Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

1. Mi a durvalemez gyártás kiinduló anyaga?

a) temperöntvény
b) lemezbuga
c) folyamatos öntésű tuskó
d) kovácsolt tömb

2. Mi a hengerelt acélok leggyakoribb belső hibája?

a) felületi revésedés
b) szélrepedés
c) rétegesség
d) kardosság

3. Mi a rálapolás?
a) szövetszerkezet torzulás
b) felületre kifutó belső folytonossági hiány
c) alakítás irányában elnyúlt, az alapanyaggal részben kapcsolatban lévő, finom,
d) a túltöltött, eltolódott szelvény anyagtöbbletének ráhengerlése a felületre

4. Mely anyagok munkálhatók meg egyszerűen képlékeny alakítással?

a) külső erő hatására deformálódó
b) nagy szilárdságú, szívós
c) ötvözött, nemesíthető
d) fémvegyületek

5. Milyen falvastagságú lemezt nevezünk durvalemeznek?

a) s  3 mm
b) s > 3 mm
c) a felület minősége alapján osztályozzák
d) attól függ, hogy a buga melyik részéből lett hengerelve

6. Melyik szabvány tartalmazza a "Képlékenyen alakított acélgyártmányok felületi és belső

makrohibái"-t?
a) MSZ EN 13018
b) MSZ EN ISO 6520-1
c) MI 17780
d) MI 12374

7. Hány tűréscsoportot ismer az MSZ EN 10243 szabványsorozat?

a) 2
b) 3
c) 4
d) 5

8. Melyik állítás nem igaz?

a) hidegalakításkor keményedik az anyag
b) melegalakításkor az újrakristályosodással járó kilágyulás megszünteti az alakítási
keményedést
c) minél nagyobb az alakítás hőmérséklete, annál kisebb erő szükséges az alakításhoz
d) az alakítási hőmérséklet növelésének csak kedvező hatása van

1
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

9. Az alakításokat hidegen és melegen való alakításokra osztjuk. Mit jelent itt a hidegen alakítás
kifejezés?
a) szobahőmérséklet alatti hőmérsékleten történő alakítást
b) a K°-ban kifejezett olvadáspont 80 % alatti hőmérsékleten történő alakítást
c) olyan alakítási hőmérsékletet, ahol az alakváltozás következményei a fémben, ötvözetben
utólag teljes mértékben megtalálhatók
d) azt, hogy az alakító szerszám hűtött vagy sem

10. A kovácsolható darabok gyártása milyen elő termékből indul ki?

a. Szürke vasöntvényből
b. Grafitos öntvényből
c. Acélöntvényből
d. Lágyacélból

11. A kovácsdarabok milyen technológiákkal készülhetnek?

a. Kézi kovácsolással
b. Sajtolással
c. Odorban történő kovácsolással
d. Mindhárom módszerrel

12. Mit ért átkovácsolási számon?

a. Az alakítási műveletek számát
b. Hányszor történt hő bevitel
c. A kemencébe helyezések számát
d. A kovácsdarabok forgatásának számát

13. A kovácsolási művelet alatt az acél szövetszerkezetében milyen átalakulás következik be?
a. Az acél szövetszerkezete durvaszemcsés lesz
b. Az acélban irányított lehűlés következik be
c. A szemcseszerkezet finomodik
d. Alapvető szövetszerkezeti átalakulások következnek be

14. A kovácsolás során milyen hibák keletkezhetnek?

a. Melegrepedések
b. Interkrisztallin repedések
c. Feszültség okozta repedések
d. Korróziós repedések

15. A kovácsdarabok alakítási műveletét követnie kell-e hőkezelésnek?

a. Nem
b. Igen
c. A kialakult feszültségállapot függvénye
d. A gyártási technológia az igénybevételt figyelembe véve határozza meg

16. A kovács darabok gyártását követő forgácsolás a kéregrepedéseket általában

a. Megszünteti
b. Feltárja
c. Bezárja
d. Szélesíti

2
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

17. A kész kovácsdarabok felületének szilárdságát tudja-e növelni?

a. Igen
b. Nem
c. Kéregedzéssel
d. Inkább csökkenteni kéne

18. A kovácsdarabok felületi kezelésének milyen veszélyei vannak?

a. Nincsenek veszélyei
b. Növekszik a felület irányába nyitott repedések kialakulásának veszélye
c. A technológiai időt növeli
d. A költségnövelés hatása veszélyes

19. A kovácsolás során keletkezett hibák javíthatók-e?

a. Általában nem
b. Hegesztéssel és azt követő hőkezeléssel igen
c. A bonyolultságtól függ
d. Az engedélyektől függ

20. Miért van szükség kovácsolt termékek gyártására?

a. Igazából nincs rá szükség, csak a tradíciók miatt alkalmazzuk
b. Felesleges, mert aránytalanul növeli a gyártási költségeket
c. Az adott anyagminőségre vonatkoztatott legnagyobb szilárdság csak ezzel a technológiával
biztosítható
d. Korróziós szempontból van óriási előnye

21. A kovácsolás során bekövetkezhet-e elszéntelenedés /dekarbonizáció / ?

a. Nem
b. Gyakran
c. Csak a nem ellenőrzött gyártás során
d. Ez a hiba az acélöntésre jellemző

22. Miért veszélyes a dekarbonizált réteg?

a. Csökkenti a felületi szilárdságot
b. Korróziós kiindulási forrás lehet
c. Növeli a felület szilárdságát, ezért repedésveszély áll fenn
d. Növeli az eróziós ellenálló képességet

23. Hogyan határozná meg legmegbízhatóbban egy kovácsdarab szilárdsági jellemzőit?

a. Számítással
b. Véges elem módszerrel
c. Egy többlet darab teljes körű mechanikai vizsgálatával
d. Mellékovácsolt próbatest vizsgálatával

24. Miért pontatlan a mellékovácsolt darab mechanikai vizsgálata?

a. Téves megállapítás, mert a legpontosabb
b. Nem modellezi az átkovácsolási számot
c. A próbatestek kimunkálása nehézkes
d. A mellékovácsolt próbatestek vizsgálata nem reprezentatív

3
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

25. A kovácsolási szálirányok milyen módszerrel mutathatók ki?

a. Ultrahangos vizsgálattal
b. Örvényáramos vizsgálattal
c. Szakítóvizsgálattal
d. Makro metszet vizsgálatával

26. A makro metszet vizsgálat milyen vizsgálati módszer?

a. Roncsolásmentes
b. Mechanikai
c. Keménységvizsgálati
d. Metallográfiai

27. Mit ért kovácsolás alatt?

a. Hidegalakítás, ütéssel
b. Képlékeny alakítás, ütéssel
c. Meleg alakítás. sajtolással
d. Képlékeny alakítás, hengerléssel

28. Az átkovácsolás megfelelőségét milyen helyes átkovácsolási szám jellemzi?

a. 0.5
b. 1-1.5
c. 2.5-3
d. 15

29. A kovácsolási hőmérséklet kevésbé ötvözött anyagon hány Celsius fok?

a. 850-1100
b. 1250-1300
c. 600-950
d. 850-1150

30. A kovácsolás milyen szövetszerkezetből indul ki?

a. Ferrit
b. Perlit
c. Martenzit
d. Ausztenit

31. Az alakítás során mi történik a szemcseszerkezettel?

a. Durvul
b. Öregszik
c. Edződik
d. Finomszemcsés szálirány alakul ki

32. A kovácsolás minden irányba homogén szövetszerkezetet hoz létre?

a. Nem, irányfüggő
b. Minden irányban homogén
c. Függ az átkovácsolási számtól
d. Durvaszemcsés heterogén

4
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

33. A kovácsolás során az öntecsben lévő zárványok hogyan alakítódnak?

a. Együtt, képlékenyen az acéllal
b. Jobban alakíthatók, mint az acél
c. Széttöredeznek és finom zárvánnyá alakítódnak
d. Az acélban repedést okozhatnak, esetleg a felületre is kifutnak

34. Milyen hibát okozhat a kovácsolt acélban maradó hidrogén?

a. Finomítja a szemcséket
b. Jobb alakíthatóságot okoz
c. Növeli a szilárdságot
d. Pelyhességet okoz

35. A kovácsdarabok belső hibáit milyen roncsolásmentes vizsgálattal ellenőrizhetik?

a. Mágnesezhető poros vizsgálattal
b. Örvényáramos módszerrel
c. Röntgen diffrakcióval
d. Ultrahanggal

36. Az alábbi anyagok közül melyik készülhetett kovácsolással?

a. I profil
b. Vasúti sin
c. Csőkarima
d. Szivattyúház

37. Melyik alakítási technológia eredményez szívós terméket?

a. Hengerlés
b. Sajtolás
c. Duzzasztás
d. Kovácsolás

38. A kovácsolás a hideg ütőmunka értéket hogy befolyásolja?

a. Nem befolyásolja
b. Csökkenti
c. Növeli
d. Jelentősen növeli

39. A kovácsdarab széntartalom növekedése hogyan befolyásolja a szilárdsági értékét?

a. Csak hőkezeléssel együtt van értelme széntartalmat növelni
b. Növeli
c. Csökkenti
d. Nincs számottevő befolyása

40. A kovácsolás milyen alaptípusait ismeri?

a) hosszirányú, keresztirányú, ferdeirányú
b) lapos, hosszú, lyukasztott
c) alakító, termikus, eróziós
d) szabadalakító, süllyesztékes

5
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

41. A kovácsolás során

a) változik a fém alakja és anyagszerkezete
b) változik a fém sűrűsége, alakja és mechanikai tulajdonságai
c) változik a fém összetétele
d) nem változnak a fém tulajdonságai

42. Melyik szabványsorozat tárgya a süllyesztékben kovácsolt acél kovácsdarabok mérettűrése?

a) MSZ EN 10250
b) MSZ EN ISO/IEC 17025
c) MSZ EN ISO 377
d) MSZ EN 10243

43. Mi a célja a szabadon alakító kovácsolásnak?

a) szakítószilárdság növelés
b) alakmegadás
c) kristályszerkezet átalakítás
d) alakmegadás és kristályszerkezet homogenizálás

44. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti második tűréscsoport tartalmazza a

a) vastagsági tűréseket
b) egyenesség és síklapúság tűréseit
c) átmérők, lépcsők, hosszúság, elcsúszás és egytengelyűség tűréseit
d) alakeltérések tűréseit

45. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti harmadik tűréscsoport tartalmazza az

a) egyéb tűréseket
b) egyenességre és síklapúságra vonatkozó tűréseket
c) átmérőre és hosszúságra vonatkozó tűréseket
d) vastagságra vonatkozó tűréseket

46. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti negyedik tűréscsoport tartalmazza az

a) átmérő és elcsúszás tűréseit
b) középpontok közötti távolság tűréseit
c) a vastagság tűréseit
d) nyírt végek és mély lyukak egytengelyűségének mérettűréseit

47. Süllyesztékben lekovácsolt munkadarabon gerinc, gerincek képződtek. Mi lehet az oka?

a) lassú alakítás
b) alacsony hőmérséklet
c) elrepedt a süllyeszték
d) helytelen üregkialakítás

48. Az MSZ EN 10243 szabványsorozat szerinti első tűréscsoport tartalmazza a

a) vastagsági tűréseket
b) egyenesség és síklapúság tűréseit
c) átmérők, lépcsők, hosszúságok, elcsúszás belső méretek tűréseit
d) felületek, mély lyukak, nyírt végek tűréseit

6
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

49. Melyik állítás nem igaz?

a) a fánc segíti a süllyeszték teljes kitöltését
b) a fánc-vastagságnál vékonyabb rész a süllyesztékbe vert munkadarabon nem lehet
c) a fánc segíti a darab kivételét a szerszámból
d) a fáncot fáncoló szerszámmal távolítjuk el

50. Milyen összetételű acélból készülnek a süllyesztékek?

a) Mn
b) Cr, Mo, V
c) Cr, Ni
d) Cr, Mo, Ni, W

51. Mi a fánc?
a) félkész gyártmány sorjája
b) vágás során keletkező, legyűrt anyag
c) osztott süllyeszték réseibe kifolyó felesleges anyag (sorja)
d) éles saroknál feltorlódó anyag

52. Milyen mértékű átkovácsolásnál alakul ki határozott szálirány?

a) 1,2 - 1,5-szörös
b) 2,5-szörös
c) 2,5 - 3,5-szörös
d) 3,5-szörös feletti

53. A szabadalakító kovácsolás egyik művelete a szélesítés. Melyik állítás nem igaz?
a) a szélesítő vas félgömbölyű
b) szélesítés közben a munkadarab alig nyúlik
c) szélesítés utolsó fázisaként sima felső üllővel a felületet simára vésik
d) a szélesítő vas fixen van a kalapácshoz rögzítve

54. Mi a nyomókúp
a) alakító szerszám
b) technológiai anyagvizsgálat eszköze
c) a gőzpöröly alkatrésze
d) kovácsolás során a megfolyó és kitérő részecskék hatásfelülete

55. Miért forgatják szabadalakító kovácsolás során 90°-kal el a munkadarabot alakítási lépésenként?
a) szabályos alakú legyen a kovácsolt termék
b) a nyomókúpok záródjanak, és a teljes keresztmetszet homogén legyen
c) a kézi kovácsolás során alakult ki
d) nem fordítják el

56. A szabadalakító kovácsolás egyik művelete a zömítés. Kézi kovácsolásnál miért csak rövid
munkadarabokat zömítenek?
a) ha a hossz nagyobb, mint a szélesség három és félszerese, a darab kihajlik
b) a hosszú munkadarab gyorsan alakítási hőmérséklet alá hűl
c) hosszú darab nem kovácsolható át
d) nehéz merőlegesen behelyezni a munkadarabot

7
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

57. Mi a nyakalás?
a) bevágás és nyújtás
b) négyoldali bevágás
c) zömítés és nyújtás
d) csavarás és nyújtás

58. Mi az áttörés?
a) a darab tengelyvonala síkban egymástól el van törve
b) lyukasztás
c) teljes keresztmetszetben történő bevágás
d) fúrás

59. Melyek a belső hibák?

a) felszakadás, fogyási vonal
b) hólyagosság, rálapolás
c) dekarbonizálódás, kagylósság, pelyhesség
d) kardosság, pikkely

60. Melyek a külső hibák?

a) dekarbonizálódás, dúsulás
b) fogyási üreg, gázhólyagosság
c) kagylósság, pelyhesség
d) felszakadás, hideg berágódás

61. Melyek a belső hibák?

a) zárványosság, rétegesség
b) rálapolás, repedés
c) őrlés, kitöredezés
d) kardosság, hullámosság

68. Mi a pikkely?
a) ráégett olajtól vagy emulziótól származó színes folt
b) a túltöltött, eltolódott szelvény anyagtöbbletének ráhengerlése vagy rányomása a felületre
c) az alakított acélgyártmány felületi rétegének az alapfémtől való részleges, leveles elválása
úgy, hogy az alapanyaggal részben még kapcsolatban van
d) tekercsek lecsévélésekor keletkezett keresztirányú megtörés

69. Mi a belső szakadás?

a) a karbontartalom csökkenése az acélgyártmány külső rétegében: töreten vagy maratott metszeten
a környezetnél világosabb színű réteg
b) a folyékony acél dermedésekor keletkező gázhólyagok maradványai az acélgyártmány
belsejében
c) az acélgyártmány - melegalakításra merőleges - töretén durvaszemcsés, sima felületű
bemélyedések formájában jelentkező, a kristályhatárokon húzódó repedés
d) az acélgyártmány közepétől a felület felé haladó folytonossági hiány

70. Milyen szempontok szerint osztályozza a makró hibákat az MSZ 17780 szabvány?
a) megjelenési helyük, eredetük, észlelhetőségük és előfordulási gyakorisága szerint
b) kohászati és hőkezelési
c) gyártási, szállítási
d) méretük szerint

8
 Alakított és kovácsolt szakterületi, eljárástól független általános tesztkérdések

71. Milyen hibákra osztja az MSZ 17780 szabvány az acélgyártmányok makró hibáit?
a) öntési és alakítási hibákra
b) gyártási és tárolási hibákra
c) felületi és belső hibákra
d) jelentős és jelentéktelen hibák

72. Mi a beszakadás?
a) az acélgyártmányok felületéhez közel lévő, alakításkor részben vagy egészben a felületre kerülő
gázhólyagokból vagy nemfémes zárványokból származó, hosszirányú folytonossági hiány
b) az acélgyártmányok belsejébe hatoló, különböző irányú, viszonylag széles folytonossági hiány
c) az acélgyártmány felületének szabálytalan alakú kiemelkedése
d) hőkezeléskor a fémes felületen keletkező vékony oxidhártya

73. Mi a különbség a megmunkálási hozzáadás és a mérettűrés között?

a) a két fogalom azonos
b) a megmunkálási hozzáadás nagyobb
c) a mérettűrés nagyobb
d) a megmunkálási hozzáadás egy méretelőírás a darab elkészítéséhez, míg a mérettűrések
meghatározzák, hogy a megadott kovácsolási méretek milyen határok között tartandók be

74. Melyik szabvány tárgya a nemvasfémekből és ötvözetükből készült előtermékek és félgyártmányok

felületi hibáinak fogalommeghatározása?
a) MSZ 1778
b) MSZ 12374
c) MSZ EN 13018
d) MSZ EN 10254

75. Mik a folyási vonalak?

a) hőkezeléskor a fémes felületen keletkező, sárgától a szürkéig terjedő színű, vékony oxid hártya
b) lágyított vagy öregített acélgyártmányok hidegalakításkor keletkező felületi rajzolatok
c) a helyenként durva vagy repedezett felületű henger szakaszosan vagy folyamatosan jelentkező
vonalas vagy hálós rajzolata
d) túlpácolásból származó folytonossági hiányok

76. Hengeres, kovácsolt tengely mely részleteit vizsgálná legalaposabban fáradásos repedés
szempontjából?

A. Tengelycsapokat
B. Íves átmeneteket
C. Kuplungtárcsákat
D. Tengelyvégeket