Szóbeli Tételek Általános Ápolási És Egészségügyi Asszisztens

Szóbeli tételek általános ápolási és egészségügyi asszisztens
1.Hypertónia- kardinális tünetek

A vérnyomás definíció szerint az a nyomás, amelyet a szív összehúzódásának következtében
a vér az ér falára kifejt. Az erek falán mérhető nyomás a vérkör különböző részein a szívtől
való távolság és az erek vastagságának függvényében változik.
Riva Rocci /olasz/ nevéhez fűződik a vérnyomásmérő felfedezése, és a mandzsetta, de az ő általa

kitalált mandzsetta csak 5 cm-es volt, ami még nem adott pontos eredményt.
Korotkov hang: 1905-ben Nikolai Korotkov felfedezte a róla elnevezett Korotkov-hangokat, és
finomított a korábbi vérnyomásmérőkön, sőt lehetővé tette a diasztolés vérnyomás mérését is. Ez,
az úgynevezett auszkultációs módszer azon alapul, hogy a véráramlás újraindulásakor (vagyis,
miután a mandzsetta segítségével "elszorítottuk" a véráramlást, majd a nyomást lassan
csökkentjük), koppanásszerű hangok hallhatóak, melyek a szisztolés vérnyomást jelzik; mikor
pedig a hangok már nem hallatszanak, az a diasztolés vérnyomás.
Alacsony vérnyomás / Hypotonia
Alacsony vérnyomásról beszélünk, ha a vérnyomás felső, szisztolés értéke 100 Hgmm alatt van.
Ez normálisan előfordulhat sportolók körében, illetve gyakran látjuk fiatal, vékony nők esetén is
(családi halmozódással).
Magasvérnyomás. akkor beszélhetünk, ha a magasnak mért értékek állandósulnak és a
vérnyomás nem tér vissza a normál tartományba.
Norm érték: RR: 120/80 Hgmm. A 140/90 feletti érték magas vérnyomás.
Lehet hormonális, idegi vagy receptoros.
 veseérbetegség, meszesedés
 vesebetegség
 mellékvese-betegség, -túlműködés, esetleg -daganat, Cushing-szindróma
 mellékpajzsmirigy-túlműködés
 pheochromocytoma
 pajzsmirigy-túlműködés
 aortaszűkület, fejlődési variáció
 gyógyszeres kezelés, alkohol-, kábítószer-fogyasztás
Előidézheti: elhízás, dohányzás, mozgásszegény életmód, sok sófogyasztás, stressz.
Kivizsgálása:
 24 órás vérnyomásmérés ABPM készülékkel
 nagylabor vizsgálat (benne vércukor, koleszterin, vesefunkciók, májfunkciók,
pajzsmirigyműködés, vérkép, vizelet)
 nyugalmi vérnyomásmérés
 EKG, Szív ultrahang
 Szemfenék vizsgálat
 BMI
Kezelése:
Nem gyógyszeres:
 életmódbeli változtatások/diéta
 testsúly csökkentése
 sóbevitel mérséklése
 DASH diéta
 rendszeres testmozgás
 alkohol-fogyasztás mérséklése
Gyógyszeres:
Gyógyszerek között megtalálható a renin-angiotenzin rendszerre ható gyógyszerek, a
béteblokkolók, a vízhajtók és egyéb gyógyszerek.
Kardinális tünetek / Vitális Paraméterek

KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE- VITÁLIS paraméterek megfigyelése
1.PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés. Artéria radiálison 3 ujjal kitapintva.

A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába lökött vérmennyiség
hozza létre.
Egészséges ember szívverése és pulzusa azonos. 60-80/perc.
A pulzus tükrözi : a szív munkáját, az erek állapotát, RR-t
A PULZUS MEGFIGYELÉSE TAPINTÁSSAL
TACHYCARDIA: életkori határérték feletti frekvencia

BRADYCARDIA: életkori határérték alatti frekvencia
Arythmia: halmozott, szabálytalan extrasystolék
2.VÉRNYOMÁS MEGFIGYELÉSE
 A szívműködés hatására a vér az erek falára nyomást gyakorol. Az artériákban nagyobb,
vénákban kisebb a nyomás.
 A RR nagysága aszerint változik, milyen érszakaszban és a szívperiodus melyik fázisában
mérik.
 A vérnyomás: Perctérfogat
 Artériás rugalmasság és tágulékonyság kölcsönhatásának eredménye
Vérnyomásértékeket befolyásoló tényezők:

 Napszak
 Munkavégzés, pihenés
 Életkor
 Nem
 Stresszhatás
 Betegségek
Vérnyomásmérő fajtái:
 higanymentes álló vérnyomásmérő
 órás vérnyomásmérő
 automata vérnyomásmérő
Mindegyik vérnyomásmérőnek, melyet egészségügyben használnak hitelesnek kell lennie!
4.Légzés megfigyelése
Légzés Külső légzés: gázcsere a külvilág és a kisvérkör vére között.
Normál légzés: 14-16/perc. Mellkasemelkedést nézünk, nyugalmi állapotbna.
Tachypnoe (szapora légzés): A percenkénti légzésszám 16/min feletti.
Bradypnoe (lassú légzés): A tachypnoe ellentéte, ekkor a percenkénti légzésszám 12 alatti.
Apnoe: A légzés leállását jelenti.
A légzés megfigyelésének szempontjai
·a légzés számát·a légzés ritmusát·a légzés hangját·a légzés hangszínét
5. Testhőmérséklet/Hőmérés
A szervezet anyagcsere anyagcsere folyamatainak mellékterméke (a testfolyamatok által termelt és

a környezet felé leadott hő különbsége)
Normál értéke: 36,4 °C - 37,2 °C között:
A testhőmérsékletet befolyásoló tényezők:
életkor;
fizikai aktivitás;
hormonhatások;
napszaki ingadozás;
stressz;
környezet;
forró vagy hideg folyadékok fogyasztása;
dohányzás stb.
Mérése: hagyományos, és digitális
Hol: hónaljban, szájban, végbélben, fülben, homlokon
eszközök előkészítése:
Ø bőrhőmérése esetén:
 tiszta tőmérők
(fertőtlenített oldatban);
 papírvatta;
 kettő darab
vesetál (használt
hőmérők számára +
papírvattának);
 jegyzetfüzet;
 íróeszköz
 Ørectális hőmérséklet mérés esetén:
 fertőtlenítő oldatban,
kizárólag rectalis
hőmérséklet mérésre
használt hőmérő;
 vazelin vagy paraffin
olaj;
 spatula (vazelin
esetén);
 gumikesztyű;
 papírvatta;
 kettő darab
vesetál (használt
hőmérők számára +
papírvattának);
● jegyzetfüzet;
2.Mélyvénás trombózis-subcutan inj. vérvétel (véralvadásgátló)
Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, amikor vérrög (trombus) képződik /vérlemezkék
trombociták összecsapódása összetapadása/ a szervezet valamelyik mélyen fekvő vénájában.
Leggyakrabban az alsó végtag vénáiban alakul ki. A mélyvénás trombózis tünetei hátterében a
vénás keringés csökkenése, a pangó vér áll.
A mélyvénás trombózisra hajlamosító tényezők
 örökletes (genetikai) fokozott trombóziskészség
 trombózis kialakulási készséget fokozó gyógyszerek szedése (pl. fogamzásgátló)
 a láb hosszabb ideig való mozdulatlansága (pl. hosszú repülőút, autóút, ágyban fekvés)
 trombózis kialakulási készséget fokozó betegségek (pl. daganatos megbetegedések)
A mély vénás trombózis tünetei közül az egyik legsúlyosabb közvetett következmény a
tüdőembólia, tünetei:
 fulladás
 köhögés
 nehézlégzés
Gyulladás 5 tünete:
MELEG-CALOR
PIROS-COLOR, RUBOR
DUZZANAT-TUMOR
FÁJDALOM-DONOR
FUNKCIÓ ELVESZTÉSE-FUNCTIO LAESA
Gyakorlat - subcutan inj. vérvétel (véralvadásgátló)

A kis molekulasúlyú heparinok (LMWH) előretöltött injekció formájában vannak. Az injekciót
fertőtlenített bőr alá kell beadni, a köldöktől 10 cm és lefelé. Általánosan hasfalba kel szúrni az
injekciót, de indokolt esetben a combba és a felkarba is adható. Hasi műtétnél hasfalba nem adjuk.
Alapvető szabály azonban, hogy mindig bőr alá kell szúrni, és célszerű nem minden alkalommal
ugyan oda injektálni, 90 fokos szögbe kell beszúrni, nem kell légteleníteni az előre betöltött
injekciókat. Testsúly kg-onként határozza meg a mennyiséget az orvos.
Mikor alkalmazzuk?
 vénás trombózis megelőzésére
 a vénában, vagy a tüdőben kialakult vérrög okozta állapot kezelésére
 gyors hatás elérésekor (pl.: véralvadásgátlást igénylő betegség felismerésekor)
 ha átmeneti véralvadásgátlásra van szükség (pl.:műtét után)
 terhesség/szoptatás alatt (a heparin az egyetlen véralvadásgátló, amely nem jut át a méhlepényen
és nem választódik ki az anyatejben sem!)
 időskorban fekvőbetegeknél
 ha nem megoldható a véralvadásgátló szájon át történő bejuttatása
Vérhígító fajták:
 Fraxiparin
 Heparin
 Clexan
Az injekciózás előkészülete: / mindenből 2 db-ot készíteni a tálcára!

 kesztyű, szájmaszk
 vesetál
 fertőtlenítőszer
 injekció Pl. Clexan
 tűledobó tartály
 Pur-Zelin lap
Dokumentásió!!! / nap, óra, mit adtam be és aláírni!
Az injekció beadása
 A betegnek elmondani mit fogok csinálni.
 Kézmosás, fertőtlenítés
 A beteg karjának fertőtlenítése /behatási idő megvárása, ez a flakonon van, minden
fertőtlenítőnek más és más.
 fogjon össze a hüvelyk-, és mutatóujja közé egy bőrredőt
 szúrja a tűt teljes mélységében merőlegesen (90°) a bőrredő egyik alkalmas szegletébe
 adja be a fecskendőben található összes gyógyszert, várjon legalább 3-5 mp-et, majd húzza ki
a tűt.
 a Pur-Zelint helyezze a szúrás helyére.
3.Gerincsérv-i.m injekció
A gerincsérv (más néven porckorongsérv) alapvetően a csigolyák közötti porckorong
kitüremkedése, ami sok esetben a derékfájás okozója lehet.
Fajtái elkülöníthetőek akár a fájdalom helye (nyaki-, háti- és ágyéki /isiász/szakasz), akár
súlyossága szerint is.
A porckorong kettős állományból épül fel. Egyik a magját képező kocsonyás anyag, másik a
kocsonyát körbevevő rostos gyűrű. Amikor a kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok
nagy terhelés (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú
fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) hatására gyengülnek, ezek a gyűrűk átszakadhatnak
gerincsérvet okozva ezzel. Ekkor a benne lévő kocsonyás anyag elvándorolhat, kitüremkedhet a
csigolyák között kilépő gerincidegek irányába, így az idegek nyomás alá kerülnek, "becsípődnek",
és ekkor alakul ki a porckorongsérv.
A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt
kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.
Akut szakban alkalmazható gyógymódok
 helyi célzott gyulladáscsökkentő injekció
 akupunktúra, mely segít az izomfeszülések oldásában, a keringésjavításban és a
gyulladáscsökkentésben
 megfelelő pihentetés
Krónikus szakban alkalmazható gyógymódok
 gyógytorna, McKenzie torna, manuálterápia
 iontoforézis és sonoforézis
Műtéti kezelése
 Kiszakadt gerincsérvnél egyetlen megoldás a gerinc műtéti megerősítése.
Gyakorlat - intramusculáris injekció /izomba
14 Intramusculáris injekció beszúrási helyének kijelölési technikái

Harmadolás: az elülső-felső csípőtövistől képzeletbeli vonalat húzunk a keresztcsont-
farokcsont határáig. Ezt 3 egyenlő részre osztjuk, és az elülső-középső harmad határán
szúrunk.
Kós-Votin féle kimérés: tenyerünket kinyújtott ujjakkal (a hüvelykujjat maximálisan
eltartva) a csípőtájékra helyezzük úgy, hogy a hüvelykujj az elülső-felső csípőtövisen,
tenyérfelőli vége a nagytomporon legyen. A kinyújtott ujjunk vége a csípőtaréj széléig érjen.
A beszúrás helye a mutatóujj középső csontja fejecsének magasságában van. A meghatározást
jobb csípőn bal kézzel, bal csípőn jobb kézzel végezzük.10
11 Intramusculáris injekció beadása:
 Az ampullát letöröm egy vatta lappal, határozott mozdulattal
 Felszívó tűvel az ampullából /rószaszínű tű/ felszívom az injekciót.
 A rószaszínű felszívó tűt tűledobó tartályba ledobom.
 Majd a zöld tűt helyezem a fecskendőre
 Majd légtelenítem 1 cseppig.
 Beteget oldalára fordítani, bőrt összefogni
 Fertőtlenítés után a tűt derékszögben gyors mozdulattal szúrjuk be
 Mindig vissza kell szívni!
 Ha vért látunk a visszaszívott oldatba, akkor kihúzni és teljesen újrakezdeni az egész
műveletet. Ha nincs vér benne, akkor beszúrhatjuk.
 A szúrás helyét enyhén masszírozzuk.
Injekciózás dokumentálása
Lázlap (orvosi kompetencia)
Ápolási lap (ápolói kompetencia)
Injekciózási lap (osztályok egyéni döntése)
4-5. Diabétes mellitus D-cont mérés,Insulin

A cukorbetegség, latinul diabetes mellitus, magyarosan diabétesz, a glükóz feldolgozási zavara,
aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a
szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) esetleg mindkettő. Elhízás.
Norm. érték /labor/ 4,1 - 6,1 ig.
Klasszikus tünetei:
 sok vizelet (polyuria),
 sok ivás (polydipsia),
 fogyás
 homályos látás,
 gyengeség,
 ismétlődő fertőzések (húgyúti, bőr)
Heveny szövődmény: súlyos, életveszélyes, magas vércukorszinttel járó anyagcserezavar
Típusai:
1-es típusú diabétesz: az inzulintermelő béta-sejtek károsodása miatt kialakuló abszolút
inzulinhiány;
 autoimmun mechanizmusú diabétesz: a kórosan működő immunrendszer károsítja a szigetsejteket;
 idiopátiás (ismeretlen eredetű) diabétesz;
Mivel az inzulintermelő sejtek elpusztulnak, a betegek csak inzulinkezeléssel tarthatók
életben. Élethosszig tartó inzulinterápia szükséges.
2-es típusú diabétesz: A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevezték,
mivel általában idősebb korban (40–50 év felett) diagnosztizálják. Terheléses vércukorvizsgálattal
mutatják ki: OGT vagy OGTT /éhgyomori vérvétel, majd 75 g glukózt 250-300 ml vízben
feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva és 2 óra múlva újra vérvétel
Kezdetben csökkent inzulinhatás (inzulinrezisztencia) jellemzi, amihez később a béta-sejtek
károsodott működése társul; egyéb speciális típusok (számos alcsoporttal):
 a béta-sejt-működés genetikai zavarai,
 az inzulinhatás genetikai zavarai,
 a hasnyálmirigy állományának pusztulását okozó kórképek,
 endokrin betegségekhez társuló szénhidrátanyagcsere-zavarok,
 gyógyszerek és kémiai anyagok kiváltotta típusok,
 fertőzésekhez társuló típusok,
 az immungenezisű diabétesz szokatlan formái,
 más, esetenként diabétesszel társuló genetikai szindrómák;
Kezelése: diéta, ha ez nem sikeres, akkor gyógyszeres /Mertformin, Ademit/ vagy inzulinos
/rövid-hosszú hatású inzulinokkal/. / Inzulin beadást követően 30 perc múlva ennie kell a
betegnek.
Terhességi (gesztációs) diabétesz:

Gesztációs diabéteszről akkor beszélünk, ha a szénhidrátanyagcsere-zavart a várandósság alatt
ismerik fel, szülést követően általában vissza is áll a normál érték.
Kezelésére diéta alkalmazása javasolt, ha az önmagában nem elegendő, inzulinkezelés szükséges
(tablettás vagy nem inzulintípusú injekciós kezelés alkalmazása terhességben tilos).
Gyakorlat - D-cont mérés /készülékkel

Vércukor profil levétel: mindig vénás vért kell venni.
éhgyomori – 2 órás – utána, ahogy az orvos rendelkezik, de ált. 4 óránként vérvétel.
Tényleges biztos eredményt a vérvételi cukorvizsgálat nyújt.
A vércukormérő készülék a pillanatnyi vércukor szintet határozza meg oly módon, hogy érzékeli a
vérminta glükóz tartalmával arányosan a tesztcsíkban kialakuló elektromos áramot.
Előkészítés:
– előkészítjük a szükséges eszközöket: D-Cont Ideál vagy D-Cont Trend vércukor mérő,
– Ideál tesztcsík,
– bőr fertőtlenítőszer, törlés,
– egyszer használatos tű (az automata új szúrót a beteg csak saját magának használhatja)
– veszélyes hulladék gyűjtő az elhasznált eszközökhöz
Kivitelezés:
– a gép bekapcsolása: kétféleképpen is történhet, vagy a bekapcsoló gombbal, vagy a csík
behelyezésével is bekapcsol a készülék. (a csík behelyezése nyíllal felfelé a gép alsó csíktartó
nyílásába ütközésig),
– kéz lefertőtlenítése, megszúrás egyszer használatos injekciós tűvel,
– az első csepp letörlése,
– a cseppentés szimbólum jelzésekor a tesztcsíkot hozzáérintjük a vércsepphez, amely magától
felszívja a 0.6 u/l teljes vért, ezt követően a mérést a gép megkezdi,
– a mért vércukor érték kijelzése után a gépek oldalán található kidobógomb segítségével a
tesztcsíkot eltávolítjuk a gépből,
– kód beállítására nincs szükség, a készülékek maguktól kalibrálnak
– a gép teljes mérési ideje: 5 másodperc,
– mérési tartomány:
 1,1 mmol/l-től 30,5 mmol/l-ig
 0.6 mmol/l alatt „Lo” (mérhetetlenül alacsony) jelzés látható
 33.3 mmol/l felett „HI”(mérhetetlenül maga) jelzés látható,
Az inzulin beadására négy területet szoktak javasolni a diabetológusok:

 a teljes has kivéve a köldök körülötti 5 cm sugarú részt
 a felkar
 a tompor
 a comb elülső és hátulsó oldala
A különböző testtájékokon eltérő gyorsasággal szívódnak fel az inzulinkészítmények, ezért a rövid
hatásúakat a hasba és a felkarba, a hosszú hatásúakat pedig a combba és a tomporba érdemes adni.
Napjainkban azonban már kevert inzulinokat is alkalmaznak.
A folyamat leírása
– kezet mosunk
– előkészítjük a szükséges eszközöket: inzulinos fecskendők, tűk, Pen készülék
(inzulin fajtájától függően), szoba hőmérsékletű inzulinok, vesetál, törlés és bőrfertőtlenítő.
– a beteget tájékoztatjuk a beavatkozás lényegéről.
– fertőtlenítjük az inzulinos ampullát (és/vagy kikészítjük a penfill készítményeket)
– a közepes és elhúzódó hatású inzulinoknál az ampulla többszöri döntögetését végezzük el. (a
Pen készüléket néhány alkalommal szintén döntögetjük)
– a beadandó inzulin mennyiségének megfelelő levegőt fecskendezünk az ampullába, majd az
inzulint kiszívjuk (a penfill készítményeknél belehelyezzük az ampullát a Pen-be-, ha gyárilag
nincs belehelyezve, de lehet egyszer használatos Pen is).
– Pen készüléknél a toll végén látható egység jelölést, megfelelően óramutató járásának
megfelelően elfordítjuk és a meghatározott, és jól látható egységekre beállítjuk.
– közben, figyeljük a Pen hang jelzését (Pen-től függő egységbeosztás kattanással jelzi a
továbbhaladást, illetve a felszívott egység előre haladását)
– légtelenítjük a fecskendőt (hagyományos inzulinos fecskendő)
– kijelöljük a megfelelő testtájékot, (anatómiai pontot) majd fertőtlenítjük a bőrt
(spray-val vagy mechanikusan)
– beadjuk az inzulint úgy, hogy bőrredőt képezünk a tűt merőlegesen szúrjuk a bőralatti
kötőszövetbe, 90 fokban.
– a tű kihúzása után steril törlést helyezünk a szúrt csatornára.
– a beteg figyelmét felhívjuk az étkezés időpontjára, mely a beadást követően azonnal vagy
leghamarabb félóra múlva történhet (inzulinhatástól függő)
– helyére tesszük az eszközöket
– kezet mosunk
6. Angina pectoris – EKG
Angina pectorisnak (avagy koszorúérgörcs) nevezzük azt a tünetegyüttest, amikor a szívizom

elégtelen vérellátottsága miatt szorító mellkasi fájdalom jelentkezik, ami testmozgásra csak
fokozódik. Ez az érzés kiterjedhet a mellkasra, karokra, nyakba és az állba is. Oka legtöbb esetben
a koszorúerek megbetegedése, az érelmeszesedése, melynek következtében a szívizom
oxigénellátása elégtelenné válik
Fő tünetek:
 erős mellkasi fájdalom
 szegycsont mögötti szúró, nyomó fájdalom, amelyet gyomorszáj tájéki erős fájdalom kísér
 fájdalom a hátban, vállak területén
 kisugárzott fájdalom a bal karban
 hányinger
 verítékezés
 halálfélelem
Érelmeszesedésre hajlamosító tényezők:
 öröklött hajlam
 magas életkor, férfi nem
 magas vérnyomás
 zsíranyagcsere-zavarok, magas koleszterinszint
 cukorbetegség (diabétesz)
 magas testtömeg
 dohányzás
Gyakorlat:
Vizsgálatok: ultrahang, mellkasröntgen, laboratóriumi tesztek a vérzsírok eloszlását illetően,
elektrokardiográf, szívkoszorú vizsgálat, valamint lehetséges szívkatéterezés során érfestéses
röntgentvizsgálatot vagy terheléses szívizotóp EKG vizsgálatot is végezni.
Indokolt lehet a 24 órás EKG monitoros (úgynevezett Holter monitor) vizsgálat is, ami a csendes
angina felfedésére használatos. Ekkor a panaszokat nem okozó, átmeneti oxigénhiányt lehet
feltérképezni a nap során.
Angina pectoris gyógyszeres kezelésében alkalmazott szerek:
 véralvadásgátlók
 vérrögoldó szerek
 koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek
 vérnyomáscsökkentők
EKG prtokollja:
A kardiológiai szakvizsgálat alapvető részeként, kiegészítő információk szerzése,
szívbillentyű betegségek, ingerképzési és ingervezetési zavarok, szívizom gyulladás és
coronaria betegségek anginás panaszok megítélése, illetve ezek kizárása.
Eszközök előkészítése:
– EKG készülék,
– páciens kábel,
– EKG-gél,
– speciális EKG-papír,
– vizsgálóasztal,
– papír lepedő,
– felület fertőtlenítőszer.
A tevékenység leírása:
– vizsgálat előtt mossunk kezet,, beteg azonosítása, a készülék üzemképes állapotba
helyezése: elektromos hálózatba való csatlakozás, ellenőrizzük, van-e EKG papír a
készülékben,
– a beteg pszichés felkészítése (tájékoztatás a vizsgálatról): a páciensnek részletesen el kell
mondani a vizsgálat menetét, lehetőséget adva a felmerülő kérdések feltételére a környezet
előkészítése: a beteg elkülönítése, paravánozás, térelválasztó függöny használata, megfelelő
hőmérséklet biztosítása (ha a páciens fázik, remeg, a vizsgálat nem lesz értékelhető),
– a beteg szomatikus előkészítése: fektessük a beteget a vizsgáló ágyra
(fekvőbeteg esetében a betegágy szolgál erre a célra),
– tegyük szabaddá a beteg mellkasát, csuklóit és bokáit (fontos, hogy a beteg mindig csak a
legszükségesebb mértékben legyen levetkőztetve, kitakarva),
– a hanyatt fekvő helyzetben lévő beteg végtagjaira, mellkasának meghatározott anatómiai
pontjaira felhelyezzük a páciens elektródákat,, a beteget takarjuk be, hogy az intimitást
biztosítsuk számára, az elektródák és a bőr közé egy ún. közvetítő anyag szükséges, mely
lehet kontakt spray vagy gél
Végtagi elektródák felhelyezésének sorrendje:

– piros elektróda: jobb kar (Right)
– sárga elektróda: bal kar (Left)
– fekete elektróda: jobb láb (Neutrol)
– zöld elektróda: bal láb (Foot)
Mellkasi elektródák felhelyezésének sorrendje:
– V1: IV. bordaköz; a sternum jobb széle mellett (piros)
– V2: IV. bordaköz; a sternum bal széle mellett (sárga)
– V3: V2 és a V4 elvezetést összekötő vonal felező pontján (zöld)
– V4: az V. bordaköz; a bal medioclaviculáris vonalon (barna)
– V5: az V. bordaköz; (azonos magasságban, mint a V4), a bal elülső hónaljvonalon (fekete)
– V6: az V. bordaköz (azonos magasságban, mint a V4), a bal középső hónaljvonalon (lila)
Az EKG felvétel készítése közben ügyeljünk arra, hogy sem a páciens, sem az
elvezetések vezető részei ne érintkezzenek más személyekkel vagy tárgyakkal.
– EKG elkészítése: manuális programban, automata programban
Értékelhető EKG görbe elkészítését zavarhatja, ha
– a beteg mozog/beszél
– a beteg remeg/fázik
– a kábelek megtörtek, összegubancolódtak
– a hálózati kábel keresztezi a páciens kábelt
EKG készítés automata programban:
– hálózati kapcsolóval bekapcsoljuk az EKG készüléket
– a betegre felhelyezzük az elektródákat
– megnyomjuk a FILT billentyűt („szűrő”)
– megnyomjuk az AUTO billentyűt
– az EKG minden adattal előprogramozott formátumban kinyomtatásra kerül
– levesszük a betegről az elektródákat
Az EKG készítése utáni feladatok:
– az EKG szalagon a beteg nevének, életkorának, az EKG készítés pontos
időpontjának feltüntetése (korszerű gépeken ez előre beprogramozható a készülékbe)
– a készülék kikapcsolása
– a beteg végtagjainak és mellkasának megtörlése, ruhájának/ágyneműjének elrendezése
– a beteg felkeltése, ágyba való visszakísérése (ha a vizsgálat nem az ágyban történt
– elektródák géltől való megtisztítása, fertőtlenítése
– a páciens kábel elrendezése
– a készülék helyre tétele
– EKG szalag csatolása a kórlaphoz
Az EKG görbe értékelése orvosi feladat!
6. Dokumentálás:
6.1. Lázlap
7.Hypertónia- TSH-vérvétel

Lehet hormonális, idegi vagy receptoros.
1. eszenciális: 80 %-ban,
2. másodlagos, secunder 20 %-ban /v.milyen betegség az oka. Pl: vese, szív, idegrendszeri,
pajzsmirigy túlműködés.
Kivizsgálása:
 BMI
Kezelése: Nem gyógyszeres:
 DASH diéta
Gyógyszeres:
TSH:
A TSH az agyalapi mirigyben termelődő hormon, amely a pajzsmirigy hormontermelését (FT3 –
trijódtironin és FT4 – tiroxin) fokozza, valamint elősegíti a jód felszívódását.
A túlműködés tünetei az alábbiak:
 szorongás és hangulatingadozás
 ingerlékenység
 gyengeség a karokban és a lábakban
 álmatlanság
 kézremegés
 izzadás
 alacsony hőtűrés
 szabálytalan szívverés
 fáradtság
 fogyás
 a szokásosnál gyakoribb székletürítés
 szemirritáció vagy kidülledt szemek (Basedow-kór)
 menstruációs zavarok
 megnagyobbodott mellek és merevedési zavarok férfiaknál
Az alulműködés tünetei:
 fáradtság
 alacsony hidegtűrés
 súlygyarapodás
 hajhullás
 duzzanat a szem körül
 lassabb szívverés
 légszomj
 székrekedés
 menstruációs zavarok
 eszméletvesztés, bár ez ritka
A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

A TSH alacsony szintje a szervezetben azt jelentheti, hogy a páciens pajzsmirigy túlműködésben
szenved. A magas TSH-szint pajzsmirigy-alulműködést jelenthet. Az egyéb
pajzsmirigyvizsgálatok (pl. FT4, FT3, illetve bizonyos esetenként thyreoglobulin, anti-TPO, anti-
thyreoglobulin és calcitonin) eredményei segíthetnek a pontos diagnózis felállításában.
Gyakorlat: vérvétel
Szükséges eszközök előkészítése:
 csőtartó
 mull lap
 gumikesztyű
 vesetál
 fertőtlenítő vagy alkoholos oldat
 ragtapasz
 tűledobó
 olló
 stanguláló gumi
 vérvételi tű+ harang
 megfelelő vérvételi csövek
A beavatkozás megtervezése: Kézmosás, Előkészítés

A véna kiválasztása a kar antecubitalis (könyökhajlat területe) régiójában (Vena mediana,basilica
vagy cephalica)
A véna punctio helyének végső kiválasztása előtt át kell vizsgálni a tervezett területet, majd
válasszuk ki a legnagyobb és a legdisztálisabb vénát.
A véna kidomborodását fokozó műveletek:

1- Hajlítsuk lefelé a kart.
2- Simítsuk distalis irányban a vénát.
3-Szorítassuk ökölbe néhányszor a kezet.
4-Enyhén paskoljuk meg a vénát
Menete: A tű és a harang összeszerelve sterilen kerül forgalomba, tűvédőt közvetlenül vérvétel

előtt távolítsuk el a tűről. A szúrás helyét körültekintően és alaposan fertőtlenítsük, 5 cm átmérőjű
körben. Húzzunk steril kesztyűket, hajtsuk végre a terület szakszerű fertőtlenítését. A fertőtlenített
területet érinteni, letörölni tilos! (A véna feletti bőr fertőtlenítése a mindenkor elfogadott és a
gyógyszertár által kiadott bőrfertőtlenitő oldattal vagy spray-vel. ) A tűvédőt eltávolítjuk, a bal
kezünkkel húzzuk meg a bőrt az érszorító alatt, ezáltal kifeszítve a bőrt a kar és a véna fölött. Így
kiküszöbölhetjük az elcsúszás nem kívánatos hatását. A jobb kezünkkel 10-20 fokos szögben
határozott mozdulattal szúrjuk be a tűt a bőrbe.10-15 mm-re toljuk be a tűt amíg eléri a véna
üregét. Mélyebb behatolás esetén gyakran nem sikerül a vérvétel ezért húzzuk hátrébb a tűt. Ha a
tű a véna lumenében van akkor a vér azonnal folyni kezd a csőbe. A jobb kezünkkel toljuk be a
harangba ütközésig a vérvételi csövet. Az első cső felhelyezésekor a strangulációt meg lehet
szüntetni. A vérvételi csöveket addig kell tölteni amíg a vákuum vért szív a csőbe, közben lehúzni
nem szabad. Kerüljünk minden felesleges mozdulatot. A tű minden hirtelen elmozdulása a
vénában szükségtelen fájdalmat okoz a páciensnek. Ha az utolsó cső is megtelt lehúzzuk a
harangban lévő tűről a csövet. Mielőtt kihúzzuk a tűt a vénából vegyük ki a vérgyűjtő vákuum
csővet és teljesen lazítsuk fel az érszorítót. Ezután pár percig egy steril tampont szorítsunk a
szúrás helyére. Ha a kifejtett nyomás túl erős a tűnek a vénából történő kihúzása közben, akkor ez
a véna falának károsodását és a véna sérülését eredményezheti. Ebben az esetben haematoma
alakulhat ki a szúrás helyén. A leszorítást közvetlenül a tű eltávolítása után kell kifejteni.
8.Tüszős mandulagyulladás - torokváladék
A tonsillitis follicularis vagy tüszős mandulagyulladás olyan baktériumok okozta fertőző betegség,
mely során fehér gennyes felrakódások jelennek meg a mandulák felszínén, azok
megnagyobbodnak, vörösek, fájnak, nyelési nehézséget okoznak és a folyamatot láz kíséri.
Torokfájás, nyirokcsomóduzzanat. A garatmandulák a torok kétoldalán találhatóak és fontos
szerepet játszanak az immunvédekezésben, segítve a kórokozók elleni küzdelmet. A tüszős
mandulagyulladás következtében, a mandulák állományában levő tüszők elzáródnak és gyulladás
alakul ki bennük.
Baktériumok okozzák: A Streptococcus pyogenes (A csoport streptococcus) a leggyakoribb
baktérium. Cseppfertőzéssel terjed
Kezelése:
 Antibiotikumok
 Fájdalomcsillapítók: Az ibuprofen vagy paracetamol alacsonyabb lázat és torokfájást
enyhíthet.
 Toroköblítők: Meleg sóoldattal vagy toroköblítővel (pl. sóoldat vagy gyógynövényes
készítmények)
 Pihenés és folyadékbevitel
 Gyulladáscsökkentő szerek
 Mandulák eltávolítása: Ha a tüszős mandulagyulladás ismétlődő vagy krónikus
formában jelentkezik, és súlyos tüneteket okoz, az orvos mandulaeltávolítást javasol.
Gyakorlat:
Torokváladék levétele.
A torokváladék minta levétele egyszerű, nem fájdalmas beavatkozás. A vizsgáló egy steril
vattapálcával finoman megérinti a mandulát vagy garatot, és az így nyert váladékot küldi
vizsgálatra.
Torokváladék esetén a mintavétel reggel, éhgyomorra, étkezés előtt történik, mivel az
elfogyasztott élelmiszer, folyadék letörli a korokozókat a mandulák és/vagy a garat
nyálkahártyájának felszínéről. Fogat mosni sem szabad előtte. Védőruha, szájmaszk, gumikesztyű,
köpeny. Nyelvét lenyomni eh.spatulával /veszélyes hulladék lesz/, és elmondani a betegnek mi fog
történni.
A kenetvételi csőre rá kell írni a beteg adatait és hogy milyen típusú mintavétel zajlott. Fekvő
betegeknél félig ülő helyzetben végezzük a kenetvételt.
MRK szűrés: nem kapott-e kórházi fertőzést a beteg miután letették osztályra az intenzívről.
9. Vastagbél daganat-haemascreen
A vastagbél (kolorektális) rák polipokkal kezdődik a vastagbél belső bélésében. Ez a fajta rák nem
mindig okoz tüneteket, különösen a korai szakaszban. Ezért olyan fontos a vastagbélrák
rendszeres szűrése.
Tünetek:
 Jelentős változások a székelési szokásokban: székrekedés vagy hasmenés
 Nem tudnak kiürülni a belei
 Rektális vérzés vagy vér a székletben.
 Krónikus hasi fájdalom vagy görcsök.
 Hányinger és hányás: Ahogy a vastagbélrák terjed, bélelzáródáshoz vezethet. Ez
viszont hányingert és hányást okozhat.
 Megmagyarázhatatlan fogyás.
 Krónikus fáradtság.
Colonoscopia: 2 napos előkészítés

1 nap: csak folyadék
2 folyadék továbbra is, utána hashajtás fenolftalein /10 db-os/ 4 db-ot kell bevenni, vagy
Endostar vagy Moxalole /20 tasakos/. Vagy Y-prep hasható folyadék ezt receptre lehet csak és
tovább inni folyadékot.
Beleegyező nyilatkozat kitöltése!!!

Bódításban végzik a vizsgálatot endoszkópos szakasszisztens és orvos. A bódítás azt jelenti, hogy
átmeneti amnéziát okoz a betegnek, ha felébred, nem emlékszik semmire.
Vizsgálat közben levegőt pumpálnak a bélszakaszba.
Vizsgálat után: vérnyomás, pulzus mérés, szélcső, ha rendes úton nem távozik el a levegő.
Fájdalomcsillapítás, görcsoldók adása, állóvizes borogatás ha igényli /nedves, hideg/.
Gyakorlat: székletminta vétel Haemo Sreen
Tartalmaz-e a széklet vért? Ha igen, a teszt kékre színeződik. A beteg mintavétel előtt ne
fogyasszon véres hurkát, céklát, vörösbort, hagymás vért.
Fekvő betegnél pelenkáról 2 különböző helyről venni mintát.
Teszt: 2 pöttyöt tenni a tesztpapírra, majd összecsukni megfordítani és a másik oldalát kinyitni
/kis abla/ oda reagenst /folyadékot/ csöppenteni. Ha elszíneződik kékre akkor vér van a székletbe.
Széklettartályba: Magának veszi otthon a beteg és küldi el Postán az ANTSZ-be.
Kis műanyag tégely applikációval ellátva, ezzel veszi a mintát. Majd papírdobozba tenni, a dobozt
felcímkézni, kitölteni. Majd postára adni.
Osztályon, ha tud járni, akkor magának veszi a mintát a beteg, ha fekvőbeteg, akkor ágytálból
vagy pelenkából venni mintát.
A minta kezelése és a szükséges eszközök
– A mintát « F » jelzésű széklettartályba kellvételezni, majd egy műanyag tartályba beletenni, és «
Mikrobiológiai vizsgálatkérő lap –al együtt kell küldeni, melyet a HQ-LAB Egészségügyi
Szolgáltató Kft. (Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben)gyűjt össze, és szállítja ki a
mintákat a Laboratórium Kft. Enterális Laboratóriumába (4025, Debrecen, Miklós u. 3-5.)
– « F » tartály igénylése igénylőlapon a Laboratórium Kft.-től történik
A tevékenységhez szükséges eszközök:
– Mikrobiológiai vizsgálati kérőlap megfelelően kitöltve
– speciális „Faeces” tartály, beteg- és vizsgálatkérési adatokkal ellátva
– kézfertőtlenítési lehetőség
– fertőtlenített ágytál
– gumikesztyű
– papírvatta
Kivitelezés:
– az « F » tartályra ráírjuk a beteg nevét, hogy tenyésztés, protozoon- vagy gombavizsgálat
történik
– tenyésztés esetén a B jelű (bakteriológiai) vizsgálatkérő papírt, Protozoon vizsgálat esetén a P
jelű vizsgálatkérőt, gombavizsgálat esetén az M jelű (mycologia) vizsgálatkérőt töltjük ki
értelemszerűen
– a betegnek elmondjuk, hogy kell levenni a székletmintát, és hogy mi a teendője vele
 a mintavételkor mindig fertőtlenített ágytálat használjon, a higiénés szabályok
betartásával amit az ágytálmosóban talál meg,
 az « F » tartály fedele tartalmaz egy kiskanalat, ennek segítségével tudja a tartályba
helyezni a székletet, ha ez nem sikerül, akkor az ápoló segít a mintavételezésben
 elmondjuk, hogy a tartályt 1⁄2 részéig kell székletmintával megtölteni.
 bakteriológiai tenyésztéshez elég egy borsónyi, hasmenés esetén 1-2 ml széklet
szükséges
– a minta levétele után az ágytálból öntse ki a székletet a WC-be, az ágytálat tegye az előre
elkészített fertőtlenítő áztatóba,
– elmondjuk, hogy a mintát vagy tegye az előre kijelölt helyre, vagy az ápolónak adja oda a beteg,
– felhívjuk a beteg figyelmét a fertőtlenítő kézmosás fontosságára és betartására,
– abban az esetben, ha a beteg nem tudja levenni a székletmintát, mert fekvőbeteg, nehezen
mozog, mert az állapota miatt, akkor mindig az ápoló feladata a székletminta levétele. Ehhez
mindig húzzunk gumikesztyűt, és ne feledkezzünk meg az alapos kézmosásról és
kézfertőtlenítésről sem,
– a minta levétele után a tartályt a műanyag tokjába helyezve kitöltött vizsgálatkérő papírt
rácsavarva, rágumizva küldjük laboratóriumba,
– a mintákat a legrövidebb időn belül át kell juttatni a központi laborba, HQ- LAB Egészségügyi
Szolgáltató Kft.), ott 2-8 ‘C –os hűtőben tárolják szállításig és 24 órán belül kiküldik szállító
kocsival a Laboratórium Kft. Enterális Laboratóriumába
6. Dokumentálás:
6.1. Lázlap
6.2. Ápolási lap (a minta levételének pontos időpontja, szállítás időpontja)
10.Cystitis középsugaras vizeletvétel

Az alsó húgyúti /bakteriális/ fertőzést nevezik húgyhólyag-fertőzésnek is. A fertőzés leggyakoribb
tünetei a gyakori vizelési inger és vizelés, esetenként véres vizelet a vizeléskor fellépő égető érzés
hüvelyfolyás nélkül, és erős fájdalom. A tünetek lehetnek enyhék vagy egészen súlyosak is, és
máskülönben egészséges nőknél átlagosan hat napig tartanak.
Kezelése:
Ha a vizeletben már gennykeltő baktériumot és fehérvérsejtet mutatnak ki, antibiotikumra van
szükség.
Gyakorlat: Középsugarú vizelet vételének módja
Amennyiben reggeli első vizelet szükséges, a vizsgálat napján éjjel 2.00 órától a reggeli
mintavételig a beteg ne ürítsen vizeletet.
Általános szabályok: a mintavételt csak kézmosás után lehet megkezdeni. A mintavevő edényt
csak kívül szabad megfogni. A mintavevő edény karimája, belső fele illetve kupakja nem
érintkezhet bőrfelszínnel (sterilen kell tartani).
Nők:
1. A húgycső kivezető nyílásának lemosása szappanos vízzel
2. öblítés tiszta vízzel
3. a nagyajkak széthúzása után kell megkezdeni a vizelést
4. a vizeletsugár első harmadát a WC-be ürítse
5. a középső adagot az előre odakészített mintatároló edénybe engedje, ügyelve arra, hogy kézzel
az edény belső felszínét ne érintse
6. a maradék vizeletet a WC-be ürítheti
7. a mintatároló eszköz gondos zárása után a mintatartó külső felületére írja rá a nevét és minél
előbb jutassa el a mintát a laboratóriumba. A mintát hűteni nem kell!!!
Férfiak:
1. a húgycső kivezető nyílásának lemosása szappanos vízzel
3. az előbőrt hátrahúzva kell tartani a tisztítás után a vizelés ideje alatt
4-7. pont: lásd előző leírás
Mintavétel csecsemőknél: a gáttájék alapos lemosása után steril mintavevő zacskó erősíthető fel.
11.Daganatos beteg – gyógyszerformák- kábítófájdalom csillapítók

Ez a második leggyakoribb halálok Magyarországon, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzik
meg.
Magyarországon a rákos megbetegedések több mint hatoda tüdőrák (18 %) a második
leggyakoribb a vastagbélrák (17 %), harmadik pedig az emlőrák (14 %), amelyet a prosztatarák
követ.
GYÓGYSZERFORMÁK:
 Szilárd gyógyszerformák: ide soroljuk a port (osztott vagy osztatlan), tablettát, drazsét,
pilulát, kapszulát, kúpot, hüvelytablettát, hüvelygolyót.
 Lágy gyógyszerformák: ide sorolható a kenőcs (vizes vagy vazelines-zsíros alapú lehet),
paszta (kenőcs és porok keveréke), gél.
 Folyékony gyógyszerformák: ide soroljuk az oldatokat, szuszpenziókat, emulziókat.
Megkönnyítik a gyógyszer bevétrelét, főleg gyermekeknél és időseknél előnyös.
 Tapasz rendszerek: ezek a bőrön keresztül felszívódva fejtik ki hatásukat, pl.: Nitroderm
TTS (Transdermális Tapas System)
A GYÓGYZSEREK ALKALMAZÁSI MÓDJAI:
 Orális adagolás (szájon keresztül): A gyomor nyálkahártyáját károsíthatja. Alkalmazott
gyógyszerformák: tabletta, drazsé, pilula, capsula, porok, folyékony gyógyszerek.
 Rectális adagolás (végbélen keresztül): Helyi és általános hatású szerek is adagolhatók
ezen a módon kúp formájában, pl. gyermekeknek Germicid kúp (általános hatás), vagy
Glicerin kúp (helyi hatás).
 Vaginális (Hüvelyen keresztül): Hüvelygolyók (pl. Pharmatex), hüvelykúpok (pl.
Patentex oval), hüvelytabletták (pl. Klion) használatosak, helyi hatás elérése céljából.
 Inhaláció (belégzés): Gáznemű, vagy porlasztott, illetve gőzzé alakított folyékony
anyagok légutakba ill. azok nyálkahártyáira juttatására alkalmas eljárás, pl. helyi
(gőzölés), általános (pl. Pulmicort turboaler).
 Becseppentés: Szembe, fülbe, orrba alkalmazzuk lokális és általános hatás elérése
céljából. Szemcseppek; pl. Naclof, Brulamycin. Fülcseppek; pl. Otosporin, Garosane.
Orrcseppek; pl. Nasivin, Novorin.
 Bőrön alkalmazott gyógyszerek: rázókeverék, kenőcs, paszta, gél, por alkalmazható a
bőrön, melyeket jellegük szerint kézzel, vattapamaccsal, spatulával vagy transzdermális
rendszerben viszünk fel.
A GYÓGYZSEREK TÁROLÁSA:
 A gyógyszereket zárható szekrényben, fénytől védve, hűvös helyen kell tárolni. Külön
kell a polcra rakni az állandóan szedendő gyógyszereket és külön a többi gyógyszert.
 Évente át kell nézni, amelyiknek lejárt a szavatossága, azt meg kell semmisíteni. A
gyógyszereket nem szabad a házi hulladékkal együtt kidobni! El kell azokat égetni vagy
visszavinni a gyógyszertárba.
Kábító-fájdalomcsillapítók:
Beteget és a hozzátartózót tájékoztatjuk a fájdalom csillapító tapaszról.
Fentamilt tartalmaznak, kábítószernek minősül, Duplán vannak elzárva
Külön kartonja van ( 25-50-75-100mg)
Kartonra mindig fel kell vezetni mennyi van benne és mennyit vettem ki belőle( dátum, név és h
hány db-ot vettem ki, és mennyi maradt),Mindig ellenőrizni kell a mennyiséget.
72 órások a tapaszok, Mindig gumikesztyűvel ragasztjuk fel!!
Olyan helyre kell ragasztani ahol a bőr nem fekszik össze pl felkar, lapocka
Látható helyre ragasztjuk. Ragasztás után osmofillal rögzítjük a tapaszt. Filccel ráírni a
dátum+szignót.
Tapasz felhelyezése után fáradékonyság aluszékonyság előfordulhat de ez egy nap után csökken.
Előszészítés: vesetál 2db ,dokumentáció, tapasz, osmofix, 2 pár kesztyű, filc, olló,
12.Colonoscopia-beöntés
A vastagbéltükrözés vizsgálat célja a végbél és a vastagbél teljes hosszának, nyálkahártyájának
megtekintése, vérzésforrás vagy szűkült bélszakasz keresése. A vizsgálat közben mód van
szövettani mintavételre, egész polypok eltávolítására is.
A vastagbéltükrözés során az orvos egy kb. 160 centiméter hosszú, hajlékony eszköz segítségével
rendszerint a vastagbél egészét át tudja tekinteni. A kolonoszkópnak nevezett eszközben
üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a képet.
Vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe.
A vastagbéltükrözés rendszerint bal oldalfekvésben történik. Az eszközt a végbélnyíláson át
vezetik be a vastagbélbe, és lassan, óvatosan haladva általában eljutnak vele a vastag- és
vékonybél találkozásáig (vakbél, Bauchin-billentyű). A bél aprólékos átvizsgálását rendszerint az
eszköz lassú kihúzása közben végzik.
Colonoscopia: 2 napos előkészítés

1 nap: csak folyadék
2 folyadék továbbra is, utána hashajtás fenolftalein /10 db-os/ 4 db-ot kell bevenni, vagy
Endostar vagy Moxalole /20 tasakos/. Vagy Y-prep hasható folyadék ezt receptre lehet csak és
tovább inni folyadékot.
Beleegyező nyilatkozat kitöltése!!!
Bódításban végzik a vizsgálatot endoszkópos szakasszisztens és orvos. A bódítás azt jelenti, hogy
átmeneti amnéziát okoz a betegnek, ha felébred, nem emlékszik semmire.
Vizsgálat után: vérnyomás, pulzus mérés, szélcső, ha rendes úton nem távozik el a levegő.
Fájdalomcsillapítás, görcsoldók adása, állóvizes borogatás ha igényli /nedves, hideg/.
Gyakorlat: Beöntés
Célja: a bélben levő bélsarat eltávolíthassák. Oldalfekvésbe kell végezni.
A beöntést vízzel kell végezni, amihez adhatók különböző adalékanyagok, olajok, sók,
gyógyszerek, gyógynövény kivonatok. Langyos, kézmeleg vagy testhőmérsékletű vízzel is
elvégezhetjük. A felnőtteknek javasolt beöntési vízmennyiség 0,5-1,5 liter. Az irrigátorfejet
síkosítsa (krémmel, vazelinnel, olajjal), hogy könnyen becsússzon és ne okozzon fájdalmat,
sérülést.
A beteg előkészítése: A beteget azonosítjuk, majd ismertetjük vele a beavatkozás lényegét,

megnyugtatjuk a beteget, ha szorong, mert fél a beavatkozástól. A beteg intimitását
figyelembe véve végezzük el a feladatot. Kérjük meg a beteget, hogy nadrágját, fehérneműjét
tolja le.
Környezet előkészítése: A beöntő helyiségben bezárjuk az ablakot, megfelelő hőmérsékletet
biztosítunk a beavatkozáshoz.
Eszközök előkészítése
– gumilepedő, textil lepedő
– ágytál
– beöntő szett (beöntő kanna vagy egyszer használatos zacskó)
– kancsó
– egyszer használatos beöntő csövek
– pens
– semleges kenőcs
– vízhőmérő
– gumikesztyű és egyszer használatos műanyag kötény
– papír vatta
– mosdókesztyű, mosdótál, törölköző
Kivitelezés:
– a beteget a bal oldalára fektetjük, megkérjük, hogy jobb lábát térdben húzza fel
– a gumilepedőt és a ráhelyezett textil lepedőt a beteg alá helyezzük
– elkészítjük a megfelelő hőmérsékletű beöntő folyadékot, figyelembe véve, hogy se túl hideg, se túl
meleg ne legyen az
– mossunk kezet, húzzunk fel gumikesztyűt és az egyszer használatos kötényt
– szereljük össze a beöntő edényt a beöntő csővel
– a beöntő csövet légtelenítsük, az összekötő gumit szorítsuk le a pens-szel
– a beöntő cső végét kenjük be semleges krémmel
– a farpofákat húzzuk szét, és vezessük a beöntő csövet kb. 7,5- 10 cm magasságig.
Gyermekeknél ez a magasság kb. 5 cm, csecsemők esetében 2,5 cm
– közben kérjük meg a beteget, hogy vegyen néhány mély levegőt
– vegyük le a pens-t a csőről és emeljük a kannát kb. vállunk magasságáig
– óvatosan engedjük a beöntő folyadékot a bélbe, majd ismét szorítsuk le az eszközzel a csövet
– takarjuk be a beteget, és kérjük meg, hogy próbálja meg egy ideig visszatartani a beöntő folyadékot
(kb. 5-10 percen át)
– ha letelt a megfelelő idő, segítsük a beteget az ágytálra vagy szoba WC-re, esetleg kísérjük ki a
mosdóba
– figyeljük meg a beöntést követően az ürített székletet
– a beöntést követően segítsünk betegünknek higiénés szükséglete kielégítésében, állapotának
megfelelően
– a művelet befejezését követően az egyszer használatos eszközöket a veszélyes hulladék tárolóba
helyezzük, a beöntő padot és az eszközöket fertőtlenítjük, helyére rakjuk azokat
Kiemelt javaslatok a beöntés kivitelezéséhez:
– aranyeres végbél esetén használjunk vékonyabb beöntő csövet, tegyünk több síkosítót
– a folyadékot lassan áramoltassuk, ne emeljük túl magasra a beöntő kannát
– ne juttassunk levegőt a végbélbe
– fekvőbetegnek a beöntést követően mindig tisztítsuk meg a végbelét
6. Dokumentálás:
6.1. Ápolási dokumentáció
6.2. Lázlap
13.Tüdőgyulladás- O2 terápia
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok
(alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Jellemző tünetei közé tartozik a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a légzési nehézségek,
köpetürítés.
Baktérium vagy vírus okozza, de más paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a
légzőrendszerbe került idegentest is kiválthatja.
Kivizsgálása:
 mellkas röntgen
 laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, CRP, vörösvértest süllyedés)
Kezelése:
Antibiotikumok bakterális fertőzések esetén, illetve antivirális szerek, ha vírus sejthető a probléma
hátterében. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, kezdeti ágynyugalom és szükséges
lehet a tünetek kezelése is (pl köptetővel).
Gyakorlat: O2 terápia
Életmentő eljárás. A vér és a szövetek O2 ellátása károsodott. Hypoxia. Levegő O2 tartalma 20%.
A terápia során 30-40% -ot fog a beteg belélegezni.
Javallatok:
 elégtelen légzés
 légutak elzáródása
 légzőizmok bénulása
 légzőfelület csökkenése
 mellkasi fájdalom
 csökken az oxigén szállítására alkalmas Hgl koncentrációja Pl: vérszegénység, mérgezés.
 keringés lelassulása Pl: keringési elégtelenség SOKK
 szövetek képtelenek az O2 felvételére. Pl: mérgezés

 Oxigén készülékek:
 O2 palack /kék jelzéssel van ellátva
 Központi O2 /rendszerhez kötött kórházakban
 O2 koncentrátor
 O2 sátor
Az O2 túl lehet adagolni. 15-20 percig lehet használni utána szünet.
A protokoll célja:
Oxigén terápia: normális szöveti oxigenizáció fenntartása, a hypoxia megelőzése vagy leküzdése.
A folyamat leírása – Oxigén terápia
Adagolás módja:
Orr katéter: kétnyílású rövid vezeték, egyszerre helyezhető mindkét orrnyílásba és a két szára
szemüveg módjára a beteg fülére akasztható.
Evés és expectoráció közben is folyamatos az oxigén ellátás.
Orr-garat szonda: a katétert az orron keresztül vezetjük a nasopharinxba. A katétert legalább 8
óránként kell cserélni, és ilyenkor a másik orrlyukba kell behelyezni.
Transtracheális adagolás: Sebészi úton, a nyak alsó részén keresztül katétert vezetnek be
közvetlenül a tracheába. A megfelelő oxigenizációt kisebb áramlási értékkel tudjuk elérni
Oxigénmaszk: egyszer használatos műanyag légzőmaszkot illesztünk a beteg orr és szájnyílása
elé.
Oxigénsátor: átlátszó műanyag sátrat helyezünk a beteg ágyának fejvége fölé.
Gépi lélegeztetés: csak intenzív osztályon.
Oxigén terápia veszélyei:
– Technikai veszély:
 az oxigénpalackot csak állványra helyezve szabad a kórteremben tárolni.
 a palackot az oxigéntárolóban is állítva, a falhoz rögzítve kell elhelyezni.
 tilos a dohányzás az oxigénpalack közelében.
 a nyitott palack közeléből minden nyílt lángot vagy szikrát távol kell tartani.
 robbanásveszélyt jelent a palack közelében lévő olajos, zsíros anyag. Ilyennel szennyezett
kézzel sem szabad oxigénpalackot kezelni.
 nem szabad műanyag ágyneműt alkalmazni.
 Oxigénalkalmazás alatt elektromos készüléket nem szabad ugyanabban a helyiségben
alkalmazni.
– Kezelés veszélye
 Helyi:
 orrszonda irritáló hatása
 orrlyuk és a fül kisebesedése
 nyálkahártya kiszáradása
 Általános:
 Tracheobronhitis
 Tünete: substernalis fájdalom, improduktív köhögés, súlyosabb esetben nyugtalanság,
hányinger, fejfájás.
 Fibroplasia retrolentaris: újszülötteknél vaksághoz vezet.
 Szén-dioxid retenció
 Tünete: nyugtalanság, zavartság, erős izzadás, szapora pulzus, cyanozis, dypsnoe
mélyülése, amely akár comáig terjedhet.
A beteg előkészítése: Elmagyarázzuk a betegnek és családtagjainak a beavatkozás lényegét és a

terápia célját.
– áramlásmérővel ellátott oxigénforrás (Oxigénpalack nyomáscsökkentővel, központi oxigén
ellátó) ,elrendelt oxigénadagoló készülék (katéter, szonda, maszk, sátor) ,párásító, steril desztillált
víz ,ragtapasz (ha katéter használunk) ,összekötő csövek
A beteg megfigyelése a beavatkozás alatt:
– bőrszín,légzés, pulzus, viselkedés esetleges megváltozása oxigén szaturáció mérése
pulzoxymeter segítségével
Kivitelezés:
– eszközök előkészítése
– a beteg felveszi a számára legkényelmesebb testhelyzetet,
– az ápolónő kezet mos,
– a beteget tájékoztatja a beavatkozásról és figyelmezteti, hogy nem szabad dohányoznia.
– a párásító feltöltése steril desztillált vízzel, csatlakoztatja az oxigénvezetékhez az áramlásmérőt
és a párásítót.
– az oxigénpalack alkalmazásakor azon állítsa be a nyomáscsökkentőt és csatlakoztassa az
összekötőcsövet a kanülhöz, maszkhoz, katéterhez vagy sátorhoz,
– állítsa be az oxigénáramlást az orvos előírásainak megfelelően,
– folyamatosan figyelje a beteget,
– szükség esetén módosítsa az oxigénáramlást, párásítóban a víz mennyiségét és a csövek
helyzetét (ne törjenek meg),
– dokumentálja a beteg dokumentációjában az oxigén adagolás mennyiségét, a beteg vitális
paramétereit, valamint a szaturációját
A szövődmények észlelése esetén az orvost haladéktalanul értesítjük.
Beavatkozás utáni teendők
– a beavatkozás elvégzése után az eszközöket helyére tesszük,
– a párásítót fertőtlenítjük
7. Dokumentálás
7.1. Lázlap
7.2. Ápolási lap
14. Gyomorfekély- gasztroszkópia+infúziós th

A gyomornyálkahártya folytonosságának legalább 5 mm kiterjedésű területen történő
megszakadását gyomorfekélynek nevezzük.
A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy közvetlenül étkezés után megszűnik, majd a gyomor
kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér. Gyakori a hányinger és az étkezést követő
teltségérzés, romlik az étvágy, böfögésre a panaszok enyhülnek.
Oka:
 A Helicobacter pylori az emberi gyomor nyálkahártyáján megtelepedő és szaporodó
baktérium
 Zollinger-Ellison szindróma: a hasnyálmirigyben előforduló rosszindulatú, gasztrintermelő
tumor
 Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás
 Gyógyszerek mellékhatása
 Stressz
A gyomorfekély szövődményeként felléphet vérzés, a fekély átfúródása, kialakulhat szűkület,

valamint a fekélyek 5 százalékában gyomorrák.
Vizsgálatok: Laborvizsgálat, Gyomortükrözés
Gyakorlat- Gasztroszkópia: Az egységes beteg előkészítési technikák alkalmazása, olyan

vizsgáló módszerek esetében,
amelyek a belső szervekbe való betekintést szolgálják, endoszkópos módszerekkel
A folyamat leírása: Minden esetben elvégzendő a beteg azonosítása és a kompetencia szinten
belüli felvilágosítás.
Gastroscopia (gyomortükrözés)
Indikáció: epigasztriális fájdalom, hányinger, hányás, teltségérzet, nyelési panasz, mellkasi,
szegycsont mögötti fájdalom vagy égő érzés, reggeli rekedtség, gombócérzés a torokban,
tisztázatlan eredetű krónikus, hörghurut, vérszegénység, jelentős testsúly csökkenés, tápcsatorna
vérzés, idegentest lenyelése
Kivitelezése:
– ismertetjük a beteggel a beavatkozás lényegét, menetét
– a vizsgálat előtti este a beteg könnyű ételt fogyaszthat, a vizsgálat reggelén éhgyomorra marad
– a vizsgálat előtt a műfogsort kivetetjük vagy kivesszük a beteg szájából és biztonságos helyre
tesszük. A beteget a dokumentációjával az endoscopos laborba kísérjük/ szállíttatjuk betegkísérő
segítségével
– az ott dolgozó team a vizsgálatot elvégzi (a megfelelő protokoll szerint)
– ha terápiás beavatkozás nem történt, a beteg a vizsgálat után, kis idő elteltével ehet
– ha biopszia és garatérzéstelenítés történt, akkor két óra várakozás után fogyaszthat ételt
– ápolási lapon dokumentáljuk a beavatkozást és megfigyeléseinket
Infúziós terápia
Infúzió során nagyobb mennyiségű folyadékot viszünk be a szervezetbe a tápcsatorna

megkerülésével / parenterálisan /.
Indikáció
 Folyadékpótlás
 Só- vízháztartás szabályozása
 Sav-bázis egyensúly helyreállítása
 Parenterális táplálás
 Hiányzó vérmennyiség pótlása
 Vérplazma, vérfehérje pótlása
 Folyadékelvonás / agyoedema, ascites, veseelégtelenség /
 Vénafenntartás
Megfigyelési feladatok infúziós terápia alatt
 A beszúrt tű vagy perifériás vénakanül környékének megfigyelése. (Nem folyik-e
paravénásan az infúzió?)
 A beállított cseppszám állandóságának megfigyelése. (Csepeg-e egyáltalán?
Bealvadhat, vagy a vénafalához fekhet a tű, branül, CV, ill., esetenként a branül és a
CV megtörhet.)
 A beteg cardinális tüneteinek megfigyelése. (Gyakori pulsus ellenőrzés és
vérnyomásmérés, természetesen ellentétes karon, mint amiben a branül van)
 A beteg esetleges panaszai. (Az orvos értesítése és a pontos dokumentációja!)
 Palackcserénél vigyázzon, nehogy levegő kerüljön a szerelék cseppkamra alatti
szakaszába. Amennyiben ez mégis előfordulna, légtelenítse újra a rendszert!
Az infúziós terápia szövődményei

Helyi szövődmények
 Paravénásan folyhat az oldat. (Okok: a tű átszúrta a vénafalát, a kanül kicsúszott a
vénából, áteresztő a véna, elrepedt az érfal.)
 Haematoma (Elrepedt érfal)
 Thromboflebitis (Sterilitás szabályai ellen vétettünk, hosszú ideig tartottuk egy adott
vénában a branült, gyógyszer mellékhatásként, pl. Mannisol.)
Általános szövődmények
 Pyrogen reakció (Lázkeltő anyagok kerülnek a szervezetbe az infúziós
oldattal.)
 Keringési elégtelenség
 Allergiás reakció
 Légembólia

A beavatkozáshoz szükséges eszközök:
• egyszerhasználatos nem-steril gumikesztyű

• infúziós palack 2 db
• infúziós szerelék2 db
• fertőtlenítő
• vesetál
• infúziós állvány, dokumenáció
Infúzió bekötése
A beavatkozáshoz szükséges eszközök:
• egyszerhasználatos nem-steril gumikesztyű
• infúziós oldat légtelenített szerelékkel
• infúziós állvány
• fertőtlenítőszer
• gézlap
• fecskendő fiziológiás sóoldattal (esetleg heparinizált)
15.COPD – légzésfunció
Ez a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével járó kórkép. Ez a fajta károsodás
visszafordíthatatlan, a tüdő szerkezetének visszaállítására nincs lehetőség. Világszerte az egyik
legfőbb halálok. A prevenció és a kezelése nagyon fontos.
két tünetcsoport egyidejű jelenlétével járó gyulladásos folyamat. Az egyik az idült hörghurut
(bronchitis), ahol a hörgők beszűkülnek és fokozott váladékképződés alakul ki. A másik a
tüdőtágulás (emfizéma), ahol a léghólyagok folyamatosan összeolvadnak, pusztulnak. A tüdőben
megnövekszik a ki nem lélegzett levegő mennyisége, úgynevezett levegőcsapdák alakulnak ki. A
léghólyagok fala feszülni kezd, majd megreped, ami csökkenti a rájuk háruló nyomást, aminek
következtében azonban csökken a tüdő effektívlégzőfelület
Tünete:nehézlégzés, sípoló légzési hang, fizikai terhelésére jelentkező fulladás. A hónapokon
keresztül, főleg reggelente fellépő kínzó köhögés és nagy mennyiségű köpetürítés.
Vizsgálatok:
 Légzésfunkciós vizsgálat (spirometria)
 Testpletizmográfia
 Mellkasröntgen
 EKG
 Terheléses vizsgálatok
 Pulzoximéter
 Vérgázvizsgálat
 Diffúziós vizsgálat
A tüdőgyógyász ezen vizsgálatok után tud diagnosztizálni és a személyre szabott terápiát kiírni.
 Terápia: Terápiának nagyon fontos szerepe van, mert a diagnózisra sokszor csak akkor
derül fény, amikor már a tünetek súlyosak, illetve a COPD egy vissza nem fordítható
állapot, így kezelés nélkül a beteg állapota folyamatosan romlik. A terápiával, mely
gyógyszeres és életmódbeli változáson alapszik, a tünetei mérsékelhetőek, a betegség
lefolyása lassítható.
 Az egyik legfontosabb gyógyszer a hörgőtágítók adása.
 Ha akut gyulladás áll fenn, akkor jó eredménnyel használják az inhalációs szteroidokat,
illetve ilyenkor az antibiotikum adása is javasolt.
 Oxigénterápiára
 Műtét
Gyakorlat: Légzésfunkciós vizsgálat menete:
Pulzoximéter: ujjbegyre kell tenni, oxigénszintet mutat.
Vérgáz analizátor: vérvétel szükséges hozzá. Vér oxigénszintjét mutatja ki.
A használt műszer a spirométer, mely felépítése szerint lehet zárt és félig-, vagy teljesen nyílt. A
vizsgálat ülő, vagy álló testhelyzetben történik, becsipeszelt orral. A spirométerre egy eldobható
szájcsutorát helyezünk és ezen keresztül kell az orvos utasításai alapján ki-be lélegeznünk. A
műszer a maximális kapacitású belégzés utáni erőltetett kilégzés térfogatát, illetve áramlási
sebességét nézni. A műszerrel összekötött számítógép összeveti a mért eredményeket az azonos
korú, nemű, testsúlyú és magasságú személytől elvárható értékekkel és megjeleníti azt.
Az hordozható légzésfunkciós eszközök lehetővé teszik az asztmás és a COPD-s betegek

tüdőállapot-monitorozását a saját otthonukból. Az eszköz nem feltétlen váltja ki a személyes
vizitet, de mindenképp plusz előnyhöz juttatja Önt a gyógyulás folyamatában.
16. Hólyag teltségének vizsgálata- katéterezés

Az urológia tárgykörébe tartoznak a férfi és női vizeletképző és vizeletelvezető rendszer
betegségei, melyek a különböző fejlődési rendellenességek, daganatok, kövek, gyulladások,
másrészt a férfi nemi szervek (hímvessző, herék, prosztata, ondóhólyagok) betegségeivel.
Fizikális vizsgálat, prosztata tapintásos vizsgálata. Alapvetően a vizsgálatok nem járnak

fájdalommal, a prosztata vizsgálat, amely tapintással a végbél felől történik, inkább kellemetlen,
mintsem fájdalmas.
Az urológiai vizsgálat következő lépése a laboratóriumi és vérvizsgálat, férfi betegnél, ha
indokolt, ondó vizsgálat.
Az urológiai műszeres vizsgálatok közül a leggyakrabban ultrahang (UH) vizsgálatot
alkalmaznak. Vizeletürítési panaszok esetében az urodinámia, az uroflow (vizelet áramlási
vizsgálat) vizsgálatot alkalmazzák, amellyel a vizeletsugár erősségét, a hólyagkiürülés idejét,
módját, a kiürített vizelet mennyiségét határozható meg.
Képalkotó vizsgálatok közül bizonyos esetekben a CT (computer tomográfia) illetve az MRI
(Magnetic Resonance Imaging) elrendelhető.
Férfiaknál prostata vizsgálat, ha szükséges, biopszia, műtét
Nőknél inkontinencia betegsége, kezelése, műtét
Túlfolyásos inkontinencia: A húgyhólyag anatómiai vagy funkcionális vizeletelfolyási
akadály következtében, vagy a húgyhólyag izomzatának elégtelen összehúzódási
képességéből fakadóan képtelen teljes mértékig kiüríteni a vizeletet. Ennek következtében a
hólyagkapacitáson felül a hólyagban maradt vizelet akaratlanul, cseppekben távozik. A
visszamaradó, pangó vizelet folyománya lehet húgyúti fertőzés, de okozhat felső húgyúti
tágulatot is, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet.
Reflex inkontinencia: Neurogén betegség vagy állapot váltja ki az akaratlan vizeletvesztést,
mely inger nélkül következik be.
Gyakorlat - katéterezés
Előkészítés:
– 2 db steril, különböző méretű katéter,
– 1 db vesetál,
– 1 db steril vizeletgyűjtő zsák,
– 1 db steril csipesz,
– steril vattagombócok,
– Octanisept (sze. Neomagnolos víz) a lemosáshoz,
– steril katéter olaj, steril Instillagél
– steril gumikesztyű,
– 2 db steril kémcső,
– 1 db gumi és textil lepedő,
– 1 db steril 10 ml-es fecskendő,
– katéter ballon rögzítéséhez aqua dest víz,
– steril katéter dugó,
– 2 ml-es steril fecskendő.
Kivitelezés női beteg katéterezésénél

– a beteget felvilágosítjuk a katéterezés szükségességéről és kivitelezéséről
– a katéterezéshez szükséges intimitás biztosítása
– megfelelő testhelyzet felvétele - előkészítés: a beteg a hátán feküdjön, alá a gumi és a textil
– lepedőt helyezzük, kérjük meg a beteget, hogy húzza fel a lábát
– kézfertőtlenítés, l steril gumikesztyű felhúzása
– a hüvelyk és a mutatóujjunkkal tárjuk fel a nagy és kisajkakat
– Octanisepttel átitatott steril vatta tamponokkal felülről-lefelé irányított mozdulattal töröljük le a
nagyajkakat, kisajkakat és a hüvelybemenetet minden törléshez külön vattacsomót használjunk
– jobb kezünkbe vegyük a katétert, ügyelve arra, hogy a katéter steril maradjon
– a katétert óvatosan az urethra nyílásához érintve rövid ideig várjunk, míg a záróizom görcse
oldódik majd, óvatosan kb. 3-4 cm mélyre vezessük be a katétert.
– állandó katéter fixálása esetén ballon felfújása, majd a katéter végét dugjuk össze a vizeletgyűjtő
zsákkal
– egyszeri katéterezés esetén, a megfelelő mennyiségű vizelet lebocsátása után óvatosan húzzuk ki
a katétert
– ha a beteg katéterezése terápiás jelleggel történik a vizelet lebocsátása, vagy a hólyagba jutatott
gyógyszer beadását követően a katétert eltávolítjuk
– újra fertőtlenítsük a húgycső nyílását
– mérjük le a vizeletet, ha szükséges, küldjünk belőle vizsgálatra.
– a használt eszközöket rakja helyre
– vegyük le a kesztyűt, mossunk kezet
– dokumentáljuk az eseményt
6. Dokumentálás
6.1. Ápolási lap,
6.2. Lázlap,
6.3. Ambuláns lap
17. Cataracta /szürkehályog/- pupillatágítás

A szürkehályog (cataracta) egy homályos terület a szemlencsén belül, ami idővel egyre kevesebb
fényt enged át. A minket körülvevő tárgyak és dolgok homályosabbá válnak, a lencse
elszürkülésével romlik a látás. A kor előrehaladtával sok embernél kialakulhat.
A szürke hályog (cataracta, görögül "vízesés") a szemlencse állományának bizonyos fokú, akár
teljes elszürkülését jelenti.
A cataracta kialakulásának egyéb okai és hajlamosító tényezői:
 genetikai háttér, családban jelentkezett már ez a betegség
 bizonyos egészségügyi problémák, például cukorbetegség
 szemsérülés, szemműtét vagy a felsőtestét érintő sugárkezelések
 UV sugárzás
 bizonyos gyógyszerek, például a szteroidok használata korai cataracta kialakulását
okozhatják
 dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
A szürkehályog kialakulása esetén szemüveg vagy kontaktlencse nem segít, gyógyítása kizárólag
sebészeti úton lehetséges.
A szürkehályog műtét ambuláns sebészeti beavatkozás, biztonságos, pontos és hatékony eljárás,
mindössze 10-15 percet vesz igénybe. A műtét során eltávolításra kerül az elszürkült lencsemag, és
a megmaradó vékony lencsetokba kerül beültetésre a kiválasztott műlencse. A beültetett
műlencsével a látás minősége gyorsan helyreáll, így sokan a műtétet követő napon már jól látnak
az operált szemükkel, a színek élénkségét pár nappal a műtét után élvezhetik.
Gyakorlat - pupillatágítás
A folyamat egyszerű és fájdalommentes. A pupillatágításhoz használt szemcseppel gátoljuk a
pupilla fényre adott reflexes szűkülését, így tágabbá tesszük a szem bogarát, vagyis a pupillát,
ezzel egy nagyobb ablakon keresztül tudjuk megvizsgálni a szem belső részeit.
A szemfenékvizsgálat minden szemészeti vizsgálat alapvető része, különös tekintettel az
alábbi esetekben:
 a látóideg károsodása,
 retinaszakadás vagy -leválás,
 glaukóma (zöldhályog),
 makuladegeneráció – az éles látásért felelős sárgafolt sorvadása,
 cytomegalovírus (CMV) okozta retinitis – a retina vírusos fertőzése,
 melanoma malignum – a leggyakoribb rosszindulatú, szemen belüli tumor,
 magas vérnyomás – amely az apró ereket károsíthatja,
 diabéteszes retinopátia – a magas vércukorszint miatti retinakárosodás látásvesztést is
okozhat.
A szemfenékvizsgálat előtt a pupilla tágítására van szükség, amelyet egyszerű szemcseppel érnek
el.
A vizsgálatnak három módszere létezik:
 Direkt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés egyenes képben). A szemvizsgálat
kézi ophtalmoszkóppal történik, amely során fénnyel a szembe világítva a szemorvos
speciális lencsén át nézve közvetlenül vizsgálja a szemet. A vizsgálatot egészen
közelről, 1-2 cm távolságból végzik.
 Indirekt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés fordított képben). Az indirekt
módszer előnye, hogy egyszerre lényegesen nagyobb terület vizsgálható a retinából,
de kisebb nagyításban. A vizsgálatot 30-40 cm távolságból végzik. A lényege, hogy az
orvos és a beteg közé egy 13-20 dioptriás konvex lencsét kell helyezni a fénysugarak
útjába. Az orvos a szemfenék fordított, valódi képét látja négy-ötszörös nagyításban.
 Réslámpás vizsgálat. Lényegében ez is egy fordított képben való tükrözés. Ez a
módszer teszi lehetővé a legnagyobb nagyítással történő vizsgálatot. Egy műszerbe le
tudja támasztani a homlokát és az állát a beteg, hogy stabilan tartsa a fejét a folyamat
közben. Ezután erős fénnyel a szemébe világítanak, a szem elé egy 90 dioptriás lencsét
helyeznek, és mikroszkóppal vizsgálhatóvá válik a szemfenék. Napjainkban ez a
legelterjedtebb módszer a szemfenék vizsgálatára.
18. Cerumen /fülzsírdugó/- fülmosás

A fülzsír (cerumen) a külső hallójárati mirigyek által termelt, sárgásbarnás váladék. Eredeti
funkcióját tekintve, feladata a hallójárati bőr puhán, nedvesen tartása, de ezen kívül még védelmet
nyújt az egyéb fülbe kerülő idegen tárgyak, ill. kisebb bogarak ellen is.
A külső hallójárat öntisztuló mechanizmusa révén, a cerumen észrevétlenül távozik a hallójáratból.

Azonban előfordulhat a fülzsír felgyülemlése a hallójáratban, ami a megfelelő aurális tisztítás
hiányában gyakran vezetéses hallásvesztéshez, vagy akár szédüléshez is vezethet. A tünetek a
cerumen eltávolításával nyomban megszűnnek. A felgyülemlett fülzsír eltávolításának első
lépéseként fülcseppet használunk, ami felpuhítja a beszáradt cerument, majd befejezésképpen
kimossuk a páciens hallójáratát, így távolítva el a lerakódott fülzsírt.
A fülmosás szövődményei azért szerencsére nem gyakoriak, egy széleskörű kérdőíves tanulmány
alapján, egy ezrelék alá tehető. Két olyan kórkép van, ami ezek közül kiemelendő: az egyik a
dobhártya kiszakadása, a másik a hallójárat gyulladás. A dobhártya kiszakadását a vízsugár
okozza.
Gyakorlat - Fülmosás
Az asszisztens testhőmérsékletű vizet fecskendez a fülbe, mely a fülzsír mögé jutva kisodorja azt.
Szükség szerint a fülmosás előtti 1-2 napban paraffinolajos csepegtetést ír fel az orvos, mely oldja
a fülzsírt, így megkönnyíti az eltávolítását a fülmosás során. A fülmosás után az orvos ellenőrzi a
dobhártya és a hallójárat épségét, állapotát. Bizonyos esetekben - például lyukas dobhártya, éppen
zajló gyulladás – a fülmosás nem végezhető el, ilyenkor szívóval lehet eltávolítani a fülzsírt.
Szükséges eszközök:
 vesetál
 farkasfecskendő
 gumikesztyű
 törölköző
19. Körömágygyulladás-párakötés
A körömágy-gyulladást könnyen felismerhetjük ránézésre is: megduzzadt, elszíneződött
körömágy, duzzanat az ujjban, kivörösödött, fénylő és feszes bőr a köröm körül, később a
körömágyon keletkezett duzzanat gennyesedése. A látható jelek mellett pedig nyomásra
érzékennyé és fájdalmassá válik az érintett terület.
A körömágy-gyulladás lehet akut és krónikus.
Körömágy-gyulladást okozhat:
 a körömrágás vagy a körömágy bőrének rágcsálása, tépkedése
 az ujjszopás
 a manikűr vagy pedikűr
 a műköröm viselése
 a benőtt köröm (és annak helytelen kezelése)
 a bőr víznek, vegyületeknek, kemikáliáknak való gyakori kitettsége (pl. állandó kézmosás,
takarítás, mosogatás)
 ekcéma (hamarabb sérül azon a területen)
 kemoterápiás gyógyszerek
Körömágy-gyulladás tünetei és jelei

 általában egy-egy köröm érintett a kézen vagy a lábon
 a leggyakoribb a hüvelykujjon, a mutatóujjon, a középső ujjon, illetve a nagylábujjon
 az érintett körömágy kipirosodása, duzzanata, érzékeny, fájdalmas
 a gyulladt körömágynál fehér vagy sárgás gennyes váladék gyűlhet fel, mely nyomásra
ürülhet
 köröm elszíneződhet, elvékonyodhat vagy megvastagodhat
Kezelése:
Az akut-körömágy gyulladás néhány napon belül magától, gyógyszeres kezelés nélkül is
elmúlik. borogatással, rendszeres fertőtlenítéssel
Kiterjedtebb vagy nehezen gyógyuló akut gyulladás esetén szájon át szedhető, illetve helyileg
alkalmazandó antibiotikum-kúrára is szükség lehet.
Szélsőséges esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt esetleg
már súlyosabb tályog alakult ki, műtéttel nyithatják fel a gennyel teli részt. Ez általában a
fájdalom azonnali csökkenésével jár együtt. Ilyenkor alaposan ki is tisztítják a sebet. A köröm
részleges vagy teljes eltávolítására csak nagyon ritkán van szükség.
A krónikus körömágy-gyulladás kezelése jóval hosszadalmasabb és nehézkesebb folyamat.
Antimikotikumokra, antibiotikumokra, gyulladáscsökkentő szterodiok alkalmazására egyaránt
szükség lehet. Ezeket több hétig rendszeresen kell alkalmazni.
Gyakorlat – Párakötés
A párakötés felületes bőrelváltozások, akut gyulladások, nedvedző sebek gyógyítására nem
alkalmas. Ilyenkor a gyulladáscsökkentés és a hámosodás elősegítése a cél, amire a megfelelő
hatóanyaggal kombinált borogatás a helyes külső terápia.
Mély, krónikus gennyes bőrfolyamatokra (furunculus, carbunculus) azonban a
párakötés bizonyul hatásos kezelésnek.
Párakötés készítésének menete:

1. A bőrfelületet tisztítása, fertőtlenítése.
2. Bőrfelület megóvása céljából érdemes PH semleges krémmel bekenni a kötés
felhelyezése előtt.
3. Sima vízzel vagy hatóanyaggal átitatott gézlapot helyezünk a kezelni kívánt területre.
4. Celofánt, vagy fóliát helyezünk a gézlap fölé, úgy hogy picit túl lógjon a gézlapon
5. Száraz gézlapokkal és ragtapasszal fedő kötést készítünk.
6. A pára nem tud kijutni a fólián, így a bőr felé igyekszik, ezzel bedunsztolva, melegíti
fel a kezelt területet.
A párakötés:
 fokozza a vérkeringést, vérbőséget okoz,
 fellazítja a hámréteget,
 a hatóanyaggal átitatott gézlapok alkalmazása esetén a hatóanyag mélyebbre jutásában
segíthet,
 serkenti a fehérvérsejtek áramlását.
20.Méhnyakrák szűrés, cytológiai mintavétel, mammográfia

A citológiai vizsgálat során a méhnyakból vett hámsejteket vizsgálják meg annak érdekében,
hogy a Pap-teszt segítségével gyorsan kimutathatók legyenek a gyulladások, a fertőzések,
illetve az esetleges daganatos elváltozások.
A páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott

lábakkal kényelmesen elhelyezkedik a vizsgálati székben.
A vizsgálóasztalon először egy úgynevezett bimanuális, azaz kétkezes vizsgálat következik.
Az orvos először áttapintja a külső és belső nemiszerveket. Egy „kacsa” nevű eszköz
segítségével feltárja a hüvelyt, így lehetősége nyílik megvizsgálni a méhszájadat,
hüvelyboltozatot és hüvelyfalat.
A hüvely feltárását követően a méhszáj felszínéről, valamint a nyakcsatorna kezdeti
szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz (citológiai mintavevő kefe)
segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.
A kapott sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti

alá, majd kiértékeli. Az esetleges kóros állapotokra a kenetben található hámsejtek
elváltozásaiból lehet következtetni.
A rákszűrés eredményét sokáig az úgynevezett Papanicolau-skálán adták meg, ami így

lehetett P1 és P5 közötti eredmény. A P1 és a P2 jelenti a negatív eredményt, a P4 és a P5 már
valamilyen rákos állapot, ami azonnali beavatkozást igényel. Az érdekes a P3 volt, ami
valamilyen elváltozást jelent, de ez jelenthetett egy gyulladásos állapotot és már majdnem
rákos állapotot is.
A köztudatban még mindig a Papanicolau-skála eredményei élnek, de az orvosok már rég nem
ezt használják, hanem a Bethesda-skálát, ami főként a korábbi P3-nak megfelelő
eredményeket tudja sokkal jobban konkretizálni, így már első körben is világosabb, mivel
állunk szemben és mi a teendő.
Citológiai mintavevő kefe, Cell Brush - seprűs vég, steril

Anyag: műanyag pálca, lágy ecset fejrész különböző hosszúságú hidrofób, rugalmas sörtével.
Jellemzők: egyszer használatos, steril, különböző hosszúságú sörték, egyesével csomagolt.
CERVICAL BRUSH STERIL (ÜVEGMOSÓS FEJ)
Anyag: műanyag pálca, körkefés fejrész.
Jellemzők: egyszer használatos, steril, hajlékony fejrész
Mammográfia: szűrővizsgálat
A szűrés fizikális vizsgálatból (tapintással megvizsgálják az emlőket) és mammográfiából áll.
A szűrés nem fájdalmas, az öltözőben töltött idővel, az adminisztációval és a vizsgálattal
együtt, legfeljebb 20 percet vesz igénybe. A vizsgálathoz derékon felül szükséges levetkőznie
a hölgynek. Először a mammográfiát végző, szakképzett szakasszisztens tapintásos
emlővizsgálatot végez. Ezután a vizsgálandó hölgy a mammográfiás készülék elé áll.
A mammográfia az emlők kétirányú röntgenvizsgálata röntgensugárzással, mely alacsony

sugárterhelést jelent. A vizsgáló először az egyik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült
emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveglapot helyez fölé. A két lap segítségével a
mellet kissé összenyomja, és 2 irányból röntgenfelvételt készít, majd ugyanezt az eljárást
elvégzi a másik emlővel. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas. Azért
van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép
készülhessen. (Emlő implantátum nem kizáró tényező, ilyen esetekben a szakszemélyzet
egyéni paramétereket állít be a mammográfon.) Mindez legfeljebb 2-3 percet vesz igénybe. A
mammográfiás felvételt az úgynevezett "négyszem-elv" alapján egymástól függetlenül 2
radiológus értékeli, akik közül legalább egyiküknek emlődiagnosztikai jártassági igazolással
kell rendelkeznie. Véleménykülönbség esetén tisztázó vizsgálatra van szükség.
21.Szemváladékozás- mintavétel, szemcseppentés
A szem váladékozását jelenti minden olyan állapot, amely a könny normál mennyiségű
termelésén túli, a szemből származó folyadékképződéssel jár.
A váladék lehet a könnynél sűrűbb, viszkózusabb, ragacsos, illetve víztiszta, fehér, sárgás
vagy zöldes árnyalatú.
A szem váladékozásával egyidejűleg felléphet a szem viszketése, fájdalma, előfordulhat
száraz, égő szem érzése, összeragadt szemmel való ébredés, homályos látás és idegentest-
érzet a szemben.
Oka:
 allergia vagy bakteriális vagy vírusfertőzések által okozott kötőhártya-gyulladás
 szaruhártya kiszáradása
 könnyelvezető csatornák különböző részeinek szűkülete, elzáródása,
 könnymirigyek túltermelése és egyes daganatok
Kezelése:
Antihisztaminnal/allergia esetén
Antibiotikumos szemcseppeket, kenőcsöket /baktériumos fertőzés esetén
Műkönny /száraz szem esetén.
Gyakorlat – szemváladék kenetvétel:

Conjunctivitis esetén:
A conjunctiváról tamponnal vett minta (kalcium-alginátos tampon):
Egyidejűleg két minta levétele célszerű. A mintát az alsó conjunctiva hajlatból tanácsos venni,
a szemhéjakat nyitva tartva, a szempillák ne érjenek a tamponhoz.
Szemcseppentés:
Saját szemcsepp minden betegnek. Fontos a szavatossági idő!
Ha másnak cseppentesz a szemébe, kérd meg, hogy nézzen felfelé, majd - ha jobbkezes vagy
-, a bal mutatóujjal finoman billentsd kifelé az alsó szemhéjszélt. Az így kialakult kis
vályúszerű mélyedésbe, annak is inkább a belső - orr felőli - részébe cseppents a másik
kezedben függőlegesen lefelé tartott üvegből. Ha túlcseppented nem baj, mert a felesleget
pislogással a beteg kipislogja.
22. Cystitis-hólyag gyulladás közép sugaras mintavétel

A húgyhólyaggyulladás a húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladása. Megkülönböztethetünk
egyszerű, illetve komplikált húgyhólyaggyulladást. Az egyszerű húgyhólyaggyulladás jellemzően
az egyébként egészséges egyénekben alakul ki, közülük is a nők nagyobb számban érintettek. A
komplikált (szövődményes) húgyhólyaggyulladás nehezebben gyógyul, mint az egyszerű,
másrészt gyakran ismétlődik. A komplikált gyulladás kialakulására két tényező hajlamosíthat. Az
egyik tényező a gyengült védekező képesség, a másik ok a vizeletelvezető rendszerben lévő olyan
kóros eltérés, mely a vizeletkiválasztás útjának akadályozása révén vizeletpangáshoz vezet. A
pangó vizelet kiváló táptalaj a baktériumok megtelepedéséhez és szaporodásához.
Tünetek: hidegrázás, láz, alhasi fájdalom mellett jellemző a gyakori vizelési inger, amelyet
azonban csak pár csepp vizelet ürítése követ. A vizeletürítés rendkívüli fájdalommal, égő, csípő
érzéssel jár. A vizelet a benne lévő genny miatt zavaros, de akár véres is lehet a húgyhólyag
nyálkahártyájának felmaródása miatt.
Kezelés: Mindenképp teljes vizeletvizsgálatot kell végezni, illetve uroculturát is. Adott esetben
képalkotó eljárás is szükséges lehet. Ennek függvényében az okot kell kezelni. Mindenképp
antibiotikumos kezelés javasolt, gyulladáscsökkentők és vizeletfertőtlenítők adása. Emellett
elengedhetetlen az ágynyugalom és a bő folyadékfogyasztás.
Gyakorlat: Középsugarú vizelet vételének módja
Amennyiben reggeli első vizelet szükséges, a vizsgálat napján éjjel 2.00 órától a reggeli
mintavételig a beteg ne ürítsen vizeletet.
Általános szabályok: a mintavételt csak kézmosás után lehet megkezdeni. A mintavevő edényt
csak kívül szabad megfogni. A mintavevő edény karimája, belső fele illetve kupakja nem
érintkezhet bőrfelszínnel (sterilen kell tartani).
Nők:
1. A húgycső kivezető nyílásának lemosása szappanos vízzel
3. a nagyajkak széthúzása után kell megkezdeni a vizelést
4. a vizeletsugár első harmadát a WC-be ürítse
5. a középső adagot az előre odakészített mintatároló edénybe engedje, ügyelve arra, hogy kézzel
az edény belső felszínét ne érintse
6. a maradék vizeletet a WC-be ürítheti
7. a mintatároló eszköz gondos zárása után a mintatartó külső felületére írja rá a nevét és minél
előbb jutassa el a mintát a laboratóriumba. A mintát hűteni nem kell!!!
Férfiak:
1. a húgycső kivezető nyílásának lemosása szappanos vízzel
3. az előbőrt hátrahúzva kell tartani a tisztítás után a vizelés ideje alatt
4-7. pont: lásd előző leírás
Mintavétel csecsemőknél: a gáttájék alapos lemosása után steril mintavevő zacskó erősíthető fel.
23.Kard. decomp /szívelégtelenség/ -kardinális tünetek

A szívelégtelenség a szív működésének zavara, amit számos betegség okozhat, mint például a
koszorúér-betegség és a magas vérnyomás. Ezek csökkentik a szív erejét, ezért egyre
kevesebb vért tud pumpálni a szervek felé. A betegség kialakulását segíti a rendszeres
huzamosabb ideig tartó alkohol fogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglévő egyéb
kardiológiai betegség. Még is a leggyakrabban szívinfarktus után alakul ki ez a betegség.
Tünetei:
 kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
 étvágytalanság
 hirtelen hízás
 szabálytalan szívverés
 ödéma
 folyamatos köhögés
A szívelégtelenség típusai
A szívelégtelenség kialakulhat akut módon például egy szívinfarktus után, de fokozatosan is
magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy szívbillentyű-rendellenesség következményeként.
Az érintett kamrák szerint formái:
Jobbszívfél elégtelenség
A szívelégtelenség lefolyás alapján:
 Akut szívelégtelenség
 Krónikus szívelégtelenség
Kezelése:
 heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás
 legfeljebb 48 órás közökkel az egyes mozgási alkalmak között
 egy alkalom legalább 30 perces izomerő növelő mozgás
A kardio-mozgás alatt értjük a pulzusszámot megemelő, nem ellenállással szemben kifejtett
mozgást. (pl: futás, kerékpár, intenzív gyaloglás, úszás)
Közepes intenzitású mozgás: amikor még tudunk közben beszélni, vagyis nem fulladunk
(szavakat tudunk mondani, egész mondatokat már nem), izzadunk.
 Éeltmódváltás /mozgás, dohányzás elhagyása, alkohol fogy.elhagyása/
 Diéta
 Gyógyszeres kezelés: ACE-gátló (alternatívaként ARB, angiotenzin receptor blokkoló)
+ B-blokkoló + pangás/ödéma esetén vízhajtó
Gyakorlat - Kardinális tünetek / Vitális Paraméterek
KARDINÁLIS TÜNETEK MEGFIGYELÉSE- VITÁLIS paraméterek megfigyelése
1.PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés. Artéria radiálison 3 ujjal kitapintva.

A pulzushullámot 1-1 szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába lökött vérmennyiség
hozza létre.
Egészséges ember szívverése és pulzusa azonos. 60-80/perc.
A pulzus tükrözi : a szív munkáját, az erek állapotát, RR-t
A PULZUS MEGFIGYELÉSE TAPINTÁSSAL
TACHYCARDIA: életkori határérték feletti frekvencia

BRADYCARDIA: életkori határérték alatti frekvencia
Arythmia: halmozott, szabálytalan extrasystolék
2.VÉRNYOMÁS MEGFIGYELÉSE
 A szívműködés hatására a vér az erek falára nyomást gyakorol. Az artériákban nagyobb,
vénákban kisebb a nyomás.
 A RR nagysága aszerint változik, milyen érszakaszban és a szívperiodus melyik fázisában
mérik.
 A vérnyomás: Perctérfogat
 Artériás rugalmasság és tágulékonyság kölcsönhatásának eredménye
Vérnyomásértékeket befolyásoló tényezők:

 Napszak
 Munkavégzés, pihenés
 Életkor
 Nem
 Stresszhatás
 Betegségek
Vérnyomásmérő fajtái:
 higanymentes álló vérnyomásmérő
 órás vérnyomásmérő
 automata vérnyomásmérő
Mindegyik vérnyomásmérőnek, melyet egészségügyben használnak hitelesnek kell lennie!
3.TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE

BMI index
4.Légzés megfigyelése
Légzés Külső légzés: gázcsere a külvilág és a kisvérkör vére között.
Normál légzés: 14-16/perc. Mellkasemelkedést nézünk, nyugalmi állapotbna.
Tachypnoe (szapora légzés): A percenkénti légzésszám 16/min feletti.
Bradypnoe (lassú légzés): A tachypnoe ellentéte, ekkor a percenkénti légzésszám 12 alatti.
Apnoe: A légzés leállását jelenti.
A légzés megfigyelésének szempontjai
·a légzés számát·a légzés ritmusát·a légzés hangját·a légzés hangszínét
5. Testhőmérséklet/Hőmérés A szervezet anyagcsere anyagcsere folyamatainak mellékterméke (a

testfolyamatok által termelt és a környezet felé leadott hő különbsége)
Normál értéke: 36,4 °C - 37,2 °C között:
A testhőmérsékletet befolyásoló tényezők: életkor, fizikai aktivitás,

hormonhatások, napszaki ingadozás, stressz, környezet, forró vagy hideg italok
fogyasztása, dohányzás
Mérése: hagyományos, és digitális
Hol: hónaljban, szájban, végbélben, fülben, homlokon

eszközök előkészítése:
Øbőrhőmérése esetén:
● tiszta hőmérők (fertőtlenített oldatban);
● papírvatta;
● kettő darab vesetál (használt hőmérők számára +
papírvattának);
● jegyzetfüzet;
● íróeszköz
Ørectális hőmérséklet mérés esetén:
● fertőtlenítő oldatban, kizárólag rectalis
hőmérséklet mérésre használt hőmérő;
● vazelin vagy paraffin olaj;
● spatula (vazelin esetén);
● gumikesztyű;
● papírvatta;
● kettő darab vesetál (használt hőmérők számára +
papírvattának);
● jegyzetfüzet;
24.Stroke- PEG
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen
esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió
vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen
okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi
erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös
összehúzódása által okozott szűkülete.
Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus
stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi
infarktusnak is nevezünk.
A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és
vérzéses stroke-okra.
Elzáródhat az artéria az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-
vastagodás és meszesedés miatt is. A cukorbetegség is érfalkárosodáshoz vezet.
A vérzéses stroke ( agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik.
Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér
irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást.
Tünete:féloldali látásvesztés, beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok), végtagok
féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali
zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása (pl. nem tudja felvenni vagy
begombolni a ruháját), a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, szemteke rezgés
(nystagmus), nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság.
Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet.
Fontos a mielőbbi felismerés, és kezelés!!!

A stroke-ot leggyakrabban CT-vel és MRI-vel igazolják, a potenciális embólus vagy
vérzésforrásokat pedig cardialis(sziv) és carotis UH, EKG, vérnyomás-monitorozás, érfestés
(angiographia) továbbá a vér laboratóriumi vizsgálata derítheti fel.
Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán
tünetmentessé válik.
Az ilyen betegek rehabilitációját fontos minél korábban elkezdeni, a rehabilitációban
gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus, rehabilitációs
szakorvos irányításával egyaránt részt vesznek.
Fontos a stroke kockázatát növelő káros szokások kerülése, továbbá az életünkben

elkerülhetetlenül ható stressz megfelelő kezelése. A rendszeres sportolással (aerob mozgással)
sokat tehetünk a stroke megelőzése érdekében. Bizonyos esetekben trombociták
(vérlemezkék) összecsapzódását gátló gyógyszerek vagy véralvadásgátló szerek egész életen
tartó szedésére is szükség lehet.
Gyakorlat - PEG
A PEG fedőkötésének cseréje
A PEG behelyezését követően naponta sterilen fedőkötést kell cserélni. A sztómanyílást
minden esetben
fedőkötéssel kell ellátni.**
1. A szükséges eszközök előkészítése:
 A) bevágott gézlap, amely a sztómanyílás és a tappancs közé kerül
 B) gézlap letörléshez
 C) a sztómanyílást teljesen elfedő, bőrbarát sebtapasz
 D) bőrfertőtlenítő szer
 E) egyszerhasználatos kesztyű
2. Alaposan mosson kezet szappannal, majd szárítsa meg. Fertőtlenítse kezeit.
3. Távolítsa el a régi kötést, és dobja le.
4. Ismét fertőtlenítse a kezeit, és húzzon fel egy egyszerhasználatos gumikesztyűt.
5. Távolítsa el a kék bilincset** a külső rögzítő „tappancson”, a füleket helyezze a szonda alá,
majd a „tappancsot” húzza a szonda vége felé.
6. Fújja le a bőrfelszínt fertőtlenítőszerrel a szonda kimeneti nyílása körül, majd attól kifelé
irányuló mozdulatokkal törölje azt le.
7. Tolja be az eszközt a gyomor ürege felé 1-2 cm-rel, majd 1x forgassa tengelye körül az óra
járásával megegyező irányba.
8. Húzza kifelé a szondát, amíg ellenállást nem érez. Fektesse a bevágott gézlapot a szonda
körüli bőrfelületre és tolja vissza a rögzítő tappancsot az eredeti helyzetébe. A bőr és
tartólemez között mindig maradjon legalább 5 milliméter.
9. Tegyen gézlapot a tappancsok fölé és ragasszon rá a bőrfelületre egy bőrbarát sebtapaszt
(szigetkötszert).
Húzza le a használt gumikesztyűt, majd dobja ki.
FONTOS TUDNIVALÓK:
Amennyiben a szondakimenet környékén gyulladás jeleit tapasztalja:
 erőteljes bőrpír
 váladékozás
 kitágult sztómanyílás és /vagy
 hasfájást
 lázat tapasztal
A sztómanyílást minden esetben fedőkötéssel kell fedni!
Kérjük ne alkalmazzon a táplálóeszköz anyagára ártalmas fertőtlenítőszereket. Ezzel
kapcsolatban további információt otthonápolójától kaphat.
A seb teljeskörű regenerációját követően naponta megengedett a zuhanyozás, vagy
alkalmanként a kádban történő fürdés.
AMIT AJÁNLOTT RENDSZERESEN ELLENŐRIZNI
Testsúly ellenőrzése havonta 1x.
Nem kívánt súlycsökkenés vagy súlygyarapodás esetén, kérjük értesítse kezelőorvosát vagy
otthonápolóját.
Nagyon fontos, hogy a széklet rendszeres és megfelelő állagú legyen:
– Elfogadott a napi három és a heti három közötti rendszeresség
– Folyékonyabb állagú széklet normálisan is előfordulhat szondatáplált betegek esetében.
Fontos tudnivalók:
 Ne adjon be forró folyadékot.
 Mivel a folyadékot általában nagyobb mennyiségben adják be, így a teának is lehetnek
mellékhatásai.
 Fekete, zöld, és gyümölcstea sem adható.
 Milyen típusú folyadék alkalmas folyadékpótlásra?
 Szénsavmentes ásványvíz vagy felforralt, majd szobahőmérsékletűre visszahűtött
csapvíz.
 Hogyan fogyaszthatom el a kiegészítő folyadékot?
 A folyadékot mindig a szondatáplálástól elkülönítve, étkezések között adagoljuk, pl.
az esti
 szondatáplálás után vagy a reggeli szondatáplálás előtt.
 A szükséges folyadékmennyiséget egy megfelelő, tiszta segédeszközzel (pl. kiegészítő
adagolásra
 alkalmas speciális fecskendővel, tartállyal) adagolja.
 Csatlakoztassa a szondát, és hagyja lefolyni a folyadékot (gravitációval vagy
táplálópumpával).
 A gyógyszerbeadás lépései
 Alaposan mossa meg kezét a higiénés kézfertőtlenítés során, mind a gyógyszer beadás
előtt ill. után.
 Legegyszerűbben a folyékony gyógyszerformák adagolhatóak. Mozsár segítségével,
darabonként jól
 törje össze a szükséges gyógyszereket, majd oldja fel megfelelő mennyiségű
folyadékban.
 A szondát mossa át 20-40 ml felforralt, majd szobahőmérsékletűre visszahűtött
csapvízzel a teljes
 gyógyszeradagolás előtt és után is. Az egyes gyógyszerek beadása között minden
alkalommal 5-10 ml
 felforralt, majd szobahőmérsékletűre visszahűtött csapvízzel mossa át a szondát.
 A gyógyszert a tápszerrel együtt soha ne adja be!
 A gyógyszereket fecskendő segítségével szívja fel, majd szondán keresztül adja be.
 A szondán keresztül történő gyógyszeradagolás során a következőkre kell figyelni:
 A szondán keresztül történő tabletta adagolást lehetőleg csak a legszükségesebb
esetekre korlátozza. Amennyiben nem lehetséges tabletták szájon át történő
alkalmazása (összetört formában, pl. pudingban elkeverve), akkor esetleg át lehet állni
csepp, kúp vagy bőrön át felszívódó tapasz alkalmazására.
25.Tüdőgyulladás- lázcsillapítás-fizikális
(alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése
jellemző.
köpetürítés.
Kezelése:Antibiotikumok bakterális fertőzések esetén, illetve antivirális szerek, ha vírus
sejthető a probléma hátterében. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, kezdeti
ágynyugalom és szükséges lehet a tünetek kezelése is (pl köptetővel).
Gyakorlat - lázcsillapítás-fizikális
LÁZ:(febris) egy tünet, testhőmérséklet rendellenes emelkedése, melyet az agyban a
hypotalamusz hőközpontja okoz, azzal, hogy a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg
megváltoztatja. A szervezet természetes védekező reakciója
Nőveli a pulzust, légzésszámot
Normálisnál magasabb hőmérséklet hyperthermia, fokozatai: Hőemelkedés (subfebrilitas)

37-38 °C
Magas láz (pyrexia): 39-40 °C
Túl magas láz (hyperpyrexia): > 40 °C
Típusa:
1. Állandó láz (febris continua), a hőmérséklet tartósan 38 °C felett, ingadozás l °C alatt
marad.
2. Ingadozó láz (febris remittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, nincs láztalan ál-
lapot.
3. Ugráló láz febris mtermittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, 37 °C alá is esik a
hőmérséklet, tehát láztalan állapot is van.
4. Visszatérő láz (febris recurrens), napokig tartó láztalan és lázas állapotok jellemzik.
5. Váltóláz (febris undulans), lázas és láztalan időszakok álmák fent, szabályosan, 24 •
órán túl.
6.
A hőmérőzés technikája, kivitelezés:
köppenytemperatúra: a szervezet külső felszínén mért hőmérséklet.
honaljárokban(10 perc), szájban( bőrbetegség esetén,3 perc, 0,3 c-t le kell venni az értéákből)
magtemperatúra: a szervezet belső hőmérséklete: -húgyhólyagban, végbélben (5 perc,-0,5 c-t
le kell venni az értékből)
Lázcsillapítás módjai: gyógyszeres: hőcsökkentő gyógyszerek alkalmazása ( lázcsillapítók
alkalmazása orvosi utasításra.
-fizikális: hűtő borogatás, hűtő fürdő, kombinált borogatás=gyógyszeres, fizikális borogatás
Eszközök: -
-hütőfürdő=kád vizhőmérő+törölköző+ betegszállítás eszköz
-borogatás= törölköző+ tál víz+gumilepedő+ágyvédelem+szárazlepedő+ törölköző
Kivitelezés:-lázmérés-életjelek(bőrszín,remegés)-beteg közérzete-láz behatározása

pl:hőemelkedés,magas láz
BOROGATÁS Priznic /átmelegedő borogatás

Egész test borogatás,vagy részborogatás. A test alá ágyvédelmet teszünk. A tálba 15 fokos
vízet készítünk. A kezelendő testrészre felhelyezzük a vizes ruhát. Szárazzal fedjük. 20
percenként cseréljük a vizes ruhát.+dokumentáció
SZABÁLY: Csak ép bőrre szabad használni a borogatást. Nedves (kb. 22 fokos vízzel) ruhát
szárazzal fedni. A borogató ruha anyaga puha anyagú legyen, varrott szélei ne érintkezen a
beteg bőrével. Ráncmentes ágyvédelem kell.
26.Stroke- fokozatos mobilizáció- rugalmas pólya felhelyezése

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen
esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió
vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen
okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi
erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös
összehúzódása által okozott szűkülete.
Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el, trombotikus
stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi
infarktusnak is nevezünk.
A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és
vérzéses stroke-okra.
Fektetési módok
1. Ülő: ha a beteg állapota nem kívánja a fekvést, v. ez a pozíció kell: orrvérző, st.
Asthmaticus
2. Félülő, félig ülő: hanyatt fekve, felső test 45º-os szögben megemeljük, nehézlégzés,
mellkasi fájdalom
3. Lapos hanyatt kektetés: a beteget vizszintesen helyezzük el, betegvizsgálat,
újraélesztés, gerincsérülés
4. Hanyatt fekvés 15º-30º-kal megemelt felsőtesttel: koponyasérülés, koponyaűri
nyomásfokozódás
5. Trendelenburg: hanyatt, enyenes vonalban helyezzük el a beteget, alsó végtagjai 15º-
kal magassabban
6. Shock-fektetés: hanyatt, alsó végtagok 30º-45º-os szögben megemelve. Ájulás,
hirtelen vérnyomás-csökkenés, shock tünetei észlelése esetén.
7. Hanyattfekő testhelyzet felhúzott alsó végtagokkal: alsó végtagokat térdben, csípőben
behajlítjuk, hasi fájdalom, hasi sérülés esetén
8. Stabil oldalfekvés: tartós eszméletlenség, sérülések figyelembevétele
MOBILIZÁLÁS
A tartós fekvés veszélyei
 süllyedésespneumonia,
 decubitus,
 a fizikai kapacitás csökkenése
 Izületi deformitás, kontaktúra
 Izomsorvadás
 Bélmozgás megváltozása
 trombózisveszély
 A mobilizálás fokozatai:
 Légzőtorna
 Izomerősítés, végtagok mozgatása
 Ágyban felültetés
 Ágy szélére kiültetés
 Talpra állítás
 Kiültetés karosszékbe
 járás
Ágyban felültetés:
 Ápoló segítségével
 Kapaszkodóval
 önállóan
 naponta többszöri felültetés,
 a növekvő időtartamú kiültetések
 a napi önellátási tevékenységek fokozatosan egyre nagyobb részvételre serkentheti a
beteget.
Ágyszélére kiültetés:
 Ha ágyban önállóan, stabilan tud ülni
 Kiültetés előtt felöltöztetjük, lábára papucsot adunk, lába alá zsámolyt teszünk,
betakarjuk
 Időtartam fokozatos növelése, beteg állapota határozza meg, nem hagyjuk magára
 Kiültetés menete: ágyban felül, lábait kissé behajlítjuk, egyik kezünkkel
megtámasztjuk a hátát, másik kezünkkel a térde alá nyúlva átfordítjuk az ágy szélére
 Az ülőegyensúly kialakulása után következhet a kiültetés karosszékbe, felállás,
megállás gyakorlása, melynek ütemét a beteg állapota határozza meg.
 Kiültetés egy ápoló segítségével
 Két ápoló segítségével
Járás:
 1-2 lépés, fokozatosan növeljük a távot
 Első lépéseknél a beteggel szemben állunk
 Egyik kezével mindig elérje az ágyat
 Szüneteltetjük a mozgásterápiát:
 fellépő bradycardia ,
 a vérnyomás 200/110 Hgmm fölé emelkedik,
 10-15 Hgmm-nél nagyobb a vérnyomásesés,
 retrosternális fájdalmat jelez a beteg,
 elsápad, nehéz légzése lesz, verejtékezik,
 látászavar, fejfájás, szédülés lép fel.
 Ha a beteg pulzusszáma jó, az EKG sem mutat eltérést, de a beteg megítélése szerint a
terhelés megerőltető, igazat kell adni neki és nem szabad folytatni az adott szintű
terhelést.
Napjainkban ritka az orvos által előírt teljes mozdulatlanság.
Ellenjavallt a mobilizációs kezelés:
 tüdőembólia,
 pericarditis,
 myocarditis,
 Thrombophlebitis, mélyvénás trombózis
 instabil angina esetén
Az ápoló önállóan nem engedélyezhet semmilyen mozgást.
Mobilizálás megkezdése előtt rugalmas pólyát kell felhelyezni.
Szabályai:
 Reggel, felkelés előtt helyezzük a lábra
 Távoli testrésztől a törzs felé közelítünk
 Lábujjak, sarok kimarad (végtag keringés megfigyelése)
Rugalmas pólya felhelyezésének szabályai:

- Mindig fekve helyezzük fel
- vékonyabb végtagrészen kezdjük és úgy haladunk a vastagabb végtagrészek felé lentől - fölfelé
- a hajlatokat ne tekerjük többször át, mert fájdalmasak lehetnek
- folyamatos félig egymásra fedéssel helyezzük fel, kalászkötéssel (térd fölé, combbig, vállig)
- végét ragtapasszal vagy speciális csattal rögzítjük
- keringést ellenőrízzük
27. Tanulók- higiénés kézmosás bemutatása I. –II fázisú
„ A közvetlen betegellátásban dolgozók esetében, azok számára, akik a higiénés

kézfertőtlenítést és/vagy a sebészi bemosakodást rutinszerűen, tevékenységükhöz
kapcsolódóan rendszeresen alkalmazzák, az ékszerek (gyűrűk, karkötők, karláncok) és a
hosszú-, vagy műköröm használata a munkavégzés során tilos! „
Higiénés kézmosás:
egyfázisú kézfertőtlenítő szerek:
 fertőtlenítő és tisztító hatású (szennyoldó, szennylazító)
 a kijuttatott mennyiséggel a bőrt alaposan bedörzsöljük
 a behatási idő után meleg, folyóvízzel leöblítjük
 egy munkafázisban, fertőtlenít és tisztít
Higiénés kézfertőtlenítés:
kétfázisú kézfertőtlenítő szerek:
 hatóanyagon kívül alkohol vivőanyagot tartalmaz
 csak fertőtlenítő hatással rendelkeznek
 először fertőtlenítünk és csak utána mosunk szappannal kezet
A betegellátó intézményekben nemcsak az osztályos személyzetnek, hanem a fertőző
betegeknek is higiénés kézmosást kell végezni.
Cél az átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása.
Szappannal végzett általános kézmosásnak nincs fertőtlenítő hatása.
A fertőtlenítést erre a célra engedélyezett készítményekkel kell elvégezni.
A kéz/alkaron lévő átmeneti mikroflóra 5 log nagyságrenddel csökken – 30-60 mp
Az adagolóból kijuttatott mennyiséget el kell dörzsölni a bőrfelületen
Bedörzsölés alatt a kezet-alkart víz nem érheti, ha szükséges folyó meleg vízzel leöblítjük
Alkoholos kéz-bedörzsöléssel: a kézfertőtlenítést úgy végezzük, hogy fali adagolóból, vagy a
személyre szóló, kis kiszerelésű flakonból a gyártó ajánlás szerint – a kéz méretétől függően –
készítményt juttatunk az egyik tenyérbe, majd ezt a kéz egész felületén eloszlatjuk. A kezeken
kezeletlen rész ne maradjon. A művelet időtartama általában 30 másodperc. Kezeket ez idő
alatt víz nem érheti. Ügyeljen arra, hogy a bedörzsölés időtartama alatt a bőrfelszínnek
átitatottnak kell lennie.
Fertőtlenítő hatású folyékony szappannal: kézfertőtlenítő szappanok közös jellemzője, hogy
az antimikrobiális hatóanyagon kívül szennyoldó, szennyeltávolító hatású felületaktív
anyagokat, valamint bőrvédő adalékanyagokat is tartalmaznak. Előnyük, hogy a fertőtlenítő
kézmosás időtartama alatt a bőr felületén lévő átmeneti – tranzitórikus – mikroflóra
elpusztításán kívül feloldják a bőrön lévő szennyeződéseket. A készítmény leöblítésekor ezek
a szennyeződések eltávolíthatók.
Ezekkel a készítményekkel akkor kell végezni fertőtlenítő kézmosást amikor a kezek szemmel
láthatóan szennyezettek. Ebben az esetben a mikrobák elpusztításán kívül a szennyeződés
eltávolítása is cél. Helyes szappanos kézmosás ideje 40-60 másodperc.
28. Diab.mell- vércukor profil ( vérvétel)
A cukorbetegség, latinul diabetes mellitus, magyarosan diabétesz, a glükóz feldolgozási zavara,
aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a
szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) esetleg mindkettő. Elhízás.
Norm. érték /labor/ 4,1 - 6,1 ig.
Klasszikus tünetei:
 sok vizelet (polyuria),
 sok ivás (polydipsia),
 fogyás
 homályos látás,
 gyengeség,
 ismétlődő fertőzések (húgyúti, bőr)
Heveny szövődmény: súlyos, életveszélyes, magas vércukorszinttel járó anyagcserezavar
Típusai:
1-es típusú diabétesz: az inzulintermelő béta-sejtek károsodása miatt kialakuló abszolút
inzulinhiány;
 autoimmun mechanizmusú diabétesz: a kórosan működő immunrendszer károsítja a
szigetsejteket;
 idiopátiás (ismeretlen eredetű) diabétesz;
Mivel az inzulintermelő sejtek elpusztulnak, a betegek csak inzulinkezeléssel tarthatók
életben. Élethosszig tartó inzulinterápia szükséges.
2-es típusú diabétesz:
A 2-es típusú cukorbetegséget régebben időskori diabétesznek nevezték, mivel általában idősebb
korban (40–50 év felett) diagnosztizálják. Terheléses vércukorvizsgálattal mutatják ki: OGT vagy
OGTT /éhgyomori vérvétel, majd 75 g glukózt 250-300 ml vízben feloldva, 5 perc alatt
elfogyasztva és 2 óra múlva újra vérvétel
Kezdetben csökkent inzulinhatás (inzulinrezisztencia) jellemzi, amihez később a béta-sejtek

károsodott működése társul; egyéb speciális típusok (számos alcsoporttal):
 a béta-sejt-működés genetikai zavarai,
 az inzulinhatás genetikai zavarai,
 a hasnyálmirigy állományának pusztulását okozó kórképek,
 endokrin betegségekhez társuló szénhidrátanyagcsere-zavarok,
 gyógyszerek és kémiai anyagok kiváltotta típusok,
 fertőzésekhez társuló típusok,
 az immungenezisű diabétesz szokatlan formái,
 más, esetenként diabétesszel társuló genetikai szindrómák;
Kezelése: diéta, ha ez nem sikeres, akkor gyógyszeres /Mertformin, Ademit/ vagy inzulinos
/rövid-hosszú hatású inzulinokkal/. / Inzulin beadást követően 30 perc múlva ennie kell a
betegnek.
Terhességi (gesztációs) diabétesz:

Gesztációs diabéteszről akkor beszélünk, ha a szénhidrátanyagcsere-zavart a várandósság alatt
ismerik fel, szülést követően általában vissza is áll a normál érték.
Kezelésére diéta alkalmazása javasolt, ha az önmagában nem elegendő, inzulinkezelés szükséges
(tablettás vagy nem inzulintípusú injekciós kezelés alkalmazása terhességben tilos).
Gyakorlat - vércukorprofil /vérvétel/

Vércukor profil levétel: mindig vénás vért kell venni.
A vércukorszint-vizsgálat során a vérben lévő glükózkoncentrációt mérik.
A cukorbetegség szűrésére az éhgyomori vércukorszint mérése javasolt, ha ez az érték a normál

értéknél magasabb, 5,6–6,9 mmol/l közötti, szükséges elvégezni a terheléses vércukorvizsgálatot
(OGTT). Amennyiben 2 óra elteltével a vércukor-koncentráció 7,8–11 mmol/l közötti, akkor
prediabéteszről beszélünk, amely a cukorbetegséget megelőző állapot.
Ha az éhgyomori vércukorszint 7 mmol/l fölötti, vagy ha az OGTT-t követő 2 óra elteltével a

vércukorszint 11 mmol/l fölötti, akkor cukorbetegségről beszélünk.
A vizsgálatot végezhetik éhgyomorra, illetve cukorterhelést követően (orális glükóztolerancia-
teszt, OGTT). Az éhomi vércukorszint-vizsgálat jelentősége, hogy míg egészséges személyben a
táplálkozást követő „éhezés” szakaszban a vércukorszint rövid időn belül visszaáll a 3,5–5,5
mmol/l normálértékre, addig cukorbetegséget megelőző állapotban, illetve kialakult cukorbetegség
esetén az éhomi vércukorszint is magasabb.
OGTT – orális glükóztolerancia-teszt
Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) esetén vérvizsgálattal megmérik az éhomi vércukorértéket,
majd 75 g glükózt vízben feloldanak, amit a betegnek meg kell innia. Ezután óránkénti vérvétellel
mérik a vércukorszintet (1, illetve 2 órás érték), így vizsgálják a cukorterhelésre adott
inzulinelválasztás mértékét. A vizsgálat eredménye a cukorterhelést követően 2 óra elteltével
állapítható meg.
További lehetőség a HbA1c-érték vizsgálata, ez az elmúlt 3 hónap vércukorértékeiről nyújt

információt.
Mindig piros kupakos csővel veszik a vért. Éhgyomorra, reggeli után 2 óra múlva, majd az orvos
utasítása szerint 4 óránként. De lehet éhgyomorra 10 órakor. 12 órakor. 14 órakor, 17 órakor, 19
órakor, 22 órakor.
Vérvétel menete:
1. ágyvédelem /gumilepedő
2. betegtájékoztatás, készfertőtlenítés
3. összeszerelem a tűt a haranggal
4. kesztyű, szájmaszk
5. karleszorító gum, fertőtleníteni a beteg vénáját, miután megkerestem a vénát ahonnan
veszem a vért.
6. leveszem a kupakot a tűről, a nyitott /csapott része felém nézzen. Minél közelebb a
bőrhöz tartva beszúrjuk, de nem kell tövig, kb. 1 cm-t. Majd a vérvételi csövet
csatlakoztatjuk a harangba.
7. ha több csővel kell venni, a tűt nagyon stabilan kell tartani, ne menjen jobban a beteg
vénájába.
8. a tűt kihúzni, tűledobó tartályba a tű lecsatlakoztatni szakszerűen.
9. A beteg karjánál a szúrás helyére Pur-Zelint tenni. Megkérni, hogy kb. 5-10 percig
tartsa rajta a vatta lapot és nyújtsa ki a karját.
A vérvételi csövekben véralvadás gátló szer van, ezért szokták a csövet miután megtelt
forgatni fel-le, hogy a véralvadásgátló szer keveredjen el a vérrel.
Vérvételi csövek:
 fekete – süllyedés
 kék- INR
 lila – teljes vérkép
 piros – vércukor profil
29. Rectális vizsgálat-székletvizsgálat ( tenyésztés)
Ezt a vizsgálatot csak orvos végezheti el!
A rectális digitális vizsgálattal megítélhető a záróizomzat tónusa. A beteget szorításra szólítjuk fel,
hogy az izomerőről is tájékozódjunk, különösen ha a panaszok között kontinencia problémák
szerepelnek. A területet körbetapintva a prosztata nagyságáról, konzisztenciájáról, esetleg göbös
voltáról tájékozódunk.
Végbélvizsgálat folyamata – a végbél egyik legegyszerűbb és legelterjedtebb szűrővizsgálata az
ujjal végzett végbélvizsgálat (rektális digitális vizsgálat).
A beteg előre hajolva, vagy térd-könyök helyzetben, vagy oldalfekvő helyzetben helyezkedik el. A
vizsgálat során az orvos megtekinti a végbélnyílást és annak környékét, majd síkosító anyaggal
bekent gumikesztyűvel a végbélnyíláson keresztül óvatosan felnyúl a végbélbe.
A vizsgálóujjal ilyenkor 360 fokban körbetapintható a végbél. Ennek során nemcsak a végbél
nyálkahártyájának növedékei, belső aranyerek, végbélnyílás berepedések tapinthatók ki, de
férfiaknál megítélhető a dülmirigy (prosztata) nagysága, állaga, nőknél pedig a hüvely és a
méhszáj esetleges érzékenysége. Mindkét nemben a végbél körüli területek is áttapinthatók
(érzékenység, gyulladás, tályogképződésre utaló jelek).
A végbél és végbélnyílás vizsgálatára száloptikás eszközöket (rektoszkóp, anoszkóp) is
alkalmaznak. A vizsgálatot célszerű székletürítést követően, tisztító beöntés után elvégezni.
Rektoszkóppal a végbélnyílástól számított mintegy 20-25 cm-es szakasz ítélhető meg, míg az
anoszkóp segítségével a végbélnyílás redőzete kisimítható, ezért berepedések és aranyeres
elváltozások jobban megfigyelhetők.
Székletürítési panaszok, fájdalom esetén funkcionális vizsgálatokat (nyomásmérés,

videórögzítéses vizsgálatok) is végezhetnek speciális centrumokban.
Gyakorlat – Székletvizsgálat /tenyésztés/

A minta kezelése és a szükséges eszközök
– A mintát « F » jelzésű széklettartályba kell vételezni, majd egy műanyag tartályba beletenni, és «
Mikrobiológiai vizsgálatkérő lappal együtt kell küldeni.
A tevékenységhez szükséges eszközök:
– Mikrobiológiai vizsgálati kérőlap megfelelően kitöltve
– speciális „Faeces” tartály, beteg- és vizsgálatkérési adatokkal ellátva
– kézfertőtlenítési lehetőség
– fertőtlenített ágytál
– gumikesztyű
– papírvatta
5.2. Kivitelezés:
– az « F » tartályra ráírjuk a beteg nevét, hogy tenyésztés, protozoon- vagy gombavizsgálat
történik
– tenyésztés esetén a B jelű (bakteriológiai) vizsgálatkérő papírt, Protozoon vizsgálat esetén a P
jelű vizsgálatkérőt, gombavizsgálat esetén az M jelű (mycologia) vizsgálatkérőt töltjük ki
értelemszerűen
– a betegnek elmondjuk, hogy kell levenni a székletmintát, és hogy mi a teendője vele
a mintavételkor mindig fertőtlenített ágytálat használjon, a higiénés szabályok betartásával amit az
ágytálmosóban talál meg,
 az « F » tartály fedele tartalmaz egy kiskanalat, ennek segítségével tudja a tartályba helyezni a
székletet, ha ez nem sikerül, akkor az ápoló segít a mintavételezésben
 elmondjuk, hogy a tartályt 1⁄2 részéig kell székletmintával megtölteni.
 bakteriológiai tenyésztéshez elég egy borsónyi, hasmenés esetén 1-2 ml széklet szükséges
– a minta levétele után az ágytálból öntse ki a székletet a WC-be, az ágytálat tegye az előre
elkészített fertőtlenítő áztatóba,
– elmondjuk, hogy a mintát vagy tegye az előre kijelölt helyre, vagy az ápolónak adja oda a beteg,
– felhívjuk a beteg figyelmét a fertőtlenítő kézmosás fontosságára és betartására,
– abban az esetben, ha a beteg nem tudja levenni a székletmintát, mert fekvőbeteg, nehezen
mozog, mert az állapota miatt, akkor mindig az ápoló feladata a székletminta levétele. Ehhez
mindig húzzunk gumikesztyűt, és ne feledkezzünk meg az alapos kézmosásról és
kézfertőtlenítésről sem. Pelenkából, ágytálból vesszük a mintát.
– a minta levétele után a tartályt a műanyag tokjába helyezve kitöltött vizsgálatkérő papírt
rácsavarva, rágumizva küldjük laboratóriumba,
– a mintákat a legrövidebb időn belül át kell juttatni a központi laborba, HQ- LAB Egészségügyi
Szolgáltató Kft.), ott 2-8 ‘C –os hűtőben tárolják szállításig és 24 órán belül kiküldik szállító
kocsival a Laboratórium Kft. Enterális Laboratóriumába
6. Dokumentálás:
6.1. Lázlap
6.2. Ápolási lap (a minta levételének pontos időpontja, szállítás időpontja)
30.Tüdőembólia- Syncumar tbl, életmód, szövődmény, diéta

A tüdőembólia során egy vérrög, vagy valamilyen más idegen anyag elakad a tüdőartériában, ami
megakadályozza a vér áramlását, ezáltal azt, hogy a szervezetünk elegendő oxigénhez juthasson.
Ez az állapot a tüdőembólia, ami rendkívül komoly probléma.
Tüdőembólia az az állapot, amikor a vérkeringéssel elsodort embolus (alvadt vér, esetleg
zsírszövet, levegő, egyéb idegen szövet) elzárja a tüdő fő- vagy mellékartériáit.
Oka:
Leggyakoribb okaként az alsó végtagot érintő mélyvénás trombózist kell kiemelni.
 mozgásszegény életmód (pl. ülőmunka, hosszas fekvőápolás és/vagy ágyhoz kötöttség,
sérült végtag tartós rögzítése),
 vér fokozott alvadékonysága (pl. daganatos megbetegedés, fogamzásgátló szedése,
dohányzás, vérképzőszervi betegség vagy genetikai okok miatt),
 erek belhártyájának károsodása (pl. hosszú időre behelyezett vénás katéter, gyulladásos
betegség).
A tüdőembólia (pulmonális embólia) tünetei

 nehéz légzés
 szívtáji lüktetés
 A klinikai tünetek: alacsony a vér oxigén telítettsége (oxigén szaruráció), a beteg elkékül
(cyanosis), a légzés szapora, gyors, a szívverés gyors (tachycardia)
 Kritikus tünetek a szélsőségesen alacsony vérnyomás, a vérköpés, a hirtelen halál.
Diagnózis: RTG, EKG, Laborvizsgálatok, tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése vagy izotópos

vizsgálatok.
Megelőzése, kezelése:
 ülőmunka esetén a rendszeres séta, végtagokat átmozgató torna,
 nagyobb műteknél a végtag mobilizációja, mozgatása,
 mélyvénás trombózis után az kompressziós harisnya használata és gyógytorna.
 Lényeges a személyre szabott véralvadás-gátló (antikoaguláns) gyógyszeres kezelés
beállítása, illetve a trombózisra való genetikai hajlam kizárása.
 oxigén terápia, fájdalomcsillapítók adása, a tüdőkeringés stabilizálása béta adrenerg
szerekkel. Vénás heprinkezelés a további trombus és embolus képződésének megelőzésére,
véralvadásgátlásra.
 Egyéb életmódbeli tényezők az egészségtudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, diéta, a
rendszeres fizikai aktivitás
Szövődménye:
A tüdőembólia szövődményei között nagyon gyakoriak a kardiológiai panaszok. Ilyen például a
szívritmuszavar, ami rendellenes, lassuló és gyorsuló szívverésben nyilvánul meg. A háttérben, de
akár a ritmuszavar okaként gyakran pitvarfibrilláció is felléphet.
Gyakorlat – Syncumar tbl. és a diéta

A Syncumar tabletta a kumarin-típusú véralvadásgátló gyógyszerek közé tartozik, melyek
akadályozzák a K-vitamin felhasználását. Hatása következtében nem képződik kellő mennyiségű
hatékony, a véralvadás során felhasználható faktor, így a véralvadás lassabb lesz.
Ezért a cél az, hogy meghatározott mértékű alvadásgátlást hozzunk létre. Ezt úgy érjük el, hogy
egyénileg kiválasztjuk azt a Syncumar adagot, amely a prothrombin szintet az eredeti (normál)
érték 20 és 30%-a közé csökkenti.
Tapasztalat szerint a betegekben nagyon különböző az a Syncumar mennyisége. Van olyan beteg,
akinek napi 1 tabletta Syncumart kell szedni ehhez, de van olyan, aki napi 5 tablettára szorul.
Azt a különbözőséget több tényező okozza, de az egyik az, hogy az emberek különböző
mennyiségben fogyasztanak K vitamin tartalmú élelmiszert. Mivel a Syncumar a K vitamin ellen
hat, nyilvánvaló, hogy ha valaki olyasmit eszik, amelyben sok a K vitamin, több Syncumart kell
szednie.
Amikor a kórházban beállítjuk az egyéni Syncumar adagot, akkor az a kórházi koszthoz
viszonyítva megfelelő: ha a beteg otthonába távozik és megváltozik az étrendje, változik a
Syncumar-szükséglete is: rendszerint emelni kell az adagot, hiszen odahaza általában több
gyümölcsöt, paradicsomot, salátát fogyasztanak.
A diéta befolyásolja a Syncumar szükségletet: ha valaki egyszerre sok zöldséget vagy gyümölcsöt
evett (melyekben sok a K vitamin) megemelkedett a prothrombin szint, és emelünk kellett a
Syncumar adagját, hogy ismét a 20 és 30% közé csökkenjen. Ezért rendszeresen figyelmeztettük a
mi általunk ellenőrzött betegeket, hogy kerüljék az egyszerre nagyobb mennyiségű zöldség-
gyümölcs fogyasztását.
Rendszeres Protrobin és INR vizsgálat /labor

A prothrombin idő a véralvadási folyamat egy adott részéről nyújt információt. Másodpercben
megadja, hogy mennyi idő telik el a vizsgált vérmintában az alvadék képződéséig. A prothrombin
egy fehérje, mely a májban termelődik.
Az INR egy olyan számérték, ami arra szolgál, hogy a különböző gyártók által használt, olykor
jelentős eltérést mutató prothrombin idő reagensek közötti különbségeket kiküszöbölje, s így
lehetővé válik ezeknek az eredményeknek a standardizálása.
Syncumar túladagolása:
 gyomorvérzés, szem íny bevérzés
 vér vizelés, véres széklet
 orrvérzés
 hüvelyvérzés
Figyelni kell:
borotválkozás /ffiaknál
körömvágás,
fogorvosi kezeléseknél átállítás Clexanra, kezelés előtt már 3 nappal
INR ellenőrzés havonta
32. Újraélesztés
1. lépés
A bajba jutott megszólítása: hangosan kérdezzük meg a beteget: „Jó napot! Mi történt? Jól
van?” Amennyiben nem kapunk választ a válltájék óvatos megrázásával vizsgálhatjuk, hogy a
beteg él-e és eszméleténél van-e. Amennyiben nem kapunk semmilyen választ, a beteg
eszméletlen.
2. lépés
Kiálts segítségért! Segítséget kell kérni a környezettől, vagy saját magunk hívjuk a mentőket a
104-es telefonszámon.
3. lépés
A légút-felszabadítás során a jól látható idegentesteket, hányadékot távolítsuk el, és a fej
kíméletes hátrahajtásával és az álkapocs előreemelésével biztosítsunk átjárható légutakat.
4. lépés
Hajoljunk a beteg fejéhez, és 10 másodpercig figyeljük a beteg mellkasának a mozgását.
Nézzünk, hallgassunk és érezzünk! Láthatjuk a mellkas mozgását, hallhatjuk a légzés hangját
és érezhetjük a kilélegzett levegő melegét. Legalább két légzést kell észlelnünk.
5. lépés
Légzés hiányában nem lehet hatásos keringése a betegnek, így azonnal meg kell kezdeni az
újraélesztést a mellkaskompressziókkal (30 mellkaskompresszió).
6. lépés
A légzés pótlására 2 befújás következik, mintegy 400-500 ml levegőt fújunk a beteg szájába
vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Ha nem tudjuk
lélegeztetni a beteget, ellenőrizzük, nem hagytuk-e ki valamelyik lépést, elvégeztük-e a légút
felszabadítást. Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen
folytatni kell!
7. lépés
30:2 arányban végezzük folyamatosan az újraélesztést (30 mellkaskompresszió, 2 befújás),
míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az
elsősegélynyújtó nagyon hamar kifárad.
Az életmentés fortélyait csak gyakorlatban lehet elsajátítani, az egyes elemeket is sokáig kell
gyakorolni. Mind szélesebb körben az élőhöz hasonló fantomok állnak rendelkezésre az
újraélesztés elsajátításához. Szánjunk rá időt, mert bármikor kerülhetünk vészhelyzetbe.
33. Hypertonia –EKG


Kivizsgálása:
 BMI
Kezelése:
Nem gyógyszeres:
 DASH diéta
Gyógyszeres:
Szakdolgozói tevékenységek:
– EKG készülék,
– páciens kábel,
– EKG-gél,
– speciális EKG-papír,
– vizsgálóasztal,
– papír lepedő,
– felület fertőtlenítőszer.
A tevékenység leírása:
– vizsgálat előtt mossunk kezet,
– beteg azonosítása
– a készülék üzemképes állapotba helyezése: elektromos hálózatba való csatlakozás,
ellenőrizzük, van-e EKG papír a készülékben,
– a beteg pszichés felkészítése (tájékoztatás a vizsgálatról): a páciensnek részletesen el kell
mondani a vizsgálat menetét, lehetőséget adva a felmerülő kérdések feltételére a környezet
előkészítése: a beteg elkülönítése, paravánozás, térelválasztó függöny használata, megfelelő
hőmérséklet biztosítása (ha a páciens fázik, remeg, a vizsgálat nem lesz értékelhető),
– a beteg szomatikus előkészítése: fektessük a beteget a vizsgáló ágyra
(fekvőbeteg esetében a betegágy szolgál erre a célra),
– tegyük szabaddá a beteg mellkasát, csuklóit és bokáit (fontos, hogy a beteg mindig csak a
legszükségesebb mértékben legyen levetkőztetve, kitakarva),
– a hanyatt fekvő helyzetben lévő beteg végtagjaira, mellkasának meghatározott anatómiai
pontjaira felhelyezzük a páciens elektródákat,
– a beteget takarjuk be, hogy az intimitást biztosítsuk számára
– az elektródák és a bőr közé egy ún. közvetítő anyag szükséges, mely lehet kontakt spray
vagy gél
Végtagi elektródák felhelyezésének sorrendje:

– piros elektróda: jobb kar (Right)
– sárga elektróda: bal kar (Left)
– fekete elektróda: jobb láb (Neutrol)
– zöld elektróda: bal láb (Foot)
Mellkasi elektródák felhelyezésének sorrendje:
– V1: IV. bordaköz; a sternum jobb széle mellett (piros)
– V2: IV. bordaköz; a sternum bal széle mellett (sárga)
– V3: V2 és a V4 elvezetést összekötő vonal felező pontján (zöld)
– V4: az V. bordaköz; a bal medioclaviculáris vonalon (barna)
– V5: az V. bordaköz; (azonos magasságban, mint a V4), a bal elülső hónaljvonalon (fekete)
– V6: az V. bordaköz (azonos magasságban, mint a V4), a bal középső hónaljvonalon (lila)
Az EKG felvétel készítése közben ügyeljünk arra, hogy sem a páciens, sem az
elvezetések vezető részei ne érintkezzenek más személyekkel vagy tárgyakkal.
– EKG elkészítése
 manuális programban
 automata programban
Értékelhető EKG görbe elkészítését zavarhatja, ha
– a beteg mozog/beszél
– a beteg remeg/fázik
– a kábelek megtörtek, összegubancolódtak
– a hálózati kábel keresztezi a páciens kábelt
EKG készítés automata programban:
– hálózati kapcsolóval bekapcsoljuk az EKG készüléket
– a betegre felhelyezzük az elektródákat
– megnyomjuk a FILT billentyűt („szűrő”)
– megnyomjuk az AUTO billentyűt
– az EKG minden adattal előprogramozott formátumban kinyomtatásra kerül
– levesszük a betegről az elektródákat
Az EKG készítése utáni feladatok:
– az EKG szalagon a beteg nevének, életkorának, az EKG készítés pontos
időpontjának feltüntetése (korszerű gépeken ez előre beprogramozható a készülékbe)
– a készülék kikapcsolása
– a beteg végtagjainak és mellkasának megtörlése, ruhájának/ágyneműjének elrendezése
– a beteg felkeltése, ágyba való visszakísérése (ha a vizsgálat nem az ágyban történt
– elektródák géltől való megtisztítása, fertőtlenítése
– a páciens kábel elrendezése
– a készülék helyre tétele
– EKG szalag csatolása a kórlaphoz
Az EKG görbe értékelése orvosi feladat!
6. Dokumentálás:
6.1. Lázlap
6.2. Ápolási lap
6.3. Észlelőlap
34.Angina pectoris- vérévétel

Fő tünetek:
 hányinger
 verítékezés
 halálfélelem
 dohányzás
Gyakorlat: vérvétel
Szükséges eszközök előkészítése:
vérvételi készlet : a készlet előszerelt Luer adapterrel és csőtartóval állnak rendelkezésre.
érszorító, csőtartó, steril tampon, gumikesztyű, vesetál, fertőtlenítő vagy alkoholos oldat, ragtapasz,
tűledobó
A beavatkozás megtervezése:
Kézmosás, Előkészítés
A véna kiválasztása a kar antecubitalis (könyökhajlat területe) régiójában (Vena mediana,basilica
vagy cephalica)
A véna punctio helyének végső kiválasztása előtt át kell vizsgálni a tervezett területet, majd
válasszuk ki a legnagyobb és a legdisztálisabb vénát.
A véna kidomborodását fokozó műveletek:

1- Hajlítsuk lefelé a kart.
2- Simítsuk distalis irányban a vénát.
3-Szorítassuk ökölbe néhányszor a kezet.
4-Enyhén paskoljuk meg a vénát
Menete: A tű és a harang összeszerelve sterilen kerül forgalomba, tűvédőt közvetlenül vérvétel

előtt távolítsuk el a tűről. A szúrás helyét körültekintően és alaposan fertőtlenítsük, 5 cm átmérőjű
körben. Húzzunk steril kesztyűket, hajtsuk végre a terület szakszerű fertőtlenítését. A fertőtlenített
területet érinteni, letörölni tilos! (A véna feletti bőr fertőtlenítése a mindenkor elfogadott és a
gyógyszertár által kiadott bőrfertőtlenitő oldattal vagy spray-vel. ) A tűvédőt eltávolítjuk, a bal
kezünkkel húzzuk meg a bőrt az érszorító alatt, ezáltal kifeszítve a bőrt a kar és a véna fölött. Így
kiküszöbölhetjük az elcsúszás nem kívánatos hatását. A jobb kezünkkel 10-20 fokos szögben
határozott mozdulattal szúrjuk be a tűt a bőrbe.10-15 mm-re toljuk be a tűt amíg eléri a véna
üregét. Mélyebb behatolás esetén gyakran nem sikerül a vérvétel ezért húzzuk hátrébb a tűt. Ha a
tű a véna lumenében van akkor a vér azonnal folyni kezd a csőbe. A jobb kezünkkel toljuk be a
harangba ütközésig a vérvételi csövet. Az első cső felhelyezésekor a strangulációt meg lehet
szüntetni. A vérvételi csöveket addig kell tölteni amíg a vákuum vért szív a csőbe, közben lehúzni
nem szabad. Kerüljünk minden felesleges mozdulatot. A tű minden hirtelen elmozdulása a
vénában szükségtelen fájdalmat okoz a páciensnek. Ha az utolsó cső is megtelt lehúzzuk a
harangban lévő tűről a csövet. Mielőtt kihúzzuk a tűt a vénából vegyük ki a vérgyűjtő vákuum
csővet és teljesen lazítsuk fel az érszorítót. Ezután pár percig egy steril tampont szorítsunk a
szúrás helyére. Ha a kifejtett nyomás túl erős a tűnek a vénából történő kihúzása közben, akkor ez
a véna falának károsodását és a véna sérülését eredményezheti. Ebben az esetben haematoma
alakulhat ki a szúrás helyén. A leszorítást közvetlenül a tű eltávolítása után kell kifejteni.
35. Incontinencia- katéter

Az inkontinencia nem más, mint az akarattól függetlenül jelentkező, húgycsövön keresztül
történő vizeletvesztés.
A vizelet a nap folyamán a vesék által kiválasztott, folyadék, melyben a felesleges elektrolitok
és anyagcseretermékek oldódnak fel és ürülnek ki a szervezetből. Ezt a folyadékot a vesék
választják ki és kerül a húgyvezeték által a húgyhólyagba. A húgyhólyag szöveti felépítés
teszi lehetővé, hogy a telítődés folyamán megnyúljon. A vizelet ürülését a húgyhólyag és a
húgycső között található záróizom segít, hogy csak a kellően telt állapot után ürüljön a vizelet.
A húgyhólyag záróizmán kívül a vizelettartásban nagy szerepet játszik a gátizom. Annak
meggyengülése vizeletszivárgást okoz.
Fajtái:
Stressz vagy terheléses inkontinencia: Az oka a záróizom csökkenése. Általában fizikai
terhelésre jelentkezik.
1. Reflex inkontinencia: Az inger nélküli vizeletcsepegést neurogén betegség okozza.
2. Túlfolyásos inkontinencia: Vizeletelfolyási akadály miatt a hólyag nem ürül
megfelelően. A visszamaradó vizelet csepegve ürül.
3. Késztetési inkontinencia: Heves vizelési inger, mely nem elnyomható és
vizeletvesztéssel jár.
Az inkontinenciát, súlyosságától függően három stádiumba soroljuk.
I stádium – enyhe fokozat.
II stádium – hasűri nyomás fokozódására vizelet ürül
III stádium – nyugalomban is fennáll a vizeletcsepegés
Oka:
 Gyengült gátizomzat – túlsúly, szülés, nem kellő tekintettel történő nőgyógyászati
beavatkozások, méhsüllyedés, menopauza
 Férfiaknál prosztata-betegségek – megnagyobbodás, rák, gyulladás
 Gyógyszerszedés
 Székrekedés
 neurózis
 felfázás
 gerincvelői sérülés
Kezelése:
1. Intim torna – a gátizom erősítése: A medencefenék izmainak megerősítésére és a
záróizmok megerősítésére az úgynevezett Kegel-gyakorlatok a legjobbak.
2. Biofeedback technika: Szakorvos által felírható készülék. Mely az intimtorna alatt fény
vagy hangjelzést ad, ha a megfelelő izmoknál történik az összehúzódás.
3. Hólyagtorna: A torna alkalmával megtanulható, hogy a vizelési inger megjelenését
követően a vizelést késleltetni tudjuk.
4. Elektrostimuláció: Hüvely, vagy végbélkúpokba szerelt elektródák segítségével
elektromos árammal történő stimulálás.
5. Toilett tréning: Ez főleg idős, vagy demens betegeknél alkalmazzák. A vizeletürítést nem
a vizelési inger után, hanem fixen 2-4 óránként történik.
6. Életmódbeli változtatások a folyadékbevitel és étkezés terén: Vízhajtó hatású italok
csökkentése, kávé, alkohol
7. Gyógyszeres kezelés
8. Műtét:
Gyakorlat - katéterezés
Előkészítés:
– 2 db steril, különböző méretű katéter,
– 1 db vesetál,
– 1 db steril vizeletgyűjtő zsák,
– 1 db steril csipesz,
– steril vattagombócok,
– Octanisept (sze. Neomagnolos víz) a lemosáshoz,
– steril katéter olaj, steril Instillagél
– steril gumikesztyű,
– 2 db steril kémcső,
– 1 db gumi és textil lepedő,
– 1 db steril 10 ml-es fecskendő,
– katéter ballon rögzítéséhez aqua dest víz,
– steril katéter dugó,
– 2 ml-es steril fecskendő.
Kivitelezés női beteg katéterezésénél

– a beteget felvilágosítjuk a katéterezés szükségességéről és kivitelezéséről
– a katéterezéshez szükséges intimitás biztosítása
– megfelelő testhelyzet felvétele - előkészítés: a beteg a hátán feküdjön, alá a gumi és a textil
– lepedőt helyezzük, kérjük meg a beteget, hogy húzza fel a lábát
– kézfertőtlenítés, l steril gumikesztyű felhúzása
– a hüvelyk és a mutatóujjunkkal tárjuk fel a nagy és kisajkakat
– Octanisepttel átitatott steril vatta tamponokkal felülről-lefelé irányított mozdulattal töröljük le a
nagyajkakat, kisajkakat és a hüvelybemenetet minden törléshez külön vattacsomót használjunk
– jobb kezünkbe vegyük a katétert, ügyelve arra, hogy a katéter steril maradjon
– a katétert óvatosan az urethra nyílásához érintve rövid ideig várjunk, míg a záróizom görcse
oldódik majd, óvatosan kb. 3-4 cm mélyre vezessük be a katétert.
– állandó katéter fixálása esetén ballon felfújása, majd a katéter végét dugjuk össze a vizeletgyűjtő
zsákkal
– egyszeri katéterezés esetén, a megfelelő mennyiségű vizelet lebocsátása után óvatosan húzzuk ki
a katétert
– ha a beteg katéterezése terápiás jelleggel történik a vizelet lebocsátása, vagy a hólyagba jutatott
gyógyszer beadását követően a katétert eltávolítjuk
– újra fertőtlenítsük a húgycső nyílását
– mérjük le a vizeletet, ha szükséges, küldjünk belőle vizsgálatra.
– a használt eszközöket rakja helyre
– vegyük le a kesztyűt, mossunk kezet
– dokumentáljuk az eseményt
36.Ritmuszavar- LMWH adása /vérhígító/
Az ember élete során többször előfordulhatnak kisebb ritmuszavarok, leggyakrabban normál ütem
feletti dobbanások, melyeket sokszor meg sem érzünk. A szívritmuszavar vagy más néven aritmia
kezelésére akkor van szükség, ha panaszokat okoz, amelyek igen változatosak lehetnek: a
szívdobogás-érzéstől az eszméletvesztésig.
Az aritmia (más néven dysrhythmia) szabálytalan vagy rendellenes szívverés .

 Szupraventrikuláris aritmiák: A pitvarban (a szív felső kamráiban) kezdődő
aritmiák. A „Supra” jelentése a fenti. A „kamrai” a szív vagy a kamrák alsó kamráira
utal.
 Kamrai aritmiák: A szívkamrákban (a szív alsó kamráiban) kezdődő aritmiák.
 Bradyarrhythmiák: Lassú szívritmusok, amelyeket a szív vezetési rendszerének
betegségei okozhatnak, például a sinoatriális (SA) csomópont, az atrioventricularis
(AV) csomópont vagy a HIS-Purkinje hálózat.
Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján
tachycardiáról (magas pulzus), bradycardiáról (alacsony pulzus) vagy extrasystole-ről (extra
szívdobbanásról) beszélhetünk.
Extrasystole (extra szívdobbanás)

A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extrasystole) tulajdonképpen egy extra
dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett
jelentkezik.
Az extrasystole lehetséges okai lehetnek:
 magas koffeinfogyasztás
 dohányzás
 túlzott stressz, szorongás
 droghasználat
 várandósság
 jelentős alkoholfogyasztás
 bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer
(ezekről a szakorvossal kell egyeztetni)
 alacsony káliumszint
A szívritmuszavar általános tünetei

 mellkasi fájdalom
 mellkasi remegés
 légszomj
 szapora szívverés
 lassú szívverés
 szédülés, esetenként ájulás
A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik
 60 évnél magasabb életkor
 cukorbetegség
 egyéb szívpanaszok és a magas vérnyomás
 pajzsmirigybetegség
 krónikus tüdőbetegség
 alvási apnoé
 mértéktelen alkoholfogyasztás
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus

szívritmust eredményeznek. Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a
kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a
vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert
kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.
 Anamnézis
 Fizikális vizsgálat, pulzus tapintása, vérnyomás mérése, hallgatózás
 Nyugalmi EKG
 Szívultrahang
 Holter EKG
 Laborvizsgálat
 Egyéb vizsgálatok: nyaki-pajzsmirigy illetve hasi ultrahang, röntgen, CT, MR, 24 órás
vérnyomásmérés, endokrinológiai konzílium, tüdőgyógyászati konzílium, hematológiai
konzílium.
Kezelése:
szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, pajzsmirigy kezeléssel, vaspótlással, a szervezet
ion háztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval.
Gyakorlat - LMWH adása /vérhígító/
A kis molekulasúlyú heparinok (LMWH) előretöltött injekció formájában vannak. Az injekciót
fertőtlenített bőr alá kell beadni. Általánosan hasfalba kel szúrni az injekciót, de indokolt esetben a
combba és a felkarba is adható. Alapvető szabály azonban, hogy mindig bőr alá kell szúrni, és
célszerű nem minden alkalommal ugyan oda injektálni. Nem szívjuk vissza!!
Mikor alkalmazzuk?
 vénás trombózis megelőzésére
 a vénában, vagy a tüdőben kialakult vérrög okozta állapot kezelésére
 gyors hatás elérésekor (pl.: véralvadásgátlást igénylő betegség felismerésekor)
 ha átmeneti véralvadásgátlásra van szükség (pl.:műtét után)
 terhesség/szoptatás alatt (a heparin az egyetlen véralvadásgátló, amely nem jut át a
méhlepényen és nem választódik ki az anyatejben sem!)
 időskorban fekvőbetegeknél
 ha nem megoldható a véralvadásgátló szájon át történő bejuttatása
Vérhígító fajták:
 Fraxiparin
 Heparin
 Clexan
Az injekciózás előkészülete: / mindenből 2 db-ot készíteni a tálcára!

 kesztyű, szájmaszk
 vesetál
 fertőtlenítőszer
 injekció Pl. Clexan
 tűledobó tartály
 Pur-Zelin lap
Dokumentásió!!! / nap, óra, mit adtam be és aláírni!
Az injekció beadása
 A betegnek elmondani mit fogok csinálni.
 Kézmosás, fertőtlenítés
 A beteg karjának fertőtlenítése /behatási idő megvárása, ez a flakonon van, minden
fertőtlenítőnek más és más.
 fogjon össze a hüvelyk-, és mutatóujja közé egy bőrredőt
 szúrja a tűt teljes mélységében merőlegesen (90°) a bőrredő egyik alkalmas szegletébe
 adja be a fecskendőben található összes gyógyszert, várjon legalább 3-5 mp-et, majd húzza ki
a tűt.
 a Pur-Zelint helyezze a szúrás helyére.
37.Nyelési zavar- nasogastrikus szonda levezetése
Reflux: Bár az előfordulási arányra vonatkozóan csak becslések vannak, az biztos, hogy a reflux
az elhízás és a mozgásszegény életmód terjedésével egyre több embert érint világszerte. A
betegség alapját az jelenti, hogy míg normális esetben a nyelőcső alsó szakaszán elhelyezkedő
záróizom csak a gyomor felé haladó falatokat engedi tovább, addig bizonyos esetekben - hasűri
nyomás hatására - visszafolyás is bekövetkezhet. Az így visszajutó gyomortartalom savtartalma
marja, égeti a nyelőcsövet, ezáltal nyelési problémákat is okoz. Szövődményként kialakulhat
ráadásul nyelőcsőgyulladás, heges szűkület, valamint az úgynevezett Barett-nyelőcső is, amely
akár rosszindulatú daganattá is fejlődhet az évek folyamán. A reflux legjellemzőbb tünete a
gyomorégés
Pajzsmirigygondok:A pajzsmirigy egy pillangóalakú szerv, amely a légcső és a gége előtt

kétoldalt helyezkedik el. Az általa termelt hormonok (T3, T4) gyakorlatilag az egész szervezet
működésére jelentős kihatással vannak. Az ásványi anyag nélkül /jód/ a pajzsmirigy
megnagyobbodhat, illetve göbök képződhetnek rajta, ami egyaránt előidézhet nyelési panaszokat.
A szerv rosszindulatú elváltozásai viszonylag ritkák, fontos azonban, hogy ezek a daganatok igen
tünetszegények, sokszor pedig éppen a látszólag ok nélkül fellépő rekedtség és nyelészavar lehet
az a tünet, amely felhívja a figyelmet a veszélyes kórra. A ráktípusok között szintén előidézhet
hasonló gondokat például a gégerák és a nyelőcsőrák.
Idegrendszeri problémák: Idősek körében a demencia vagy a Parkinson-kór egyik tüneteként is

jelentkezhet nyelési nehézség, aminek következtében a légutakba kerülő nyál és ételmaradványok
fulladást, köhögést, szélsőséges esetben akár tüdőgyulladást is előidézhetnek. A többnyire fiatal
felnőtteknél fellépő szklerózis multiplex (SM) nem más, mint a központi idegrendszer
fehérállományának gyulladásos betegsége. A Magyarországon is több ezer embert érintő kórkép
tünetei ilyen különbözőek lehetnek, függően attól, hogy a gyulladásos góc az idegrendszer mely
területét érinti. Érzékelési zavarok esetén a páciens beszéde lelassulhat, érthetetlenné válhat,
valamint beszéd közben nyelési nehézségei is adódhatnak. Az SM nem halálos, de rokkantsághoz
vezet, így jelentősen rontja az életminőséget.
Gyakorlat - nasogastrikus szonda levezetése

Mi a nasojejunalis táplálás lényege:
Endoscopos vagy radiológiai kontrol mellett a jejunumba (vékonybél 3. kacsába) helyezett
tápszondán át folyékony táplálék bejuttatása a részlegesen vagy teljesen működő béltraktusba.
Beavatkozás célja:
A klinikai leromlás, tápanyag- hiány állapot megszüntetése és ennek következtében fellépő
komplikációk (infectio veszély, elhúzódó sebgyógyulás, tápanyag felszívódási zavar, postoperatív
komplikációk, gyógyszeres kezeléssel szembeni csökkent tolerancia) kivédése.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorral történik, ezért a vizsgálat előtt 6–8 órával szilárd étel, 4 órával pedig
folyadék sem fogyasztható.
Vizsgálat menete:
A beteg a beavatkozás előtt iv. sedatívumot kap. Garatérzéstelenítést követően a szondát orron át a
gyomorba vezetjük. Gastroscopot a száj-garat üregen át a gyomorba vezetjük és endoscopos
kontroll mellett a szondát a pyloruson (gyomor kimeneti szájadéka) át a patkóbél lumenébe, majd
a felső vékonybél 3. kacsába toljuk. Gastroscopot eltávolítjuk, a szonda helyzetét rtg. segítségével
ellenőrizzük, majd a szondából a vezetődrótot eltávolítjuk. A szondát a beteg orrához rögzítjük.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A beavatkozás után panaszmentesség esetén a szondatáplálás fokozatosan bevezethető (a tápszert
kezdetben higítva célszerű adagolni, és csak napokkal később ajánlatos áttérni a higítás nélküli
adagolásra).
A beavatkozás szövődményei:
Orr-garat nyálkahártya sérülés, sinusitis, szonda légutakba jutása, hányás.
A beavatkozás elmaradásának következményei:
Beteg állapotának rosszabbodása, csökkent ellenálló képesség, súlyos infekciók, decubitus
kialakulása, elhúzódó kórházi kezelés, postoperatív komplikációk kialakulása.
Lehetséges alternatív megoldások:
1. Nasogastricus szondatáplálás, ami hasonló kellemetlenségekkel jár, de hatása nem egyenértékű.
2. Teljes parenteralis táplálás – teljes értékű táplálás intravénás úton – csak nem működő
béltraktus esetén teljes értékű.
Beleegyezési nyilatkozat
Elutasító nyilatkozat
38. Angina pectoris- Nitroderm tapasz

Fő tünetek:
 hányinger
 verítékezés
 halálfélelem
 dohányzás
Vizsgálatok: ultrahang, mellkasröntgen, laboratóriumi tesztek a vérzsírok eloszlását illetően,

elektrokardiográf, szívkoszorú vizsgálat, valamint lehetséges szívkatéterezés során érfestéses
röntgentvizsgálatot vagy terheléses szívizotóp EKG vizsgálatot is végezni.
Indokolt lehet a 24 órás EKG monitoros (úgynevezett Holter monitor) vizsgálat is, ami a csendes
angina felfedésére használatos. Ekkor a panaszokat nem okozó, átmeneti oxigénhiányt lehet
feltérképezni a nap során.
Gyakorlat - Nitroderm tapasz
Nitroderm TTS 5 mg/24 óra Nitroderm TTS 10 mg/24 óra Nitroderm TTS
15 mg/24 óra /glicerin-trinitrát (nitroglicerin)/
A Nitroderm TTS transzdermális tapasz angina pektorisz (szívtáji szorító fájdalommal járó
szívkoszorúér-betegség) roham megelőzésére, gyakoriságának ritkítására és pangásos
szívelégtelenség kiegészítő kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény. A Nitroderm TTS
transzdermális tapasz tágítja az ereket, ezzel megkönnyíti a szív munkáját.
Felhelyezése
A törzs vagy felkar bőrének bármely területét választhatja. A bőr nem lehet sérült, irritált vagy
gyulladt. A tapasz megtapadását elősegítendő a bőr tiszta, száraz és szőrtelen, krémtől,
testápolótól, olajtól vagy hintőportól mentes legyen.
A kezelést általában a legkisebb hatáserősségű tapasszal (Nitroderm TTS 5 mg/24 óra

transzdermális tapasz) kell kezdeni, és az adagot fokozatosan kell emelni. A legtöbb ember
számára egy Nitroderm TTS 10 mg/24 óra transzdermális tapasz elegendő.
Általában naponta egyszer, reggel kell az új tapasz(oka)t a bőrre felhelyezni. Orvosa
megmondja, mikor távolítsa el a tapasz(oka)t bőréről, mivel naponta 8-12 órás (általában
éjszakára) tapaszmentes periódusok beiktatása ajánlott.
39. Tüdőgyulladás- Inhaláció

(alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
köpetürítés.
Kivizsgálása:
 mellkas röntgen
 laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, CRP, vörösvértest süllyedés)
Kezelése:
Antibiotikumok bakterális fertőzések esetén, illetve antivirális szerek, ha vírus sejthető a probléma
hátterében. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, kezdeti ágynyugalom és szükséges
lehet a tünetek kezelése is (pl köptetővel).
Adagolás módja
– kompresszoros porlasztó
– ultrahanggal működő porlasztó
A beteg előkészítése:
Elmagyarázzuk a betegnek és családtagjainak a beavatkozás lényegét és a terápia célját.
A beteget a betegszobában, vagy erre a célra kijelölt helyiségben kényelmes karosszékbe ültetjük.
A készüléket az asztalra tesszük.
– aeroszol készülék
– gyógyszer (orvos utasítása szerint)
– csutora
– fecskendő
– 0,9 %-os NaCl
A beteg megfigyelése a beavatkozás alatt:

– bőrszín
– légzés
– pulzus
Kivitelezés:
– eszközök előkészítése
– a beteget a betegszobában kényelmes karosszékbe ültetjük, a készüléket az asztalra tesszük
– mosson kezet
– a porlasztó tartályba előkészítjük az oldatot az orvos utasítása szerint
– egyszer használatos csutorát felhelyezzük
– a porlasztót a beteg kezébe adjuk
– bekapcsoljuk a készüléket
– a beteg a csutorát a szája elé tartja
– a terápiát figyelemmel kísérjük és segítünk a betegnek a helyes ki- és belégzési technika
kivitelezésében
– folyamatosan figyeljük a beteg állapotát
– kezelés időtartama 5-10 perc
– a készüléket kikapcsoljuk
Szövődmények
– köhögés
– cyanozis
– tachycardia
A szövődmények észlelése esetén az orvost haladéktalanul értesítjük.

Beavatkozás utáni teendők:
– a beavatkozás elvégzése után az eszközöket helyére tesszük,
– az eszközöket fertőtlenítjük,
– a beavatkozást a beteg ápolási dokumentációjába rögzítjük
7. Dokumentálás
7.1. Lázlap
7.2. Ápolási lap
40 Új beteg fogadása
1. A protokoll célja
Új beteg felvétele az osztályra. Tájékoztatása az osztályos és intézeti házirendről valamint az
előtte álló gyógykezelésről az ápolói kompetencia keretén belül.
2. Definíció/ alapvető megfontolások
Új beteg felvételére akkor kerül sor, ha a beteg sürgősségi vagy tervezett gyógykezelésre,
hosszabb vagy rövidebb időre, otthonából vagy szociális intézményből fekvőbeteg intézetbe kerül.
A kórházba kerülő beteg felvétele részben ügyviteli feladat, részben olyan tevékenységek sora,
melyekkel bevezeti az ápoló a beteget a kórház rendjébe. A beteg első benyomásai új
környezetéről a későbbiek számára döntőek. Az ápoló találkozik először a beteggel ezért a
szakmai szempontok mellett fontos az emberi hozzáállása is.
A beteggel való találkozás első percétől kezdve megfigyeléseket végzünk a későbbi ápolási
anamnézishez és állapotfelméréshez.
– az osztályra érkező beteget üdvözöljük, kölcsönösen bemutatkozunk,
– a beteget a kórterembe kísérjük, megmutatjuk ágyát, bemutatjuk betegtársainak,
– megmutatjuk az ágyához tartozó éjjeliszekrényt és a holmija tárolására használható szekrényt,
– ha a beteg igényli, segítünk kicsomagolni,
– a nővérhívó berendezést megmutatjuk, használatát elmagyarázzuk,
– megismertetjük a beteggel az osztály napi- és házirendjét,
– megismertetjük jogaival és kötelezettségeivel. Megkérjük, hogy töltse ki a „Tájékoztató az
egészségügyi ellátásban részesülő betegek jogairól” című nyomtatványt, mely a
betegdokumentáció részét képzi,
– tájékoztatjuk az intézet elérhetőségeiről (telefonszám, cím),
– tájékoztatjuk az igénybe vehető szolgáltatásokról,
– ha állapota lehetővé teszi, körbevezetjük az osztályon, bemutatva a különböző helyiségeket,
– felvesszük az ápolási anamnézist,
– megmérjük testsúlyát, testmagasságát. Megmérjük vérnyomását, hőmérsékletét. Megszámoljuk
pulzusát, légzésszámát. Vitális paraméterek megfigyelése.
– felvilágosítjuk az előtte álló aktuális vizsgálatokról, beavatkozásokról az ápolói kompetencia
keretein belül, elkészítjük megfigyeléseink alapján a személyre szabott ápolási tervet.
6. Dokumentálás:
6.1. Ápolási dokumentáció
6.2. Lázlap
6.3. Tájékoztató az egészségügyi ellátásban részesülő betegek jogairól.
41. GYÓGYSZER 9-es szabálya
1. A megfelelő betegnek
Személyazonosítás! Másnak felírt gyógyszert a beteg az otthonában se szedjen, és saját
gyógyszerét se adja másnak.
2. A megfelelő gyógyszert
Az első elrendelés alkalmával az ápoló össze hasonlítja a beteg gyógyszerlapját az orvos
utasításával. A gyógyszer beadásakor a gyógyszer dobozának feliratát a gyógyszerlap
adataival. A gyógyszer nevét az ápoló háromszor ellenőrzi gyógyszerelés során:
 mielőtt a dobozt leveszi a polcról,
 amikor a rendelt gyógyszert kiveszi a gyógyszertartóból,
 amikor a gyógyszert visszahelyezi a helyére
3. A megfelelő módon:
Szájon át, parenterálisan, szondán, rectalisan stb.
Gyógyszerosztás közben biztosítson magának nyugodt környezetet!
4. A megfelelő időben
– terápiás vérszint fenntartása
– étkezéshez igazított gyógyszerbevétel
5. A megfelelő dózisban
 átszámítási feladatok növelik a hiba lehetőséget
 standard mérőeszközökkel végezzük el a kimérést pl. mérőkanál, mérőpohár,
fecskendő
 tabletták eltörésének szabályai
6. A megfelelő formában
Szirup, kúp, kapszula, tabletta, por stb.
7. A megfelelő reakció
Elérte-e a kívánt hatást, pl. vércukorszint, vitális paraméterek stb.
8. A megfelelő cselekvés
Gyógyszeres terápia indikációját ismerni kell, pl. vírusellenes szer nem megfelelő bakteriális
fertőzésre
9. A megfelelő dokumentáció
A beadott gyógyszert dokumentálja az osztályon szokásos módon! (gyógyszer jelölése a lázlapon)
Figyelje meg, referáljon a kezelő orvosnak és dokumentálja a beadott a beadott gyógyszerek
hatásait, mellékhatásait!
Gyógyszeralkalmazással járó tévedések megelőzésének lehetőségei

• Olvassuk el a gyógyszer címkéjét!
• Kérdezzük meg, hogy a betegnek egyszerre valóban több ampullát vagy tablettát kell beadni?
• Figyeljünk a hasonló nevű készítményekre!
• Ellenőrizzük a tizedesvessző helyét!
• Kérdezzük meg, hogy mi az oka a dózis hirtelen és jelentős emelésének?
• Új, ismeretlen gyógyszer rendelésekor konzultáljunk az orvossal!
• Ne adjunk be olyan szert, amit az orvos nem hivatalos nevén rendelt!
• Ne betűzzünk ki olvashatatlan utasításokat!
• Azonos nevű betegek ismerete!
• Ne keverjük össze az egyenértékű mértékegységeket!
42. Kiszáradás-infúzió
A kiszáradás (lat. exsiccosis) vagy dehidratáció nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés,

illetve elégtelen folyadékbevitel következtében kialakuló kórkép. Súlyossága a só- és vízvesztés
mértékétől függ. Kezelésének célja a víz- és sóháztartás helyreállítása.
A víz elsősorban a gyomor-bélrendszeren át, felszívódással jut a szervezetbe, és a vesék által
kiválasztott vizelettel, a légzőrendszeren keresztül, illetve a bőrön keresztül izzadással távozik
onnan.
Hogyan vesztünk folyadékot? vizeletürítés révén, hányással, hasmenéssel, izzadással,
kilégzéskor
A kiszáradás tünetei A dehidratáció korai fázisában nincsen jellemző tünet vagy jel, esetleg az
ajak kiszáradása, a szomjúságérzet. Egyéb tünetek az enyhébb dehidratáció: a bőr száraz és meleg,
az illető szédül, a karokban, lábakban görcsös érzés lehet. A kiszáradás fokozódásával a tünetek is
felerősödnek:
– az arc kipirul,
– gyengén tapintható pulzus, alacsony vérnyomás;
– gyorsabb pulzus,
– a vizelet sötétsárga (koncentrált),
– kevesebb vizelet ürül,
– a szemek besüppedtek,
– babákon besüpped a kutacs a fejtetőn,
– a megcsippentett bőr elveszti rugalmasságát, lassan tér vissza az eredeti helyzetébe,
– irritabilitás, álmosság,
– szokatlan, irracionális viselkedés
– síráskor nincs könnyezés
Szövődményei: Sokkhoz, trombózishoz, görcsrohamokhoz halálhoz is vezethet, illetve

vesekárosodást okozhat.
Ezért a súlyos kiszáradás azonnali kórházi kezelést, az elvesztett ásványi anyagok és folyadék
infúziós pótlását igényli.
Kiszáradás idős korban:Időskorban lecsökken a szomjúságérzet, és egyes gyógyszerek szedése
is gátolhatja a szomjúságérzet kialakulását. Romlik a vese folyadékmegtartó képessége, ezért a
vizelettel több víz ürül ki a szervezetből.
Mivel az idősek hajlamosak megfeledkezni az ivásról, célszerű naponta többször folyadékkal
kínálni őket, és gondoskodni arról, hogy folyamatosan legyen a közelükben folyadék.
Gyakorlat - Infúzió
A folyamat leírása: Szakdolgozói tevékenység
1. előkészítjük a következő eszközöket:
– infúziós folyadék, infúziós szerelékek, infúziós kosár,
– gyógyszerek, steril tűk, fecskendők,
– karleszorító gumi,
– bőrfertőtlenítő, törlés,
– két darab, az infundálni kívánt folyadék típusának megfelelő méretű – és egy darab kisebb
perifériás kanül, steril tűk,
– steril fedőkötés,
– egyszer használatos kesztyűk,
– vesetál,
– kéz alátét,
– infúziós állvány.
2. Végezzünk higiénés kézfertőtlenítést.
3. Orvos rendelés szerint (lázlap) elkészítjük az infúziót:
– az üvegpalackot infúziós kosárral látjuk el,
– fertőtlenítjük a palack gumidugóját,
– hozzáadjuk az infundálni kívánt folyadékhoz az esetleges gyógyszereket,
– steril infúziós szerelékkel látjuk el a palackot, majd légtelenítjük,
– a beteg adatait, valamint a hozzáadott gyógyszer nevét és mennyiségét tartalmazó címkével
látjuk el az üveget.
4. Azonosítjuk a beteget (szólítsuk a nevén, eszméletlen vagy zavart beteg esetén ellenőrizzük a
betegazonosító karszalagot)
5. Előkészítjük a beteget
– tájékoztatjuk a beteget a beavatkozás lényegéről, menetéről, lehetséges szövődményeiről,
várható időtartamáról, az ápolói kompetencia keretein belül
– gondoskodunk az ürítés szükségletéről
6. Végezzünk higiénés kézfertőtlenítést, majd vegyünk fel gumikesztyűt.
7. Biztosítjuk a beteg kényelmét. Lehetőség szerint a nem domináns kar alá helyezzük a kar
alátétet.
8. Felkészülünk az infúzió beadásához. Ellenőrizzük az infúziós oldat címkéjét, valamint
ellenőrizzük az infúziós oldatot tartalmazó zsák, palack sértetlenségét ill. ellenőrizzük az oldatot
makroszkóposan.
9. Leszorítjuk a kart, fertőtlenítjük a bőrt, az orvos beszúrja a tűt, illetve a perifériás kanült
a vénába, ezek után csatlakoztatja az infúziót.
10. Felengedjük a leszorítást.
11. Rögzítjük a tűt, illetve a perifériás kanült, melynek fedőkötésén feltüntetjük a beszúrás
dátumát, valamint az orvos nevét.
12. Az orvos beállítja a cseppszámot.
13. Ellenőrizzük a szúrás helyét.
14. Felhívjuk a beteg figyelmét, hogy bármilyen probléma észlelése esetén azonnal jelezzen az
ápolónak, elérhető távolságba helyezzük a nővérhívót.
15. Az infúzió alatt és után folyamatosan obszerváljuk:
– a beteget: pulzust, vérnyomást
– az infúzióval kapcsolatban: nem ereszt-e a készülék, a cseppszámot, áramlik-e a folyadék, a tű
helyzetét
– panasz esetén orvosi rendelés szerint járunk el
16. Az infúzió befejezése után kihúzzuk a tűt, illetve a perifériás kanült.
17. Steril fedőkötéssel látjuk el a szúrcsatornát.
18. A hulladékot az előírás szerint kezeljük.
19. Dokumentáljuk a beavatkozást és az ápolói megfigyeléseket.
Az infúziós terápia szövődményei

Reakció, tünetek Kezelés
Érkörüli infiltráció:
a beszúrás helye körüli terület duzzadt, a 1. leállítjuk az infúziót, kihúzzuk a tűt
bőr elfehéredése észlelhető, fájdalmas 2. értesítjük az orvost
3. a kart nyugalomba helyezzük,
beborogatjuk
4. az orvosi rendeléseket teljesítjük
Phlebitis:
a véna felett a bőr meleg tapintatú, 1. leállítjuk az infúziót, kihúzzuk a tűt
fájdalmas, csík alakú pír jelentkezhet 2. értesítjük az orvost
3. a kart nyugalomba helyezzük,
beborogatjuk
4. az orvosi rendeléseket teljesítjük
Volumenterhelés:
nehézlégzés, köhögés, tachycardia, 1. a beteget Fowler vagy fél-Fowler
tachypnoe, megnövekedett vénás nyomás, helyzetbe fektetjük
szorongás 2. az orvost értesítjük, a rendeléseket
végrehajtjuk
3. ellenőrizzük a vitális paramétereket
Fertőzés:
a vénapunctio területén bőrpír, duzzanat, 1. leállítjuk az infúziót
fájdalom, testhőmérséklet emelkedése 2. értesítjük az orvost
gennyes váladékozás 3. az orvos rendeléseit végrehajtjuk
Vérzés:
az infúzió alatt a vénapunctio helye körül, 1. haematoma esetén az infúziót
illetve a katéteren, a tűn, csatlakozásokon leállítjuk,nyomókötést helyezünk a szúrás
keresztül jöhet létre, ha akaratlanul helye fölé és a beteg karját borogatjuk
megszakad az összeköttetés 2. az orvost értesítjük
3. ha mechanikai okból szakad meg az
összeköttetés,minél hamarabb helyreállítjuk
a tű és a szerelék kapcsolatát
Anaphylaxia:
ritka szövődmény, a beteg elsápad, 1. az infúziót leállítjuk, de a tűt nem húzzuk
végtagjai nyirkosak, szederjesek, pulzusa ki a vénából
szapora, légzése felületes 2. az orvost értesítjük
3. a beteget laposan fektetjük
4. vérnyomását, pulzusát ellenőrizzük
5. az orvos rendelései szerint járunk el
43. Gastritis – gastroscópia

A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamatát jelenti. Hátterében
több kiváltó ok is állhat. A köznyelvben a gyomorhurut kifejezést legtöbbször hasfájásra, a
gyomor tájékán jelentkező, krónikusan fellépő diszkomfortérzésre, étvágytalanságra használják.
A gyomorhurut kiváltó okai

1. Az akut gastritis, melyet elsősorban gyógyszerek, alkohol és baktériumok váltanak ki
2. A krónikus gastritis, mely autoimmun eredet, vagy Helicobacter pylori fertőzés révén alakul ki
3. Specifikus gyomorhurut (más betegségekhez társuló vagy ritka gastritisek)
Betegségek, amelyekhez a leggyakrabban társulhat gyomorhurut: Crohn-betegség, tuberkulózis
(tbc).
Tünetek:
 fájdalom a has felső részében
 hasi diszkomfort, feszülés, égő érzés, teltségérzés
 hányinger, hányás, véres hányadék vagy vérhányás
 vérszegénység, vashiány
Diagnózis:
Csak lokalizálni tudjuk a fájdalmat a has áttapintásával. Súlyos esetben a hasi ultrahang, esetleg
CT kimutathat gyomorfali elváltozást, de a legfontosabb vizsgálómódszer a gyomortükrözés.
Kezelése:
 A terápia egyrészt tünteti: fájdalomcsillapító, savlekötő, hányingercsillapító, a gyomor
motilitását fokozó gyógyszerek, vérzéscsillapító, a nyálkahártyát bevonó gyógyszerek
jöhetnek szóba, és folyadékpótlás történik.
 Fontos a kiváltó ok megszüntetése, szükség esetén antibiotikum adása (pl. Helicobacter
pylori fertőzés esetén).
 Gyomortükrözés során is lehet szükség vérzéscsillapításra.
 A beteg általános állapotának rendezése.
 A diétával kapcsolatban ma már megoszlanak a vélemények. Van, aki ajánlja a néhány
napos diétázást (főtt krumpli, pirítós, keksz, tea fogyasztást), mások ma már úgy vélik,
nincs szükség az étrend különösebb megváltoztatására. Ugyanakkor a tej és tejtermékek,
túl forró, fűszeres ételek, valamint az alkohol fogyasztása kerülendő a panaszok
enyhüléséig.
Gyakorlat- Gasztroszkópia
Az egységes beteg előkészítési technikák alkalmazása, olyan vizsgáló módszerek esetében,
amelyek a belső szervekbe való betekintést szolgálják, endoszkópos módszerekkel
Gastroscopia (gyomortükrözés)
Indikáció:
– epigasztriális fájdalom
– hányinger, hányás
– teltségérzet
– nyelési panasz
– mellkasi, szegycsont mögötti fájdalom vagy égő érzés
– reggeli rekedtség, gombócérzés a torokban, tisztázatlan eredetű krónikus
hörghurut
– vérszegénység, jelentős testsúly csökkenés
– tápcsatorna vérzés, idegentest lenyelése
Kontraindikáció:
– nyelőcső szűkülete vagy külső kompressziót okozó inoperábilis nyaki daganat.
– mellkasi térszűkítő folyamatok, mellkasi deformitások.
– a beteg rossz általános állapota vagy aorta ascendens ismert aneurismája.
Kivitelezése:
– ismertetjük a beteggel a beavatkozás lényegét, menetét
– a vizsgálat előtti este a beteg könnyű ételt fogyaszthat, a vizsgálat reggelén éhgyomorra marad
– a vizsgálat előtt a műfogsort kivetetjük vagy kivesszük a beteg szájából és biztonságos helyre
tesszük. A beteget a dokumentációjával az endoscopos laborba kísérjük/ szállíttatjuk betegkísérő
segítségével
– az ott dolgozó team a vizsgálatot elvégzi (a megfelelő protokoll szerint)
– ha terápiás beavatkozás nem történt, a beteg a vizsgálat után, kis idő elteltével ehet
– ha biopszia és garatérzéstelenítés történt, akkor két óra várakozás után fogyaszthat ételt
– ápolási lapon dokumentáljuk a beavatkozást és megfigyeléseinket
44. Crohn- sztómazsák csere
A Crohn-betegség autoimmun eredetű gyulladásos bélbetegség, amely általában hasmenéssel,
véres hasmenéssel, hasi fájdalmakkal jár. A gyulladás jellemzően a vékonybél utolsó szakaszát és
a vastagbelet érinti, de megjelenhet a tápcsatorna más szakaszán is - a szájtól egészen a
végbélnyílásig.
Tünetei: 1. Bélrendszeri tünetek:

 krónikus vizes vagy véres-nyákos hasmenés
 alhasi görcsös fájdalom (elsősorban jobb oldalon)
 étvágytalanság, fogyás
 fáradékonyság
 hőemelkedés, láz
 ritkábban puffadás, hányinger, hányás
 végbélrepedés, végbélsipoly
2. Bélrendszeren kívüli tünetek:
 ízületi tünetek
 bőrelváltozások
 szemproblémák
 máj-, vesebetegségek
 epe-, vesekövesség
 tromboembólia
Oka: nem igazán ismert..

 Immunrendszer. A kutatók szerint egy korábbi vírusos vagy bakteriális fertőzés állhat a
betegség hátterében.
 Öröklődés
 Életkor: fiatal korban, leggyakrabban 20 és 30 éves kor között diagnosztizálják.
 Lakóhely. ipari-vegyi övezetben
 Dohányzás
A Crohn-betegség kezelése
A kezelés történhet gyógyszeresen, táplálékkiegészítők alkalmazásával, illetve műtéti
beavatkozással.
Gyakorlat – Szótma zsák csere

A sztóma a hasfalra kivezetett mesterséges nyílás, melyen keresztül távozhat a vizelet és a széklet.
A stoma lehet ideiglenes vagy végleges. A vendégnyílás nagy lelki terhet okoz a pácienseknek,
gyakorlati használata azonban könnyen elsajátítható. Bizonyos betegségek, mint például
daganatok, gyulladásos bélbetegségek, húgyrendszert érintő betegségek szövődményeként az
ürítés folyamata károsodást szenvedhet, ennek kezelésére alakítja ki a sebész szakorvos a sztómát.
A sztóma körülbelül 6-8 héttel a műtét után nyeri el végleges formáját. A sztómára úgy nevezett
sztóma-, vagy bélsárzsákot helyeznek, melynek alkalmazását eleinte a sztómaterápiás nővér
segítségével végzi el a beteg. A vizelet kivezetésére úgynevezett urosztómát alakít ki a sebész.
2 fajtáját különböztetjük meg: létezik egy- és kétrészes változat is. Az egyrészes sztómazsák
esetén a sztómára helyezik a zsák öntapadós nyílását, a hidrokolloiddal ellátott felület biztosítja a
megfelelő rögzülést. Kétrészes zsák során a sztómára egy alaplapot helyeznek, és erre lehet
rápattintani a zsákot. A kétrészes sztómazsák esetén a sztóma kevésbé van kitéve irritációnak,
mivel nem kell gyakran cserélni az alaplapot.
A sztóma kezelésére gondos figyelmet kell fordítani. Főként a műtétet követő időszakban
alakulhat ki gyulladás és ödéma a környékén, a zsákcsere hatására a sztóma vérezhet és irritálttá
válhat. A hasfal meggyengülése következtében a sztóma mellett sérv is kialakulhat, melyet
sebészeti úton kezel a szakorvos.
A sztómazsák cseréjét mindig steril környezetben végezze! A sztóma környékét alaposan tisztítsa
meg lemosó folyadékkal és törölje szárazra. Hidratáló krémet nem tanácsos használni, ugyanis a
sztómazsák rögzítését megnehezíti. A sztómazsák tapadófelszínét pontosan vágja ki, és az
illesztést elősegítő pasztával a sztómazsákot kíméletesen tudja a sztómán elhelyezni.
45. Lábszárfekély- sebváladék

A lábszárfekély egy hosszan tartó, krónikus sebesedés, amely több, mint 2 hét alatt gyógyul meg.
Általában az alsó végtag belső részén alakul ki, a boka fölött.
A fekély tünetei közé tartozik a fájdalom, a viszketés és az érintett láb bedagadása. Adott esetben a
bőr akár el is színeződhet vagy megkeményedhet a fekély körül, valamint kellemetlen szagú
váladék is termelődhet az érintett részen.
Oka: Vénás keringési elégtelenség, Artériás érelzáródás:, Neurotrófiás zavarok például

cukorbetegség következtében
Kockázati tényezők:
 túlsúlyosság, amely növeli az erekben lévő nyomást
 járási problémák, ami miatt elgyengülnek a vádli izmai és romlik a láb visszereinek
keringése
 korábbi mélyvénás trombózis, mivel a vérrögök a láb ereit és képesek károsítani
 visszerek, amelyek a rosszul működő erek miatti bedagadt és megnagyobbodott vénák
 korábbi lábsérülés, mint például csonttörés, ami növeli a trombóziskockázatot és járási
nehézségeket okozhat
 korábbi lábműtét, például csípő- vagy térdprotézis, ami miatt csökken a mozgási képesség
 időskor, mivel általában az idősödéssel a mozgás is csökken, különösen krónikus ízületi
gyulladás következtében
Tünete:
 bedagadt boka (ödéma)
 a bőr elszíneződése és elsötétedése a fekély körüli bőrön
 bőrkeményedés a fekély körül, ami kemény érzetűvé teszi a lábat
 nehézlábérzés
 fájdalmas vagy bedagadt lábak
 vörös, réteges, pikkelyes és viszkető bőr a lábon (visszeres ekcéma)
 bedagadt és megnagyobbodott vénák a lábon (visszér)
 kellemetlen szagú váladékszivárgás a fekélyből
A fekélyek hajlamosak arra, hogy bakteriális fertőzést kapjanak. Ennek a tünetei az alábbiak
lehetnek:
 erősödő fájdalom
 zöld vagy kellemetlen váladékszivárgás a fekélyből
 vörös és bedagadt bőr a fekély körül
 láz vagy hőemelkedés
 a fekély kellemetlen szaga
Vizsgálata: Angiológus doppler vizsgálattal
Kezelése: 3-4 hónapon belül lehet gyógyítani.

1. A kezelés első lépése, hogy eltávolítsunk minden esetleges elhalt részt a fekélyből és
megfelelően leápoljuk a sebet. Ez már önmagában sokat segít abban, hogy begyógyuljon a
fekély.
Egy egyszerű, nem ragadós kötést szoktak alkalmazni, hogy befedjék a sebeket. Ezt általában
hetente egyszer cserélni kell.
2. Lábszárfekély kompressziója:
az érintett lábat egy laza kompressziós szalaggal szokás körbetekerni. Ez a szalag arra jó, hogy
összeszorítsa a lábat és segítse a vér folyását a lábakból a szív felé.
A kompressziós bandázst heti egyszer szokták cserélni, a kötéssel együtt.
3. Fájdalomcsillapító
Gyakorlat – Sebváladék
A sebkezelés során a seb keletkezéséhez vezető és azt fenntartó folyamat rendezése, valamint
a seb gyógyulásához szükséges, ideális környezet megteremtése történik.
Higiénia
• A kötéscsere előtt vegye le az ékszereit (gyűrű, karkötő, óra), dörzsölje be kezét alkoholos
kézfertőtlenítőszerrel vagy mosson alaposan kezet szappannal és meleg vízzel, majd szárítsa meg
a kezét.
• Vegyen fel egyszer használatos kesztyűt.
• Ha közvetlenül a sebhez kell érnie, használjon steril kesztyűt.
• Ha a jelenlévők közül valaki beteg, vegyen fel maszkot a kötéscsere idejére.
• Lehetőség szerint fogja össze a haját, illetve takarja kendővel/egyszer használatos sapkával.
• A kötéscsere során lehetőleg ne beszéljen, megelőzve ezzel a baktériumok közvetlen sebbe
jutását.
• A fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a kötéscserét lehetőleg ne egyedül végezze.
A kötés cseréje
Mielőtt elkezdi a kötéscserét, tisztítsa meg a felületet!
Készítse elő a szükséges eszközöket: szemeteszacskó, sebtisztító oldat (ha nem áll rendelkezésre,
akkor fiziológiás sóoldat vagy tiszta vezetékes víz), steril hajtogatott gézlap, steril kötszer(ek),
szükség esetén kötésrögzítő.
Kötszer eltávolítása
• Dörzsölje be kezét alkoholos kézfertőtlenítőszerrel vagy mosson alaposan kezet szappannal és
meleg vízzel, törölje szárazra, majd vegyen fel egyszer használatos kesztyűt.
• Óvatosan távolítsa el a kötszert a sebről. Ha a kötszer a sebhez tapadt, semmiképp ne tépje fel,
hanem óvatosan nedvesítse be (sebtisztító oldattal, fiziológiás sóoldattal, vagy tiszta vezetékes
vízzel), hogy könnyebben el tudja távolítani.
• Távolítsa el a használt kötszert és helyezze a szemeteszacskóba.
• Vegye le a kesztyűt. Ezután dörzsölje be kezét alkoholos kézfertőtlenítőszerrel vagy mosson
alaposan kezet szappannal és meleg vízzel, törölje szárazra.
A seb tisztítása
• Dörzsölje be kezét alkoholos kézfertőtlenítőszerrel vagy mosson alaposan kezet szappannal és
meleg vízzel, törölje szárazra. Vegyen fel tiszta nem-steril kesztyűt.
• Nedvesítse be a gézlapot sebtisztító oldattal (ha nem áll rendelkezésre, akkor fiziológiás
sóoldattal, vagy tiszta csapvízzel). Sebtisztító oldat használata esetén tartsa be a gyártó használati
utasításait.
• A tisztítást kezdje a seb közepétől és körkörös mozdulatokkal haladjon kifelé.
Tisztítsa meg a seb környékét is kb. 2-3 cm szélességben.
• Ne nyomja erősen és ne dörzsölje a seb területét, mert ez károsíthatja a frissen képződött
szöveteket.
• Soha ne törölje a sebet kívülről befelé, mert így baktérium kerülhet a sebbe.
• Ellenőrizze, hogy a seb és környéke nincs-e kipirosodva, megduzzadva vagy nem érez-e
kellemetlen szagot.
• A seb tisztítása után vegye le a kesztyűt és tegye a szemeteszacskóba az eltávolított kötszerrel
együtt.
• Mosson vagy fertőtlenítsen ismét kezet.
A kötszer felhelyezése: intelligens kötszerek használat
 Alginátok.
 Légáteresztő habkötszer.
 Légáteresztő hidrokolloid.
 Impregnált kötszerek.
 Sebkitöltő zselét tartalmazó hidrogél.
 Kenőcsös sebfedő háló.
 Filmkötszer.
 Szívó-öblítő kötszerek.
 Nem szőtt sebfedő lap
 Többrétegű sebfedő párna.
 Szigetkötszer.
46.Influenza- lázcsillapítás
Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az
orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti
fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező
légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek, nagyobb közösségekben
/tömegközlekedés, iskola, munkahelyek, stb./ gyorsabb a tejedése
Tünetek: levertség, hányinger, végtagfájdalom, hidegrázás, magas láz, torokfájás, mellkasi
égő érzés, orrfolyás, , borzongás
A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi

égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel
járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A
betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap
múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A bronchitis
(hörghurut) és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes
gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha
hetekig is fennállhat.
A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a
vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a
gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál
azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz
vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat,
szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az
alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.
Kezelése: maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A

súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy
naproxent szedhetnek.
Megelőzése: védőoltás, immunerősítés
Gyakorlat – lázcsillapítás Priznic - átmelegedő borogatás!!!

LÁZ:(febris) egy tünet, testhőmérséklet rendellenes emelkedése, melyet az agyban a
hypotalamusz hőközpontja okoz, azzal, hogy a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg
megváltoztatja. A szervezet természetes védekező reakciója
Nőveli a pulzust, légzésszámot
Normálisnál magasabb hőmérséklet hyperthermia, fokozatai: Hőemelkedés (subfebrilitas) 37-38
°C
Magas láz (pyrexia): 39-40 °C
Túl magas láz (hyperpyrexia): > 40 °C
Normálisnál alacsonyabb hőmérséklet, a hypothermia fokozatai:

Enyhe: 33,1-36 °C
Mérsékelt: 30,1-33 °C
Súlyos: 27-30 °C
Aggasztó: < 27 °C
Típusa:
1. Állandó láz (febris continua), a hőmérséklet tartósan 38 °C felett, ingadozás l °C alatt marad.
2. Ingadozó láz (febris remittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, nincs láztalan állapot.
3. Ugráló láz febris mtermittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, 37 °C alá is esik a
hőmérséklet, tehát láztalan állapot is van.
4. Visszatérő láz (febris recurrens), napokig tartó láztalan és lázas állapotok jellemzik.
5. Váltóláz (febris undulans), lázas és láztalan időszakok álmák fent, szabályosan, 24 • órán túl.
A hőmérőzés technikája, kivitelezés:
köppenytemperatúra: a szervezet külső felszínén mért hőmérséklet.
honaljárokban(10 perc)
-szájban( bőrbetegség esetén,3 perc
0,3 c-t le kell venni az értéákből)
magtemperatúra: a szervezet belső hőmérséklete
-húgyhólyagban
végbélben( 5 perc,-0,5 c-t le kell venni az értékből)
Lázcsillapítás módjai:
-gyógyszeres :hőcsökkentő gyógyszerek alkalmazása ( lazcsíllapítok alkalmazása orvosi
utasításra.
-fizikális: hütőborogatás, hütőfürdő, kombinált borogatás=gyógyszeres, fizikális borogatás
Eszközök: -jégtömlő=egyszer használatos, + kell egy párnahúzat
-hütőfürdő=kád vizhőmérő+törölköző+ betegszállítás eszköz
-borogatás= törölköző+ tál víz+gumilepedő+ágyvédelem+szárazlepedő+ törölköző
Kivitelezés:
-lázmérés-életjelek(bőrszín,remegés)-beteg közérzete-láz behatározása pl:hőemelkedés,magas
láz
BOROGATÁS Priznic!!!
Egész test borogatás,vagy részborogatás. A test alá ágyvédelmet teszünk. A tálba 15 fokos vizet
készítünk. A kezelendő testrészre felhelyezzük a vizes ruhát. Szárazzal fedjük. 20 percenként
cseréljük a vizes ruhát. Ha lement a láza, száraz ágynemű, ruházat.
+dokumentáció
SZABÁLY: Csak ép bőrre szabad használni a borogatást. Nedves (kb. 22 fokos vízzel) ruhát
szárazzal fedni. A borogató ruha anyaga puha anyagú legyen, varrott szélei ne érintkezzen a beteg
bőrével. Ráncmentes ágyvédelem kell.
47. 44. Ileus /bélelzáródás/- colostoma- zsákcsere

Bélelzáródásról (ileus) akkor beszélünk, ha a bélben valamilyen akadály miatt a salakanyag nem
tud továbbhaladni. Az akadály az esetek 80%-ában mechanikus, 20%-ában bénulás.
Tünete:
 Hasi fájdalom, amely kezdetben görcsös, időszakosan jelentkező, később állandósul.
 Emellett hányinger és hányás jelentkezik, amely teljes bélelzáródásban ismétlődik, nem
szűnik, és székletet is tartalmazhat.
 Kezdetben jelentkezhet hasmenés, majd a széklet és szelek teljes hiánya lehet jellemző.
Kísérő tünet lehet a puffadás is.
 Deszkakemény has tapasztalható
 Láz, illetve szapora szívverés
Okai:
 A beleket belülről elzáró elváltozás, pl. székletrög, idegentest, táplálék, epekő, bélféreg.
 A bélfalban kialakult elváltozás, pl. daganat, polip, gyulladt szövetszaporulat.
 Külső elváltozások, pl. műtét utáni összenövések, hasűri daganat.
 A bél csavarodása is okozhat mechanikus ileust.
 Alacsony káliumszint, elektrolit zavar, alacsony fehérjeszint, cukorbetegség, vesebetegség,
májbetegség, pajzsmirigy alulműködés.
 Egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, pszichiátriai szerek, kemoterápiás vegyületek.
 Gyulladások, pl. hashártya- vagy bélgyulladás, szepszis.
 „Reflexes folyamatok”, pl. műtét után, gyomor kilyukadását követően,
hasnyálmirigygyulladás, hasi sérülések.
 Vérellátási zavar miatt.
 Idegrendszeri eltérések miatt, pl. daganat, trauma, gyulladás, fertőzés, gerincvelőben zajló
elváltozások során.
 Mérgezések pl. ólom-, gomba- vagy vegyszermérgezés.
Diagnózis: CT, angiográfia, MR i

Kezelése:
Ha az elzáródás egyértelműen mechanikus akadály miatt van, sebészi feltárás szükséges. A műtét
sürgősségét is a látott kép és a háttérben álló ok szabja meg.
Addig is, hogy a terhelés és nyomás csökkenthető legyen, gyomorba vagy a felső vékonybelekbe
levezetett szondát alkalmaznak.
Gyakorlat – Colostoma, zsákcsere

A sztóma a hasfalra kivezetett mesterséges nyílás, melyen keresztül távozhat a vizelet és a széklet.
A stoma lehet ideiglenes vagy végleges. A vendégnyílás nagy lelki terhet okoz a pácienseknek,
gyakorlati használata azonban könnyen elsajátítható. Bizonyos betegségek, mint például
daganatok, gyulladásos bélbetegségek, húgyrendszert érintő betegségek szövődményeként az
ürítés folyamata károsodást szenvedhet, ennek kezelésére alakítja ki a sebész szakorvos a sztómát.
A sztóma körülbelül 6-8 héttel a műtét után nyeri el végleges formáját. A sztómára úgy nevezett
sztóma-, vagy bélsárzsákot helyeznek, melynek alkalmazását eleinte a sztómaterápiás nővér
segítségével végzi el a beteg. A vizelet kivezetésére úgynevezett urosztómát alakít ki a sebész.
2 fajtáját különböztetjük meg: létezik egy- és kétrészes változat is. Az egyrészes sztómazsák
esetén a sztómára helyezik a zsák öntapadós nyílását, a hidrokolloiddal ellátott felület biztosítja a
megfelelő rögzülést. Kétrészes zsák során a sztómára egy alaplapot helyeznek, és erre lehet
rápattintani a zsákot. A kétrészes sztómazsák esetén a sztóma kevésbé van kitéve irritációnak,
mivel nem kell gyakran cserélni az alaplapot.
A sztóma kezelésére gondos figyelmet kell fordítani. Főként a műtétet követő időszakban
alakulhat ki gyulladás és ödéma a környékén, a zsákcsere hatására a sztóma vérezhet és irritálttá
válhat. A hasfal meggyengülése következtében a sztóma mellett sérv is kialakulhat, melyet
sebészeti úton kezel a szakorvos.
A sztómazsák cseréjét mindig steril környezetben végezze! A sztóma környékét alaposan tisztítsa
meg lemosó folyadékkal és törölje szárazra. Hidratáló krémet nem tanácsos használni, ugyanis a
sztómazsák rögzítését megnehezíti. A sztómazsák tapadófelszínét pontosan vágja ki, és az
illesztést elősegítő pasztával a sztómazsákot kíméletesen tudja a sztómán elhelyezni.
48. Vesekövesség- im. inj

A vese páros szerv, a hasüreg hátsó részén, az ágyéki gerinc két oldalán található, zsírrétegbe
ágyazva. A vese felelős a szervezetben az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek
eltávolításáért, valamint a szervezet sejtközötti folyadéktérfogat-szabályozásáért.
A vesekövesség (latinul: nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek során a

vizeletben található kristályok kicsapódnak, követ formálnak. Ezek a kövek változó összetételűek
és méretűek lehetnek, előfordulnak homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy
golflabda vagy egy tyúktojás.
Típusa:
 Kalciumkő (többségük kalcium-oxalát) - 75%: a leggyakoribb vesekő típus.
 Struvi (magnézium-ammónium-foszfát) - 15%: gyakoribb nőknél, húgyúti fertőzés
eredményeként képződik.
 Húgysavkő vagy Urátkőt - 5%: a húgysav - főleg húsok - lebomlásakor keletkezik.
Köszvényben szenvedő betegek, akiknél a húgysav anyagcseréjével van probléma,
hajlamosabbak a húgysavkő kialakulására. Köszvény
 Cisztinkő - 1%: a cisztin a fehérjék lebomlásának egyik terméke.
Tünetei:
 Éles fájdalom. Legtöbbször éles, erőteljes fájdalom jelentkezik oldalt és a háton, a

bordák alatt.
 Hasfájás. A fájdalom sokszor a hasba és az ágyékba sugározhat.
 Hullámzás. A fájdalom gyakran hullámokban jelentkezik, erőssége folyamatosan
változik.
 Égő vizelés. Vizeletürítés során fájdalom és égő érzés jelentkezhet.
 Színes vizelet. A vizelet színe a – normálistól eltérő – rózsaszín, vörös vagy barna
lehet.
 Szagos vizelet. A vizelet zavarossá válhat és visszataszító szaga lehet.
 Gyakori vizelés. Az átlagosnál gyakrabban jelentkezik vizelési inger, amely során
kevés vizelet ürül.
 Hányinger. Tartós hányinger vagy hányás is a tünetek közé tartozhat.
 Láz. Amennyiben fertőzés is kialakul a vesekövesség miatt, láz és hidegrázás
jelentkezhetnek.
Oka:
 Korábbi kialakulás.
 Kiszáradás. Ha valaki nem fogyaszt elegendő vizet a mindennapokban, az jelentősen
megnöveli a vesekövesség kockázatát.
 Étrend. Ha valaki rendszeresen sok fehérjét, nátriumot (sót) és cukrot fogyaszt, az
megnövelheti az esélyét a vesekövek kialakulásának. Különösen a sok nátrium
vezethet a kristályok kialakulásához.
 Túlsúly.
 Emésztési rendellenesség. Az emésztőszervek víz- és kalciumfeldolgozása is
változhat, ezáltal növelve a vizeletben található, kövesedésre hajlamos anyagok
koncentrációját. Gyakori ilyen emésztési rendellenesség a bélgyulladás és a krónikus
hasmenés.
 Betegségek. Egyes betegségek, például az RTA (renális tubuláris acidózis), cystinuria,
mellékpajzsmirigy-túlműködés és a rendszeres húgyúti fertőzések növelik a
kőképződésre alkalmas anyagok jelenlétét a vizeletben, amely vesekövesség
kialakulásához vezethet.
 Gyógyszerek. Egyes étrendkiegészítők és gyógyszerek rendszeres vagy túlzott
alkalmazása hozzájárulhat vesekövesség kialakulásához. Ilyen étrendkiegészítő a C-
vitamin és ilyen gyógyszer például a hashajtó, a kalciumtartalmú gyomorsavlekötők.
Megelőzés: életmódváltás, vízfogyasztás, Kalciumfogyasztás mérséklése, Nátriumszegény,
oxalátszegény diéta.
Kezelése:
 fájdalomcsillapító
 alfa-blokkoló
 kőzúzó kezelés
 műtét
 húgyvezetéktükrözés
 mellékpajzsmirigy-műtét
Kivizsgálása: Labor, Hasi uh, CT,

Gyakorlat – im.inj
14 Intramusculáris injekció beszúrási helyének kijelölési technikái

Harmadolás: az elülső-felső csípőtövistől képzeletbeli vonalat húzunk a keresztcsont-
farokcsont határáig. Ezt 3 egyenlő részre osztjuk, és az elülső-középső harmad határán
szúrunk.
Kós-Votin féle kimérés: tenyerünket kinyújtott ujjakkal (a hüvelykujjat maximálisan
eltartva) a csípőtájékra helyezzük úgy, hogy a hüvelykujj az elülső-felső csípőtövisen,
tenyérfelőli vége a nagytomporon legyen. A kinyújtott ujjunk vége a csípőtaréj széléig érjen.
A beszúrás helye a mutatóujj középső csontja fejecsének magasságában van. A meghatározást
jobb csípőn bal kézzel, bal csípőn jobb kézzel végezzük.10
11 Intramusculáris injekció beadása:
 Az ampullát letöröm egy vatta lappal, határozott mozdulattal
 Felszívó tűvel az ampullából /rószaszínű tű/ felszívom az injekciót.
 A rószaszínű felszívó tűt tűledobó tartályba ledobom.
 Majd a zöld tűt helyezem a fecskendőre
 Majd légtelenítem 1 cseppig.
 Beteget oldalára fordítani, bőrt összefogni
 Fertőtlenítés után a tűt derékszögben gyors mozdulattal szúrjuk be
 Mindig vissza kell szívni!
 Ha vért látunk a visszaszívott oldatba, akkor kihúzni és teljesen újrakezdeni az egész
műveletet. Ha nincs vér benne, akkor beszúrhatjuk.
 A szúrás helyét enyhén masszírozzuk.
Injekciózás dokumentálása
Lázlap (orvosi kompetencia)
Ápolási lap (ápolói kompetencia)
Injekciózási lap (osztályok egyéni döntése)
49 Gyógyszertúladagolás- gyomormosás
A gyógyszer-túladagolás akkor nem minősül szándékosnak, ha valaki:

 véletlenül vesz be gyógyszert,
 véletlenül nem megfelelő gyógyszert vesz be,
 véletlenül túl sok gyógyszert vesz be.
A gyógyszertúladagolás főbb jelei, tünetei
 a légzés hiánya vagy csak felszínes légzés,
 gurgulázás, öklendezés,
 elkékült ajkak vagy ujjbegyek,
 erőtlen, petyhüdt végtagok,
 zavartság,
 az egyén nem ébreszthető, nem reagál a külső ingerekre.
Teendők
Hánytatás: a gyomor-bélrendszeri „tisztítás” (dekontamináció) laikus által is végezhető, nálunk
leggyakoribb a langyos sós víz adása, vagy a garat ingerlése. A mérgezést követő egy órán belül
végezhető csak! Zavart tudat, légzési elégtelenség, marószer-fogyasztás után tilos végezni!
Kisgyermeken sem javasolt. Az erőltetett hánytatás (súlyosabb) szövődményekhez vezethet.
Gyomormosás: a betegek kb. 15%-ában végezhető. A beavatkozásnak szintén csak a mérgezést
követő 1 órán belül van értelme, de bizonyos szerek, gyógyszerek esetén ez kitolódhat.
Gyomormosás csak tiszta tudatú betegen végezhető. Szövődmény még ekkor is adódhat. Nem
javasolt: nem biztosított légutak, nyelőcsőszűkület, aktív fekély megléte esetén.
Orvosi szén: általános „ellenméreg” óriási felületaktivitása miatt, 1 g-ja mintegy 1000-3500 m2
(!) felületű. Nem tablettában, hanem feloldva, szuszpenzióban kerül alkalmazásra, nagymértékben
képes megkötni a méreganyagokat. Használata mielőbb javasolt. Egy órán túl már kevéssé
hatékony. Nem javasolt: nem biztosított légutak, átfúródás, vérzésveszély esetén.
Hashajtás: régen bevált módszer volt, de ma már egyáltalán nem indokolt, sőt egyáltalán nem
alkalmazzuk. Ennek oka, hogy gyermek- és időskorban okozhat elhúzódó hasmenést, dehidrációt
(kiszáradást), vagy az ionháztartás zavarait.
Gyakorlat - Gyomormosás
A gyomormosás vagy gasztroluxis egy olyan orvosi technika, gyakorlat, amellyel a gyomrot
megszabadítják a mérgező anyagoktól, akár véletlenül, akár önként lenyelték.
ELVÉGZÉSE:
 A beteg a bal oldalán fekszik, így a gyomor nagy görbületében is jól kiüríthető és
kimosható, és ez a pozíció csökkenti annak a veszélyét is, hogy a mosófolyadék a
pyloruson keresztül a bélbe kerüljön.
 Miután a beteg helyzetbe került, kétirányú naso-gyomorszondát helyeznek be, és
pufferanyagokat juttatnak a gyomorba: vizet, tejet vagy gyakrabban sóoldatot.
 Ha azonban a beteg eszméletlen, hanyatt fekvő helyzetben intubálást és gyomormosást
végeznek.
 Az ehhez az eljáráshoz használt szondák átlátszó anyagból készülnek.
 A szondák behelyezése után megkezdődik a gyomorszívás.
 Ezt a lépést természetesen a folyadék bejuttatása előtt kell elvégezni, a mérgező

tartalom csökkentése érdekében és mosás előtt kell elvégezni, mert különben a
mérgező tartalom a bélbe kerülhet.
 Miután a tartalmat, esetleg szilárd is, leszívtuk a gyomorból, megtörténik a tényleges
gyomormosás.
 Felnőtteknél nagy mennyiségű folyadékot pumpálnak be, apránként, körülbelül 200

ml-t.
 Gyerekeknél viszont 20-50 ml folyadék ajánlott mennyisége, 5 éves kor alatt 6-12
között kb. 100 ml folyadék adagolható.
 A mosást addig kell folytatni, amíg a visszanyert folyadék teljesen tiszta és tiszta nem
lesz, szilárd maradványoktól mentes, ha vannak ilyenek.
 Miután a folyadék a fent említett jellemzőkkel rendelkezik, a mosást további néhány
liter folyadék felhasználásával folytatjuk.
 A szondát nagyon óvatosan kell eltávolítani, hogy ne sértse meg a nyálkahártyát.
50. Alsóvégtagi color doppler , érfeltöltés iv. előkészítés

A Doppler-vizsgálat egy non-invazív (testüregbe be nem hatoló) orvosi vizsgálat, amely az
erekben levő vér átfolyását képes magas frekvenciájú ultrahanggal mérni.
A hagyományos ultrahang csak hanghullámokat használ a képalkotáshoz, amivel nem lehet mérni
a vér folyását, ezért van szükség Doppler-vizsgálatra az erek állapotfelméréséhez.
Az alsó végtagi Doppler-vizsgálat során a verőerek szűkületének, elzáródásának felismerése, a

verőeres keringés mérése történik. A vizsgálat a felkaron történő, hagyományos
vérnyomásméréssel kezdődik. Eközben a beteg hanyatt fekszik a vizsgálóasztalon, mindkét alsó
végtagja szabadon, ruha nélkül kell legyen.
Doppler ultrahang vizsgálat segítségével megbecsülhető, hogy milyen gyorsan folyik a vér az
erekben, az erek hangjának változásával.
Az érhálózatban bekövetkező károsodások, mint pl.: a mélyvénás trombózis kialakulási esélyeit
megnövelő visszértágulatok, vénás keringési zavarok – trombózis, visszérgyulladás – gyanúja
esetén a végtagi vénák color Doppler ultrahang vizsgálata feltétlenül javasolt.
Doppler-vizsgálat célja
 érszűkület észlelése vagy megelőzése
 vérrögképződés észlelése vagy megelőzése
 rendellenes vérkeringés észlelése
 érelzáródás észlelése vagy megelőzése
 erek egészségének felmérése
Gyakorlat - érfeltöltés iv. előkészítés

ÉRFESTÉS-ANGIOGRÁFIA : A test különbözõ szerveinek vérellátását biztosító erek
röntgensugárral történõ
vizsgálata .Az erek egy mûanyag csövön-katéteren- keresztül, speciális festékkel-melyet
kontraszt anyagnak
nevezünk- kerülnek feltöltésre a láthatóság érdekében.
BETEGSÉGEK MELYEK MIATT A LEGGYAKRABBAN ÉRFESTÉSES VIZSGÁLAT
TÖRTÉNIK:
 A láb- kar ütõereinek szûkülete mely fájdalmat, fekélyt, üszkösödést okoz.
 Az agy ereinek szûkülete mely bénulást, egyéb ideggyógyászati tüneteket okoz
 Vese ereinek szûkülete, mely magas vérnyomást okoz.
 A fõütõér tágulatának, megrepedésének igazolása.
 Ér fejlõdési zavarok, tágulatok, sérülések kimutatása.
 Daganatokat ellátó erek kimutatása
 Belsõ vérzés forrásának kiderítése
A tervezett vizsgálat elõtt 2 nappal az alábbi gyógyszerek elhagyása szükséges:
Véralvadásra ható gyógyszerek / SYNCUMAR,MARFARIN/ elhagyása szükséges, esetleg a
megfelelõ helyettesítõ injectio bevezetése mellett.
Cukorbetegség kezelésére használatos bizonyos gyógyszer készítmények -ADIMET –
GLUFORMIN-MEFORAL-MEGLUCON-MERCKFORMIN-METFOGAMMA-
METRIVIN-ADEBIT-AVANDAMET, JANUMET ELHAGYANDÓAK!
Gyógyszer allergiákról, feltétlen tájékoztassa kezelõorvosát, különös tekintettel az alábbiakra :
Kontrasztanyag, Lidocain, Novokain ,valamint fémérzékenység
A vizsgálatot megelõzõ este még vacsorázhat, reggeli gyógyszereit egy korty vízzel vegye be.
Inzulinos cukorbetegek az orvos rendelése szerint étkeznek, és kapják az inzulint.
A VIZSGÁLATOT VÉGZÕ SZEMÉLYZET: intervenciós radiológiában jártas, megfelelõ

tapasztalattal rendelkezõ orvos/orvosok, és asszisztencia(asszisztensek, és betegszállító)
A VIZSGÁLAT MENETE:Felvétel, ellátás a járóbeteg megfigyelõben/ osztályon,vékony
mûanyag csõ –branül- vezetése egy alkari visszérbe a szükséges gyógyszer beadásának céljából.
A kontrasztanyag beadása 1-2 perc alatt múló melegséget, égõ érzést okoz a végtagban, és
idõnként vizelési-székelési ingert érezhet.
A beavatkozást végzõ orvos az érszúrás helyét meghatározza- COMB VAGY A KAR
ÜTÕERE-,majd panaszait ismételten megkérdezi.
Az asszisztensek az estelegesen fennálló gyógyszer-érzékenységre és/vagy korábbi vizsgálat(ok)ra
rákérdeznek, majd a szúrás helyének megfelelõen bõr tisztítást, borotválást, és fertõtlenítést
végeznek a steril mûtéti körülmények biztosításának érdekében .A steril ruhába, és kesztyûbe
öltözött vizsgáló személyzet steril lepedõvel takarja le , de az arca szabadon marad.
Az érszúrásnak megfelelõ helyen érzéstelenítõ injectiót adunk, mely szúró, feszítõ érzést okoz. Az
érbe egy mûanyag csövet vezetünk, mely múló nyomó, feszítõ érzéssel járhat .A festékanyag
beadására szolgáló érkatéter felvezetése fájdalmatlan. A röntgen csõ és az asztal mozgatása
mellett beállítjuk a röntgen felvételre legmegfelelõbb helyzetet, és röntgen képeket készítünk az
erekbe adott festékanyag segítségével.

Szóbeli Tételek Általános Ápolási És Egészségügyi Asszisztens

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szóbeli Tételek Általános Ápolási És Egészségügyi Asszisztens

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szóbeli tételek általános ápolási és egészségügyi asszisztens

1.Hypertónia- kardinális tünetek

Riva Rocci /olasz/ nevéhez fűződik a vérnyomásmérő felfedezése, és a mandzsetta, de az ő általa

Kardinális tünetek / Vitális Paraméterek

1.PULZUS (érverés): az ütőereken tapintható lüktetés. Artéria radiálison 3 ujjal kitapintva.

TACHYCARDIA: életkori határérték feletti frekvencia

Vérnyomásértékeket befolyásoló tényezők:

Normál légzés: 14-16/perc. Mellkasemelkedést nézünk, nyugalmi állapotbna.

Tachypnoe (szapora légzés): A percenkénti légzésszám 16/min feletti.

Bradypnoe (lassú légzés): A tachypnoe ellentéte, ekkor a percenkénti légzésszám 12 alatti.

Apnoe: A légzés leállását jelenti.

A légzés megfigyelésének szempontjai

·a légzés számát·a légzés ritmusát·a légzés hangját·a légzés hangszínét

A szervezet anyagcsere anyagcsere folyamatainak mellékterméke (a testfolyamatok által termelt és

Normál értéke: 36,4 °C - 37,2 °C között:

A testhőmérsékletet befolyásoló tényezők:

Hol: hónaljban, szájban, végbélben, fülben, homlokon

Gyakorlat - subcutan inj. vérvétel (véralvadásgátló)

Az injekciózás előkészülete: / mindenből 2 db-ot készíteni a tálcára!

Gyakorlat - intramusculáris injekció /izomba

14 Intramusculáris injekció beszúrási helyének kijelölési technikái

4-5. Diabétes mellitus D-cont mérés,Insulin

Terhességi (gesztációs) diabétesz:

Gyakorlat - D-cont mérés /készülékkel

Az inzulin beadására négy területet szoktak javasolni a diabetológusok:

Angina pectorisnak (avagy koszorúérgörcs) nevezzük azt a tünetegyüttest, amikor a szívizom

Végtagi elektródák felhelyezésének sorrendje:

Riva Rocci /olasz/ nevéhez fűződik a vérnyomásmérő felfedezése, és a mandzsetta, de az ő általa

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

A beavatkozás megtervezése: Kézmosás, Előkészítés

A véna kidomborodását fokozó műveletek:

Menete: A tű és a harang összeszerelve sterilen kerül forgalomba, tűvédőt közvetlenül vérvétel

Colonoscopia: 2 napos előkészítés

Beleegyező nyilatkozat kitöltése!!!

10.Cystitis középsugaras vizeletvétel

11.Daganatos beteg – gyógyszerformák- kábítófájdalom csillapítók

Colonoscopia: 2 napos előkészítés

A beteg előkészítése: A beteget azonosítjuk, majd ismertetjük vele a beavatkozás lényegét,

A beteg előkészítése: Elmagyarázzuk a betegnek és családtagjainak a beavatkozás lényegét és a

14. Gyomorfekély- gasztroszkópia+infúziós th

A gyomorfekély szövődményeként felléphet vérzés, a fekély átfúródása, kialakulhat szűkület,

Vizsgálatok: Laborvizsgálat, Gyomortükrözés

Gyakorlat- Gasztroszkópia: Az egységes beteg előkészítési technikák alkalmazása, olyan

Infúzió során nagyobb mennyiségű folyadékot viszünk be a szervezetbe a tápcsatorna

Az infúziós terápia szövődményei

• egyszerhasználatos nem-steril gumikesztyű

Az hordozható légzésfunkciós eszközök lehetővé teszik az asztmás és a COPD-s betegek

16. Hólyag teltségének vizsgálata- katéterezés

Fizikális vizsgálat, prosztata tapintásos vizsgálata. Alapvetően a vizsgálatok nem járnak

Kivitelezés női beteg katéterezésénél

17. Cataracta /szürkehályog/- pupillatágítás

18. Cerumen /fülzsírdugó/- fülmosás

A külső hallójárat öntisztuló mechanizmusa révén, a cerumen észrevétlenül távozik a hallójáratból.

Körömágy-gyulladás tünetei és jelei

Párakötés készítésének menete:

20.Méhnyakrák szűrés, cytológiai mintavétel, mammográfia

A páciens az alsónemű levételét követően háton fekve, ellazított pozitúrában, felhúzott

A kapott sejtmintát a későbbiekben a citopatológus szakember mikroszkópos vizsgálatnak veti

A rákszűrés eredményét sokáig az úgynevezett Papanicolau-skálán adták meg, ami így

Citológiai mintavevő kefe, Cell Brush - seprűs vég, steril

A mammográfia az emlők kétirányú röntgenvizsgálata röntgensugárzással, mely alacsony

Gyakorlat – szemváladék kenetvétel:

22. Cystitis-hólyag gyulladás közép sugaras mintavétel

23.Kard. decomp /szívelégtelenség/ -kardinális tünetek