9.a. A szív anatómiája, betegségei és képalkotó diagnosztikája.

ANATÓMIA.
A szív a tüdő által határolt középső mediastinuban helyezkedik el.
Jobb ( érkező oldal) és bal(induló oldal) szívfélből áll, amit septum cordis választ el.
Basis (pitvarokat foglalja magába) és csúcsi( kamrákat foglalja magába) rész, köztük a határ- sulcus
coronarius .
A pitvar- kamrai határon rostporcos gyűrű – anulus fibrosus:
 innen erednek felfelé a pitvarok izomrostjai;
 lehetővé teszi, hogy a pitvarok és kamrák egymástól függetlenül működjenek.
A pitvarok és kamrák között – vénás szájadékok – ostium atrioventriculare dextrum et
sinistrum.
A szívfal három rétegből épül fel:
1. A külső, szívburok – pericardium – két rétegből áll( fali és zsigeri lemezből, köztük néhány
csepp pericardialis folyadék,a súrlódás kiküszöbölésére).
2. A középső, szívizomzat – myocardium – speciális izomsejt csoportjai ingerületvezetésre
specializálódnak, ők alkotják a szív saját ingerképző- és vezető rendszerét.
3. A belső, szívbelhártya –endocardium – a szív üregeit borítja.
A szív üregei.
 Jobb pitvar – v.cava superior és inferior, sinus coronarius beömlési helye.
 Jobb kamra – a. pulmonalis kiindulása.
 Bal pitvar – v.pulmonalis beömlése( mindkét oldalról legalább 2 véna).
 Bal kamra – aorta kiindulása.
Szívbillentyűk.
 Az endocardium kettőzete hozza létre.
 A vér áramlását szabályozzák.
 Pitvar-kamrai szájadékokban vitorlás billentyűk:
1) jobb pitvar – jobb kamra – tricuspidalis;
2) bal kamra – bal pitvar - bicuspidalis;
 Kamrák és nagyerek eredésénél( aorta, truncus pulmonalis) – semilunaris billentyűk.
 Jobb és bal pitvar között – foramen ovale maradványa a magzati életből.
A szív ingerképző rendszere.
 Elsődleges ingerképző központ - szinus csomó – a jobb pitvar falában.
 Másodlagos ingerképző központ – pitvar-kamrai (AV)csomó.
 Az AV csomóból indul ki a HIS-köteg, mely átfúrja az anulus fibrosust és a
kamrasövényben 2Tawara-szárra oszlik, amelyek Purkinje-rostokban végződnek a
szívizomban.

BETEGSÉGEK.
Veleszületett szívbetegségek.
A magzati élet során, a terhesség 5-8 hete között károsodás éri a szívet. Ekkor válik ketté a kis és
nagy vérkör, és alakulnak ki a septumok.
Okai:
 vírus fertőzés(rubeola);
 anya kromoszóma megbetegedése;
 anya alkohol és nikotin fogyasztása;
 gyógyszerek mellékhatása.
Betegségek: Pulmonalis stenosis, aorta stenosis, Falott trilógia és tetralógia, morbus Ebstein, situs
inversus, nagyér teljes transpositio, pitvar-septum defectus(ASD),, ventricularis septum
defectus(VSD), ductus Botalli persistens.
Pulmonalis stenosis.
Leggyakoribb előfordulás, enyhe lefolyás, nincs panasz.
Tünetei: fáradékonyság, cyanosis, dyspnoe, jellegzetes szívzörej.
Aorta stenosis.
Ritka, súlyos keringési rendellenesség, szívizom iscaemiat, csökkent szisztémás vérellátást okoz.
Kezelése- aorta billentyű beültetés.
Fallott.
Ritka. Súlyos vagy teljes jobb kamrai kiáramlási akadályozottság és kamrai septum hiány jobb
kamra hypoxiás vére közvetlenül az aortába áramlik. Terápiája műtéti.
Morbus Ebstein.
A tricuspidális billentyűk nem az anulus fibrosuson, hanem a jobb kamra falán tapadnak, a kamrát
alsó és felső fejletlen, csökkent pumpafunkciójú kamrára osztják. Súlyossága a „maradék” jobb
kamra nagyságától és annak működésétől függ. Gyakran társul hozzá pitvari sövénydefektus okozta
jobb-bal shunt. Kezelése konzervatív, de szív transzplantáció is szóba jöhet.
A nagy artériák teljes transpoziciója.
Az aorta a jobb kamrából az a. pulmonalis a bal kamrából ered. Azonnal a szülést követően súlyos
oxigénhiányos állapot. Azonnali diagnózis és műtéti korrekció mentheti meg a baba életét.
Situs inversus.
A szervek elhelyezkedése megfordul, tünetek nincsenek, teendő nincs.
ASD- pitvari septum defektus.
A jobb és bal pitvar között a septumon nyílás van, aminkeresztül a vér egy része a bal pitvarból a
jobba kerül. A nagyvérköri perctérfogat csökken, a kisvérköri nő.
VSD-kamrai septum defektus.
A két kamra közötti septumon nyílás marad, és rendellenes összeköttetés van a kamrák közt, minek
talaján keringési rendellenesség alakul ki.
Ischaemias szívbetegségek.
A szív saját vérellátását biztosító erek betegsége, melyek hátterébe általában arteriosclerosis áll.
Két formája van: angina pectoris és acut miocardialis infarktus.
Angina pectoris.
Sternum mögötti nyomó, szorító fájdalom, kisugárzik a bal kéz, váll és nyak irányába.
Rövid ideig tart, nitroglicerin adására csökken.
AMI.
Fájdalom olyan mint az előzőnél, gyomortáji panaszok, hányinger, hányás, (szívizom elhalás) a
nitroglicerin nem enyhíti.
Hirtelen halál – általában kamra fibrilláció okozza.
Szívizom elváltozások.
Cardiomyopathia.
Az endo- és myocardium elégtelen működése, organikus és funkcionális zavara miatt alakul ki
ritmuszavar, szívüreg( kamrai) tágulat, szív megnagyobbodás.
Szív működési zavara.
Cardialis dekompenzáció.
Aránytalanság alakul ki a szív izomereje, teljesítménye és a periféria szükséglete között.
Okai:
1. szív saját megbetegedése(ISZB);
2. megnövekedett szívizommunka;
3. szívben a nyomás emelkedése;
4. myocardium megbetegedései;
5. kompenzált szívbetegség dekompenzálttá vált( terhesség, gyógyszer elhagyása, tulzott só
fogyasztás).
Formái: bal szívfél és jobb szívfél elégtelenség.
Bal szívfél elégtelenség.
Okai: ISZB, kezeletlen hypertonia, billentyűhiba. Akut bal szívfél elégtelenség alakulhat ki: infusio
vag y transfusio adására,kamrai vagy pitvari arrytmiak következtében, bétablokkolók kombinált
adása következtében.
Tünetei: tüdő oedema,fulladás, dyspnoe, ortopnoe( fekve fullad a beteg), haeptnoe(vérköpés),
köhögés, fáradság, tachicardia.
Jobb szívfél elégtelenség.
Másodlagosan alakul ki, bal kamrai elégtelenség után, de előfordul önállóan is:
 súlyos mitrális stenosis pulmonalis hypertoniával;
 cor pulmonale;
 primer pulmonalis hypertonia;
 jobb kamra infarktus;
 tüdőembolia.
A pericardium megbetegedései.
A szív minden rétegére ráterjedhet, mindig gyulladás formájában jelenik meg.
Pericardialis sicca.
AMI-t követően 3-5 nappal, a necrosist követő gyulladásos reakció következtében alakul ki.
Fájdalom kiújulása és pleuro-pericardiális tünetei vannak.
Pericardialis folyadékgyülem.
A fenti okok bármelyike előidézheti. Jelentősége a kialakulás gyorsaságától függ.
Constriktív pericarditis.
A gyulladás megvastagodott, fibroticus pericardiumot hoz létre, ahol később mész rakodik le, ami
akadályozza a diastolés telődést és magas vénás nyomást okoz. Nagyvérköri decompensacio.
A szív daganatos megbetegedései.
Primer tumorok: pitvari myxomák. Benignusak, de embolisatio veszélye miatt műtét.
Pericardialis cysta, benignus, kontrollt igényel.
Gyakoribbak a metastasisok- vese tumor, tüdő tumor.
Ritmuszavarok.
Szív összehúzódása eltér a normálisan percenként 60-80-tól.
Okai:
Ingerületképzési zavarok és vezetés kombinált zavarok.
1. A sinus csomó ingerképzési zavarai.
 Sinus arritmia – belégzéskor nő, kilégzéskor csökken a szívfrekvencia( normálisan
fennáll).
 Tachycardia – 100/min szívfrekvencia felett( normálisan stresszre, fizikai aktivitásra); oka
lehet láz,keringési elégtelenség, hyperthyreosis.
 Bradycardia – 50/min szívfrekvencia és alatt. Ha panaszokat okoz-gyógyszeres kezelés,
súlyosabb esetben PM beültetés.
2. Heterotop ingerképzés.
Az ingerület valamely másodlagos ingerképzési központban keletkezik.
 Extrasystolia :
a) supraventricularis ES – az ingerület a sinus csomóból indul ki, de a P hullám el tünik, beleolvad
az előzö QRS-be.
b) ventricularis ES – leggyakrabban előforduló, okai ISZB, hypokalemia,élvezeti szerek( kávé,
alkohol, cigaretta).
 Supraventricularis és ventricularis tachycardia:
a) supraventricularis TC – szívfrekvencia 10-220/min között van, oka organikus szívbetegség, de
digitalis intoxicatio is.
b) ventricularis TC – szívfrekvencia 140-200/min, oka súlyos szívelégtelenség, szívinfarktus,
cardiomyopathia.
 Pitvarfibrillatio és pitvari flutter:
a) pitvarfibrillatio – sokszor panaszmentes, a szívfrekvencia 400-600/min, de a legtöbb ingert az
AV csomó blokkolja, kamrai ritmus szabálytalan 80-100/min. A rövidebb telődésí idő miatt a
kamra nem telik meg teljesen, ez a periférián pulzuskiesést okoz.
b) pitvari flutter – ritka, pitvari frekvencia 250-300/min, minden 2,3 vagy 4 inger vezetődik át az
AV csomón.
 Kamrai flutter vagy fibrillatio - AMI jelenik meg, haladéktalanul defibrillatiót kell
 végezni.
3.Az ingerületvezetés zavarai.
 Sinuauricularis blokk – a normális P-P távolság többszörösének megfelelő szünetek
jönnek létre, általában tünetmentes de sick sinus szindrómát okozhat.
 Atrioventricularis blokk – a pitvarból a kamra felé terjedő ingerület az AV csomón vagy
HIS kötegen késik vagy nem terjed; az átvezetési ídő meghosszabodik; az ingerületvezetés
fokozatosan romlik vagy az ingerület nem vezetődik át; teljes AV blokk, mikor a pitvari és
kamrai működés teljesen független egymástól.
 Intraventricularis vezetési zavar – a hiba a bal, jobb vagy mind a két szárban van;
ritmuszavar fokozódása AV blokkhoz vezethet.
4. Ingerképzés és vezetés kombinált zavarai.
 AV dislocatio – a pitvarok és kamrák egymástól függetlenül működnek.
 Sick sinus szindróma – sinus csomó betegsége, bradycardiat okoz tachicardiaval
váltakozva, az asystolia ájulást okoz(PM).
 Adam-Stokes szindróma – kamfibrillatio vagy asystolia.
 Wolf-Parkinson-White(WPW)szindróma – a pitvar és kamra közötti járulékos pályákon
jut el az inger, megkerülve az AV csomót.
VIZSGÁLÓ MÓDSZEREK.
Szív UH vizsgálata.( Nem első vizsgálat)
Indikációk:
 bal kamra funkció megítélése(decompensatio, hypertonias szívbetegség stádiuma);
 zörejek tisztázása;
 embolia források keresése;
 mellkas felvételen leírt szívkonfiguráció-eltérések tisztázása.
Speciális a szív UH vizsgálatára kifejlesztett gép: magas másodpercenkénti kép szám, jó minőségű
Doppler mező és Doppler funkciók, vizsgálat alatt EKG rögzítés. Minden mérést kettő, de ha van rá
mód három síkban kell elvégezni.
Információt kapunk:
 a szív alakjáról, nagyságáról( minden szívüreg méretét mm-pontossággal meg lehet mérni);
 kamra falvastagságáról;
 megfigyelhetjük a szív mozgását( jelentős szűkület esetén vagy AMI után jelentős falmozgás
zavar látható);
 adatokat kapunk a teljesítményről( egy összehúzódás során a térfogatának hány %-át tudja a
szív kipumpálni, milyen a szív elernyedése);
 felvilágosítást kapunk a szívbillentyűkről(mozgásuk, elégtelen záródás következtében
kialakult visszafolyás, meszesedés, billentyű megvastagodás, felrakódás);
 szívüregben található vérrögökről;
 billentyű betegségekről;
 szívüregek közötti kóros irányú véráramlásról;
 szívburokban meggyűlő folyadékról.
Transthoracalis vizsgálat.
Fektetés: hanyatt, kezek a test mellett.
Transducer: 2,5MHz
Felharmónikus képalkotás – a fej alacsony frekvencián sugároz(1,5-1,8MHz) és ennek a ×2-vel
vesz. A vizsgálat a teljes szívciklus lefedésével történik EKG szinkronizálással).Dokumentáció
digitálisan tárolva.
Előnye, hogy nincs kontraindikáció, tetszőlegesen ismételhető és valós idejű ábrázolás. Hátránya,
hogy a testalkat függvényében az akusztikus ablakon keresztül problematikus lehet a teljes
ábrázolás, operátor deppendens módszer, értékelése megfelelő gyakorlatot igényel.
Szív MR vizsgálata, MR coronarographia.
A szív átfogó anatómiai és funkcionális megítélése. Pontosan megmérhető a szívüregek mérete,
térfogata és működése.
Fektetés: beteg a hátán fekszik.
Tekercs: phased array (felületi testtekercs).
Vénabiztosítás, légzésvezérlés.
A gép azonos szívdobbanási és légzési fázisban mér a gép, szünet a következő fázisig. Szükséges a
sinus ritmus, együttműködés, légzésvisszatartás-kilégzésben 20-30sec. Hosszú mérési idő.
1)EKG gating:a szívciklus adott fázisában a szívmozgás által keltett mozgási életlenség
kiküszöbölésére, jól elkülöníthetővé válik a R-hullám a zavaró T-hullámtól.
2)Prospektív és retrospektív kapuzás:
 prospektív – szignál gyűjtés a P-R szakasz kimaradásával;
 retrospektív – egész szívciklus alatt folyamatos a szignálgyűjtés, ezáltal pontosabb
leképzés válik lehetővé.
EKG mérés időzítésére és szívritmus detektálására szolgál. Mérés kilégzésben – közel azonos
rekeszállás( reziduális levegő mennyisége közel állandó).
Az MR alkalmas:
 morfológiai elváltozások ábrázolására( ép és kóros, műtéteket követő anatómiai
elváltozások, finom részletek megjelenítése, szívüregek nagysága, szerv mellkasban
elfoglalt helye, nagyerek lefutása);
 funkcionális eltérések( globális és regionális falmozgás zavarok, billentyűmozgás
megfigyelése, áramlás mérése);
 viabilitás vizsgálata(szívizom életképességét mutatja natívan és k.a. adása után)
 perfúziós vizsgálatok( nyugalmi mérés és gyógyszeres terhelés után)
 angiographiás vizsgálat.
Kardió – CT.
Indikációk: alacsony, közepes rizikójú betegek, értékelhetetlen terheléses EKG, coronaria FR,
komplex congenitalis vitium esetén anatómia feltérképezése, EF beavatkozás előtt, PM-es beteg
vizsgálata, ha a coronrographia ellenjavalt vagy sikertelen.
Lehetővé teszi a szív és koszorúerek pontos, nem invazív vizsgálatát. Vizsgálhatók még az erek
falai, plakkok, pumpafunkció, ejekciós, systolés és diastolés frakció számszerű értékelése.
Fektetés: hanyatt, karok a fej mellett, lábal a gentry felé, EKG!
Fontos a normál szívritmus( ha nagyobb vagy kisebb mint 76- a vizsgálat csökkent értékű lesz)
Protokoll: adott pulzusszámnak megfelelő.
Natív sorozat: 5mm sz.v.,
70-100 ml i.v.k.a. 4ml/sec flowal, EKG szinkronizált spirál CT, kis FOV-al, bolus tracking
alkalmazása.
Posztkontrasztos sorozat:1,25mm sz.v.
Rekonstrukciók: MIP, MPR, cMPR.
Előnye: noninvasiv, kis szövődmény kockázat, elérhető, k.b. 30perc alatt elvégezhető.
Kontraindikáció: ha a sugárterhelés ellenjavallt.
Szívizom szcintigráfia.
Lényege: radiofarmakonok vérellátással arányos dúsulása teszi lehetővé a regionális perfúzió
elosztást.
csökkent vérellátás > kevesebb radiofarmakon

iscaemias szívizomterület > csökkent aktivitás felvétel

Szívizom vérellátásának vizsgálatának érzékeny módszer.
Tl-201(tallium klorid) - életképesség vizsgálata( terheléses vizsgálatot követően 3-4 órával, ha a
terheléses felvételen látott perfúzió csökkenés már nem látható vagy javult - iscaemia, életképes
szívizom de veszélyeztetett.
Tc-99m MIBI, tetrafosmin. - vérellátás arányűban kerül a sejtekbe(40-60 perc).,i.v. beadás után
1órával felvétel a perfúzió eloszlásról SPECT-el.
Indikációk:
 minimális klinikum, de kifejezett EKG jel – iscaemia gyanúja esetén;
  prognózis – jelentős iscaemia esetén ha nem volt AMI a halálozás 7%, ha volt 25%;
 betegkövetés – műtét sikeressége, terápia eredményessége;
 ha CTcoronon van szűkület - van-e vérellátási zavar
Cardiovaszcularis intervenciók.
Invazív módszer, egy fektetésben kivitelezhető a diagnosztika és a therápia( tágítás, sztent
beültetés).

9.b. Az endokrin rendszer anatómiája, betegségei és képalkotó diagnosztikája.

ANATÓMIA.
Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csövük, váladékukat (hormonokat) közvetlenül a vérbe
ürítik. A hormonok távoli szervekben fejtik ki hatásukat. A hormonok vér útján jutnak el a
célszervekhez és szabályozzák a szervezet anyagcsere és egyéb folyamatait.
A szervezet működéséhez szükséges fiziológiás hormonszint egy szabályozó rendszer biztosítja,
mely önszabályozó, visszacsatoláson alapuló „feedback” jellegű mechanizmus. Többnyire „negatív
feedback”, a vér hormonszintjének emelkedése a hormon további szekrécióját csökkenti.
Lokális vagy helyi hormonok: termelődési helyük szomszédságában fejtik ki a hatásukat
(gastrointestinális h: gastrin,szekretin).
Általános hormonok: távoli szervek működését szabályozzák, van amelyik minden sejtre
hat(növekedési h., pajzsmirigy h.), mások bizonyos szervek működését szabályozzák(a hypophysis
nemi szervekre ható h.).
A hormonszekréció magasabb szabályozása.
A belső elválasztású mirigyek kapcsolatát a hypophysis vezérli, minek hormonjai a többi mirigy
jelentős részének működését szabályozzák a trop -hormonokon keresztül. A hypophysis- nyélen
keresztül kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, közvetlenül a hypothalamussal, és egyrészt
humorális, másrészt idegi úton befolyásolja annak működését. Az endokrin rendszer működése
közvetve vagy közvetlenül idegrendszeri hatás alatt áll, létrehozva a neuroendokrin rendszert.
Hypophysis.
Bab alakú és nagyságú mirigy a koponyában a sella turcica fossa hypophysealisaban helyezkedik
el, és az infundibulum útján kapcsolódok a hypotalamushoz.
Részei:
 adenohypophysis ( elülső lebeny)[ pars distalis, tuberalis et intermedia] mirigysejtekből épül
fel;
 neurohypophysis( hátulsó lebeny) idegsejtekből, idegvégződésekből és gliasejtekből épül
fel.
 infundibublum(nyél) kapcsolja a neurohypophysist a hypotalamushoz.
Adenohypophysis hormonjai:
1. somatotrop hormon(STH) – növekedési hormon.
2. adrenokortikotrop hormon(ATCH) – a mellékvesék kéregállományának működését
fokozza.
3. tireotrop hormon(TSH) – a pajzsmirigy szintézisét és szekrécióját serkenti.
4. folliculus serkentő hormon(FSH) – mindkét nemben a gameták(ovium és spermium)
fejlődését serkentik.
5. luteinizáló hormon(LH) – a női nemi hormonok szekrécióját serkenti, férfiaknál ennek
megfelelő a Leydig-sejtek serkentő hormon.
6. lactotrop hormon(LTH) – vagy prolactin, az ösztrogén és progeszetron által előkészített
emlőmirigyekben beindítja a tejkiválasztást.
7. melanocytákat serkentő hormon(MSC) – szerpe nem tisztázott.
Neurohypophysis nem termel hormonokat, a hypotalalmus által termelt hormonok jutnak le
idegrostok útján a neurohypophysisbe és innen a vérkeringésbe. Két hormon jut ki:
1. antidiuretikus hormon(ADH) – vagy avsopresin, emeli a vérnyomást és simaizom
kontrakciót okoz; biztosítja a disztális tubulusok visszaszívó képességét, a napi normál
vizeletmennyiség kiválasztását.
 2. Oxitocin – kettős hatású hormon:
a) serkenti e terhes méh simaizom összehúzódását, ezt a terhesség alatt a vér magas progeszteron
szintje megakadályozza;
b) kiváltja a tej kiürülését az emlőből.

Pajzsmirigy( glandula thyroidea.).

A legnagyobb endokrin mirigy, a gége és légcső két oldalán helyezkedik el. Két Lebenye( bal és
jobb) van, melyeket egy keskeny mirigyrész az istmus köt össze elől a légcső előtt. Vaskos
kötőszövetes tok veszi körül, mely rögzíti a gégéhez és a légcsőhöz, valamint rostokat bocsát k a
mirigy állományába.
A mirigy belsejében 0,1-0,5mm átmérőjű köbhámmal bélelt üregek – folliculusok vannak. Bennük
jódtartalmú anyag található, ami fehérjéhez kötve tartalmazza a hámsejtek által termelt pajzsmirigy
hormonokat. Itt található a szervezet jódtartalmának 25-30%-a.
Biológiailag aktív hormonjai serkentik a szervezet oxidatív anyagcseréjét, fokozzák a sejtek
oxigénfogyasztását:
 trijód-tironin;
 tiroxin.
A p.m. sejtekben a folliculusok falában vagy azon kívül találhatók a parafollicularis vagy „C”
sejtek, melyek polipeptid hormont - kalcitonint termelnek. A kalcitonin a szervezet kalcium
anyagcseréjében játszik szerepet, elősegíti a raktározást és a csontokba való beépülést. Csökkenti a
vér Ca szintjét.
Mellékpajzsmirigy( glandula parathyroidea).
A p.m hátsó felszínén kétoldalt fent és lent, a kötőszövetes tokjában helyezkedik el 4db rizsszem
nagyságú sárga színű kis mirigy. Belsejükben apró köb alakú világos plazmájú u.n. fősejtek vannak,
melyek a parathormont termelik Nem tartoznak a hypophysis hatásköre alá.
A parathormon hatására Ca és PO ionok szabadulnak fel a csontokból a vérbe és az extracellularis
folyadékokba. Növeli a vér Ca színtjét, fontos szerepe van az izmok ingerlékenységének
változásában.
Mellékvese( glandula suprarenalis).
A vesék felső pólusán elhelyezkedő páros szerv. Kívülről kötőszövetes tok veszi körül.
Részei:
 Külső kéregállomány – substancia corticalis;
 belső velőállomány – substancia medullaris.
A kéregállomány rétegei:
1. zona glomerulosa – külső réteg a kötőszövetes tok alatt, itt termelődnek a
mineralokortikoidok( aldosteron), a szervezet elektrolit háztartását befolyásolják;
2. zona fasciculata – középső réteg, itt termelődnek a glukokortikoidok( kortizol), a szervez
3. et szénhidrát és fehérje forgalmát befolyásolják;
4. zona reticularis – belső réteg, itt a szexualszteroidok, főként androgének termelődnek.
A velőállomány sejtjei adrenalint, noradrenalint és dopamint termelnek, melyek katecholamidok,
hatásuk megegyezik a sympatikus idegrendszer által kifejtett hatásnak.
Fokozzák a szívműködést, az erek simaizmának kontrakciója következtében a vérnyomás
emelkedik. A légzés mélységét és frekvenciáját fokozzák a bélműködést csökkentik, a
vércukorszintet növelik, a pupillákat tágitják.
Tobozmirigy(corpus pineale)
Lencse alakú páratlan szerv. A III. agykamra mögött található, módosult gliasejtekből épül fel.
Nagy a ketocholamin tartalma. Gátló hatást fejt ki az ováriumok működésére, késlelteti a nemi
érést.
Langerhans-szigetek.
A pancreas exocrin mirigyvégkamrái között elszórtan elhelyezkedő endokrin sejtcsoportok, melyek
nagyobb számban a pancreas farok részében találhatók.
Felépítésükben három féle sejt vesz részt:
  Alfa sejtek – glukagont termelnek;
 Béta sejtek – inzulint termelnek;
 Delta sejtek – szomatosztatint termelnek, ami gátolja a glukagon és inzulin kiválasztását.
Here (testis).
A here állományt kanyarulatos herecsatornák alkotják, melyek falát csírahám béleli. A
herecsatornák közti kötőszövetben vannak a Leydig -féle intersticiális sejtek, melyek a férfi nemi
hormonokat – androgéneket termelik.
A PAJZSMIRIGY KÓRFOLYAMATAI.
Struma: a p.m. megnagyobbodása, lehet diffúz és göbös, működését tekintve: hyper-,hypo-és
normofunkciós. A normofunkciós strumák hátterében TSH fokozott szekréciója, p.m. szövet
hyperplasia áll. A normális nagyságú p.m. nem képes megfelelő mennyiségű (T4) tiroxint és (T3)
trijodtironint termelni.
Hypothyreosis: elégtelen p.m. hormonok (T3, T4) szekréciója. Primer, ha ap.m. megbetegedés
következménye, szekunder, ha hypophysis megbetegedése(TSH hiány) miatt alakul ki, tercier, ha
a hypothalamus működési zavara okozza.
Hyperthyreosis: a p.m. hormonok ( T3, T4) fokozott termelése fokozott anyagcserét
eredményez.leggyakoribb a diffúz toxikus golyva( Basedow-Graves-kór) és a toxikus adenoma.
1. Basedow-Graves-kór -autoimmun eredetü, de okozhatja fokozott stresszhatás és fokozott
TSH stimuláció. Tachycardia, fogyás, izzadékonyság, fokozott psychomotoros aktivitás
jellemzi.
2. Toxikus adenoma – p.m. állományában kifejlődő, autonóm működésű szoliter göb,
hajlamosak a malignizációra, súlyos cardiális komplikációkat okozhat.
Gyulladásos megbetegedések.
Akut gyulladások: ritkák, kialakulhatnak bakteriális, virális infekció útján vagy irradiáció kapcsán.
A megnagyobbodott p.m. nyelési nehézséget, rekedtséget és nyirokcsomó duzzanatot okoz.
De Quervain-thyreoiditis: szubakut óriássejtes gyulladásos folyamat, kiváltó okai vírusinfekciók,
elsősorban coxsacie- és mumpszvírus. Felső légúti megbetegedéssel kezdődik, melyhez később. a
pajzsmirigy diffúz vagy körülírt feszes fájdalmas duzzanata társul. A fájdalom a fül felé sugárzik
A fájdalmatlan thyreoiditis : mely leggyakrabban a terhesség alatt jelentkező autoimmun
eredetűnek tartott szubakut lymphocy tás thyreoiditis. Általában átmeneti hyperthyreosissal és
terhességgel függ össze.
Hashimoto-thyreoiditis: autoimmun megbetegedés, lymphocytás infiltráció pusztítja a pajzsmirigy
állományát, mely fibrosissal gyógyul. Gyakran társul anaemia perniciosával, rheumatoid
arthritissel, Addison.kórral és I. típusú diabetes mellitussal.
Pajzsmirigy daganatai.
A daganatok a pajzsmirigy állományában elsősorban göbök formájában alakul ki. Ezek a göbös
elváltozások lehetnek szoliter vagy multinodularis jellegűek. A pajzsmirigyben kialakult göbök a
radiojód felvételük alapján lehetnek normofunkciós (meleg göb), hyperfunkciós (forró göb) és
hypofunkciós (hideg göb). A forró göb csak kivételesen malignus. A hideg göbök túlnyomó
többsége benignus adenoma, illetve autonom göb, 20%-a benignus cysta és 5-10%-a carcinoma
vagy lymphoma.
A folyamat előrehaladtával a cervicalis posterior vagy submentalis nyirokcsomók
megnagyobbodnak, későbbiekben rekedtség alakul ki.
Papilláris carcinoma: átmérője kisebb 1,5 cm-nél, gyakran ad metastasist az ellenoldali
pajzsmirigylebenybe és a nyaki nyirokcsomókba. Lymphogen úton ad áttéteket.
Folliculáris carcinoma : haematogén úton ad távoli áttéteket a csontba, tüdőbe, agyba. A tumor
involválja a környező ereket.
Medulláris carcinoma : előfordulhat szórványosan, C-sejtekből indul ki, és gyakran érinti a
környező nyirokcsomókon kívül a mediastinális nyirokcsomókat is.
MELLÉKPAJZSMIRIGY KÓRFOLYAMATAI.
Hypoparathyreosis: a mellékpajzsmirigy csökkent működése vagy a célszerveknek (vese, csont) a
parathhormonnal szembeni rezisztenciája,. leggyakrabban totális vagy subtotális pajzsmirigy-
eltávolítás következményeként fordul elő. Kialakulhat Jód131-terápát követően is. Az idiopathiás
forma hátterében legtöbbször autoimmun megbetegedés valószínű. Elégtelen működése gyakran
társul autoimmun thyreoiditishez és hypadreniához, inzulindependens diabetes mellitushoz,
valamint vészes vérszegénységhez. Gyermekkorban rendszerint congenitális mellékpajzsmirigy-
hiány illetve fejlődési zavar okozza.
Primer hyperparathyreosis A parathormon túlzott termelődése és hypercalcaemia jellemzi.
Egyetlen mirigy adenomája vagy carcinomája, illetve mind a négy mellékpajzsmirigy hyperplasiája
okozza.
A pajzsmirigy képalkotó diagnosztikai vizsgáló eljárásai.
Röntgen vizsgálat.
Elülső mediastinum vizsgálata.
P-A mellkas felvételen, mellkas átvilágítás során jól ábrázolódik a nagy, lokális panaszt okozó
retrosternalis struma. Nyelés vizsgálattal, trachea- légsáv felvétellel kiegészítve láthatjuk, ha a
struma dislocalja vagy comprimalja a nyelőcsövet, légcsövet.
A substernalis struma a nyaktól lefele a mediastinum felső részén követhető árnyékot ad.
Ha a struma nincs beékelődve, nyeléskor, köhögtetéskor felfelé elmozdul. Ha a struma beékelődik
utánozhat egyéb mediastinalis térszűkítő folyamatot, melynek eldöntésére a pajzsmirigy
szcintigráfia kiválóan alkalmas.
Ultrahang vizsgálat.
Non invazív, előkészületet nem igényel a betegtől, fájdalommentes, gyors vizsgálat, sem a betegre
nézve sem a vizsgálóra nézve nincs káros hatással.
Megítélhető a pajzsmirigy nagysága, echoszerkezete, göbök nagysága, szerkezete, a lebenyek
hossza, szélességét és vastagságát. Megláthatók izotópvizsgálat során csökkent radiofarmakon-
felvételt mutató területeket, paranodularis szövetek, amikor a szcintigráfia ellenjavalt: terhesség,
előzetes jódtherápia, gyermekkor.
Nagy felbontású készülék, az optimális frekvencia 7,5 - 10 MHz, fókuszált vizsgálófej. A
mélyebben fekvő területekhez 5 MHz-es fejet.
A pajzsmirigy parenchymája normális esetben homogen, finoman szemcsézett szerkezetű.
A nyaki izmoknál echodúsabb, de a fasciánál és a praetrachealis zsírnál echoszegényebb.
Felnőttkorban sagittalis síkú ábrázoláskor a craniocaudalis átmérő 4-6 cm.
CT és MR vizsgálata.
A CT és MR vizsgálatok alkalmasak a mediastinalisan elhelyezkedő struma, az ectopiás helyzetű
mellékpajzsmirigy-adenoma kimutatására, a rosszindulatú pajzsmirigydaganat stádium
meghatározására a nyaki és mellkasi régióban. Az MR vizsgálat az érzékenyebb módszer a
carcinoma lokális stádiumának meghatározásában és a lokális recidíva kimutatásában.
PET-CT Vizsgálat.
A hagyományos CT (MRI) elsődlegesen a szervek, szervrendszerek morfológiáját, az anatómiai
viszonyokat ábrázolják jó térbeli felbontással, a PET a szervek, szövetek funkcionális jellemzőjét
(pl. anyagcsere, véráramlás) jeleníti meg egy adott pillanatban. Így az anatómiai elváltozások
kialakulása előtt jelezni lehet a betegségeket. A PET-CT a funkcionális képet a morfológiai
információval, azonos anatómiai „szeletekben”, egy leképezés alatt hozza létre.
Izotóp vizsgálat.
Jód felvétel vizsgálata /uptake/: A pajzsmirigy radiojód felvételét különböző időpontokban mérve a
betegbe juttatott radiojód aktivitásmennyiségét százalékban adják meg. Pajzsmirigy szcintigrafia: A
pajzsmirigy izotópfelvételét vizsgáljuk ezáltal a működésre következtethetünk.
MELLÉKVESE.
Hypofunkciós kórképek.
1. Addison kór – okai autoimmun adrenalitis, TBC, tumor, metastasis, candidosis, sarciodosis,
amyloidosis. Tünetei: fáradékonyság, gyengeség, fogyás, hypotonia, hypoglykaemia,
„bronzkor”. Kialakulásukhoz a kéregállomány 90% pusztulása szükséges.
2. Sellektív hypoaldosteronismus - csak az aldosteronhiányzik, a glukokortikoidok
kiválasztása normális, következmény a K és Na szint csökkenése. Tünetek: ortostatikus
 hypotonia,szédülés,izomgyengeség, arrytmia, idegrendszeri tünetek.
Hyperfunkciós kórképek.
1. Cushing szindróma – iatrogén glukokortikoid zavar, hypophysis adenoma, mellékvese
adenoma.
2. Primer hyperaldosteronismus – mineralokortikoid képzési zavar, okozhatja
adenoma( Conn szindróma), kétoldali hyperplasia, K csökken, Na nő -hypertonia.
3. Adrenogenitális színdróma – fokozott androgén termelés, oka enzimhiány, mellékvese
tumorok, veleszületett formk(lányok masculinisatioja,fiukon pubertas praecox),felnöttkorban-
virilisatio.
Phaeochromocytoma.
A mellékvese velőállományából és sympaticus idegrendszer egyes sejtjeibőlkiinduló daganat, mely
katekolaminokat termel.Tünetei: hypertonia, tachycardia, izzadás, idegesség, anginás panaszok,
fokozott étvágy mellett fogyás.
Mellékvesekéreg szcintigráfia:
Lényege: radioizotóppal jelzett koleszterin származékokkal a mellékvesekéreg szteroid hormon
szintézise ábrázolható. A mellékvesekéreg különböző sejtcsoportjai különböző szteroid hormonokat
termelnek, kortikoszteroidokat, androgén hormonokat és aldoszteront; segíthet annak
eldöntésében, hogy a túltermelést:
1. kétoldali hyperplasia
2. ACTH termelő hormon
3. egyoldali adenoma
4. esetleg hormontermelő cc. okozza e?
Az aldoszteron kimutatásához Oradexon előkezeléssel vissza kell szorítani a mellékvesekéreg
normális hormontermelését.
Mellékvesevelő szcintigráfia:
Lényege: az adrenerg-receptorokban dúsuló I-123 (ritkábban I-131) jelzett metaiodobenzil-
guanidin-nel (MIBG) ábrázolhatóak az adrenerg receptorokban dús neuroendokrin daganatok.
A módszer phaeochromocytoma és a neuroblastoma diagnosztikájában lényeges.
A phaeochromocytoma műtét előtti lokalizciója. Az eljárás tehát nem a diagnózis igazolására,
hanem csakis praeoperatív lokalizálásra alkalmas.
HYPOPHYSIS KÓRFOLYAMATAI.
Hyperfunkciok.
1. Óriás növés – növekedési hormon fokozott elválasztása, elülső lebeny adenomáhóz társul, ha
pubertás előtt fokozott-extrém növekedés, testmagasság meghaladja a190-200cm.
2. Acromegalia – a pubertást után -a csontok superosteálisan ( szélességben) növekednek.
3. Hyperprolactinaemia – oka prolactinoma, ademoma , tumor, csökkent dopamin
szintézis( hypothalamus betegsége).
4. Cushing szindróma - a mellékvese glukokortikoid hormonának tartós túltermelése, oka a
ACTH fokozott termelése, hypophysis mycroadenoma, corticotrop sejtek hyperplasiaja, ectopias
tumorok(kissejtes bronchus, pancreas, pajzsmiriga).
Hypofunkciók.
Az elülső lebeny képtelen a basalis vagy terhelés hatására bekövetkezett fokozott
hormonszekréciora. Oka tumorok, vascularis tényezők infekciók, granulomatosisok,
koponyatraumák,irradiatio, fokozott vas depositio, hypothalamus betegségei.
Üres sella szindróma.
A diafragma sellae következtében a subarachnoidalis tér benyomul a sellába, ellapítja a
hypophysist, nekinyomja a sella hátsó és alsó falának.A sella egyenletesen megnagyobbodik,
kitágul. Nem okoz tüneteket.
Hypophysis MR vizsgálata.
Beteg pozicionálás: hanyatt fekve, fej a fejtekercsben. Felszólítjuk a beteget, hogy zárja be a
szemét és fókuszáljon egy pontra.
Centrálás: az orrgyökre.
Vizsgálati síkok: sagittalis, coronalis; transversalis – csak hátsó lebenyel kapcsolatos kérdések
estén és makroadenomák preoperatív feltérképezésénél alkalmazunk.
Vizsgálati régiók: a sella és közvetlen környezete.
Vizsgálati protokoll: T1 és T2 sagi, coron; kiegészítő lehet transversalis;régi bevérzés,meszesedés
kimutatására – gradiens echó. Kontrasztanyag adása.
Natív T1 – közepes jeladású adenohypophysis, erős jeladású hátsó lebeny( normális működés).
Natív T2 – adenohypophysis és a hátsó lebeny is közepes jeladású.
Ga után – mindkét lebeny erős jeladású.
CT- és MR-vizsgálattal is jól ábrázolódnak, előbbi a csontos eltérések kimutatására, utóbbi az
erekhez, idegekhez való viszony tisztázására alkalmas.

NEMI MIRIGYEK BETEGSÉGEI.

Férfi hypogonadismus.
1. prepubertalis(Klinefelter szindróma, anorchia,castratio,mumps, tbc)
2. postpuberalis (hypophysis daganatok,hypothalamus léziok)
Férfi hypergonadismus.
1. pubertas előtt:
 pubertas praecox – hypotalamo-hypophysealis;
 pseudopubertas praecox – here vagy mellékvese eredetű.
2. pubertas után: malignus hormontermelő heredaganat.
Női hypogonadismus.
1. Primer amenorrhaea: hypothalamus,hypophysis, ovarium, uterus stb.
2. Secunder amenorrhaea: terhesség,menopausa, psyches okok, szoptatás.
Női hypergonadismus.
1. pubertas előtt:
- pubertas praecox – hypothalamo-hypophysealis;
- pseudopubertas praecox – ovarium vagy mellékvese eredetü.
2. pubertas után:
- hormontermelő ováriumdaganat;
- hormonkészítmények.

9. c. A nukleáris medicina lehetőségei a csontrendszer vizsgálatában.

 A csontanyagcsere a csontok átépülése folyamatos. Az osteoblast ill. osteoclast tevékenységet
használjuk ki a vizsgálat során. Szerves foszfát vegyületeket alkalmazva láthatóvá tehetjük a
csontok állapotát.
 Fokozott osteoblast tevékenység során a csontokban radiofarmakon dúsulás látható. Ezért jóval
elöbb jelez kóros csontfolyamatot, mint a röntgenvizsgálat. Igen érzékeny, de aspecifikus
módszer, hiszen a legtöbb kóros csontfolyamat osteoblast tevékenységgel jár.
 A vizsgálat indikációja elsősorban a csontdaganatok ill. csontmetasztázisok. Nagy jelentősége
van a malignus folyamatok stádium beosztásában, ezáltal a terápia megválasztásában
követésében. Vizsgálatot végzünk még TEP műtött betegeknél lazulás, gyulladás igazolására
vagy egyéb csont érintettségű gyulladásos folyamatoknál (pl: osteomyelitisben, izületi gyulladás
esetén).
 A vizsgálat során Tc-99M-el jelzett bifoszfonát (MDP) radiofarmakont juttatunk vénásan a
vérkeringésbe. A beadott radiofarmakon kb. 50%-a épül rá a csontra a többi a vesén keresztül
kiválasztódik.
 Képalkotás: a vizsgálat előkészítést nem igényel. A jelzett radiofarmakont vénásan beadjuk a
betegnek, majd 2-3 óra múlva készítünk felvételeket anterior és posterior irányból.. A beadástól
számítva 1 óra múlva a beteg 1,5 liter szénsavmentes folyadékot iszik meg 1 óra alatt, azért,
hogy a lágyrész aktivitást kimossuk, javítva a csont ábrázolhatóságát. A betegnek mondjuk, hogy
rendszeresen menjen el vizelni (a húgyhólyagban koncentrálódó aktivitás miatt) ezzel is
csökkentve a sugárterhelését.
 A vizsgálatot 3 fázisban végezzük, ha szeretnénk artériás (perfúziós felvételeket) 5-10 perces
vérbőségre irányuló felvételeket készítünk, majd a 2-3 óra múlva kerül sor a késői
csontszcintigráfiás felvételekre, amely az osteoblaszt tevékenységet mutatja.
 Ha a beteg körülírt fájdalomról panaszkodik, vagy ortopédiai-traumatológiai folyamatot
vizsgálunk mindig 3 fázisban készítjük el a felvételeket.

 A vizsgálatot készíthetjük planár kamerával, vagy SPECT-el. A SPECT készülékkel teljestest

csontszcintigráfiát készítünk, és metszeti képsorok is készülhetnek a kórosnak ítélt, illetve
rosszul differenciálható területekről.

A csontrendszerhez tartozóan az ízületeket is vizsgálhatjuk, hiszen a beadott radiofarmakon

az ízületek állapotáról is ad felvilágosítást (pl.láthatóan dúsít a gyulladt terület).