15.

Sürgősségi állapotok képalkotó diagnosztikája

Írta: Magyar Péter és Kovács Balázs Krisztián
Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika

Helyszíni ultrahang

A sürgősségi ellátásban – akár első képalkotóként is – az ultrahangnak óriási szerepe lehet.

Egyes helyeken már a mentőben/mentőhelikopterben is helyet kapott kis hordozható
készülékek formájában. Természetesen különbséget kell tennünk a napi rutin alaposságával
végzett UH-vizsgálat és a sürgősségi helyzetekben készült UH-vizsgálat között. Utóbbit sok
országban oxyológusok, klinikusok, szonográfusok is végzik.
A sürgősségi ellátásban végzett UH-vizsgálat az ún. FAST-vizsgálat (FAST = focused
assessment with sonography for traumatology). Ennek lényege, hogy 4+2 meghatározott
ponton „gyorsdiagnózist” állít fel a vizsgáló: jobb oldalról, bal oldalról, a kismedencéről,
epigastriálisan, valamint a jobb és bal mellkasfélről. Egyik nézet sem vehet igénybe egy
percnél többet. Jobb oldali nézetben a legfontosabb tér a fossa hepatorenalis, mivel fekvő
emberben ez a hasűr legmélyebb pontja, ide gyűlik meg tehát a folyadék, pl. vér sérülés
esetén. Az epigastrialis nézetnél pedig a szívtájékot vizsgálva könnyen megállapítható, van-e
pericardialis folyadék.
A FAST-vizsgálat lényege, hogy portábilis UH-gal akár nem radiológus végzettségű orvos
rövid gyakorlat megszerzését követően választ tudjon adni néhány alapvető kérdésre.
Különösen segítheti ez olyan betegek ellátását, akik súlyos, instabil állapotban vannak.
Ezeknek a betegnek ugyanis „nincs idejük” például CT-vizsgálatra.
A vizsgálónak tehát nem feladata minden „csip-csup” kórkép felderítése, a FAST protokol
alapján csak a következő kérdésekre kell választ adnia:

- van-e peritonealis
- pleuralis
- vagy pericardialis folyadék
- illetve pneumothorax.

Ez utóbbi állapot is vizsgálható UH-gal: normális légzésnél a mellkasfal belső felszínén a

pleura csúszó mozgást végez, illetve jellegzetesek a pleura vonalára merőlegesen megjelenő
csíkszerű artefaktumok. Pneumothorax esetén mindkettő hiányzik. A két jel megléte biztosan
kizárja a nagyobb PTX lehetőségét. Természeseten figyelni kell arra, hogy a mellkasfalat
teljes vastagságában látjuk-e; ha ugyanis nem, az szövetközti emphysemara utal.
1. kép: UH kép pleuralis sinusban echomentes folyadék, atelectasis tüdőlebeny részlet, rekesz
vonal alatt a máj látható.

15.3.3. Hasi és kismedencei fájdalom

 
A régió fájdalom-szindrómái a gyakorlatban jellemző módon a négy hasi quadráns, ill.
diffúzan a teljes hasi, vagy a periumbilicalis területre lokalizálhatók. Eszerint típusos módon
szervek, valamint szervcsoportok kórfolyamatai kerülnek górcső alá.

A radiológus számára a megfelelő iránydiagnózis segít az optimális vizsgálóeljárás

megválasztásban. Tekintettel a régióban elhelyezkedő szervek lágyrész jellegére, csaknem az
összes képalkotó eljárás szóba kerülhet, azonban a sürgősségi diagnosztikában az MRI-nek
nincs szerepe. Függően a páciens együttműködési készségétől a natív hasi röntgen felvételtől,
a per os kontrasztanyagos vizsgálatokon és ultrahang-vizsgálaton keresztül a CT-vizsgálat
natív, és iv. kontrasztdúsított, esetleg többfázisú (arterographiás, parenchymás és késői
fázisos) mérései is alkalmazhatók. Néhány általános, majd a hasi quadránsokra célzott,
részletezett megfontolás olvasható az alábbiakban:

- A has feszülése, a szabad levegő, ill a szabad hasi folyadék jelenléte esetleg egy korábbi
probléma generalizálódására utalhat. A natív hasi röntgen-vizsgálat – kooperáló betegnél álló,
fekvő páciensnél oldalfekvő, ún. Friemann-Dahl pozícióban – a legalább 2-3 ml-nyi szabad
levegő jelenlétéről, valamint a béltraktus általános gáztartalmáról, továbbá intra- vagy
extraluminalis folyadéknívók jelenlétéről adhat felvilágosítást. Emellett a sugárfogó képletek
(meszesedés, fém és egyéb idegentest) jelenléte is tisztázható. Az oldalfekvő felvétel
beállítását aszerint tervezzük, hogy a hasban elsősorban a szabad levegő jelenléte-e a kérdés,
mert ebben az esetben bal oldafekvő pozícióban a hasfal és a máj között megbújó szabad
levegő transzparens sávja jól kimutatható, vagy a folyadéknívókat szeretnénk értékelni
például ileus gyanújában, ugyanis ekkor jobb oldalfekvő helyzetet választunk. A máj tömege
ekkor nem takarja ki a gázos bélkacsokat, így az esetleges folyadéknívó jobban kimutatható.
Kontrasztanyag per os adása utáni röntgen átvilágítással, későbbiekben röntgen felvételek
időnkénti elkészítésével (általában 1 óra, 2 óra, 4, 7 stb) a gyomor-bél passage állapotáról
kapunk képet.

- Az UH-vizsgálat a szabad vagy letokolt folyadékgyülemekről, kőreflexiókról , a szervek

általános állapotáról, esetleges gázosság vagy béldistensio meglétéről tájékoztat. Doppler-
vizsgálattal az erezettség állapota, esetleges szűkületek, obstrukciók, thrombosisok,
embolizációk megléte véleményezhető. Szükség szerint UH-vezérelt punkció, aspiráció,
drenázs is kivitelezhető.

- A CT-vizsgálat részletgazdag, szummációmentes, natív és iv. kontrasztanyag beadása után

még további részletességű képalkotásra képes.

- Az MR-vizsgálatnak a sürgősségi képalkotásban számottevő szerepe nincs.

- A rutin kivizsgálási algoritmust a vezető tünetek alapján felállítható iránydiagnózis adja

meg, általában azonban első lépésben röntgen-, majd UH-vizsgálat történik, azonban
kifejezett meteorismus esetén az UH indikációja, hasznossága csökken. Harmadik lépésként
esetleg gyomor-bél passage vizsgálat, továbbá CT történhet.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül úgynevezett hasi quadránsok szerint csoportosítva
tekintjük át az adott hasi szegmensben leggyakrabban előforduló sürgősségi kórfolyamatokat
és a kimutatásukhoz megfelelő képalkotó-diagnosztikai módszert.

30. kép: A hasi régiók

 
- Jobb felső quadráns fájdalma esetén a máj és epeútrendszer, valamint az epehólyag eltérése
valószínű. Ide lokalizálható a jobb vese kövessége, üregrendszeri tágassága, parenchymája és
a retroperitoneális tér perirenális kompartmentjére lokalizálható kórfolyamat, esetleg egy
felcsapott appendix gyulladása vagy duodenalis ulcus merül fel.

• A cholecystitis, cholelithiasis gyanúja már natív hasi röntgen-felvétellel megerősíthető

sugárfogó kő esetén, hiszen a jobb bordaív alatti vetületben ez intenzív, esetenként
koncentrikus kőárnyékot adva megjelenhet. Első lépésként alkalmazandó vizsgáló eljárás a
hasi ultrahang, mely mind az epehólyagban, mind az epeútrendszerben elhelyezkedő követ
képes kimutatni annak fokozott hangreflexiót és rendszerint mögöttes hangárnyékolást okozó
tulajdonsága miatt. A gyulladás jeleként a fal megvastagodása, rétegzettsége, ödémás jellege
szintén ábrázolódik, valamint a doppler módszer segítségével a gyulladás okozta
hypervascularizáció is észlelhető. A vizsgálathoz konvex, 3.5-6 MHz fekvenciájú transzducert
használunk. Ha az epehólyag vagy felhas gázos, műfogásként – ha sebész nem kontraindikálja
a folyadékbevitelt – 1-2 pohár víz ivása az antrumba és a duodenum bulbusba kerülve
segítheti az UH vizsgálhatóságot. Az esetlegesen az epeutakba ékelődő kő okozta elzáródás,
dilatáció jól látható, testhelyzet-változtatásra pedig a kő mobilitás véleményezhető. CT
vizsgálatra csak szövődményes esetben: epehólyag, epeúti fistula, ill. térfoglalás esetében
kerülhet sor.
31. kép: Típusos jobb subcostalis görcsös fájdalom. A felső képen típusos hangárnyékot adó
epekő UH képe. Az alsó képen szintén UH-vizsgálattal kimutatott cholecystitis az
epehólyagfal felrétegződésével, fali folyadékgyülemmel, hypervascularizációval. A lumenben
sűrű sludge és számos apró epekő látható.

• Nephrolithiasis (ureterolithiasis) bármely oldalon az epekövekhez hasonló fizikai

tulajdonságai okán hasonló módszerekkel vizsgálható. Röntgenvizsgálatként az ún. vesetáji
röntgen-felvétel alkalmazható (hanyat fekvő helyzetben). Az ultrahang alkalmazhatóságát a
belek gázossága korlátozhatja, esetleg csak indirekt jelet, pl. az üregrendszer vagy az ureterek
egy szakaszának tágulatát láthatjuk. Van, amikor azonban a kő üregrendszeri tágulatot,
pangást nem okoz. Az „elindult” kövek sokkal gyakrabban kerülik el a radiológus figyelmét,
ill. nem is ábrázolódnak – különösen a középső ureteralis harmadban. A juxtavesicalis kövek
jól telt húgyhólyag esetén, annak „hangablakot” eredményező tulajdonsága miatt gyakrabban
kimutathatók. Kétely esetén e két képalkotó módszer után natív hasi CT-vizsgálat, sőt ún.
low-dose (alacsonyabb sugárterhelést eredményező) natív CT-vizsgálat végezhető. A CT
további előnye az objektívebb, gyorsabb, műtermékmentesebb ábrázoláson túl a kiválasztó
szervrendszeren kívüli képletek (igaz korlátozott) ábrázolása, így több más akut folyamat
kizárásának opciója. Említést kell tennünk arról, hogy bizonyos kövek nem sugárelnyelőek (pl
oxalát-kövek), így CT-vel sem biztos a kimutatásuk.

32. kép: Jobb tompa vesetáji fájdalom középkorú nőbetegnél.

UH vizsgálattal a jobb vese alsó kehelycsoportját elzáró nagyobb, hangárnyékot adó vesekő.

• Nyombél perforáció, vagy típusos prepyloricus gyomorperforáció szabad hasi levegő

jelenlétét okozhatja, mely natív hasi (álló helyzetű) PA sugárirányú röntgen-felvételen
magasan a rekeszszárak alatt az esetek többségében kimutatható. Ennek típusos formája a
rekesz alatti, vízszintes sarló alakú fokozott sugáráteresztő sáv.
33. kép: Álló helyzetű nyílirányú röntgen felvételen mindkét rekeszív alatt típusos, sarló
alakú, bal oldalon nagyobb mennyiségű szabad hasi levegő.

 
A per os beadható röntgen kontrasztanyag a perforációs nyíláson keresztül szétcsorogva a
szabad hasüregben jellemző mintázatot ad. A perforáció alapos klinikai gyanúja mellett
röntgen felvételen atípusos lokalizációjú gázárnyék jelenléte, ill. szabad levegő hiánya esetén
ugyancsak CT-vizsgálat végezhető, mely sokkal kisebb mennyiségű és „rejtett” gázgyülemre
is fényt deríthet. Szabad hasűri gázgyülem gyanúja – nem rutinszerűen ugyan, de – hasi
ultrahang vizsgálattal is felvethető, mely típusos helyen, például hanyatfekvő helyzetben a
jobb rekeszszár és a máj között keskeny sávos hyperreflexió formájában jelentkezik. További
műfogás gázbuborékok kimutatására: pl perihepaticus szabad hasi folyadék jelenléte melletti
perforáció okozta szabad levegő az ultrahangon testhelyzetváltoztatásra „guruló”, felszálló
mozgást végezhet.

- Bal felső quadránsban lépruptura, gyomorfekély, aorta aneurysma, colonperforáció, a bal

vese kórfolyamata lehetséges.

• Gyomorperforáció alakulhat ki fekélybetegség talaján, melyek kivizsgálási algoritmusát az

előző bekezdésben részleteztük.

• Lépruptura nemcsak trauma következtében, hanem szisztémás, splenomegaliaval járó

kórképekben is kialakulhat (pl. lymphoma)
A beteget először általában UH-gal vizsgáljuk, a friss léprupturát azonban sokszor nehéz,
némely esetben nem is lehet észrevenni. Ezekben az esetekben iv. kontrasztdúsított CT-
vizsgálat, esetleg kontrasztanyagos UH-vizsgálat adhatja meg a definitív diagnózist; a
rupturalt terület, a hematoma nem fogja halmozni a kontrasztanyagot.

• Aorta aneurysma ruptura – aorta dissectio

A hasi aorta aneurysmákra, vagy a dissectiora ugyanaz érvényes, ami a mellkasi részben
szerepel. Az instabil állapotú beteg azonnal a műtőbe kerül, esetleg helyszíni ultrahang
vizsgálat végzésére van csak idő. A stabil állapotú betegnél CT-angiográfiás vizsgálat
végzendő, dissectio esetén azonban az aorta teljes szakasza vizsgálandó lehetőség szerint az
aortaívből eredő erek egy részével, és az a. iliaca communisokkal együtt.
 34. kép: Középkorú férfi, hypertoniás. Hirtelen fellépő mellkasi, hasi fájdalommal.

Az iv. kontrasztdúsított CT-felvételen az egész aortát érintő dissectio látható intima flap-pel.
Az állumen a kevésbé hyperdenz megjelenésű lumenrészlet. Az alsó képen az arteria
mesenterica superior eredésébe az intima flap beterjedni látszik.

35. kép: Hypertoniás idősebb férfinek hirtelen fellépő, egyre erősödő hasi fájdalma
jelentkezett. Pulzusa elnyomható, bőre sápadt, hideg verítékes. A bolus-tracking technikával
végzett CTA-n a hasi aorta kisebb aneurysmájának rupturája, és a jobb retroperitonealis térbe
bevérzése (extravastioja) ábrázolódik. Az alsó képen coronalis síkú MIP rekonstrukció
látható.

 
- Jobb alsó quadránsban appendicitis, adnexitis, tubo-ovarialis abscessus, salpingitis, ovarialis
cysta torquatio, extrauterin graviditás, vese-ureter kövesség, kizárt sérv, mesenterialis
adnexitis, Meckel-diverticulitis, Crohn-betegség, coecum-perforáció, psoas tályog merülhet
fel.

• Appendicitis – periappendicularis tályog fordul elő a jobb alhasban az esetek döntő

többségében, azonban tekintettel a régió informális elnevezésére (ún. viharsarok), több kórkép
is kizárandó. A natív hasi röntgen felvétel a régióban diszkrét bélnívókat mutathat (őrkacs =
sentinel-loop), mely a peritoneum lokális irritációját jelezheti. Direkt kimutatása ultrahang-
vizsgálattal lehetséges, amennyiben gázos bélkacsok okozta hangreflexió az appendixet
ábrázolhatatlanná nem teszik. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a pozitív appendix gyakrabban
ábrázolódik, mint a negatív, így a módszer szenzitivitása ez esetben magasabb. A gyulladt
appendix összenyomhatatlan tubularis, echoszegény képlet formájában jelenik meg, fala
doppler módszerrel hypervascularizációt mutathat.
 36. kép: UH vizsgálattal típusos appendicitis acuta tubularis, echoszegény, fali
hypervascularizációt mutató megvastagodott appendix-szel.

Az alsó képen szabálytalan alakú, döntően echoszegény, körülírt folyadékgyülem látható. Az

iv. kontrasztdúsított felvételen a periappendicularis lokalizációjú folyadékgyülem gyűrűszerű
széli kontraszthalmozást mutat.

Esetenként lumenében körülírt hangreflexiót adó faecolith is bizonyítható. A tályog

echoszegény, zavaros bennékű, fluktuációt mutató képlet formáját ölti. Mélyen fekvő, esetleg
retrocoecalis vagy ún. felcsapott appendix elkerülheti a vizsgáló figyelmét, illetve gyakran
nem lehet e módszerekkel kimutatni. Bizonytalan esetben a natív hasi CT-vizsgálat segítheti a
véleményalkotást 90 % feletti szenzitivitásával. Az ileo-coecalis régióban ritkábban ugyan, de
a terminalis ileum megvastagodása is előfordulhat, mely elsősorban gyulladásban (spec. ileitis
terminalis = morbus Crohn) jelentkezik.

• Kizárt sérv hasi , inguinalis vagy femoralis lokalizációjú lehet. Az inguinalis hernia lehet
direkt (canalis inguinalisban az a. et v. epigastricae inf.-tól lateralisan indulóan) és lehet
indirekt (az a. et v. epigastricae inf.-tól medialisan, a fascia transversalis kiöblösödésében).
Akár preformált csatornába, akár korábbi hasfali hegbe történik a cseplesz, a mesenterium, ill.
bélkacs herniációja, a natív hasi röntgen-felvétel bélnívót mutathat. ha ileust okoz, passage-
követéssel ugyan igazolható a bélelzáródás ténye, esetleg szintje, azonban időigényes, és a
pacienst nagyon megterheli. A sérv direkt kimutatására az ultrahang-vizsgálat alkalmas. A
hasfalban, ill. inguinalis csatornában megvastagodott falú, tágult bélkacs ábrázolható, mely
körül gyakran folyadékgyülem is megjelenik. Megemlítendő az ún. Richter-hernia, mely egy
bélkacs antimesenteralis szélének részleges herniatioja egy hasfali defektusba. Esetében akár
obstrukciós tünetek nélkül is kialakulhat peritonitis esetleges stranguláció és necrosis mellett.
 37. kép: Kizárt sérv.

A natív hasi röntgen felvételen umbilicalisan fordított U alakú mérsékelten distendalt

vékonybélkacs látható, keskeny nívóval.
Az UH képen a szűk sérvkapuba kizáródott, megvastagodott falú bélrészlet látható, körülötte
szálagos, keskeny folyadékgyülemmel.

• Extrauterin graviditásban esetleges szabad hasi folyadék mellett a tubában, vagy valahol
parametricusan szikhólyag ábrázolódik cystosus képlet formájában, továbbá a terhességi teszt
pozitív (emelkedett hCG szint). Differenciáldiagnosztikai szempontból az adnexrégió
cystosus képletei UH-gal szintén alaposan vizsgálhatók. A méret, határoltság, septáltság,
bennék, vascularizáció információi segíthetnek a diagnózishoz.

- A bal alsó quadránsban sigma-diverticulitis, ugyancsak nőgyógyászati kórképek, colitis

ulcerosa lehetséges.
• Diverticulitisre normális testalkatú páciens esetén a fájdalom punctum maximuma
környékére célzott ultrahang-vizsgálattal lehet fényt deríteni. A bélfalhoz álló, echoszegény
képlet környezetében color dopplerrel hypervascularizáció, ill. a környezet gyulladásos,
ödémás beszűrődésére utaló zsírszöveti hyperreflexió és bélkacs szeparáció jellemző.

38. kép: Bal alhasi fájdalom. A fájdalom punctum maximumánál a sigmabélen divertciculum
ábrázolódik, mely hypervascularizált. Körülötte a zsírszövet reflektívebb.

 
Mélyen fekvő bélszakasz és szövődményes abscessus, ill. kismedencei beszűrődés biztosabb
leképezése ultrahangot követően CT-vizsgálattal lehetséges. Abscessus elkülönítésében
helyes – amennyiben van rá idő – per os higított kontrasztanyagot is itatni a beteggel. Sajnos
így is előfordul olyan helyzet, melyben a gyulladás csökkenését követően colonoscopia során
vett szövettani minta foglalhat csak állást egy esetleges „megbújó” térfoglaló folyamat
tényének megerősítésével vagy kizárásával. Diverticulitis szövődményeként a bél perforációja
is kialalkulhat, melynek a fent már részletezett szabad hasi levegő megjelenése lehet a jele.

39. kép: Szövődményes diverticulitis. Az UH-képen a colon descendens aboralis szakaszán

diverticulum látható, mely mellett jobb oldalon extraluminalisan levegő-reflexiók perforatiora
utalnak. A CT-vizsgálat a gyanút megerősítette: A hasban bal oldalon két hyperdenz képlet a
diverticulum, körülötte szabálytalan alakú levegőgyülem ábrázolódik extraluminalisan.

 
- A periumbilicalis régióban bélelzáródás, akut pancreatitis, korai appendicitis, mesenterialis
thrombosis esetleg embolizáció, aorta-aneurysma, ill .diverticulitis jelentkezhet.

• Akut pancreatitis diagnózisa a klinikai kép, a laborleletek (amiláz érték, gyulladásos

paraméterek) és a képalkotó diagnosztika hármasával erősíthető meg, melyből kettő
pozitivitása már igazolhatja a folyamatot. A képalkotó vizsgálatoknak ez esetben más
folyamatoktól való elkülönítés vagy a pancreatitis szövődményeinek kimutatása lehet a
szerepe. A pancreatitis okozta peritonealis izgalom epigastrialisan vékonybélnívókat okoz
(sentinel-loop = őrbélkacs),

40. kép: Natív hasi röntgen felvételen az ún. „őrkacs” látható.

mely miatti hangreflexió a retroperitoneum középső részének ábrázolhatatlanságát

eredményezi UH-vizsgálat során. Ha a tájék mégis vizsgálható, úgy a pancreas állományának
kiszélesedését, ödémás fellazulását, valamint peripancreaticusan és a bursa omentalisban,
esetleg az egész hasban folyadék megjelenését detektálhatjuk.
A CT-vizsgálat már az ödémás akut pancreatitist is igen nagy biztonsággal mutatja főként az
állományi kiszélesedés, és a peripancreaticus ödémás beszűrődés okozta zsírszöveti
denzitásemelkedés formájában, azonban leginkább korai és késői szövődmények kimutatása a
fő szerepe. Ödéma, necrosis, vérzés típusos CT-morfológiája segíti a diagnózist.

41. kép: Akut pancreatitis.

CT-vizsgálattal peripancreaticusan, az elülső pararenalis térben folyadékgyülem ábrázolódik.

A pancreas állománya oedemas.

• Ileus gyanúja már natív röntgen vizsgálat alapján, de hasi UH-vizsgálattal is felvethető. Ileus
esetén az első pár órában a bélkacsokban secretum halmozódik fel, a vizsgálatot korlátózó
gázképződés csak ezután indul meg. Ileusban ezért érdemes UH-vizsgálatot is végezni,
amennyiben ugyanis még nincs sok gáz a belekben, akár az okot is felderíthetjük. Az
elzáródás várható szintje a gyomor, vékony- és vastagbél vonatkozásban nagy
valószínűséggel már a natív vizsgálattal feltételezhető. Az ileust kiváltó ok szerint a
bélelzáródás mechanikus jelleg esetén lehet inkomplett, de komplettálódhat. A passage-
funkció kimerülhet. Fontos a klinikai adatok, előzmények (előző hasi műtét, gyógyszerszedés,
tumorhajlam, stb) ismerete, mellyel nagy valószínűséggel előre sejthető az ileus jellege.
42. kép: Natív hasi röntgen felvétel, disztendalt bélkacsokkal, melyek széles nívókat
tartalmaznak.

43. kép: Natív hasi röntgen felvétel: a sigmáig distendalt a colon, széles nívókat tartalmaz. Az
elzáródás feltételezhetően a sigmabélen vagy a rectumnál van.

 
• Volvulus esetén egy bélkacs megcsavarodásáról van szó, melynek következtében az érintett
szakasz vérellátása romlik, és passage-akadályt képez. Kialakulhat vékony- vagy vastagbélen
egyaránt. Natív hasi röntgenen ileusra jellemző jeleket láthatunk. Ultrahanggal akár már a
definitív diagnózis is felállítható. Kétséges esetben CT-vizsgálat végzendő.
 44. kép: Vékonybél volvulus.

A röntgenen disztendált bélkacsok láthatók, főleg a bal felső kvadránsban.

UH-gal a „megtekeredett”, vastagabb falú vékonybélkacs is látható már, a diagnózist a CT-
vizsgálat erősítette meg.

45. kép: Elongált sigma volvulusa. A coronalis rekonstrukción a típusos „örvény”-jel, a

megtekeredett mesosigma ereivel.

 
• Hasi (vagy leterjedő mellkasi) aneurysma (fenyegető, vagy megtörtént) rupturája
haemodinamikailag stabil, jól kooperáló betegnél sürgősséggel – amennyiben a páciens nem
rögtön a műtőbe kerül – CT-angiográfiával vizsgálandó, mely iv. kontrasztanyag adásával az
esetleges szivárgás, retroperitonealis haematoma tényét néhány perc alatt kimutatja. Végzetes
lehet ez esetben hasi röntgen felvételekkel, hasi UH-vizsgálattal az idő húzása, pláne
veszélyes lehet az UH- vizsgálófej által a hasra gyakorolt nyomással tovább segíteni az
esetleges kivérzést. Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor az aneurysma, ill.
ruptúrája nem az első diagnózisok között merül fel, és az egyébkénti rutin UH-vizsgálat során
derül fény a retroperitonealis echoszegény terimére, mely a tágult aorta körüli inhomogén
haematoma lehet. Ilyen esetben ne késlekedjünk a gold standardként ismert CT-angiográfiát
alkalmazni.
• Mesenterialis thrombosis/ embolia progrediáló, heves görcsös hasi fájdalmat okoz
(mesenterialis angina). Natív röntgen-felvételen paralyticus ileus képe jelentkezhet, amely a
bélgázosság fokozottsága miatt az UH-vizsgálat kivitelezhetőségét akadályozhatja, hiszen a
bégázok okozta reflexió miatt a retroperitoneum, ill. a mesenterialis értörzsek doppler
vizsgálata meghiúsul. A klinikai gyanú fennállása esetén hasi CT-vizsgálat végzendő.

46. kép: Colicaszerű periumbilicalis fájdalommal jelentkező, generalizált érbeteg idős férfi. A
felső képen CTA vizsgálattal az art. mesenteria superior eredésétől kb 8 cm-re occludált.

Az alsó képen a CTA 3D rekonstrukciója ábrázolódik. Kiemelendő a kiterjedt aortafali

meszesedés.

- Epigastrialisan nem csak hasi, hanem mellkasi kórképek is okozhatnak fájdalmat. Gondolni
kell a myocardialis infarctus, oesophagus perforatio, hiatus hernia, GORB, gyomorfekély
lehetőségére. A rutin mellkas röntgen-vizsgálattal időnként csak ráutaló jeleket találunk, de
nemegyszer előfordult már, hogy perforációs szabad hasi levegőt a rekesz alatt e módszerrel
észleltünk. Hiatus hernia vagy reflux esetén per os kontrasztanyag adása melletti nyelés
röntgen-vizsgálat végezhető, ahol a rekesz íve feletti, gyomorredőzetet mutató képlet, illetve
provokációra a nyelőcsőbe történő kontrasztanyag visszáramlás igazolhatja a feltételezést.

- Bármely hasi quadráns kórfolyamatának korai stádiuma indulhat felhasi, a ganglion

coeliacum köré lokalizált fájdalommal.

- Alhasi fájdalmak esetén a kismedencébe lokalizált folyadékgyülem, cystosus képlet, esetleg

solidum a kismedencei szervekből kiinduló folyamatra utal.

Képalkotó eljárások választhatóságának iránymutató táblázata – hasi és kismedencei fájdalom

RTG UH CT MRI
Szabad levegő, Kóros Solidum - folyadék, Szabad Az előzőek mind (kivétel Nincs
distensio, Folyadéknívó, v. letokolt folyadékgyülem, vasc. információk), indikáció
Kóros lágyrészárnyék- „Nívóárnyék”, (gázreflexió, Szenzitivitás ↑, + pontos
többlet, Kóros szabadlevegő), anatómiai lokalizáció,
mészárnyékok, Sziluet- ColorDoppler: Jelhiány – „Zsírszöveti gyull. jelek”,
tünet, Sugárfogó (thrombo-embolisatio) v. CT-angiográfia: AAA
idegentest, Kontrasztanyag kóros vascularisatio leakage, ruptura, Vasc.
„kilépés” információk