A mentálhigéné alapjai 2018-19 2.

félév
Pedagógus szakvizsga

3. A stressz – kiégés
 1. A stressz
• A stressz az a folyamat, amelynek során
valamilyen környezeti történés vagy jelenség
viselkedésváltozásra készteti az egyedet.
(Selye, 1975)

• Csak azok a helyzetek minősülnek stressz-

helyzeteknek, amelyeket aktivitással
kontrollálhatatlannak,
megoldhatatlannak minősítünk.

• A stressz-helyzetekkel való megküzdés egyben

tanulási folyamat: általa gyarapodik viselkedési
és megküzdési (coping) készletünk.
 Harcolj vagy menekülj! (üss vagy fuss!)
Általános adaptációs szindróma

Walter Cannon (1932): a szimpatikus vegetatív

idegrendszer és az endokrin rendszer aktivitása
Üss!  agresszív válasz a stresszre vagy
Fuss!  visszahúzódás, elkerülés pl.
alkohollal/gyógyszerrel

Selye János (1956):

általános adaptációs
szindróma:
a stresszor
természetétől
függetlenül ugyanaz
az élettani válasz
 Akut
STRESSZ

AGY
Hipofízis-mellékvese
Autonóm idegrendszer
rendszer CRF

Hipofízis Szimpatikus
elülső lebeny idegrendszer

ACTH

Mellékvese Mellékvese
kéreg velő

Glüko- Noradrenalin
kortikoidok Adrenalin
 Hipotalamusz-Hipofízis-Mellékvesekéreg
tengely

• A kortizol (glukokortikoidok) hatása:

– Az immunrendszerrre:
– Általános immunszupresszió
– A programozott sejthalál fokozása
– Gátolt T- ill. B-sejtek és az NK sejtek aktivitás
– Serkenti az allergiás típusú immunválaszt
– T(h2)-limfociták aránya nő
– A szervezet egészére
– megemeli a vércukorszintet, a vértérfogatot, a
vér sótartalmát és a vérnyomást.
 A specifikus immunrendszer sejtjei
T limfociták
Állatkísérletekben igazolt a glükokortikoidok direkt
hatásai:
 a dendritek számának csökkentése,
 megváltoztatja a sejtek anyagcseréjét
(celluláris metabolizmus),
 sejtvesztést eredményez,
 megváltoztatja a szinaptikus struktúrát,
 gátolja a neuronális regenerációt a
hippokampusz CA3 területén (SAPOLSKY,
2000).
S. McClelland et al. / Neurobiology of Learning and Memory 96 (2011) 79–88

Pamela M. Maras, P.M. Baram, T.Z./Trends in Neurosciences 2012, 35, 5, 315-324.

Stressz és a munkavégzés hatékonysága
 A modern stressz-elmélet lényege:

Stressz legáltalánosabb értelemben: magatartási

választ igénylő helyzetek az ember és
környezete közötti kapcsolatban,
a stresszelmélet lényege: kontrollvesztés
• A környezeti hatások
• a molekuláris szinttől a társadalmi szintig
• a helyzetünk minősítésén keresztül befolyásolják
a szervezeti reakciókat.
 Megterhelő életesemények
gyermekkorban
11-13 évesek
Közeli rokon halála
Szülők isznak
Szülők válása
Szülő beteg, megsérül
Kedvenc háziállat elvesztése
Apa munkanélküli lesz
Egyest kap
Tanár igazságtalanul osztályoz
Kellemetlen helyzetbe kerül valaki
előtt, aki tetszik neki
Intőt kap
Társai igazságtalanul vádolják
14-18 évesek
Közeli rokon halála
Nem vették fel sehova
Egy barát/-nő elvesztése
Szülők válása
Megcsalja a barát/-nő
Szülő beteg, megsérül
Bukásra áll
Apa munkanélküli lesz
Igazságtalanul megvádolják
Szülők isznak
Társai igazságtalanul vádolják
 Esemény Létváltoztatási érték
Házastárs halála 100
Válás 73
Házastárs különköltözése 65
Börtön 63
Közeli családtag halála 63
Személyes sérülés, betegség 53
Házasság 50
Elbocsátás 47
Kibékülés a házastárssal 45
Nyugdíjazás 45
Családtag betegsége 44
Terhesség 40
Szexuális problémák 39
Új családtag érkezése 39
Üzleti problémák 39
Anyagi helyzet változása 38
Közeli barát halála 37
Új munkaterület 36
Hiteltörlesztési problémák 31
 Esemény
Halál (családtag, barát)
Sok vizsga
Államvizsga hete
Felvételi képzésre
Bűntény
Minden tárgyból egy napon feliratkozni
Szakítás
Barát/-nő hűtlensége
Lopás Crandall & al.(1988):
Készületlenül írásban vizsgázni undergraduate stress q.
Kedvenc állat elpusztulása
Vártnál rosszabbul sikerült írásbeli
Szóbeli vizsga
Önálló munka leadási határideje
Szülők válása
Másoktól való függés
Konfliktus szobatársakkal
 Eustressz - distressz
• Az eustressz az önmegvalósítás stressze.
Az ezt kiváltó tényezők a személy által fontosnak
tartott aktivitásokra, készségei kihasználására és
fejlesztésére, a kihívásokkal való megküzdésre
sarkallják a személyt, ezáltal hosszútávon építő
jellegű stresszorok.

• A hatásában negatív stressz a distressz. Akkor

lép fel, ha a stresszorral való megküzdés során
nincs lehetőség a személy képességeinek
felhasználására vagy új képességek
megszerzésére.
17
Eustressz – distressz és teljesítmény
 A stressz testi, érzelmi, mentális és
viselkedéses tünetek alapján ismerhető fel

 Testi: fejfájás, fáradtság, mellkasi fájdalom,

emésztési problémák illetve merev nyaki- és hát
fájdalom.
 Érzelmi: szorongás, félelem, ingerültség, harag,
agresszió és lehangoltság.
 Mentális: figyelmetlenség, memóriazavar,
valamint döntésképtelenség.
 Viselkedéses: fokozott alkoholfogyasztás vagy
dohányzás, alvási problémák és balesetek
gyakoribb elszenvedése.
 Nemi és társadalmi különbségek

• Nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a

férfiak;
• férfiak nagyobb reaktivitása a stresszorra
(nagyobb mértékű változás, időben hosszabb a
visszaállás)
• eltérő stresszorok: férfiak kompetencia veszélye,
nők barátság és a szeretet fenyegetettsége;
• SES + stressz korrelációja
• akkulturációs stressz
• maga a kultúra segít definiálni a stresszort és a
megküzdést is;
 A stressz és a betegség
kapcsolata

Adott élettani Az élettani és Betegség

és pszichológiai pszichológiai
vulnerábilitás stresszrendszer
„elhasználódása”
Betegség
előjelek,
tünetek
Stressz-hatás
Viselkedésváltozás, Betegség-
megküzdés magatartás
(egészségmagatartás,
stresszreakció)
3.2. A kiégés
 2. A kiégés (burnout)
jelensége

• a kiégés szak-kifejezés, a pszichiátriai dolgozók körében

megfigyelt érzelmi kimerülése.

• hosszabb ideje fennálló érzelmi megterhelés,

vagy megoldatlan stressz hatására kialakuló
fizikai és emocionális válasz

• A tünetek differenciálása problémát okoz, hiszen a

kiégés jelei megegyeznek a depresszióéval és a
szorongáséval is.
25
 A burnout drámai hatása
• Barth, A. R. (1990):
– öt szolgálati évet letöltött tanárok mintegy 25%-a mutatja
a burnout jeleit;

• Aiken, Clarke, Sloan, Sochalski és Silber, 2002-ben

végzett empirikus kutatásuk eredménye:
– azok az ápolónők, akiknek túl sok pácienssel kellett
foglalkozniuk egy adott időintervallumon belül 23%-kal
nőtt a kiégés mértéke, amely a páciensek halálozási
rátájának 7%-os növekedésével járt együtt !!!!

• „Halál angyalai” - a „túlterheltség önhatalmú

csökkentői”;
 „Emberfeldolgozás”
Jeffrey M. Prottas: People Processing (1979)

Az „emberfeldolgozás” standardizáló, rutinizáló

folyamatában a személyből kliens, a kliensből
pedig eset lesz.

Míg a személy kezelésre, addig az eset

megoldásra szorul.

A környezetétől elszigetelten szemlélt és kezelt esetté

degradált kliensek nem sok vonással rendelkező
személyek, hanem egyetlen tulajdonsággal leírható esetek.

Az eredmény rendszerint másodlagos deviancia

kialakulása a kliens, s kiégés a segítő esetében.
 A kiégés (burnout) jelensége

A kiégéssel foglalkozni indokolt, mert „kiégni a

munkában” veszélyes állapot!

Nem csak az egyénre nézve (betegállomány, munkaképtelenség), hanem a

szociális környezetre nézve is - „megfertőzi” a többieket -, sőt gazdasági
szempontból is (akár az adott munkahely, akár a társadalom
szempontjából).

Mindez komoly anyagi veszteség: az EU-ban az ezzel kapcsolatos

költségek 20 milliárd eurót is kitehetnek évente. Nagy-Britanniában 40 millió
munkanap „megy kárba” a munkastressz miatt.

Ebben a megelőzés a legköltségkímélőbb (1 dollár

prevenció 5 dollár megspórolásával jár becslések
szerint.
Bóta
 A kiégés (burnout) jelensége

A kiégéssel foglalkozni problematikus!

Önvédelmi mechanizmusok miatt nem könnyű felismerni, vagy ha

fel is ismerjük, nem könnyű mit kezdeni vele, ezért gyakran jobb, ha
nem is tudunk róla...
Ha mégis beismernénk, gyakran nincs eszközünk, hogy
változtassunk az állapotunkon.

Ha netán mások kiégettségét vesszük észre, - ami sokszor mégis

könnyebb feladat, mint saját kimerültségünket észrevenni -, nem
tudjuk a formáját a közlésnek, és félünk a másik ember
sértődöttségétől, a másik ember ügyeibe való beavatkozástól…

Bóta
A kiégés dinamikus folyamat,

egyéni és szervezeti szinteken is ismétlődik és

terjed, mint egy járvány.

 Bármelyik stádiumában, a megfelelő

beavatkozással megállítható.

egyén és szervezet szintjén is kezelni kell!

 A kiégés (burnout) jelensége

A kiégés nem egy pillanat, hanem hosszú folyamat,

amelynek „stációi” mint egy fizikai betegségnél,

minél hamarabb beavatkozunk, annál nagyobb esélyünk van

a gyógyulásra, a folyamat visszafordítására, az egészséges
állapot visszaszerzésére.
A szakember kiégése
Dolgozni fogunk: kiégés kérdőív

0 – soha
1 – egyszer/
kétszer
2 – ritkán
3 – néha
4 – gyakran
5 – rendszerint
6 – mindig/
állandóan

(5 perc)
 Kiértékelés
B: 3, 6, 19, 20 kérdésekre adott válaszpontok
összege
A: 3, 6, 19, 20 kivételével a kérdésekre adott
válaszpontok összege
C = 32-B
A+C
21
• Átlagérték: 2,3 (SD= 0.6)
 A kiégés
Szakasz
1. Bizonyítási kényszer
2.Fokozott erőfeszítés
3.Saját igény elhanyagolása
4.Igények, konfliktusok
elfojtása
5.Értékrend átalakulása
6.Problémák tagadása
7.Visszahúzódás
8.Magatartásváltozás
9.Deperszonalizáció
10.Belső üresség
11.Depresszió
12.Teljes kiégés
folyamata (Hézser, 1996)
jellemzők
Képességek minden áron való igazolás
Kontrollvesztéstől való félelem
Privát élet hanyagolása
Titkolt belső kiegyensúlyozatlanság,
megközelíthetetlen
Lényeges-lényegtelen közti különbségtételre
képtelen
Jelenorientált
Intolerancia, izoláció, beszűkült a feladatra
Kilépésvágy
Félelem a magánytól - agresszió/ bohóckodás
Érzéketlen kritikára, érzelemre
Szélsőséges változások
Önérzékelésre képtelen, testidegen élmények
Félelem az ürességtől
Kimerült, kétségbeesett, lehangolt, öngyilkossági
gondolatok
Súlyos pszichés és testi betegségek
Hogyan lehet segíteni?

A lelkesedés fázisában - a realitásra kerül a

hangsúly
A stagnáció fázisában - mozgósítás, képzés
A frusztráció fázisában - pozitívumok láttatása,
változtatás lehetősége
Az apátia fázisában - új reális célok keresése
ALKOTÓ ÉVEK SABBATICAL
Szervezeti Kultúra: szakmai, anyagi, erkölcsi
megbecsülés
Felelősség megosztása
Feszültségcsökkentő kapcsolatok kialakítása
Szervezeti intézkedések a burnout csökkentésére

1. Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban, amely

„pihenőidőt” biztosít a kollégáknak, más területeken -
adminisztrációban, kutatómunkában, kiképzésben -
biztosítva számukra feladatokat;

2. Társas támogató rendszerek megerősítése a

munkahelyen szervezeti szinten (pl. munkaközösségek
hatékonyabbá tétele);

3. Formalizált tanácsadó szolgáltatás a szakemberek

számára;

4. Oktatási programok, melyek során tudatosítják a stressz

okozta egyéni tüneteket, valamint a leküzdésükre
alkalmas módszereket;
5. A dolgozó bevonása a döntésekbe, az őket
közvetlenül érintő kérdésekben;

6. Arányok csökkentése: a kliensekkel töltött direkt

kontaktusok arányának redukálása, - pl. iskolában,
rendelőben az egy főre jutó kliensek számának
csökkentése - , a munka óraszámának
csökkentése;

7. A munkatársak autonómiájának biztosítása,

pályafejlődésükben való előrehaladás
Egyéni módszerek:

1. A személyes támogató hálózat megerősítése, illetve

a személyes szakmai támogató kapcsolatok ápolására
való tudatos törekvés;

2. Megbeszélés hasonló helyzetű személyekkel,

amelynek során el lehet különíteni a
foglalkozással járó, többek által tapasztalt,
’normál’ stresszreakciókat a rendellenes
mértékűnek tekinthető egyéni reakcióktól;
Egyéni módszerek:

3. Irreális elvárások és normák módosítása;

4. Munkán kívüli érdeklődések, elfoglaltságok, hobbik aktív

kialakítása;

5. Alkalmazkodási stratégiák kialakítása az otthoni, családi

élet és a munkahelyi problémák szétválasztására;

6. Egészségesebb életstílus kialakítása.