XXI.

/B A csontos mellkas anatómiája, betegségei, képalkotó-diagnosztikája

A csontos mellkas a:
 háti csigolyák
 a bordák (coste), részei
o Corpus costae
o Sulcus costae: haladnak a vénák, artériák és az idegek – a szúrásnál van jelentősége, mindig a borda
felső szélénél kell szúrni
o Angulus costae
o Tuberculum costae
o Facies articularis tuberculi costae
o Collum costae
o Caput costae
 valamint a szegycsont (sternum) álltál létrehozott váz.
A bordák csontos és porcos részből állnak, részei:
- gerinccel a caput coste ízesül a fovea costalis superior et inferior-ban mivel majdnem minden bordafej a
két szomszédos csigolyatesttel ízesül, kivéve I., XI., XII. ezek a hasonló magasságú
csigolyatesthez ízesül.
- a tuberculum costae a a procesus transversun elülső felszinéhez a fovea costalis proc.
transversi-hez ízesül.
A 12 pár bordából összesen 7 pár kapcsolódik porcos elülső részel a sternumhoz, ezek a valódi bordák.
További három pár borda porcai a felettük lévőkhöz rögzülnek, a fenmaradó két pár porcai
szabadon végződnek, ezek az úgynevezett repülő bordák.
Sternum:
3 részből áll:
1. MANUBRIUM STERNI melyhez a clavicula és az I.-es borda rögzül (melyen icisura claviculáris és a
claviculának az extremitas medialis része az art. sternoclavicularis izületett alkotja).
- a manubrium felső szélén bemélyedés (INCISURA JUGULARIS) van melyet a clavicula ízesülő végei
mélyebb árokká (FOSSA JUGULARIS) egészítenek ki.

2. CORPUS - melynek két oldalán bevágások (INCISURA COSTALE) szolgálnak a bordaporcokkal történő
kapcsolódásra.
3. PROCESSUS XYPOIDEUS
ANGULUS STERNI - oldalirányból a manubrium és a corpus tompaszöget zár be

Vizsgálómódszerek
Röntgenfelvételek- alapmódszer
- borda felvétel
o attól függően, hogy melyik részen van a sérülés, az elülső vagy hátsó rész van filmközelben
o felső bordák sérülése esetén – belégzésben
o alsó bordák – kilégzésben készül a felvétel
o törés és csontdestrukció megítélése
 - sternum felvétel
o p-a felvétel – nagyon ritka, kevésbé informatív
o oldalirányú felvétel – törés megítélése
o ábrázolódnia kell rajta a háti gerincnek is (ha ez nem lehetséges, el kell mellé készíteni)

Elváltozások
Trauma
Bordatörés
- trauma hatására keletkezik
- egy borda ritkán törik, általában több borda törik egyszerre
- egymás alatti bordák törése – sorozat bordatörés
- ablakos bordatörés – egy íven 2 törés ábrázolódik
- veszélye: PTX-t okozhat
- a mellkas felvételen subcutan emphysaema is ábrázolódik
Sternumtörés
- biztonsági öv által okozott sérülés gyakran
- sok esetben együtt jár a Th. IV.-VI. csigolya törésével, már kis beroppanása is belső szervek zúzódását
valószínűsíti

Bordákon még előfordulhat patológiás törés, metastasis.

Fejlődési rendellenességek
Pectus excavatum (tölcsérmellkas)
- a sternum a hozzátartozó bordaporcokkal együtt deprimált, gyakran „összenyomja” a mellkasi szerveket, a
szívet dislocalja és rotálja
- ritkán okoz klinikai tüneteket, inkább kozmetikai okok miatt kerül sor a műtétre

Pectus carinatum (galambmellkas)

- előzővel ellentétes irányú
- a mellkasfal 2 oldalán kialakul az ún. Harrison-barázda

Egyeneshát-szindróma
- háti kyphosis teljesen hiányzik
- egész belégzés alatt hallható funkcionális jellegű szisztolés zörej

Gerincdeformitások
- scoliosis (torsios scoliosis), fokozott kyphosis, gibbus

- a mellkasi és gerincdeformitások esetén gyakran találkozunk restriktív ventilációs zavarral – a deformitás

súlyosságától függően akadályozhatják a légzőizmok működését
- a deformitások beszűkítik azt a teret a mellkasban, amit a táguló tüdőnek kellene elfoglalnia, ezért a tágulás
nem teljes, a ventiláció csökkent
 - a tüdő ereit is összenyomhatják – vérkeringés akadályozottsága révén kisvérköri pangást okozhat

Tietze-szindróma
- a bordaporcok ismeretlen eredetű, jóindulatú gyulladásos megbetegedése
- ismeretlen eredetű, 2x gyakoribb férfiaknál, ált. fiatal felnőtt korban
- a bordákat a sternummal összekötő porcokat érinti
- a gyulladás nem terjed, általában egyetlen bordaporcra lokalizált; leggyakrabban a II. és III. bordaporc; a porc
duzzadt
- fájdalom, gyulladás, duzzanat, nyomásérzékenység – a fájdalom köhögéssel, tüsszentéssel kiváltható, karba
sugározhat
- többnyire egy oldali – általában bal oldalon
- a mellkasi fájdalmak kb. 10%-ért felelős
- rtg: - kiszélesedett, egyenetlen szerkezetű csontvégek
- CT: - borda sternális végének kiszélesedése, egyenetlen csontszerkezet, subchondrális cysták
- Izotóp: aktivitás fokozódás

XXI./C Ismertesse a röntgenberendezések felépítésének általános elveit, az átvilágító berendezések

felépítését, működését  
A rtg berendezések alapvetően 3 fő egységre osztható:
1. Generátor a röntgencsővel: feladata a rtg sugár előállítása, előállításhoz szükséges paraméterek
biztosítása.
2. Szerkezetek: feladata a sugárforrást, a beteget és a képfeldolgozó egységet tartani, mozgásaival a
vizsgálat szempontjából szükséges helyzeteket biztosítani.
3. Képfeldolgozási módszerek: mely legegyszerűbb esetben egy átvilágító ernyő, vagy egy kazetta, de
lehet képerősítős TV-láncos számítógépes egység is.

Röntgencsövek:
A rtg sugár előállításához az alábbi feltételek szükségesek:
 izzó katód
 nagy vákuumú gyorsító tér
 nagy hőkapacitású anód
 gyorsító erőteret biztosító egyenfeszültség forrás
Rtg-cső részei:
Üvegburából, katódból és anódból tevődnek össze.
Rtg-cső üvegburájának feladata a nagyfokú légritkítás biztosítása és a katódnak, illetve az anódnak a tartása,
megfelelő szigetelési távolságban.
A csőballon hőálló, nagy mechanikai szilárdságú, jó sugáráteresztő képességű üveg.
Katód:
A katód wolframból készül 0,2 - 0,3 mm vastag izzószál. A diagnosztikai rtg-csővekben vonal alakú
izzószálakat használunk. Napjainkban használt rtg-csővekben két izzószál van. Ezeket kétfókuszú csöveknek
nevezzük. A hosszabb izzószál a nagyfókusz nagy teljesítményt tud szolgáltatni, a rövidebb izzószál a kis
fókusz abban az esetben használjuk, ha finom rajzolatra van szükség.
Katód kialakításánál arra törekednek, hogy egyenletes legyen az elektron kibocsátás, így egyenletes lesz az
anódba való becsapódás is. A kétfókuszú csövek esetén a két-fókusz szál elhelyezkedhet egymás mellett
párhuzamosan, vagy egy tengelyben. A két fókusz által létrehozót kép középpontja egymástól eltér.
A katód izzítását a fűtőárammal szabályozzuk, melye a generátor állít elő. Az izzókatódból kilépő elektronok
a rtg-csőre kapcsolt feszültséggel arányos, nagy sebességgel ütköznek az anódban. Az elektronok mozgási
energiája átalakul:
 hőenergiává
 fényenergiává
 röntgensugárzássá.
A bevezetett energia csak ki s része kevesebb mint 1%-a alakul sugárrá.
Anód:
Nagy rendszámú mert, mert az energiatermelés hatásfoka a rendszámmal arányosan növekszik.
Álló anódú rtg-csővek vonalfókusszal készülnek, egytankos, kis teljesítményű készülékekben építik be
(amikor rtg-csővet a nagyfeszültségű transzformátorral és az egyenirányítóval egybeépítünk egytankról
beszélünk).
Forgó anódú rtg-csővek: Azt a követelményt , hogy a képélesség fokozása szempontjából minél kisseb
legyen az optikai fókusz és a nagy terhelhetőség miatt nagy legyen a tényleges fókusz, egyidejűleg a forgó
anódú rtg-cső teljesíti.

Röntgencsőburák:
A rtg-csőburák érintés biztos és megfelelő sugárvédelmet biztosító búrákba építve használjuk. A rtg-csőbura
fémből készül, és a generátorral együtt földpotenciálra kötjük. A sugárvédelem biztosítására a burát
ólomlemezzel bélelik, ezzel megakadályozzák a diagnózis szempontjából szükségtelen sugárzásnak a
burából való kijutását. A hasznos sugárzás kilépésére a sugárkilépő ablak szolgál.
A rtg-csővet a csőburától szigetelőanyagként olaj választja el. Az olaj jó villamos és jó a hűtési képessége.

Rtg generátorok:
Feladata:
 rtg-csöveket kiszolgálja, biztosítja a rtg-sugár létrehozásának a feltételeit:
o fűtőáram biztosítása az izzó katód részére
o anódfeszültség biztosítása
o anódforgás biztosítása
 o a rtg-csővek védelme a túlterheléstől
 biztosítja a szerkezetek kiválasztását
o átvilágítási üzemmód
o felvételi üzemmód
 előállítja és biztosítja a beállíthatóságot, a megvilágosítási paramétereket
o felvételnél (kV, mA, s)
o átvilágításnál (kV, mA)és méri az átvilágítási időt
 a generátor része vagy biztosítja a kapcsolatot az automatikus elemeknek
A rtg-generátorok részei:
 röntgencső, csőburával
 nagyfeszültségű egység: olajszigetelésben lévő részegységek, ahol az olaj biztosítja a jó szigetelést
 nagyfeszültségű transzformátor: állítja elő a csőfeszültséget
 fűtőtranszformátor
 nagyfeszültségű egyenirányító
 munkahelyváltók: kapcsolják a nagyfeszültséget és a fűtőáramot a kiválasztott rtg-csőre
 nagyfeszültségű kábelek csatlakozóhüvelyei
 nagyfeszültségű kábel pár
 teljesítmény áramkör
 vezérlő és segédüzemű áramkörök
 kezelő pult
 kiegészítő elemek (ACE kamra, vastagságnérő)

Az átvilágítás képerősítővel történik.

Lényege: hogy az átvilágító ernyőn megjelenő

fényerőt felerősítjük. A monitoron megjelenő kép közvetlenül elemezhető mozgásában.

Készíthető vele célzott felvétel vagy mozgókép.

Az átvilágító szerkezet részei:

1. a támlap,
aminek a beteg a hátát támasztja
2. mögötte van elhelyezve a röntgencső
3. beteg előtt
található a felvételi részegység, amin az expozíciós értékeket lehet állítani, illetve

magában foglalja a Bucky rácsot

4. Része még a képerősítő, zárt tv-lánc és a monitor
Az átvilágítás alapja:
1. a röntgensugárnak az a tulajdonsága, hogy bizonyos anyagok
például a cinkszulfid a röntgensugár hatására fluoreszkálnak, látható fényt bocsátanak
ki magukból
2. átvilágítóernyőt az a sugárenergia éri, mely a vizsgált régióban
elnyelődés után megmarad, így az ernyőn megjelenő fényességbeli különbségek a
vizsgált régió anatómiai struktúráját adják vissza, és a lenyelt tárgy is láthatóvá válik

Képerősítővel végzett átvilágítás előnye:

1. kisebb elváltozások felismerhetők
2. rövidebb vizsgálati idő miatt csökken a személyzet és a beteg sugárterhelése
3. a beteg a
vizsgálat közben mozgatható
4. elváltozásról célozott felvétel készíthető
5. a nyert kép elektronikusan nagyítható
6. szükség esetén azonnal végezhető kontrasztanyagos vizsgálat
 26.b.Átvilágító berendezések

Működési elve:
- képerősítő (átvilágító) használatakor a röntgensugár egy fluoreszkáló ernyőn hozza létre a röntgenképet.
Ezt a képet egy elektronoptikai erősítő felerősítve megjeleníti a képerősítő kimenő ernyőjén. Ezt a képet
nézhetjük TV kamera segítségével monitoron
- a rtg, sugár hatására a fluoreszkáló bemenő ernyőn jön létre a rtg. kép. Mögötte helyezkedik el a
fotókatód (ami a rtg. sugár hatására a max. elektronmennyiséget termeli), vele szemben a különlegesen
kiképzett anód, melyen a kicsinyített kép jelenik meg többszörös fényerővel
- a képerősítők kimenő ernyőjéhez tükrös képosztó csatlakozik, ehhez csatlakozik a TV kamera
- a TV kamera a képerősítő kimeneti ernyőjén keletkező optikai jeleket videojelekké alakítja
- impulzus üzemű átvilágító – csak rövid ideig van sugár, az így létrejött képet a képtároló tárolja a
sugármentes időszakban
o olyan vizsgálatnál, ahol nem szükséges folyamatosan követni a változást

Átvilágítási kép minősége:

- a kV és a mA értékek határozzák meg
- átvilágítási automata – videojel alapján a megvilágítási paramétereket növeli vagy csökkenti annak
megfelelően, hogy a monitoron a kép megfelelő legyen
o különböző vastagságú testrészeket nézünk – utána állítja
Felépítése:
- régebbi: csak átvilágításra alkalmas
- modernebb készülékek: átvilágításra és célzott felvételek készítésére is alkalmasak
- dönthető fekvőlap, mely mozgatható fej – láb irányba, jobbra – balra
- betegtől függetlenül mozgatható sugárforrás és képfeldolgozó egység
- célzott felvételi szerkezet feladata – kazettát vigye be a felvételi térbe
- osztott felvételek készítésének lehetősége
- átvilágítás idejét a generátor méri – TV monitoron jelzi
- új betegnél nullázni kell