél rövidebb ideig tart meg.
Árfolyamnyereség miatt tartja ezeket a vállalkozás.
Ide tartoznak:
- részesedés kapcsolt vállalkozásban
- egyéb részesedés
- saját részvények, saját üzletrészek
- forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Pénzeszközök
azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás
rendelkezésére.
Ide tartoznak:
- pénztár
- csekkek
- bankbetétek
8.3. Aktív időbeli elhatárolások

Időbeli elhatárolás fogalma: korrekciós elszámolás, amit a beszámolási időszak valós eredményének
megállapítása érdekében kell elvégezni. Alkalmazásával érhető el az, hogy egy adott elszámolási
időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben,
függetlenül a felmerülésük évétől / időszakától. Az összemérés elvének érvényesítését segíti elő.
Olyan bevételek és ráfordítások esetén alkalmazzuk az időbeli elhatárolást, amelyek több évet is
érintenek. Azt kell elérni, hogy a felmerülésükkel arányosan kerüljön megosztásra ezeknek az
eredményre gyakorolt hatása.

Egy adott év bevételeihez rendeljük hozzá az érdekükben felmerült ráfordításokat, mivel a

ráfordítások nem esnek egybe a pénzkiadásokkal.

Az időbeli elhatárolásokat dokumentumokkal, számítási anyagokkal kell alátámasztani.

Aktív időbeli elhatárolás:

- a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a
következő év(ek)ben jelentkeznek, de a tárgyévet illetik
- a tárgyév eredményét csökkentjük az olyan ráfordításokkal, amelyek a tárgyévben
merültek fel, de a következő évek hozamainak érdekében
- ezek hatására a tárgyévi eredmény a következő év terhére kibővül
Esetei:
- bevételek aktív időbeli elhat. (bevételnövelő forma – bérleti díjat a váll. utólag kér
csak, de ekkor is ki kell mutatnia évente a bevételt)
- költségek, ráfordítások aie. (költségcsökkentő forma – újság előfizetés, kártyás
telefon)
- halasztott ráfordítások (pl. átvállalt tartozások?)

Főbb mozgásjogcímei:
Növekedés: képzés költségcsökkentés címén, bevételnövekedés címén, többletkötelezettség címén
Csökkenés: elhatárolás feloldása a tárgyévet követő év kezdetén
8.4. Saját tőke

Fogalom: A saját tőke olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos bocsájt a vállalkozás rendelkezésére,
illetve amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagy a vállalkozásban. A saját tőke véglegesen
áll a vállalkozás rendelkezésére, és szabadon, korlátozás nélkül felhasználható. A saját tőke a
vállalkozás eszközeinek saját forrását testesíti meg.

A vállalkozás STjének nagysága fontos információkat hordoz önmagában is pl. az üzleti partnerek
számára.
Összetevői (arra utalnak, milyen céllal és milyen módon adták):
- jegyzett tőke (+)
- jegyzett, de még be nem fizetett tőke (+)
- tőketartalék (+, ritkán -)
- eredménytartalék (+ / - )
- lekötött tartalék (+)
- értékelési tartalék (+)
- adózott eredmény (+ / - )
A ST a tulajdonosok számára beleszólási jogot biztosít a vállalkozás irányításába. Nyereséges
gazdálkodás esetén osztalékot is, azonban veszteséges esetén a vállalkozás elveszítheti a STjét.
Negatív ST: pótbefizetés vagy felszámolás, mivel felélték a tőkét.

Jegyzett tőke
a saját tőkének (társ. szerz., alapszabály) a cégbíróságon bejegyzett része. Ezt az alapító okiratban
rögzített összeggel egyezően kell bejegyeztetni. Összege az alapítók szándékai szerint változhat.
A jegyzett tőke egy és oszthatatlan.

Rt.: részvénytőke
Kft.: tőrzstőke
állami váll.: alapítói vagyon
szövetkezet: szövetkezeti vagyon/üzletrész

Részvénytőke bővülhet: alapításkor részvényjegyzéssel, működés közben alaptőke

felemeléssel
Törzstőke bővülhet: új törzsbetét befizetésével, apport átadásával, stb.
csökkenhet: üzletrész bevonásával (kivált tag), törzstőke leszállítás veszteség rendezése miatt

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

az induló vagyon részleges rendelkezésére bocsátásából eredő, a tulajdonosokkal szemben fennálló
követelések.
Van lehetőség arra, hogy az alapítók a cégbejegyzést követő egy éven belül bocsássák csak
rendelkezésre az általuk jegyzett tőke egy részét.
Keletkezik: jegyzéssel
Megszűnik: JT rendelkezésére bocsátásával
Tőketartalék
a saját tőkének az a része, amelyet a tulajdonos úgy bocsát tartósan a vállalkozás rendelkezésére,
hogy azt a cégbíróságon nem jegyezteti be vagy amelyet a vállalkozás külső forrásból véglegesen
kapott.
Összetevői:
- ázsió
- vagyonjegyek értéke
- részjegyek értéke
- más vállalkozótól, állami költségvetésből ilyen címen véglegesen átvett összegek.
Ezek növekedésének jogcímei is, csökkenhet bejegyzéssel a cégbíróságon (jegyzett tőke!),
vagy átadhatják más vállalkozásnak. Speciális jogcím a vagyonértékelésből származó
különbözet elszámolása.

Eredménytartalék
a STnek az az eleme, amelyben a gazdálkodás eredménye, mint a saját tőke változása testesül
meg. A nyereség ST-hez való hozzájárulásként jelenik meg, a veszteség pedig csökkenti azt.

Növekedhet: pozitív AE átvezetéséből, JT leszállításbólm más váll.-tól ilyen címen kapott

összeggel
Csökkenhet: negatív AE átvezetése, előző évek áthozott vesztesége, ami nincs leírva, másnak
történő átengedés, JT felemelés, osztalék fizetés kiegészítése
Ha negatív, tartósan veszteséges gazdálkodásra utalhat!

Lekötött tartalék
olyan tőke, melyet a gazdálkodó saját elhatározásból szabadon nem használhat fel, csak a
törvényben nevesített esetekben.
Azokat az összegeket tartalmazza, amelyek osztalékfizetési korlátként jelentkeznek. Ilyen pl.:
visszavásárolt saját részvények névértéke, alapítás-átszervezés aktivált értékének le nem írt része,
kutatás-fejlesztés aktivált értékének még le nem írt része, fizetendő pótbefizetések összege.

Vagy a tőketartalék, vagy az eredménytartalék terhére képezhető.

Értékelési tartalék
ha a vállalkozás él a lehetőségével, akkor itt szerepeltetik a vagyonértékű jogok, szellemi
termékek, ingatlanok, műsz. berendezések, egyéb berendezések, részesedések, devizában adott
kölcsönök, hosszú lejáratú devizás bankbetétek piaci és könyv szerinti értékének (pozitív)
különbözetét.
Tehát egyezik az értékhelyesbítések összegével!

Adózott eredmény
az osztalék fizetésre igénybe vehető, adott év gazdálkodása során generált eredmény.
A tárgyévi gazdálkodás saját tőkéhez való hozzájárulás irányát és összegét mutatja (pozitív-negatív-
érték).
Kialakulásának sémája: Adózás előtti eredmény (Bevétel-Ráfordítások) – Társasági adó (az adóalap
bizonyis %-a)= Adózott eredmény.
Átvezetését a tárgyévet követő évben kell elvégezni.
- nyereség: eredménytartalékba kerül, ha nincs elhatárolt veszteség
 -veszteség: előző évek áthozott veszteségére kerül ha a társasági adótörvény lehetővé
teszi (ha a váll. adóalapja negatív összeg), egyébként az eredménytartalékba kerül.
Megjelenik a mérlegben és az eredménykimutatásban is!

8.5. Céltartalék

A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely átmenetet képez a saját
tőke és a kötelezettségek között.
Képzése azért fontos, mert a számviteli törvény értelmében a vállalkozás nem mutathat ki olyan
eredményt (bev., árbev.) amelynek realizálása bizonytalan (óvatosság elve).

Összetevői:
- céltartalék a várható kötelezettségekre
o számv. tv. rögzíti, mikor kötelező képezni
o pl. jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, biztos jövőbeni
köt., végkielégítés miatti köt., környezetvédelmi köt., függő köt
(kezességvállalás, garancia)
- céltartalék jövőbeni költségekre
o nem kötelező, ez csak lehetőség
o olyan költségekre, amelyek valószínűsíthetően időszakonként ismétlődően és
jelentős összegben felmerülnek, de a pontos összeg és időpont bizonytalan
és nem elszámolható PIEként.
o pl. átszervezés költségei
- egyéb céltartalékok

Jellemzői:
- az óvatosság elve jut kifejezésre a képzésében
o nem számolhatunk olyan bevételekkel, költségekkel, amelyek pénzügyi
realizálása bizonytalan
o garanciális javítások költségére muszáj képezni!
- a CT olyan forrás, amelyet a társaság vagyonát tekintve elkülönít, és azt csak
céljelleggel használhatja fel
- a CT nem tőkebevitelhez kapcsolódik
- a CT összegszerűségét, fizetési határidejét tekintve bizonytalan, ezért nem a ST vagy
a kötelezettségek része
- a CT képzése lehet kötelezően előírt, vagy képezheti mérlegelés tárgyát is.

Főbb mozgásjogcímei
Növekedés: képzés az egyéb ráfordítások terhére
Csökkenés: feloldás az egyéb bevételek javára
8.6. Kötelezettségek

Fogalma: a kötelezettségek különféle szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, elismert

tartozások.
Más kifejezéssel idegen forrásnak/tőkének is szokás nevezni. Legfőbb sajátosságuk, hogy a
vállalkozásnak csak ideiglenesen állnak a rendelkezésére, jelentős részüket vissza kell adni
kamatokkal együtt annak, akinek a vállalkozás tartozik.
A kötelezettségek vállalkozás összes vagyonán belüli részaránya az eladósodás mértékét fejezi ki.
Lejáratuk alapján lehetnek hosszú vagy rövid futamidejűek, és ide soroljuk a hátrasorolt
kötelezettségeket is.

Hátrasorolt kötelezettségek
Olyan kapott kölcsönök, amelyet annak nyújtója már ténylegesen a vállalkozás rendelkezésére is
bocsátott. A kölcsönt nyújtó szerződésben nyilatkozott arról, hogy a kölcsön teljes összege
bevonható a vállalkozás egyéb tartozásainak rendezésébe, illetve hogy vállalja, hogy a szenioritási
sorrendben csak a tulajdonosokat előzi meg.
Minimum 5 éves futamidőre kell, hogy adják!

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Azok a tartozások, amelyek futamideje hosszabb, mint egy év.
Összetevői:
- hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- átváltoztatható kötvények
- tartozások kötvénykibocsátásból
- beruházási és fejlesztési hitelek
- tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- egyéb hosszúlejárati kötelezettségek
A fordulónapot követő egy éven belül esedékes törlesztéseket át kell sorolni a rövid lejáratú
kötelezettségek közé.

Rövid lejáratú kötelezettségek

Azok a tartozások, amelyek futamideje rövidebb, mint egy év.
+ ide tartozik a hosszú lejáratú hitelek éven belüli törlesztőrészlete is.
Összetevői:
- rövid lejáratú kölcsönöjk
- rövid lejáratú hitelek
- vevőktől kapott előlegek
- kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
- váltótartozások
- rövid lej. köt. kapcsolt vállalkozással szemben
- rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- egyéb rövid lej. köt.
8.7. Passzív időbeli elhatárolások

Időbeli elhatárolás fogalma: korrekciós elszámolás, amit a beszámolási időszak valós eredményének
megállapítása érdekében kell elvégezni. Alkalmazásával érhető el az, hogy egy adott elszámolási
időszakot megillető bevételekkel ugyanazon időszakot terhelő ráfordítások álljanak szemben,
függetlenül a felmerülésük évétől / időszakától. Az összemérés elvének érvényesítését segíti elő.
Olyan bevételek és ráfordítások esetén alkalmazzuk az időbeli elhatárolást, amelyek több évet is
érintenek. Azt kell elérni, hogy a felmerülésükkel arányosan kerüljön megosztásra ezeknek az
eredményre gyakorolt hatása.

Egy adott év bevételeihez rendeljük hozzá az érdekükben felmerült ráfordításokat, mivel a

ráfordítások nem esnek egybe a pénzkiadásokkal.

Az időbeli elhatárolásokat dokumentumokkal, számítási anyagokkal kell alátámasztani.

Passzív időbeli elhatárolás:

- a tárgyévi eredmény a következő évek javára beszűkül
- költség növekedést vagy bevétel csökkenést számolunk el
- pl kártérítési igény, késedelmi kamat, bírósági költség, ami a lezárt évhez kapcsolódik
és azóta tudomásunkra jutott
- prémium, jutalék, járulékaik amik a lezárt évhez kapcsolódnak és a mérlegkészítésig
kifizették

Bevételek elhatárolása pl. bérleti díj ami a lezárt év utolsó negyedére és a következő év első
negyedére terjed ki, és a kezdetén számlázzák.
Ráfordítás elhatárolása pl bérleti díj fizetése hasonló időszak végén.

Ide tartozik
- bevételek PIE
- költségek, ráf. PIE
- halasztott bevételek

Növekedés: képzés költségnövekedés címén, bevételcsökkentés címén

Csökkenés: feloldás következő évben
9. Mi az eredménykimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a
jellemzői?

Míg a mérleg a vagyoni helyzetre koncentrál, a beszámolónak a vállalkozás jövedelemtermelő

képességéről is képet kell adnia.
 az eredménykimutatás megbízható és valós képet ad erről.

Az eredménykimutatás egy olyan számviteli okmány, amely tartalmazza az AE levezetését, illetve

hogy mely folyamatok és körülmények hatására alakult úgy az AE ahogy alakult.
Az eredménykimutatás egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben,
összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait, ráfordításait, valamint az ezekből
levezetett, vállalkozónál maradó adózott, (és) mérleg szerinti eredményt.

Az adózott eredmény teljes egészében a tulajdonost illeti, kifizethetik neki osztalékban, vagy
visszaforgathatja a vállalkozásba.

Probléma az eredménykimutatással kapcsolatban, hogy előfordulhat a korrekciós tételek (IE-k pl)

miatt, hogy olyan bevétel is szerepel benne, amelyet pénzügyileg még nem realizált a vállalkozás, és
az ilyen tételek így torzíthatnak (lehet nagy bevétele a cégnek de ez nem garantálja egyértelműen
hogy jól áll).

Formája
Lehet lépcsős (egymás alatt a kategóriák), vagy kétoldalas (egymás mellett a bev-ráf.).

Eredménykategóriák
A. Üzemi tevékenység eredménye
B. Pénzügyi műveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozás eredménye
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény
F. Adózott eredmény
G. Mérleg szerinti eredmény

(az áthúzottak 2016-tól nincsenek)

Típusai
Attól függően, hogy hogy számítjuk ki az ÜTE-t
- összköltség eljárás (bruttó szemlélet)
o ért. nettó árb. + egyéb bev. + AST értéke – éves összes költségfelmerülés –
egyéb ráf.
- forgalmi költség eljárás (nettó szemlélet)
o ért nettó árb. + egyéb bev. – értékesítés éves összes költsége- egyéb ráf.
Csak a kiszámítás módjában térnek el egymástól

Felmerült éves költség = anyagjell. + személyi jell ráf. + ÉCS (költségnemek)

Értékesítés éves költsége = a vállalkozásnál felmerült éves költség azon része ami a tárgyévi
árbevétellel hozható kapcsolatba. ( közvetlen és közvetett kts-ek )
AST = SEE AÉ + STK ÁV
10.1. Az üzleti tevékenység eredménye

Meghatározható összköltség és forgalmi szemléletű eljárással is. A vállalkozó saját döntése, hogy
melyiket alkalmazza, azonban mindkettő ugyanazt az ÜTE-t hozza végeredményként.
- összköltség eljárás (bruttó szemlélet)
o ért. nettó árb. + egyéb bev. + AST értéke – éves összes költségfelmerülés –
egyéb ráf.
- forgalmi költség eljárás (nettó szemlélet)
o ért nettó árb. + egyéb bev. – értékesítés éves összes költsége- egyéb ráf.

Értékesítés nettó árbevétele

Az árbevétel a beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások
kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke. Áfát nem tartalmaz.
Nettó korrekciók után lesz: csökkentő tétel pl. az utólag adott engedmény, fogyasztási adó,
visszaküldés. növelő tétel pl. a felár, fogyasztói árkiegészítés.
Árbevételt csak akkor számolhat el a vállalkozó, ha pénzben kifizették már a tételt vagy elfogadták a
teljesítést. -> alapbizonylata a kimenő számla
Két kategóriája van: exportértékesítés és belföldi értékesítés árbevétele.

Egyéb bevételek
olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a számviteli törvény szabályozása
értelmében nem részei az árbevételnek.
Ilyen pl: immateriális javak, TE-k értékesítésének ÁFA nélküli ellenértéke; káreseményekkel kapcs.
kapott bevétel; kapott bírság, késedelmi kamat, kötbér, kártérítés; devizában lévő követelések,
kötelezettségek árfolyamnyeresége; korábban behajthatatlannak minősített követelés befolyt
összege; CT feloldása; ÉV és TFÉCS visszaírása; negatív üzleti érték felszabadítása.

Aktivált saját teljesítmények = SEE AÉ + STK ÁV. Csak összköltség eljárásnál alkalmazandó.

Egyéb ráfordítások
olyan ráfordítások, amelyek az üzletmenethez kapcsolódnak, de a számviteli törvény előírásai alapján
nem tekinthetők költségnek.
Ilyen pl: behajthatatlan követelések összege; értékesített immat. javak, TE-k költségei; képzett CT
összege; eredményt terhelő adók, illetékek; ÉV és TFÉCS összege (akkor is ha nem marad
állományban az eszköz!)

Költségnemek = a felmerült éves összes költség

Anyagi jellegű ráfordítások

- anyagköltség
o anyagfelhasználás, anyaghiány, amyag értékvesztése (vezetéken érkező víz,
gáz, villany is)
- igénybevett szolgáltatások értéke
o szállítás költsége, posta, kölcsönzés, utazás, telefon, internet
 o nem anyagjellegű szolgáltatások pl. bérleti díj, hirdetés, oktatás, perköltség,
pályázati díj, szakértők

- egyéb szolgáltatások értéke

o bankköltség (garancia, járulék, kezelési kts, faktoring, leszámítolás
o hatósági díjak (akkor ha nem a központi ktsvetésnek vagy önkormányzatnak)
o biztosítás
- ELÁBÉ
o értékesített készlet KSZÉ, elküldött de vissza nem érkezett göngyöleg,
göngyölegselejt
- közvetített szolgáltatások

Személyi jellegű ráfordítások

- bérköltség
o munkaszerződés alapján előírt (munkabér, prémium, bérpótlék,
természetbeni juttatás)
- személyi jellegű egyéb kifizetések
o találmányi, szerzői díj, hozzájárulás (étkezési utalvány), végkielégítés,
reprezentáció
- bérjárulék
o nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási j., munkaadói j., szakképzési
hozzájárulás

Értékcsökkenési leírás
Az immateriális javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg. Itt csak a TSZÉCS!

Az értékesítés költségei

Közvetlen költség
Felmerüléskor, vagy akár később is pontosan meg tudom határozni, hogy mi miatt jött létre a költség
(melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki).
Pl. ELÁBÉ, értékesített termékek közvetlenül elszámolt költségei, idegennek végzett szolgáltatások
közvetlen ktg-ei, továbbszámlázott alvállalkozói tevékenyéségek értéke, kereskedelmi tevékenység
közvetlen ktg-ei stb

Közvetett költség
Sem felmerüléskor, sem későbbi időpontban nem határozható meg, hogy pontosan melyik termék
vagy szolgáltatás váltotta ki a költséget.
- értékesítési ktg-ek: pl. reklámköltség,
- igazgatási ktg-ek: pl. irányítási költség,
- egyéb általános ktg-ek: pl. garanciális javítási kitg-ek, szociális és jóléti ktg-ek, nem
aktivált kísérleti fejlesztés ktg-ei, saját termelésű készletek értékvesztései

költségnemek – AST = értékesítés költségei

10.2. A pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai

Egyértelművé teszi a pénzügyi tranzakciók eredményre gyakorolt hatását. A pénzügyi műveletek

bevételeinek és ráfordításainak különbsége.

Pénzügyi műveletek bevételei:

- kapott osztalék és részesedés
- részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
- bef. püi. eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
- egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
- pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Pénzügyi műveletek ráfordításai:
- bef. püi. eszközök árfolyamvesztesége
- fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
- pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

10.3. Adózás előtti eredmény

Az üzemi eredmény és pénzügyi eredmény összevonása. A vállalkozás éves összbevétele és összes
ráfordítása. Ez képezi a társasági adóalap kiszámításának kiindulópontját. Az adóalap növelő és
csökkentő tételeit a társasági adótörvény írja elő, mértékét %-ban adja meg (jelenleg 500 millió Ft-ig
10%, 500 milliót meghaladó összegnél 19%). A társasági adó alapja a módosító tételek után pozitív v
negatív értéket vesz fel, vagy 0 lesz. TA-t csak akkor kell fizetni a vállalkozásnak, ha a kiaszámított
adóalap pozitív.

10.4. Adózott eredmény

AEE – Fizetendő TA. Ezt már csak a tulajdonosoknak, alapítóknak járó osztalék, részesedés terhelheti.
Amennyiben az AE nem tesz ki akkora összeget, mint amennyit a tulajdonosok osztalékként
szeretnének kivenni, a pozitív tartalmú eredménytartalékból kiegészíthetik.
11. Mi a különbség az összköltség eljárású és a forgalmi-költség
eljárású
eredménykimutatás között?

A két eljárás közötti különbség az üzemi tevékenység eredménye számításának módjában van.
Mindkét eljárással ugyanazt az értéket kapjuk üzemi eredményként. A vállalkozó szabadon dönthet,
hogy melyiket szeretné alkalmazni. Döntése kialakításakor azt kell szem előtt tartania, hogy a
vállalkozás eredményének alakulása mennyiben függ a forgalom alakulásától, és a forgalom és
teljesítmény kapcsolatától.

A forgalmi költség eljárás feltételezi az 6-os, 7-es könyvelést, e nélkül csak összköltség eljárással lehet
eredmény-kimutatást készíteni.

Összköltség eljárás: (üzleti tevékenység eredménye bruttó szemléletben)

- a beszámolási időszakban felmerült költségnemekre helyezi a hangsúlyt(anyag,
személyi, értékcsökkenés)
- nem biztosítja a termékenkénti, szolgáltatásonkénti fedezeti költségszámítás
feltételeit (nincs meghatározva a közvetett és közvetlen költség)
- a tárgyévi teljesítményt (nem pedig a kibocsátást) adja hozam oldalról
- nem feltétlenül szükséges a költséghelyi, költségviselői költségfigyelés
- bruttó szemléletű(mert tartalmazza az aktivált saját teljesítményeket)
- az időszakot terhelő összes költséget állítja szembe az összes teljesítménnyel,
hozammal
- Inkább termelő cégeknek ajánlott

Forgalmi költség eljárás: (üzleti tevékenység eredménye nettó szemléletben)

- az értékesítéshez kapcsolódó költségek megfigyelésén van a hangsúly
- megteremti a fedezeti költségszámítás feltételeit
- hozam oldalról éves kibocsátást mutat
- feltételezi a költséghelyi, költségviselői költségfigyelést
- nettó szemléletű(mert NEM tartalmazza az aktivált saját teljesítményeket)
- Inkább kereskedelmi cégeknek ajánlott

Típusai
Attól függően, hogy hogy számítjuk ki az ÜTE-t
- összköltség eljárás (bruttó szemlélet)
o ért. nettó árb. + egyéb bev. + AST értéke – éves összes költségfelmerülés –
egyéb ráf.
- forgalmi költség eljárás (nettó szemlélet)
o ért nettó árb. + egyéb bev. – értékesítés éves összes költsége- egyéb ráf.
Csak a kiszámítás módjában térnek el egymástól

Hozam tekintetében az AST a különbség, ráfordítások tekintetében az éves össz és az értk. éves
össz. ktsek különbsége adja az eltérést.
Az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek és ráfordítások azonos tartalommal és
összeggel szerepelnek mindkét kimutatásban.
Felmerült éves költség = anyagjell. + személyi jell ráf. + ÉCS (költségnemek)
Értékesítés éves költsége = a vállalkozásnál felmerült éves költség azon része ami a tárgyévi
árbevétellel hozható kapcsolatba. ( közvetlen és közvetett kts-ek )
AST = SEE AÉ + STK ÁV
12. Mi a különbség a költség, a ráfordítás és a kiadás fogalmak
között?
Költség: az üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke.
Egyszerűbben: a társaság fő tevékenységéhez, üzletmenetéhez kapcsolódó erőforrás-
felhasználás pénzben kifejezett értéke.
Gyakorlatilag az árbevétel érdekében hozott áldozat, az az összeg, amibe került az
árbevétel. (árbevétel: ok, költség: okozat)

Ráfordítás: az anyagi javak kibocsátásának a bekerülési értékét öleli fel. Gyűjtőfogalom, tartalmazza
a költségeket is (+ egyéb-, püi-, rendkívüli ráfordítás).

Költség és ráfordítás kapcsolata

A ráfordítás része a költség. A költség főleg a termelés érdekében történő
felhasználásokat tartalmazza, VAGYIS
a ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel, a
költséget viszont a termelő folyamatok érdekében használják fel.
A költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz, pontosan akkor, amikor a terméket/szolgáltatást eladják
(ekkor szembekerül az árbevétellel).

Költség és kiadás kapcsolata

Pénztári és banki pénzmozgás, raktárból történő kivételezés. Pénzforgalmi vonzat!
A pénzkiadások időben gyakran egybeesnek a költségfelmerüléssel (pénztárból kifizetjük
a külső szolgáltatást), azonban nem mindig!
Minden költség előbb vagy utóbb kiadás lesz (pénzügyi realizálás), azonban vannak olyan kiadások,
amelyek nem jelentkeznek költségként, pl. hitelvisszafizetés.

13. Mi a különbség az árbevétel, a bevétel és a pénzbevétel

fogalmak között?

Árbevétel: a beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások

kiszámlázott, az üzleti partner által elismert értéke (ÁFA nincs benne).
A költség „ellenpárja”, a költség az árbevétel eléréséért hozott áldozat,
eszközfelhasználás. Része a bevételnek.

Bevétel: a realizáláshoz (értékesítés) kapcsolódó fogalomként kezeljük a számvitelben.

Gyűjtőfogalom, ide tartoznak az üzleti évhez tartozó eredménynövelő tételek, pl. püi.-
egyéb- vagy rendk. bevételek. Az értékesítés bevétele megnevezés pontosabb.

Pénzbevétel: az értékesítés bevételénél tágabb fogalom, mert minden banki, pénztári

pénznövekedést magába foglal (pl. ha hitelt vesz fel a cég). Pénzforgalmat nézünk itt is!

A bevétel nem egyenlő a pénzbevétellel. Előfordul, hogy időben egybeesnek, de gyakoribb az, hogy
időben elkülönülnek egymástól. A bevétel idővel pénzbevétellé ’válik’, ha kifizeti a számláit a vevő.
14. Ismertesse és jellemezze a költségnemeket!

ÜTE összköltség eljárással (bruttó szemlélet)

- ért. nettó árb. + egyéb bev. + AST értéke – éves összes költségfelmerülés – egyéb ráf.

Költségnemek = a felmerült éves összes költség

a beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka értékét foglalja magába.

Anyagi jellegű ráfordítások

- anyagköltség
o anyagfelhasználás, anyaghiány, amyag értékvesztése (vezetéken érkező víz,
gáz, villany is)
- igénybevett szolgáltatások értéke
o szállítás költsége, posta, kölcsönzés, utazás, telefon, internet
o nem anyagjellegű szolgáltatások pl. bérleti díj, hirdetés, oktatás, perköltség,
pályázati díj, szakértők

- egyéb szolgáltatások értéke

o bankköltség (garancia, járulék, kezelési kts, faktoring, leszámítolás
o hatósági díjak (akkor ha nem a központi ktsvetésnek vagy önkormányzatnak)
o biztosítás
- ELÁBÉ
o értékesített készlet KSZÉ, elküldött de vissza nem érkezett göngyöleg,
göngyölegselejt
- közvetített szolgáltatások

Személyi jellegű ráfordítások

- bérköltség
o munkaszerződés alapján előírt (munkabér, prémium, bérpótlék,
természetbeni juttatás)
- személyi jellegű egyéb kifizetések
o találmányi, szerzői díj, hozzájárulás (étkezési utalvány), végkielégítés,
reprezentáció
- bérjárulék
o nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási j., munkaadói j., szakképzési
hozzájárulás

Értékcsökkenési leírás
Az immateriális javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg. Itt csak a TSZÉCS!
15. Mi az értékelés számviteli feladata? Hogyan változott az
értékelés szabályozása a ’90-es évek óta, milyen anomáliákat
tartalmaz ma is?
Értékelés: az a tevékenység, amelynek során a vagyontárgyak értékét kiszámítjuk. A legalapvetőbb:
mennyiség x egységár.

A számvitel alapvető célja, hogy olyan értékelési rendszert működtessen, amit minden vállalkozás
ugyanúgy tud használni (így a beszámolóik adatai könnyedén összehasonlíthatóak lesznek).

A magyar rendszer indulásakor a német szabványrendszerhez hasonlított, mára az angolszász

szabályzatokhoz áll közelebb.

1992-1995: az óvatosság
Ha az eszközt felértékeljük, és a többlet a tulajdonost illeti, bevételként kell elszámolnunk ezt, így
viszont megsértjük a realizációs elvet, mert nem volt valós kibocsátás. Ezt azzal oldották meg, hogy
tilos volt felértékelni, leértékelni viszont az alapelveknek megfelelően kötelező volt (ÉV).
Az eszközöket az ÉCSvel csökkentett bekerülési értékükön szerepeltették, ez viszont torzított (valós
érték?).

1996-2000: a nyitás
Kísérlet a torzítás feloldására: a befektetett eszközökön belül (forgóeszköz rövid ideig szolgál, max ÉV
ha károsodik) pár eszköznek engedte a törvény a felértékelést – értékhelyesbítés, ha PÉ>KSZÉ, külön
soron a TE-k között (nem tudjuk pontosan mire). Bevételként továbbra sem számolhatják el, így
forrás oldalon létrehoztak egy új tételt, ez az értékelési tartalék. Csökkenéskor az ÉH-ből vonnak le
először annak összegéig, utána ÉV.
PÉ meghatározása viszont lehetőséget ad mutyizásra.

2001-2003: eszmélés
Ellentmondás feloldása: felértékelés lehetőség VAGY kötelezettség is lehet, kiterjesztve a készletekre
is. Új fogalom: visszaírás – TFÉCS, ÉV visszaírása ha ezek túlzottak voltak.
Visszaírás – egyéb bevétel, ÉH – külön mérlegtétel!

2004- : felismerés
2003-tól újabb módosítások, melyek a valódiság elvének további térnyerését mutatják, hiszen
harmonizálva az EK rendeletével a pénzügyi instrumentumok tekintetében lehetőséget nyújt a
gazdasági társaságok részére a valós értéken történő értékelési szabályok alkalmazására.

Összességében azért még ma is állíthatjuk, hogy a számviteli értékelés hatására, a vállalkozás

finanszírozási helyzete, ha mégoly csekély inflációról is beszélhetünk manapság, azért folyamatosan
romlik. A számvitel tehát továbbra sem a vállalkozások gazdálkodási kérdéseit boncolgatja, csak
rögzíti a megtörtént gazdasági eseményeket egy meglehetősen speciális eszközrendszer segítségével,
mégis érdemes feltenni a kérdést, hogy ezen eszközrendszer alkalmazásának hatására vajon a
gazdálkodás, hogyan, milyen irányban változik meg.
Elengedhetetlen foglalkoznunk olyan kérdésekkel, mint az infláció és az elszámolási gyakorlat
szintetizált hatása, ugyanis pl. hiperinflációs helyzetben negatívan torzíthat a jelenlegi értékelési
rendszer (cipős példa).
Ugyanígy az infláció miatt előfordulhat, hogy ÉCS leírással nem fedezhetjük az egész, éveken
keresztül elszámolt értékét egy TE-nek, mivel az infláció miatt gyakorlatilag többet kellett fizetnünk
az eszközért, mint amit az ÉCS-ben leírtunk a meghatározott kulccsal. Így hivatalosan (a beszámoló
szerint) nagyobb eredménye lesz a cégnek, mint valójában, viszont a magasabb összeg után adózunk!
16. Mi a különbség a visszaírás és az értékhelyesbítés között?
Mindkettő a befektetett eszközök felértékelését takarja.

Visszaírás: Ha a vállalkozás befektetett eszközeire terven felüli értékcsökkenési leírást (vagy

készleteire értékvesztést) számolt el, de időközben az eszköz piaci értéke meghaladta annak
könyvszerinti értékét akkor a különbözetet az egyéb bevételek javára a befektetett eszközök között
visszaírásként jóvá kell írni.

Értékhelyesbítés: Ha a különbözetre a terven felüli értékcsökkenési leírás vagy értékvesztés nem

nyújt fedezetet, akkor az e fölötti részt a vállalkozás a megfelelő mérlegtételeknél, mint
értékhelyesbítést számolhatja el.

(Tehát ha mondjuk már számoltunk el 200e TFÉCS-t, de aztán 500e-el növelni akarjuk az értéket,
előbb visszaírás 200, aztán éh 300)

Azonban értékhelyesbítést nem alkalmazhatunk minden tételnél, csak:

vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, műszaki berendezések, egyéb berendezések.

17. Mi a kiegészítő melléklet szerepe, hol helyezkedik el a számviteli

információs rendszer egészében?
Ahhoz, hogy a beszámoló megbízható, és valós képet tudjon adni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről, a mérlegen és az eredménykimutatáson kívül szükség van még ezek
információinak kiegészítésére is.
A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés segít ebben.

A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része, és létezik

konszolidált kiegészítő melléklet is. Ezt is közzé kell tenni.

Tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek szükségesek a

vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához (a
mérlegen és EKn kívül természetesen).
- tartalmaz minden infot amit a számvitel tv megkövetel
- érthetővé teszi a kieg. mell.-ben szereplő infokat az éves beszámolóra gyakorolt
hatás szempontjából
- a beszámolóban közölt eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez segítséget
nyújt
- segít az üzleti döntések okainak megértésében
- egyértelmű mely része vonatkozik a beszámolóra és mely része egy konkrét tételre
- tartalmaz összehasonlító adatokat is az előző évről

Három része van: általános rész, specifikus rész, tájékoztató rész.

Általános rész
értékeli a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az E-F összetételt, a ST és a
kötelezettségek alakulását, likviditást, fizetőképességet, jövedelmezőséget.
Itt kell bemutatni a számviteli politika elemeit és változását is, illetve ezek eredményre gyakorolt
hatását. ÉCS, beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer, stb.
Tartalmazza a cash-flow kimutatást.

Specifikus rész
a mérleghez és eredménykimutatáshoz kapcsolódnak, szv törvény meghatározza mi kerül ide
pl. ÉCS megváltozása, mérleg alatti tételek, kötelezettségek részletezése, ct képzés…
pl. anyagjellegű kts bontása, kutatás-kísérleti fejlesztés kts

Tájékoztató rész
minden ami az előző kettőben nem volt benne
pl. leányvállalatok, kapcsolt cégek, részvénytársaságnál részvények száma és névértéke, export
értékesítés esetén földrajzi bontás, igazgatóság és fel. biz. tagjai, járandóságaik

18. Mi a cash-flow kimutatás, mi a célja, milyen fajtái vannak, mik a

jellemzői? Mutassa be a számviteli cash-flowt, és cash-flow
kategóriákat!
A cash-flow kimutatás nem önálló beszámoló rész, a kiegészítő melléklet része. A vállalkozás éves
pénzeszközállományának változását, és annak körülményeit határozhatjuk meg segítségével.
Ez az egyetlen melléklete a beszámolónak, ami pénzforgalmi szemléletű. Megmutatja, hogy a
vállalkozás milyen körülmények között tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, és hogy
honnan állt rendelkezésre az ehhez szükséges pénzeszközállomány.

Összeállíthatjuk direkt és indirekt módszerrel is. Direkt esetén össze kell szednünk minden
pénzmozgással járó eseményt a szintetikából és analitikából, és ezeket összesítjük. Indirekt esetén az
adózás előtti eredményből indulunk ki, majd korrigálunk azoknak a bevételeknek és ráfordításoknak
az összegével, amelyek nem jártak ténylegesen pénzmozgással, illetve azokkal a bevételekkel és
ráfordításokkal, amelyeket kifizettünk, de nem érintették az adózás előtti eredményünket.

A számviteli törvény egy három részből álló összetett szerkezetet mutat be, előnye, hogy elkészíthető
a mérleg és az EK adataiból. Két oszlopot tartalmaz a kimutatás, az előző és a tárgyévet.

Működési Cash-flow (szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás)

A vállalkozás szokásos tevékenységéhez, üzletmenetéhez, gazdálkodásához tartozó
pénzeszközállomány változását mutatja be. Indirekt módszerrel történik a bemutatása. (Az adózás
előtti eredménnyel kezdődik, korrigálunk ÉCS-vel, ÉV és VÍ különbségével, CT képzés-felhasználás
különbségével, szállítókkal, egyéb r.l.köt., PIE, vevők, forgóeszközök (-vevő és pénzeszk), AIE, illetve a
nyereséget terhelő adó és osztalék összegével.)
+ korrigáló sor a befektetett eszközök értékesítésének eredménye, hogy ez ne szerepeljen kétszer a
kimutatásban.

Befektetési Cash-flow (befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás)

A vállalkozás befektetési tevékenységéhez tartozó pénzeszközállomány változását mutatja be. Három
sora van, bef. eszközök beszerzése, eladása, illetve a kapott osztalék/részesedés. Direkt módszer.

Finanszírozási Cash-flow (pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás)

A vállalkozás pénzügyi tevékenységéhez tartozó pénzeszközállomány változását mutatja be. (Hitel
felvétel / törlesztés, tőkebevonás / tőkekivonás, véglegesen kapott/adott peszk. , hosszú lejáratú
bankbetétek, kölcsönök, stb.) Direkt módszer.

A kimutatás utolsó sora ennek a három kategóriának az összege, a vállalkozás éves működése alatt
keletkező pénzeszközállomány változását mutatja be.