Szívkatéterezés (angiocardiographia).

Vitiumok, a szív és az erek világra hozott zava-

rainak megállapításában fontos vizsgálati eljárás, melyet csak kardiológiai szakintézetekben,
ill. kardiológiai osztályokon végeznek. A lényege, hogy valamelyik kar- vagy combvénán
keresztül a jobb pitvarba, onnan a jobb kamrába, az arteria pulmonalisba a legkisebb erekig
röntgen-ellenőrzés mellett steril, különleges katétert vezetnek fel. A bal szívfelet valamelyik
artérián keresztül feltolt katéterrel vizsgálhatják. A katéteren a különböző helyekről vérmin-
tákat vesznek az oxigéntelítettség megállapítására, közben az egyes szívüregek nyomását is
mérik. Intracardialis EKG és PKG is készíthető. A szívkatéter segítségével kontrasztanyagot
befecskendezve nemcsak az egyes szívrészek alakja, nagysága, a billentyűk állapota, az eset-
leges shuntök figyelhetők meg, hanem a coronariák is feltüntethetők (coronarographia). Az
állapotot mozgófilmen rögzítik.

Echocardiographia
(SzÍvultrahang-vizsgálat) Létezik kétdimenziós, Doppler- és színkódolt echocardiograp-
hia. A vizsgálat azon alapszik, hogy a szív egyes szövetei az ultrahangot állományuk szerint
különbözőképpen verik vissza. A karnrafalról, a septurnról vagy a billentyükről visszaverő-
dő ultrahangokat, echókat megfelelő készülék elektromos jellé alakítja. A beteget nem ve-
szi igénybe (noninvazív (vizsgálat, ami azonban sok fontos információt ad. A kétdimenziós
echocardiographia alapvető vizsgáló módszer a billentyűhibák. veleszületett szívbetegségek
megítélés ére, felvilágosítást lehet kapni a szívizom állapotáról, a szív nagyságáról annak moz-
gása közben, szívburokgyulladásról. A Doppler-echocardiographia az áramló vért vizsgálja.
A színkódolt Doppler a véráramlás irányát is meg tudja mutatni.

Izotópos vizsgáló módszerek

Az intravénásan alkalmazott különböző izotópokkal a szívizomzat és a szív vértartalma vizs-
gálható. A vizsgálatokat végezhetik nyugalomban, fizikai vagy gyógyszeres terhelés után.

CT-vizsgálat. Az aneurysma vagy a pericardium megítélésében van szerepe.

Az MRI, melynél nem éri sugárterhelés a beteget, alkalmas veleszületett szívbetegségek,

éreltérések, aneurysma és a pericardium betegségeinek diagnosztizálására.

Enzimvizsgálatok
A szívizom károsodott sejtjeiből különböző, a sejtanyagcserében szereplő enzimek ke-
rülhetnek a vérpályába nagyobb mennyiségben. Ezeket az enzimeket transaminaséknak ne-
vezzük. Nagy részük más sejtek szétesésekor is megtalálható, tehát nem specifikus vizsgálat.
CK (creatinkináz) MB izoenzim a legérzékenyebb és legspecifikusabb jelzője a myocardia-
lis károsodásnak. A károsodás (infarctus) után 6-8 órával kezd emelkedni, 48 óra múlva éri
el a csúcspontot, majd újabb 48 óra múlva visszaáll a normalis szint. Az LDH (laktátdehid-
rogenáz) szint később emelkedik és napokig emelkedett marad. Az LDH-nak 5 izoenzime
van, ezek közül az LDH 1 specifikus a szívizomra. Ha az LDH l-szint meghaladja az LDH
2 szintjét, akkor myocardialis infrctusra van gyanú.

- 75-
 KERINGÉSI ELÉGTElENSÉG

A szervezet ép működésének feltétele, hogy minden sejthez kellő mennyiségű vér jusson.
Ebből következik, hogy a vérkeringés elégtelensége az egész szervezet működésének zava-
rával jár.
A keringési elégtelenség közvetlen oka szerint megkülönböztetünk:
1. szív eredetű keringési elégtelenséget,
2. perifériás eredetű keringési elégtelenséget.

Szív EREDETŰ KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG

A szív nem képes biztosítani a periféria szükségletét, tehát a vénás kínálatot nem tudja az
aortába továbbjuttatni csökkent munkavégző képessége miatt. A következmény egyrészt
pangás a szív mögötti érterületeken, másrészt a vérellátás csökkenése a szív előtt. Mindkét
következmény klinikai tüneteket okoz. A szíva rá háruló feladatokhoz nagymértékben al-
kalmazkodni képes. Ezt a tulajdonságát a szív tartalék erejének köszönheti. A nem teljesen
ép szív is alkalmazkodik a túlterheléshez, ez a kompenzáció időszaka. Amikor a szív kom-
penzálómechanizmusai már nem elégségesek a keringés fenntartására és a szövetek oxigén-
ellátásának biztosítására, dekompenzációról beszélünk.
A szív a következő lehetőségek segítségével alkalmazkodik a megnövekedett munkához:

A szívfrekvencia növekedése

A frekvencia növekedése növeli a percvolument. Kb. lOO/min frekvencia még kompen-

záló mechanizmus lehet, mely a periféria vérellátását javítja. lOO/min feletti szívfrekvencia
mellett már olyan rövid idő jut diasztoléban a telődésre, hogy hiába dolgozik a szív szapo-
rábban.

Dilatáció

A szív kitágulását jelenti. Bizonyos fokig ez is kompenzálómechanizmus. A diastoléban

megnőtt tágulékonyság fokozott telítődést eredményez, így nő a verőtérfogat. A túlzottan
kitágult szív viszont már nem tudja továbbítani a megnőtt verőtérfogatot, Így ez a mecha-
nizmus is csak egy bizonyos fokig hasznos.

Hypertrophia

A bal kamra megvastagodása a fokozott munkaképesség révén több vér továbbítására képes.
Ha azonban túlzottan megvastagszik az izomzat, akkor már a szív kapillárisai nem képesek

~ 76 ~
jól ellátni vérrel, így a teljesítmény csökken. A mechanizmusok a szívre háruló fokozott fel-
adatok ellenére is sokáig segítik a keringés fenntartását, vagyis a kompenzációt. E mecha-
nizmusok igénybevétele bizonyos határon túl, mint láttuk, a kompenzáció fenntartására már
nem elegendőek, dekompenzáció következik be. A szívalkalmazkodóképessége kimerül.
A szívet érő fokozott megterhelés sokféle lehet, pl. billentyűhibák, hipertónia. Gyakran
azonban maga a szívizomzat betegszik meg, vagy a koszorús erek szűkület miatt nem képe-
sek megfelelően táplálni a szívizmot. Ingerképzési, vezetési zavar is csökkentheti a szív tel-
jesítőképességét.
A dekompenzáció kezdetben csak munkavégzéskor okoz panaszokat (latens dekompen-
záció), később a tünetek már nyugalomban is megjelennek (nyugalmi dekompenzáció). Ki-
alakulhat a dekompenzáció hirtelen (asthma cardiale) vagy fokozatosan (pl. koszorúsér-elég-
telenségben) .
A dekompenzáció kezdeti tünetei a fáradtság, a munkaképesség csökkenése. E tünete-
kért a szövetek oxigénhiánya a felelős. A cianózis az oxigénhiány látható jele. A bal kamra
elégtelensége esetén a kisvérköri pangás, a jobb kamra elégtelensége esetén nagyvérköri
pangás dominál. Leggyakrabban vegyes dekompenzációval találkozunk.

SZíVELÉGTELENSÉG

A leggyakoribb belgyógyászati betegség, különösen a belgyógyászati fekvőbeteg-osztályo-

kon találkozhatunk jelentős számú cardialisan dekompenzált beteggel. Ebben szerepe van
annak is, hogy a betegek főleg idős emberek, s az általános érelmeszesedésben a koszorús
erek is részt vesznek.
A bal szívfél krónikus elégtelenségének tünetei részben abból adódnak, hogy csökken a
szervek vérellátása, részben abból, hogy kisvérköri pangás lép fel. A rossz oxigenizáció miatt
cyanosis lép fel, mely enyhe esetben csak az ajkon, súlyosabb esetben a testvégeken (acrá-
kon), fülön, orron, ujjakon, majd az egész bőrfelületen és nyálkahártyákon jelentkezik.
A nehézlégzés (dyspnoe) szintén tüdőpangás következménye. A nehézlégzés szubjektív
kellemetlen érzés, mely erőltetett légzéssel kapcsolatos. Kezdetben csak mint munkadys-
pnoe jelentkezik. A beteg arról panaszkodik, hogy olyan fizikai erőfeszítés közben (pl. lép-
csőjáráskor), amely eddig semmiféle nehézséget nem okozott, fullad, esetleg a fulladásérzés
miatt meg is kell állnia. A keringési elégtelenség fokozódásával a dyspnoe már minimális
munkavégzés közben vagy nyugalomban is jelentkezik. Ez a nyugalmi dyspnoe. A dyspnoe
legsúlyosabb fokán a beteg hátratámaszkodva kényszerül ülni (orthopnoe).
A kisvérköri pangás következtében pangásos bronchitis alakul ki. A betegek száraz, sú-
lyosabb esetben köpettel járó köhögésről panaszkodnak, mely megerőltetésre, beszéd koz-
ben, főleg reggelenként jelenik meg. Akisvérkörben transsudatióra is sor kerülhet, hydro-
thorax alakulhat ki. Agyi hypoxiás tünetek is jelentkezhetnek - különösen idősebb betege-
ken - éjszakai zavartság, szédülés, nyugtalanság.

~- 77 ~-
 A BAL SZíVFÉL GYENGESÉGE

Oka a bicuspidalis vagy az aortabillentyű betegsége; leggyakrabban hypertonia vagy a ko-

szorús erek szűkülete áll a hátterében.

Szívasztma (asthma cardiale)

A bal szívfél gyengeségének akut formája

Hirtelen, főleg éjszaka váratlanul fellépő súlyos dyspnoe, mely a beteget álmából ébresz-
ti fel. Enyhébb formáját paroxysmusos éjszakai nehézlégzésnek nevezik. Éles határ azonban
nincs e két betegség között. Oka a bal kamra hirtelen fellépő gyengesége. Ilyen rohamok
hypertoniában, vitiumos betegnél, koszorúsér-elégtelenségben, szívizominfarktusban for-
dulnak elő.
A roham kialakulását a következőképpen magyarázzák: a bal kamra hirtelen gyengesége
lép fel, azonban a jobb kamra jól működik, a továbbított vért a gyenge bal kamra nem tud-
ja magából kilökni, tehát nagyfokú tüdőpangás alakul ki. Idegrendszeri tényezők szerepére
utal, hogy éjszaka jelenik meg, és befolyásolható kábító fájdalomcsillapítóval (morfin). Víz-
szintes testhelyzetben több vér van a rnellkasban.
Tünetei: a belégzés nehezítettsége (inspirációs dyspnoe), sápadtság, cyanosis, a bőr hi-
deg, verítékes. A légzés felületes, szapora, szörcsölő. A betegnek halálfélelme van. A pulzus
szapora, a vérnyomás esik. A köpet jellegzetes szilvalészerű, A roham önmagától megszün-
het, de bármikor visszatérhet.
Gyógyítás: megegyezik a tüdővizenyő gyógyításával.

A JOBB SZíVFÉL GYENGESÉGE

Ajobb kamra dekompenzációja legtöbbször a bal kamra gyengeségének a következménye,

tehát valójában vegyes dekompenzációról van szó. Tiszta jobbszívfél-elégtelenség a bal pit-
var-kamrai határon levő bicuspidalis billentyű szűkületekor, a jobb szívfél vitiumaiban,
leggyakrabban azonban a tüdőbeli ellenállás fokozódásakor (cor pulmonale) jön létre. Ajobb
kamrai dekompenzáció legfontosabb tünete a vénás pangás, mely a nagyvérkörben jelent-
kezik. Különböző szervek megnagyobbodását, működészavarát hozza létre.
Anagyvérkör vénáiban létrejövő nyomásfokozódás a nyaki vénák teltségéből szabad
szemmel is látható. A vena jugularison keresztül a vena cava superiorba vezetett nyomás-
mérővel (centrális vénás nyomás) meg is mérhető.
A vénás nyomás megítélésére a nyomás megmérése nélkül alkalmas a Gartner-tünet. Ha
a fekvőbeteg karját az ágy szélérőllelógatjuk, a kézháti vénák megtelnek, kidomborodnak.
Ha a lelógatott, kinyújtott kart lassan felemeljük, egészséges emberen kb. a szív magasságá-
ban a kézháti vénák kiűrűlnek. Ha a vénás nyomás fokozott, a kiürülés elmarad, és csak a

- 78-
kéz magasabbra emelésekor következik be. A kézháti vénák kiürüléséhez szükséges magas-
ság a szív nívójához viszonyítva, mértéke a nyomásfokozódásnak.
A pangásos gyomorhurut tünetei étvágytalanság, hányinger, puffadás. A pangásos máj
megnagyobbodott, később cirrhosis alakulhat ki (cirrhosis cardiaca). A májtok feszülése miatt
a beteg a jobb bordaív alatti tompa fájdalomról panaszkodik. A májműködésben is zavar tá-
madhat, a máj funkciós próbák pozitívvá válhatnak ..
A pangásos vese miatt proteinuria jön létre.
A cardialis oedema a nehézségi erőnek megfelelően alakul ki, tehát járóbetegen a boka
körül, fekvőbetegen a keresztcsont tájékán. Az oedema kialakulásában a vénás nyomásfoko-
zódásnak, a nyirokerek nyomása növekedésének, a hypoxia miatti érfal átjárhatóság növe-
kedésének és a keringés lelassulásának van szerepe. Ha a beteg napközben mozog, az oede-
ma éjszaka szívódik fel nyugalomban. Ez fokozott terhet ró a bal kamrára, és ugyanakkor
éjszakai vizeletürítést (nycturia) okoz. Az oedemás bőr tésztaszerű tapintatú, az ujjbenyoma-
tot megtartja. Ha az oedema tartós, felette a bőr fényessé, feszessé válik. Könnyen kisebe-
sedik. Fekvőbetegen az oedemás bőr decubitus kialakulására hajlamosít.

VEGYES SZíVELÉGTELENSÉG

Leggyakrabban mindkét szívfél elégtelenségével találkozunk. A bal kamra elégtelensége egy

idő után maga után vonja a jobb szívfél elégtelenségét is. Ilyenkor a kisvérköri pangáshoz a
nagyvérköri pangás tünetei társulnak. Megnagyobbodik mindkét szívfél, s ha ez jelentős
mértékű - cor bovinumról beszélünk.
A szívelégtelenségnek specifikus EKG-jele nincs, de az EKG-jelekből következtethe-
tünk a sZÍvelégtelenség hátterében levő betegségekre.
Mellkasfelvétel információt ad többek között a pulmonalis erek állapotáról.
Echocardiographiás vizsgálat is segít a diagnózis megerősítésében.
Laboratóriumi vizsgálatok. Alacsony se.-Na-szint a renin-angiotensin rendszer aktiváci-
ójára utal.
A CN (BUN) és kreatinin is emelkedett lehet bizonyos körülmények között.
Ápolás, gyógyítás. Fontos a bélműködés befolyásolása, lehetőleg nem sós hashajtókkal és
nem tiszta vízzel történő beöntéssel, hanem vagy sós beőntéssel, vagy paraffinolaj, illetve az
orvos által előírt tabletta adásával. Hashajtót csak orvosi rendeletre adhat az ápolónő. Az ét-
rend kímélő jellegű. Kerülni kell a nagy mennyiségű, nehezen emészthető ételeket. A be-
teg gyakran, keveset egyen. Az egyetlen megkötés a diétában a sószegénység. Ha ezt a be-
teg betartja, folyadékmegszorításra nincs szükség. Ha vízhajtót kap a beteg, akkor sósze-
génységre sincs szükség. Nem túlzott mennyiségű feketekávé és alkohol megengedhető.
Gyógyszeres kezelés. A gyógyszeres kezelésnek három fő szempontja van: a pangás meg-
szüntetése, a szív terhelésének csökkentése, valamint a szív pumpafunkciójának növelése.
A digitáliszok, a piros és a sárga gyűszűvirág hatóanyagai, az egyes glikozidák hatás-
módja azonos, csupán a hatás beálltának gyorsaságában és tartósságában van köztük eltérés.

-- 79 -