SZEMREVÉTELEZÉSES ANYAGVIZSGÁLÓ

VT1
1-es kérdéscsoport

1. Ismertesse a fényvisszaverődés jelenségét, törvényeit!

Ha a fény valamely közeg határfelületére esik, erről részben visszaverődik, részben behatol a
közegbe. A fény terjedési iránya mindkét esetben általában megváltozik.
A tükröző felületre a fény beesési pontjában emelt merőlegest, valamint a beeső fénysugáron
átfektetett síkot beesési síknak nevezzük. A beeső fénysugár és a visszavert fénysugár is a beesési
síkban van és a beesés szöge egyenlő a visszaverődés szögével. Minden visszaverődés
fényveszteséggel jár. A visszavert fény energiája mindig kisebb, mint a beeső fényé.
2. Mi a szerepe a megvilágításnak a szemrevételezés értékelhetőségében,
érzékenységében?
Megfelelő megvilágítás nélkül nem végezhető el egyetlen vizsgálat sem. Minden termék vizsgálatát
min. 500 lux fényerősségű megvilágítás mellett végezzük el. A felületen káprázatmentes legyen a
fény, és ha lehet, surlófényt alkalmazzunk, hogy a felületi egyenetlenségek jobban láthatóvá
váljanak. Minél jobb a megvilágítás, annál érzékenyebb a vizsgálat eredményessége.
3. Mi a tolómérők mérési pontossága? Kompenzálni kell-e a tolómérőt hőmérséklet
eltérésre? Mi a nóniusz?
A hagyományos tolómérők mérési pontossága lehet, 0,05 és 0,02 mm pontosságú. A digitális
készülékeké 0 01 mm. A tolómérőt nem kell a hőmérséklet eltérésre kompenzálni. A nóniusz egy
segédskála, amely a főosztásnál pontosabb mértékű leolvasást tesz lehetővé.
4. Ismertesse a hegesztett kötések felületi eltéréseinek azonosító kódcsoportjait
MSZ EN ISO 6520-1szerint!
6 csoportja van a felületi eltéréseknek. 100-repedések, 200-gázüregek, 300-szilárd zárványok, 400-
kötéshibák, 500-alakhibák, 600-egyéb eltérések

2-es kérdéscsoport

1. Mi a teljes visszaverődés, milyen optikai eszközben használjuk ezt a

jelenséget?
Ha optikailag sűrűbb közegből, optikailag ritkább közegbe halad a fény, található olyan (alfa)
beesési szög, amelynél a megtört fénysugár a határfelületet súrolja. Ennél nagyobb beesési szög
esetén a beeső fénysugár teljes egészében visszaverődik. Ez a jelenség a teljes visszaverődés.
Ha az üvegszálba a határszögnél nagyobb szögben fényt bocsátunk a fény nem lép ki az oldalán,
hanem sok teljes visszaverődésen keresztül, alig gyengülve végighalad a több méter hosszú, akár
meghajlított üvegszálon is. Ezen az elven működnek az üvegszál optikák.
2. Mitől függ a tárgy megvilágításának minősége?
Függ a megvilágítás erősségétől, a fényforrás fajtájától és állásától és függ még a fényforrás és
tárgytávolságtól.
3. Milyen körülmények és miként befolyásolják a csavarmikrométerek mérési
pontosságát?
A mikrométer pontossága függhet a kengyel merevségétől, a mérőpofák síkpárhuzamosságától, a
menetorsó épségétől és a racsni működésétől. Nagy hőmérséklet különbségek esetén a kalibrálást
ugyanolyan hőmérsékleten kell elvégezni, mint a mérést, hogy a hőtágulás ne zavarjon be.
4. Ismertesse a 100-as kódszámú hegesztési hibákat! Melyek a jellemző
méreteik?
A 100-as hibák a repedések. Minden irányítottságú hibára más kódszámot alkalmaz a szabvány.
Jellemző méretük a hosszuk (l). Elágazó epedések esetén a hibahossz az összes repedéság
összhossza.

3-as kérdéscsoport

1. Milyen előnye és hátránya van az egyszínű (monokromatikus)

megvilágításnak?
Egyszínű fény (vagy más elektromágneses sugárzás). (Görög - mono = egy, krom = szín) Az
elektromágneses sugárzás akkor tekinthető monokromatikusnak, ha minden kvantuma ugyanakkora
frekvenciájú. A természetben nem létezik teljesen monokromatikus sugárzás, több hatás miatt is
(Doppler-effektus, Zeeman-effektus), ezért a monokromatikus kifejezés használatakor mindig szem
előtt kell tartani, hogy az sohasem ideálisan monokromatikus. A lézeren kívül az összes fényforrás
polikromatikus. Előnye a nagy fényenergia és nagy hullámszám pontosság – pld. Interferométer.
Hátránya a költséges előállítás.
2. A felületi hibákat mely méretükkel jellemezzük?
Hosszúság, szélesség, átmérő, mélység, szögeltérés illetve befoglaló terület. Mindegyikre egy-egy
példa.
3. Milyen hegesztési hibák fordulnak jellemzően elő ömlesztő hegesztésekben?
Az MSZ EN ISO 6520-1 szabvány 6 csoportjában előforduló hibák.
4. Milyen marószert használ gyengén ötvözött acél szövetszerkezet vizsgálatánál?
Mik a felhasználása szabályai?
Nitál különböző változatai. Ötvöző tartalomtól függően 3-5-10 %-os (a százalék a 100 egységre
vonatkoztatott salétromsavat jelöli, alkoholban). A vattapamacsot belemártjuk a bekevert
készítménybe és azt a maratási idő alatt folyamatosan a felületen hagyjuk. Gumikesztyűbe
dolgozzunk és figyeljünk a balesetvédelmi előírásokra, ami a savakra vonatkozik. Lehetőleg ne
marassuk túl a felületet!!!

4-es kérdéscsoport

1. Ismertesse a megvilágítással kapcsolatos fizikai fogalmakat és

mértékegységeket!
A fény az elektromágneses sugárzás 380-780 nm hullámhossz tartományba eső látható része.
Fényforrás az a technikai berendezés, amely, többnyire villamos energia felhasználásával fényt állít
elő. A fényforrások fényáramot bocsátanak ki.
- fényerősség ( I ) – a fényenergia mennyiség, amelyet a fényforrás időegység alatt az 1 m sugarú
kör 1 m2 felületén át kisugároz, mértékegység: candela ( cd ), amely a platina olvadáspontján (2041 K)
izzó, 1 cm2 felület fekete test által kibocsátott fény erősségének hatvanad része
- fényesség az a fényenergia, amelyet a fényforrás az időegység alatt a fénysugárzás terjedési
irányára merőlegesen 1 m távolságra elhelyezett 1 m2 felületre sugároz
- felületi fényesség azt jelenti, hogy a világító felület 1 cm2-ére hány gyertyafény erősségű
- fényáram - a fényáram a fény fényérzetként felfogható része, jele , a fényforrás által a tér
minden irányába kibocsátott, szemmel is látható összes sugárzás. Mértékegysége a Watt (W), ill.
a lumen (lm).
- megvilágítás erőssége - a fényforrásból a megvilágított felületre merőlegesen érkező fényáram.
Ha 1 m2 nagyságú felületet merőlegesen 1 lm fényáram ér, akkor a felület megvilágítása 1 lux
(lx) lesz. Mértékegysége a lux (lx). A megvilágítás erőssége a távolság négyzetével fordítva
arányos.
- fénysűrűség - a megvilágított felületről a szem által érzékelt fényvisszaverődés. A fénysűrűség
függ a felület színétől, anyagától is. Mértékegysége a kandela/m2 (cd/m2).
2. Hogyan befolyásolja a felület minősége a vizuális vizsgálatok elvégezhetőségét
és kiértékelhetőségét?
Minden esetben tisztított felületen végezzük a vizsgálatot. A visszamaradt szennyeződések
eltakarhatják az esetleges hibákat és az értékelés nem lesz megbízható. Azokat a kis méretű, de
értékelés szempontjából fontos hibákat nem fogjuk látni, amelyek kisebbek, mint a fent maradó
szennyeződés.
3. Milyen körülmények és hogyan befolyásolják a csavarmikrométerek mérési
pontosságát?
A mikrométer pontossága függhet a kengyel merevségétől, a mérőpofák síkpárhuzamosságától, a
menetorsó épségétől és a racsni működésétől. Nagy hőmérséklet különbségek esetén a kalibrálást
ugyanolyan hőmérsékleten kell elvégezni, mint a mérést, hogy a hőtágulás ne zavarjon be.
4. A MI 17780 műszaki irányelv osztályozása szerint az acélgyártmányok makro
hibái jellegük szerint milyenek lehetnek?
A hibák jellegük szerint lehetnek külső és belső hibák, amelyek a gyártmányok eredeti, tört, vágott,
forgácsolt vagy maratott felületén szemrevételezéssel megállapíthatók.

5-ös kérdéscsoport

1. Milyen fényforrás esetében lép fel a félárnyék jelensége. Szerkessze meg az

árnyékképződést!
Ha a pontszerű fényforrást kiterjedt fényforrásra cseréljük, akkor az árnyék határa elmosódik,
szélén fokozatosan világosodik. Lesz az árnyéktérnek olyan része, amelyet a fényforrásnak csak
bizonyos részei világítanak meg. Ez a félárnyékos rész.
2. Ismertesse a csavarmikrométer főbb részeit, kalibrálásának módját!
A fő részek: kengyel, mérőpofák, orsó, dob, racsnis tekerő. Az eszközhöz rendszeresített etalonnal
kell kalibrálni minden használatbavétel előtt. A hőtágulásra figyelni kell!
3. Milyen felületi hibákat ismer melegen hengerelt acélgyártmányoknál?
MI 17780 szabványban az F1 függelékben található egy táblázat. Ebből kell kiírni és jellemezni
párat.
4. A szemrevételezéses vizsgálat a hegesztési varrat mely részeire terjed ki?
Ömledék (korona, gyök), hőzóna és az alapanyag 10-10 mm-re.

6-os kérdéscsoport

1. Miként változik a megvilágítás erőssége a fényforrástól mért távolság

függvényében?
A megvilágítás erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken.
2. Mi a szerepe a megvilágításnak a szemrevételezés értékelhetőségében és
érzékenységében?
Megfelelő megvilágítás nélkül nem végezhető el egyetlen vizsgálat sem. Minden termék vizsgálatát
min. 500 lux fényerősségű megvilágítás mellett végezzük el. A felületen káprázatmentes legyen a
fény, és ha lehet, surlófényt alkalmazzunk, hogy a felületi egyenetlenségek jobban láthatóvá
váljanak. Minél jobb a megvilágítás, annál érzékenyebb a vizsgálat eredményessége.
3. Ki a felelős a vizsgálat jegyzőkönyvben rögzített eredményeinek
helyességéért? Mi az 1-es szintű anyagvizsgáló felelősségi köre?
Felelős az 1-es szintű vizsgáló is és az a felettese, aki második helyen aláírja a jegyzőkönyvet. Az 1.
szinten tanúsított személy írásbeli utasítások alapján, és 2. vagy 3. szintű személyzet felügyelete
alatt képes a roncsolásmentes vizsgálatok elvégzésére. A munkáltató a tanúsítványban
meghatározott alkalmazási területen belül, összhangban az RMV-utasításokkal, felhatalmazhatja az
1. szintű minősítéssel rendelkező személyt a következőkre:
a) a roncsolásmentes vizsgálat berendezéseinek üzembe helyezésére,
b) a vizsgálatok elvégzésére,
c) a vizsgálatok eredményeinek feljegyzésére és az írásos feltételek szerinti osztályozására,
d) az eredmények jegyzőkönyvezésére.
4. Milyen típusú tükör használata célszerű hegesztési varratok gyökoldalának (pl.
csonk behegesztés) vizsgálatánál?
Hegesztett kötések közvetlenül nem látható felületeinek vizsgálatakor szögtükröt használunk. A
szögtükör lehet üveg és fém. A fém azért jobb, mert nem érvényesül a fényelhajlás törvénye, nem
kettőződnek benne a határvonalak.

7-es kérdéscsoport

1. Mely esetben ad a gyűjtőlencse egyenes állású, nagyított képet? Kivetíthető ez

a kép?
Ha a tárgy a gyújtóponton belül van, egyenes állású, nagyított képet kapunk. Nem vetíthető ki,
képzetes a kép.
2. Milyen módszerekkel vizsgáljuk az acélgyártmányok makro hibáit?
A makrohibák azok a hibák, amelyek méreteik alapján szabad szemmel vagy maximum 3-6-szoros
nagyítóval láthatók. Azokat vizsgálhatjuk egyszerű szemrevételezéssel vagy maratás segítségével.
3. Az MSZ EN 13018 szabvány szerint mit jelent helyi vizsgálat?
600 mm-nél közelebbről és 30°-os szögnél nem kisebb látószögből végzett vizsgálat. A megvilágítás
a felületen min. 500 lux legyen.
4. Az MSZ EN ISO 17637 szabvány milyen megvilágítást tart szükségesnek?
Legalább 350 lux általános és 500 lux helyi megvilágítást kell alkalmazni. Ha ez nincs meg a
vizsgálati területen, kiegészítő fényforrásra van szükség.

8-as kérdéscsoport

1. Ismertesse a fénytörés jelenségét és törvényét!

Ha a fénysugár egyik közegből a másik közeg határára jut, a határfelületen általában
megváltoztatja az irányát. A megtört fénysugár a beesési síkban van és az alfa beesési szög és a
béta törési szög szinuszainak hányadosa a beesés szögétől függetlenül a két közeg anyagi
minőségére jellemző állandó. (Snellius-Descartes törvény)
2. Ismertesse a rendezett és rendezetlen üvegszál-optika közötti különbséget!
Melyiket milyen célra lehet használni?
A rendezett üvegszál optikákban, az elemi szálak mindkét oldalon azonos sorrendben helyezkednek
el. Ez képes képet is továbbítani. A rendezetlen optika csak fényt továbbít.
3. Milyen segédeszközöket használunk a szemrevételezéses vizsgálathoz?
Minden olyan eszközt, ami segít a vizsgálat optimális körülményeinek a kialakításához
segédeszköznek nevezünk. Ilyen a tükör, szögtükör, nagyító, kiegészítő fényforrás, endoszkóp stb.
4. Ismertesse az 500-as kódszámú hegesztési eltéréseket és a várható előfordulási
helyeiket!
Az 500-as kóddal az alak és méret eltéréseket jelöljük. Várható előfordulásuk az ömledék és a
varrat melletti alapanyag felületén. Jellemzően mind felületi hiba.
9-es kérdéscsoport

1. Milyen képet állít elő a síktükör?

Képzetes kép, A távolság ugyanakkora, mint a tükör előtt. Egyenes állású, azonos nagyságú, de az
oldalak felcserélődnek.
2. Ismertesse egy öntvény szemrevételezéses vizsgálatát!
Az új öntvények ellenőrzése az alak és méret ellenőrzéssel történik. Ha ezeknek az előírásoknak
megfelel a gyártmány, akkor végezzük el a felületi eltérések, hibák felírását és értékelését a
Megrendelő által megadott műszaki rajz alapján. Üzemelő gyártmányoknál fáradásos repedéseket,
töréseket és egyéb mechanikai hatásra kialakuló hibákat keresünk.
3. Mi a tolómérők mérési pontossága? Milyen időközönként kell hitelesíteni és
kalibrálni?
A hagyományos tolómérők mérési pontossága lehet, 0,05 és 0,02 mm pontosságú. Digitális
tolómérő esetén 0,01 mm pontosságú. Hitelesíteni a Minőségügyi kézikönyvben előírt időközönként
az erre feljogosított szervvel. Kalibrálni minden használatbavétel előtt. A kalibrálásnál a nóniusz és
a főskála „0” pontja mindig egy síkba essen és a mérőpofák között ne legyen légrés.
4. Ismertessen a varratkorona vizsgálatára alkalmas mérőeszközöket!
Ezeket az eszközöket varratmérő idomszereknek hívjuk. Számszerűsíthetjük velük a varrat
magasságát, szélességét, korona dőlésszögét. Mérhetjük vele a szélkiolvadás mélységét. Él eltolódás
mértékét. Az MSZ EN ISO 17637 szabványban megtalálhatók a különböző eszközök leírásai.

10-es kérdéscsoport

1. Ismertesse a gyűjtőlencsék képszerkesztését!

Ha a tárgy a fókusztávolságon belül van, a kép képzetes, egyenes állású és nagyított. Ha a tárgy az
egyszeres és kétszeres fókusztávolság között van, a kép valódi, fordított állású és nagyított. Ha a
tárgy a kétszeres fókusztávolságon kívül van, a kép valódi, fordított állású és kicsinyített.
2. Miből származhatnak mérési hibák?
Pontatlan mérőeszközök, helytelen leolvasás, kalibrálás elmulasztása vagy rosszul elvégzése. Rossz
látás stb.
3. Ismertesse a 600-as kódszámú hegesztési eltéréseket és a várható előfordulási
helyeiket!
A 600-asok az egyéb hibák, előfordulásuk a felületen. Ömledékben és alapanyagon egyaránt.
4. A tárgytávolság miként befolyásolja az endoszkóp nagyítását?
Ha az endoszkóp kameráját közelítjük a tárgyhoz nagyobbnak fogjuk látni, ha távolodunk akkor
kisebbnek. Sosem határozunk meg méretet!

11-es kérdéscsoport

1. Ismertesse a mélységélesség és a felbontóképesség fogalmát!

A mélységélesség azt jelenti, hogy a különböző távolságra lévő pontok képe egyidejűleg rajzolódik
élesen ki a retinára. A mélységélesség nagysága függ a tárgy távolságától, a szemlencse
domborúságától és a pupilla átmérőjétől. A szemnek azt a képességét, hogy két különálló
tárgypontot még elválasztva érzékel látásélességnek hívjuk. Ennek objektív határa, hogy a két
tárgypont képe két különálló csapra essen a retinán. Mivel a csapok egymástól lévő távolsága a
látógödörben 0,004 mm, ez normális szemnél azt jelenti, hogy az 1 m távolságban, egymástól 0,3
mm-re lévő két pontot még különállónak látja. Ez a szem felbontó képessége.
2. Milyen hegesztési eltérések mutathatók ki szemrevételezéssel?
Minden olyan eltérés, ami az MSZ EN ISO 6520-1 szabványban szerepel és kifut a felületre vagy a
felületen jelentkezik. Felület alatti hibáknál akkor láthatók, ha a kész varratfelület a leköszörült
felületet jelenti.
3. Mi a tolómérők mérési pontossága? Mi a nóniusz?
A hagyományos tolómérők mérési pontossága lehet, 0,05 és 0,02 mm pontosságú. A digitális
készülékeké 0 01 mm. A tolómérőt nem kell a hőmérséklet eltérésre kompenzálni. A nóniusz egy
segédskála, amely a főosztásnál pontosabb mértékű leolvasást tesz lehetővé.
4. Az MSZ EN 13018 szabvány szerint mit jelent a közvetett vizsgálat? Milyen
példákat ismer?
Közvetett vizsgálat az, amikor a fényút megszakad a vizsgáló szeme és a vizsgálat tárgya között.
Vizsgálat tárgya lehet egy műszaki fényképen látható tárgy vagy egy video rendszerrel követett
berendezés.

12-es kérdéscsoport

1. Mi a törésmutató? Milyen kapcsolatba hozható a fény terjedési sebességével?

A fénysugár optikailag sűrűbb közegbe lépve a beesési merőlegeshez törik (béta nagyobb, mint alfa)
illetve optikailag ritkább közegbe lépve a beesési merőlegestől törik. Minél sűrűbb a közeg annál
kisebb a fény terjedési sebessége.
2. Mit kell tartalmaznia a szemrevételezéses vizsgálati jegyzőkönyvnek?
A vizsgálat tárgyának adatai: név, méretek, anyagminőség, rajzszám, hegesztés módja, varrat
illesztés, felület stb. A technológia adatai: megvilágítás, mérőeszközök, segédeszközök, vizsgálati
utasítás, értékelési előírás, átvételi szint vagy minőségi osztály. Vizsgálat helye, ideje, személyzet
neve, tanúsítás száma. A vizsgálat eredménye szövegesen és valamilyen rajz, vázlat, fotó stb.
Aláírások és bélyegző.
3. A felületi hibákat (eltéréseket) milyen méretekkel jellemzünk?
Hosszúság, szélesség, átmérő, mélység, szögeltérés illetve befoglaló terület. Mindegyikre egy-egy
példa.
4. Ismertesse a 400-as kódszámú hegesztési eltéréseket és a várható előfordulási
helyeiket!
A 400-as hibák az összeolvadási hiányosságok, kötéshibák. Jellemzően a varratban illetve a varrat
és az alapanyag között helyezkednek el. VT vizsgálattal nem látható, kivéve ha lemunkálják a
varratkoronát és láthatóvá válnak.

13-as kérdéscsoport

1. Képtávolság, tárgytávolság, fókusztávolság és dioptria. Definiálja a

fogalmakat és a köztük lévő kapcsolatot!
képtávolság – a képsík és a fősík távolsága
tárgytávolság – a tárgysík és a lencse távolsága
fókusztávolság – A fókusztávolság (f) az objektív jellemző paramétere, a nagyítás mértékének
meghatározására használt mérőszám. Gyújtótávolságnak is nevezik. A fókusztávolság az optikai
lencse fősíkja és fókuszpontja (F)-, illetve a homorú tükör pólusa (a tükröző felület és a tengely
metszéspontja) és a fókuszpontja közötti távolság. A fókuszpont az a pont, ahová az objektív a
párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti (konkáv (homorú) tükör, gyűjtőlencse), vagy a
fénysugarak onnan indulnak ki (konvex (domború) tükör, szórólencse). A fókusztávolságot a
gyártók milliméterben adják meg.
dioptria - A dioptria a geometriai optika egyik lencsékre jellemző mennyisége. Értéke egyenlő a
vizsgált lencse méterben mért fókusztávolságának reciprokával. Jele dpt.

Tehát , ahol n a lencse törésmutatója, R1 és R2 a lencsét

alkotó két gömbfelület sugara. Ha a lencse egyik oldala sík, akkor annak görbülete végtelennek
számít, így a rá vonatkozó tag eltűnik az összegből. A konkáv felület negatív előjellel számít.
A dioptria, mint mértékegység a méter reciproka. Az Európai Unió szabványai szerint csak optikai
rendszerek törőerejének mérésére használható. Ez a rendszer lehet lencse, lencserendszer vagy
szem.
2. Ismertesse a hengerelt termékek jellegzetes felületi hibáit!
MI 17780 szabvány F1 függelékében előforduló jellegzetes hibák. És azok jellemzése.
3. Ismertesse a teljes visszaverődés jelenségét! Miként alkalmazzuk ezt a
jelenséget az üvegszál optikáknál?
Ha optikailag sűrűbb közegből, optikailag ritkább közegbe halad a fény, található olyan (alfa)
beesési szög, amelynél a megtört fénysugár a határfelületet súrolja. Ennél nagyobb beesési szög
esetén a beeső fénysugár teljes egészében visszaverődik. Ez a jelenség a teljes visszaverődés.
Ha az üvegszálba a határszögnél nagyobb szögben fényt bocsátunk a fény nem lép ki az oldalán,
hanem sok teljes visszaverődésen keresztül, alig gyengülve végighalad a több méter hosszú, akár
meghajlított üvegszálon is. Ezen az elven működnek az üvegszál optikák.
4. Ismertesse a 200-as kódszámú hegesztési eltéréseket és a várható előfordulási
helyeiket!
A 200-as kódok a gázüregek. Jellemzően a varratban helyezkednek el, kivéve azokat, amelyek a
felület irányára nyitottak (2017, 2018, 2024). Akkor jöhetnek még elő, ha a varratfelületet
lemunkáljuk.

14-es kérdéscsoport

1. Milyen fényforrásokat ismer?

Természetes és mesterséges. A természetes a Nap, a nappali fény erőssége, napszaktól függően.
Befolyásolja a légkör állapota is. Mesterséges – általában lámpák. Lehet közvetlen és közvetett.
2. Ismertesse a kovácsolt termékek jellegzetes felületi hibáit!
A kovácsolt termékeken jellemzően síkjellegű hibákat találunk. Ilyenek lehetnek a repedés,
rálapolás, húzási, megmunkálási nyomok stb.
3. Mitől függ a tárgy megvilágításának minősége?
Függ a megvilágítás erősségétől, a fényforrás fajtájától és állásától és függ még a fényforrás és
tárgytávolságtól.
4. Milyen nagyítókat ismer? Milyen nagyító a lupe és mekkora a szokásos
nagyítása?
Lupe 2-6x-os nagyítással (domború gyűjtőlencse). Binokuláris nagyító- 2 azonos nagyítású
lencsével rendelkezik, max. 30x-os nagyításig. Biológiai nagyító (áteső fényben történik a
vizsgálat)néhány százszoros nagyításig. Fém mikroszkóp (visszavert fényben történik a vizsgálat)
kb. 500-600-szoros nagyítás. Elektron mikroszkóp, akár több ezerszeres nagyítás.

15-ös kérdéscsoport

1. Mit értünk a "fény kettős természete" kifejezés alatt?

A fény hullám, ami egy láthatatlan, súlytalan közegben, az éterben terjed. (Ma is használjuk néha a
kifejezést: a rádió- és televízió adók az „éterbe” sugároznak.) A hullámtermészetnek alapvetően
ellentmondanak a fotocellában tapasztalható jelenségek. Az alap: a fény a fotocella alkálifémmel
bevont katódjára esve elektromos áramot gerjeszt, azaz elektronokat „üt ki” a felületből, mint egy
biliárdgolyó. A jelenség neve fényelektromos hatás vagy fotoeffektus. Változtatva a különböző
paramétereket az alábbi megfigyelések adódtak:
- Ha a fotocella anódjára a katódhoz képest negatív feszültséget kapcsolunk, és ezt növeljük, akkor
egy bizonyos küszöbfeszültség felett már nem jut elektron az anódra, mert elfogy a mozgási
energiája. Ebből az elektronenergia kiszámítható.
- Ha az anódra pozitív feszültséget kapcsolunk, akkor minden elektron eljut az anódig, ilyenkor a
mért áramerősségből a kilépő elektronok számára következtethetünk.
- Ha a fény intenzitását változtatjuk, akkor a várakozásokkal ellentétben nem a kilépő elektronok
energiája, hanem a számuk nő meg.
- Ha a fény hullámhosszát változtatjuk, akkor bizonyos, a katód anyagi minőségétől függő
hullámhossz felett nem lépnek ki elektronok a katódból, megszűnik az áram. Ez alatt a hullámhossz
alatt a kilépő elektronok energiája nő a hullámhossz csökkenésével.
Tehát a fénynek, mint egy közönséges mozgó testnek lendülete is van! Ez azt is jelenti, hogy ha
nekiütközik valaminek, akkor arra nyomást gyakorol. Erre nagyon szép bizonyíték az üstökösök
csóvája, melyet a Nap fénye igyekszik lesodorni az üstökösről, ezért a csóva mindig az üstökösnek a
Nappal ellentétes oldalán látható.)
Tehát minden test rendelkezik részecske- és hullámtulajdonságokkal is, a tömeg és a sebesség
határozza meg, hogy melyik jelleg a domináns. A fenti összefüggés az alapja az
elektronmikroszkópok működésének.
2. Milyen területen használjuk a binokuláris mikroszkópot? Mi a jellemző
nagyítási tartománya?
Két nagyítóból áll, melyek úgy vannak egymással összekötve, hogy a megfigyelő egyszerre mindkét
szemével szemlélheti ugyanazt a tárgyat. A fény két úton halad keresztül. Jellemző nagyítási
tartománya:12-30. A felületi egyenetlenségek sokkal jobban látszódnak.
3. Ismertesse a felület előkészítés és szétrakás módját durvalemez vizsgálatakor!
Durvalemezek előkészítése vizsgálatra általában szemcseszórással vagy köszörüléssel történik. A
szétrakást úgy kell elvégeztetni, hogy a lemez mindkét oldala és az élek is láthatók legyenek. A
felületeken nagyobb síkjellegű hibákat, bemetszéseket, repedéseket keresünk. Az éleken rétegesség
nyomait keressük. Amennyiben gyanú merül fel repedés, rétegesség jelenlétére, kiegészítő
vizsgálatot kérünk.
4. Ismertessen néhány, a sarokvarratok vizsgálatára alkalmas eszközt!
A varratmérő idomszerek közül több olyan is van, amelyik képes a sarokvarrat méreteit
számszerűsíteni. Fontosabb méretek: magasság, szélesség és az ömledék magassága.

16-os kérdéscsoport

1. Az MSZ EN 13018 szabvány szerint mit jelent a közvetlen vizsgálat? Mondjon

néhány példát.
Közvetlen vizsgálat az, amikor a megfigyelő szeme és a megfigyelt tárgy között folyamatos a fényút.
Ilyenek lehetnek: nagyító, szögtükör, boroszkóp.
2. Mi a parallaxis hiba? Miként lehet kiküszöbölni?
A mérő személy egyik leggyakrabban elkövetett hibája a leolvasási vagy parallaxis hiba. Általában
mutatós eszközöknél fordul elő, ha a mutató és a skála nem egy síkban helyezkedik el. A hiba akkor
jelenik meg, ha nem merőlegesen nézünk a műszerre. A hiba értékét nem számítással vesszük
figyelembe, hanem igyekszünk azt megszüntetni. A hibát csökkenti a vékony mutató és a mutató
mögé helyezett tükör alkalmazása. Ezek után merőleges ránézéssel a hiba megszüntethető.
3. Miért tehető felelőssé az 1-es szintű anyagvizsgáló?
Az 1. szinten tanúsított személy bebizonyította felkészültségét arra, hogy írásbeli utasítások
alapján, és 2. vagy 3. szintű személyzet felügyelete alatt képes a roncsolásmentes vizsgálatok
elvégzésére. A munkáltató a tanúsítványban meghatározott alkalmazási területen belül,
összhangban az RMV-utasításokkal, felhatalmazhatja az 1. szintű minősítéssel rendelkező személyt
a következőkre:
- a roncsolásmentes vizsgálat berendezéseinek üzembe helyezésére,
- a vizsgálatok elvégzésére,
- a vizsgálatok eredményeinek feljegyzésére és az írásos feltételek szerinti osztályozására,
- az eredmények jegyzőkönyvezésére.
Az 1. szintre tanúsított személyzetet nem szabad felelőssé tenni sem az alkalmazandó vizsgálati
eljárás vagy módszer megválasztásáért, sem a vizsgálati eredmények értelmezéséért.
4. Miért fontos endoszkópos vizsgálat előtt a behatolási útvonalat megtervezni?
Fontos információ lehet, hogy elég-e az endoszkópunk munkahossza. Nem tartalmaz az
endoszkópra káros anyagot a behatolási útvonal. Nincs-e olyan zárási lehetőség, aminek a
működtetése kárt tesz a készülékben. Nincs-e olyan szakasz, ahol az endoszkóp beszorulási
veszélynek van kitéve.

17-es kérdéscsoport

1. Milyen fényforrás esetében lép fel a félárnyék jelensége. Szerkessze meg az

árnyékképződést!
Ha nem pontszerű a fényforrás. Lásd Nap és Hold fogyatkozások.
2. Milyen gyakorisággal kell ellenőrizni a mérőeszközöket, miként kell az
ellenőrzés megtörténtét dokumentálni?
Az eszközöket a Minőségügyi Kézikönyvben előírt időközönként kell elvégezni. Minden kalibrálást,
hitelesítést dokumentálni kell.
3. Ismertesse a felület előkészítés módját öntvény vizsgálatakor!
Vasöntvények esetében általában sörtétezéssel, szemcseszórással történik az előkészítés. Lágyabb
öntvényeknél (bronz, alumínium stb.) elég lehet a vegyi tisztítás vagy zsírtalanítás.
4. Milyen hegesztési hibák fordulnak jellemzően elő sajtoló hegesztésekben?
Sajtoló hegesztésekben jellemzően kötéshibák vagy repedések fordulnak elő.

18-as kérdéscsoport
1. Ismertesse a lencsetörvényt!
A lencsék átlátszó, környezetüktől különböző törésmutatójú anyagokból készülnek. A lencse két
oldalát r1 és r2 sugarú gömbfelület darabok határolják. A görbületi középpontokra illeszkedő
egyenest optikai tengelynek nevezzük. A konvex (domború) gömbfelület görbületi sugarát pozitív, a
homorú (konkáv) felület görbületi sugarát negatív előjelűnek tekintjük. Domború üveglencsék
levegőben gyüjtőlencseként viselkednek. Ez azt jelenti, hogy az optikai tengellyel párhuzamosan
érkező fénysugarak a lencse túloldalán egy pontban, az un. fókuszpontban metszik egymást, azaz a
párhuzamos fénysugarakat egy pontba gyűjti. A jelenség, a lencsét határoló (belépő, és kilépő)
felületeken bekövetkező fénytörések következménye, azonban az un. vékony lencsék esetén e
fénytörési eseményeket úgy kezeljük, mintha egyetlen törési síkon következnének be. A fókuszpont
lencsétől (azaz a törősíktól) mért távolságát fókusztávolságnak nevezzük. A fénysugarak útja
megfordítható, ezért a fókuszpontból kiinduló (azon átmenő) fénysugarak a gyüjtőlencse túloldalán
az optikai tengellyel párhuzamosan haladnak. A fókusztávolság a lencse két oldalán ugyanaz, azaz
a 'jobbról' érkező fénysugarakkal, illetve a 'balról' érkező fénysugarakkal a lencse azonos módon
viselkedik.
Távolságtörvény vagy lencsetörvény: egy objektív akkor alkot éles képet, ha a gyújtótávolság,
valamint a tárgy- és képtávolság között a következő összefüggés áll fenn:

2. Az észleletek dokumentálásának milyen módszereit ismeri?

Fénykép, videó, rajz, vázlat vagy részletes leírás. Mindezek a jegyzőkönyv vagy a vizsgálati jelentés
részét képezik.
3. Milyen felületi előkészítés szükséges egy vasszerkezet (pl. távvezeték oszlop,
daru tartószerkezet) vizuális vizsgálatához?
Festék és rozsda eltávolítása.
4. Ismertesse a 300-as kódszámú hegesztési eltéréseket és a várható előfordulási
helyeiket!
A 300-as hibák a szilárd zárványok. Jellemző előfordulási helyük az ömledékben vagy az ömledék
felszínén van.