Ápolástani

alapismeretek
8-11. előadás
 Ajánlott irodalom
 Jean Smith-Temple, Joyce Young Johnson:
Gyakorlati ápolástan – Ápolási vezérfonal a
klinikai eljárásokhoz, Medicina Könyvkiadó Rt.
Budapest, 1997.
 Martha Elkin, Anne Perry, Patricia Potter: Ápolói
beavatkozások és műveletek, Medicina
Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000.
 Bokor Nándor (szerk.): Általános ápolástan és
gondozástan - Elmélet és gyakorlat, Medicina.
Budapest, 2009
Mindennapos beavatkozások
 Nem önálló/függő ápolási funkciók közé tartozó
tevékenységek
 Az ápoló által napi szinten végzett
tevékenységek ezek
 Gyomornedv-szekréció vizsgálata
 Duodenum-nedv vizsgálat
 Gyomormosás
 Beöntés
 Hólyagkatéterezés
 Hüvelyöblítés
Gyomornedv-szekréció
vizsgálata
 Indikációi
 Napjainkban jelentősége már nagyon csekély
 Régebben alkalmazták:
 Ulcusok diagnosztikájában
 Ulcusok és carcinomak differenciál diagnosztikájában
 Gastritisek diagnosztikájában
 Jelenlegi alkalmazás:
 Helicobacter pylori diagnosztikájában (egyéb
vizsgálati módszerek mellett)
 Atrophiás gastritis diagnosztikájában
 Zollinger-Ellison szindróma diagnosztiká-jában
 Korábbi gyomornedv-
szekréciós vizsgálatok

 Boas-Ewald-féle próbareggeli
 Acidoteszt eljárás
 Frakcionált próbareggeli
 Maximálisan stimulált próbareggeli
 Maximálisan stimulált
próbareggeli lényege

 A savszekréció inger nélküli érvéket

(BAO), a csúcsértéket (PAO), és a
maximális ingerre kapott savelválasz-
tást (MAO) vizsgáljuk, hisztamin,
hisztalog, vagy pentagasztrin hatására
 Előkészítés
 Helyiség – vizsgáló, vagy kezelő
 Beteg – vizsgálat lényegének
elmondása, beteg együttműködésének
kérése
 Eszközök – a tevékenység végzéséhez
szükséges eszközök
 Beteg előkészítése
 Vizsgálat szükségességének, módjá-
nak, menetének, előforduló kellemetlen-
ségek elmagyarázása
 A vizsgálat csak 12 órás táplálék-, és
folyadékmegvonást követően végez-
hető el eredményesen
 Vizsgálat reggelén dohányozni és kávét
inni nem szabad! Éhgyomor!
 Beteg előkészítése 2.
 Savszekréciót fokozó tényezők
kerülését kérni és biztosítani kell
 Esetleg szükséges lehet gyógyszer-
kihagyásra (kizárólag orvosi utasításra!)
12-72 órával a vizsgálat előtt
 Fogmosáshoz szükséges eszközöket
készítse elő a beteg
 Eszközök előkészítése
2 db steril gyomorszonda, vagy
duodenum-szonda
 kocher
 rögzítőszalag
 8 db 50-100 ml-es mérőhenger
 2 db 20 ml-es fecskendő
 Hisztamin, Hisztalog, vagy Pentagaszt-
rin-injekció
 2 amp. Suprastin-injekció (antihisztamin-
hatás)
 Eszközök előkészítése 2.
 4 db 5-10 ml-es fecskendő s.c. tűkkel
 dezinficiens
 papírtörlő, papírvatta
 ledobótál
 műanyag lepedő
 vesetál
 gumikesztyű
 víz síkosításhoz
 Vizsgálat menete
 Kézmosás
 Beteg pozicionálása – kiültetése az ágy
szélére, vagy egy székre
 Beteg mellkasára műanyag lepedő
terítése
 Papírvatta és vesetál odaadása a
betegnek
 Műfogsor eltávolítása, vagy a beteg
felkérése erre
 Vizsgálat menete 2.
 Gumikesztyű felvétele
 Steril szonda kibontása
 Beteg megkérése a szája kinyitására,
és nyelve előrenyújtására
 A rövidre fogott, bevizezett szonda
gyors levezetése a hátsó garatfalig
 Beteg felszólítása nyelésre, majd ekkor
a szonda levezése a gyomorba az
antrumig (kb 45 cm)
 Vizsgálat menete 3.
 Szonda helyzetének ellenőrzése (akár RTG)
 Beteg biztatása a mély sóhajtozásra
 Szonda levezetését követően a beteg
elhelyezése baloldali fekvő helyzetbe
 20 ml-es fecskendő szondára történő
illesztése, majd a teljes gyomortartalom
leszívása
 Leszívott gyomornedv kiöntése (ez nem
vizsgálandó!)
 Vizsgálat menete 4.
 15 perc elteltével nyugalmi gyomornedv
gyűjtése 2-3-4 mérőhengerben, 15 perces
periódusokban (BAO)
 Teljes leszívás szükséges minden frakcióban!
(ismerni kell a váladék térfogatát is)
 Sz. sz. a kiürülés segítése:
 erőteljes szívással
 10-20 ml levegő befújásával
 szonda mozgatásával
 mély belélegeztetéssel
 Vizsgálat menete 5.

 Savszekréció fokozására stimuláns

(Hisztamin, Hisztalog, vagy Pentagaszt-
rin-injekció) adása orvosi utasításra
 A stimuláns beadását követően
gyomornedv gyűjtése 4 x 15 perces
időszakokban (MAO, PAO – 60 perc)
 Szonda ex (papírvatta, gumikesztyű)
 Fogmosásnál segítségnyújtás
 Vizsgálat menete 6.

 Beteg nyugalomba helyezése

 Minta laborba juttatása kísérőlappal
együtt
 Felszerelés elmosása, rendbetétele
 Elhasznált eszközök pótlása
 Dokumentálás
 Hisztamin beadása előtt
fontos!
 Mellékhatásai lehetnek:
 melegség érzés
 kipirulás
 tachycardia
 migraine-szerű fejfájás
 Ezért adása előtt 20 perccel antihisztamint
(Suprastin) kell adni a betegnek!
 A Suprastin nem fogja befolyásolni a
savszekréciót, és biztosítja az esetleges
dózisemelést
 Pentagasztrin adását
követően

 Emelkedik a hidrogénion-szekréció, ami

a maximum elérését követően
csökkenni fog
 Ha ennek nem tipikus a lefolyása, akkor
valami hiba történt:
 Váladék nem tökéletes leszívása
 Szonda végének elmozdulása
Duodenumszondázás
 Indikációja

 Diagnosztikus
 Giardia lamblia kimutatására
 Terápiás
 Mire irányul a vizsgálat?
 Epe összetételére
 Baktériumok és
 Protozoonok jelenlétére
 Annak eldöntésére, hogy
 jut-e pancreas-nedv a duodenumba?
 elzáródott-e a ductus choledochus?
 van-e gyulladás az epeutakban, ha igen, milyen?
 ép-e az epehólyag működése?
 Előkészítés
 Helyiség – vizsgáló, vagy kezelő
 Beteg – vizsgálat lényegének
elmondása, beteg együttműködésének
kérése
 Eszközök – a tevékenység végzéséhez
szükséges eszközök
 Eszközök
 Kézfertőtlenítő oldat
 2 db steril duodenális szonda
 rögzítőszalag
 vesetál
 papírvatta, textillepedő
 szondacsipesz
 33%-os magnézium-szulfát (magisztrá-
lis készítmény) vagy Cholecystokinin
 Eszközök 2.
 kémcsövek, steril kémcsövek, kémcső-állvány
 10-20 ml-es steril fecskendő, s.c. tűk
 2 dl víz
 steril gumikesztyű
 natív kémcső
 formalinoldat
 lakmuszpapír
 vizsgálatkérő nyomtatvány
 kézmosáshoz szükséges eszközök
 Duodenumszondázás
diagnosztikus céllal
 Az ápoló a duodenális szondát
szakaszosan vezesse a gyomorba (45
cm)
 Majd a beteget a jobb oldalára kell
fektetni
 A derék megemelése összehajtott
párnával, lepedővel, ezáltal a
szondának a gyomorból a duodenumba
jutását (75-80 cm) tudjuk elősegíteni
 Duodenumszondázás
diagnosztikus céllal 2.
 Ha megfelelő a szonda levezetése, először
világossárga színű híg epe ürül – „A” epe –
kémcsőbe fel kell fogni
 Majd 20-30 ml 33%-os magnézium-szulfát
oldatot fecskendezzünk be szondán
keresztül, amit 20 percre le kell zárni
A beadott oldat az epehólyag
összehúzódását idézi elő, így a szonda
megnyitását követően sötétzöld, vagy barnás
hólyagepe ürül, - „B” epe - kémcsőbe fel kell
fogni
 Duodenumszondázás
diagnosztikus céllal 3.
 Ezt követően világosabb, kevésbé sűrű „C” epe
ürül a májból – kémcsőbe fel kell fogni
 Ha az epéből bakteriális tenyésztésre is mintát
kell venni – steril kémcsőt kell ekkor használni, a
sterilitás szabályainak betartása mellett
 Ha a duodenális nedv üledékét akarjuk vizsgálni
– néhány csepp formalint kell a kémcsőbe tenni,
hogy a nedv nehogy megeméssze a benne lévő
sejteket
 Duodenumszondázás
diagnosztikus céllal 4.
 Protozoonok (Giardia lamblia) kimutatá-
sára konzerváló anyagot nem kell
használni
 A mintát „melegen”, tehát gyorsan és
natívan kell eljuttatni a vizsgálatra, mert
azt a mintavételt követően 2 órán belül
el kell végezni
Giardia lamblia
 Duodenumszondázás
terápiás céllal

 Nagyon ritkán alkalmazzák napjainkban

már
 Az epehólyag, illetve az epeutak
kiürülésének gyorsítására alkalmazható
epebetegek körében
 Megakadályozhatjuk vele az epe
pangását az epehólyagban
 Duodenumszondázás utáni
teendők

 A minta vizsgálatra küldése

 Eszközök, környezet rendbetétele
Szekretin-pankreozimin-teszt

 Ennek során a duodenum-tartalmat

mennyiségileg gyűjtjük a gyomorsav
hozzákeveredése nélkül
 A speciális Bartelheimer szondát
alkalmazzuk – háromlumenű, kétballo-
nos (egyik ballonja a pylorus alatt, a
másik a duodenumban fújható fel)
Szekretin-pankreozimin-teszt 2.
 A pancreas szekrécióját i.v. szekretinnel
és cholecystokinin-pankreoziminnel
ingerlik
 A duodenum nedvből meghatározzák a
 Hidrogén-karbonát koncentrációt
 Tripszin, kimotripszin, lipáz és a-
amiláz aktivitását
 Ezzel a pancreas exocrin működésének
szekréciós kapacitása jellemezhető
Gyomormosás
 Gyomormosás lényege
 Gyomormosás során egy nagy lumenű
csövet vezetünk szájon keresztül a
gyomorba
 Majd ezt követően kis mennyiségű
folyadék ismételt adagolásával és
kiszívásával gyomoröblítést végzünk
 Indikációja

 Ha a gyomortartalom gyors, teljes kiürülése a

cél
 Pangó ételmaradék eltávolítása: a gyomor
kiürülésének akadályozottsága, pl.:
pylousstenosis esetében
 Mérgezés esetén: csak a potenciálisan
életveszélyes mérgezések esetén és a még fel
nem szívódott (mérgezést követő egy órán
belül) méreg eltávolítása céljából (alkohol,
gyógyszer)
 Indikációja 2.
 Mérgezés esetén: a mérgezést követő egy
órán belüli időfaktoron túl kivételt képeznek
azon esetek, amikor a méreg hatásai között
szerepel a gyomorürülés- vagy a
bélmozgások lassítása is (pl. aspirin, ópiátok,
atropin, antidepresz-szánsok)
 Ilyenkor akár a történést követő 4-6. órában
is lehet értelme a gyomormosásnak!
 Kontraindikációk
 Légútbiztosítás nélkül, pl. eszméletlen, de nem
intubált beteg esetén
 Marószerek okozta mérgezésben (sav, lúg), mert
ebben az esetben a felmaródás veszélye nagy
 Hidrokarbon mérgezésben (pl. gázolaj, kerozin,
bútorpolírozó), mert ilyenkor a félrenyelés
(aspiratio) veszélye fokozott
 Fokozott vérzés vagy perforáció veszély esetén
(pl. ismert nyelőcső varix, aktív fekély,
nyelőcsőszűkület)
 Kontraindikációk 2.
 Aorta aneurysma
 Oesophagus varix
 Oesophagus tu, vagy diverticulum
 Gyomorvérzés
 Penetráló ulcus
 Marószer mérgezések
 Légző-, vagy vasomotor központ fenye-gető
bénulása
 Glottisoedéma
 Kontraindikációk 3.
 Laryngospasmus
 Tüdőödéma
 Oesophagus szűkület
 Nyelőcső plasztika (mérlegelendő!)
 Extrém hypertonia
 Praeapoplexia (agyvérzést megelőző
állapot)
 Cavernózus tüdőbetegségek
 Szükségtelen a gyomormosás
kivitelezése
 A méreg bevétele óta több idő telt el, mint 12-
24 óra, így a méregmaradék a gyomorban
már nem valószínűsíthető (kivéve:
gombamérgezés, altatószerek, salicylatok)
 A méreg mennyisége olyan csekély, hogy
teljes felszívódás esetén sem okozhat
mérgezést
 Az ismételt hányások és hánytatás során a
gyomor már kiürült
 Előkészítés

 Helyiség – vizsgáló, vagy kezelő

 Beteg –tevékenység lényegének
elmondása, beteg együttműködésének,
beleegyezésének kérése
 Eszközök – a tevékenység végzéséhez
szükséges eszközök
 Eszközök
 Kézmosáshoz szükséges eszközök
 Kézfertőtlenítő oldat
 Egy pár steril gumikesztyű
 Steril gyomormosó készülék (üveg-
tölcsér, gumicső, összekötő üvegcső,
gyomorszonda)
 Vesetál, vödör, mérőedény
(gyomortartalom felfogására)
 Minta küldésére szolgáló edény
 Eszközök 2.
 Gumilepedő
 Vízhatlan kötény
 Eszméletlen beteg esetében ujjvédő,
szájterpesztő és intubáláshoz szüksé-ges
eszközök
 5-6 liter testmeleg öblítőfolyadék
(gyermekeknél csak normál sóoldat (NaCl
0,9%, Salsol), felnőtteknél Salsol, Ringer-
Laktát, vagy csapvíz
 Eszközök 3.
 Síkosító
 Kocher
 Egy literes kancsó
 Orvosi szén, sós hashajtó (nem mindig
alkalmazható!!!)
 Esetleg gyomormosó készlet
 Működő leszívó (?) (légúti leszíváshoz
is)
 Gyomormosás kivitelezése
A száj és a gyomor távolságának
megbecsülése, esetleg bejelölése
 A beteg pozicionálása - Nemzetközi
ajánlások lógatott fejjel való oldalfekvést
javasolnak (ilyenkor a legkisebb az aspiratio
veszélye), de hazánkban az eszméleténél
lévő beteget gyakran ültetik, vagy a bal
oldalára fektetik
 A cső síkosítása víz bázisú géllel vagy vízzel
 Gyomormosás kivitelezése 2.
 Segédkezés a beteg kíméletes lefogá-sában
szükség szerint
 Szonda helyzetének ellenőrzése (levegő
befújása + fonendoszkóp)
 Szonda rögzítése, többi eszköz (üveg-tölcsér,
gumicső, összekötő üvegcső)
csatlakoztatása
 Tölcsér fej fölé emelése, az öblítő folyadék
beletöltése: felnőtteknél kb. 200-300 ml,
gyermekeknél kb. 10 ml/tskg mennyiségben
Gyomormosás kivitelezése 3.
 Cső leszorítása mikor éppen kezd
eltűnni a folyadék (de még látható),
majd a végének leeresztése a fej alá
 Szorítás/Kocher felengedése - a
folyadék automatikusan elkezd
visszafolyni
 Az első öblítéssel némi gyomormintát
kell engedni egy külön tartályba,
későbbi laborvizsgálatok céljára
Gyomormosás kivitelezése 4.
 Víztiszta gyomortartalom ürüléséig kell
ismételni az öblítést
 Az utolsó öblítést követően – kizárólag
orvosi utasításra - a gyomorba kevés
vízben feloldott, 10-100 g aktivált szenet
(Carbo activatus) kell tölteni
 Cső gyors, kíméletes eltávolítása
 Beteg arcának megtisztítása
 Eszközök, környezet rendbetétele
Orvosi szén/aktív szén adása
 Ajánlott adagja felnőtteknek 50 g,
gyermekeknek 1 g/tskg (5 ml Carbomix oldat
 Eszméletén levő betegnek ital formájában
adhatjuk (szondán át)
 Eszméletlen betegnél először a légutakat
kell biztosítani!
 Az aktív szén nem hatásos: alkohol, fémek
(Fe, Pb, As, Li), cyanid és oldószerek okozta
mérgezésben
 Az aktív szén ellenjavallt: ha a beteg maró-
szert nyelt (akadályozza az endoscopiát)
Gyomormosás szövődményei
 Gyakori szövődmény a szem
kötőhártyájának - spontán gyógyuló –
bevérzése, mely leginkább az erőlködő,
ellenkező betegeknél alakul ki
 A többi szövődmény ritka:
 Félrenyelés (aspiratio) és következ-
ményes tüdőgyulladás (aspirációs
pneumonia)
 Gégegörcs (laryngospasmus)
 Nyelőcső- vagy gyomorvérzés/perforatio
 Gyomormosást követő
teendő
 Gyomormosást követően vénát kell
biztosítanunk és elektrolit oldatot kell
adni a betegnek
 Amennyiben rendelkezésünkre áll, úgy
antidotumot alkalmazhatunk
 Bőrön, nyálkahártyán és
gyomorban helyileg ható
antidotumok
Mérgezés Antidotum
maró  anyagok, lúgok, savak tiszta víz
klórozott szénhidrogének (rovarírtó szerek) Calcimusc
Kálium permanganát
gombamérgezés, nikotin, sztrichnin,kinin
1:10,000 higításban
vas sók nátrium-bikarbonát
benzin, petróleum, gázolaj étolaj, parafinolaj
metilalkohol, etilénglycol ethyl  alcohol (tömény)
higany, ólom, ezüst jódtinktúra
arzén tej
3%-os 
kálium permanganát
 Parenterálisan adható
antidotumok
Mérgezés Antidotum
kolineszterázbénítók, muszkarin tip. gomba atropin
morfin, kodein-származékok, Reasec, kábító
fájdalomcsillapítók, altatószerek
naloxon (Narcantil)
digitálisz atropin
benzodiazepinek flumazenil (Anexate)
szimpatomimetikumok Propraronol
dikumarol Konakion
INH (Isoniazid) vitamin B6
methaemoglobin képzők C-vitamin
cink, bizmut, arzén, higany Dicaaptol
fluor, oxalát Calcimusc
vas Desferal
 Eszméletlen beteg
gyomormosása
 Eszméletlen beteg reflexei kiestek, ezért a
gyomormosás előtt intubálni kell a beteget,
mert így az aspiráció megelőzhető - csak
légútbiztosítást követően végezhető el!
 A beavatkozás során száj-garat tubust is kell
használni az endotrachealis tubus
elharapásának elkerülésére
 A beteget oldalfekvő pozícióba kell fordítani
(bal oldalára fektessük!)
Beöntés
 Beöntés lényege, célja

 Ennek során hypotoniás, isotoniás,

vagy hypertoniás oldatot juttatunk a
végbélbe és a szigmabélbe
 Célja a székelés megkönnyítése vagy
valamely speciális vizsgálat
előkészítése
 Beöntés indikációi
 Obstipatio
 Székletbeszáradás
 Bélműködés szabályozása
 Diagnosztikus vizsgálatokra történő
előkészítés
 Szülés előtt
 Székletminta nyerése
 Méregtelenítés
 Beöntés típusai
 Tisztító beöntés:
a vastagbélben lévő széklet
eltávolításának céljából kapja a beteg
 a beöntést addig kell adni, amíg tiszta víz
nem folyik vissza
 Gyógyszeres beöntés:
 hiperkalémiás betegnél alkalmazzák
 ilyenkor gyantát tartalmazó gyógyszert kap
a beteg, amely a vastagbélben a K-ionokat
Na-ionokra cseréli
 Beöntés típusai 2.
 Magas beöntés:
 az egész vastagbél kitisztításának
céljából alkalmazzák
 Alacsony beöntés:
 ezzel csak a végbél és a
szigmabél tisztítható ki
 Beöntés típusai 3.
 Olajos beöntések:
 síkosítják a végbelet és a vastagbelet (az
olaj beszívódik a székletbe, amely ettől
puhább lesz és könnyebben ürül)
 Karminatív (szélhajtó) beöntések:
 a gázok okozta feszüléstől szabadítják
meg a beteget, és segítik a szélürítést.
(Szélhajtó beöntés pl.: az MGW-oldat,
amely 30 ml magnéziumot, 60 ml glicerint
és 90 ml vizet tartalmaz)
Beöntés adása előtti felmérés
kiterjed:
 Beöntés típusára vonatkozó orvosi
utasításra
 Végbélnyílás és farpofák körüli bőr
állapotára
 Székrekedés jellemzőire
 Hasi státuszra
 Vitális paraméterekre beöntés előtt,
alatt, után
 Előkészítés
 Környezet, helyiség – kórterem,
fürdőhelyiség
 Beteg – beavatkozás lényegének
elmondása, beteg együttműködésének
kérése, beteg megkérése WC-papír,
tartalék fehérnemű, tisztálkodási eszköz
előkészítésére
 Eszközök – a tevékenység végzéséhez
szükséges eszközök
 Eszközök előkészítése
 Két pár nem steril kesztyű
 Beöntő szett – hagyományos, vagy
1xhasználatos (beöntő kanna, beöntő csövek,
toldalékcső)
 megfelelő méretű beöntő cső
- felnőtt: 22-30 French
- gyermek: 12-18 French
- 1 French (1 F) (=0,33 mm)
 Kézmeleg, langyos beöntő folyadék
(adalékanyagok pl.: szappan, só, kamilla)
Beöntő szett
 Eszközök előkészítése
 Síkosító zselé, paraffinolaj vagy vazelin
 Állvány
 Vízhőmérő
 Ágyvédelem eszközei
 Egy tál meleg víz
 Szappan
 Mosdókesztyű
 Törölköző
 WC papír, ágytál vagy szoba-WC
 Paraván (sz.sz.)
 A beöntésre használt oldat
mennyisége

 csecsemők esetében: 150-200 ml

 kisgyerekek esetében: 250-350 ml
 iskoláskorú gyerek esetében: 300-500 ml
 serdülők esetében: 500-750 ml
 felnőttek esetében: 750-1000 ml
 Beöntés kivitelezése
 Beöntő edény összeállítása az előírásnak
megfelelően a csővel és leszorítóval
 Megfelelő mennyiségű folyadékkal történő
feltöltése, adalékanyag hozzáadása
 Beteg megfelelő testhelyzetbe történő
elhelyezése (felnőtt bal oldalfekvő helyzetben,
behajlított jobb térdel; gyerek felhúzott lábbal,
hanyattfekvő helyzetben, a végbélzáró izom
csökkent működése esetén a beteget
kényelmesen behajlított térdekkel, hanyattfekv ő
helyzetben helyezzük az ágytálra)
 Beöntés kivitelezése 2.
 Kanna állványra helyezésre, 50-70 cm-rel
feljebb a beteg végbélnyílásához képest
 Kézmosás, gumikesztyű felvétele
 Beteg betakarása, csak a végbél területét
hagyjuk szabadon
 Síkosító gél alkalmazása a beöntő cső végén
 Beöntő cső bevezetése a farpofák
széthúzásával (beteg lazítson, szájon át
hosszan lélegezzen ki)
 Beöntés kivitelezése 3.
 A beöntő cső végét a végbélbe:
 felnőtteknél: 8-10 cm-re
 gyermekeknél: 4-8 cm-re
 csecsemőknél: 2,5-4 cm-re kell bevezetni
 Beöntő tartály megemelése:
 magas beöntésnél kb. 45 cm-re
 alacsony beöntésnél kb. 30 cm-re
 csecsemő esetében kb. 8 cm-re
 az összes oldat bejuttatása a végbélbe és a
vastagbélbe (pl.: 1 liter 10 perc alatt)
 Beöntés kivitelezése 4.
 Beöntő cső óvatos kihúzása papírvatta
használatával
 Annak elmagyarázása a betegnek, hogy a
feszülő érzés normális
 Beteg megkérése, hogy 5-10 percig próbálja
benntartani a folyadékot
 Csecsemő esetében a farpofák
összeszorításával a folyadék benntartása
néhány percig
 Beöntés kivitelezése 5.
 Ágytál, szoba wc használata, vagy a
beteg wc-re történő kísérése
 Ürítés után a széklet vagy beöntő
folyadék jellegének megfigyelése
 Tisztálkodásban nyújtott segítség sz.
sz.
 Ágyneműcsere sz. sz.
 Eszközök rendbetétele
 Dokumentálás
 Fontos alapelvek!
 Aranyér, repedezett, gyulladt végbél,
végbél körüli egyéb elváltozás esetén
vékonyabb beöntő csövet, több síkosítót
kell használni kíméletesen!
 A folyadékot mindig lassan szabad
beáramoltatni, a beöntő kannát sosem
szabad túl magasra emelni!
 Fekvőbeteg esetében minden beöntést
követően szükséges a végbél
környékének megtisztítása
 1. Ápolási diagnózis

 Székrekedés fennállása a
mozgásnehézség, a tartós
immobilitás miatt
 1. Ápolási cél

 Normális székelési habitus

visszaállítása
 1. Tevékenység I.

 Megfelelő étrend biztosítása

 Konzultáció dietetikussal
 Megfelelő mennyiségű folyadék
biztosítása, a folyadékháztartás
ellenőrzése
 1. Tevékenység II.

 Orvosi utasításra i.v.

folyadékpótlás
 Megfelelő mozgás biztosítása
 Orvosi rendelésre laxativum
adása
 Szükség szerint beöntés adása
 1. Értékelés

A székelési probléma i.v.

folyadékpótlásra és laxativum
adására nem rendeződött,
beöntés adása szükséges
 2. Ápolási diagnózis

 Görcsös fájdalom és hasi

diszkomfortérzés a renyhe
bélműködés miatt
 2. Ápolási cél

 A megromlott közérzet meg-

szűntetése, a renyhe bél-
működés fokozása, a fájdalom
mérséklése
 2. Tevékenység

 Orvosi utasításra bélmozgatók

adása
 Görcsoldók adása utasításra
 Folyadék pótlása
 Széklet rendezése beöntéssel
 Rostos étrend biztosítása
 2. Értékelés

A hasi diszkomfort érzet

megszűnt, a beöntés
eredményes volt
 A megfelelő diéta alkalmazá-
sával, a volumen pótlásával az
obstipáció megszűnt
 3. Ápolási diagnózis

 Aranyeres csomók kialakulásá-

nak kockázata az állandó
erőlködés miatt
 3. Ápolási cél

 Aranyeres csomók kialakulá-

sának megakadályozása
 3. Tevékenység

 Rectum csúsztatóval való

kezelése orvosi utasításra
 Reparon, Aurobin kenőcs és
kúp alkalmazása
 3. Értékelés

 Aranyeres csomók nem alakul-

tak ki, a végzett tevékenység
eredményes volt
Hólyagkatéterezés
 Hólyagkatéterezés = a
kiválasztás monitorozása
 Ez a húgyhólyag mesterséges kiürítése
 Lehetővé teszi a
 retenció mennyiségének meghatározását
 vizeletürítés pontos monitorozását
 hólyagöblítést
 Nőbeteg katéterezése – ápolói kompetencia
 Férfibeteg katéterezése – orvos, urológus
szakorvos végezze!
 Hólyagkatéterezés indikációi

 Terápiás (retentio urinae, incontinentia

(?), műtéti előkészítés)
 Diagnosztikus (folyadékháztartás
monitorozása, urológiai, mikrobiológiai
vizsgálatok - steril vizeletminta vétele
ma már nem indikáció!)
 Hólyagkatéterezéssel
kapcsolatos alapelvek
 Csak akkor katéterezzünk, ha feltétlenül
szükséges! (Indikációk!)
 Az urethra sebészi és traumás
elváltozásai a katéterezés ellenjavallatát
jelenthetik, jelentik
A sterilitás szabályait minden
körülmények között tartsuk be! –>
Protokoll szerint jobb, ha két ápoló végzi!
 Beteg előkészítése
 Informálódni kell a húgyhólyag állapotáról
(pl: feszülés a katéter bevezetése előtt)
 Tevékenység elmagyarázása a betegnek
 Gondolni kell
a nemi szervek esetleges
rendellenességeire
 beteg részéről a fertőtlenítőszerekkel
(jód!) szembeni esetleges allergiára
 Eszközök előkészítése

 ágyvédelem eszköze
 megfelelő méretű katéter
 csatlakozó steril cső és zsák
 bucik a lemosáshoz
 dezinficiáló oldat
 desztilált víz (fecskendőben) a ballon
feltöltéséhez
 csúsztató olaj (Instillagel)
Instillagel
 Eszközök előkészítése 2.
 steril gumikesztyűk
 kocher
 steril pohár
 steril csipesz
 ledobótál
 zsáktartó
 izolálás eszközei
 mintagyűjtő tartály sz.sz.
 Hólyagkatéterek
 Anyaga lehet: műanyag, latex vagy
szilikon
 Nagysága: a külső átmérő
mértékegysége 1 Charriére (1 Ch) vagy
1 French (1 F) (=0,33 mm)
 Leggyakrabban (14-22 Ch-s) Foley-
katétert (kétlumenű) használunk, mert a
ballon segítségével könnyen rögzíthető
Foley-katéter
Steril katéter szettek tartalma
 megfelelő méretű katéterek
 steril vizeletgyűjtő zacskó
 steril síkosító
 steril lepedő
 steril izoláló kendő
 steril kesztyűk
 steril kémcsövek
 steril tálban dezinficiens oldat bucikkal
Hólyagkatéter szettek
 Nőbeteg katéterezésének
kivitelezése
 Beteg izolálása
 Kézmosás
 Ágyvédelem kivitelezése
 Beteg pozicionálása
 (Steril) kesztyű felvétele
 Szeméremrés feltárása hüvelyk- és mutatóujjal
 Az urethra bejáratának dezinficienssel 3-szor
történő végigtörlése
 Készmosás, kesztyűcsere (steril)
 Nőbeteg katéterezésének
kivitelezése 2.
 Steril szett, eszközök kibontása, elő-készítése
 A katéter steril csipesszel történő megragadása
a végétől kb. 5 cm-re
 A katéter végének síkosítása Instillagellel
 A katéter csúcsának az urethra nyílásához
történő illesztése, és óvatos bevezetése
 Beteg bíztatása lassú, mély lélegzetvételre
 Nőbeteg katéterezésének
kivitelezése 3.
 A ballon feltöltése 10 ml folyadékkal
 A katéter visszahúzása ütközésig
 A katéter vizeletgyűjtő zsákhoz történő
csatlakoztatása, annak rögzítése az
ágyon
 Katéter rögzítése a beteg combján
 Eszközök rendbetétele
 Kézmosás
Katéter rögzítése a beteg
combján
 Katéteres beteg ápolásának
fontos alapelvei
A hólyagkatéter cseréje 7-10 naponta
esedékes (az egész rendszerre – katéterhez
vezető cső, vizeletgyűjtő zacskó -
vonatkozóan)!
 Olyan betegnél, aki katéterrel érkezik az
osztályra, de annak behelyezésének ideje
kétséges, katéter csere szükséges!
 Zárt vizeletelvezető rendszer alkalmazása
lenne az ideális – zacskóban visszafolyást
gátló szelep, zacskó alján csap van
 Katéteres beteg ápolásának
fontos alapelvei 2.
 Az állandó katétert naponta kell
gondozni!
 Óvakodni kell a katéter vongálásától,
mert ez a betegnek fájdalmat okoz, és
fokozza a fertőzésveszélyt
 Nem tisztatudatú beteg saját katétere
eltávolítási kísérlete során kárt tehet
önmagában!
 Dokumentálni kell
 Alhas katéterezés előtti állapotát
 Genitáliák állapotát rendellenesség
észlelése esetén
 Katéterezés típusát
 Katéter méretét
 Katéterezés előtti, és utáni vizelet
mennyiségét, színét, állagát
 Előfordult nehézségeket, ha voltak
 Dokumentálni kell 2.

 A katéterezés során jelzett panaszokat

 Mintavételt
 Katéter behelyezésének idejét
 Katéter cserék időpontját
 1. Ápolási diagnózis

 Alhasi fájdalom, erős vizelési

inger a hólyagban felhalmo-
zódott folyadék miatt
 1. Ápolási cél

 A fájdalom és a vizelési
inger szűnjön meg
 1. Tevékenység

A felhalmozódott vizelet
lebocsátása katéterezéssel
A lebocsátott vizelet
mennyiségének dokumentálás
 1. Értékelés

 A fájdalom és a vizelés
inger csillapodott, majd
megszűnt
 2. Ápolási diagnózis

 Szorongás a kialakult helyzet

miatt és a szeméremérzetből
kifolyólag
 2. Ápolási cél

 Szeméremérzet és szégyen-
érzet leküzdése, a szorongás
oldása
 2. Tevékenység

 A beteg pszichés előkészí-

tése
 Paraván biztosítása
 2. Értékelés

A beteg szorongása
oldódott, kevésbé érzi
kínosnak a helyzetét
 3. Ápolási diagnózis

A hólyag rupturájának
kockázata a felhalmozódott
pangó vizelet leengedése
miatt
 3. Ápolási cél

 Hólyagruptura kivédése
 3. Tevékenység

A vizeletretentio lassú,
szakaszos lebocsátása,
többszöri leállás mellett
 3. Értékelés

 Hólyagruptura nem jött létre

 4. Ápolási diagnózis

A húgycső nyálkahártya
károsodásának kockázata a
katéter felhelyezése követ-
keztében
 4. Ápolási cél

 A húgycső, a nyálkahártya
károsodása ne alakuljon ki
 4. Tevékenység

 Megfelelő méretű katéter

kiválasztása
 Folyamat steril végrehajtása
 Katéter csúsztatóval (Instillagel)
történő felhelyezése
 4. Értékelés

 A katéter megfelelően került

felhelyezésre, sérülés nem
történt
 5. Ápolási diagnózis

 Ascendáló fertőzés, hőemel-

kedés, láz nagyfokú kocká-
zata a vizeletpangás miatt
 5. Ápolási cél

 Fertőzés, hőemelkedés,
láz kivédése
 5. Tevékenység

 Orvosi utasításra antibioti-kumos

kezelés alkalmazása
 Folyadékforgalom biztosítása
 Testhőmérséklet gyakori mérése
 Katéter végét tenyésztésre
küldeni!
 5. Értékelés

 Lázas állapot, fertőzés

nem alakult ki
Csapolások (punctiok)
 Punkciók jellemzői
 Minden olyan beavatkozás ezek közé
tartozik, amelyek során valamely
testüregből, szervből váladékot
nyerhetünk
 Gyakori orvosi beavatkozások
 Diagnosztikus és terápiás céljuk is
van általában
 Együttműködő ápolási funkciók közé
tartozó tevékenységek
 Punkciók jellemzői 2.
 Beteg számára kisebb-nagyobb
kellemetlenségekkel, fájdalommal
járnak (erről a beteget tájékoztatjuk!)
 Nem veszélytelen eljárások!
 Legfőbb veszélyük a fertőzés!
 Nyugodt körülmények biztosítása és a
körültekintő kivitelezés nagyon fontos!
 Eszközök előkészítése gördülő
asztalkán történik ideálisan
 Punkciók célja:
 Terápiás: ilyenkor a teljes
folyadékmennyiség lecsapolása történik
 Diagnosztikus csapolások célja kettős:
 nyert anyag, szövet, folyadék vizsgálata
 annak megállapítása, hogy az adott üreg
egyáltalán tartalmaz-e folyadékot
Sternum-, mellkas-, has-,
lumbálpunkció
Sternum punkció
 Sternum punkció indikációja
 Vérképző rendszeri (haematolgiai)
betegségek diagnosztizálása a csontvelő
vizsgálatával
 Ennek egyik, gyakori lehetősége a
sternum punkció, a crista punkció
(jamshidi) mellett
 Információnyerés a vvt-, fvs-, és
thrombocyta-képzés zavaraira
vonatkozóan
 Környezet előkészítése

 Kórteremben zajlik
 Vagy erre a célra kialakított
helyiségben
 Esetleg vizsgálóban
 Beteg előkészítése
 Beteg tájékoztatása a beavatkozás
menetéről (fájdalom, mozdulatlanság!)
 Beleegyező nyilatkozaton a beteg
aláírásának ellenőrzése
 Beteg pozicionálása: háton fekvő
testhelyzet kialakítása
 Mellkas szabaddá tétele
 Szükség esetén a mellkas
leborotválása
 Tárgyi előkészítés
 Bőrdezinficiens
 Vatta, buci
 Érzéstelenítő (Novocain, Lidocain,
EMLA kenőcs)
 5 ml-es fecskendők (2 db), Steril tűk (2
db)
 2 db steril (sternum) punctios tű
Sternum tű
 Tárgyi előkészítés 2.

 2 db 10, vagy 20 ml-es fecskendő

 3,8%-os Natrium Citricum
 Formalin
 10-15 db zsírtalanított tárgylemez
 Izoláló kendő
 Tárgyi előkészítés 3.

 Gumikesztyű, maszk
 Óraüveg
 Csipesz
 Steril géz, olló, vesetál,
ragtapasz
 Fedőkötés, nyomókötés
 Ágyvédelem eszközei
Sternum punkció kivitelezése
 Punkció helyének (kb. a második
bordaköz magasságában) zsírtalaní-
tása, dezinficiálása, érzéstelenítése
 10-15 perc elteltével újabb
dezinficiálás, terület izolálása
 Punkció kivitelezése (orvos!), előtte a
punkciós tű behatolási mélységének
megállapítása, beállítása
Sternum punkció kivitelezése 2.
 Mandrin kihúzása, előkészített 10-20
ml-es fecskendő ráillesztése
 Vérrel kevert csontvelő nyerése
 Fecskendő levétele a punkciós tűről
 Mandrin visszahelyezése
 Tű eltávolítása
 Egyéb, sternum punkciót
követő ápolói feladatok

 Punkció helyének ellátása – steril

gézlappal fedni, 15-20 percig nyomni
(homokzsák)
 Segítségnyújtás az orvos számára az
általa készített kenetek
elkészítésében
 Kenetek fajtái
 Natív kenet: vérrel kevert anyagból
történik
 Csontvelői kenet
 tárgylemezre
 óraüvegre, kevés Na-citricum
hozzáadásával
 Citológiai kenet: formalinban
konzervált csontvelőből történik
 Sternum punctio utáni
teendők
 Natív kenet, csak csontvelőből készült
kenet (Na-citricummal), cytológiai
vizsgálathoz készített kenet eljuttatása
a laboratóriumba kísérőlappal együtt
 Nyomókötés ellenőrzése
 Beteg általános állapotának
ellenőrzése
 Dokumentálás
 1. Ápolási diagnózis

 Félelem a beavatkozással járó

nagyfokú fájdalomtól és a mintavétel
esetleges sikertelenségétől
 1. Ápolási cél

 A beteg félelme, aggodalma

csökkenjen
 1. Tevékenység I.

 Lépésről lépésre elmondani a

beavatkozás menetét
 Biztosítani a beteget arról, hogy
fájdalmát csillapítani fogjuk
 1. Tevékenység II.
 Beteg mellett maradni a beavatkozás
során
 Őszintén felhívni a figyelmét arra,
hogy mikor fog fájdalmat érezni,
kitartását erősíteni
 1. Tevékenység III.

A punctioval nyert csontvelő

szakszerű tárolása
 A kért kenet időben történő
elkészítése
 1. Értékelés
 A beteg félelme mérséklődött, a
beavatkozás során bátran
viselkedett
 A minőségi tevékenység miatt a
kenet értékelhető volt, a beteg
megnyugodott, hogy nem kell
megismételni
 2. Ápolási diagnózis

 Aggodalom az esetleges fertőzés-

veszély miatt, hiszen a beteg
immunrendszere gyengítve van
 2. Ápolási cél

 Nozocomialis fertőzés megelőzése, a

beteg aggodalmának megszűntetése
 2. Tevékenység
 Steril eszközök, bőr-fertőtlenítés
használata, maszk, védősapka
viselése
 Nyomókötés felhelyezése
 2. Értékelés
 A beteg aggodalma elmúlt
 A beteg nem szenvedet el fertőzést a
beavatkozás miatt, a seb gyógyulása
kielégítő
 3. Ápolási diagnózis

 A szegycsontba vezetett punkciós tű

okozta fájdalom
 3. Ápolási cél

 A fájdalom mérséklése
 3. Tevékenység

 Fájdalomcsillapító adása a beavat-

kozás előtt
 Dokumentálás
 A beavatkozás után fokozott
observatio
 3. Értékelés

 A fájdalom elviselhető volt a beteg

számára
Mellkaspunkció
 Mellkaspunkció indikációja
 Pleura lemezei között (pl.: pleuritis
exsudativa esetében) felgyülemlő
folyadék lebocsátása diagnosztikus
és terápiás célból
 A folyadék elhelyezkedése röntgen-,
ultrahangvizsgálat, ill. kopogtatás
segítségével meghatározható
 A diagnosztikus csapolás
célja
 Van-e folyadék a mellhártyák között (?)
 Milyen folyadék van a mellhártya lemezei
között (savós, véres…)
 A mellhártya lemezei között levő folyadék
exsudatum, vagy transsudatum (Rivalta-
próba)
A folyadék tartalmaz-e valamilyen
baktériumot (bakteriológiai vizsgálat)
 Tartalmaz-e daganatsejteket (cytológiai
vizsgálat)
 A terápiás csapolás célja

 Tüdők összenyomását, ennek

következtében légzési akadályt, -
elégtelenséget okozó folyadék (vér-
haemothorax) egészének lebocsá-
tása
 Mellkaspunkció
kontraindikációja
 Vérzészavarok, coagulációs problémák
(coagulopathia, thrombocytopenia)
 Mesterséges lélegeztetés
 Respiratorikus problémák
 Pleurális elváltozások
 PTX rizikója
 Haemodinamikai zavarok
 Bőrelváltozások az adott területen (herpes
zoster)
 Környezet előkészítése

 Kórteremben zajlik
 Vagy erre a célra kialakított
helyiségben
 Esetleg vizsgálóban
 Beteg előkészítése
 Beteg tájékoztatása a beavatkozás
szükségességéről, menetéről (félelem,
mozdulatlanság!)
 Beleegyező nyilatkozaton a beteg
aláírásának ellenőrzése
 Beteg pozicionálása: lovagló ülés
széken, vagy ágyban ülve előrehajolva
 Felsőtest szabaddá tétele
 Punkció helyének bejelölése
 Tárgyi előkészítés
 U. a. mint a sternum punkció, kivéve:
 mellkas punkciós tűre illeszthető
fémkónusszal és csappal ellátott
drain, vagy kocher
 1000 ml-es mérőhenger
 analeptikumok (pl.: Depersolon)
 esetleg motoros szívó
 esetleg UH készülék
 Mellkascsapolás menete
 Pozícionálást követően a mellkas
bőrének fertőtlenítő oldattal történő
többszöri lemosása, terület izolálása
 Bőrön keresztül a bordák között tű
beszúrása, érzéstelenítő oldat
befecskendezése
 Fecskendővel vagy speciális
szívókészülékkel a folyadék kiszívása
a mellkasból
 Mellkascsapolás menete

 Tartály, vagy fecskendő

megtelésekor kocher használata a
cseréhez
 A leszívás mindig lassan történjen,
különben szövődmények lépnek fel!
 Punkciós tű eltávolítása
 Mellkaspunctio utáni
teendők
 Szúrás helyének steril kötéssel
történő lefedése
 Punctatum lemérése
 Dokumentálás
 Vizsgálati anyag laboratóriumba
küldése kísérőlappal együtt
 Laborvizsgálatok
mellkascsapolásból származó
punktátumból
 Rivalta-próba: fehérjetartalom és
fajsúly vizsgálata alapján
(exsudatum, vagy transsudatum)
 Üledékvizsgálat: fvs, vvt
 Általános bakteriológiai vizsgálat
 Koch-baktérium kimutatása
 Laborvizsgálatok
mellkascsapolásból származó
punktátumból 2.
 Glycose-kimutatás
 Daganatsejt-keresés (ehhez több dl
mennyiség kell!)
 Cytológiai vizsgálat (ehhez friss
minta, gyors laborvizsgálat kell!)
 Mellkaspunctio utáni
teendők 2.
 Betegmegfigyelés: légzési elég-
telenség jelei, vitális para-
méterek változásai (beavatkozás
utáni első órában 15 percenként,
majd 4 óránként)
Mellkascsapolás veszélyei,
szövődményei
 Mellkascsapolás alatt:
 Köhögés
 Kínzó fulladás
 Fájdalom
 Mellkascsapolás után:
 PTX (pneumothorax)
 Vérzés
 Shock
Haspunkció
 Haspunkció indikációi

 A hasüregben szabadon felgyülemlett

folyadék (ascites) eltávolítása
 Az szív-, érrendszert, illetve a májat
érintő betegségben alkalmazott
gyógyszeres kezelés eredménytelen-
sége
Ascites
 Környezet előkészítése

 Kórteremben zajlik
 Vagy erre a célra kialakított
helyiségben
 Esetleg vizsgálóban
 Beteg előkészítése
 Beteg tájékoztatása a beavatkozás
szükségességéről, menetéről (félelem,
mozdulatlanság!)
 Beleegyező nyilatkozaton a beteg
aláírásának ellenőrzése
 Beteg felkérése vizeletürítésre
 Beteg pozicionálása: háton fektetése az
ágy bal szélére, jobb oldala alá párnák
helyezésével, kényelmesen
 Tárgyi előkészítés
 Általános punkciós eszközök
 Trokár
 Szike
 Kapocs, kapocsrakó, tű, tűfogó, cérna, olló
 Vödör, nagyobb mérőhenger, centiméter
 Haskötő (harántlepedő + biztosítótűk)
 Párna (kicsi, kemény)
 RR mérő
 Haspunkció menete
 Harántlepedő helyezése a beteg alá
 Műanyag lepedő helyezése a beteg bal
oldala alá, úgy hogy az az ágyról a
gyűjtőedény felé lógjon
 Bőrfertőtlenítés, terület izolálása
 Érzéstelenítés
 Beszúrás helyének kimérése
 Punkció helyének bejelölése
 Csapoláshoz alkalmazott tű beszúrása
 Beszúrás helye

A köldököt a bal csípőtövissel

összekötő egyenes középső és alsó
határa
 Haspunkció menete 2.
 A tű rögzítése az optimális helyzetben
 Hasűri folyadék lebocsátása, annak
mérlegelésével, hogy egyszerre
lebocsátható-e az egész mennyiség
(collapsus veszélye!)
 Nem folyamatos ürülés esetén a tű óvatos
mozgatása
 Tű kihúzása
 Steril fedőkötés felhelyezése
 Haskötő alkalmazása 2-3 napig
 Haspunkciót követő ápolói
teendők
 Részvétel a sebzárásban, sebellátás-
ban
 Lebocsátott folyadék mennyiségének
lemérése
 Dokumentálás
 Minta küldése laboratóriumi
vizsgálatra, rövid időn belüli
eljuttatással kísérőlappal együtt
 Haspunkciót követő
ápolói teendők 2.

 Haskörfogat mérése, haskötő

felhelyezése
 Beteg obszerválása 1-2 órán
keresztül
 Ascites színe lehet
 Tiszta, szalmasárga – cirrhosis,
cardialis decompensatio
 Véres – carcinoma, pancreatitis
 Zavaros – fertőzött, pancreatitis, tbc
 Sötétsárga – epés
 Tejszerű – chylosus (nyiroktól)
 Vizsgálatok ascitesből
 Általános bakteriológiai vizsgálat
(steril kémcső kell hozzá)
 Koch- bakteriológiai vizsgálat (steril
kémcső kell hozzá)
 Fajsúly-, fehérje-, üledékvizsgálat
 Cytológiai vizsgálat
 Egyéb vizsgálat (lipoid, elektrolit)
 1. Ápolási diagnózis

 Nehézlégzés nagyfokú kockázata a

felgyülemlett hasűri folyadék miatt
 1. Ápolási cél

 Nehézlégzés kialakulásának
kivédése
 1. Tevékenység

 Folyadékgyülem lebocsátása –
előkészítés, közreműködés,
dokumentálás
 Szükség szerint O2 terápia
kivitelezése orvosi utasításra
 Légzés javítása, gyógytornász
bevonása
 1. Értékelés

 Nehézlégzés nem alakult ki

 2. Ápolási diagnózis

 Mozgás és teljesítőképesség
csökkenése a legyengült általános
állapot miatt
 2. Ápolási cél

 Mozgás és teljesítőképesség
fokozása
 2. Tevékenység

 Mobilizálás, mozgatás és kellő

pihenés biztosítása
 Gyógytornász bevonása
 Energiában, fehérjében gazdag
étrend adása
 2. Értékelés

 A beteg általános állapota javult,

önálló mozgásában is javulás
figyelhető meg
Lumbálpunkció
 Lumbálpunkció indikációja
 Diagnosztikai:
 Neurológiai szervrendszert érintő
fertőzés gyanúja
 Subarachnoideális vérzés gyanúja
 Onkológiai diagnosztika
 Mintavétel egyéb célokra
 Terápiás:
 Liquor-nyomás csökkentése
 Anaesthesia
 Lumbálpunkció
kontraindikációja
 Helyi bőrgyulladás a szúrás helyének
környékén
 Emelkedett intracranialis nyomás
 Gerincvelői, vagy intracranialis tumor,
lesio gyanúja
 Kontrollálatlan vérzészavar
 Gerincoszlop deformitása
 Lumbálpunkció
kontraindikációja 2.

 Kardiorespiratorikus zavarok
 Korábbi gerincműtét
 Beteg kooperációjának hiánya
 Környezet előkészítése

 Kórteremben zajlik
 Vagy erre a célra kialakított
helyiségben
 Esetleg vizsgálóban
 Beteg előkészítése
 Beteg tájékoztatása a beavatkozás
szükségességéről, menetéről (félelem,
mozdulatlanság!)
 Beleegyező nyilatkozaton a beteg aláírásának
ellenőrzése
 Beteg pozícionálása:
 lovagló ülés
 oldalfekvő helyzet, beteg bal oldalára történő
fordítással (súlyos állapotú, mozgásképtelen
beteg, kisgyerek)
Beteg pozícionálása
lumbálpunkcióhoz
Beteg pozícionálása
lumbálpunkcióhoz 2.
 Eszközök előkészítése
 Bőrdezinficiens
 Vatta, buci
 Érzéstelenítő (Novocain, Lidocain,
EMLA kenőcs)
 Steril fecskendők, steril tűk
 2 db steril (lumbál) punctios tű
(gyermekeknél 5-6 cm, felnőtteknél
8-10 cm hosszú)
 EMLA kenőcs
(lumbális régió
érzéstelenítésénél
ugyanígy)
 Eszközök előkészítése 2.

 1 pár steril gumikesztyű, sapka,

maszk
 Műanyag lepedő
 Steril géz, ragtapasz, olló
 3 db steril kémcső
 Lumbálpunkció kivitelezése
 Védőeszközök felvétele
 Punkció helyének bejelölése
 Bőr zsírtalanítása, fertőtlenítése
 Szúrás környékének izolálása
 Orvosnak 2 személy segítsen (lehetőleg)
 Egyik megtartja a beteget, a másik
adogatja az eszközöket
 Szúrás kivitelezése
 Szúrás helye
 Ahol már nem kell tartani a gerincvelő
sérülésétől III-IV. ágyéki csigolya közti rés
Lumbálpunkció kivitelezése 2.
 Mandrin óvatos kihúzása
 Kémcső odatartása, liquor felfogása (kb.
6-8 ml, lassan!)
 A felfogott liquor elosztása két kémcsőbe
(óvintézkedés)
 Mandrin visszahelyezése
 Tű kihúzása
 Szúrás helyének fertőtlenítése, steril
fedőkötés felhelyezése
 Liquor színe

 Víztiszta (normálisan)
 Véres (kis ér sérülése, de agyvérzés
esetén is!)
 Ápolói feladatok
lumbálpunkciót követően
 Szövődmények jeleinek megfigyelése
 Beteg fektetése háton, laposan (azonnal) –
24 óráig, párna visszahelyezése 2 óra múlva
 Minta elküldése a laboratóriumi vizsgálatokra
kísérőlappal együtt
 Szükségletek kielégítése az első 24 órában
 Fejfájás megszűnéséig folytassuk a beteg
fektetését!
 Vizsgálatok liquorból

 Fehérje
 Cukor
 Sejttartalom
 Szerológiai próbák (Lues)
 Kolloid próbák
 Lumbálpunkció
szövődményei
 Fájdalom
 Allergiás reakció (érzéstelenítővel szemben)
 Fertőzés
 Fejfájás (nagyon jellegzetes, eltarthat akár 6-
7 napig!)
 Vérzés (ritka, oka a beteg mozgása)
 Gerincvelői sérülés (ritka, oka a beteg
mozgása)
 Nagymennyiségű liquor elfolyás
 Csapolásokkal kapcsolatban
fontos tudni!
 Gyógyszerérzékenységet jelezni kell a
kezelőorvosának!
 Ha a beteg vérzékenységben szenved vagy
véralvadásgátló gyógyszereket (például
Syncumar, Colfarit, Astrix, stb.) szed, jelezze
azt orvosának!
 Páciens szívbillentyű-betegsége esetében
szükség lehet arra, hogy a vizsgálat előtt
antibiotikumot szedjen (kezelőorvos dönt
erről!)