Alapvető (kardiális) tünetek (életjelek)mérése: pulzus, légzés, vérnyomás, testhőmérséklet (láz fogalma,

jellemzői)

légzés (respiratio) megfigyelése:

• fogalma: A légzés az oxigén és széndioxid kicserélődése a vér és a légköri levegő, illetve a vér és a szövetek
között, igy létezik külső és belső légzés. Tehát az a folyamat, amikor a szerves anyagok átalakításához
oxigén felvétel történik, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxid leadása megy végbe Külső légzés:
légkör és légzőszerv, belső légzés: vér és szervezet sejtjei között.

• A légzés mechanizmusában döntő szerepe van a mellkasnak (bordaközi és rekeszizmok) mivel a tüdőnek
saját izomzata nincsen. A be és kilégzést a nyúltvelőben lévő légzőközpont szabályozza. A légvételek
kémiai ingere a széndioxid felhalmozódása a vérben.

• Hatással van még a légzőközpontra a vérnyomás változása, a periféria területéről befutó ingerek (hideg,
meleg, fájdalom, stb), az izgalom (ijedtség, félelem, düh).

• légzési típusuk:
✓ hasi (abdominalis) - férfiak
✓ mellkasi (thoracalis) - nők
✓ kevert, leggyakoribb típus

• légzési térfogat:
✓ a tüdő sohasem ürül ki teljesen, 1200 cm3 levegő mindig visszamarad (reziduális levegő).
✓ normál belégzéskor kb 500 cm3 levegőt lélegzünk be (respirációs levegő)
✓ mély belégzéskor még mintegy 2000 cm3 levegő lélegezhető be (komplementer levegő)
✓ egyetlen mély be és kilégzéssel maximálisan 4500 cm3 levegő mozgatható meg. (vitálkapacitás)

• Nyilván csak a külső légzés figyelhető meg. A légzés számát befolyásoló tényezők: életkor, fizikai aktivitás,
testhőmérséklet, testhelyzet, gyógyszerek, fájdalom, izgalom, szorongás, agytörzsi sérülés, légzőszervi
megbetegedések, szív állapota, dohányzás, étkezés, levegő páratartalma

• légzésszám / min, normál: újszülött (40-60), csecsemő (30-40), kisded (25-30) gyermek (20-30), serdülő
(16-19), felnőtt (12-16)

• a légzésszám szaporodik: testhőfok emelkedés, légző felület csökkenése, tüdőgyulladás, anyagcsere

betegségek, a 38-40 fokos láz a légzésszámot 4-6-tal emeli.

• a légzésszám csökken: a légző központ átmeneti vagy tartós működészavara esetén, altatószer vagy
morphin mérgezés és agyi keringési zavaroknál

• a légzés számolása: csak akkor pontos, ha a beteg nem tud róla, általában a pulzusméréssel együtt
végezzük. (plusz 1 percig fogjuk a csuklóját mintha még a pulzust mérnénk)

• a légzés ritmusa: normál légzés (eupnoe) esetben a ki- és belégzések (exspiratio inspiratio) szabályosan
egymást követik, a mélységük és időtartalmuk egyforma.

• A légzőfelület csökkenésével a légzés felületessé válik, a beteg liheg. Egyes betegségeknél a légvételek
nagyon mélyek, a beteg szinte sóhajt. A légzés mélységének és ritmusának megváltozását 2 jellegzetes
légzéstípus jelzi: a Cheyne-Strokes és a Kussmaul típusú légzés.
• légzési ritmus rendellenességek:

✓ biot-légzés (ataxiás): ritmikus gyér légzés (bradypnoe) 5-10 mp-es szünetekkel (KIR súlyos károsodása-
agyvérzés, trauma)

✓ Kussmaul-típusú (acidotikus) légzés: szapora mély ki-és belégzések sorozata. Főleg cukorbetegek
komatózus állapota (bekómázik, lemegy a cukor) és urémiás (húgyvérűség-veseelégtelenség végstádiuma)
betegeknél is hasonló légzés van.

✓ Cheyne-Strokes-féle (periodikus): pár mp-ig tartó légzésszünet (apnoe) után felületes, majd egyre
mélyülő légzések követik egymást (agyi keringési zavar, KIR-központi idegrendszer-sérülés, agydaganat)

✓ Gasping-típusú (gaspolás): terminális légzés, egyre ritkuló és felületessé váló légzés jellemzi

• légzési szám rendellenességek:

✓ apnoe: légzésszünet átmenetileg vagy véglegesen (<10 mp) - pl. szindróma szünetel
✓ alvási apnoe és hypopnoe: alvás alatti zavar a légvételben, elsőnél kimarad, másodiknál gyengül
✓ dyspnoe: nehézlégzés: lásd lejjebb részletesebben
✓ hyperpnoe: szapora, mély légvétel (40/min felett) (hypoxia - fulladás, anaemia - vérszegénység)
✓ bradypnoe: gyér légzés (12/min alatt) (agyi keringési/légzőközpont zavar, mérgezés)
✓ tachypnoe: szapora légzés (20/min felett) (szívbetegség, sokk, láz)
✓ hyperventillatio: ritmusos, szapora, erőltetett, mély légzés, CO2 koncentráció csökken, ájulásveszély
(pneumónia - tüdőgyulladás, szívelégtelenség, pánikbetegség)
✓ hypoventillatio: ritka, kis volumenű légzés, a szükségesnél kevesebb levegő (gyógyszer, alvási apnoe)

• gyermekgyógyászatban megemlített kóros légzésritmus:

✓ hüppögő légzés: nagyra nyitott szájjal lélegzik hosszú légzésszünettel: (halak légzéséhez hasonlít)
✓ űzöttvadszerű légzés: szapora, nyitott szájjal történő légzés (lihegésszerűen lélegzik)

• Légzés hangja: élettani körülmények között hangos légzés csak fizikai megterhelés után hallható. A
nyugalomban is hallható légzés kóros állapotra utal.
 ✓ sípoló, fütyülő, stridoros (érdes hang, gége, torok beszűkült) ha a légutakban váladék tapad meg, vagy
be van szűkülve daganat vagy a hörgőizomzat görcse miatt.
✓ szürcsögő, ha a légutakban váladék van, vagy kifejlődött tüdővizenyő
✓ horkoló, mélyen alvók és eszméletlen betegeknél
✓ csengő jellegű apró köhögés és légszomj a kezdődő tüdővizenyő jele
✓ szuszogó: nátha, orr fejlődési rendellenesség
✓ rekedt: hangszalagsérülés, dohányzás, gégerák (carcinoma)

• a nehézlégzés (dyspnoe): leggyakrabban a légzőrendszer, a szív és az érrendszer károsodása miatt alakul ki

légzési nehézség (a légszomj érzése). Normális helyzetben a légzés nem észlelhető, ha igen, akkor
nehézlégzés áll fenn. (légszomj, kifulladás, lihegés stb.) Együtt jár a légzésszám változásával. A
nehézlégzés sok légzőszervi betegség velejárója, viszont felléphet más okokból is, pl: anaemia
(vérszegénység), keringési elégtelenség, autointoxikáció (a szervezetben termelődött méreganyagok,
anyagcsere termékek okozta mérgezés), vagy nagy tengerszint feletti magasság esetében. Több fajtája van:
Inspiratorikus: belégzési és kilégzési nehézség Exspiratorikus: kilégzési nehézség

• a dyspnoes beteg erőlködve, a légzési segédizmok (rekesz-, bordaközi, nyak-, mell, vállöv izmai)
segítségével lélegzik, pár szó kimondása után liheg, arckifejezése szenvedő, jellemző az orrszárnyi légzés,
ami nagyon súlyos oxigénhiány jele.

dyspnoe fajták:
✓ munka dyspnoe: idült keringési vagy légzőszervi betegség esetén fizikai terheléskor jelentkezik,
nyugalomban megszűnik.
✓ nyugalmi dyspnoe: a keringés romlása vagy a légzőfelület csökkenése esetén nyugalmi állapotban is
jelentkező nehézlégzés, súlyos fokú elégtelenség esetén a beteg ülő vagy félig ülő helyzetben kap
levegőt a légzési segédizmai segítségével
✓ orthopnoe: dyspnoes beteg néha képtelen az ágyban feküdni és csak ülő helyzetben tudja biztosítani a
fokozott oxigénszükségletét. Általában ágyon ülve, vmiben kapaszkodva erőlködnek levegőért, ennek
enyhítésére oxigént biztosítunk (orrvezeték, arcmaszk).
✓ paroxysmalis nocturnalis dyspnoe: a bal szívfél elégtelensége miatt az éjszakai órákban nehézlégzéses
rohamok vannak, fel kell kelnie, hogy levegőt kapjon, ez keringési elégtelenségre utal
✓ obstruktív légzés: asthma bronchialera (tüdőasztma) jellemző légzés, a kilégzés hosszan megnyúlt, a
légzés hangja sípoló, rohama alatt sokat köhög, de köpetet csak a roham végén ürít. Legsúlyosabb
állapotban a hörgők izomzatának tartós görcse miatt állandó nehézlégzéses állapot alakul ki (status
asthmaticus). Az asthma cardiale balszív elégtelenség következménye. Nagyobb rohamkor a beteg pár
óráig ülni kénytelen, mind a be és kilégzés nehezített, lábát lógatja, ablakot kinyitja, életveszélyes
állapot. Ha ez az állapot hosszan tart, átmehet oedema pulmonumba (tüdővizenyő)
✓ ideges eredetű dyspnoe: nyugtalan, ideges betegek, beszélgetéssel nyugtathatók
✓ alvási apnoe: alvás során létrejövő légzésszünet, kb 10 mp ig tartó.
✓ obstruktív alvási apnoe: a felső légutak is elzáródnak alvás közben, a beteg fulladásra ébred.

• megfigyelésének lehetőségei:
✓ eszközös:
o légzésfunkciós laboratóriumban végezzük • spirometria
o stopper + légzésmegfigyelés: látjuk a beteg mellkasát.

• lehelet szaga:
acetonszagú: cukorbetegség • vizeletszagú: veseelégtelenség • májszagú: májelégtelenség • bűzös: szájüregi
probléma (bakteriális plakk), dohányzás, gyomor-bélrendszer betegségei
Oxigén-ellátottság:

• az oxigén elengedhetetlen, alapvető emberi szükséglet az élethez. A légzési mechanizmus alapvető

tényezői:
✓ ventiláció a levegő belélegzése a tüdőbe és kilégzése a környezetbe
✓ perfusió (áramlás) a tüdők vérkeringése a tüdő kapillárisain keresztül.
✓ diffusió a gázok cseréjét jelenti a légköri levegő és a tüdő léghólyagjai falán át, a levegő és a vér között

• ezt befolyásolják:

✓ csökkent oxigénkötő kapacitás: anaemia (vérszegénység)

✓ belélegzett levegő csökkent oxigénkoncentrációja: hypovolaemia, (megnövekedett anyagcsere)
mellkasfal mozgását korlátozó tényezők hatására
✓ fejlődési tényezők
✓ viselkedési és életmódbeli tényezők
✓ környezeti tényezők

• Légzési elégtelenség: ha a légzésfunkció működése, a gázcsere nem kielégítő és a

szabályozómechanizmusok sem képesek a szervezet aktuális oxigénszükségletét kielégíteni.

fajtái:
✓ partialis (részleges): ha csak az egyik gázkomponensre (legtöbbször O2-re) vonatkozik
✓ globális (teljes): ha mindkét gázkomponensre kiterjed

tünetei:
✓ szubjektív tünetek: légszomj, munkavégző képesség csökkenése, nyugtalanság
✓ objektív tünetek: légzés mélysége fokozódik (hyperpnoe), légzésszám és a légzés mélysége megnő
(hyperventiláció), légzésszám gyér, mélysége felületes (hypoventiláció), nyálkahártyák és a bőr
kékes-lilás elszíneződése (cyanosis), zavartság, tudatzavar, szapora pulzusszám (tachycardia),
oxigéntelítettség (szaturáció) csökkenése

• eszközös vizsgálatok: non-invazív: pulzoximetria, invazív: vérgázparaméterek mérése (vérgáz analízis)

Pulzoximetriás vizsgálat: az artériás vér vörösvértestjeiben lévő hemoglobin oxigén telítettsége-szaturáció

(SpO2) %-ban adják meg. Normál érték 95-99%. Ha kevés, annak oka van:

✓ pulmonális: tüdőbetegség, hörghurut (bronchitis) tüdőgyulladás, asztma, allergia, tüdődaganat

✓ kardiológiai: szívbetegségek (elégtelenség, gyulladás, fibrilláció, ritmuszavarok – arythmia)
✓ haematológiai: a vér alkotóinak problémája (hemoglobin, vvs) anyaghiány (vas, B12, folsav)

működési elve: az érzékelő és infravörös fény az ujj sejtjein átáramló vért méri hogy mennyi vvs szállít
oxigénmolekulát. A SpO2 mellett a pulzust és a szisztolét is kijelzi.

fajtái:

✓ ujjra csíptethető: (kéz / lábujjakra), csipesz-szerű, apró, mint egy gyufásdoboz, otthoni használatra,
csak SpO2-t és pulzusszámot mér, nem tárol mérési adatot nem riasztják az orvost.
✓ kézi: mérete kb. mobiltelefon, kábel köti össze az ujjra csíptetett érzékelővel, kijelzőjén több adat,
perifériás nyomáshullám, tárol mérési adatot, pontosabb
✓ asztali: kórházi felhasználás, nagyon pontos, sok adat, nagyon toleráns mozgásra
Pulzus megfigyelése:

fogalma: a pulzushullámot egy-egy szívösszehúzódás alkalmával a bal kamrából az aortába kilökött

vérmennyiség hozza létre (szisztolé). Egészséges ember pulzusa a szívveréssel egyező számú és ritmikus. A
pulzus tükrözi a szív munkáját, az erek állapotát és a vérnyomást. Az 1 perc alatti lüktetések számát tükrözi,
Normál érték 60-80 / min.

vizsgálatának helyei:

✓ arteria radialis (csukló)

✓ arteria carotis (nyak): shockban, szívmegálláskor
✓ arteria temporalis (halánték) gyermekeken
✓ arteria femoralis (comb) alsó végtag keringésének megállapításakor
✓ arteria poplitea (térdhajlati) láb keringési állapotának megállapításakor
✓ arteria tibialis posterior (hátsó sípcsonti) lábszár keringési állapota
✓ arteria dorsalis pedis (lábfej): lábfej keringési állapotának megállapításakor vagy ha a kézen nem
tapintható

mikor szükséges: betegfelvétel, a felvételt követően legalább napi egy alkalommal, intenzív esetben
rendszeresen, hirtelen állapotváltozás esetén, szív-érrendszeri (cardiovascularis) betegségeknél

jellemzői: hogy változó életkor és nem szerint: újszülött 120-140, gyermek 100-110, felnőtt 60-80/min

ezen kívül befolyásolja: fizikai aktivitás, testhőmérséklet, érzelmi hatás, testhelyzet-változás, vérzés,
folyadékvesztés, kardiális és pulmonális tényezők, gyógyszerek

normálistól eltérő pulzusszámok:

✓ bradycardia (gyér pulzusszám): 60/min alatt, okai: pl. sportolók nyugalmi állapotában, hypothermia
(testhőmérséklet csökkenése), tartós nagyfokú fájdalom, relaxáció, mérgezések, agynyomás fokozódás, a
szív ingerképző rendszerének betegségei, pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis)

✓ tachycardia (szapora pulzus): 100/min felett, okai: fizikai aktivitás, hőemelkedés, láz, (akut) fájdalom,
szorongás, izgalom, gyógyszerek, vérzés, testhelyzet (állás, ülés), pulmonális tényezők (rossz
oxigenizáció), kardiális tényezők: szívelégtelenség, szívgyulladás, pajzsmirigy túlműködés
(hyperthyreosis)

✓ paroxysmalis tachycardia (ingerképzési és -vezetési zavar miatt rohamokban szapora pulzus), rövid ideig
tartó (5-10 perc), hirtelen kezdődő és hirtelen véget érő gyors szívműködés, okai: szívbetegségek,
pajzsmirigybetegségek

Tehát a pulzushullámok szabályos időközönként követik egymást, ritmusosak, ha ettől eltérnek, aritmiáról
beszélünk, ha tartósan fennáll az abszolút aritmia, amit extrasystolia okoz. (csak EKG-val mérhető).
Aritmiában előfordul, hogy a szívfrekvencia és a perifériás pulzus száma nem azonos, ez a pulzusdeficit.
Vizsgálata: úgy történik, hogy azonos időben az orvos hallgatja és számolja a szívhangokat az ápoló pedig a
perifériás pulzust egy percen keresztül.

Pulzus teltsége:
✓ normális feszes, telt, arányos a vérnyomással
✓ puha, könnyen elnyomható, fonalszerű (filiformis): alacsony vérnyomás, vérzés esetén
✓ telt, feszes, kemény tapintatú, nehezen elnyomható, magas vérnyomás
Pulzus vizsgálata: A pulzus számolásának eszközei:
✓ manuálisan, 2 ujjal tapintható az ütőereken
✓ automata vérnyomásmérővel
✓ továbbá Doppler, EKG, szív feletti hallgatódzás

Pulzus dokumentálása: lázlapon jelöljük. A bal oldalán lévő pulzus rovatból indul ki, eltérő színnel a
lázgörbétől.

Ritmuszavar jelölése:
✓ extrasystole: ES
✓ aritmiát: hullámos vonallal
✓ pulzusdeficit: szaggatott vonallal, perifériás: folyamatos vonallal.

Vérnyomás (tensio) megfigyelése:

fogalma: az az erő, melyet a bal kamrából kikerült vér az erek rugalmas falára kifejt. Vérnyomásméréskor 2
értéket mérünk: systolés és dyastolés. Mértékegység: Hgmm. Systolés érték: a bal kamra összehúzódása után az
ütőerekben kialakult legnagyobb nyomás. Dyastolés érték: a kamra elernyedésekor az erek rugalmassága által
fenntartott legkisebb nyomás. Eltérőek a nyomásviszonyok az artériákban, vénákban kapillárisokban
ezt befolyásoló tényezők: • genetika • életkor • nem (felnőtt korban a férfiaknál magasabb) • napszak • fizikai és
pszichés aktivitás • stressz • gyógyszerek (pl. vizelethajtó) • étkezés (utána csökken) • betegségek stb.

értékei: normotonia – normális, alatta hypotonia, felette hypertonia van. Jelölése: systolé / dyastolé Hgmm:
újszülött 60/40, csecsemő 80/40, gyermek 100/70, Felnőtt: 120-140 / 80-90 Hgmm

mérése: egy mérés nem mérés, többször, különböző időpontokban kell mérni.

mérés fajtái:
• invazív direkt: közvetlenül a véráramban, műtétek, intenzív ellátás során, eszköze az artériás katéter (drain)
• non-invazív közvetett: érfal külső leszorításával, eszköze mindenféle vérnyomásmérő.

mérés helye: általában arteria brachialis felett, szükség esetén arteria radialison, vagy arteria poplitean

a mérés szabályai: legalább 5 perc nyugalmi állapot után, előtte 30 percig se kávé, alkohol, dohány és fizikai
munka, csupasz bőrön, a mérő mandzsettája szív magasságban legyen, csak szabályos, működő és hitelesített
eszközzel végezzük, csak egészséges végtagon (nem gyulladt, bénult, infúziós, épp vérvétel után)

hagyományos fonendoszkópos mérés: a mandzsetta felhelyezése, a felfújókábel ne a könyökhajlatba essen • a

fonendoszkópot a könyökízület belső oldalára helyezzük, elzárjuk a szelepet, majd felfújjuk • az elzárószelepet
lassan megnyitjuk, így a mandzsettában a nyomás csökkenni kezd (ez látható a az óramutatón) • ha az arteria
brachialisban lévő nyomás, és a mandzsetta nyomása egyenlővé válik, az első pulzushullám keresztülhalad a
végtagon, amit egy koppanó hang jelez, ez a systoles érték • a mandzsetta nyomását tovább csökkentve a vér
turbulens áramlása miatt kopogó hangot lehet hallani, ami a diastoles érték elérésekor elhalkul

dokumentáció: T: tensio vagy RR: Riva-Rocci rövidítés mellé írják arab számokkal a mért értéket (T: 120/80
Hgmm) és az időpontot. Az orvos utasításait követjük, hogy mikor kell mérni.
Testhőmérséklet megfigyelése:

fogalma: a testhőmérsékletet hőfokban (Celsius / Kelvin) fejezzük ki. Értéke a szervezet hőtermelése és
hővesztesége egyensúlyi folyamatainak eredménye. (a hő a szervezet anyagcsere folyamatainak
mellékterméke). Az egészséges emberi szervezet hőmérséklete a környezeti hőmérsékleti szélsőségek ellenére
is állandó, minimális ingadozásokkal (36,4-37,2 Celsius). Ezt befolyásolja: fizikai munka, hormonhatások,
napszak, étkezés, stressz, dohányzás, forró-hideg folyadék, stb, de max 0,5 Celsius.

szabályozása: idegi és vasculáris (érrendszeri) kontroll alatt áll: a hypothalamus elülső része a hőleadásért
(izzadás, értágulat stb.), hátsó része a hőtermelésért felelős (érszűkület, izomreszketés, stb.).

vizsgálatának szükségessége: mind otthon, mind a kórházba érkezéskor szükség van, bármely panasz esetén,
orvosi utasításra a standardnak megfelelően (reggel és délután), állapotváltozáskor, invazív beavatkozások előtt-
után, hőkontrollt befolyásoló gyógyszerek előtt-után.

kompetencia: természetesen az ápolóé, mind a mérés, dokumentálás

ábrázolása: a lázlapon grafikusan

eltérések az élettanitól:

Hypothermia:

• alacsony testhőmérséklet, típusai: enyhe (33,1-36) mérsékelt (30,1-33) súlyos (27-30) aggasztó (<27). A
tartós hypotermia életveszélyes állapotot jelent (fagyhalál).
• okai: külső tartós hideghatás, mesterséges hűtés (pl. szívműtétek alatt), eszméletlenség (pl.
alkoholmérgezés), a hőközpont elégtelen működése
• tünetei: hűvös bőr, mérsékelt sápadtság, enyhe didergés, zavartság, nyugtalanság, pulzus és légzésszám
csökkenés.

Hyperthermia:

a normálisnál magasabb testhőmérséklet,

• típusai: hőemelkedés (subfebris-alacsony, subfebrilitas-enyhe láz) 37,2-38, láz (febris) 38,1-39, magas láz
(pyrexia) 39,1-40, igen magas láz (hyperpyrexia) 40 nagyobb, 1 C testhőmérséklet emelkedés a
légzésszámot 5-tel növeli.
• okai: lázkeltő (pyrogen) anyagok (baktériumok vagy anyagcsere termékeik, mérgező anyagok),
szervezetben zajló gyulladás, fizikai behatás, vegetatív idegrendszeri hatás (pl. izgalom), hormonális
zavarok (pl. hyperthyreosis).
• tünetei: kipirult, meleg bőr, légzés szapora, pulzusszám emelkedik, didergés, „libabőr”, fájdalom (lokális
vagy generális), fejfájás, étvágytalanság, rossz közérzet
• kialakulása: lehet hirtelen 1-2 óra alatt, hidegrázással (influenza, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés), és lehet
lassú, kialakulhat napról napra.
• megszűnése: lehet hirtelen (krízis) és elhúzódóan (lízis). Általában a pulzusszám is visszamegy, de ha nem
az perifériás elégtelenségre utal.

Láz (febris):

• fogalma: a szervezet normális védekező reakciója, célja a kórokozóknak kedvezőtlen körülmények

teremtése. Lázas állapotban az anyagcsere felgyorsul, az energiavesztés fokozódik, izzadunk, folyadékot és
 ásványi anyagokat veszítünk, ezeket folyamatosan pótolni kell. 1 C emelkedés a pulzusszámot 10-zel, a
légzésszámot 5-tel emeli meg.
• a lázgörbe: a különböző időpontokban mért hőmérsékleti értékek vonaldiagramban történő jelölése, alakja
jellemző a láz típusára.

• láztípusok:

✓ állandó láz (febris continua): a láz tartósan 38 C fölött, az ingadozás 1 C alatt van (tüdőgyulladás)
✓ ingadozó láz (febris remittens): ingadozás 1 C-nál nagyobb, de 37 C alá nem megy (fertőző betegség)
✓ ugráló láz (febris intermittens): ingadozás 1 C-nál nagyobb, lázas és láztalan állapot naponta váltakozik
(trópusi betegségek, húgyúti fertőzés miatti szepszis)
✓ visszatérő láz (febris recurrens): napokig tartó lázas és láztalan állapotok ismétlődése
✓ váltó / hullámzó láz (febris undulans): lázas és láztalan időszakok 24 órán túli, szabályos ritmusban
váltakoznak (bakteriális fertőzés, brucellózisban-állatok nyersen felhasznált termékei miatt)
✓ szabálytalan láz (febris irregurális): főleg vérmérgezéses állapotban figyelhető meg

• mérése: tervszerűen végrehajtott gyakorlati tevékenység, amellyel a szervezet által termelt hőmennyiség
számszerűleg kerül meghatározásra
• a mérés eszköze: üveg (orvosi) / digitális (fül, bőr), laphőmérő (2009 óta tilos a higanyos lázmérők forg.)

✓ fülhőmérő: fekvőbeteg gyógyintézetben, gyermekosztályon, a mérés a külső hallójáratban történik, ahol

a hőmérők infravörös feje egy másodperc alatt három mérést végez, majd a legmagasabb értéket jelzi ki,
csecsemőknél kb. fél éves korban használható először
✓ nyelőcső hőmérő: speciális elektródával, digitális hőmérővel végezhető, általában hibernációs műtétek
alatt és intenzív osztályon használják
✓ folyadékkristályos lázmérő (szalag vagy tapasz): kicsiny, hő érzékelő szalag, amelyet a beteg homlokára
helyezve 1-2 perc várakozás után színelváltozással olvasható le az eredmény gyors, de nem pontos,
tartós betegség esetén - mint irányadó - hasznos lehet, hogy ne kelljen pl. éjszaka akár óránként
felkelteni a beteget testhőmérséklet mérés céljából
✓ digitális homloklázmérő: fülhőmérőkhöz hasonló (a kibocsátott infravörös sugarakból következtet a test
hőmérsékletére)

• a mérés kivitelezése: általában reggel (6-8) és délután (16-18); illetve szükség szerint (3 órás hőmérőzés)

• a mérés helye: függ a beteg fizikai / mentális állapotától, a rendelkezésre álló eszköztől, és hogy mit
akarunk mérni: köpeny vagy maghőmérsékletet.

✓ köpenytemperatúra: a szervezet külső, felszíni hőmérséklete, mérhető bőrön, hónaljban, szájban

(hidegrázás alatt ezt nem mérjük)
✓ magtemperatúra: a szervezet belső hőmérséklete, mérhető végbélben, dobhártyán, nyelőcsőben,
húgyhólyagban (végbéltáji betegségeknél nem).

• a mérés szabályai: a beteg lehetőség szerint ugyanazt a hőmérőt használja, másfajta ápolási feladat nem
végezhető a hőmérőzés alatt, hidegrázás alatt nem lehet hőmérőzni, eltérést felismerni, orvosnak jelenteni,
ápolási dokumentáció, adminisztráció.

• a mérés technikája: az eszköz legyen ép, jól működő, lefertőtlenített, mérés után rögzítsük az értéket a
lázlapon.

✓ bőr• tiszta hőmérők (fertőtlenített oldatban) • papírvatta • kettő darab vesetál (használt hőmérők
számára papírvattának • jegyzetfüzet • íróeszköz
 ✓ rectalis-végbél hőmérése esetén: • fertőtlenítő oldatban, kizárólag rectalis hőmérsékletmérésre
használt hőmérő • vazelin vagy paraffinolaj • spatula (vazelin esetén) • gumikesztyű • papírvatta •
kettő darab vesetál (használt hőmérők számára + papírvattának) • jegyzetfüzet • íróeszköz

o hőmérőzés előtti feladatok: • beteg azonosítása (beteg azonosító karszalag!) • beteg pszichés
felkészítése: a testhőmérés menetének elmagyarázás, a beteg segítségét kell kérni a méréshez • beteg
szomatikus felkészítése: a beteg hónaljának szárazra törlése (papírvattával vagy a beteg saját
törölközőjével),

o a mérés kivitelezésének menete: • hőmérő fertőtlenítése • hőmérő szárazra törlése papírvatta • hőmérő
ellenőrzése Hőmérsékletmérés kivitelezése • hőmérő kívánt helyre helyezése • beteg felszólítása a
kívánt testhelyzet megtartására (hónaljban lázmérőtartás) • kellő ideig való várakozás: hőmérőtől
függően, hangjelzésig (digitális 60 sec, fülhőmérő 1 sec, cumis hőmérő 2 perc) • hőmérő eltávolítása •
mért értéket leolvasása és rögzítése • hőmérő fertőtlenítése, elhelyezése

o hőmérőzés utáni feladatok: sz. e. segédkezés a beteg ruházatának rendezésében és a kényelmes

testhelyzet felvételében; • a mért érték átvezetése a jegyzetfüzetből a lázlapra (kék színnel) • a hőmérő
zsírtalanítása, majd fertőtlenítése (a tároló edényben a fertőtlenítő oldat kicserélése és a hőmérő
elhelyezése benne); • a használt papírvatta a hulladékgyűjtőbe kerül; • az eszközök helyre tétele

ápolói teendők láz esetén:

a felmérést követően fontos a hőtermelés csökkentése (fizikai aktivitás csökkentése), fokozzuk a hőleadást
(kevesebb ruha, hűtőfürdő, fizikai lázcsillapítás, orvosi utasításra gyógyszeres lázcsillapítás) lázkiugráskor,
főleg hidegrázás után vérvétel bakteriológiás vizsgálat. Fontos a folyadékpótlás, az étvágy növelése, a fokozott
higiénia (száj, test), szövődmények megelőzése, folyamatos dokumentáció.