- Világítástechnika és színdinamika összefoglaló kérdések

LEGFONTOSABB: „A világítástechnika egy önálló tudományág”

ÁLTALÁNOS ALAPISMERETEK
1) Ismertesse az optikai sugárzások tartományait!

Ultraibolya (UV): az optikai sugárzás 100 nm - 400 nm közötti tartománya

Látható sugárzás: az optikai sugárzás 380 nm - 780 nm közötti tartománya, ami az átlagos emberi szemben
fényészleletet vált ki.
Infravörös (IR): az optikai sugárzás 780 nm – 1 mm közötti tartománya
2) Mit nevezünk fényáramnak? Határozza meg mértékegységét!
Egy monokromatikus fényforrás által sugárzott fizikai teljesítményt megszorozva az adott fényszínhez
tartozó láthatósági értékkel, a kibocsátott fényteljesítmény által keltett fényérzetre jellemző mennyiséget az
ún. fényáramot kapjuk. Egyszerűbben meghatározva a fényáram a sugárzott teljesítmény emberi szem által
érzékelt része.
A fényáram (Luminous flux): az SI származtatott egysége.
Jele:
Mértékegysége a lumen; jelölése: lm
Lumen: 1 lumen fényáramot sugároz ki az 1 kandela fényerősségű pontszerű
fényforrás, 1 méter sugarú gömb 1m2 felületére.
Ezt az 1m2-es gömb felületet 1 szteradián térszögnek nevezik.
3) Mit nevezünk fényerősségnek, mi a mértékegysége?
A fényerősség: olyan „optikai sugárzás, amely közvetlenül látásérzékletet kelt".
Kicsit tudományosabban: olyan fizikai mennyiség, amely kifejezi a fényforrás, az emberi látás
tartományában észlelhető fényének nagyságát. Jele: I; Mértékegysége: kandela (cd). A kandella Gyertyából
származtatott SI mértékegység.
Fényerősség mindig csak adott irányban értelmezhető!
Fényerősség: mennyi fény jön
Fénysűrűség: mekkora felületről jön a fény
4) Mit nevezünk megvilágításnak, határozza meg mértékegységét!
A megvilágítás valamely felület adott pontjában, az adott pontot tartalmazó felületelemre beeső fényáram és
a felületelem hányadosa.
Egysége: lux; az egység jele: lx
1 lx = 1 lm/1 m2
5) Mi a fényhasznosítás, mi a mértékegysége?
 Fotopos (világosban való) látás esetén: Kmax = 683 lm/W (lumen/watt)
6) Hogyan határozható meg a megvilágított felületek fénysűrűsége?

Az emberi szem egy tárgyat vagy felületet nézve,

nem annak megvilágítását érzékeli, hanem a felület
látszólagos fényességét.
A szemben keltett fényérzetre jellemző mennyiség a
fénysűrűség (felületi fényesség, felületi világosság).
Ez tulajdonképpen a világító felület a vizsgált
irányra merőleges vetületének fényerőssége, vagyis
a fényerősség felületi sűrűsége.
A fénysűrűség (Luminance)
Jele: L
Mértékegysége: cd/m2
Képlete: L = I / A cd/m2

Kisebb felületen nagyobb a

fénysűrűség
felső lap sötét
Fényerősség: mennyi fény jön
Fénysűrűség: mekkora
felületről jön a fény
Az ember fénysűrűséget alsó lap világos
érzékel!
7) Mit jellemez a színhőmérséklet? Mi a korrelált színhőmérséklet?
Egy fényforrás alkalmazhatóságát és jóságát nagyban befolyásolja az általa sugárzott fény színe. A
fényforrás színhőmérséklete (Color temperature) a feketesugárzó hőmérséklete (K). Ezen hőmérsékleten a
fényforrás és a feketesugárzó által kibocsátott sugárzás spektrális összetétele (színessége) azonos.
A gyakorlatban a fényforrások jelentős része olyan spektrális eloszlású fényt sugároz, amihez nem lehet
azonos összetételű fényt kibocsátó meghatározott hőmérsékletű fekete testet találni (szelektív sugárzók).
Ilyenkor azt a hőmérsékletet kell figyelembe venni, amelyen a fényforrás és az ideális fekete test
sugárzásának a látható tartományban vizsgált spektrális eloszlása a legkevésbé tér el egymástól. Ez a
hőmérséklet az ún. korrelált színhőmérséklet.
Az egyes fényforrások különböző színösszetételű fényt bocsátanak ki, amelyek spektrális összetétele nem
azonos a természetes fényével. Ennek következtében a tárgyak vagy felületek természetes fénynél
megszokott színe a mesterséges megvilágításban nem ugyanolyannak látszik.

CCT = korrelált színhőmérséklet

fém hevítéséhez hasonlítják: milyen színű lenne a fekete test (fém) színe, ha melegítenék:
vörös  sárga  fehér  elolvad (de matematikailag kék lenne)

A sugárzott teljesítmény spektrális eloszlására jellemző, a színérzetet meghatározó fogalom.

Számértéke azon fekete sugárzó valódi hőmérséklete, amelynek színezete megegyezik
a kérdéses sugárzó színével. Jele: TC; egysége: kelvin, K.
Adott feladat esetén a fényforrás kiválasztásának egyik lehetséges szempontja. Bizonyos
ipari üzemeknél, mint pl. hűtőházak, kohók jelentősége nagyobb a pszichés közérzet megteremtésében,
más feladatoknál jelentősége kisebb.
Korrelált színhőmérséklet
Jele, egysége megegyezik a színhőmérsékletével Jele: TCC, rövidítése: CCT. Ha a vizsgált
fényforrás színessége nem pontosan egyezik meg valamely fekete sugárzó színességével,
 akkor korrelált színhőmérsékletről beszélünk.

CCT = korrelált színhőmérséklet, fém hevítéséhez hasonlítják: milyen színű lenne a fekete test (fém) színe, ha
melegítenék:
vörös  sárga  fehér  elolvad (de matematikailag kék lenne)

8) Ismertesse a színhőmérsékleti csoportokat!

A hasonló érzetet eredményező színhőmérsékleti intervallum. Világítási berendezések létesítésére
vonatkozó szabványok előírásai a színhőmérsékleti csoportokhoz tartozó korrelált színhőmérsékletekre
vonatkoznak.
A szabvány három csoportot határoz meg színhőmérséklet szerint:

9) Mi a színvisszaadási index? Mit jelentenek a színvisszaadási fokozatok?

A színvisszaadási index annak jellemzésére használt mérőszám, hogy a kérdéses, spektrális
sugárzáseloszlásával jellemzett fényforrással megvilágítva, kiválasztott jellemző színminták (referencia
színminták 1…8) színe milyen mértékben változik meg a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz
képest. A fényforrásokat színvisszaadási indexük alapján kategóriákba sorolják:

Megállapodás szerint a természetes fény és az izzólámpa színvisszaadása Ra = 100, dimenzió nélküli szám.
10) Ismertesse az anyagok fénytechnikai jellemzőit!
Megfelelő világítási effektusok eléréséhez a fényforrások fényét
irányítani, szűrni, szórni kell. E célok érdekében az anyagok
különböző fénytechnikai tulajdonságait hasznosítjuk.
Besugárzott felületek a rájuk eső fényáram (sugáráram) egy részét
visszaverik (Φρ), az anyagba behatoló hányadának egy részét
elnyelik (Φα), az el nem nyelt hányadot pedig átbocsátják (Φτ). A
visszavert, elnyelt, illetve átbocsátott sugárzás mennyiségi
jellemzője a visszaverési vagy reflexiós tényező; az elnyelési,
vagy abszorpciós tényező; az átbocsátási vagy transzmissziós
tényező.
11) Milyenek lehetnek a visszaverődési és áteresztési indikatrixek?
12) Mi jellemzi a Lambert-sugárzót? Mitől függ a Lambert-felület fénysűrűsége?
A pontszerű sugárzók kemény fényével ellentétben definiálhatók olyan források, melyek lágy fényt
sugároznak. Az ilyen típusú sugárzást nevezzük szórt vagy diffúz fénynek. Tulajdonsága, hogy az
árnyékhatás jelentéktelen. Nem érvényesek rá a pontszerű fényforrások törvényszerűségei. Az ideálisan
diffúz felületet az ún. Lambert-féle felület, amit a Lambert-féle koszinusztörvény jellemez. E törvény
kimondja, hogy a visszaverő felület fényerőssége a felület normálisával bezárt szög koszinuszával arányos.
Tökéletesen szóró felület. A ~ fénysűrűsége minden irányból nézve azonos.
Sugárzó, amelynek fénysűrűsége a nézési iránytól független.
Lambert sugárzó például a Nap, a Lambert sugárzót közelítik a matt felületek is.
13) Hogyan értelmezzük a fényforrások élettartamát? (élettartam-görbe)

Az élettartam-görbe vagy „kiégési görbe” azt mutatja meg, hogy bármely „t” idő pillanatban a fényforrások
hány százaléka hibásodott meg, és hány működik még tovább; vagyis a még működő lámpák számát
ábrázolja az üzemidõ függvényében. A görbe inflexiós pontjának megfelelő idő pillanatig eltelt időtartam a
lámpa(típus) átlagos élettartama (Ta). Ez a fényforrások 50%-ához tartozó időtartam. Ha a lámpa
meghibásodások normális (Gauss) eloszlást követnek, az élettartamfüggvény első deriváltja szolgáltatja a
közismert haranggörbét, vagyis a meghibásodások bekövetkeztének sűrűség függvényét.
14) Milyen élettartam-meghatározásokat ismer?
Élettartam: a fényforrás működési idejét jellemző időtartam. Jele: T; egysége: óra, h. Megkülönböztetünk
 névleges élettartam: a gyártó által megadott érték.
 átlagos élettartam: a kiégési görbe 50%-ához tartozó érték.
 tényleges élettartam: a vizsgált darabot jellemző érték.
 várható élettartam: adott helyen, adott üzemi feltételek mellett várható érték.
 garantált élettartam: amire a gyártó garanciát vállal, az időtartam, amelyen belüli meghibásodás esetén a
gyártó a fényforrást kicseréli.
 A fényforrások és világítótestek esetében megemlítendő a „fényhalál” fogalma, ami akkor következik be,
amikor a névleges fényáram 70%-ra csökkent.
Bxx-Lyy szám ad tájékoztatást az élettartamról: B szám megmondja, hogy a fényforrások hány százaléka
esetében L szám megmondja, hogy az eredeti fényáram hány százalékára csökkent.
15) Az optikai sugárzásoknak milyen élettani hatásai lehetnek?
Az UV-A sugárzás hatásai
• direkt pigmentképzés (lebarnulás)
• D-vitamin képzés (antirachitikus hatás)
• biológiailag hasznos hatások
• az UV-A sugárzást a legtöbb üveg átengedi
Az UV-B sugárzás hatásai
• erythem hatás (bőrpír, leégés)
• a napsugárzásnál ezt a káros hatást kell csökkenteni
Az UV-C sugárzás hatásai
• baktericid hatás (baktériumölő, fertőtlenítő, germicid)
• ózon (O3) képzés (nagy vegyi aktivitás, zsírbontás, kellemetlen szag, nyálkahártya irritáció, fejfájás)
• conjunctivitis (kötőhártya gyulladás)
• hegesztés, spektroszkópiai munkák, Xe-lámpás vetítők
EZEKET A LÁMPÁKAT JÓL LÁTHATÓ HELYRE KELL ELHELYEZNI (orvosi rendelő esete)
16) Mit fejeznek ki a hatásgörbék? Mi a dózis?

SZEM ÉS LÁTÁS
1) Vázolja az emberi szem működési mechanizmusát!
A látás alapja a centrális leképzés! A látható
sugárzás, fényinger, eljut a szembe, ahol
fényérzet alakul ki, ezek különböző receptorokon
a látóidegekbe jutnak, kialakul a fényészlelet
Az emberi szem érhártyáján receptorok
nincsenek, mert az ideghártyában vannak.

2) Milyen receptorok találhatók az ideghártyán? Mi a rendeltetésük?

2 féle receptor típus van az ember szemében:
 Pálcák: a retina azon fényérzékeny elemei, amelyek a sötétre adaptált szem fényérzékelését biztosítják
Σ120x106, a szkotopos (sötétben) látásért felelnek. Fényérzékenységük kiváló, téri elbontó képességük
viszont rossz. A színlátásban nem vesznek részt. Elhelyezkedésük a retina középső részét elhagyva
homlok és az orr irányában.
 Csapok: a retina azon fényérzékeny elemei, amelyek a világosra adaptált szem fény- és színérzékelését
biztosítják. Háromféle csapunk van, amelyeket hullámhossz szerint különböztetünk meg: L, M, S
csapok Σ6x106, szín érzékelő receptor, a fotopos (világosban) látásért felelnek, sötétben nem
működnek, a retina közepén találhatóak meg.
3) Ismertesse a spektrális szemérzékenységi görbéket fotopos és szkotopos látás esetére!
Szemünk az elektromágneses sugárzás 380 és 780 nm közötti hullámhosszúságú tartományát érzékeli
látható fényként. Az emberi szem nem egyformán érzékeny a különböző hullámhosszú sugárzásokra, a
szem érzékenységének elfogadott és az ábrán látható szabványosított görbéjét a Nemzetközi
Világítástechnikai Bizottság állapította meg. Más-más görbe vonatkozik a világosban és a sötétben való
látásra, a világítástechnikában általában a világosra adaptált szem érzékenységi görbéjével számolnak.
A világosban látó szem érzékenységi görbéjének, azaz a láthatósági tényezőnek a maximuma a zöldessárga
színérzetet keltő 555 nm-es hullámhossznál van, majd a láthatósági tartomány szélei felé közeledve az
érzékenység csökken. A szem érzékenysége nem független a megvilágítástól, sötétben való látáskor az
érzékenység csúcspontja a rövidebb hullámhosszú, kékes színek irányába tolódik el.
 A vízszintes tengelyen a fény hullámhossza van nm-ben megadva, a függőleges tengelyen a láthatósági
függvény relatív értéke látható.
Összegezve:
 fotopos látás: fényadaptált, nappali világossághoz szokott látás
 szkotopos látás: sötétadaptált, szürkületi, sötétben való látás
4) Mi a Purkinje-jelenség?
Az idegrostok a retinán receptorokban végződnek. A szem kétféle receptorát voltaképpen Purkinje cseh
fiziológus (1787–1869) ismerte fel. Vizsgálatai során azt fedezte fel, hogy sötétedéskor másképpen
érzékelünk, mint nappal.
MEZOPOS látás: a fotopos és szkotopos látás tartományai közötti látás. A mezopos látásban a csapok és
pálcikák egyaránt működnek. Mezopos látás esetén színek még megkülönböztethetők, de már nem érik el a
fotopos látásszínvilágát. A mezopos látás során a hosszabb hullámhossz tartományba tartozó meleg színek,
pl. a vörös tűnnek el először. A rövidebb hullámhosszúságú színek, pl. kék a mezopos – szkotopos
látáshatáráig még felismerhetők. (Purkinje jelenség)
5) Jellemezze az akkomodációt és az adaptációt!
Akkomodáció:
 az a folyamatot, amelynek során a szemlencse domborúságának változtatásával éles képet állít elő a
retinán
 a szemlencse domborúságát a sugártest izmai (ciliáris izmok) változtatják
 nyugalmi állapotában az emberi szem távolba, a ciliáris izmok megfeszült állapotában közeli tárgyakra
tekint
 a szemlencse törőképességének illeszkedése, amelynek következtében különböző távolságú tárgyak
képe a retinán képződik le
 két szemmel nézés esetén, az akkomodáció során változik a szemtengelyek egymáshoz viszonyított
helyzete és a pupilla távolság is
 közeli tárgyra tekintve a szemtengelyek erősen konvergálnak, és a pupilla összeszűkül
 távoli tárgyat figyelve a szemlencse görbületi sugara nagyobb lesz, a szemtengelyek közel
párhuzamosak, és a pupilla is kitágul
 akkomodációs területnek nevezzük azt a területet, amelyen belül a szemlencse a közeli és távoli pontok
között változni képes, nagyságát dioptriával mérjük
 amikor nézési irányunkat az egyik tárgyról egy másikra irányítjuk, a szemünk mindig újra akkomodál
(élesre állítja az új tárgy képét a retinán)
 jobb megvilágítással tudunk segíteni
Adaptáció:
 az a folyamatot, amely során a szem a látótér fénysűrűségéhez és a színingerekhez alkalmazkodik
 a folyamatban a pupilla és a retina játszik nagy szerepet
 az adaptáció ideje függ a kezdeti és az állandósult állapothoz tartozó fénysűrűség értékétől
 az adaptációnak csak egy részét biztosítja a pupilla átmérőváltozás, nagyobb részét neurális
mechanizmusok hozzák létre
 sugárizom összehúzódik és domború lesz a lencse, összenyomódik. Idősödve ennek hiánya miatt romlik
a látás.
  ha a látómező a világosból sötét felé halad, sötétre adaptálásról, míg a fordított esetben világosra
adaptálásról beszélünk.
 sötétre adaptálás ideje 10-30 perc, de akár 1 óra is lehet, világosra adaptálás ideje másodperc
nagyságrendű
6) Hogyan magyarázzuk a távollátást és rövidlátást?
7) Milyen szemüveglencsével korrigálhatók a fenti rendellenességek?
A fókuszálás nem az éleslátási pontra (sárgafolt) esik, hanem elé (rövidlátás) vagy mögé (távollátás).
A távollátást konvex lencsékkel
korrigálják. Ezek a lencsék
gyűjtőlencsék, és pozitív tolóerőjűek,
dioptriájuk pozitív. Felnőtteknél lézeres
szemműtét is szóba jöhet. Pluszos
szemüveg.

A rövidlátás korrigálására homorú

lencsét használnak. A rövidlátó személy
fókusza a szemgolyó hátsó része elé
fókuszál. A homorú lencse távolabb
tolja egymástól a fénysugarakat, hogy
azok megfelelő fókuszban érkezzenek a
szem hátsó részébe.

8) Mi a dioptria?
Akkomodációs területnek nevezzük azt a területet, amelyen belül a szemlencse a közeli és távoli pontok
között változni képes. Nagyságát dioptriával mérjük, egy 25 éves ember akkomodációs területe mintegy 10
dpt (dioptria). (Ez azt jelenti, hogy a végtelentől a szem előtti 10 cm-ig lát. Az egészséges szem
akkomodációs képessége is csökken 100 lx megvilágítás alatt.)
A fényképezőgép élesre állításánál az üvegből készült lencse görbülete nem módosítható, így a lencse és a
film közötti távolságot változtatják.
9) Mit jelent a kontraszt, mitől függ a kontrasztérzékenység?
A tárgyak látásában elsődlegesen a kontrasztnak van szerepe. A kontraszt a térben, vagy időben egymás
melletti fény, illetve színingerek által kiváltott érzetek kölcsönhatása. Világosság-, szín-, és szimultán-
kontrasztot különböztetünk meg.
A szem éleslátása akkor a legjobb, ha egész látómezőjének közel egyforma a megvilágítása.
Ha egy felület egyes részei különböző fénysűrűségűek, és a rájuk eső fény meghatározott hányadát
visszaverik, a kontraszt a legnagyobb és legkisebb fénysűrűségek különbségének és összegének a
hányadosa:
A kontrasztérzékenység értéke függ az adaptációs állapottól, a látómező nagyságától, alakjától, színétől és a
határvonalak minőségétől.
10) Hogy fejezzük ki a látásélesség mértékét?
A látásélesség mérési egysége a látószög, ami alatt a tárgyról a szem optikai középvonalába húzódó sugarak
által bezárt szöget értjük. Az ép szem feloldóképessége, vagyis az a szög, amely mellett a tárgyról jövő
sugarak két szomszédos csapra vagy pálcikára esnek, kb. 50”
11) Mikor lép fel stroboszkóphatás? Mi a fúziós frekvencia?
Stroboszkophatás egyfajta érzéki csalódás, amely szerint a forgómozgást végző tárgyak mozgását a
ténylegestől eltérőnek érzékeljük, pl. forgó tárgyat nyugvónak látunk.
Fúziós frekvencia: az időben periodikusan változó fényinger változásának az a frekvenciája, amely fölött
villogás már nem érzékelhető.
12) Mit fejez ki a Talbot-törvény?
Talbot törvénye szerint, ha a retinát a fúziós frekvenciánál nagyobb frekvenciájú fény ingerli, a fényérzet a
változó fényhatás időbeli átlagával lesz arányos
13) Mit fejez ki a Weber-Fechner-törvény?
A Weber-törvény egy az érzékelés-észlelés folyamatára vonatkozó pszichofiziológiai törvény, mely szerint
minél nagyobb egy észlelt jel valós intenzitása (pl. fényerősség), annál nagyobb változás szükséges a jel
erősségében, hogy annak változását észleljük
A fényérzet és a fénysűrűség között logaritmikus összefüggés áll fenn.
14) Mikor lép fel káprázás, a káprázás milyen formáit ismeri?
Ha a szemet a pillanatnyi adaptációs állapotához képest túl nagy fénysűrűség éri, ez látási teljesítmény
romlásához vezet. Ez lehet pusztán kényelmetlenség, ekkor zavaró káprázásról beszélünk, de a tárgyak
felismerhetőségét is csökkentheti, ekkor a jelenséget rontó káprázásnak nevezzük. Szélsőséges esetben a
látás fotokémiai folyamatainak reakcióegyensúlya oly mértekben eltolódhat, hogy a látás teljesen
lehetetlenné válik, ez a vakítás.
FÉNYFORRÁSOK
1) Hogyan csoportosítjuk a fényforrásokat?

2) Milyen mennyiségekkel jellemezhetjük az egyes fényforrásokat?

3) Milyen lehet a fényforrások spektruma?

A fényforrások általában különböző mértékben bocsátanak ki teljesítményt az egyes hullámhosszúságokon.

Ezen eloszlásfüggvényt hívják a látható tartományban színképnek, általánosságban spektrális teljesítmény-
eloszlásnak.
Megkülönböztetünk folytonos, vonalas vagy "tüskés", és monokromatikus eloszlást.
 Ez a függvény a hullámhosszúság függvényében folytonos, ha minden pontban jobbról és balról véges,
és azonos a határértéke. Ilyen jelleggörbével rendelkeznek a termikus sugárzók, például az izzólámpa,
és a Nap.
 A "tüskés" spektrum a foto-lumineszcens fényforrások (fénycső, higanygőz lámpa) ismérve, hiszen a
kisüléskor keletkező UV tartományba eső fotonok a fényporokkal történő kémiai kölcsönhatás
eredményeképpen egy vagy több diszkrét hullámhossz csúccsal sugárzódnak ki a látható tartományban.
 Monokromatikus fényforrások a lézerek, melyek egy diszkrét hullámhossz és annak nagyon keskeny
környezetében sugároznak. Egyetlen frekvenciával jellemzett sugárzás. Tágabb értelemben olyan szűk
frekvencia- vagy hullámhossz sávszélességű sugárzás, amely sáv egyetlen hullámhosszal vagy
frekvenciával jellemezhető. A színes LED-ek spektruma keskeny egy diszkrét csúcshullámhossz körül.
A spektrális teljesítmény határozza meg a fényforrások színezetét és színvisszaadását.
4) Említsen példákat, hogy a spektrum hogyan szabja meg a fényforrás színtani tulajdonságait.
Kisnyomású nátriumlámpák Olyan kisülőlámpák, amelyben a fény kb. 1 Pa nyomású nátriumgőz
gerjesztése és sugárzása következtében jön létre. Ilyen kis nyomáson a nátrium jellegzetes sárga fényű, nagy
intenzitású, és közel vannak a szemérzékenységi görbe maximumához (555 nm). Az eddig ismert
mesterséges fényforrások közül a legnagyobb fényhasznosítású (100 200 lm/W). Monokromatikus fénye
miatt igen gyenge a színvisszaadása, ez a fő akadálya elterjedésének. Ny.-Európában útvilágításra régóta és
előnyösen alkalmazzák.
5) Miért kicsi az izzólámpák fényhasznosítása? (Magyarázat a Planck-görbék alapján.)
A hőmérsékleti sugárzásra vonatkozó tapasztalati törvényszerűségek:
1) A kellően nagy hőmérsékletű test az energia egy részét fény formájában is sugározza.
2) A kisugárzott fényenergia a test hőmérsékletének növelésével növekszik.
3) Azonos hőmérsékletű testek közül az sugároz legjobban, amelyik a sugárzást legjobban elnyeli.
Izzólámpák (hőmérsékleti sugárzók)
• spektrum folyamatos, azaz minden hullámhosszon sugároznak
• szín visszaadása = 100  legjobb!
• fényhasznosítás alacsony a látható tartományban
• hőttermelnek
6) Ismertesse a következő fényforrásokat az alábbi szempontok szerint:
Fényforrások:
 normál izzólámpa, halogén izzólámpa, hagyományos fénycső, kompakt
 fénycső, indukciós lámpa, higanylámpa, kevert fényű lámpa,
 fémhalogénlámpa, nagynyomású nátriumlámpa
Szempontok:
 felépítés, fénykeltés módja, jellemző adatok, fontosabb tulajdonságok,
 alkalmazási terület
7) Ismertesse a volfrám-halogén körfolyamatot!
A volfrám párolgását kémiai úton csökkentik, a lámpa töltő gázához kis mennyiségű halogénvegyületet
(általában jódot) kevernek. A halogén vegyület az izzólámpa gázterében disszociál (felbomlik), és a halogén
elem az izzószál hőmérsékleténél kisebb hőmérsékletű térrészben (a bura előtt) a volfrám atomokkal
egyesül, vegyületet képez. Ezzel megakadályozza a volfrám kicsapódását a bura falon, másrészt a
keletkezett volfrámhalogenid a melegebb térrész (izzószál) irányába halad, és az egyensúlyi hőmérsékletet
átlépve ott ismét szétbomlik volfrámra és halogénre. A halogén ismét a hideg felé áramlik, újra befog egy
volfrám atomot és a folyamat újra kezdődik.

8) Jellemezze az ívkisülést! Indokolja az előtét szükségességét!

A kisülőlámpák működésének elvi alapja, hogy gáz állapotban minden atom szabadon mozog. A
lumineszcens fényforrások sugárzása az atom külső elektronhéjon lévő valencia elektronjának gerjesztése
útján keletkezik. A gerjesztéshez szükséges energiát az atomok sugárzás elnyelésével vagy gyorsított
elektronokkal történő ütközéssel vehetik fel. A kisülőcsöves fényforrások működéséhez mindig szükség van
 gyújtóra, a gyújtási feszültség létrehozásához. Ez a gyújtó lehet önálló hálózati elem, mint a nátrium
lámpáknál, vagy lehet ún. belső gyújtó, mint a higanylámpáknál. A gerjesztett atomokkal (ionokkal) teli
gáztérben a folyamatok lavinaszerűen működnek. A katódba becsapódó ionok azt felmelegítik, így a
katódot elektronjai el tudják hagyni, ez az ívkisülés. Az ívkisülés karakterisztikája negatív, azaz növekvő
áramerősséggel a cső feszültsége csökken. Ezért szükség van a cső védelmére, azaz áramkorlátozásra.

Atomról elektron szakad le  elektromágnese sugárzást okoz:

áramsűrűség növekedés  UV sugárzás
következik be, amely önfenntartó  infravörös sugárzás
kisülést eredményez.
Áramkorlátozókat kell beépíteni,
hogy ne menjen tönkre:
 vasmag
 elektronikus
 csak bizonyos hullámhosszok jelenek meg, azaz kisülő lámpákra jellemző vonala spektrum jellemzi
őket
 szín visszaadás nem jó
 az ultraibolya sugárzás kibocsátását a cső anyagával akadályozzák meg

9) Ismertesse a normál fénycső hálózatra kapcsolását és a begyújtási mechanizmust! (rajz)

10) Melyik fényforrásokhoz alkalmaznak fényport, mi a szerepe?

Feladatai:
1) UV  fény
2) megfelelő színképi összetétel elérése
Működési elve: lumineszcencia = foszforeszkálás

11) Hogyan csoportosíthatjuk a kompakt fénycsöveket?

12) Ismertesse a szuperpozíciós gyújtókészülék működését!

13) Milyen előtéteket használhatunk a kisülőlámpákhoz?
14) Ismertesse az elektronikus előtét előnyeit!
LÁMPATESTEK
1) Mi a lámpatestek rendeltetése?
A fényforrás fényének szűrése, elosztása, átalakítása. A fényforrást magát nem tartalmazza, de tartalmazza
a fényforrás rögzítésére és védelmére szolgáló alkatrészeket, eseteként a fényforrást működtető áramköri
elemeket és a hálózati csatlakoztatásra szolgáló alkatrészeket.
2) Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a lámpatesteket?
 fényforrás fajtája szerint

 felhasználási területük szerint: lakásvilágítási; kommunális célú (irodák, iskolák, üzletek, stb.); ipari;
közvilágítási; díszvilágítási; térvilágítási; különleges célú (színház, stúdió, víz alatti, stb.)
 áramütés elleni védelem szerint
I-es érintésvédelmi osztály II-es érintésvédelmi osztály III-as érintésvédelmi osztály

 környezeti behatás elleni védelem szerint

  elhelyezésük módja alapján: helyhez kötött és hordozható
 szerelési módjuk alapján
BELSŐTÉREN
felületre szerelhető süllyeszthető oszlopcsúcsra vagy karra szerelhető
KÜLSŐTÉREN
 termikus szempontok szerint

 fényeloszlásuk szerint
3) Milyen főbb műszaki adatokkal jellemezhetők a lámpatestek?

 világítótest = a fényforrás + lámpatest

 lámpatestben nincs benne a fényforrás
 reflektor funkciója: fényvisszaverés
 refraktor (búra) funkciója: törés és fény szétszórása
4) Mit jelent az IP-védettség? Milyen védettségi fokozatok vannak?
Az IP-védettség (International Protection Marking vagy Ingress Protection Code) jelentése Nemzetközi
Védettségjelölés. A műszaki berendezések áramköreit védő tokozás (készülékház) környezeti behatások
elleni védettségét jelzik vele.
Az IP védettség besorolást Magyarországon MSZ EN 60529:2015 „Villamos gyártmányok burkolatai által
nyújtott védettség fokoztok (IP-kód), nemzetközileg az IEC 60529 szabvány írja le. A védettség mértékét
gyakorlati vizsgálatokkal minősítik.
• első: szilárd testek és por (0-6-ig)
 • második: nedvesség (0-9-ig)
Szám helyén X, ha adott esetben nem érdekes
5) Említsen néhány példát az adattáblák jelöléseiből!

6) Ismertesse a lámpatestek fényeloszlás szerinti csoportosítását!

7) Rajzoljon fel egy tetszés szerinti fényeloszlási görbét! Ez milyen világítási módot határoz meg?

8) Mit jelent az A-α, B-β, C-γ síkokban megadott fényeloszlás-ábrázolás?

 A – a rendszer B – b rendszer C – g rendszer
HOSSZTENGELY KERESZTTENGELY OPTIKAI TENGELY KÖRÜL
KÖRÜL KÖRÜL Európába általánosságban ezt használjuk
USA használja jelzőlámpa és vasúti világítás
9) Mit értünk ernyőzési szögön?

10) Mit értünk a lámpatestek hatásfokán?

A lámpatestből kisugárzott fényáramnak és a fényforrások fényáramának aránya. A lámpatest optikai
hatásfoka a meghatározott körülmények között a lámpatestből kilépő fényáramnak és a lámpatestbe
helyezett fényforrások fényáramának aránya.
Lámpatest fénytechnikai (üzemi) hatásfoka pedig a lámpatestből kilépő fényáramnak és a lámpatesten kívül
mért, de annak előtétjeiről üzemelő fényforrások fényáramának aránya.

ALKALMAZOTT VILÁGÍTÁSTECHNIKA
1) Melyek a jó világítást meghatározó főbb tényezők?
 a fénysűrűség eloszlása: hatással van a látásélességre, a kontrasztérzékenységre és a szem funkcióinak
hatékonyságára; kerülni kell a a túlzottan nagy fénysűrűségeket
 a megvilágítás
 a káprázás
 a fény iránya (árnyékhatások)
 a fényszín és színvisszaadás
 a villogás
 a természetes világítás
 a világítás (térbeli és időbeli) egyenletessége
 üzembiztonság
 egészségre és környezetre gyakorolt hatás
 szabályozhatóság
 gazdaságosság, energiahatékonyság
2) Mit értünk a világítás térbeli és időbeli egyenletességén?
A világítótestek fényeloszlásuktól és elhelyezésüktől függően egy adott térben, térrészben vagy felületen
bizonyos megvilágítás-eloszlást hoznak létre, melyet a világítás térbeli egyenletességével fejezünk ki.
 Fényes felületek kápráztathatnak, ezért a szabványok korlátozzák a fénysűrűséggel arányos megvilágítás
minimális és maximális értékét.
Az a tény, hogy egy világítási berendezés időben nem egyenletes megvilágítást hoz létre, több – egymástól
erősen különböző – okra vezethető vissza. A fényforrások fényáram ingadozása a váltakozó áramú táplálás
következtében. A rövid idejű, periodikus egyenlőtlenségek stroboszkóp hatást eredményezhetnek. A
fényforrások fényárama a tápláló hálózat frekvenciájának megfelelő hullámosságot mutat. A jelenséget
többféle mérőszámmal jellemezhetjük: hullámosság; egyenletességi tényező; villogási tényező.
A világítási berendezések élettartama során bekövetkező fényáramváltozás miatt a megvilágítás meg nem
engedett érték alá csökken.
3) Hogyan értékeljük a kápráztató hatást a fényerősség-határérték görbék segítségével?
Zavaró  csak kényelmetlenséget okoz
Rontó káprázás  látóteljesítmény csökkenését okoz
A keletkezés helye szerint:
 közvetlen káprázás: a kápráztató fényforrás a szemlélt tárgy irányában van, és így a fénysugarak
közvetlenül jutnak a szembe.
 közvetett káprázásról: a zavart okozó fénysugarak a vizsgált tárgyról jutnak a szembe, pl. fényes papír,
lakozott felületek.
A káprázás mértéke függ:
 a kápráztató felület fénysűrűségétől
 a felület nagyságától
 a látószögtől
 a háttér és a látótér fénysűrűségétől
 a kápráztató felület látótérbeli helyzetétől.
4) Milyen káprázás-korlátozási lehetőségeket ismer?
 megfelelő lámpatest kialakítással
 megfelelő lámpatest elrendezéssel
 az ernyőzési pótszög növelésével
 matt felületek alkalmazása
5) Mi az UGR-index?
A belsőtéri világítási berendezés lámpatestei által okozott káprázásnak a CIE egységes káprázási
módszerével (Unified Glare Rating) meghatározott értéke.
Az UGR érték számítási alapja: Lb –háttér fénysűrűsége,
Ls – a lámpatestek vizsgált irányú átlagos fénysűrűsége,
Ω – a lámpatestek világító felületeknek vizsgált irányú
térszöge,
P – a lámpatestek Guth szerinti pozíció indexe.
6) Mi a hatásfok-módszerrel történő világításméretezési eljárás elve?
7) Milyen hatásfok jellegű mennyiségek szerepelnek a számításnál?
8) Mik a bemenő adatok a hatásfok-módszerrel történő számításnál?
A ~ belső terek megvilágításának számítása során abból indul ki, hogy a lámpatestekből kisugárzott
fényáramnak csak egy része jut a munkafelületre
A hatásfok módszer a figyelembe veszi a visszavert fényt, és számol a teret határoló felületek ρ reflexiós
tényezőivel.
Egy síkban egy átlagos világítás meghatározására alkalmas.
HATÁSFOK módszer csak beltéri tervezésre használható!
 hasznos A munkafelületre eső hasznos fényáram hányad
v  (ΦΗ), és a lámpatestekből kisugárzott fényáram aránya a
 összes_ kisugárzott helyiséghatásfok
A helyiséghatásfok függ a határoló felületek reflexiós
v   R  L viszonyaitól (mennyezet; falak; padló) és a helyiség
alakjától és méreteitől, valamint a világítási módtól.
Világítási hatásfoknak nevezzük a lámpatesthatásfok és
helyiséghatásfok szorzatát.
 Em  A
  f  MF   Megvilágítási szint (Em) eléréséhez szükséges fényáram.
Mértékegysége: lm
R L

Em  A
n A választott fényforrás fényáramának (Φf) ismeretében
megkaphatjuk a fényforrások darabszámát.
MF  R  L   f
Megvilágítási szint (Em), lx
n  MF  R  L   f MF = karbantartási tényező
Em  n = hány lámpa kell
A  - a sugárzott összes fényáram, lm
A - a megvilágított felület, munkaterület nagysága m2
L - lámpatest hatásfok - fényforrás fényáram hány %
jut ki a lámpatestből
R - helyiség hatásfok – mennyire a helyiség
bevilágítása

A módszer hibái:
 bemenő adatok pontatlansága (p = m = f = helyiség reflexiós tényezők; ηL)
 ηR meghatározásának bizonytalansága: a lámpatestek pontos fényeloszlásának és a bútorozásnak
figyelmen kívül hagyása
9) Miben áll a pont-módszer, hogyan számítható a horizontális és vertikális megvilágítás?
A számítás lényege az, hogy egy adott pont megvilágítása az általa „látott” fényforrásokból eredő
fényáramok összegéből adódik. Ebből már látszik a módszer gyenge pontja, hogy nem veszi a figyelembe a
szórt és visszavert sugárzásokból a tárgyra vetődő fényt. Ebből adódóan viszont, a számítások általában
gyorsabban és egyszerűen elvégezhetők. Fő alkalmazási területe, a szabadtéri világítások tervezése, de
belső téren is alkalmazható, természetesen a visszavert fény elhanyagolása mellett.

A pontmódszer hibái:
 bemenő adatok pontatlansága (IC-)
 reflexiók figyelmen kívül hagyása
10) Mit fejez ki a szuperpozíció-tétel?
Ha egy adott felületet több lámpatest világít meg, a megvilágítások értelemszerűen szuperponálódnak.
 Hangsúlyoznunk kell az értelemszerűséget, hisz egy úttest felületén a különböző lámpatestek horizontális
megvilágításai algebrailag összegződnek, az úttesten álló ember arcát, azonban csak a nézés irányába eső
lámpatestek világítják, tehát az akadály vertikális megvilágítását csak az akadály felületéről „látható”
lámpatestek hozzák létre
11) Milyen szempontok veendők figyelembe általában a beltéri világítás tervezésekor?
Fontos a szabványok ismerete, mert az új európai szabványban – a korábbiaktól eltérően – a névleges érték
egyben a megengedhető legkisebb értéket (karbantartási értéket) jelenti. Ez azt jelenti, hogy az adott
helyiségben az átlag érték soha, semmilyen körülmények között nem csökkenhet a megadott érték alá.
Tekintettel arra, hogy valamennyi műszaki termék elkészítése pillanatától kezdve öregszik, ez az előírás a
tervező felelősségét növeli, hiszen az elkészült berendezés új állapotban mért megvilágítás értékének
nagyobbnak kell lennie, mint a szabványban előírt, ez azonban energiatakarékosság ellen hat. Ráadásul a
szabvány az avulásról is másként rendelkezik,
Fényforrás kiválasztása, világítási mód kiválasztása (szórt, közvetlen, közvetett), számítások a lámpatestek
elhelyezésére, fő szabály, hogy azok ne kápráztassanak. A mesterséges megvilágítás illeszkedjen a
természeteshez.
12) Mik a helyes világítási megoldások képernyős munkahelyeken?
Képernyős munkahelyeknél szabályként alkalmazhatjuk azt, hogy a képernyő mellett kerüljenek
elhelyezésre a lámpatestek. A képernyős munkahely szempontjából tiltottnak tekinthető az a térrész,
amelyet a képernyőre helyezett tükör „lát”. Több, képernyős munkahely esetén a képernyő „védelme”,
káprázás-mentessége a legfontosabb, tehát a többi szabály (fő nézési irány, természetes világításhoz való
illesztés stb.) szenvedhet inkább csorbát. A képernyős munkahelyek világítására a szabvány előírja, hogy „a
lámpatesteket oly módon kell kiválasztani és elhelyezni, hogy elkerüljük a fényes tükröződéseket. Meg kell
határozni a zavaró szerelési zónáit és olyan berendezést kell kiválasztani és a szerelési pontokat úgy kell
megtervezni, hogy ne keletkezzenek zavaró tükröződések.
A képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos előírásokat tartalmaz az 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet is. E
szerint képernyős munkahely környezetében nem lehetnek fényes, szemrontó káprázást okozó felületek.
Képernyős munkahelyek fénycsöves lámpatestei speciális tükrökkel készülnek, amelyek sugárzási szöge
kisebb, mint 50° (BAP).
Képernyős munkahelyek esetében különösen nagy jelentősége van a szabályozhatóságnak, és a helyi
kiegészítő világításnak. Ez utóbbi több munkahelyes irodákban is lehet egyedileg szabályozható.
13) Milyen tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szempontok vannak a szabadtéri világításnál?
A szabadtéri berendezésekre az MSZ EN 12464 szabvány sorozat 2. lapja, a közvilágítási berendezésekre új
európai szabályozás, az MSZ EN 13201 vonatkozik.
Külső téren, a nagyobb területek miatt, általában nagyobb egység-fényáramokban kell gondolkozni. Ha
nincs különösebb színfelismerési feladat, akkor szabadterek legáltalánosabb fényforrása a nátriumlámpa,
azonban már kopogtat az ajtón a LED is.
A két legnagyobb szabadtéri alkalmazó, a közvilágítás és a vasúti térvilágítás új berendezései szinte
kizárólag nátriumlámpákkal valósulnak meg.
A harmadik nagy szabadtéri világítási terület a sportpályáké, ahol fémhalogénlámpák vagy nátriumlámpák
jöhetnek szóba.
 A szabadtéri lámpatestek választéka majdnem olyan széles, mint a belsőtereké, mégis két jól
megkülönböztethető csoportra szokás azokat felosztani fényeloszlási görbéjük szerint.

Közvilágítási jellegű Fényvető jellegű

Szabadtéren általában az elhanyagolható reflexió miatt pontmódszerrel számolunk.

Szabadtéri lámpatestek elhelyezésének is fő szabálya természetesen az, hogy azok ne kápráztassanak.
A lámpatest elhelyezés nehézsége itt többek között abban áll, hogy ha a szomszéd kertjét világítjuk, akkor
az a veszteség, míg belsőtéren a reflexió miatt, ha a falakat is világítjuk, ez akár nyereség is lehet.
Szabadtéri berendezéseknél általában fontos, hogy a lámpatest a függőleges tengelytől mért 80° fölé ne
világítson, mert ez környezeti fényszennyezést okoz. Különösen megszívlelendő ez a közvilágításban és a
vasútvilágításban, mivel nagy kiterjedésű területekről van szó.
Az új szabadtéri berendezésekre vonatkozó szabvány már foglalkozik a zavaró fényekkel, a környezet
függvényében (nagy város, pihenő övezet vagy mezőgazdasági terület) határozza meg, mekkora
megvilágítás lehet a szomszéd falán, mekkora fényerősség érték engedhető meg 80º esetén.
A szabadtéri berendezések jelentős részét fénykapcsoló kapcsolja be és ki pl. közvilágításban,
vasútvilágításban. Energiagazdálkodási szempontból a szabadtéri munkahelyeknél érdemes megfontolni,
hogy szükséges-e évi 4000 üzemórán át működtetni a berendezést, vagy a fénykapcsoló mellé esetleg
célszerű egy kapcsolóórát is telepíteni és a két kapcsolót logikai „és” kapcsolatként működtetni. A sötét-
világos szubjektív megítélése miatt terjednek a fénykapcsolóval vezérelt berendezések. Amennyiben a
fénykapcsolóval vezérelt rendszert kapcsolóórával kiegészítjük, akkor olyan automatikus berendezés
valósul meg, amely a sötétedési folyamat során – az előírt értéken — bekapcsol és a második műszak
végén, pl. 22 órakor, kikapcsolható.
14) Ismertesse a tartalékvilágítások rendszerét!

Tartalékvilágítás: az üzemi világítás kimaradása esetére létesített mesterséges világítás.

Biztonsági világítás: a potenciálisan veszélyes tevékenység befejezésének, és a helyiség, illetve épületrész
biztonságos elhagyásának látási feltételeit biztosítja
Kijárati utak biztonsági világítása: a helyiség menekülési útvonalának felismerhetősége és
használhatósága érdekében
Pánik elleni világítás: a pánik megelőzésére szolgál, és lehetővé teszi az olyan helyre való eljutást,
ahonnan egyértelműen felismerhető menekülési útvonal érhető el.
Különösen veszélyes munkaterületek világítása: különösen veszélyes munkát végző személyek látási
feltételeit biztosítja, lehetővé téve a leállítási munkák biztonságos elvégezését.
Helyettesítő világítás: a szokásos tevékenység folytatásához szükséges látási feltételek biztosítására
létesített
15) Milyen előírások vonatkoznak a biztonsági jelzésekre?
 A biztonsági jelzések elhelyezésére, az OTSZ ad iránymutatásokat, meghatározásokat.
Kialakításuk lehet:
 sík jel fallal párhuzamos felszerelése
 falra merőleges szerelt kétoldalas jele
 mennyezetre függesztett, kétoldalas jel
 panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot
A kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleknek minden esetben olyan piktogramoknak kell
lenniük, amelyek a menekülési útvonal irányát egyértelműen megjelölik.
A biztonságot szolgáló világítás lámpatesteire, a biztonsági
jelzésekre, az MSZ EN 1838:2000 szabványban
megfogalmazott követelmények:
 Fényforrások: csak rövid felfutási idejű és csak rövid újra
gyújtási fényforrások alkalmazhatók.
 Színek: színei feleljenek meg az MSZ 17066:1985
követelményeinek.
 Fénysűrűség: jellegzetes pontjainak fénysűrűsége – a
lényeges nézési
 irányokban – legalább 2 cd/m2 legyen
 Fénysűrűség eloszlás: a legnagyobb és legkisebb
fénysűrűség sem a fehér, sem a biztonsági szín területén ne
legyen nagyobb, mint 10:1.
 Biztonsági jelzések felismerési távolsága: A biztonsági
jelzések legnagyobb felismerési távolsága d=sp
ahol: d – a felismerési távolság;
p – a piktogram függőleges mérete;
s – megvilágított jel esetén 100;
világító jelzés esetén 200.
16) Mikre kell ügyelni a gépek beépített világításánál
Anyagok feldolgozására, kezelésére, mozgatására, vagy csomagolására alkalmas gépek beépített világítása
feleljen meg az MSZ EN 1837:2000 V (angol nyelvű) szabványban foglalt, következőkben felsorolt
követelményeknek.
1) Megvilágítás: a munkaterület megvilágítása érje el az 500 lx értéket. Ha a gép kezeléséhez
védőszemüveg, vagy védőálarc használata szükséges az átlagos megvilágítás megállapításánál a
látássegítő védőeszköz fényelnyelő képességét figyelembe kell venni.
2) Megvilágítás legyen térbelileg egyenletes
3) Fényirány: gépek beépített világítását úgy kell kialakítani (elhelyezni), hogy a világítás iránya segítse
elő a jó láthatóságot.
4) A fény minősége: gépek beépített világításának fényforrásai alkalmasak legyenek a gépi munka által
megkövetelt színek megkülönböztetésére.
5) A fényáram időbeli egyenletessége: a gépek beépített világításának fényforrásai ne hozzanak létre
sztroboszkóphatást.
6) Fényforrások: a gépek beépített világításának fényforrásai feleljenek meg a gépi mikrokörnyezet többlet
követelményeinek (rázásállóság), biztonságosan működjenek, és ne veszélyeztessék a gép kezelőjét.
7) Lámpatestek: feleljenek meg az MSZ-EN 60598 szabványsorozatban előírt követelményeknek.
Legyenek összhangban a géppel (pl. rázásállóság).
8) A lámpatesteket úgy kell felszerelni, hogy azok a
 teljes munkaterületet bevilágítsák;
 ne okozzanak zavaró hatást a munkaterületen;
 ne jelentsenek veszélyt a kezelőre;
 a lehető legkisebb értéken tartsák a technológiai folyamatból bekövetkező szennyeződést;
 tegyék lehetővé az egyszerű fényforráscserét, könnyű javíthatóságot.
9) Üzemkészség: amennyiben a gép beépített világítási berendezésének meghibásodása veszélyes helyzetet
idézhet elő, a beépített világítást több (fényforrással) lámpatesttel kell kialakítani, és ezek egyikét
független tápforrásról kell működtetni.
10) A világítási berendezést úgy kell a tápforrás(ok)hoz csatlakoztatni, hogy azok a gép kikapcsolt
állapotában is működtethetők legyenek.