Az elektromágneses sugárzás (EM) élettani

hatásai

Godó Balázs, Fedor Lili, Kovács Zsombor,

Bálint Míra

2023

1
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés.......................................................................................................................................3
2 Célkitűzések....................................................................................................................................5
3 Irodalmi áttekintés.........................................................................................................................6
3.1 Az elektromágneses sugárzás fizikája.....................................................................................6
3.2 Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásai......................................................................7
4 Eredmények...................................................................................................................................9
4.1.1 Az EM hatása a csírázásra...................................................................................................9
4.1.2 Az EM hatása a csírázásra nehezítő körülmények közt....................................................12
4.2.1 Az EM hatása a növekedési erélyre..................................................................................14
4.2.2. Az EM hatása a növekedési erélyre nehezítő körülmények közt............................................16
4.3 Egysejtűekre gyakorolt hatás................................................................................................17
4.4 Sórákokra gyakorolt hatások................................................................................................18
5 Összefoglalás................................................................................................................................19
6 Irodalomjegyzék...........................................................................................................................20

2
1 Bevezetés
A technológia fejlődésével egyre több és egyre változatosabb hatás éri az emberi
szervezetet. Az ipari fejlődéssel korábban sose létezett vegyi anyagok kerültek az élővilágba.
Ezekhez nem volt evolúciós idő hozzászokni, nem alakultak ki a védekezési rendszerek, a
detoxifikációs útvonalak. Az elektromos eszközökkel új, fizikai terhelések érik a környezetet
és az embereket. Megjelentek a rádióhullámok, az elektromos távvezetékek, a háztartási
eszközök sokasága, mint például a mikrohullámú sütő, kompakt fénycsövek vagy a
mobiltelefon, majd az adattovábbító elektronikák.

Az új eszközök emissziója ráadásul egyre intenzívebb és a telekommunikáció

fejlődésével egyre nagyobb frekvenciát használnak. Erre már régóta felfigyeltek a kutatók és
számos szempontból vizsgálják az EMF (Electro Magnetic Field) terhelést. Ezeket az élettani
hatásokat vizsgáló kutatásokat azonban nem mindig fogadják osztatlan elfogadással. Ugyanis
jelentős gazdasági ellenérdek van az EMF kibocsátó eszközök kereskedelme miatt. Jellemző,
hogy a mobiltelefon-ipar által finanszírozott tudományos publikációk tízszer nagyobb
valószínűséggel számolnak be arról, hogy az elektromágneses sugárzásnak nincs káros hatása
az emberre, mint az alapkutatási közlemények. Ezek indoklásának lehetősége abban adott,
hogy a körülöttünk lévő elektroszmog létezése és a jelenleg tapasztalható intenzitása nem ölel
fel elegendően hosszú időintervallumot ahhoz, hogy kétségbevonhatatlan állításokat tegyenek
a kutatók. Az utóbbi időben a legnagyobb botrány a 5G körül volt, ami egészen perekig,
tüntetésekig fajult.
A hatások vizsgálata ráadásul nem egyszerű. Hiszen az élő szervezet még ma is
feldolgozhatatanul bonyolult, egészen másképpen reagál, mint ahogyan egy-egy in vitro vagy
állatkísérletekből feltételezni lehet. A hatások összegződése, mint például a számos vegyi
anyag, gyógyszer, mesterséges élelmiszer adalékok a keresztreakciók hihetetlen bonyolult
rendszerét okozzák a fizikai károsító hatásokkal, mint pl. az EMF. Vizsgálatuk épp ezért
kimeríthetetlen kutatási forrást nyújtanak, minél pontosabb megismerésük pedig esszenciális
fontosságú az emberi társadalom, de a természet egészének egészsége szempontjából is.

Ezért tarjuk nagyon izgalmas témának jelen dolgozat egyszerű vizsgálatait, amelyben
mi, diákok is értékelhető eredményeket tudunk felmutatni.

Másrészt a természettudományos, kutatói pálya de egyáltalán a kritikus értelmiségi

gondolkodásra való felkészítésben nyújt kitűnő lehetőséget. Megtanulhatjuk a kísérlettervezés

3
alap lépéseit,az eredmények objektív értékelésének képességét, a kritikus és mértéktartó
vélemény alkotást. Nem utolsó sorban a munkamegosztást, a team-ben történő munkát, a
kutatói kommunikáció az együttműködés és a közös gondolkodás képességét. Ezek pedig nem
csak a kutatói de általában az értelmiségi pálya egyik legfontosabb készségei a szaktudás
mellett.

4
2 Célkitűzések

● A kompakt fénycső EMF emissziójának meghatározása a sugárforrástól a távolság

függvényében
● Egy nagy teljesítményű mikrohullámú wifi router EMF emissziójának meghatározása a
sugárforrástól a távolság függvényében
● A csírázási ráta meghatározása a távolság függvényében mindkét sugárforrás esetében
● A növekedési erély és dinamika meghatározása a távolság függvényében mindkét sugárforrás
esetében
● A növények Ph eltolásos stressz toleraniciájának meghatározása az EMF sugárzás kombinált
terhelésének függvényében
● Egy egyszerű sórák faj (Artemia salina) viselkedésének és túlélésének változása EMF
terhelésre
● Egy csillós egysejtű (Paramecium sp.) viselkedésének és túlélésének vizsgálata EMF terhelés
hatására
● A kísérlettervezés és vizsgálati metodika elsajátítása
● Az objektív kiértékelés és publikálásának elsajátítása
● A munkamegosztás, a team munka, az együttműködés képességének fejlesztése

5
3 Irodalmi áttekintés

3.1 Az elektromágneses sugárzás fizikája

Mindennapi életünkben mi is rengeteg olyan tárggyal találkozunk, amely elektroszmogot ereget
magából. De mi is ez valójában? Az elektroszmog egy olyan elegye mágneses tereknek és
sugárzásoknak, amelyet elektromos berendezések bocsátanak ki. Különféle értékelési szempontok
alapján a szakemberek beosztották az elektroszmogot emittáló tereket öt csoportba.

 Elektromos változó tér

 Mágneses változó tér
 Elektromágneses sugárzás
 Sztatikus elektromos tér
 Sztatikus mágneses tér

Beszéljünk kicsit bővebben ezekről a csoportokról! A változó elektromos tér tulajdonképpen egyet
jelent a villamos térerősséggel. Ha feszültségkülönbség áll fenn egy rendszerben, létrejön egy
elektromos tér. Ennek a térnek a forrásától számítva a villamos térerő a távolság négyzetével
fokozatosan csökken. Ezt az elektromosan vezető anyag földelésével remekül lehet csökkenteni.

A váltakozó mágneses tér mágneses térerősségként vagy mágneses indukcióként definiálható

legjobban. Nagysága függ attól, hogy milyen erősségű áram folyik át a forráson, a forrástól mekkora
távolságra mérünk és attól, hogy milyen típusú forrásról beszélünk. A legtöbb korlátozó anyagon
gond nélkül áthatol, így leárnyékolása költséges és csak magasan ötvözött fémmel lehetséges.

Elektromágneses sugárzásnak nevez a tudomány minden 0 Hz és 300 GHz közé eső

frekvenciatartománnyal rendelkező elektromágneses erőteret. Az elektromágneses sugárzás
fénysebességgel terjed, száguld és teljesítmény-sűrűsége a távolság négyzetével egyenes
arányosságban gyengül. Anyagi minőségtől függően a felületek különböző mértékben visszaverhetik
vagy elnyelhetik. Különböző frekvenciájú sugárzás különböző élettani hatásokat hordoz, bár ezek
szinte kivétel nélkül károsak az élő szervezetre. Az emberi test is képes ezen sugárzás elnyerésére, de
ennek mértéke függ a sugárzás rezgésszámától. Az alacsony frekvenciájú sugárzás szimplán áthalad a
testünkön, de a nagyobb rezgésszámú akár 2.5 cm mélyen is behatolhat a szervezetbe. Ezt
megfigyelni a testnedvekből kimutatható ionokon lehetséges. [E-szmog.hu]; [MSZ-EN-50383] Pont
ebből az okból teszik a mobilszolgáltató cégek a bázisállomásaikat lakott területektől távol eső
távvezeték-oszlopokra. Így kellően elszigetelhetik ezeket a sugárzó berendezéseket az emberektől,
ezáltal nem okozva egészségkárosodást.

6
3.2 Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásai
Az élőlények egyben az emberek kiszolgáltatottsága a sugárzásra többnyire önkéntelenül
következik be, olyan források által, mint a WiFi routerek, mobil készülékek és Bluetooth eszközök. Az
élőlények relatívan magas érzékenysége az elektromágneses sugárzásra arra vezethető vissza, hogy
az elektromosság előtt egyedül a bolygónk mágneses terének voltak kiszolgáltatva. ( O. C. David)
Mindazonáltal pozitív hatásai is lehetnek a sejtekre és az élő szervezetekre az elektromágneses
sugárzásnak, mint terápiás alkalmazása, például az impulzus elektromágneses mező terápia mely a
szöveten belül lüktetéssel támogatja a felépülést.( K. A. Diab) Az elektromágneses sugárzás emberi
szervezetre gyakorolt hatása által tapasztalt tünetek között szerepel a fáradtság, fejfájás, szédülés,
memória és koncentrációs problémák, emellett bőrre gyakorolt hatásai közé tudhatjuk a kipirulást,
égető és bizsergető érzését. Komolyabb esetekben akár az arc duzzadását, erek kitágulását és
ekcémát is okozhat. ( E. Vogel, U. Bergqvist, L. Aringer és J. Cunningham). Ilyen esetek már a
20.században is történtek, mint a Szovjetunió azon katonái körében, akik napról napra hivatásuk által
rádió és radarberendezésekkel foglalatoskodtak. ( K. A. Diab) Többnyire a rövidebb hullámhosszú és
nagyobb frekvenciával rendelkező sugárzások, mint a röntgen, az ultraibolya vagy a gamma sugárzás
a megfelelő fotonokat tartalmazzák melyek ezáltal rendelkeznek a megfelelő energiaszinttel, hogy
atomokat ionizáljanak és ebből kifolyólag kémiai folyamatokat kezdeményezzenek. Az ilyen típusú
sugárzás egészségügyi rizikót jelenthet megfelelő védőfelszerelés nélkül, DNS- károsodást és ebből
kifolyólag rákot okozhat. (D. Skoog, D. West és J. Holler)

A szervezetünk és sejtjeink nagy százalékban tartalmaznak vizet, amely ionizálva H3O+ és OH-
ionokra bomlik, ekkor a sejt regenerálódhat, közvetlenül elpusztulhat vagy megpróbálhat
regenerálódni de sikertelenül többnyire, ez is a sejt megsemmisüléséhez vezet de akár rákot is
okozhat. (Gyula, D., Ferenc, K., & Tímea, T.)
Elektromágneses sugárzás sejten belül növeli a reaktív oxigének mennyiségét (Irmak 2002;
Zmyslony 2004)., amelyek pedig rendkívül reakcióképesek és a szervezetek számos molekulájával
képesek kötéseket létesíteni és ezáltal károsítani a transzport folyamatokat és a membránt. Ezen
tények által megállapítható, hogy a sugárzást elszenvedő szervezetben meghatározó változások
történhetnek. (Skaper 2007; Boutros 2008; Muslin 2008).
Több tanulmányban is vizsgálták a növények reakcióját sugárzásnak kitéve, csírázás előtt és után is, a
toleranciájuk változását toxikus stresszre. Kevesebb növény csírázott ki azon kísérletek során,
melyben valamilyen másik stressz faktort is párosítottak a sugárzás mellé. De meglepő módon a
kísérlet során melyben csak elektromágneses sugárzásnak voltak kitéve a magok, nőtt a kicsírázott
növények száma és a növekedésük is erőteljesebb volt. Így arra a következtetésre jutottak, hogy nagy
valószínűséggel a sugárzás a molekulákba érkezve vibráló mozgásával hőt generál, így a hőmérséklet

7
növekedés támogatja a magok kezdeti fejlődését, mindazonáltal a gyökerük gyengébb lett, száruk
megnyúlt. Nagy eséllyel a sugárzás összezavarta a növények geo-, és fototropizmusát. Ezek mellett a
sejtmérgezés hozott még hasonló eredményeket a csírák fizikumát illetően. ( Godó Zoltán Attila,
Berecz Gábor, Révész Csaba (2009))( Godó Zoltán Attila, Dorka Gabriella, Berecz Gábor, Kocsis Dénes
(2010)). Sok tanulmány figyelte meg az elektromágneses mezők feltételezhető genotoxcitását, amiből
következtethetően mutációk valósulhatnak meg amik rákhoz vezethetnek. (BioInitiative 2007; Phillips
2009). A témában megjelent tanulmányok 25%-a számol be a sejtekre káros hatásokról. (Vijayalaxmi
2008).
Egy másik tanulmányban zöldségeket vizsgáltak, köztük paprikát is. A kísérlet során a WiFi
routertől tíz és negyven centiméterre voltak elhelyezve a magok. A tíz centiméteres távolságban nem
nőttek 1 cm-nél magasabbra, míg negyven cm-es távolságban 2 cm volt mindegyik, a
kontrollcsoportban pedig a 3-4 cm között mozgott az átlag. Mindhárom csoport ugyanannyi ásványi
anyagban és szervetlen tápanyagban részesült az egyetlen változó a router volt és annak távolsága. A
csírázást illetően pedig a közelebbi körzetben 30 magból 22 csírázott ki, a távolabbiban pedig 5
magból 4, akárcsak a kontroll csoportban. Ugyanebben a tanulmányban vizsgálták az uborka
fejlődését 2,4 GHz besugárzással, 40 centiméterre helyezve a sugárzás forrásától. A kísérlet végére
lényeges elváltozás nem volt tapasztalható, ennek fényében levonható a következtetés, hogy igen
ellenálló növénynek számít az uborka. [2.] (Itt a forrás maga a szakdolgozat) (Adattovábbító eszközök
sugárzásának élettani hatásai szakdolgozat KÉSZÍTETTE:Molnár András mérnökinformatikus szakos
hallgató témavezető: Dr. Godó Zoltán Attila adjunktus Debrecen 2022)
Ezekkel az élettani hatásokkal ismerkedtünk meg a kutató munka során, egészségügyileg a
legfontosabb dolog, amit tanultunk hogy az erős sugárforrásként alkalmazott tárgyak közvetlen
közelében ne töltsünk túl sok időt vagy helyezzünk le élőlényeket, egy kis odafigyeléssel
csökkenthetjük a sugárzás értékét magunk és szeretteink körül. A tanulmányokból levonható
következtetések között megemlítendő az, hogy a 2,4 GHz-es WiFi jelek igenis károsak az élő
szövetekre, meg is tudnak semmisíteni fejlődésben lévő növényeket.

8
4 Eredmények
4.1.1 Az EM hatása a csírázásra
Kísérleteinkben elektromágneses sugárzást (EM) kiadó eszközként egy nagyteljesítményű
routert és egy kompakt fénycsöves lámpát használtunk. Ahhoz, hogy a kísérlek során az élőlényeknek
kitett nem ionizáló sugárzást számszerűsíteni vagyis pontosan mérni tudjuk, egy elektromágneses
sugárzás erősségét kimutató mérőre volt szükségünk. Erre a célra egy TriField Model TF2 akkreditált
EMF mérő használtunk. (1.ábra) Ez az eszköz aktív szenzorok segítségével méri meg a környezet EMF
szennyezettségét bizonyos határokon belül:

● A mágneses üzemmód 40 Hz - 100 kHz-es sávot fedi le, 0,1 - 100,0 milligauss (mG)

tartományban.

● Az elektromos üzemmód 40 Hz - 100 kHz-es sávot fedi le, 1 - 1000 volt/méterenként

(V/m)

1. ábra

A legelső kísérletünkben babot és mustármagot csíráztattunk. A sugárforrástól 5 távolságot

mértünk ki 10 cm-enként, így a magokat különböző elektromágneses expozíció érte. A
mustármagokat 5x5-ös alakzatba rendeztük, így később könnyebb volt velük dolgozni. A babok
nagyobb méretére tekintettel egy perticsészébe 4-et helyeztünk. A magoknak teremteni kellett egy
olyan állandóan vizes környezetet, ahol kitudnak csírázni. Ezt a problémát vattakorongokkal oldottuk
meg, amelyek hosszú időn át nedvesen tartották a magokat. Így kialakult 2 sor egymás mellett, az
egyik a babos, a másik a mustármagos lett. Ebben a kísérlet részben a babok csírázását nem vettük
figyelembe, mivel a babokat eleve kicsíráztatott állapotban kezdtük el sugározni. A következőkben a
mustármagos részről olvashatunk. Ezt a kísérletet elvégeztük a router és a kompakt fénycső mellett
is. A különböző távolságokban mindkét sugárforrás esetén lemértük az elektromágneses sugárzás

9
 értékeit. Megnéztük mágneses üzemmódban és elektromos üzemmódban. Hatalmas különbségeket
tapasztaltunk a két sugárforrás esetén. (1. és 2. ábra)
A grafikonokról leolvashatjuk, hogy az ipari routerünk egy sokkal nagyobb elektromágneses

Elektromágneses sugárzás Elektromágneses sugárzás

routernél kompakt fénycsőnél
800 350
700 300
600 250
500 200
400
300 150
200 100
100 50
0 0
0cm 10cm 2. ábra
20cm 30cm 40cm 0cm 10cm 3. 20cm
ábra 30cm 40cm
Távolságok Távolságok

V/m mG V/m mG
sugárzást bocsályt ki, mint a kompakt fénycső. Viszont a mágneses tere a fénycsőnek volt nagyobb.
Ez a sugárzás beli eltérés a kísérleteink esetén kapóra jött, hiszen a két sugárforrásunk két különböző
erősségű és összetételű sugárzást bocsályt ki.
A kísérletek elvégzésénél egy kiemelten fontos szempontnak tartottuk, hogy a körülmények
az összes petricsésze esetén megegyezzen. A fénycsöves lámpa fényt bocsájtott ki, ezért
leárnyékoltuk egy tálcával, hogy ez se befolyásolja a kísérletek eredményét. Fontos volt azonban az
is, hogy a tálca ne árnyékolja le a sugárzást, ezért egy műanyagból készült tálcát használtunk.
Ennél a kísérletnél a növényeket kémiai kémhatását tekintve semleges, azaz Ph=7-es értékű
vízzel locsoltuk. Ez a víz állott víz volt, hogy a benne található klór kipárologjon belőle. Így a
növényeknek az egyetlen nehezítő körülmény a sugárzás volt. Minden nap egységesen 2ml vízzel
öntöztük meg őket, illetve minden nap leellenőriztük a kicsírázott magok számát és mm-ben a
magasságukat.
Ebben a részben a csírázásra gyakorolt hatását figyeltük meg. A következőkben láthatóak az
eredmények, külön a routernél (4.ábra) és a kompakt fénycsőnél (5.ábra).

10
 Routeres kísérlet Kompakt fénycsöves kísérlet
25 25
20 20
15 15
Csíraszám

Csíraszám
10 10
5 5
0 0
ay ay ay ay ay ay ay un un un un ay ay ay ay ay ay ay ay un un un un
- M -M -M -M -M -M -M 1-J 2-J 3-J 4-J - M -M -M -M -M -M -M -M 1-J 2-J 3-J 4-J
25 26 27 28 29 30 31 24 25 26 27 28 29 30 31
Napok Napok

0cm 10cm 20cm 30cm 40cm 0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

4. ábra 5. ábra

A tapasztalatok alapján szignifikáns gfdkülönbséget fedeztünk fel a két sugárforrás között. A

router erőteljesebb elektromágneses sugárzásának köszönhetően a csírázás üteme jelentősen
megtorpant és az összesen kicsírázott magok száma is jelentősen eltér a különböző távolságok
esetén. Ennél a sugárforrásnál megfigyelhető egy szembetűnő jelenség, hogy a csírázás, majd később
a növekedés megtorpanása hullámozva jellemző. Ebből arra lehet következtetni, hogy az
elektromágneses sugárzás erőteljesen hullámzik és vannak olyan távolságok, ahol lecsapnak, míg
máshol felemelkednek és nem fejtenek ki erőteljes hatást. Megfigyelhetjük a routeres kísérletnél,
hogy a végállapotában, amikor már nem volt újabb csírázás, az összes kicsírázott mag száma
hullámzóan változott a távolságok függvényében. a legközelebbi távolságban volt a legtöbb
kicsírázott mag, majd a 10cm-es távolság követte. Ezek után tapasztalható a hullám leverődése és
kártékony hatása a csírázásra, a 20cm-es távolságon jelentősen megcsappant a kicsírázott magok
száma. Ezek után a 30cmes távolságon felemelkedett a hullám, így nem fejtett ki olyan drasztikus
hatást, mint az előző távolágban, ennek megfelelően több mag csírázott ki. Az utolsó távolságban
ismét lecsapott a hullám és még itt is képes volt ugyanolyan kártékony hatást kifejteni, mint a sokkal
közelebbi 20cm-es távolságnál.
A kompakt fénycsöves kísérletnél is az első távolságban csírázott ki a legtöbb mag. Viszont
ebben az esetben nem tapasztaltuk a hullámok leverődését, majd felemelkedését. Nem volt olyan
drasztikus különbség az összesen kicsírázott magok számát tekintve, mint a routernél.
Ha jobban megfigyeljük a görbéket, akkor pontos képet kapunk a csírázás üteméről. A
fénycsöves kísérletnél a görbék egy intenzívebb csírázási ütemről számolnak be. A routeres
kísérletnél ez a növekedési ütem sokkal lassabb volt, ezt a görbe kissé meglapított jelleme adja meg.
Átlagosan 1 nappal tovább tartott a routeres kísérletnél, hogy újabb csírázás ne kezdődjön meg.
Vagyis hogy a csírázás fázisa stabilizálódjon és kapjunk egy pontos képet az összes csíraszámról. Ezt a
különbséget az erőteljes sugárzás károsító hatásának tudhattuk be.

11
 Tehát az elektromágneses sugárzás komoly károsító hatást gyakorol a növények csírázására.
Erősebb sugárzás esetén pedig megfigyelhetjük az elektromágneses hullámok hullámzását. Van ahol
lecsap a hullám, itt erőteljes pusztítást végez, van ahol felemelkedik, ott pedig gyengébb az expozíció
mértéke. Ez ellentétes volt az elvárásainkkal szemben, hiszen a logikus az lenne, hogyha a
sugárforráshoz közeledve exponenciálisan romlana a csírázási ráta. Ehelyett meglepő módon mást
tapasztaltunk.

6 7 8

5. ábra 4. ábra
6. ábra

4.1.2 Az EM hatása a csírázásra nehezítő körülmények közt

Kíváncsiak voltunk arra, hogyha a növényeket nehezítő körülmény alá helyezzük, akkor
milyen lesz a csírázási arány. A nehezítő körülményes kísérletet azért célszerű megcsinálni, mivel így a
növényeknek meg kell küzdeniük egy nehezítő hatással és így sokkal érzékenyebb lesznek más
hatásokra is. Így például az elektromágneses sugárzásra is. Mi nehezítő körülményként az öntözővíz,
semlegestől eltérő kémhatását választottuk. A mustármagnak a legideálisabban akkor fejlődik, ha a
talaj pH értéke 5,5 és 6,8 között van. Vagyis a mustármag a savas kémhatású talajt kedveli. Ezért ezt a
kísérletet egy pH5- ös, egy pH8-as és egy pH9- es sorral végeztük el. A kísérleteket ugyanúgy állítottuk
össze, mint a sima vízzel történő öntözés esetén lévőket, viszont itt az előre beállított pH értékű vízzel
öntöztünk. A víz pH értékét sósav vagy hipó hozzáadásával állítottuk be. A kémhatás lehető
legpontosabb visszaellenőrzése miatt egy digitális pH mérőt (1.ábra) használtunk, amely százados
pontossággal megadta a kémhatást.

A kísérleteket időbeli elcsúsztatással végeztük el, ezért lehetséges az, hogy a dátumok nem
egyeznek. A diagrammok nagyon különleges eredményeket mutatnak, hiszen a pH9 es kísérletnél

2. ábra 1. ábra 3. ábra 12

 Mustármag (pH5) Mustármag (pH8)
25 25

20
Mustármag (pH9)
20
25
15 15

Csíraszám
Csíraszám

20
10 10
15

CSíraszám
5 5
10
0 0
1-Jun 2-Jun 3-Jun5 4-Jun 29-May 30-May 31-May 1-Jun 2-Jun 3-Jun 4-Jun
Napok 0 Napok
1-Jun 2-Jun 3-Jun 4-Jun
0cm 10cm 20cm 30cm 40cm Napok 0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

0cm 10cm 20cm 30cm 40cm

(4.ábra) a legközelebbi távolságban hatalmas mértékű elmaradottság figyelhető meg a csírázási
rátában. Ezt megfigyelhetjük a 10cm-re eső petricsészében is, a többinél nem. Ebből arra
következtethetünk, hogy az amúgy is kedvezőtlen körülmények közt a mustármag nem tudott
megfelelően kicsírázni. Magyarul felnagyítottuk az elektromágneses sugárzás hatását azzal, hogy
megnehezítettük a körülményeket. Megfigyelhetjük, hogy az EM, a jelen körülmények közt kb 10-es
távolságig fejt ki jelentős biológiai hatást.

A pH8-as kísérletnél (3.ábra) nem figyeltünk meg jelentős visszamaradottságot, sőt a

legközelebbi, 0cm-es távolságban volt a legnagyobb csírázási ráta illetve tendencia.

Ugyanígy a Ph5-ös kísérletnél (2.ábra) sem tapasztaltunk különösebb változást.

Tapasztalatként elmondhatjuk, hogy a nehezítő körülmények hatásosak voltak, viszont jelentősebb

eltérést csak a szélsőségesebb lúgos kémhatásnál értünk el. Ennél a lúgos sornál pedig a
sugárforráshoz legközelebbi két petricsészében volt drasztikus visszamaradottság. Itt látszott az, hogy
az elektromágneses sugárzás mekkora kárt tud tenni, már a csírázás fázisában. Jelen állás szerint nem
érdemes a sugárforrástól 20cm-nél közelebb tartózkodni. (Kovács N. , 2014)

13
4.2.1 Az EM hatása a növekedési erélyre
A már fentebb említett a sugárforrástól kimért öt távolságban kicsírázott mustármagokat
(illetve a már kicsíráztatott állapotban sugározni kezdett babokat) ezután tovább vizsgáltuk a router
és a kompakt fénycső mellett is. Ebben a részben az elektromágneses sugárzás a növények
növekedésére gyakorolt hatását figyeltük meg.

Továbbra is minden nap egységesen 2ml vízzel öntöztük meg őket*, illetve minden nap
lemértük az egyes távolságokban kicsírázott növények legnagyobb- és átlagmagasságát (mm), majd
az átlagmagasságokat egy táblázatban rögzítettük, illetve diagrammokká alakítottuk azt a kompakt
fénycső (1. ábra mustármag, 3. ábra bab) és a router (2. ábra mustármag és 4. ábra bab) esetében is.

A diagrammokról ismét leolvashatjuk a különbséget a két sugárforrás között. A router

11 ábra
ábra 2 ábra
Mustármag
Mustármag Mustármag

esetében megfigyelhető a növekedés megtorpanása, ahogy az elektromágneses sugárzás erőteljesen

3 ábra 4 ábra
Bab Bab

hullámzik, lecsap és felemelkedik. A megtorpanás mellett azt is észrevehetjük, hogy a már kicsírázott
növények több esetben is elpusztultak (a diagrammunkon ezt 0-val jelöltük, mivel már nem volt
értelme megmérni a növényeink magasságát), néhol drasztikus gyorsasággal.

A sugárzás közvetlen közelében szinte azonnal elpusztultak a növények, 10 cm-es

távolságban viszont már csak a router mellett pusztultak el. 20 cm-nél a sugárzás felemelkedett, így a
növényeink ennél a távolságnál tudtak a legmagasabbra nőni. 30 cm-es távolságnál a sugárzás ismét
pusztítóan lecsapott, ami a router esetében ismét a növényeink pusztulásához vezetett. A legutolsó

14
petricsésze 40 cm-nél helyezkedett el, itt a sugárzás ismét felemelkedett, viszont a növények itt már
nem tudtak elég nagyra nőni.

A fénycső esetében a legközelebb található petricsészében szintén elpusztultak a növények,

ellenben itt nem figyelhető meg olyan mértékű különbség 10 cm-es távonként, mint a routeres
kísérletnél. Viszont ennél a kísérletnél is elmondható, hogy a 10 és 30 cm-es távolságokat nagyobb
mértékben érte a sugárzás, mint a 20 én 40 cm-nél található petricsészékben fejlődő növényeket,
illetve ebben az esetben is 20 cm távolságban a sugárforrástól találjuk a legmagasabb növényeket.

A babok magasságai nem várt értékeket mutattak, hiszen ezek a növények már nem
pusztultak el egyik kockázatos távolságban sem, azaz a babok jóval ellenállóbbak az elektromágneses
sugárzással szemben. Ellenben azt is elmondhatjuk, hogy a babjaink is 20 cm-es távolságnál nőttek a
legmagasabbra, csakúgy, mint a mustármagok, emellett leolvashatjuk azt is, hogy a 0, 10 és 30 cm-es
távolságokat érte a legmagasabb fokú sugárzás és a diagrammokon a két sugárforrás sugárzásainak
hullámzása közti eltérést is megfigyelhetjük. Míg a fénycső a babok esetében 30 cm-es távnál
bizonyult legerősebbnek, a router mellé kihelyezett babok a 10 cm-es távolságot tolerálták
legkevésbé.

Továbbá azt is észrevehetjük, hogy amíg a mustármagok a fénycső mellett nem mutattak
ekkora növekedésbeli hullámzást, a babok nagysága néhol jelentősen eltér. Ez továbbra is a sugárzás
hullámzó tulajdonságához köthető, hiszen abban a magasságban, ahol a legerősebb volt a sugárzás,
nem tudott a növényünk tovább nőni (30 cm), illetve növekedése felgyorsult, ahogy átjutott ezen a
magasságon (10 cm, 40 cm). A router esetében pedig éppen fordítva, a hullámzást kevésbé vesszük
észre, mint a mustármagoknál.

Összességében elmondhatjuk, hogy az elektromágneses sugárzás a növények növekedésére

is komoly károsító hatással van, egyes növények viszont toleránsabbak vele szemben.

15
4.2.2. Az EM hatása a növekedési erélyre nehezítő körülmények közt

A nehezítő körülmények között kicsírázott mustármagok növekedését tovább figyeltük és a

kapott adatokat az alábbiakban feltüntetett diagrammokban rögzítettük (1., 2. és 3. ábra).

1. ábra

A diagrammok rendkívül érdekes eredményt mutatnak, hiszen a növekedési értékek ismét

lényegesen elcsúsztak és nagy mértékben különböznek a nehezítő körülmények nélkül növekedett
növényeinkhez képest. Láthatjuk, hogy továbbra is a 0 cm-es vagy a 10 cm-es távolságban a
legalacsonyabb a magassági ráta és hatalmas mértékű az elmaradottság, ezt tetőzi az, hogy a pH5-ös
kísérlet első petricsészéje képtelen volt csírázás után tovább fejlődni, majd el is pusztult, ezért nem
jelenik meg a diagrammon.

2. ábra 3. ábra
A pH5-ös kísérletnél az elpusztult első petricsésze növényein kívül nem tapasztalunk
jelentősebb eltérést, ugyanígy a pH9-es kísérletnél is. Habár a legelső távolság növényei jelentősen
elmaradottabbak, általánoságban elmondhatjuk, hogy minél távolabb van a növény a sugárforrástól,
annál magasabbra tudott fejlődni.

A pH8-as kísérlet eredményei viszont még meglepőbbek. Itt a 0 és a 10 cm-es távolság

értékei mintha felcserélődtek volna, a router közvetlen közelében intenzívebben nőttek a

16
mustármagjaink, mint 10 cm-rel távolabb. Emellett a negyedik petricsésze (30 cm) növényei messze
felülmúlják a másik négy távolságban elhelyezett növények magasságát.

Tapasztalatként elmondhatjuk, hogy a nehezítő körülmények hatásosnak bizonyultak, viszont

csak szélsőségesebb pH értékeknél érjük el a kívánt növekedéscsökkentő és visszafogó hatást.
Emellett fontos még megemlítenünk, hogy a nehezítő körülmények között mégis kevesebb
növényünk pusztult el, mint amikor csak a sugárzásnak tettük ki őket. Ez nagyon jól látszik a 0, 10 és
30 cm-es távolságoknál és arra enged következtetni, hogy az új körülményekkel való küzdelmük egy
bizonyos mértékben immunissá tette a növényeinket az elektromágneses sugárzásra, sőt úgy tűnhet,
mintha a növényeink egyszerűen csak ignorálnák a sugárzás hullámait, amik eddig jelentősen
visszafogták, illetve el is pusztították őket, azaz azok a növényeink, amelyek képesek voltak a
csírázásra a nehezítő körülmények között, sokkal ellenállóbbá váltak a sugárzással szemben, így
mondhatni, szupernövényeket hoztunk létre.

4.3 Egysejtűekre gyakorolt hatás

A növények után kíváncsiak voltunk arra, hogy egyszerűbb állatokra milyen hatással van az
EM. A legelső kísérletünkben egysejtűeket, papucsállatkákat sugároztunk be. A
papucsállatkatenyészetből vettünk két mintát. Az egyik a kontrollcsoportlett, ezt nem sugároztuk be.
A másik mintát pedig EM hatása alá tettük ki és így vizsgáltuk meg. Sugárforrásként először a
gyengébbik sugárzást adó kompakt fénycsövet használtunk. A fénycső sugárzása: 296 V/m, 120 mG

Legelsőnek megvizsgáltuk a kontrollcsoportban tartózkodó egyedek viselkedését, mozgásait.

Ebben a kontrollcsoportban kicsi volt a sejtsűrűség, illetve a papucsállatkák által fogyasztott
baktériumokból sem tudtunk megfigyelni egy darabot sem. A papucsállatkák mozgására az állandó
cikázás volt jellemző, feltehetően a táplálékkeresés miatt. Ebben a közegben individuálisan
megfigyelhettük a papucsállatkákat.

Másodjára a besugározni kívánt csoportot helyeztük a mikroszkóp alá, majd elkezdtük a

besugárzást. Néhány magányos sejt viselkedésében kis mértékű változás volt tapasztalható.
Mozgásuk 1-2 másodpercig zavarodott volt, körbe-körbe forogtak. Ez a jelenség a sugárforrás
bekapcsolása után kb 15 másodperc után megszűnt.

A papucsállatkákkal végzett kísérletek esetén mindig csak egy rövid távú expozíció alá voltak
kitéve, hiszen ilyenkor a legjelentősebbek a sejten bekövetkező változások.

A következő kísérletben sugárforrásként a jóval nagyobb teljseítményű routert használtunk.

A router sugárzása: 714 V/m, 0,1 mG

17
 Ebben az esetben a sejtek mozgása jelentősen felgyorsult, kb a négyszeresére. Azok az
egyedek, amelyeknek a mozgásuk nem gyorsult fel, zavarodott, forgó mozgást mutattak, közben
gyakrant irányt is változtattak. Kis idő elteltével, kb 2-3 perc múlva az egyedek abnormális
viselkedése kezdett visszaállni az eredeti viselkedésükhöz, majd kb 5 perc után a viselkedésük
rendezett lett.

Tapasztalataink azt mutatták, hogy az EM egyértelműen hatást gyakorol az egyszerűbb,

egysejtű élőlényekre. Ehhez a sugárzáshoz könnyen alkalmazkodnak, hozzászoknak, így idő elteltével
a viselkedésük visszatér az eredeti állapothoz. Erősebb sugárzás esetén a viselkedésük teljesen
abnormálissá válik, sokkal szembetűnőbb a változás. Ebben az esetben is helyre áll a viselkedésük,
bár ehhez sokkal több időre van szükség, mint a gyengébb sugárforrásánál.

4.4 Sórákokra gyakorolt hatások

A következő kísérletünkben a papucsállatkákkal való kísérletet elvégeztük sórákokkal is. A
sórákok viselkedését kikelés után megfigyeltük a kontroll csoport és a sugárzott csoport között és
semmilyen eltérést nem tapasztaltunk. Azonban valószínűsíthető, hogy a reprodukciós folyamatokat
valamilyen szinten befolyásolta volna a router közelsége, de sajnos ezt nem tudtam megfigyelni,
mivel a sórákok a kikelés után kb 2 nappal lepusztultak. Ez a vízmelegítés hiányának tudható be.

Kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a komplexebb, bonyolultabb élőlényekre nincs olyan
drasztikus hatással az EM, mint az egysejtűekre, sőt nem tapasztaltunk különbséget a két csoport
viselkedése között. Azonban azt figyelembe kell venni ebben az esetben, hogy az élőlények rövid
expozíciónak voltak kitéve.

18
5 Összefoglalás
A különböző kísérleteink tapasztalatait összevetve, összegezve azt mondhatjuk, hogy az
elektromágneses sugárzás hatással van az élő szervezetre.

Rövidebb expozíció esetén a bonyolultabb élőlények esetén nem tapasztaltunk változást,

viszont az egyszerűbb egysejtűeknél egy ilyen rövid expozíció is jelentős hatást gyakorol, mind
mozgásukban, mind viselkedésükben.

Hosszabb expozíció esetén már a bonyolultabb élőlényekre is hatással volt a sugárzás. A

mustármag csírázásának ütemére is hatással volt. A növekedési ütemre is jelentős hatást gyakorolt
mindkét növényfaj esetén.

Így kimondhatjuk, hogy az EM hosszútávon a bonyolultabb élőkényekre is káros hatást

gyakorol.

19
6 Irodalomjegyzék
BioInitiative. 2007. BioInitiative Report: A Rationale for a Biologically-based Public Exposure Standard
for Electromagnetic Fields (ELF and RF). Available: http://www.bioinitiative.org/report/index.htm
Boutros T, Chevet E, Metrakos P. 2008. Mitogen-activated protein (MAP) kinase/MAP kinase
phosphatase regulation: roles in cell growth, death, and cancer. Pharmacol Rev 60(3): 261-310.
D. Skoog, D. West és J. Holler, Fundamentals of Analytical Chemistry 8th Edition, 2003.
E. Vogel, U. Bergqvist, L. Aringer és J. Cunningham, Possible health implications of subjective
symptoms and electromagnetic fields, National Institute for Working Life: ISBN 91–7045–438–8 ISSN
0346–7821, 1997.

Godó Zoltán Attila, Berecz Gábor, Révész Csaba (2009): The examination of the single effects of an
electromagnetic exposure. Hungarian Neuroscience Society XII. Conference (HNS, MITT) Bp.,
Hungary, p. 56.

): Stress tolerance and change of detoxification nearby trivial EM ray source. XXXX. Membrane
Transport Conference, Sümeg, Hungary, p. 71.
Gyula, D., Ferenc, K., & Tímea, T. (dátum nélk.). A radioaktivitás környezeti vonatkozásai. Forrás:
http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/Kemia-I/Kornykemalapmenu/radioaktvonatk.htm
Irmak MK, Fadillioglu E, Gulec M, Erdogan H, Yagmurca M, Akyol O. 2002. Effects of electromagnetic
radiation from a cellular telephone on the oxidant and antioxidant levels in rabbits. Cell Biochem
Funct 20(4): 279-83.
K. A. Diab, „National Library of Medicine,” 2019. [Online]. Available:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31376139/.
Muslin AJ. 2008. MAPK signalling in cardiovascular health and disease: molecular mechanisms and
therapeutic targets. Clin Sci (Lond) 115(7): 203-18.
O. C. David, „National Library of Medicine,” 17 augusztus 2015. [Online]. Available:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26556835/.
Phillips JL, Singh NP, Lai H. 2009. Electromagnetic fields and DNA damage. Pathophysiology 16(2-3):
79-88.
Skaper SD. 2007. The brain as a target for inflammatory processes and neuroprotective strategies.
Ann N Y Acad Sci 1122: 23-34.
Vijayalaxmi, Prihoda TJ. 2008. Genetic damage in mammalian somatic cells exposed to
radiofrequency radiation: a meta-analysis of data from 63 publications (1990-2005). Radiat Res
169(5): 561-74.

20
Zmyslony M, Politanski P, Rajkowska E, Szymczak W, Jajte J. 2004. Acute exposure to 930 MHz CW
electromagnetic radiation in vitro affects reactive oxygen species level in rat lymphocytes treated by
iron ions. Bioelectromagnetics 25(5): 324-8.

21