Mágnesporos vizsgálat

Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

1. Mi a tárgya az MSZ EN 10228-1 szabványnak?

a) kovácsolt acéltermékek mágnesezhető poros vizsgálata
b) kovácsolt acéltermékek ultrahangos vizsgálata
c) öntvények mágnesezhető poros vizsgálata
d) hegesztési varratok mágnesezhető poros vizsgálata

2. A vizsgálandó felületek érdessége befolyásolja-e az elérhető minőségi osztályt az MSZ

EN 10228-1 szerint?
a) nem
b) igen
c) csak akkor, ha Ra>12,5μm
d) csak akkor, ha Ra>20μm

3. Legalább mennyi ideig kell még folytatni a mágnesezést a szuszpenzió felhordását

követően az MSZ EN 10228-1 jelű szabvány szerint?
a) 2 másodperc,
b) 6 másodperc,
c) 8 másodperc,
d) 12 másodperc.

4. Nem fluoreszcens vizsgálóanyag esetén mekkora legyen a megvilágító fehérfény

erőssége az MSZ EN 10228-1 jelű szabvány szerint?
a) legalább 500 lux,
b) legalább 500 W/cm2,
c) legalább 800 lux,
d) legalább 1200 lux.

5. Fluoreszcens vizsgálóanyag esetén mekkora legyen a megvilágító UV-fény erőssége az

MSZ EN 10228-1 jelű szabvány szerint?
a) legalább 1200 lux,
b) legalább 12 W/m2,
c) legalább 800 lux,
d) legalább 10 W/m2.

6. Mekkora lehet az "d" elektróda-, vagy pólustávolság a mágnesezés során az MSZ EN

10228-1 jelű szabvány szerint?
a) 75  d  250 mm,
b) 50  d  250 mm,
c) 100  d  300 mm,
d) 75  d  300 mm,

7. Mekkora távolságot kell figyelmen kívül hagyni az elektróda / pólus felhelyezési

pontja körül a vizsgált terület meghatározásához, MSZ EN 10228-1 jelű szabvány
szerint?
a) kb. 15 mm,
b) kb. 50 mm,
c) kb. 5 mm,
d) kb. 25 mm.
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

8. Egy kovácsolt forgattyús tengely hosszirányú hibáinak kimutatására...

a) a tengelyt körülvevő tekercs,
b) a tengelyre hosszirányban felhelyezett járommágnes,
c) a tengelyen hosszirányban átvezetett váltakozó áram,
d) a tengelyen keresztirányban átvezetett egyenáram mágneses tere a legalkalmasabb.

9. Egy kovácsolt tengelyen lévő vállrész tövében körbefutó repedés leghatékonyabban...

a) a tengely két végére helyezett - megfelelő térerőt biztosító - póluspár,
b) a tengelyen hosszirányban átvezetett váltakozó áram,
c) a tengely mellett húzódó segédvezető,
d) a tengelyen hosszirányban átvezetett egyenáram segítségével mutatható ki.

10. Egy kovácsolt, felületi köszörüléssel készre munkált edzett fogaskeréken a várható
repedések legbiztonságosabban...
a) durva,
b) vegyes,
c) finom,
d) normál szemcseméretű vizsgálóporral mutathatók ki.

11. Melyik módszer a legeredményesebb egy kovácsolt fogaskerék fogárkában hosszanti

irányban húzódó repedés felderítésére?
a) áramátvezetés a fogárokra merőleges irányban,
b) az állandó mágnes, a fogárokkal párhuzamos pozícióval,
c) az állandó mágnes, fogárok irányára 45-os pozícióval,
d) a fogaskerék tengelyvonalában elhelyezett segédvezető.

12. Egy kovácsolt tárcsa homloklapján segédvezetékes vizsgálattal...

a) sugárirányú,
b) körkörös,
c) a sugáriránnyal 45-os szöget bezáró,
d) csak pontszerű folytonossági hiányok mutathatók ki.

13. Egy kovácsolt rudat körülvevő tekercs …

a) hosszirányú (tekercs tengelyével párhuzamos) hibák kimutatását teszi lehetővé.
b) hosszirányú mágneses teret kelt.
c) keresztirányú (tekercs tengelyére merőleges) mágneses teret kelt.
d) keresztirányú és hosszirányú hibakimutatást is biztosítja.

14. Kisméretű öntött csapágyház palástján tengelyirányú repedések várhatók. Melyik

eljárást célszerű alkalmazni?
a) tekercsmágnesezés,
b) pólusmágnesezés,
c) közvetlen áramátvezetés,
d) segédvezetékes mágnesezés.
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

15. A kovácsolt alkatrészt edzéssel hőkezelik. A munkafolyamat során repedések

jöhetnek létre. Milyen jellegű ezeknek a folytonossági hiányoknak a mágnesezhető poros
indikációja?
a) hálószerű,
b) helyi anyaghibából kiinduló, és jellegzetesen villaszerű,
c) éles bemetszéseknél, keresztmetszet változásoknál léphet föl, éles végű, olykor zegzugos,
d) egyenes lefutású.

16. Kovácsolt tengelyen az igénybevétel hatására fáradásos repedések alakulhatnak ki,

melyeknek a mágnesporos indikációja ...
a) hálószerű,
b) egyenes lefutású,
c) helyi anyaghibából, esetleg karcból indul ki, és jellegzetesen villaszerű,
d) éles bemetszéseknél, keresztmetszet változásoknál léphet föl, élesvégű, olykor zegzugos.

17. A kovácsolt alkatrészt edzik. Milyen hiba kialakulása várható a munkafolyamat

során?
a) fáradásos repedés,
b) melegrepedés,
c) köszörülési repedés,
d) hőkezelési repedés.

18. Dinamikus igénybevételnek kitett, kovácsolt tengelyen ...

a) hőkezelési repedésre,
b) gyűrődések megjelenésére,
c) fáradásos repedésre,
d) hidegrepedésre lehet számítani.

19. Melyik vizsgálati eljárást célszerű választani egy finoman megmunkált kovácsolt
tengely ellenőrzésére, ha hossz és keresztirányú hibák kimutatása a cél?
a) pólusmágnesezést,
b) közvetlen áramátvezetést és/vagy segédvezetős mágnesezést,
c) tekercsmágnesezést,
d) tekercsmágnesezést és pólusmágnesezést.

20. Kovácsolt alapanyagból készült, hőkezelt, sötét színű alkatrészek ellenőrzéséhez

melyik vizsgálóanyag típust választaná az alábbiak közül, kevésbé elsötétíthető vizsgálati
környezetben?
a) fluoreszkáló, olajbázisú,
b) fekete-fehér, nedves,
c) fluoreszkáló, szárazporos,
d) fluoreszkáló, vízbázisú.
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

21. Okoz-e problémát vizsgálattechnikai szempontból egy kovácsdarab felületén lévő

rozsdahártya?
a) nem, inkább segíti a vizsgálószer áramlását a felületen,
b) nem, ettől még kialakul a fluxusszóródás,
c) igen, mert lefedi a jelindikációt,
d) igen, mert mágnesesen szigetelő réteget jelent, és nem jön létre a fluxusszóródás.

22. Milyen módon állítható elő egy kovácsolt tengelyben hosszirányú mágneses tér?
a) mágnes pólusok keresztirányú felhelyezésével,
b) tengelyirányú áramátvezetéssel,
c) a tengelyt körülvevő tekerccsel ,
d) indukciós áramgerjesztéssel.

23. Milyen módon juttatják fel a remanencia módszernél a szárazport a vizsgálati

felületre, az alábbiak közül?
a) erre a célra a szárazpor nem használható,
b) örvényfazékkal,
c) kizárólag ecsettel,
d) kézi ráhintéssel.

24. Az alábbiak közül melyik alkatrész az, melynek vizsgálata után szükséges lehet a
demagnetizálás?
a) marótárcsa,
b) cső körvarrata,
c) vizsgálatot követően hőkezelt fogaskerék,
d) lágyvasból készült csapágyház.

25. Kovácsolt alapanyagból készült, hőkezelt, sötét színű alkatrészek ellenőrzéséhez

melyik vizsgálóanyag típust választaná az alábbiak közül, kevésbé elsötétíthető vizsgálati
környezetben? *
a) fluoreszkáló, olajbázisú,
b) fekete-fehér, nedves,
c) fluoreszkáló, szárazporos,
d) fluoreszkáló, vízbázisú.

26. Mit ért az "összefüggő hibajel" hossza alatt az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány?
a) a két legtávolabb lévő (szélső) hibajel ellentétes végei közötti távolság,
b) a két legtávolabb lévő (szélső) hibajel ellentétes végei közötti távolság fele,
c) az egyedi hibajelek hosszának összege,
d) az egyedi hibajelek hosszának 1.5-szeres.

27. Legfeljebb mekkora lehet a háttér-fehérfény erőssége UV-fénnyel történő értékelés

esetén az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány szerint?
a) 500 lux,
b) 50 lux,
c) 20 lux,
d) 800 lux.
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

28. Mekkora tangenciális térerősséggel érhető el általában a szükséges felületi

fluxussűrűség kovácsolt termékek esetében?
a) 0.2 - 0.6 kA/m,
b) 2 - 6 kA/m,
c) 0.8-1.2 kA/m,
d) 8-12 kA/m.

29. Foglalkozik-e az MSZ EN 10228-1:2000 az írásos vizsgálati utasítás formai és

tartalmi követelményeivel?
a) nem
b) igen
c) csak a formai követelményekkel
d) csak a tartalmi követelményekkel

30. Foglalkozik-e az MSZ EN 10228-1:2000 szabvány a megrendelő és a szállító közötti

megállapodással, a mágnesezhető poros vizsgálat tekintetében?
a) nem, mert ez a rendelő és a szállító "belügye"
b) nem, mert minden esetben a rendelő követelményeit és vizsgálati igényeit kell
kielégíteni
c) igen, a megállapodás minimális tartalmi követelményeit sorolja fel
d) igen, de csak az átvételi követelmények esetében

31. Mi az alkalmazási területe az MSZ EN 10228-1:2000 szabványnak?

a) kovácsolt termékek mágnesezhető poros vizsgálata során alkalmazott eljárások
b) ferromágneses anyagokból kovácsolt termékek mágnesezhető poros vizsgálata során
alkalmazott eljárást és elfogadási követelményeket tartalmazza
c) kovácsolt termékek roncsolásmentes vizsgálati lehetőségeit tárgyalja (köztük a
mágneses eljárást is) és megadja az elfogadási szinteket
d) kovácsolt termékekre vonatkozó elfogadási szinteket ad meg

32. Az MSZ EN 10228-1:2000 szerint a megrendelőnek és a szállítónak meg kell-e

állapodnia abban, hogy a vizsgálatot melyik gyártási fázis után kell elvégezni?
a) nem, mivel a rendelő és a szállító közötti megállapodással nem foglalkozik a szabvány
b) nem, mert csak az átvételi követelmények esetében kell megállapodás
c) nem, mert ezt egy MSZ EN ISO 9712 szerinti 2. fokozatú anyagvizsgálónak tudnia
kell
d) igen

33. Az MSZ EN 10228-1:2000 szerint miben nem kell feltétlenül megállapodni a

megrendelőnek és a szállítónak?
a) abban, hogy melyik gyártási fázis után kell elvégezni a mágnesezhető poros
vizsgálatot.
b) semmiben, mert ezzel a témakörrel nem foglalkozik a szabvány
c) a vizsgálatot végző személyében és végzettségében
d) az alkalmazható regisztrálási és átvételi követelményekben
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

34. Jóvá kell-e hagyni a megrendelőnek a vizsgálati utasítást az MSZ EN 10228-1:2000

szerint?
a) igen, minden esetben
b) nem, mert nem kötelező írásos vizsgálati utasítást készíteni
c) nem, mert a vizsgálati utasítás csak az anyagvizsgálatot végzőkre vonatkozik
d) igen, ha ebben előzetesen megállapodtak

35. Mit nem kell feltétlenül tartalmaznia az írásos vizsgálati utasításnak az MSZ EN
10228-1:2000 szerint?
a) a vizsgált felületrészeket az alkalmazott minőségi osztályok megadásával
b) a vizsgálóberendezések pontos típusát a gyártó megjelölésével
c) a vizsgálóberendezések kalibrálását és ellenőrzését
d) a vizsgálóanyagokat és - alkalmazása esetén- a kontrasztfestéket

36. Mit nem kell feltétlenül tartalmaznia az írásos vizsgálati utasításnak az MSZ EN
10228-1:2000 szerint?
a) a megvizsgálandó kovácsolt termékek leírását
b) az alkalmazandó mágnesezési eljárásokat
c) a lemágnesezésre vonatkozó információkat
d) a vizsgálati jegyzőkönyvek aláírási rendjét

37. Milyen minősítési és tanúsítási követelményeket támaszt az MSZ EN 10228-1:2000 a

vizsgálószemélyzettel szemben?
a) bármilyen, az MSZ EN ISO 9712-nek megfelelő minősítéssel és tanúsítással
rendelkezzen a vizsgálószemélyzet
b) a személyzet minősítése és tanúsítása csak az MSZ EN ISO 9712 szerinti lehet
c) bármilyen európai vagy amerikai rendszerben elfogadott minősítése és tanúsítása lehet
a vizsgálószemélyzetnek
d) MSZ EN ISO 9712 (EN ISO 9712) szerinti minősítés és tanúsítás, vagy legalább 5
éves, kovácsolt termékek mágneses vizsgálatában szerzett gyakorlat céges igazolása
szükséges

38. Melyik szabvány szerint kell kalibrálni és ellenőrizni a vizsgálóeszközöket az MSZ

EN 10228-1:2000 szerint?
a) MSZ EN ISO 9934-1
b) MSZ EN ISO 9934-2
c) MSZ EN ISO 9934-3
d) MSZ EN 10228-2

39. Milyen mágnesező eszköz alkalmazását teszi lehetővé az MSZ EN 10228-1:2000 ?

a) váltakozó áramú kézi járommágnes
b) kombinált mágnesezésre alkalmas berendezés
c) állandó mágnes
d) mindhárom fenti válasz igaz
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

40. Milyen felületi érdességi kategóriákat ad meg az MSZ EN 10228-1:2000 szabvány?

a) 3 kategóriába sorolja be a vizsgálati darabokat (sima, általános, durva)
b) 2 kategóriát ad meg a konkrét felületi érdesség megjelölése nélkül (általános, durva)
c) 2 felületi érdességi tartományt határoz meg a szabvány, melléjük rendelve az elérhető
minőségi osztályokat
d) 4 érdességi kategóriát ad meg (1-4), melyek a 6,3μm<R a<25μm átlagos felületi
érdességi tartományba esnek

41. Süllyesztékes kovácsdarabok mágneses vizsgálatához milyen szintű felületi

előkészítést ír elő az MSZ EN 10228-1:2000 ?
a) felületi minősége olyan legyen, hogy legalább a 3. minőségi osztály követelményeinek
feleljen meg
b) felületi minősége olyan legyen, hogy legalább az 1. és 2. minőségi osztály előírásainak
feleljen meg
c) felületi minősége olyan legyen, hogy a 4. minőségi osztály hibakimutatási
követelményeit is teljesíteni lehessen
d) az átlagos felületi érdessége (Ra) kisebb legyen, mint 12,5μm.

42. Alkalmazható-e egyirányú mágnesezés az MSZ EN 10228-1:2000 szerint?

a) nem, mert a felületet legalább két, egymásra megközelítően merőleges irányban kell
megvizsgálni
b) igen, ha a repedések várható jellege és iránya biztonsággal előre jelezhető és erről
megállapodás született a rendelő és a szállító között
c) nem, mert így nem biztosítható, hogy bármilyen irányú hiba kimutatható legyen
d) az anyagvizsgáló döntése szerint igen, ha ez vizsgálattechnikai szempontból
alátámasztható

43. Milyen típusú áram alkalmazható a mágneses vizsgálathoz az MSZ EN 10228-1:2000

szerint?
a) a vizsgáló döntésének megfelelően bármilyen, kivéve, ha előzetesen megegyezés
született ebben a kérdésben a rendelő és a vizsgáló között
b) minden esetben a megrendelő dönti el
c) minden esetben a vizsgáló dönti el
d) csak váltóáram használható

44. Hogyan osztályozza a hibajeleket az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány?

a) nem-lineáris hibajel, lineáris hibajel és egyedi hibajel,
b) egyedi hibajel és összefüggő (folytonos) hibajel,
c) egyedi hibajel, csoportos hibajel és összefüggő (folytonos) hibajel,
d) összefüggő (folytonos) hibajel, egyedi hibajel és soros hibajel.

45. Mit ért az "összesített hibahosszúság" alatt a MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány?
a) az összes kimutatott hibajel hosszának összege,
b) az összes kimutatott hibajel hossznak 1.5-szerese,
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

c) az összes kimutatott hibajel hosszának összege a referenciafelületen (148mm x 105mm)

belül,
d) az összes kimutatott hibajel hosszának összege a teljes vizsgált felületen.

46. Hány minőségi osztályt alkalmaz a MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány és hogyan
jelöli azokat?
a) 6-ot, A, B, C, D, E, F jelöléssel,
b) 6-ot, I...-...VI jelöléssel,
c) 4-et, A, B, C, D jelöléssel,
d) 4-et, 1, 2, 3, 4 jelöléssel.

47. Kell-e lemágnesezést végezni a vizsgálatot követően MSZ EN 10228-1:2000 jelű

szabvány értelmében?
a) igen, minden esetben,
b) nem,
c) igen, ha a két fél ebben megállapodik,
d) igen, ha a technikai lehetőségem adott.

48. Mekkora lehet a vizsgálat utáni remanens térerősség MSZ EN 10228-1:2000 jelű
szabvány szerint, ha a lemágnesezés is része a két fél közötti megállapodásnak?
a) 800 A/m, egyéb megállapodás hiányában,
b) 1200 A/m, egyéb megállapodás hiányában,
c) 500 kA/m, egyéb megállapodás hiányában,
d) 800 kA/m, egyéb megállapodás hiányában.

49. Milyen megoldást választana nagyméretű kovácsolt lépcsős tengely vizsgálatára?

a) segédvezetős mágnesezést,
b) részleges mágnesezést,
c) teljes (egy befogással történő) mágnesezést,
d) kombinált mágnesezést.

50. Tapasztalható-e térerősség változás kovácsolt lépcsős tengely különböző átmérőjű

palást-részein, ha teljes áramátfolyással történik a mágnesezés?
a) ha váltakozó áramú mágnesezésről van szó, nem,
b) igen, de csak ha egyenáramú mágnesezésről van szó,
c) igen, de csak ha váltakozó áramú mágnesezésről van szó,
d) minden esetben igen.

51. Kovácsolt alkatrész vizsgálatánál finom szemcseméretű vizsgálóport akkor

célszerű használni, ha a vizsgálati felület ...
a) szemcseszórt,
b) köszörült,
c) hőkezelt,
d) öntés utáni, natúr.

52. Történhet-e egynél több ponton a mágnesező áram bevezetése egy alakos
kovácsdarab vizsgálatakor?
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

a) nem, mert az ellentétesen folyó áramok mágneses terei leronthatják egymást,

b) igen, de csak előre megtervezett, kísérleti úton ellenőrzött helyeken,
c) nem, mert a mágneses tér homogenitása romolhat,
d) igen, de csak egyenáram alkalmazásakor.

53. Kovácsdarabban milyen igénybevétel hatására keletkezhetnek hálószerűen futó

repedések?
a) dinamikus terhelés,
b) hőkezelés,
c) köszörülés,
d) fárasztó igénybevétel.

54. Milyen repedések keletkezhetnek egy üzemelő kovácsolással készült forgattyús

tengelyen?
a) gyűrődéses repedések,
b) fáradásos repedések,
c) melegrepedések,
d) hidegrepedések.

55. Mi jellemző a fáradásos repedésekre?

a) hálószerűek,
b) vékony keresztmetszetű helyeken fordulnak elő,
c) feszültséggyűjtő helyeken, keresztmetszet átmeneteknél, ciklikus igénybevétel hatására
jönnek létre,
d) vastag keresztmetszetű helyeken fordulnak elő.

56. Okozhatja-e kovácsdarab hőkezelése repedések kialakulását?

a) igen, melegrepedések keletkezhetnek,
b) igen, fáradásos repedések keletkezhetnek,
c) nem, mert a hőkezelés oldja az anyagban lévő feszültséget,
d) igen, ún. hőkezelési repedések keletkezhetnek.

57. Az alábbiak közül választva hogyan lehet lemágnesezni nagyobb méretű alakos
kovácsdarabot?
a) hőkezeléssel, ha egyébként is elő van írva,
b) növekvő amplitúdójú, váltakozó áramú tekerccsel,
c) váltakozó áramú járom mágnessel,
d) csökkenő amplitúdójú egyenáramú tekerccsel.

58. Kovácsdarab vizsgálata esetén kötelező-e a Berthold-tárcsa használata ellenőrzés

céljából?
a) nem, helyette fluxa-méter is használható,
b) igen, minden esetben,
c) nem, helyette más térindikátor is használható,
d) igen, de csak a különleges igénybevételű alkatrészek vizsgálatakor.

59. Az alábbiak közül mit kell feltétlenül tartalmaznia egy kovácsdarab mágnesezhető
poros vizsgálatára vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvnek?
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

a) a vizsgálóeszköz kalibrálási bizonyítványát,

b) a vizsgálatot végzők gyakorlati idejét,
c) a vizsgálat helyszínét,
d) a vizsgálószer minőségi bizonyítványát.

60. Melyik termékre jellemző hiba a gázhólyagosság?

a) melegen alakított rúd,
b) kovácsdarab,
c) hidegen alakított rúd
d) cső.

61. Kovácsdarab mágnesezhető poros vizsgálatakor okozhat-e mágneses jelindikációt a

rálapolás?
a) nem, mert a rálapolás nem okoz jelentős permeabilitás változást,
b) igen, mert a rálapolás mentén lokálisan megváltozik a mágneses permeabilitás,
c) nem, mert a rálapolás nem okoz lokális permeabilitás változást,
d) nem, mert a rálapolás fémesen összefügg a gyártmány felületével, így nem jelent
folytonossági hiányt.

62. Hol kell számítani repedés megjelenésére alakos kovácsdarabok felületén?

a) nagy falvastagságú részeknél,
b) elsősorban keresztmetszet átmeneteknél,
c) éles vállrészeknél,
d) kis falvastagságú részeknél.

63. Kovácsdarab megmunkálása után mágneses vizsgálatot végez. Melyik hiba jelent
balesetveszélyt a vizsgálószemély számára?
a) rálapolás,
b) berágódás,
c) hólyagosság,
d) sorja.

64. Kovácsdarabok szárazporos, örvénydobban történő vizsgálatához alkalmazott

vizsgálópor szemcsemérete jellemzően …
a) 0.1 - 0.3 mm,
b) 0.05 - 0.1 mm,
c) 0.06 - 0.2 mm,
d) 0.3 – 0.5 mm.

65. Kovácsolt lépcsős tengely teljes hosszában történő áramátvezetésekor a különböző

átmérőjű részek felületén a mágneses térerő …
a) állandó,
b) a nagyobb átmérőjű helyen nagyobb,
c) a nagyobb átmérőjű helyen kisebb
d) az alkalmazott áramtípustól függ.
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

66. Kovácsdarab vizsgálatánál az alábbiak közül mit kell feltétlenül eltávolítani a

mágnesezhető poros vizsgálat előtt a vizsgálati felületről?
a) karc,
b) fátyol rozsda
c) rálapolás,
d) durva rozsdaréteg,

67. Kovácsdarab vizsgálatánál mi a teendő, ha nem egyértelmű a hibaindikáció?

a) ismételt vizsgálatot és szükség esetén egyéb, kiegészítő vizsgálatot kell végezni,
b) hibaként regisztrálom,
c) folyadékbehatolásos vizsgálattal kell meggyőződni az indikáció valódiságáról,
d) nem kell regisztrálni.

68. Milyen speciális problémát vet fel egy "melegüzemi" vizsgálat?

a) balesetvédelmi és munkavédelmi előírások fokozott betartása,
b) a vizsgálati darabok vizsgálat utáni tárolása,
c) speciális, vízbázisú vizsgálószer alkalmazása szükséges, tekintettel a munkadarabok
meleg / forró állapotára,
d) a vizsgálati darabok azonosítása.

69. Az MSZ 17780:1986 alapján a kovácsolás során keletkező makrohibák előfordulásuk

szerint lehetnek …
a) felületi és felület alatti hibák,
b) rendszertelen, ill. rendszeres hibák,
c) acélgyártási és megmunkálásból származó hibák,
d) hidegen és melegen alakított termékekre jellemző hibák.

70. Mikor tekinthető egyedinek a hibajel az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány

szerint, ha egyvonalban van egy másik hibajellel? Akkor, ha a két megfigyelt hibajel
közötti távolság a hosszabbik hosszának legalább…
a) 2-szerese,
b) 3-szorosa,
c) 6-szorosa,
d) 5-szöröse.

71. Mekkora tangenciális fluxussűrűségnek kell lennie a vizsgált felületen az MSZ EN

10228-1:2000 jelű szabvány értelmében?
a) 0.5 T (Tesla),
b) 2.4 T,
c) legalább 3 T,
d) legalább 1 T.

72. Hogyan kell előkészíteni a nyers kovácsolt felületet a vizsgálatra az MSZ EN 10228-
1:2000 szerint?
 Mágnesporos vizsgálat
Alakított-, (wp) és kovácsolt (f) termékek tesztek (75)

a) nem igényel külön előkészítést, mivel a mágneses vizsgálat viszonylag durva felületen
is alkalmas hibakimutatásra
b) csak homokszórással végezhető a felület előkészítése
c) szemcse vagy homokszórással, illetve köszörüléssel kell előkészíteni a vizsgálati
felületet
d) ha alapozó színt használunk (fekete-fehér mágnesezés), akkor nem feltétlenül
szükséges a felületi előkészítés, mivel ez kiegyenlíti a durva felületi egyenetlenségeket

73. El kell-e távolítani a vizsgálati felületről a vékony olajfilmet az MSZ EN 10228-

1:2000 szerint?
a) igen, minden esetben
b) csak akkor, ha vizsgálóanyagként szárazport alkalmazunk, mert ez beletapadhat az
olajfilmbe
c) csak fluoreszkáló vizsgálóanyag alkalmazása esetén, mert az olajok saját
fluoreszkálása zavaró háttérvilágítást okozhat
d) olajbázisú szuszpenzió alkalmazása esetén nem, egyéb vizsgálóanyagok használatakor
mindig el kell távolítani

74. Az MSZ EN 10228-1:2000 szerint az áramátfolyásos módszerrel végzett vizsgálat

esetében mikor kell megvizsgálni az elektróda érintkezési pontjait?
a) sohasem
b) fekete-fehér módszer esetén, mert a festékes felületen beéghet az anyag az elektróda
alatt
c) mindig
d) ha a vizsgálatot készre munkált felületen végzik

75. Mikor kell működési próbát végezni az MSZ EN 10228-1:2000 szerint?

a) ha a mágnesező készülékek kalibráltak és a vizsgálóanyagok műbizonylatoltak, akkor
erre nincs szükség, egyébként minden esetben
b) a vizsgálatot megelőzően kell elvégezni, a vizsgáló rendszer szabályszerű
működésének igazolására
c) csak külön megállapodás esetén, a vizsgálatot megelőzően kell elvégezni.
d) a vizsgálatokat megelőzően és a vizsgálatok befejezését követően kell elvégezni. A
vizsgálat eredménye csak akkor fogadható el, ha mindkét próba ugyanazt az
eredményt hozza.