Biofizikai alapismeretek 1

Az elektromágneses sugárzás
Dr. Tandori Júlia
tandori.julia@med.u-szeged.hu
 Az elektromágneses sugárzás
Tulajdonságai 2

Az elektromágneses sugárzás egymásra merőlegesen haladó, oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a
térben hullám formájában terjed, miközben energiát és impulzust szállít.

Az elektromágneses hullámok c terjedési sebessége légüres térben a vákuumbeli fénysebességgel egyenlő

(300 000 km/s), vákuumtól különböző közegben ennél kisebb érték.
Az elektromágneses sugárzás
Spektruma 3

hullámhossz frekvencia sugárzásfajta

<10 pm >30 EHz gamma-sugárzás
10 pm–1 nm 300 PHz–30 EHz röntgensugárzás
1 nm–380 nm 789 THz–300 PHz ultraibolya (UV-)
sugárzás

400 nm–700 nm 384 THz–789 THz látható fény

780 nm–1 mm 789 THz–300 GHz infravörös (IR-)
sugárzás

300 µm–30 cm 1 THz–1 GHz mikrohullámú

sugárzás
1 mm–100 000 km 3 Hz–300 GHz rádióhullámok
 Az elektromágneses sugárzás
A látható fény észlelése – fizikai jellemzők 4
frekvencia/hullámhossz ( → szín) E P
I 
A t A
ahol I a hullám intenzitása, E az
energia, t az idő, A a felület, P
a teljesítmény

polarizáció – a transzverzális
  
c   f    hullámban a rezgés a haladási

ahol c a hullám adott

T 2
közegbeli terjedési sebessége,
λ a hullámhossz, f a
frekvencia.
k irányra merőleges egyetlen síkban
zajlik. A szemüveg polarizátorként
viselkedik, csak a függőleges irányú
hullámokat engedi át.
(mi nem érzékeljük, de pl. a
az EM tér erőssége ( → intenzitás) méhek, madarak igen)
 Az elektromágneses sugárzás
A látható fény észlelése - visszaverődés 5
minden visszaverődik – fehér minden
elnyelődik – fekete

részben elnyelődik – szürke

Ha szelektíven – adott hullámhossztartományon - nyel el az anyag, akkor a szubtraktív (kivonó)

színkeverés szerint a többi visszaverődik, és az így kialakult színt látjuk. A levél zöld, mert a
klorofillok a vörös és az ibolya színt nyelik el.
 Az elektromágneses sugárzás
A látható fény észlelése - fényelnyelődés 6

Áteresztőképesség/ l - rétegvastagság
𝐼
Transzmittancia (T) 𝑇= ∙(100 % )
𝐼0
Elnyelőképesség/
Abszorbancia (A)/ 𝐼0
Optikai denzitás (OD) 𝐴=𝑙𝑜𝑔
𝐼
Beer-Lambert-törvény: A=𝜀 ∙ 𝑐 ∙ 𝑙
Az oldat elnyelése arányos az oldat koncentrációjával (c) és rétegvastagságával (l), az arányossági tényező az
anyagi minőségtől és hullámhossztól függő moláris elnyelési állandó (ε).
(Koncentráció meghatározás abszorbancia mérésből: otthon szörpkeverés, laborban reagens hozzáadásával
vagy eleve színes anyagokkal végzett analitikai vizsgálatok.)
 Az elektromágneses sugárzás
A spektrofotometria elmélete 7

abszorpciós és emissziós spektrum (lumineszcencia:

fluoreszcencia és foszforeszcencia

gerjesztődés és relaxáció (hő vagy fény)

Az elektromágneses sugárzás
A spektrofotometria gyakorlata 8

Abszorpciós spektrum mérése

hullámhosszanként
Az elektromágneses sugárzás
A fény kettős természete: részecske-hullám kettősség
fotoelektromos hatás –
interferencia – részecsketermészet
hullámtermészet Ha akkora energiájú foton
éri a fémet, ami nagyobb az
elektron kötési energiájánál,
akkor kilép az elektron,
ionizáció történik.
9
A fotonelmélet szerint az elektromágneses
sugárzás (így a látható fény is) tömeg
nélküli részecskékből, ún. fotonokból áll,
melyek az elektromágneses jelenségek
lezajlásáért felelősek. A fotonok a
vákuumban fénysebességgel terjednek,
nem rendelkeznek elektromos töltéssel,
azonban energiát és impulzust szállítanak.
A fotonok E energiája arányos az
elektromágneses sugárzás f
frekvenciájával:
E  h f
Az elektromágneses sugárzás
Optika – a fényterjedés jelenségei 10

teljes visszaverődés
Ha a fény a határszögnél
nagyobb szögben esik két
fényvisszaverődés közeg határfelületére
miközben a sűrűbb
közegből a ritkább felé
halad, akkor visszaverődik.

Az optikai szálak,
endoszkópok működése a
fénytörés teljes visszaverődésen
alapul
Az elektromágneses sugárzás
Optika – leképező elemek 11
tükrök gyűjtőlencse szórólencse

A leképező elemekre jellemző a

törőerő:
1
D
f
A távolság a lencse középpontja és
mértékegysége: 1/m = dioptria
gyűjtőlencséknél a fénysugarak találkozási
pontja között a fókusztávolság (f)
lencsék

A retinán valós, fordított állású,

kicsinyített kép keletkezik.
Az elektromágneses sugárzás
Optika – az emberi szem: adaptáció 12

A szem egyszerű, két gyűjtőlencséből álló vékonylencsékből álló lencserendszer

objektívvel modellezhető: a külső a eredő törőereje:
szaruhártya, a belső a szemlencse.

D  D1  D2  ...
Szivárványhártya: szem színét meghatározza,
csökkenti a szembe jutó fény mennyiségét.

Pupilla: a fényrekesz szerepét tölti be, átmérője

a fényerősséggel fordítottan változik.

Az üvegtesten áthaladó fénysugarak a retina

sárga foltjára fókuszálódnak.
Az elektromágneses sugárzás
Optika – az emberi szem: akkomodáció 13
a szemlencse törőerejét (D) változtatva különböző tárgytávolságokat (t) tudunk
a retinára (azonos k távolságban) leképezni: ΔD = Dközeli - Dtávoli
Az elektromágneses sugárzás
Optika – az emberi szem: látáshibák és korrekciójuk 14
Közellátás – hosszabb szemtengely, normális akkomodáció, korrekció szórólencsével

Távollátás – rövidebb szemtengely, normális akkomodáció, korrekció gyűjtőlencsével

Öregkori távollátás – normális szemtengely, csökkent akkomodáció, korrekció gyűjtőlencsével

(olvasószemüveg)
Az elektromágneses sugárzás
Optika – az emberi szem: receptorok, látásélesség 15

végesen kicsiny
csapok (Ø ~5 μm)

leképezési hibák
(diffrakció)
Az elektromágneses sugárzás
Optika – az emberi szem: színlátás 16

A retinát három egymás után kapcsolt neuron láncolata alkotja.

- legkülső a csap- és pálcikasejtek neuronja a fényérzékelő
receptorokkal (fényelnyeléskor a festékanyag (rodopszin = fehérje
(különbözik) + retinál (a 3 féle csapban és a pálcikában ugyanaz))
szerkezete megváltozik (cisz → transz átalakulás), ami egymásra
ható enzimek működése hatására akciós potenciálhoz vezet)
- a középső egy bipoláris köztes neuron (az ingerületáttevődés a
csapokról egy-egy arányú, lineáris (éleslátás!), a pálcikákról
konvergáló, összegyűjtő (kis fényerőnél történő látás!))
- a legbelső a nagy idegsejtek centrális nyúlványai által alkotott
látóideg
 Az elektromágneses sugárzás
Lézerek tulajdonságai 17
monokromatikus („egyszínű”) kollimált („nem széttartó”)

koherens („interferenciára képes”)

jól fókuszálható → nagy energia(sűrűség)

Az elektromágneses sugárzás
Lézerek – indukált/kényszerített emisszió 18
Az elektromágneses sugárzás
Lézerek – populáció-inverzió és visszacsatolás 19
Az elektromágneses sugárzás
Lézerek felépítése 20

1 – erősítőközeg (aktív közeg)

2 – pumpálás (energiabecsatolás)
3 – tükör (~100% reflektivitás)
4 – kicsatolótükör (<100% reflektivitás)
5 – lézerfény

Erősítőközegek
1) kristályok (jellemzően adalékolt
ritkaföldfémek – neodímium, ittrium, zafír)
2) üvegek (szilikát- és foszfátüvegek)
3) gázok (He, Ne, Ar, N2, CO2)
4) félvezetők (GaAs, InGaAs, GaN)
5) folyadékok, festékek
Az elektromágneses sugárzás
Lézerek alkalmazása 21
Az elektromágneses sugárzás
Lézerek behatolási mélységei 22
Az elektromágneses sugárzás
A lézerek orvosi alkalmazásai 23
Az elektromágneses sugárzás
A lézerek orvosi alkalmazásai 24
Az elektromágneses sugárzás
A lézerek orvosi alkalmazásai 25
Az elektromágneses sugárzás
A lézerek élettani alkalmazása 26
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 27