Stefán Babett 11.

Az elektromágneses színkép

Igen sokféle elektromágneses hullám létezik, ezért érdemes az elektromágneses

hullámokat csoportokra osztani. AZ osztályzás alapját az adja, hogy az egyes hullámok keltési
módja, terjedési tulajdonságai, anyagokkal való kölcsönhatása, valamint gyakorlati
alkalmazása különböző. Az ily módon csoportokba szervezett elektromágneses hullámok
hullámhossz szerinti sorozatát teljes elektromágneses színképnek nevezzük. Az
elektromágneses színképnek 3 nagy csoportja van: a rádióhullámok, az optikai hullámok és
az ionizáló sugárzások.
A rádióhullámok (0,03mm) elektromos rezgőkörrel állítjuk elő. A rádióhullámok
alapvetően az információ továbbításában játszanak fontos szerepet. Az égbolton
megfigyelhetők olyan nagy energiájú csillagok, amelyek rádióhullámot bocsátanak ki.
A hosszhullám (1000m) a Föld területe mentén terjed, akár több ezer km
távolságra is. Magyarországon már évek óta nem, de sok európai és néhány ázsiai országben
még ma is használják rádióadás sugárzására. Villanymotorral működő elektromos
készülékeink is bocsáthatnak ki hosszhullámú rádiójeleket.
A középhullámnak (1000m200m) már jobbak a terjedési tulajdonságai. A Föld
felülete mentén is terjed és az ionoszféráról is visszaverődik.
A rövidhullámok (200m10m) már egyenes vonalban terjednek. Az ionoszféráról
és a Földről visszaverődve több ezer km-re eljutnak. Emiatt főképp ezt a
hullámhossztartományt használják a rádióamatőrök az egymással történő kommunikációra.
Az ultrarövid hullám (10m0,3m) tartományában sugároz a legtöbb rádió- és
televízióadó.
A mikrohullámok (0,3m0,3mm) terjedése hasonló a látható fényéhez. Ebben a
hullámhossztartományban rengeteg technikai eszközünk működik, például a radar, a
mobiltelefon vagy a mikrohullámú sütő.
Az optikai hullámok (0,3mm10nm) rezgőkörrel nem állíthatók elő. Felmelegített
izzó anyagok bocsátják ki.
Az infravörös hullámokat (0,3mm0,000001m) szokás hősugárzásnak is nevezni. A
hőforrás melege sugárzó energiává alakul és az felmelegíti azelnyelő testet. A napfény
infravörös hullámai miatt lesz melegünk a tűző napon. Az infraszaunában a hősugárzás
melegíti a testünket.
A látható fényhullám:760nm380nm
Az ultraibolya hullám (3,15x0,0000001m2x0,00000001m) már hatással van az élő
szövetre, elsősorban a bőrre. Hatása alapján 3 részre osztjuk az ultraibolya tartományt. Az
UV-A (315-400nm) az emberi szervezet számára hasznos. Elősegíti a csontképződést és a
barnulást. Hiánya angolkórt okoz. Az UV-B (280-315) bőrrákot, szemkárosodást okoz. A
légkör ózon rétege normális esetben ezt a kompetenst ,,elnyeli”. Az utóbbi évtizedekben az
ózon réteg elvékonyodott, ezért kell komolyan venni azt, hogy 11 és 15 óra között nem
szabad napra menni. Az UV-C (200-280nm) tartományt a földi légkör teljesen elnyeli. Csak az
űrhajósoknak kell ellene védekezni. Az UV fény alkalmazása igen elterjedt.
Az ionizáló sugárzások:2x0,000000001m0,0000000000001m