Gerontológia szakápolástan I.

Gerontológia: az idősekkel, öregedéssel foglalkozó összes tudományág (nem csak sz emberek), három fő
terület, ami nem határolódik el élesen egymástól.: Típusai:

✓ szociális: idős ember és környezetének / társadalmának viszonyát tárgyalja.

✓ kísérleti az öregedés okait, élettani következményeit és azok befolyásolhatóságát vizsgálja.
✓ orvosi (geriátria): általános medicin egyik ága, idősek egészségi állapotával, betegségeivel és
gyógyításával, prevenciójával foglalkozik.

A geriátria alapelvei:

✓ az öregedést a szervrendszerek homeostaticus (a szervezet belső egyensúlyát fenntartó) tartalékának

folyamatos beszűkülése jellemzi, gyakran több ilyen rendszer egyszerre szűkül be
✓ az egyének a korral egyre inkább különböznek egymástól, nincs egységes öregedési minta
✓ egy szervrendszer / funkció leromlása nem a normál öregedés, hanem betegség következménye
✓ a normál öregedést módosítják a rizikótényezők, de van egészséges öregedés – a kapacitás beszűkülés
valahogy kiegyensúlyozott módon történik
✓ időseknél a betegség kezdete általában a leggyengébb szervnél kezdődik, ezért nehéz annak meghatározása,
nem tipikusak a tünetek

öregedést kialakulása:
1. genetikusan programozott 25 % -ban felelős

✓ lipid~ és cukoranyagcsere
✓ progéria

2. környezetből szerzett összhatások.

✓ dohányzás, alkohol, szenvedélyek,

✓ helytelen életmód, étkezés – kalóriabevitel, összetétel
✓ szociális háttér: képzettség, munkakörülmények, társaság
✓ BMI index: alacsony-fertőzések, magas-gyorsult öregedés
✓ nem túlzott fizikai aktivitás
✓ betegségek kezelésmódja

Ez a 2 tényező a sejtszintű öregedésnél fejti ki hatását, aminek biológiai okai:

✓ szabadgyök képződés
✓ kopás
✓ programozott sejthalál

normál öregedés neve senium.

WHO besorolás (1963): középkorú 45-65, idősödő 65-74, idős 75-89, aggastyán 90 felett, matuzsálem: 100
felett

jellemző a multimorbiditás / polypathológia:

fogalma: egyidejűleg többféle betegség / kóros állapot megléte

polypathologia gyakori összetevői: (többfajta kórkép):
 ✓ szívelégtelenség (cardialis dekompenzáció) ✓ vizelési panaszok
✓ koszorúérgörcs (angina pectoris) ✓ székrekedés
✓ depresszió ✓ alsó végtagok ereinek elégtelen működése
✓ dementia ✓ diabetes mellitus
✓ idült veseelégtelenség ✓ alvászavar
✓ degeneratív ízületi betegségek ✓ gyógyszer kölcsönhatások
✓ járási, egyensúlyi zavarok

kórlefolyás:

✓ heveny betegségek kezdete nem feltűnőbb inkább atípusos

✓ fájdalom gyakran nincs egyébként nagy fájdalommal járó betegeseknél (szívinfarktus,
mellhártyagyulladás, gyomor-bél átfúródás)
✓ mozgásszervek viszonylag nem súlyos elváltozásait nagy fájdalomként élik meg (ingerküszöb
lecsökkent)
✓ elmaradhat a láz, egyéb klasszikus tünetek (akut has)
✓ sokféle betegség első tünete a tudatzavar (exsicatio–agyi működészavar)
✓ gyógyulás időben elhúzódóbb
✓ immunrendszer gyengébb, fogékonyabb minden fertőző betegségre

Alapfogalmak:

✓ multidisciplinaritás: geriátriában fontos a team munka, konzílium kérése, társszakmák bevonása

✓ larvált tünet: maszkírozott tünet, fizikai panaszok, de lelki panaszok állnak mögötte (depresszió) (fej, nyaki,
háti, ágyéki gerinc, légzőszervi, szív érrendszeri, gyomor-bélrendszeri panaszok, szédülés, fülzúgás,
remegés, zsibbadás)
✓ naptári / biológiai (testi, szellemi állapot, erő, frissesség) pszichológiai életkor (milyen öregnek érzi magát)
✓ öregedés: irreverzibilis biológiai folyamat, vége a halál (szervek, szervrendszerek fokozatos csökkenése)
✓ normális öregedés: fokozatos, szinkronitás–minden sejt egyforma mértékben öregszik
✓ kóros öregedés (progéria): a vártnál (naptári életkor) jóval hamarabb következik be

öregedés aspektusai:

✓ biológiai: szervek, ~rendszerek, szerzett, gyakorolt képességek, figyelem, memória, intelligencia hanyatlása
✓ pszichológiai: lelki alkalmazkodóképesség csökkenése, elmagányosodás
✓ szociális: szerepredukció, társ halála, öregkori betegségek megjelenése

anamnézis felvétel sajátosságai:

alaposan, türelemmel, nyitottság, komplexitás, betegségek atipikus megjelenései, ügyelni arra, hogy az
érzékszervek már nem nagyon működnek. E három elem együttese alkotja a geriátriai állapotfelmérés kereteit:

anamnézis:

✓ hosszabb ideig tart

✓ panaszok sokasága egy konkrét panasz helyett
✓ hallás vagy beszéd károsodása
✓ hangulati zavar, gondolkodászavar
✓ szükség esetén heteroanamnézis felvétele (más embertől) auto (tőle magától)
✓ napi tevékenység, szociális, társadalmi-gazdasági körülmények, családi, baráti kapcsolatokra fontosak
Anamnézis felvétele:

1. a, orvosi kórtörténet:

✓ komolyabb megbetegedések és kórházi ✓ preventív szűrővizsgálatok

kezelések ✓ Weber-teszt, szigmoidoszkópia
✓ sebészeti beavatkozások ✓ mammogram
✓ transzfúziók ✓ papanicolaou-kenet (PAP) méhnyakrák
✓ gyógyszerek és gyógyszerallergiák ✓ családi kórtörténet
✓ immunizáció (influenza, tetanusz,
pneumoccus)

b, szociális háttér és szokások:

✓ családi-és lakáskörülmények ✓ táplálkozási szokások

✓ anyagi helyzet ✓ dohányzás
✓ önellátó-képesség ✓ alkoholfogyasztás
✓ a családtagok beteghez való viszonya ✓ elfoglaltságok, hobbik

c, szervrendszerek áttekintése:

✓ légzés ✓ neurológiai
✓ kardiovaszkuláris ✓ mozgásszervi
✓ gasztrointesztinális ✓ pszichológiai
✓ húgyúti ✓ bőr
✓ genitális ✓ általános” panaszok és tünetek

2. fizikális vizsgálat: teljes, járás, testsúly, magasság, érzékszervek, szájüreg, emlők, láb, gyógyászati
segédeszközök, nyomáspontok

3. tesztek:

1. tartás és járászavarok: idős korban az elesés kockázata a legfontosabbak között van:

Tinetti teszt, Timed Get-up and Go teszt, Stop walking when talking teszt

2. táplálkozás: az idős kori alultápláltság független a BMI től, proteo és kalorikus alultápláltság a gyakori
(kalória, fehérje, vitamin) MNA teszt

3. kognitív funkciók: (gondolkodás, logika) fontos, hogy időben észre vegyük ennek hanyatlását – esetleg
demencia kialakulását GDS (geriátriai depresszió skála), MMS teszt (memória és depresszió megkül.)

4. önellátó képesség: Barthel-index, Katz-féle Activity of Daily Living

5. fájdalom: Doloplus skála

6. szociális: időskorban az egészségügyi állapot és a szociális helyzet szoros összefüggésben van.

Nicolaus-féle szociális helyzetfelmérő skála
 elméleti-, kísérletes –és szociális gerontológia. az időskor demográfiai jellemzői:

I. társadalom gerontológia:

✓ az emberi öregedés társadalmi vonatkozásaira fókuszál

✓ szociális: idős ember és a társadalom
✓ oktatás: gerontológiai ismeretek átadása

II. biogerontológia:

✓ elméleti gerontológia:
▪ programelméletek: külső és/vagy belső programok miatt öregszünk
▪ hibaelméletek szerint: tökéletes rendszer, csak az okozott hibák miatt nem marad fenn örökké.
▪ egyesített elméletek: hibaelméletek egyes tényezőit kombinálták
✓ kísérletes gerontológia:
▪ az öregedéssel történő változások leírása
▪ munkahipotézisek irányította kutatások
▪ aktuálisan futó elképzelések kutatása
✓ geriátria: általános medicin egyik ága, idősek egészségével, preventív és gyógykezelési aspektusaival
foglalkozik

III. pszichogerontológia:

✓ gerontopszichológia: az időskorral együtt járó tapasztalatokkal, lelki változásaival, az érzelmi életben

bekövetkező változásokkal foglalkozik.
✓ gerontopszichiátria: öregedés folyamatával, az időskorban fellépő pszichiátriai tünetekkel foglalkozik.

idősek megítélése különböző korokban:

▪ primitív társadalmak: az élelem megszerzése a tét, öreg az teher a közösség számára, elpusztították őket
▪ antik társadalom: hatalom: öregek tanácsa, élettapasztalat, tudás birtoklása az érték
▪ feudális társadalom: az öregek léte nem jelentett problémát (kevesen élték meg az öregkort), tízparancsolat:
a szülők tisztelete
▪ modern ipari társadalom:

✓ életkor hosszabb (technikai, tudományos változások-élettapasztalat nem érték)

✓ idősödés világ visz.: 60 év felettiek 2013-11,7% volt ( 841 millió fő), 2050- 21,1%-ot (2 milliárd),
✓ 2047-ben idősebbek aránya meghaladja a 15 évesnél fiatalabbak a, fejlettebb régiók-1998 óta
✓ a 80 évesnél idősebbek: 2013- 14%, 2050-19%-ra emelkedhet, nők aránya meghaladja a férfiakét
✓ társadalombiztosítási rendszerek, különösen a nyugdíjrendszer problémáit

Idősödés Magyarországon:

Minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét, 2,3 millió lakost jelent. 15 évesnél fiatalabbak aránya mindössze
15%, azaz alacsony, minden hatodik állampolgár elmúlt 65 éves, számuk 1,7 millió fő, arányuk nő és 2050-re
30%.

az időskorúak szocio-demográfiai jellemzői Magyarországon:

öregség:

▪ „társadalmi” öregség a gazdasági aktivitás megszűnése utáni időszak, egyén teljes testi és szellemi erő
▪ „biológiai” öregség testi és szellemi hanyatlás, tevékenységi korlátozottság, betegségek

család-és háztartásstruktúra:

▪ 42% idős ember, minden negyedik háztartás csak időskorú személyekből áll.
▪ 65 év felettiek 46% házas, 40% özvegy, 10,5% elvált, 3,5% hajadon, nőtlen.
▪ idős férfiak 70% házas, 10% özvegy, idős nők 32% házas, 54%özvegy
▪ a megkérdezettek 90%-a számíthat legalább egy-két személy segítségére

iskolai végzettség:

▪ idős korosztály közel fele max 8 általános

▪ szakmunkás: „idősebb” minden ötödik „fiatalabb” minden negyedik, az „idősebb” minden nyolcadik.
▪ magasabb iskolai végz. 65-75 éves korosztály, minden negyedik érettségizett, minden hetedik felsőfokú
▪ legidősebbek között 15% az érettségizettek és 8% a felsőfokú végzettségűek aránya.

nyugdíjazás, gazdasági aktivitás:

rövid idő alatt bekövetkező, jelentős szerepváltozásokat eredményező eseménnyé válhat. EU:
✓ 55–64 éves férfiak átlagosan 60%-a volt foglalkoztatott státusú, hazánkban ennek a fele.
✓ 55–64 éves nők foglalkoztatási rátája is 10 százalékponttal elmarad az uniós 45%-tól.
✓ 66 éves kor felett a népesség mindössze 3,5%-a foglalkoztatott, 96% már nyugdíjas.

jövedelmi helyzet:

az időskorúvá válással a jövedelmi, vagyoni helyzetben bekövetkező változásokat a közvélemény hajlamos

azonosítani a szegénnyé válás irányába történő elmozdulással. Ennek az előfeltevésnek a helyességét számos
kutatás cáfolta

demografia:

család hagyományos összetétele, nyugdíjrendszer, elmagányosodás

Célok: aktivitás – foglalkoztatás. önálló élet – segítségnyújtás, biológiai ellátáson túl az egyéniség tiszteletben
tartása, szervezeti keretek - átmeneti gondozási forma

Idős ember saját otthonában akkor maradhat egyedül:

✓ megfelelő szociális feltétele van

✓ szükségleteit önállóan kielégíti
✓ egészségügyi ellenőrzés és gyógykezelés megoldott
✓ nincs olyan betegsége, mely folyamatos ápolást igényel