4/1

Mágnesezhető poros vizsgálat tesztkérdések

kovácsolt termékek - eljárástól függő kérdések
1-2. fokozat

1. Mi az alkalmazási területe az MSZ EN 10228-1:2000 szabványnak?

a) kovácsolt termékek mágnesezhető poros vizsgálata során alkalmazott eljárások
b) ferromágneses anyagokból kovácsolt termékek mágnesezhető poros vizsgálata
során alkalmazott eljárást és elfogadási követelményeket tartalmazza (X)
c) kovácsolt termékek roncsolásmentes vizsgálati lehetőségeit tárgyalja (köztük a
mágneses eljárást is) és megadja az elfogadási szinteket
d) kovácsolt termékekre vonatkozó elfogadási szinteket ad meg

2. Foglalkozik-e az MSZ EN 10228-1:2000 szabvány a megrendelő és a szállító közötti

megállapodással, a mágnesezhető poros vizsgálat tekintetében?
a) nem, mert ez a rendelő és a szállító "belügye"
b) nem, mert minden esetben a rendelő követelményeit és vizsgálati igényeit kell
kielégíteni
c) igen, a megállapodás minimális tartalmi követelményeit sorolja fel (X)
d) igen, de csak az átvételi követelmények esetében

3. Kovácsolt termékek mágnesezhető poros vizsgálatához, szükséges-e írásos

vizsgálati utasítás az MSZ EN 10228-1:2000 szerint?
a) igen (X)
b) nem
c) csak ha a megrendelésben ezt kikötötték
d) csak akkor, ha a vizsgálatot MSZ EN 473 szerinti 1. fokozatú anyagvizsgáló végzi

4. Foglalkozik-e az MSZ EN 10228-1:2000 az írásos vizsgálati utasítás formai és

tartalmi követelményeivel?
a) nem
b) igen (X)
c) csak a formai követelményekkel
d) csak a tartalmi követelményekkel

5. Az MSZ EN 10228-1:2000 szerint az áramátfolyásos módszerrel végzett vizsgálat

esetében mikor kell megvizsgálni az elektróda érintkezési pontjait?
a) sohasem
b) fekete-fehér módszer esetén, mert a festékes felületen beéghet az anyag az
elektróda alatt
c) mindig
d) ha a vizsgálatot készremunkált felületen végzik (X)

6. Mikor kell működési próbát végezni az MSZ EN 10228-1:2000 szerint?

a) ha a mágnesező készülékek kalibráltak és a vizsgálóanyagok műbizonylatoltak,
akkor erre nincs szükség, egyébként minden esetben
b) a vizsgálatot megelőzően kell elvégezni, a vizsgáló rendszer szabályszerű
működésének igazolására (X)
c) csak külön megállapodás esetén, a vizsgálatot megelőzően kell elvégezni.
d) a vizsgálatokat megelőzően és a vizsgálatok befejezését követően kell elvégezni.
A vizsgálat eredménye csak akkor fogadható el, ha mindkét próba ugyanazt az
eredményt hozza.
 4/2
7. El kell-e távolítani a vizsgálati felületről a vékony olajfilmet az MSZ EN 10228-
1:2000 szerint?
a) igen, minden esetben (X)
b) csak akkor, ha vizsgálóanyagként szárazport alkalmazunk, mert ez beletapadhat az
olajfilmbe
c) csak fluoreszkáló vizsgálóanyag alkalmazása esetén, mert az olajok saját
fluoreszkálása zavaró háttérvilágítást okozhat
d) olajbázisú szuszpenzió alkalmazása esetén nem, egyéb vizsgálóanyagok
használatakor mindig el kell távolítani

8. Hogyan kell előkészíteni a nyers kovácsolt felületet a vizsgálatra az MSZ EN

10228-1:2000 szerint?
a) nem igényel külön előkészítést, mivel a mágneses vizsgálat viszonylag durva
felületen is alkalmas hibakimutatásra
b) csak homokszórással végezhető a felület előkészítése
c) szemcse vagy homokszórással, illetve köszörüléssel kell előkészíteni a vizsgálati
felületet (X)
d) ha alapozó színt használunk (fekete-fehér mágnesezés), akkor nem feltétlenül
szükséges a felületi előkészítés, mivel ez kiegyenlíti a durva felületi
egyenetlenségeket

9. Mekkora tangenciális fluxussűrűségnek kell lennie a vizsgált felületen az MSZ EN

10228-1:2000 jelű szabvány értelmében?
a) 0.5 T (Tesla),
b) 2.4 T,
c) legalább 3 T,
d) legalább 1 T. (x)

10. Mekkora tangenciális térerősséggel érhető el általában a szükséges felületi

fluxussűrűség kovácsolt termékek esetében?
a) 0.2 - 0.6 kA/m,
b) 2 - 6 kA/m, (x)
c) 0.8-1.2 kA/m,
d) 8-12 kA/m.

11. Legfeljebb mekkora lehet a háttér-fehérfény erőssége UV-fénnyel történő értékelés

esetén az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány szerint?
a) 500 lux,
b) 50 lux,
c) 20 lux, (x)
d) 800 lux.

12. Mikor tekinthető egyedinek a hibajel az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány

szerint, ha egyvonalban van egy másik hibajellel?
Akkor, ha a két megfigyelt hibajel közötti távolság a hosszabbik hosszának
legalább
a) 2-szerese,
b) 3-szorosa,
c) 6-szorosa,
d) 5-szöröse. (x)
 4/3
13. Mit ért az "összefüggő hibajel" hossza alatt az MSZ EN 10228-1:2000 jelű
szabvány?
a) a két legtávolabb lévő (szélső) hibajel ellentétes végei közötti távolság, (x)
b) a két legtávolabb lévő (szélső) hibajel ellentétes végei közötti távolság fele,
c) az egyedi hibajelek hosszának összege,
d) az egyedi hibajelek hosszának 1.5-szeres.

14. Milyen alakú indikációkkal foglalkozik az MSZ EN 10228-1:2000 jelű szabvány?

a) egyenes és nem-lineáris indikációkkal,
b) csak egyenes indikációkkal, amelyeknek hosszúsága legalább háromszorosa a
szélességének, (x)
c) csak egyenes indikációkkal, amelyeknek hosszúsága legalább ötszöröse a
szélességének,
d) csak összefüggő, soros indikációkkal.

15. A kovácsolt alkatrészt edzéssel hőkezelik. A munkafolyamat során repedések

jöhetnek létre. Milyen jellegű ezeknek a folytonossági hiányoknak a mágnesporos
indikációja?
a) hálószerű,
b) helyi anyaghibából kiinduló, és jellegzetesen villaszerű,
c) éles bemetszéseknél, keresztmetszet változásoknál léphet föl, élesvégű, olykor
zegzugos, (X)
d) egyenes lefutású.

16. Kovácsolt tengelyen az igénybevétel hatására fáradásos repedések alakulhatnak ki,

melyeknek a mágnesporos indikációja ...
a) hálószerű,
b) egyenes lefutású,
c) helyi anyaghibából, esetleg karcból indul ki, és jellegzetesen villaszerű, (X)
d) éles bemetszéseknél, keresztmetszet változásoknál léphet föl, élesvégű, olykor
zegzugos.
17. A kovácsolt alkatrészt edzik. Milyen hiba kialakulása várható a munkafolyamat
során?
a) fáradásos repedés,
b) melegrepedés,
c) köszörülési repedés,
d) hőkezelési repedés. (X)

18. Dinamikus igénybevételnek kitett, kovácsolt tengelyen ...

a) hőkezelési repedésre,
b) gyűrődések megjelenésére,
c) fáradásos repedésre, (X)
d) hidegrepedésre lehet számítani.

19. Melyik vizsgálati eljárást célszerű választani egy finoman meg-munkált kovácsolt
tengely ellenőrzésére, ha hossz és keresztirányú hibák kimutatása a cél?
a) pólusmágnesezést,
b) közvetlen áramátvezetést és/vagy segédvezetős mágnesezést,
c) tekercsmágnesezést,
d) tekercsmágnesezést és/vagy pólusmágnesezést. (X)
 4/4
20. Kovácsolt alapanyagból készült, hőkezelt, sötét színű alkatrészek ellenőrzéséhez
melyik vizsgálóanyag típust választaná az alábbiak közül, kevésbé elsötétíthető
vizsgálati környezetben?
a) fluoreszkáló, olajbázisú,
b) fekete-fehér, nedves, (X)
c) fluoreszkáló, szárazporos,
d) fluoreszkáló, vízbázisú.

21. Az alábbiak közül melyik alkatrész az, melynek vizsgálata után szükséges lehet a
demagnetizálás?
a) marótárcsa, (X)
b) cső körvarrata,
c) vizsgálatot követően hőkezelt fogaskerék,
d) lágyvasból készült csapágyház.

22. Az MI 17780:1986 alapján a kovácsolás során keletkező makrohibák előfordulásuk

szerint lehetnek …
a) felületi és felület alatti hibák,
b) rendszertelen, ill. rendszeres hibák, (X)
c) acélgyártási és megmunkálásból származó hibák,
d) hidegen és melegen alakított termékekre jellemző hibák.

23. Milyen módon juttatják fel a remanencia módszernél a szárazport a vizsgálati

felületre, az alábbiak közül?
a) erre a célra a szárazpor nem használható,
b) örvényfazékkal, (X)
c) kizárólag ecsettel,
d) kézi ráhintéssel.

24. Milyen módon állítható elő egy kovácsolt tengelyben hosszirányú mágneses tér?
a) mágnespólusok keresztirányú felhelyezésével,
b) tengelyirányú áramátvezetéssel,
c) a tengelyt körülvevő tekerccsel , (X)
d) indukciós áramgerjesztéssel.

25. Okoz-e problémát vizsgálattechnikai szempontból egy kovácsdarab felületén lévő

rozsdahártya?
a) nem, inkább segíti a vizsgálószer áramlását a felületen,
b) nem, ettől még kialakul a fluxusszóródás, (X)
c) igen, mert lefedi a jelindikációt,
d) igen, mert mágnesesen szigetelő réteget jelent, és nem jön létre a fluxus-szóródás.