Professional Documents
Culture Documents
Klinikai ismeretek
Nőgyógyászat
Funkcionális ismertek
Hormonális ismertek
felidézése
Nőgyógyászat
Anamnézis felvétele:
szeméremérzet fontossága
a beteg szubjektív panaszainak meghallgatása
testi vizsgálat
hüvelyi vizsgálat
vérzési rendellenességek
menstruációs kérdések
Nőgyógyászat
esetleges görcsök
hüvelyi folyás
nemi szervi gyulladások
szexuális élet zavarai
bizalom elnyerése
kíméletes vizsgálat
rosszindulatú megbetegedések
felvilágosítás , beteg educatio
titoktartás!!!
Nőgyógyászat
Nőgyógyászati vizsgálómódszerek
beteg fektetése ,feltárás vizsgálóasztal
üres hólyag
hüvelytükörrel (speculum) feltárás
Citológiai vizsgálatok ( méhnyak felszínéről, nyakcsatornából)
méhnyakat ( portio vaginalis) kolposzkoppal vizsgálva 5-15 szörös nagyítás
kétkezes vizsgálat (bimanuális vizsg)
méhkaparás (curettage) dg. és th. célból, méhszájtágítás (Hegar féle tágító)
Douglas punkció,laparatómia
UH , CT, MR vizsg.
Nőgyógyászat
Nőgyógyászat
Nőgyógyászat
Nőgyógyászat
Nőgyógyászati rákszűrés.
Nőgyógyászati rákszűrésen elsősorban a méhnyakrák szűrését értjük
Harald zur Hausen 1983-ban felfedezte, hogy a méhnyakrákot a humán papillómavírus (HPV)
bizonyos típusai okozzák.
A HPV összefüggésbe hozható több más helyen kialakuló daganattal is, így a hüvelyrákkal,
a szeméremtest-rákkal, valamint a légzést megnehezítő felső légúti szemölcsökkel és a nemi
szervi szemölcsökkel.
Nők esetében a fertőzés első jeleit általában egy méhnyakrák szűrővizsgálat mutatja ki.
Ez egy egyszerű, szinte fájdalommentes vizsgálat, amely azt hivatott megállapítani, hogy a
méhnyak szövetében nem alakult-e ki olyan elváltozás, amely később esetleg rákos
daganatot okozhat.
Nőgyógyászat
Ennek során a nőgyógyász egyrészt egy speciálisan erre a célra készült eszközzel sejteket
sodor le a méhnyak felszinéről és azokat tárgylemezre fixálva citológushoz küldi
mikroszkópos vizsgálatra.
Nőgyógyászati rákszűrés :
a kismedencében elhelyezkedő szervek áttapintása (felismerhető a méh,
petefészkek, petevezetők kóros állapota is.)
Rákszűrés : az emlők tapintátsos vizsgálata is kötelező
HPV tipizálás,
Szexuális úton terjedő betegségek (Nemi szervi herpesz, Condyloma
acuminatum (nemi szervi szemölcs), Gonorrhoea (tripper,kankó), Chlamydia,
ureaplasma, mycoplasma fertőzés, Trichomonas okozta hüvelygyulladás,
Bakteriális vaginózis, Szifilisz (luesz, vérbaj), Gombás hüvelyfertőzés)
Nőgyógyászat
Kockázati tényezők
nehéz súlyok emelése
fehér bőrszínű hölgyek érintettebbek
Tünetek
deréktáj alsó részén jelentkező fájdalom
a medencében tapasztalt teltség- és nyomásérzés
vizelettartási panaszok
székletürítést érintő panaszok
hüvelyben kitüremkedő duzzanatérzés
kellemetlen szexuális élet
Nőgyógyászat
Az inkontinencia akaratlan vizeletvesztést jelent, melyben becslések szerint a nők 40-60%-a érintett.
A vizelet-inkontinencia
Vizelet-inkontinenciáról akkor beszélünk, ha akaratunktól függetlenül vizelet ürül a húgyhólyagból,
ami lehet csupán néhány csepp vagy nagyobb mennyiség is.
Az esetek 40 százaléka úgynevzett stresszinkontinencia. Az elnevezés a hasűri nyomás
megnövekedésére utal, ami például akkor következik be ha köhög, tüsszent, nevet, vagyis olyankor
amikor hasprést használ. Amikor ez a nyomás nagyobb, mint amit a gátizom meg tud tartani,
elcseppenhet a vizelet.
Nőgyógyászat
Sürgősségi vagy késztetéses inkontinencia. Elsősorban 40 éves kor felett alakul ki, ilyenkor az érintettek
hirtelen erős vizelési ingert éreznek és bár megpróbálják visszatartani, ez nem mindig sikerül. A problémának
sokszor idegrendszeri oka van, de gyulladás következménye is lehet.
Reflex-inkontinencia, mikor idegrendszeri károsodás okozza a problémát. Ebben az esetben a
betegek nem éreznek vizelési ingert.
Inkontinencia okai:
Gátizomzat gyengeség okozta inkontinenica:
oka lehet: az örökletes gátizom gyengeség, akiknél egy váratlan tüsszentés már fiatal korban is egy-egy
csepp vizelet távozásával járhat. A testsúlyfölösleggel rendelkezők ezzel megterhelve a gátizomzatot.
A terhesség és szülés szintén hozzájárulhat az inkontinencia megjelenéséhez. Ritkább esetekben
előfordulhat még úgynevezett rejtett inkontinencia, ami akkor fordul elő, ha nem kellő körültekintéssel
végeznek nőgyógyászati, hasüregi beavatkozást, műtétet.
Nőgyógyászat
4) Műtéti beavatkozás
Általában csak anatómiai eltérések esetén szokták alkalmazni. Két fő esetet kell megkülönböztetni az
egyik a hólyagsérv ahol általában csak a műtét jelenthet megoldást, a másik, főleg szülés után
a húgycső-húgyhólyag által bezárt szög visszaállítása. Ez a szög nehéz szülés következményeként, a
méh előreesése miatt, vagy más okból megváltozik, inkontinencia léphet föl.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ha rendszeresen (legalább 3 hónapon keresztül napi 3
alkalommal) végzett intimtorna, sem a gyógyszeres terápia nem vezetett eredményre, műtéti
megoldást szoktak javasolni.
Nőgyógyászat
A mióma egy sejtburjánzás, a méh izomból és rostos szöveteiből álló
jóindulatú daganat. Leggyakrabban a méh simaizomszövetén keletkezik.
Mióma (méhmióma) kialakulásának okai
A kialakulásnak pontos okát az orvostudomány mai állása szerint nem ismeri ,
de a hormonális változásokhoz köthető
Kutatások azt bizonyítják, hogy a terhesség alatt a miómák mérete nő,
vélhetőleg az ösztrogén szint növekedése miatt. A miómák megjelenése
fogamzóképes korban fordul elő a leggyakrabban (25-30 éves korban).
Tünetei:
menstruációs zavarok
nyomásra érzékeny hasüreg
erős menstruációs vérzés
állandó vizelési inger,rendszertelen ciklus
Nőgyógyászat
Mióma növekedése
A miómák növekedése nem egyenletes, sok esetben tünetmentesek hosszú évekig, majd hirtelen
növekedésnek indulnak és akár néhány hónap leforgása alatt a méretük megduplázódik, vagy újabb
nagyobb méretű mióma alakul ki. Rendszeres (évenkénti) ellenőrzés!!
Méhmióma elhelyezkedése
méh és hashártya között
méh belső felszínén található mióma
méhfalba vagy méhnyálkahártya alatt található
Mióma diagnosztizálása és kezelése
A legkisebb, néhány miliméteres miómákat már ultrahangos vizsgálattal is ki lehet mutatni, de egyes
esetekben fizikális vizsgálat során is észrevehető. Ha a kezelő orvosnak szüksége van a mióma pontos
elhelyezkedésének meghatározásához akkor MR vizsgálat is indokolt lehet.
Nőgyógyászat
Mióma kezelése
Megfigyelés
Amennyiben a mióma nem okoz semmilyen panaszt és úgy ítéli meg a kezelő orvos, hogy nincs
szükség annak eltávolítására, akkor csak rendszeres kontrollra kell járni, ahol figyelik annak
változását. Ennek elsődleges oka, hogy sok esetben a változó kor után maguktól felszívódnak
vagy legalább is méretük csökken.
Műtéti eltávolítás
A miómát eltávolíthatják laparoszkópiával vagy feltárásos műtéttel. A műtét nem jelenti
egyértelműen a méh eltávolítását, arra nem minden esetben van szükség, erről mindig a kezelő
orvos dönt.
Gyógyszeres kezelés
Ez nem jelent végleges megoldást, inkább a sebészeti beavatkozás előtt szokták alkalmazni.
Nőgyógyászat
Kockázati tényezők:
dohányzás
aktív nemi élet, gyakori partnerváltás
visszatérő hüvelyi gyulladások
HPV fertőzés (humán papillómavírus)
A fenti kockázati tényezők mellett az alábbi tünetek figyelmeztethetnek a
méhnyakrák jelenlétére
pecsételő vérzés , fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében (kontakt
vérzés)
fájdalmas vizeletürítés (előrehaladottabb állapotban)
kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás, hasi görcsök
Nőgyógyászat
Méhnyakrák szűrése:
P skála
A méhnyakrák szűrés eredményének értékeléséhez többek között, még ma is a P-skálát
használják, melynek 5 szintjét különböztetik meg:
P1/P2 eredmény egészséges esetben kapható
P3-as eredmény, melyről sokan nincsenek teljesen tisztában, pontosan mit is jelent, egyszerűen
kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. (Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná
ezt a régi osztályozást)
P4/P5 már rákos elváltozásokra utal
Nőgyógyászat
Bethesda skála:Ez a skála sokkal alkalmasabb a pontos diagnózis felállításához, valamint a nőgyógyász
számára részletes, kommunikáló „csatorna” a cytopatológussal.
Bethesda klasszifikáció szerint (leegyszerűsített) lehet a lelet:
negatív,
LSIL,
HSIL,
invazív rák
Méhnyakrák kezelése:
kiterjedtség (stádium) döntő
Egyes korai esetekben akár a fertilitás megtartására is van lehetőség.
Előrehaladottabb állapotoknál műtét már nem jön szóba, ilyenkor a sugárkezelés a megfelelő térápia.
Nőgyógyászat
Petefészekrák okai:
A petefészekrák pontos okait ma még nem ismeri az orvostudomány, de hajlamosító tényezők kutatásából számos
információt tudhatunk meg.
Életkor: A petefészekrákok közel 70%-át előrehaladott állapotban diagnosztizálják, a legtöbb eset a változókort
követően alakul ki.
Családi halmozódás:Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, vagy egyéb
daganatokkal társulva, petefészekrák szindrómák részeként (emlő-, vastagbél-, méhtest- rák) megbetegedés.
Génmutáció: BRCA-1 és BRCA-2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Jelentősen
megnövelik a kialakulását.
Szülés: Nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata az olyan nőknél is, akik soha sem szültek, soha nem
estek teherbe vagy akik 35 évesnél idősebb korban szültek először.
Nőgyógyászat
Petefészekrák tünetei:
A korai petefészekráknak nincsenek jellegzetes tünetei, ráadásul meglévő tünetek sem késztetik a beteget
gyanakvásra. Gyakori a hasi puffadás, vérzészavarok, kismedencei idegentest-érzés, deréktáji fájdalom,
valamint különböző gyomor- és bélpanaszok.
Az egyértelmű tünetek megjelenésekor (szabad hasűri folyadék) a betegség már sok esetben
gyógyíthatatlan.
Nőgyógyászat
Petefészekrák kezelése:
A petefészekrák összes stádiumában a megfelelő időben végzett sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása
után amennyiben műtétre kerül sor, az történhet a has megnyitásával vagy laparoszkópos úton. A méh, a két méhkürttel és
petefészkekkel együtt eltávolításra kerül, sokszor elkerülhetetlen a kiterjesztett, más szerveket is érintő műtét.
A petefészekrák kezelése azonban a műtéttel általában sincs befejezve. Szükség van adott esetben műtét előtti (preoperativ)
vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is, amely a szövettani eredmény által megválasztott citosztatikus kezelés (kemoterápia).
Méhtestrák kivizsgálása és kezelése
A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, ami többségében egy hám eredetű daganat és belülről
kifele terjed. Ahogy a többi rák típusnál itt is a rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a megelőzés
szempontjából.
Nőgyógyászat
A méhtestrák a méh belső hártyájának daganatos elváltozása, ami
többségében egy hám eredetű daganat és belülről kifele terjed. Ahogy a többi
rák típusnál itt is a rendszeres szűrővizsgálat elengedhetetlen fontosságú a
megelőzés szempontjából.
Méhtest rák kialakulása
Kialakulásának esélye elsősorban az életkor előrehalattával nő.
genetikai hiba ami anyai, illetve apai ágon is örökölhető ,öröklődés - a családban
már előfordult daganatos megbetegedés, különös tekintettel 40 éves kor előtt
késői menopauza,korai első menstruáció
ösztrogén hatású gyógyszerek szedése
elhízás, mivel a zsírsejtek számos hormont állítanak elő
Nőgyógyászat
Méhtest rák tünetei
menopauzét követően ismételt vérzés jelentkezik
változó kor előtt a szokásostól eltérő időpontban jelentkező vérzés
menopauza környékén a heves és elhúzódó menstruáció
A méhtestrák diagnosztikája
nőgyógyászati vizsgálat, hasi ultrahangos vagy egyéb képalkotó vizsgálat, citológiai vizsgálat,
Méhtestrák kezelése
Méhtestrák kezelése , egyénre szabott folyamat.
Kezelésének elsődleges formája a daganat sebészeti eltávolítása, súlyosabb esetben kemoterápia
is használható.
Gyógyulási esélyek: túlélési valószínűsége 70-80 százalék . A korai stádiumban:95 százalék
Nőgyógyászat
genetikai hajlam,
életmód (táplálkozás, mozgás, stressz, psziché),
a hormonrendszer,
az immunrendszer nem megfelelő működése és a környezeti terhelés..
Nőgyógyászat
Kezelési lehetőségek:
a tünetek enyhítése,
a sejtburjánzás megfékezése
gyógyszeres terápiákat (pl. hormon terápia),
Súlyosbodó tüneteknél ,vagy ha az endometriózis szigetek már láthatóvá válnak, akkor sebészeti
beavatkozásra is szükség lehet.