 Narkózis elmélete, stádiumai

Narkotikum: azok az anyagok, amelyekkel általános érzéstelenséget lehet elérni.

- analgesia /fájdalommentesség/
- amnesia /eszméletvesztés/
- öntudatlanság
- reflexhiány
- izomrelaxáció
Csak orvos végezheti, életmentő gyógyszerek, újraélesztéshez szükséges eszközök
legyenek kéznél!
Narkózis stádiumai: Az hogy a narkózis, különböző stádiumokon keresztül valósul
meg azon alapul, hogy az egyes neuronok narkotikumokkal szembeni érzékenysége
eltérő.
 
1.      stadium analgesiae /fájdalommentesség/:
- a narkózis kezdetétől az öntudat elvesztéséig tart
- fájdalomérzet megszűnik
- pupillák fényre reagálnak, pulzus enyhén szaporább
 
2.      stadium excitationis /izgalmi szakasz/
- fokozott izomtónus, akaratlan mozgások
- légzés szapora, pulzus gyors
- tág, reagáló pupillák, reflexek még kiválthatók

3.      stadium tolerantiae /sebészi narkózis szakasza/:

- szabályos légzés
- csökkent izomtónus, reflexek nem válthatók ki
- kp. tág fényre reagáló pupillák
 
4.      stadium paralyticum /túlaltatás/:
- nem kifejezetten a narkózis szakasza
- RR csökken, sápadt, hideg, verejtékes bőr
- pupilla tág, fényre nem reagál
- -        pulzus eleinte szapora, majd bradycard         →        szívmegállás
  A beteg megfigyelése a monitorozása alatt
A monitorozás jelentése orvostudományi értelemben az ápolttal kapcsolatban
rendelkezésre álló összes klinikai adat kiértékelése. Célja a beteg állapotváltozásainak,
szervezetében fellépett vagy várható működészavaroknak a detektálása, értelmezése.
Módja az alapvető életműködések vizsgálata mellett több szervrendszer működésének
egyidejű, rendszeres megfigyelése. A monitorozás feladata a beteg állapotát jelző,
objektíve megfigyelhető/mérhető vitális jelek detektálása. Emellett kritikus jelentőségű
a beteg állapotát jelző szubjektív tünetek figyelembe vétele (ezeket a megfigyelő nem
tudja megerősíteni, a beteg tud róla beszámolni).
A monitorok olyan elektromos készülékek, amely segítségével az életjelenségek
folyamatosan mérhetők, megfigyelhetők, rögzíthetők és a veszélyt is azonnal képesek
jelezni.
A monitorok az intenzív megfigyelést megkönnyítik, folyamatossá teszik.
Nem helyettesítik a tapasztalat éles szemű, szakmailag jól képzett ápoló éberségét, éles
szemét, tudását.
A monitorrendszerek jellemzői (központi-, bed side-, transzport monitor)

➢A központi monitorok: valamennyi a rendszerbe bekapcsolt beteg funkciós értékeit

mutatja. A legfontosabb mérhető értékek az EKG, a pulzus szám, a légzés szám, a
hőmérséklet, valamint a vértelen vagy véres úton mért artériás és vénás nyomás

➢A bed side vagy ágy melleti monitorok a beteg életfontos működéseit a betegágy
mellett mutatják, jelzik. Az intenzív osztályok nélkülözhetetlen eszköze.

➢A transzport vagy mozgatható monitorokat az aktuális mérések helyére tudják vinni

és a használat, mérés után egy másik beteg megfigyeléséhez viszik, transzportálják. pl.
mobil röntgen vagy mobil EKG, stb.: A másik fajta monitort a beteg bizonyos ideig
viszi magával miközben a monitor adatokat gyüjt. pl.: a holter 24 órás EKG mérő.

 Műtét fogalma, céljai indikációi, típusai

A műtét/operáció: a betegségek gyógyítása, megelőzése, ill. felismerése, valamint a
sérülések következményeinek gyógyítása céljából végzett sebészeti beavatkozás,
gyógyító, profilaktikus, diagnosztikus célból.
A műtét indikációja:
Vitális: Kizárólag sürgős/azonnali műtéttel kezelhető, az időpont csak szűk határok
között megválasztható - vérzés, ileus, perforáció, appendicitis
Abszolút: Csak műtéttel kezelhető, de az időpont megválasztható - tumorok,
panaszokat okozó sérv, epekövesség
Relatív: A betegség nemcsak műtéttel kezelhető - műtét nélkül sem várható
egészségkárosodás - tünetmentes sérv, epekő, reflux
A műtétek lehetnek:
 kisműtétek: helyi beavatkozások, melyek kis területre korlátozódnak,
például sebek bevarrása, különböző bőrelváltozások kimetszése,
ganglionműtétek, arthroszkópiák stb.
 középnagy műtétek[1]
 nagyműtétek: protézisbehelyezések, hasi tumorok eltávolítása stb.
A laikus számára a műtétek a következőképpen is osztályozhatók:
 olyan műtét, amikor a szervezetbe bejuttatnak valamit
(például protézisek, pacemaker beültetése, szervátültetések)
 olyan műtét, amikor a szervezetből eltávolítanak, kioperálnak valamit
(exstirpatio: mandulaműtét, prosztataműtét, az ún.vakbélműtét,
egyik vese eltávolítása, epehólyagműtét, foghúzás, amputáció; daganatok,
ciszták, polipok stb. eltávolítása, de ilyen a lézeres szemműtét is)
 reparációs műtét, amikor valamilyen funkcionális beavatkozást végeznek, a
szervezetbe nem visznek be semmilyen külső anyagot, és nem is távolítanak el
belőle semmit (pl. a petevezeték elkötése, erek tágítása, tisztítása, egyes bypass
műtétek, értágítás stb.).

 Aneszteziológia fogalma, céljai

Az anesztézia görög eredetű szó, jelentése: "érzés nélküli". Az ókori szó eredete is utal
arra, hogy a fájdalommentesség iránti igény több ezer éves múltra tekint vissza.

Az aneszteziológia az orvostudomány érzéstelenítésre szakosodott ága. Szakértője az

aneszteziológus, köznyelven altatóorvos, akinek fő feladata a műtéti beavatkozások
alatt és után a fájdalom megszüntetése és csillapítása, valamint a beteg
életműködéseinek ellenőrzése, egyensúlyban tartása. Az aneszteziológus egyben
intenzív terápiás szakember is, így a kritikus állapotú, intenzív osztályokon kezelt
betegek ellátásában is jártas.
  Műtéti előkészítés célja
A műtéti előkészítés célja
- a kockázati tényezők minimumra csökkentése,
- a szervezet optimális teherbíró-képességének biztosítása,
- a szövődmények elhárítása,
- a maradandó károsodás kivédése

 Peroperatív kivizsgálás célja

Helyét és idejét a sürgősség dönti el. Az elektív vagy sürgős műtéti indikáció az
anaesthesiologus feladatait is meghatározza.
A tervezett sebészi beavatkozás előtt a legfontosabb preventiv anaesthesiologiai
teendő, hogy a beteg gondos előkészítése útján optimális feltételeket biztosítsunk a
műtét és az anaesthesia zavartalan elvégzéséhez, így a műtétek nagy százaléka az
egynapos sebészet keretén belül elvégezhető, ami gyermekek esetében különösen
kedvező.
 Rizikó megítélésére alkalmas score

 Ápolói feladatok sürgős műtét esetén

 Aneszteziológia módszerek és jellemzői
Aneszteziológiai módszerek
Az aneszteziológusok által alkalmazott fájdalomcsillapítási és érzéstelenítési
módszerek attól függően különböznek, hogy kiterjednek-e az egész testre (általános
vagy helyi érzéstelenítés), illetve a beteg tudata megmarad-e a beavatkozás során vagy
sem.
Általános anesztézia, narkózis (altatás)
Az anesztézia e formájánál a beteg intravénásan vagy maszkon keresztül adagolt
altatószerek hatására a tudatát és a fájdalomérző képességét is elveszíti. Sokszor
szükséges a beteg izmainak ellazítása is izomrelaxáns gyógyszerekkel. Ilyenkor a
légzőizmok sem működnek, ezért műtét alatt gépi lélegeztetés szükséges. A műtét
végére az adagolt gyógyszerek hatása csökken, vagy az altatóorvos felfüggeszti az
altatást, így visszatér a beteg saját légzése és tudata. A módszer gyakran alkalmazott
megoldás hasi, mellkasi műtéteknél.
  Ált. érzéstelenítés
Általános érzéstelenítők:
Anasthesiának (általános érzéstelenítés) nevezzük azt a gyógyszeres beavatkozást,
melynek során a központi idegrendszer működését átmenetileg bénítjuk. Ez az állapot
a narcosis.

Gázok
- Inhalációs narkotikumok
- - intravénás
Illékony folyadékok

Inhalációs érzéstelenítők hatásmechanizmusa:

- nem teljesen tisztázott, legelfogadottabb a lipidteória: a gyógyszerek közös

tulajdonsága a zsíroldékonyság, miáltal a gyógyszermolekulák beépülnek az
idegsejt membránba és gátolják a Na+ csatornákat. Nem jön létre akciós
potenciál, így ingerület sem.

Intravénás hatásmechanizmusa:
- Az előzőekkel megegyező, néhány gyógyszernél azonban receptorális jellegű