SUGÁRBIOLÓGIA,

SUGÁRVÉDELMI ISMERETEK
LEHEL ERIKA
JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZ BUDAPEST
HIVATKOZÁSOK

• http://www.osski.hu/kiadvanyok/sugbiol/sugarbiologia_tankonyv.pdf
• https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0064_51_sugarbiologia/index.html
• https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?openagent&menu=0
4&submenu=4_65_1&fbclid=IwAR351QkHSaxovKtXRJJSuQAnCLorbCzDB4L
ZwNekcU5euSXvQ9Zy7yznc_4 SV.17.
IRODALOM
SUGÁRBIOLÓGIA

• A sugárbiológia az ionizáló sugárzás élő szervezetre gyakorolt hatásait

tanulmányozza.
• A sugárbiológiai ismeretek nélkülözhetetlenek azok számára akik a
• sugárterápia,
• radiológia,
• a nukleáris medicina
• sugárvédelem területén dolgoznak.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

• Krisztus előtt 300-as években – Epicurus

• 1556 Agricola
• 1895 W.C.Röntgen
• 1896 terápiás röntgen
• 1896 Becquerel – rádióaktivitás
• 1897-1898 Curie házaspár – izotópok
• 1903 fizikai Nóbel díj: Becquerel, Pierre
Curie és Marie Sklodowska Curie
WILHELM CONRAD RÖNTGEN
(1845-1923)
• Német fizikus
• 1895 X sugár felfedezése
• 1895 első röntgen felvétel
• 1901 fizikai Nobel díj
ANTOINE HENRI BECQUEREL
(1852-1908)
• francia fizikus
• 1903-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott
Pierre és Marie Curie-vel a radioaktivitás
felfedezéséért.
• Róla nevezték el a radioaktivitás SI származtatott
egységét.
• Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az
Eiffel-torony oldalán.
MARIE SKLODOWSKA
CURIE (1867-1934)

Lengyel származású és egyedüliként két

Nobel díjat is elnyerő tudós asszony
kezdett el foglalkozni Becquerel
javaslatára a radioaktivitással. Az
elnevezés tőle származik (radius = sugár).
Ö tekinthető nukleáris tudományág
„anyjának”.
PIERRE CURIE (1859-1906)

• Curie-törvény
• Piezoelektromosság
• Radioaktív kutatások feleségével
• Nobel díj 1903.
SUGÁRÁRTALOM

• A röntgensugárzás felfedezése után (1895) néhány héttel

• Grubbe bőrgyulladást észlelt az átvilágított kézháton. A besugárzott bőrfelületen
kihullott a szőrzet, a bőr szárazzá vált, a körmök berepedeztek.
• Frieben sugárzás által előidézett rákos folyamatra hívta fel a figyelmet. A röntgen,
majd a századforduló után a radioaktív készítmények, elsősorban a rádium sugárzás
késői következményeire is hamarosan fény derült. Az ionizáló sugárforrásokat
alkalmazó orvosok és asszisztensek körében megnövekedett a leukémia és a
rosszindulatú daganatok gyakorisága
A SUGÁRZÁS SZÖVETKÁROSÍTÓ HATÁSA

• A röntgensugárzás felfedezése után 6 hónappal

• 1902- sugárzás okozta bőrdaganatok néhány évvel később leukémia
• 1904 Clarence Dally valószínű ő volt az első áldozata
• 1934 Marie Sklodowska Curie- leukémia
• 1936 Hamburgi Szent György Kórház – emlékoszlop Kezdetben 160 áldozat
szerepelt
A RÖNTGENSUGÁRZÁS KÁROSÍTÓ HATÁSA
EMLÉKOSZLOP

„ A világ összes röntgenológusa, radiológusa,

orvosok, fizikusok, kémikusok, technikusok,
laboratóriumi munkatársak és kórházi nővérek, akik
életüket adták az emberiséget sújtó betegségek
elleni küzdelemben. Mindnyájan úttörő tevékenységet
folytattak a röntgen sugárzás ´es a rádium
orvostudományban való sikeres és biztonságos
alkalmazásának a kifejlesztésében A halottak
munkájának dicsősége halhatatlan.”
SUGÁRÁRTALOM ELKERÜLÉSE-SUGÁRVÉDELEM

• 1896 Fuchs
• Expoziciós idő csökkentése
• Sugárforrástól távolságot kell tartani
• 1898 Német Röntgen Társaság Sugárvédelmi javaslat (1915)
• 1907 RV Wagner – személyi dózismérő (1920-ban vezették be)
• 1915 Brit Röntgentársaság – Sugárvédelmi javaslat
• 1925 Mutscheller – dóziskorlát 2 mSv/nap (Meg szeretném említeni, hogy a sugaras
munkahelyen dolgozókra érvényes jelenlegi dózis korát 20 mSv / év.)
A SUGÁRÁRTALOM ELKERÜLÉSE-SUGÁRVÉDELEM

• 1928. Nemzetközi Röntgen és Rádium Bizottság (International X-ray and Radium Protection
Committee, IXRPC)
ajánlásokat dolgoz ki az ionizáló sugárzások elleni hatékonyabb védelem érdekében.
• Besugárzási dózis fogalma
• Meghatározás módja
• Gyakorlati sugárvédelem megszervezése
• 1934-ben bevezették a "toleranciadózis" 0,2 R/nap (1,8 mGy/nap) volt.

• 1950 Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (International Commission on Radiological

Protection) ICRP
SUGÁRVÉDELEM FEJLŐDÉSE

• Az ajánlott megengedhető dózist dolgozókra 3 mGy/hét a lakosság

részére 0,3mGy/hét értékben jelölték meg.
• • A háború utáni sugárbiológiai kutatások, korábbi esetek
újraértékelése tovább finomította az ajánlások rendszerét.
• Ismertté vált az is, hogy a genetikai hatásnak nincs küszöbértéke.
Ezekért szigorították az ajánlott értékeket, melyek dolgozókra és a
lakosságra 50 mSv/év) és 50 mSv/30 év.
SUGÁRVÉDELEM FEJLŐDÉSE

• A sugárvédelem első korszaka 1942-ig tartott.

• Az 1942-es év mérföldkő, mivel az első atomreaktor üzembehelyezése, majd
a nukleárisfegyverek bevetése addig elérhetetlen intenzitású sugárforrásokat
hozott létre. Új probléma volt az intenzív neutron sugárzás elleni védelem, a
reaktorból kikerülő radioaktív hulladékok környezetre gyakorolt károsító
hatása.
KORABELI
SUGÁRVÉDELEM
NEMZETKÖZI SUGÁRVÉDELMI BIZOTTSÁG
(INTERNATIONAL COMMISSION ON RADIOLOGICAL
PROTECTION) ICRP
• Az ICRP a sugárvédelem, sugárbiológia legjelentősebb szakértőiből áll,
időközönként áttekinti a szakterület ¨ legfontosabb tudományos eredményeit,
és ezek alapján javaslatokat tesz sugárvédelmi intézkedésekre, amelyek nem
kötelező érvényűek, de a sugárvédelmi szabályozással foglalkozó hatóságok
gyakorlatilag mindig megfogadják.
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS MÁRTÍRJAI

• Becquerer – rádium kapszulát felejtett a zsebében – fekély

• 1910. Piere Curie 10 órán keresztül rádium kapszulát erősített a kezére és
figyelte a károsodást majd a gyógyulás fokozatait
• 1898.W.H.Rollins égési sérüléseket szenvedett majd sugárbiológiai
kísérletekbe kezdett tengeri malacokon .
WILLIAM HERBERT
ROLLINS (1852 - 1929)
• Amerikai tudós, feltaláló és
fogorvos
• A sugárvédelem úttörője
• Ólomvédelem, ólomszemüveg,
collimátor használata
• Tengeri malacokon kísérlet - élettani
hatások tapasztalása
SUGÁRVÉDELEM MAGYARORSZÁGON

• ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL – OAH 1990

Az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő, önálló feladat és
hatáskörrel rendelkező, országos illetékességű, központi kormányzati igazgatási szerv,
kormányzati főhivatal.
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ELŐÍRÁSOK
Jogszabályok:
• Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény.
• A 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai
védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről (a
továbbiakban 190/2011. Korm.rendelet).
• A 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a
kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről.
• A 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló
sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége
védelmének szabályairól (a továbbiakban 21/2018. EMMI-rendelet).
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ELŐÍRÁSOK

• Szabványok
• MSZ 62-7:2017: Az ionizáló sugárzás elleni védelem, 7. rész: Sugárvédelem nyitott
radioaktív anyagok alkalmazásakor.
• MSZ 824:2017: Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi
röntgenmunkahelyeken.
• MSZ 836:2017: Sugárzás elleni védelem röntgenberendezést és/vagy gamma-
sugárforrást alkalmazó ipari radiográfiai munkahelyeken.
• MSZ 14344:2004: Radioaktív hulladékok. Fogalommeghatározások és osztályozás
SUGÁRTERHELÉS EREDETE
 TERMÉSZETES FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ IONIZÁLÓ
SUGÁRZÁSOK
1. Kozmikus sugárzás (nap, világűr, )
2. Földi eredetű: több milliárd évvel ezelőtt, a
Föld keletkezése során képződött radioaktív
izotópokból származik (talaj, kőzetek, építő
anyagok)
RADON: talajból és építő
anyagokból kiáramló radioaktiv nemesgáztól
és azok bomlástermékeiből származó
sugárzás adja a lakossság természetes
sugárterhelésének a 60% -át.
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS ALKALMAZÁSA

• Az ionizációs sugárzás alkalmazása, felhasználása a társadalom számára

igen sokrétű előnyt jelent. Az ionizációs sugárzás az emberi szervezetre lehet
káros is. Ezért szükséges, hogy az ionizációs sugárzás alkalmazására legyen
mód, de pontosan meghatározott alapelvek, és feltételek teljesülése mellett.
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS ALKALMAZÁSI TERÜLETEI

• ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA : atomerőművekben

• IPARBAN:
• Szennyvizek sugárkezelése
• Roncsolásmentes anyagvizsgálat
• Élelmiszerek, mezőgazdasági termékek sugárkezelése
• Orvosi eszközök sugárstreilizálása
• ORVOSI ALKALMAZÁS
• Diagnosztika
• terápia
KÜLSŐ SUGÁRTERHELÉS

• Szervezetünkön kívül
elhelyezkedő sugárforrások:
• Természetes: kozmikus sugárzások
• Mesterséges : orvosi röntgen
készülékek, radioaktív izotópokkal
működő besugárzók.
BELSŐ SUGÁRTERHELÉS

• Belső természetes sugárforrás :

kálium 40-es tömegszámú izotópja 40
K
• Mesterséges belső sugárforrás:
• Orvosi vizsgálat, kezelés
• Baleset, belélegzés, lenyelés
A SUGÁRVÉDELEM
ALAPELVEI

• Indoklás elve
• Optimalizálás elve
• Dóziskorlátozás
• A sugárterhelés irányadó szintje
SUGÁRVÉDELEM
FIZIKAI ALAPJAI
BOHR-FÉLE
ATOMMODEL

Az atom szerkezete
• Atommag 10 -15m
• Elektronfelhő (elektornburok)
• Az atommag átmérője 10 -10 m
AZ ATOMMAG SZERKEZETE

• Nukleonok:
• Proton (p)
Az egységnyi pozitív töltés hordozója.
• Neutron (n)
elektromosan semleges
A proton és a neutron tömege azonos.
Az atomra a protonszám jellemző, amit az elem
rendszámának nevezünk. (Z)
A protonok és a neutronok (N) száma együttesen az elem
tömegszáma (A) A=Z+N
IZOTÓP

• Az azonos protonszámú és eltérő neutron számú atommagok az izotópok.

• Z=állandó de A és N változik

Izotóp atomok:
• 99Tc, 99mTc, 233U, 234U, 235U, 238U, 1H, 2H, 3H
AZ ELEKTRONHÉJ
SZERKEZETE
• Az elektron az egységnyi negatív
töltés hordozója
• Tömege 2000 szer kisebb mint a
nukleoné
• Az elektronok héjakba rendeződnek
• Az atom kifelé elektromosan semleges,
mivel a mag rendszáma megegyezik az
elektronok számával.
AZ ATOM JELLEMZÉSE
• Rendszám: az atom protonjainak a száma és az elem periódusos rendszerben
elfoglalt helye.
• Tömegszám: a protonok és a neutronok számának az összege.
• Izotóp: azonos protonszámú, de eltérő neutronok számú atomok
• Példa izotópatomokra:
• 99Tc, 99mTc, 233U, 234U, 235U, 238U, 1H, 2H, 3H
• Elektronvolt: 1 eV=1,602.10-19J, az az energia, amelyre 1 V
feszültségkülönbség hatására az áthaladó elektron szert tesz
IONIZÁCIÓ

• Ha egy atomban az alkotórészecskék között ugyanannyi a pozitív és negatív

elektromos töltésű alkotóelem, azaz a magban található protonok és a héjat
alkotó elektronok száma megegyezik, az atom elektromosan semleges. Ha az
elektronfelhőből eltávolítunk, vagy az elektronfelhőhöz hozzáadunk egy
elektront, a mag pozitív töltése, vagy az elektronok negatív töltése túlsúlyba
kerül, az atom egésze elektromos töltésűvé válik, az ilyen atomokat ionoknak
nevezzük. Maga a folyamat, amelynek eredményeként az atom, vagy
molekula elektromos töltésűvé válik, az ionizáció.
SUGÁRZÁSOK
• A sugárzás közvetítő közeg nélküli tömeg vagy energia áramlás mely lehet ionizáló vagy
nem ionizáló.
• Ionizáló sugárzások:
• Természetes eredetű sugárforrások
• Föld belsejéből és felszínéről eredő
• Légkörből eredő sugárzások
• Kozmikus sugárzások 0,3 mSv/év
• Mesterséges eredetű sugárforrások
• Emberi tevékenységek következtében kialakuló sugárforrások
UNSCER 2000. évi adata alapján természetes és mesterséges sugárforrásból eredő lakosságot
ért sugárterhelés 2,4 mSv.
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK
AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
• Szabad szemmel nem láthatók
• Áthatolóképességük változó, a sugárzás fajtájától és energiájától függ
• Az anyagban ionokat hoznak létre
• Fényérzékeny anyagokon feketedést okoznak
• A sugárzás keletkezése fizikailag nem szabályozható, nem befolyásolható
• A sugárzás gyengülése a gyengítő közeg anyagi minőségétől függ
ALFA SUGÁRZÁS
• Nem áthatóló sugárzás, hatótávolsága
levegőben maximum 10 cm
• Részecskesugárzás
• Energiája 3-9 MeV, energiaspektruma diszkrét
csúcsokból áll
• Forrástól 10 cm távolságvédelem
• Elnyelődik ruhában, bőr felső rétegében
• Inkorporáció esetén a szervezetben
megkötődik és a maga körül található
szerveket roncsolja
• Kölcsönhatásai:
• Ionizáció, gerjesztés
• Magátalakulást képes létrehozni
BÉTA-SUGÁRZÁS
• Nem áthatóló sugárzás, hatótávolsága
levegőben 3 m/MeV, átlagosan 10-15 m
• Részecskesugárzás
• A bőr mélyebb rétegeiben nyelődik el
• Magátalakulást nem képes létrehozni
• Energiaspektruma folytonos
• Kis sűrűségű anyagokat lehet árnyékoló
rétegként alkalmazni (pl. műanyag lemez)
• Nagy sűrűségű anyagok pl. ólom a béta
sugárzás elleni védelemben nem használhatók.
A védelemben fékezési röntgensugárzás
keletkezik
MAGHASADÁS

• Egy atommagból több atommag

keletkezik
• Gamma és neutron sugárzás
• Exoterm folyamat
• Energia termelés vagy pusztítás
• Szabad neutronnal ütköztetés
• láncreakció
 GAMMA-SUGÁRZÁS

• Általában kísérő sugárzásként fordul elő

• Elektromágneses sugárzás
• Fotonokból áll
• Atommagban keletkezik
• Nem közvetlenül a gamma sugárzás ionizál, hanem az általa keltett részecske képes az ionizációra
• Áthatóló sugárzás, hatótávolsága nem véges, távolságvédelem nem lehetséges
• Fontos védekezési rendszer az idővédelem
• Nagy sűrűségű anyagokból készült sugárelnyelő rétegek alkalmazása (pl. ólom)
NEUTRON-SUGÁRZÁS KÖLCSÖNHATÁSAI

• Áthatoló sugárzás hatótávolsága nem véges

• Részecskesugárzás
• A neutronsugárzás a keletkező radioizotópok segítségével mutathatók ki
A neutron sugárzás a legveszélyesebb a szemre az ionizáló sugárzások közül.
A
RÖNTGENSUGÁR
ELŐÁLLÍTÁSA
RÖNTGENCSŐ

• Vákumcsőben
• Elektronokat kibocsátó izzóKatód
• Nagy vákumú gyorsítótér
• Anód
• Egyenfeszültség forrás
https://www.youtube.com/watch?v=T1WwHh4b__M&feature=e
mb_logo&ab_channel=SucceedTechnologies
A RÖNTGEN SUGÁRZÁS TÍPUSAI

• Karakterisztikus : a belső héjról kilökött elektron helye egy nagyobb energiájú

elektronhéjról töltődik fel. A két elektronhéj energiája közötti különbséget az
atom kisugározza.

karakterisztikus röntgensugárzás
energiaspektruma - vonalas
A RÖNTGEN-SUGÁRZÁS
TÍPUSAI

• fékezési röntgensugárzás:
során az atommag Coulomb erőterébe
belépő elektron mozgási iránya
megváltozik és lefékeződik. A fékeződés
során az elektron leadja energiáját, ami
fékezési röntgensugárzásként jelenik meg.

A fékezési röntgen-sugárzás
energia
spektruma- folytonos
 • Egyenes vonalban, fénysebességgel terjed
• Pontszerű sugárforrásból minden irányba terjed
• Sem mágneses sem eletrosztatikus térrel nem
téríthető el
• Szemünk számára láthatatlan
• Mindenfajta anyagon áthatol
• Bizonyos anyagokat fény kibocsátásra gerjeszt
RÖNTGEN- (lumineszcencia hatás)
SUGÁRZÁS • A fotoemulziós anyagot a fényhez hasonlóan
megváltoztatja
• A gázokat ionizálja
• Biológiai hatást fejt ki
• Fotoelektromos jelenséget okoz
• Kémiai hatást fejt ki
SUGÁRGYENGÜLÉS

• A sugárzás biológiai hatásainak

alakulása elemi fizikai
kölcsönhatásokkal indul. A
fotonsugárzás kölcsönhatása az
anyaggal:
• Fotoeffektus elnyelődés
• Compton-szórás -
szóródás
• Párkeltés
FOTOEFFEKTUS - ELNYELŐDÉS

• A foton teljes energiáját átadja valamelyik belső elektronhéj (80%-ban K-héj)

szorosan kötött elektronjának.
• Az elektron a fotoenergia és a saját kötési energiájának különbségével, mint a
mozgási energiájával elhagyja az atomot.
• A belső eletronhéj üresen marad, elektronhelye betöltődik, a fotoeffektust
karakterisztikus röntgensugár fellépése kíséri.
• A kirepülő elektron energiája az anyag gerjesztésére és ionizálására fordítódik.
COMPTON-SZÓRÁS (SZÓRÓDÁS)

• A compton-effektus az elektron kötési energiáját jóval meghaladó energiájú

fotonok rugalmas ütközése az atomi elektronokkal.
• A foton irányt változtat és fékezve szóródik.
• Az elektron az átadott energiával „elrepül”
PÁRKELTÉS

• Amikor a foton energiája nagyobb mint 1 022 KeV és közel halad el a

maghoz, a mag erőterében spontán átalakulhat pozitron-elektron párrá.
• A nagy rendszámú elemek és a nagy energiájú fotonok domináns
kölcsönhatású módja.
• Röntgentechnikában nem fordul elő.
DÓZIS

• Ahhoz, hogy a sugárzások hatását számszerűen jellemezni tudjuk, mérhető,

vagy más úton meghatározható mennyiségeket kell bevezetnünk.
DÓZISFOGALMAK

A sugárzás által kiváltott fizikai hatások elsődlegesen az anyag tömegében elnyelt energiájától
függenek.
• Elnyelt dózis (D) tömegegységben elnyelt energia
mértékegysége: gray=jolule/kg
• Az elnyelt dózis függ a közölt energia nagyságától
• A térfogatelem nagyságától
• Az anyag sűrűségétől
• A térfogatelem tömegétől
Időegység alatt elnyelt dózis: elnyeltdózis-teljesítmény. mGy/év,
 DÓZISFOGALMAK

• Egyenérték dózis (HT) : R sugárzásból eredő elnyelt dózis

• Mértékegysége a sievert 1Sv = joule/kg
• Egy emberi szervre vagy szövetre vonatkozik (T)
DÓZISFOGALMAK

• A sugárhatás hatás függ asugárzás típusától és az egyes szervek, szövetek

sugárérzékenységétől. Az embert érő hatások jellemzésére vezették be az
effektív dózist.
• Effektív dózis (E)
• Az emberi test összes szövetére vagy szervére vonatkozó ( T ) súlyozott
egyenérték.
• Mértékgysége: sievert=joule/kg
SUGÁRZÁSOK SÚLYZÓ FAKTORA WR
SZÖVETI SÚLYOZÓ FAKTOR - WT
DOZIMETRIAI MÉRŐESZKÖZÖK

• A radioaktív sugárzást az általa létrehozott kölcsönhatások eredményei alapján

mérjük.
• A gyakorlatban a leggyakrabban alkalmazott detektortípusok a következők:
A. gázionizációs detektor
B. Szcintillációs detektor
C. Félvezető detektor
D. Egyéb detektor
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK TÍPUSAI

➢Ionizációs kamra
➢Proporcionális számláló
➢Koronaszámláló
➢Gázszcintillációs proporcionális számláló
➢Geiger-Müller számláló
➢Szikraszámláló-szikrakamra
➢Willson ködkamra – diffúziós kamra
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOR

• Gáztartalmú kamra vagy cső

• A gáz ionizációjakor töltéshordozók (pozitív ionos és elektronok keletkeznek)
• A gáztérfogatban elektródákra kapcsolt feszültség révén térerőt hozunk létre,
melynek hatására a töltéshordozók az elektródák felé gyorsulva mozognak.
• A töltéshordozók mozgása révén keletkezett elektromos áramot használjuk a
sugárzás detektálására
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOR

• Elvi felépítése
GEIGER-MÜLLER SZÁMLÁLÓ

• A leggyakrabban használt magsugárzásmérő

SZCINTILLÁCIÓS
DETEKTOROK

• A sugárrészecskék
becsapódását fény
felvillanása kíséri
• A sugárzás energiáját
fénnyé alakító érzékelőt
hívjuk szcintillátornak
• Anyaga lehet szerves
vagy szervetlen, szilárd,
folyékony vagy gáz
FÉLVEZETŐ
DETEKTOR

• Az ionizáció szilárd,
félvezető anyagban jön
létre
• Energiafelbontási
lehetősége a
legnagyobb
(spectrometria)
SZEMÉLYI DOZIMÉTEREK

• Filmdoziméter
• Tolldoziméter
• Termolumineszcens doziméter
FILMDOZIMÉTER
TOLLDOZIMÉTER

• A személyi dozimetriában a legrégebben használt dózismérők egyike

• Általában gamma-sugárzás mérésére használják.

• A töltőtoll doziméter normálállapotú levegőt tartalmazó ionizációs kamra.

1.Okulár

2.objektív

3.skálabesztás

4.Ionizációs kamra

5. Elektroszkóp

6.Szigetelő

7.Kondenzátor

8.Rugó

9.Beeső fény
TERMOLUMINESZCENS DOZIMÉTER

• Kisméretű, energiafüggetlen, jól felhasználható

• Az ionizáló sugárzás energiájának egy részét tárolja
• Termo hatására a tárolt energia fény formájában kiszabadul (lumineszencia)
• A jelenség dózismérésre alkalmas
A SUGÁRZÁS BIOLÓGIAI HATÁSA

• Az ionizáló sugárzások az élő szervek sejtjeiben (illetve az azokat alkotó

molekulákban) létrehozzák az alapvető fizikai elváltozást az ionizációt.
• Főként a gyakran osztódó sejtek érzékenyek
• Immunválasz- keletkezhet
• A sugárzások keltette egészségügyi hatásokat nevezzük sugárártalomnak.
A SUGÁRZÁS HATÁSA AZ EMBERRE

• Hatásmechanizmus szempontjából 4 szakaszra osztható. Fizikai, kémiai, kémiai-biokémiai és

biológiai
• Fizikai hatás- 10 -15 s időtartamú, hatása gerjesztett atomok, héjszerkezet változás
• Kémiai hatás 10-15 -10-11 s időtartam alatt szabd gyökök keletkeznek, kölcsönhatás aktí,
vegyületek rekombinálódás
• Kémiai-biokémiai hatás 10-11 -10-3 s hatása biokémiai folyamatok, enzim,-anyagcsere változások
• Biológiai hatás 10 -3 s, percek, órák,napok, évek időtartamú, hatása: sejtosztódás károsodása,
bőrtünetek, vérképző szervi zavarok, akut sugárbetegség, szomatikus károsodások, genetikai
elváltozások
SEJTEKBEN BEKÖVETKEZŐ ELVÁLTOZÁSOK

• Sejtbiológiai folyamat során:

• Lethalis: a sejt halálát jelenti
• Sublethalis: a károsodás javítható, a sejt nyugalmi állapotában nincs sérülés
• Potencialisan lethalis: a környezeti tényezők befolyásán múló folyamat. HA
tartós nyugalmi állapot alakul ki, a megindult folyamatok leállíthatók és
lehetőség nyílik a helyreállító mechanizmusok beindulására
AZ EMBERI SZERVEK, SZÖVETEK
SUGÁRÉRZÉKENYSÉGE
• Nagyon érzékenyek:
• Nyirokszövet, (nyirokcsomó, csecsemőmirigy), Vékonybélhám, Vérképző szervek
Ivarsejtek, Bőr

• Közepesen érzékenyek:
• Szív és érrendszer, Belső és külső elválasztású mirigyek
• Relatív rezisztensek
• Izomszövet, zsírszövet, máj, agy, kötőszövet, vese,
SUGÁRBIOLÓGIAI HATÁSOK

• A hatásokat három szempontból vizsgálhatjuk:

• A besugárzott egyénen, vagy utódokon következik be a károsodása
• A bekövetkezés valószínűsége
• A közvetlen károkozó hatás szerint
IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK BIOLÓGIA HATÁSAI

1. Determinisztikus – (korai hatás) küszöbdózisa van, súlyossága a dózistól függ

• Az ionizáló sugárzás elpusztítja a sejteket
• Bőrpír, hólyagképződés, fekély képződés, hányinger, hányás, levertség, láz, hasmenés, ezután
tünetmentes szak majd kritikus szak: csontvelő, vékonybél, idegrendszer károsodás.

2. Sztochasztikus – véletlen szerű hatás, jellemzője, hogy nincs küszöbdózis

• Daganatok keletkezése – testi sejtekben okoz elváltozást
• Öröklődő megbetegedés – ivarsejtekben mutáció alakul ki
SZOMATIKUS – GENETIKUS HATÁS

• Szomatikus hatás:
a besugárzott egyénen következik be a károsodás, mely bekövetkezhet a
besugárzás után néhány órával, vagy akár évek múlva is.
• Genetikus hatás:
nem a besugárzott személyen jelenik meg a károsító hatás, hanem az utódokon.
A nemzetközi sugárvédelmi szervezet becslése szerint a sugárzás okozta súlyos
örökletes egészségkárosodás kockázata az első két generációban jelentkezik
A SUGÁRVÉDELEM ALAPELVEI

• Az ionizáló sugárzás okozta determinisztikus hatások fellépését elkerüljük, a

sztochasztikus hatások előfordulását legkisebb értéken tartsuk.
Indoklás
Optimálás
Korlátozás
A SUGÁRVÉDELEM ALAPELVEI – AZ INDOKLÁS

• Bármilyen sugárzással járó tevékenységet vetünk be, annak indokoltnak kell

lennie, azaz igazolnunk kell, hogy a tevékenység bevezetése – társadalmi
vagy egyénre vetett szinten – több haszonnal mint kárral jár.
• Meg kell vizsgálni a kockázat-haszon arányt
• Orvosi diagnosztikában a megfelelő vizsgálat kiválasztása
SUGÁRVÉDELEM ALAPELVEI-OPTIMÁLÁS ELVE

• A sugárvédelem optimálását azzal a céllal kell elvégezni, hogy

• a személyi dózisok nagyága,
• a sugárterhelés valószínűsége és a
• Sugárterhelésnek kitett személyek száma az észszerűen a lehető legkisebb legyen .
Az optimális megoldást befolyásolják az aktuális műszaki ismeretek, a gazdasági,
társadalmi tényezők, tehát nem örök érvényű egy optimalizáció, a technika
fejlődésével, gazdasági és társadalmi közeg változásával felülvizsgálandó!
ALARA ELV OPTIMÁLÁS ELVE

ALARA (As Low As Reasonably Achievable) A kívánt diagnosztikai eredményt

az észszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszerezni.
SUGÁRVÉDELEM ALAPELVEI- KORLÁTOZÁS

• Nemzetközi sugárvédelmi szervezetek ajánlásai nyomán és az Európai Unió

irányelveit követve korlátokat állítottak fel, melyek nem léphetők túl.
- Egyes tevékenységeket tiltó korlátok
- Lakosság sugárterheléseinek korlátjai
- Foglalkozászszerűen sugárzásnak kitett dolgozókra vonatkozó
dóziskorlátok
TILTÁSOK-ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK
• Nem szabad szándékosan radioaktív anyagot adni élelmiszerekhez, takarmányokhoz,
játékokhoz, kozmetikumokhoz
• 16 évnél fiatalabbakat nem szabad foglalkoztatni sugárterhelésnek kitett munkahelyeken
• Várandósok és szoptatós anyák nem dolgozhatnak sugárveszélyes munkahelyeken.
Előzetesen tájékoztatni kell őket!
• Sugárveszélyes munkahelyen dolgozók előzetesen foglalkozás- egészségügyi vizsgálaton
vesznek részt. (Kritériumokat egészégügyért felelős miniszteri rendelet írja elő)
• Sugárveszélyes munkahelyen tilos élelmiszert fogyasztani
• Tilos aktivitási szintet meghaladó zárt sugárforrást kézbe venni.
• A sugárveszélyes munkahelyeket, területeket sugárveszélyre utaló nemzetközileg
elfogadottvaló táblával kell ellátni.
LAKOSSÁGI DÓZISKORLÁTOK

• Magyarországon 2-3 mSv természetes forrásokból ered.

• Nincs korlátozás alatt:
• Természetes sugárterhelés
• Orvosi diagnosztika és terápia során használatos ionizáló sugárzás, mert a besugárzás
célja egy nagyobb egészségkárosodás elkerülése.

• Ezen kívüli ionizációs sugárzás éves korlátja 1 mSv/év effektív dózis

FOGLALKOZÁSI DÓZISKORLÁTOK

• Évi 20 mSv (Max.50 MSv indokolt körülmények között az OAH engedélyével),

de az egymás követő 5 évben az átlagos dózisérték nem lehet évente több
20 mSv-nél.
• 16-18 év alatti tanulók esetében 6 mSv/év
• Üzemzavar, baleset esetén nem haladhatja meg az 500 mSv a teljes
veszélykezelési időszak alatt, de 100 mSv nagyobb effektív dózis esetén csak
önkéntességi alapon végeztethető el.
VÉDEKEZÉS ALAPVETŐ MÓDSZEREI

• Munkahelyi védelem vonatkozik a saját alkalmazásban dolgozókra és a külső

munkavállalókra is, akik a sugárveszélynek vannak kitéve.
• A védőeszközök alkalmazásáról a munkavállaló nem mondhat le,
szabályszerűen köteles alkalmazni
VÉDEKEZÉS KÜLSŐ SUGÁRZÁSOK ELLEN

• Röntgen berendezéseket rendellenesség esetén ki kell kapcsolni

• Radioaktív forrásokat tartalmazó berendezés meghibásodása esetén fontos a
sugárforrás zártsága
• Távolság csökkentése
• A sugárzási térben való idő csökkentése
• Védőrétegek alkalmazása
VÉDEKEZÉS KÜLSŐ SUGÁRZÁSOKKAL SZEMBEN

• Alfa sugárzás- kicsi a hatótávolság- külső sugárvédelemben nem kell foglalkozni

vele
• Béta-sugárzás- hatótávolsága valamivel nagyobb. Sugárzás elleni védelem: üveg,
műanyag, alumínium. Szemlencse védelme fontos!
• Rtg és gamma sugárzás áthatoló képessége nagyobb, védekezésre nagy rendszámú
anyagokat alkalmazunk. Pl.ólmot. Tömör tégla, nehéz betonfal
• Ólomgumiköpeny, ólomkesztyű, pajzsok, paravánok
• Külön figyelmet igényel a szemlencse! Ólomüveg védőszemüveget használunk!
VÉDEKEZÉS BELSŐ SUGÁRZÁSOKKAL SZEMBEN

• Orvosi alkalmazás esetén- helyes dózis megválasztása

• Nyitott sugárforrásból radioaktív izotópok kerülnek belégzés, lenyelés által, bőrön
keresztül.
• Ha bejut nem tudunk mit tenni, a védekezés a megelőzésben van!
• Meg kell akadályozni a bejutást!
• Zárt sugárforrások zártságának ellenőrzése
• Nyitott sugárforrások esetén a szennyeződés terjedésének megállítása.
• Radioaktív hulladék megfelelő kezelése
VÉDEKEZÉS BELSŐ SUGÁRZÁSSAL SZEMBEN

• A nyitott radioizotópos munkákkal kapcsolatos sugárvédelem kritériumai:

• Különlegesen kialakított helység
• speciális felszereltségű labor
• Megfelelő egyéni védőeszközökkel ellátott szakdolgozó
• Munkarend szigorú betartása IZOTÓPLABOR!
TEENDŐK VÉSZHELYZET BALESET ESETÉN

• Környezetet érintő veszélyhelyzetek, balesetek esetében a lakosság védelmére

Magyarországon megfelelően kiépített balesetelhárítási rendszer működik.
• Munkahelyen kialakult sugárterheléssel járó baleset esetén:
• Sugárforrás megszüntetése röntgen berendezés kikapcsolása, radioaktív forrás
visszajuttatása a tartóba
• A munkavállaló dózismérőjének kiértékelése, vérminta analízis dózist kell becsülni
RADIOAKTÍV IZOTÓPOKKAL VALÓ BALESETEK

• Szennyezett ruházat eltávolítása

• Szőrzet eltávolítása
• Zuhanyozás
• Inkorporálódott anyag esetén : a bejutott anyag becslése után a felszívódás
csökkentése, a bejutott anyag gyors kiürítése a cél
BALESET ELHÁRÍTÁSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERV (BEIT)

• A BEIT a dolgozók kötelező magatartását szabályozza baleseti helyzet és

külső katasztrófa esetén

• Baleseti helyzet esetén mindig az életveszélyes körülmények közé kerültet kell

elsőnek menteni
BALESETELHÁRÍTÁSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERV (BEIT)

• Sugársérültnek kell tekinteni minden olya személyt, akinél fennáll az

inkorporatio gyanúja és az egy éves kötelező orvosi vizsgálaton kívül soron
kívüli orvosi vizsgálatnak kell alávetni
• Baleset esetén értesíteni kell
• a sugárvédelmi megbízottat
• A sugárvédelmi szolgálatot
• Az ANTSZ helyileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrumát
A SUGÁRVÉDELEM JOGI, HATÓSÁGI ÉS
MUNKAHELYI RENDSZERE
• Magyarországon az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos általános elveket az
1996. évi CXVI. Atomtörvény írja le, ami meghatározza a sugárvédelem elvei közül
az indokoltság követelményét is.
• A sugárvédelem általános követelményeinek megfogalmazása a 487/2015. (XII.
30.) Korm. rendeletben, a Sugárvédelmi rendeletben található meg.
• Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter adta ki a 21/2018. EMMI-
rendeletet. Az orvosi vizsgálatokon, kezeléseken, besugárzásokon résztvevő
páciensek valamint az itt dolgozó emberek sugárvédelmi kérdéseiről nyilatkozik.
JOGSZABÁLYOK RENDELETEK

• A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatás feltételeként előírt orvosi

vizsgálatok elvégzéséről a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.
24.) NM-rendelet rendelkezik.
• A legtöbb hatósági feladat ellátását az Országos Atomenergetikai Hivatal
végzi
ORSZÁGOS ATOMENERGETIKAI HIVATAL FELADATAI

• Radioaktív anyagok alkalmazásának, forgalmazásának a valamint az

ionizáló sugárzást létrehozó berendezések üzemeltetésének engedélyezése.
• A munkavállalók és a lakosság sugárvédelme érdekében rendszeres
ellenőrzéseket végez.
• Betartatja a jogszabályi és hatósági kötelezettségeket
MUNKAHELYEK SUGÁRVÉDELMI BESOROLÁSA

• „A” kategória: nuklearis létesítmények, uránbányák, radioaktív-hulladék

tárolók, izotoplaboratóriumok, diagnosztikai munkahelyek
• „A” kategória minden olyan személy akinél fennál annak lehetősége, hogy az
évi effektív dózisa meghaladja a 6 mSv értéket.
• Személyi dozimetriának kell alávetni.

„B” kategória : minden egyéb

MUNKAHELYI ELŐÍRÁSOK

• Sugárvédelmi jogszabályok betartása

• Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat létrehozása (MSSZ)
• A munkavállalók sugárvédelemmel kapcsolatos jogai és kötelességei
• Sugárvédelem szervezeti rendszere
• Előírások a munkavállalókra,
• Sugárveszélyes munkahely felügyeletére való előírások
• Munkavégzésre vonatkozó előírások
• Nyilvántartások rendszere
• Rendkívüli események kezelésének rendje
• Illetékes személyek, szervek elérhetősége
MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

• Célja, hogy összefoglalja az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján

a sugárvédelmi szabályokat melyek betartásával az ionizáló sugárzást
kibocsátó anyagok és készülékek alkalmazása mind a dolgozó személyzet
mind az intézettel kapcsolatba kerülő személyek ésa környezet számára
biztonságos legyen.
• Minden dolgozónak kötelessége elolvasni és aláírásával igazolni.
SUGÁRVÉDELEM HELYI SZERVEZETE

• Főigazgató
• Sugárvédelmi szolgálat vezető
• Sugárvédelmi szolgálat vezető helyettese
• Osztályos sugárvédelmi megbízott
• Osztályos sugárvédelmi megbízott helyettese
A SUGÁRVÉDELMI SZOLGÁLAT FELADATAI

• Az intézet hatósági engedélyeinek nyilvántartása

• Megújítás, módosítás kezdeményezése
• Tevékenység megszűnése esetén visszavonás kezdeményezése
• MSSZ végrehajtásának ellenőrzése
• MSSZ módosításának kezdeményezése – szükség esetén
• A sugárveszélyes munkahelyen dolgozók
• Oktatásának megszervezése, részvétel nyilvántartása
• Munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszervezése, nyilvántartása, együttműködés a
foglalkozás eü. orvossal
• Személyi sugárterhelés ellenőrzése és nyilvántartása
SUGÁRVÉDELMI SZOLGÁLAT FELADATAI

• Új sugárveszélyes eljárás, módszer alkalmazásakor az új sugárvédelmi előírások

kidolgozása, ismertetése,
• A sugárvédelmi célokat szolgáló készülékek, eszközök karbantartása, hitelesítése
• A sugárvédelmi hiányosságok megszüntetése
• A szolgálat hatáskörét meghaladó hiányosság, mulasztás jelentése.
• Munkahely környezetének ellenőrzése, sugárvédelmi szemle
• Hatóság által kért nyilvántartások bemutatása
• A jogszabályokban és az MSSZ-ban előírt jelentési kötelezettség teljesítése
MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI

• A sugárvédelmi rendelet előírása szerint a az ionizáló sugárzás elleni védelem érdekében

felügyelet alatt álló területeken munkát végző munkavállalók (beleértve a külső
munkavállalókat is) kötelesek:
• Ismerni a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatot és betartani az abban foglaltakat
• Előírásszerűen használni a védőeszközöket és a személyi dózismérőket
• Együttműködően részt venni a belső sugárterhelést végző vizsgálatokon (ha szükséges)
• A sugárvédelemmel kapcsolatos eseményeket azonnal jelenteni a a sugárvédelmi
megbízottnak (vagy sugárvédelmi szervnek-szolgálatnak)
RÖNTGENDIAGNOSZTIKA MUNKAHELYEK
SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSAI
• Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI.8.) EüM e 5.sz .melléklete alapján
1. A munkahelyi sugárvédelmet a sugárterhelés mértékének ismeretében a sugárvédelem optimálásának
végrehajtására kell alapozni
2. A munkavégzés feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a dolgozók és a környezetükben tartózkodók
sugárterhelése az előírt dóziskorlátokat ne haladja meg. (dolgozók: egymást követő 5 naptári év 100 mSv,
effektív dóziskorlátot, és egyetlen naptári évben sem haladja meg az 50 mSv értéket. Lakósság: 1 mSv/év
3. A munkáltatónak minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók
szabályos sugárterhelése, valamint az esetleges sugárterhelés kockázata a gazdasági tényezők figyelembe
vételével az ésszerűen elérhető legkisebb legyen.
4. A munkáltató gondoskodik a biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeiről
RÖNTGENDIAGNOSZTIKA MUNKAHELYEK
KIALAKÍTÁSA
▪ A röntgendiagnosztikai helység száraz, szellőztethető legyen (6x levegő csere
óránként mesterséges szellőztetéssel) (Max.50 dB zajszint)
▪ Az egyes röntgen munkahelyek alapterülete ill. oldalmérete az MSZ 824:1999
szabványban megadott legyen
▪ A sugárforrás a faltól minden irányban 1,5 m távolságra legyen (MSZ:824:1999
szabvány)
▪ A rtg. Felvételek esetében a védett helyeken ( kapcsolófülkék, védőfalak mögött)
felvételeként a dózis nem haladhatja meg a 0,4mikroSv-t, ezzel egyidejüleg a heti
összdózis nem lehet 40 mikroSv felett.
RÖNTGENDIAGNOSZTIKAI MUNKAHELYEK
KIALAKÍTÁSA
• Az ólomlemez burkolásnak hézagmentesnek kell lennie, megfelelő átlapolással
• Egy vizsgáló helységben két vagy több röntgencső nem üzemelhet egyidejűleg
• Minden diagnosztikai helységnek 2 vetkőző fülkéje legyen
• A vetkőző fülkék nem lehetnek a diagnosztikai helységgel azonos légtérben, a
szellőztetésről külön kell gondoskodni
• Az előhívó helység legyen szomszédos a felvételező helységgel és közöttük a
válaszfalban sugárvédett kazetta átadó szerelendő
RÖNTGENDIAGNOSZTIKAI MUNKAHELYEK
KIALAKÍTÁSA
▪ Minden felvételi és átvilágító helységben legalább egy sugárvédett hely legyen ahol az
expozíció közben tartózkodik az asszisztens vagy többi jelenlévő személy
▪ A sugárvédett hely 1,5-re legyen a sugárforrástól
▪ Az asszisztens asztala, a berendezés kapcsolóasztala sugárvédett helyen legyen
▪ A kapcsoló fülkén legyen egy legalább 30 x30 cm-es nagyságú ólomüveg ablak
▪ Az ajtókon gombos ajtózár legyen
▪ A bejárati ajtókon sugárveszély nemzetközi jele legyen, az ajtó fölött a géppel
kényszerkapcsolatban lévő sugárveszélyt jelző, piros fényű lámpát kell szerelni.
▪ A rtg. Berendezések magyar nyelvű leírása, gépkönyve a helységben legyen
SUGÁRVÉDELEM KORSZERŰ GÉPEK ALKALMAZÁSA
SUGÁRVÉDELEM DIAGNOSZTIKAI MUNKAHELYEN
KORSZERŰ
ÁTVILÁGÍTÓ
HELYSÉG
RÖNTGEN MUNKAFOLYAMATOKRA VONATKOZÓ
ELŐÍRÁSOK
• Berendezés, felszerelés, sugárvédelem, szakképzet személyzet
• Védőfelszereléseket az intézet biztosítja a dolgozó kötelezően használja
• Csak 18 év feletti, egészséges, szakképzet személyzet
• Munkába lépés előtt és időszakonként alkalmassági orvosi vizsgálat szükséges
• Megfelelő szakmai és sugárvédelmi képzettségű személyzet
• Sugaras munkánál csak a szükséges személyzet legyen jelen
• Minden dolgozó munka és balesetvédelmi oktatásban részesül belépéskor és évente 1x
• Balesetelhárítási és intézkedési tervet kell kidolgozni
RÖNTGEN ÁTVILÁGÍTÁS
SUGÁRVÉDELME

• Védőeszközök:
• Legalább 0,7 mm ólom
egyenértékű mozgatható
védőpajzsok
• Legalább 0,25 mm egyenértékű
kesztyűk
• Legalább 0,25 mm egyenértékű,
hosszú kötények
RÖNTGEN ÁTVILÁGÍTÁS SUGÁRVÉDELME

• Az átvilágítást a lehető legkisebb fényrekesznyílással kell végezni

• A sugárkapunk kilépő sugárnyalábot a szabvány szerint kell szűrni
• Az átvilágítás rövid ideig tartson
• A betegmozgatáshoz ólomkesztyűt kell húzni
• Az átvilágító gerjesztési paramétereinek beállításánál törekedni kell a minimális sugárterhelésre
• Kísérő, betegtartó személy védőeszközöket viseljen
• A vizsgálat közben a személyzet lehetőleg a sugárvédett helyen tartózkodjon
• Vizsgálat közben a megvilágítást csökkenteni kell

• A képerősítőt úgy kell elhelyezni, hogy a hasznos sugárzás ne érje a vizsgálót

ÁTVILÁGÍTÓ
SUGÁRVÉDELME
A SZEMÉLYZET VÉDELME ÁTVILÁGÍTÓ
MUNKAHELYEKEN
• •HATÁRÉRTÉK ÁTVILÁGÍTÓ ÜZEMMÓDBAN AZ ORVOS VÉDETT
TARTÓZKODÁSI ZÓNÁJÁBAN:
• Max. 15 μSv/h
• Mérhető dózisteljesítmények: néhány μSv/h
RÖNTGEN FELVÉTELEZÉS SUGÁRVÉDELME

• A felvételek készítésénél ügyelni kell arra, hogy a sugárterhelés az ésszerűen elérhető

legkisebb legyen,
• Megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása
• Megfelelő felvételi irányok megválasztása
• Felvételi paraméterek megválasztása (csőfeszültség, csőáram, expozíciós idő)
• Mezőhatárolás
• film-fólia kombináció
• A vizsgálat alatt egyszerre egy beteg tartózkodhat a helységben
• Kísérő személyzet csak védőeszközben segédkezhet
RÖNTGEN FELVÉTELEZÉS SUGÁRVÉDELME

Törekedni kell arra, hogy a felvételt ne kelljen megismételni!

❖Megfelelő betegadatok bevitele
❖ Felvételi mód protokoll szerinti kiválasztása
❖Beteg ruházatának eltávolítása
❖Segédeszközök alkalmazása (ékpárna, párna, hevederek)
❖Mozgási életlenség kiküszöbölése (segédeszközök, rövid expozíciós érték kiválasztása)
❖Segítség kérése a beteg megfelelő pozícióban tartásához (mindig védőeszközben)
RÖNTGEN FELVÉTELEZÉS SEGÉDESZKÖZÖK
FELVÉTELI VÉDETT
HELY-
KAPCSOLÓFÜLKE
https://www.youtube.com/watch?v=_vHuWSAGI0E