Általános Pszichopatológia

Bóna Adrien
Egyetemi tanársegéd
Klinikai szakpszichológus
 Fogalmak: patopszichológia, pszichopatológia,
normalitás, abnormalitás
 Epidemiológia
 Pszichopatológiai modellek
 Klasszifikációs rendszerek
 A pszichés zavarok tünetei és szindrómái
2013.09.07. Általános pszichopatológia

Patopszichológia
 Kórlélektan
 Az egyes pszichiátriai betegségek pszichológiai
jellemzői
 A különböző mentális zavarok (neurotikus,
pszichotikus, személyiségzavarok, organikus) jellemző
lelki jelenségei, sajátosságai

Pszichopatológia
 Elmekórtan
 Az egyes lelki jelenségek (érzékelés, emlékezés,
érzelmek, kognitív funkciók, gondolkodás, stb.) kóros
változatai
 Státusz

Normalitás és abnormalitás
Mi tekinthető normálisnak?
Mi az abnormalitás?
Kulturális és társadalmi kontextushoz kötött

mind a normalitás, mind az abnormalitás
meghatározása!

Normalitás és patológia
 A patológia értékelése, megállapítása történhet
annak
 Jogi
 Etikai
 Statisztikai
 Medikális definíciója alapján
A különféle klinikai megközelítések eltérően
vélekednek a kóros folyamatok természetét illetően
(kialakulás, lefolyás, értelmezés, diagnózis)

A normalitás definíciói
 Preston: Lelki egészség azt jelenti, hogy az egyén képes fizikai adottságainak
megfelelően, más emberekkel együttműködve, boldogságot, örömöt érezve,
képességeit kibontakoztatva, önállóan élni.
 Allport: Normális, egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet
nevezni, akire jellemző, hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik, az egész
életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik, gondolkodik, él,
örül.
 Erikson: az egyén saját magát, mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot
éli meg, és a régmúlt időkben élt emberekkel, más kortársakkal közösséget vállalva,
velük azonos emberi méltóságot, szeretetet, törvényeket, célokat vallva éli életét.
 Wishner: a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontinuum úgy fogható fel,
mint annak a hatékonysága, ahogy az egyén a környezetnek vele szemben
támasztott követelményeinek megfelelni képes.
 Freud: az egészséges ember képes dolgozni és szeretni.
A normalitás kritériumai
1. általános alkalmazkodási képesség
2. örömképesség (szexuális örömkészség,
munkájának szeretete, ellazulás
képessége)
3. kompetens interperszonális viselkedés
4. megfelelő intellektuális képességek
5. érzelmi és motivációs kontroll (jó
frusztrációtűrő képesség, megfelelő
szorongáskontroll, erkölcsi érzék,
megfelelő énerő)
A normalitás kritériumai
6. szociális attitűdök (empátia, intim kapcsolat
kialakítására és fenntartására való képesség)
7. produktivitás
8. autonómia (érzelmi függetlenség, önbizalom)
9. integráltság (különböző késztetések sikeres
összehangolása)
10. kedvező énkép

Az abnormalitás definíciója
 Wishner: abnormisnak tekinthető, aki a normálistól, azaz
az átlagtól eltér
 Eltérés a statisztikai átlagtól
 Gyakoriság
 Normál eloszlás
 Eltérés a társadalmi normáktól
 Iskolába járás vö. roma kultúra vs. kényszerbetegség
 Nem megfelelő alkalmazkodás/alkalmazkodás hiánya
 Katonák parancsteljesítése
 Gyermek alkalmazkodása
 Rossz közérzet/szenvedésnyomás
 Ön- és közveszélyesség
 Szerabúzus

Az abnormalitás definíciója
 A tipikust vagy a kívánatost tekintsük-e a normalitás
kritériumának?
 Amikor azt mondjuk valakire, hogy beteg, akkor az egész
személyiségére, a teljes emberre vonatkozik-e ez az
ítéletünk vagy azt kellene mondanunk, hogy ennek az
embernek betegsége van? Betegséget kezelünk vagy az
egész embert?
 Mi a normális, mi az egészséges a pszichológiai jelenségek
területén?
 Normális gyerek normális reakciója a nem normális
környezetre
 Vö. fejlődési pszichopatológia modelljei

Az abnormalitás definíciója „a 4D”
 Pszichés rendellenességnek tekinthető az a
működésmód, amely
 Deviáns (deviant)
 Szenvedést okoz (distress)
 Diszfunkcionális (dysfunctional)
 Veszélyeztető (danger)

Normalitás és abnormalitás fogalma a gyermek
pszichopatológiában
 Az abnormalitás kritériumai: a felnőttek esetében alkalmazott
szempontokat (tünetek, a szenvedés intenzitása és a
funkcionálás zavarai) gyerekeknél nem lehet egyértelműen
alkalmazni:
 A gyerekkori gátlások, szorongások, tünetek sok esetben a fejlődéssel
járó megterhelések és feszültségek következményeként lépnek fel és a
követelményekhez való alkalmazkodás megvalósulásával elmúlnak
 A gyerekek - a szorongást kivéve - sokkal kevéssé szenvednek a
tünetektől
 A stressz a gyerek függőségének és maguknak a fejlődési
folyamatoknak a természetes és elkerülhetetlen mellékterméke
 A gyerekek teljesítményszintje folyamatosan ingadozik
 Az időszakos regresszió a fejlődés természetes része, szolgálja az
adaptációt és a védelmet, segíti fenntartani a normális állapotot
Normalitás és abnormalitás fogalma a gyermek
pszichopatológiában
 Fejlődési terminológia: figyelembe kell venni az adott
fejlődési fokot, a specifikus személyiségjegyek
megszerzésének késését vagy elmaradását
 Metapszichológiai kórmegállapítás: a viselkedés és a
tünetek hasonlósága mögött különböző patogenezis állhat,
ami különböző kategóriákat jelent és eltérő kezelést tesz
szükségessé pl. hazugság
 Gyerekkorban a kórosság megállapításához választható
kritérium: a fejlődés károsodása, amikor az érés és a
társadalmi környezethez való alkalmazkodás progresszív
lépésekkel már nem tud előre haladni, azaz amikor a
fejlődési folyamat lelassul, megfordul, vagy leáll

A pszichiátriai betegség fogalma
 Történetileg – nem/nem első sorban testi tünetek;
magatartásban megnyilvánuló tünetek
 = a központi idegrendszer funkcionális zavarai
 Neuropatológiai ismeretek – számos kórkép
hátterében organikus eltérések
 Hagyományok - ld. alkoholos delírium vs.
kardiocerebrális elégtelenség okozta tudatzavar
 = ami a pszichiátriai klasszifikációkban megjelenik

A pszichiátriai diagnózis jellemzői
 Etiológiai dg. gyakorlatilag nincs
 Szindromatológiai dg. – a fenomenológiai szinten
kifejezett(nek vélt) együttes előfordulási tendenciát
mutató tünetcsoportok megfigyelésén alapul
 Biomedicinális szemlélet – előre meghatározott dg.
kategóriák; a betegről szerzett információk tünettani
redukciójával kategoriális dg. állít fel. Mi a dg?
 Pszichodinamikus szemlélet – a megfigyelhető
pszichopatológiai jelenségek mögötti
patopszichológiai folyamatokat hangsúlyozza; a dg.
dimenzionális, strukturális. Miért ez a dg?
Fejlődési pszichopatológiai szemlélet
 Bio-pszicho-szociális integráció
 Multi-/ekvikauzalitás; multi-/ekvifinalitás
 Rizikó- és protektív tényezők
 Heterotípiás kontinuitás
 Életkori változások
 Nemi különbségek
 Vulnerábilitás, rezíliencia
 Epigenetika – genetikai epidemiológia
 Fejlődési traumatológia
A pszichiátriai betegségek természetes
alakulásának jellemzői
 Betegségkezdet
 Prodroma/bevezető tünet (pszichózis, disztímia vs.
MDD)
 Prekurzor/figyelmeztető tünet; szubklinikai állapotok
 Első előfordulás gyakorisága (incidencia)
 Új betegek gyakorisága (összes incidencia)
(alkoholmegvonásos delírium vs. időskori demencia)
 Betegséggyakoriság (lifetime/pontprevalencia)
viszonylag kevés esetszám és gyors lefolyása miatt
pontatlan adatok

 Lefolyás
 Javulás/remisszió vs. teljes gyógyulás; gyógyulás esélye
 Súlyosbodás
 Visszaesés/relapszus
 Kimenetel
 Betegséghalmozódás/komorbiditás
 Élettartam-prevalenciát tekintve 50%!
 Alkohol- és drogfüggőség; pánik és depresszió; mánia és
depresszió; súlyos szorongásos zavarok; pszichotikus és
személyiségzavarok
 Csökken a compliance
 Súlyosabb lefolyás, gyakoribb relapszusok, rosszabb
kimenetel
 Közös okok; öngyógyítás; ok-okozati viszony
 Funkcionális zavarok; életminőség változás
 Halálozás/mortalitás; öngyilkosság
Pszichiátriai kórképek
 Pszichiátriai betegségegységek ritkán teljesítik mind
az öt kritériumot (kivéve az organikus zavarok vagy a
szenvedélybetegségek)
 A pszichiátriai kórképek nagy részénél
 hasonló tünettan
 hasonló kórlefolyás
 többé-kevésbé megjósolható prognózis

A pszichopatológia történeti előzményei
 Ókor
 Hippokrátesz: testnedvek egyensúlya, első betegség
osztályozás (fekete epe – melankólia, sárga epe –
ingerlékenység, vér – derűlátás, nyálka – közöny, nyugalom)
 Terápia: diéta, mozgás, relaxáció, masszázs, hipnózis gyökerei
 Középkor
 Felerősödik a vallásos szemlélet, a pszichés betegség forrása:
 Bűn
 Ördögi/démoni megszállás
 Tébolydák, elzárás, leláncolás, kínzás, boszorkányperek

A viselkedésre és a társadalomra vonatkozó
néhány modell
 TOTE (Test-Operate-Test-Exit) modell – a

cselekvésszervezés modellje; minden cselekvés 4 belső
lépésben szerveződik: valóságvizsgálat alapján készített
terv; a terv lejátszása a gondolkodásban és/vagy a
fantáziában; a kapott eredmény felülvizsgálata;
elfogadhatóság esetén a cselekvés kioldása
 Bandura – kognitív-viselkedéslélektani antropológia: 5
alapvető képesség (szimbolizáció, előrelátó gondolkodás,
vikariáló tanulás, önszabályozás, önreflexió) és ezek
alapján a viselkedés vezérlés önhatékonysága lesz fontos
 Ammon – pszichodinamikus pszichopatológiai
modellje: pszichopatológia = archaikus én-
betegségek spektruma, ill. én-funkciók deficitje,
vagy destruktív torzulása
 Bateson – kettős-kötés modellje
 Talcott Parsons – rendszerszemléletű
társadalommodellje; „deviancia-modell”:
öngyilkosság, alkohol- és drogfüggőség, mint
társadalmi deviancia vö. szociálpszichiátria
fénykora, TBZ

Pszichopatológiai modellek
Minden modellnek van:
• Emberképe
• Rendszere
• Kutatási és terápiás módszertana
• Patogenetikai magyarázata
• Hatásmechanizmusa

Modern pszichopatológiai modellek
• Biológiai, medicinális
• Pszichodinamikus
• Behaviorista
• Kognitív
• Humanisztikus
• Szociokulturális

A biológiai vagy medicinális modell
 A pszichés folyamatok megfeleltethetők testi folyamatoknak. A rendellenes
viselkedés vagy lelki jelenség valamilyen, a szervezetben lévő rendellenességnek a
következménye
 Meghatározott szervi elváltozások specifikus szimptómákat és szindrómákat, azaz
kórképeket idéznek elő. A szervi elváltozás okai lehetnek:
 infekciók
 szisztémás rendellenességek
 traumák
 genetikai rendellenességek (pl. ikervizsgálatok: sch. 69%, OCD 60%)
 biokémiai zavarok (neurotranszmitterek aktivitási zavara pl. GABA -szorongás,
dopamin – sch., szerotonin – depresszió)
 A lelki jelenségeket az őket létrehozó szervi okok megszüntetésével lehet

gyógyítani → farmakoterápia

Organikus/orvosi/biológiai modell
 A pszichés rendellenesség: tünetrendszer, amely mögött
organikusan megragadható betegségfolyamat húzódik
 A diagnózisalkotás: az objektíven megfigyelhető,
vizsgálható tünetek betegségkategóriákhoz rendelése
 Pszichiátriai módszerek: anamnézis, exploráció,
tünetbecslő skálák, kérdőívek
 BNO 10, DSM - IV
 Komorbiditás - teória
 Spektrum - szemlélet

Pszichodinamikus - pszichogenetikus modell
 A tünetek: magatartási vagy érzelmi rendellenességek,
melyek hátterében intra- vagy interpszichés konfliktusok
állnak
 Nincs éles határ a normalitás és a patológia közt
 Használja a diagnózis és a prognózis hagyományos orvosi
kategóriáit (pl. Freud osztályzási kísérletei)
 Diagnosztikus fogalmai nem fenomenológiai leíráson,
hanem a dinamikus szemléleten alapulnak
 Interjú, projektív tesztek, áttétel - viszontáttétel
 Pl: Kernberg - Borderline személyiségorganizáció

A pszichodinamikus modell
 A viselkedést belső, intrapszichikus tényezők határozzák meg, melyek a
 Tudattalan késztetések
 Korai élmények függvényei
 Kapcsolati élmények
 Traumák
 Ezek az intrapszichikus tényezők okai a manifeszt, megfigyelhető viselkedésnek
 Az ok-okozati viszony hosszú élettörténetben érvényesül, azaz a jelenben mutatkozó
jelenségnek a kora gyermekkorig visszakövethető fejlődése van
 Pszichoanalitikus elméletek pl.:
 Freud: személyiségstruktúra és pszichoszexuális fejlődési modell
 Jung: kollektív tudattalan és archetípusok
 Adler: individuál pszichológia
 Szondi: sorsanalízis
 Kernberg, Kohut: szelf pszichológia
 Mahler: tárgykapcsolat elmélet
 A gyógyítás ezen mélyen fekvő okok elemzésével és megértésével lehetséges

 Terápiás formák: klasszikus analízis, rövid dinamikus terápiák, Jung-i analízis, analitikus csoportterápiák, prenatális
analízis stb.
Szociális tanuláselméleti modell
 A tünetek hátterében nincs betegség
 Rossz tanulás és viselkedésszerveződés
 Használja a diagnosztikus rendszerek kategóriáit
(pl Beck - depresszió, szorongásos zavarok)
 Viselkedés szempontú diagnosztika
 Diszfunkcionális attitűdök, kognitív torzítások
felmérése kérdőívekkel

A behaviorista modell
 A pszichopatológiai jelenségek maguk a megfigyelhető viselkedésjelenségek,
ezért a viselkedés pontos regisztrálására, elemzésére, a környezettel való
kapcsolat felderítésére van szükség
 A konkrét egyedi viselkedés mindig környezeti tényezők hatására kialakult,
tanult viselkedés
 Így a pszichés rendellenességek a hibás tanulás eredményeként kialakult
viselkedésformák
 Alapvető tanulási formák:
 Klasszikus kondicionálás (Pavlov)
 Operáns kondicionálás (Skinner)
 Modellkövetés (Bandura)
 Viselkedésterápiás eljárások
 Szisztematikus deszenzitizálás
 Habituációs tréning
 Szociális készségfejlesztés
 Önkontroll technikák

A kognitív modell
 Az emberek érzéseit és viselkedését az határozza meg, ahogyan az eseményeket
értelmezik. Tehát nem maga a helyzet, hanem a helyzetnek tulajdonított jelentés. A
jelentésalkotást a kognitív struktúra irányítja.
 Az ember gondolkodását alapvetően a következő kognitív struktúrák (és szintek)
jellemzik:
 Sémák: a vélekedések legmélyebb szintje, gyermekkorunktól fogva folyamatosan építjük ki
magunkban hiedelmeinket saját magunkról, másokról és a világról. Annyira
meghatározóak és magától értetődőek, hogy sokszor magunknak sem fogalmazzuk meg
őket. Átfogóak, merevek, túl általánosak. A személy szelektíven összpontosít arra az
információra, ami megerősíti alaphiedelmét, és figyelmen kívül hagyja azt, ami
ellentmond annak.
 Attitűdök, köztes hiedelmek: befolyásolják helyzetértékelésünket, amely aztán
gondolkodásunkat, érzéseinket és viselkedésünket befolyásolja.
 Automatikus gondolatok: kognitív folyamatok legfelszínesebb szintje. Gyors, értékelő,
spontán gondolatok, melyek nem mérlegelés vagy érvelés eredményeképp jönnek létre,
általában csak a gondolatot követő érzelem tudatosul.

A kognitív modell
Alaphiedelem „Inkompetens vagyok”
Köztes hiedelem „Ha nem értek meg valamit tökéletesen,
akkor hülye vagyok”
Helyzet Könyv olvasása, tanulás
Automatikus gondolat „Ez túl nehéz, soha nem értem meg”
Reakciók
Érzelmi reakció Szomorúság
Viselkedésbeli reakció Tanulás abbahagyása
Fiziológiai reakció Fejfájás, feszültségérzés

Fenomenológiai modell
 Nem használja a betegségkategóriákat, a

„páciens” kifejezést sem
 A zavar oka a torz szimbolizáció, a szelf
inkongruenciája
 Szorongás, elhárítás
 Q-rendezés (Rogers), REP -teszt (Kelly)

A humanisztikus modell
 Az ember nem más, mint az a mód, ahogyan észleli a világot
 Az emberi lény aktív gondolkodó lény, aki felelős azért, amit csinál, hatalmában,
lehetőségében áll választani
 Mindenki egy bizonyos fejlődési, növekedési potenciállal születik
 Önaktualizálás képessége
 Carl Rogers kliensközpontú terápia

 A terapeuta minden előítélet nélkül elfogadja és értékeli a klienst. Ennek a
tapasztalatnak az eredményeként a kliens önmagát úgy fogalmazhatja meg, mint akit
elfogadnak
 A terápiás helyzetben fontos a kapcsolat, a terapeuta-kliens viszonylata „kertész és
virág”, a terapeuta csak segíti növekedni, kiteljesedni a klienst
 Ahogyan a kliens a világot látja, az ő viselkedése természetes, érthető és normális. A
terapeuta megkísérli a világot a páciens szemével látni, érzéseihez megértéssel,
empátiával viszonyul
 A terapeutának tudnia kell érzéseiről, akarnia kell ezeket kifejezni saját szavaival, a
viselkedésében valódi érzéseinek és attitűdjeinek kell kongruensen megnyilvánulnia

A szociokulturális modell
• A pszichés zavarokat a mikro-, és makroszociális ill.
kulturális hatások határozzák meg
• Családi struktúra
• Kommunikációs minták
• Szociális pozíció, szerepek
• Szociális kapcsolatok, izoláció
• Szociális stressz
• Terápia:
• Csoportterápia (pszichodráma, önsegítő csoportok pl. AA)
• Családterápia, párterápia (analitikus, strukturális, probléma
megoldó)
• Közösségi ellátási formák (közösségi pszichiátria, prevenció
és rehabilitáció)
Az anorexia nervosa
patopszichológiai elméletei
▪ Anorexia nervosa
▪ Biológiai szemlélet – hipotalamusz elváltozás
▪ Evolúciós szemlélet – reproduktív szupresszió hipotézis, szexuális
vetélkedés hipotézis
▪ Pszichodinamikus szemlélet – női szexualitás tagadása, abúzus
szerepe
▪ Rendszerszemlélet – szépségideál társadalmi elvárása, jellegzetes
családmodell (összemosottság, túlvédés, rigiditás)
▪ Kognitív-viselkedésterápiás szemlélet – testképzavar, kognitív
torzítások, fóbiás reakciók
▪ + addikciós, kényszerbetegség és feszültségredukciós modellek
Σ Bio-pszicho-szociális szemlélet!
Antipszichiátriai modell
 A pszichiátria: totális intézmény, a társadalmi

kirekesztés, az elnyomás eszköze
 A „betegséget” a minősítés, a címkézés hozza
létre (Pygmalion - effektus)
 Thomas Szasz: Az elmebetegség mítosza - a
betegszerep előnyei

Diagnosztikai rendszerek
• Korábban „nagy professzorok” paradigmája,
 Pinel, Kraepelin, Bleuler, Schneider, Leonhard
 Önálló megfigyelések és rendszerező elméletek
 Személyes tekintély (irodalmi tehetség)
 Korlátozott érvényesség
• ’50-es évektől szakmai konszenzuson alapuló kategorizálás
• klasszifikáció értelme az információsűrítés, a közös lényeg
kiemelése és az egyedi, esetleges vonások tudatos mellőzése,
klinikusok közti kommunikáció, közös nyelv kialakítása,
oktatás, kutatás, statisztikai rendezés
• RDC Reseach Diagnostic Criteria
• ICD (International Classification of Diseases) =
BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása)
• DSM (Diagnostic and Statistical Manual )
Antipszichiátria
 Kell-e diagnózis?
 Segít-e a kezelés?
 Egyfajta zavar, de sokféle tünet…
 Stigmatizáció

Diagnosztikus rendszerek közös ismérvei
• klinikai tesztelhetőség követelménye,
• explicit kritériumok alkalmazhatósága,
• nemzetközi szakértői egyeztetés,
• a diagnosztikai kategóriák megbízhatóságának és
validitásának igénye, folyamatos korrigálás a kutatási
adatok tükrében
• klinikai kategóriák nem jelentenek különálló, egymástól
jól elhatárolt betegségegységeket, hanem csak jellemző
tünetcsoportokat, amelyeknek azonban jól felismerhető és
ellenőrizhető sajátságaik vannak.
• nem használják a betegség szót, mentális zavarokat
definiálnak

Az RDC rendszer
 RDC Reseach Diagnostic Criteria
 Kutatási célokra hozták létre
 Merev és szigorú, magas diagnosztikai küszöb
 SADS (Schedule for Affective Disorders and
Schizophrenia)
 Az első strukturált, standard interjú

A BNO rendszer
 WHO 1900 óta
 Kódolási, statisztikai célra
 1948 BNO-6 mentális zavarok először egy
mellékfejezetben
 1968 BNO-8 néhány mondatos jellemzés a
pszichiátriai tünetcsoportokról
 Kétdimenziós szemlélet: organikus-funkcionális és
pszichotikus-neurotikus dichotómia
 1979 BNO-9

A BNO-10
• 1992-ben megjelent legújabb kiadás
• Újítása, a mentális zavarok klasszifikációjának látványos
bővülése,
• 32 ország több száz tudósa dolgozta ki,
• A kritériumok szűkebbek és szigorúbbak, mint a DSM
kritériumai, és a diagnosztikai kategóriák száma nagyobb
• Új kódrendszert vezettek be, amelyben minden egyes
számjegynek külön jelentése van
• Számos új, korábban csak az amerikai nozológiából ismert
kategória jelent meg (pánikszindróma, szomatoform zavarok,
szkizotíp zavar)
• Megmaradt a neurotikus jelző és néhány további antik kategória
pl. neuraszténia, akut polimorf pszichózis
• A BNO-10 elsősorban statisztikai- kódolási kézikönyv, nem
tanulásra vagy oktatásra szolgáló pszichiátriai ismeretanyag

A BNO-10 kategóriái
• F00-F09 Organikus és szimptómás mentális
zavarok
• F10-F19 Pszichoaktív szer használata által okozott
mentális és viselkedészavarok
• F20-F29 Schizophrenia, schizotypias és paranoid
zavarok
• F30-F39 Hangulatzavarok
• F40-F49 Neurotikus, stresszhez társuló és
szomatoform zavarok
• F50-59 Viselkedészavarok, melyek fiziológiai
zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak

A BNO-10 kategóriái
• F60-F69 A felnőtt személyiség és viselkedés

zavarai
• F70-F79 Mentális retardáció
• F80-F89 A pszichés fejlődés zavarai
• F90-F99 A viselkedés és érzelmi-hangulati élet
rendszerint a gyermek vagy a serdülőkorban
jelentkező zavarai

A DSM rendszer
 Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) kézikönyve
 1952 DSM-I
 Adolf Meyer pszichobiológiai reakció elmélete
 1968 DSM-II ~ BNO-8
 1980 DSM-III forradalmi változások
 Minden dg. tételes, explicit és operacionális kritériumokra épül
 Ateoretikus, deskriptív klinikai kategóriák
 Széleskörű szakértői konszenzus
 Multiaxiális dg.
 Neurózis fogalmát teljesen elhagyja
 1987 DSM-III-R
 Dg. hierarchia helyett komorbiditások
 Tényleges kutatási adatok felhasználása
 1994 DSM-IV
 2000 DSM-IV-TR (Text Revision)
 2013. május DSM-5

A DSM-IV
• 1994-ben adták ki, a megelőző kategóriák mintegy 95%-a ismét
módosult
• Új alcsoportok és specifikációk jelentek meg, pl. az evészavarok
új, különálló fejezetbe kerültek
• Minden csoportban külön hangsúlyt kaptak az etnikai,
kulturális sajátságok
• Az organikus fogalmat kiküszöbölték és a general medical
condition (általános orvosi állapot) kifejezéssel helyettesítették
• Elősegíti a biopszichoszociális szemlélet alkalmazását
• Multiaxiális rendszer: A DSM-IV öt tengelyt tartalmaz:
I. klinikai zavarok
II. személyiségzavarok, mentális retardáció
III. szomatikus állapotok
IV. pszichoszociális és környezeti problémák
V. a működés globális becslése
A DSM-IV kategóriái
I. Gyermek- vagy serdülőkorban megjelenő zavarok
II. Delírium, dementia, amnesztikus és egyéb kognitív
zavarok
III. Általános testi betegség által okozott mentális
zavarok
IV. Pszichoaktív szerek használatával összefüggő
zavarok
V. Schizophrenia és egyéb pszichotikus zavarok
VI. Hangulat- (affektív-) zavarok
VII. Szorongásos zavarok
VIII.Szomatoform zavarok

A DSM-IV kategóriái
IX. Factitious zavarok
X. Disszociatív zavarok
XI. Szexuális- és nemi identitás zavarok
XII. Táplálkozási zavarok
XIII.Alvási zavarok
XIV.Az impulzus kontroll zavarai
XV. Alkalmazkodási zavarok
XVI.Személyiségzavarok (a II. tengelyen kódolva)
XVII.Egyéb, mentális zavart nem jelentő, de
figyelmet és kezelést igénylő állapotok

DSM-5
I. Neurodevelopmental disorders
II. Schizophrenia spectrum and other psychotic
disorders
III. Trauma- and stressor-related disorders
IV. Dissociative disorders
V. Elimination disorders
VI. Gender dysphoria
VII. Disruptive, impulse-control, and conduct disorders
VIII.Personality disorders
IX. Paraphilic disorders
A diagnózisalkotás, mint pszichológiai
probléma
 A diagnózisalkotás a személyészlelés speciális formája,
kategorizációs folyamat
 G. Kelly - féle CPC - aktus: körültekintés - jelentésadás
(fogalomhoz rendelés) - kontroll
 A fogalmak nem tulajdonságlista, hanem prototípus
alapján reprezentálódnak mentálisan DSM - IV.
kategóriái (tulajdonságlista): nem kompatíbilis egymással
a két rendszer
 A merev betegségkategória - határok miatt úgy tűnhet,
mintha a betegben több betegség is „lenne” egyszerre
(komorbiditás - teória)

Diagnózis és terápia
 Diagnózis - indikáció - terápia ideális egysége: szakmai protokoll
 A pszichoterápiás diagnózishoz nem elégséges a pszichiátriai
diagnózis
 Az indikációhoz szükséges diagnózis csak részben fedi a
pszichiátriai diagnózist
 A pszichoterápiás diagnózis és az indikáció jelentős mértékben
terapeutafüggő
 A diagnosztizálás és indikálás kapcsolati folyamatban valósul
meg
 A pszichoterápiás szemlélet szívesebben gondolkodik
problémákban, mint diagnosztikus kategóriákban

A diagnózisalkotás szintjei
 Pszichiátriai diagnózis
 Motivációs diagnózis
 Környezeti - kapcsolati diagnózis
 Alkalmazhatósági diagnózis
 Kapcsolati diagnózis
 Illeszkedési diagnózis
 Pszichoterápiás szocializáltság

Differenciáldiagnózis
 Ne kezeljünk tévesen szomatikus betegséget
lélektani betegségként
 Konzílium
 Ha a pszichoterapeuta orvos, ne ő végezze a testi
kivizsgálást

A diagnózis korlátjai és korlátozása
 A diagnózisalkotás folyamat, melynek során a pácienssel
való kapcsolat mélyül
 Az idő előrehaladtával a diagnózis bővül, sőt változhat is
 A diagnózis csak az indikációhoz szükséges mélységig
menjen!
 A kivizsgálás tartalmaz terápiás elemeket, ezért fennáll a
sérülés lehetősége
 Ha a pszichoterápiát végző szakembernek át kell adnia az
esetet, az új terapeutának újra kell kezdenie a
diagnosztikus fázist

A pszichikus működések fő
területei
 Pszichopatológia = normál pszichés tevékenység
kórossá válása
 Pl. észlelés
 Intrapszichés élménytünetek
 Kogníciók
 Affektivitás
 Magatartás
 Globális működések (intellektus, személyiség,
beállítódás/attitűdök)
A kognitív struktúra problémái
 A legmagasabb rendű struktúra, magában foglalja a
megismerést, felfogást, felismerést, erre adott
reakciót
 Tudatos ÉN
 Cselekvő ÉN
 Tudat
 Figyelem
 Orientáció
 Érzékelés
 Emlékezés
 Gondolkodás
A tudat zavarai
 Funkciói
 Energetikai komponens (vigilitás)
 Integratív komponens (tartalom)
 Én funkciók
 A vigilitás zavarai organikus károsodás
következménye (agytörzsi aktivációs szint változás,
koponyaűri nyomás fokozódás)
 Benommenheit állapot – kvázi elalvás előtti fellazulás,
nehezített felfogás
 Szomnolencia – aluszékonyság
 Szopor – kontaktuskészség jelentősen csökken, elkent
beszéd
 Kóma – nem ébreszthető, areflexia

A tudat zavarai
 Az integráció zavara a tudat tartalmi zavarát
jelenti (ép vigilitás melett)
 Dezintegráció
 Inkoherencia
 Amentiform állapot (fokozott szorongás, erős
motoros nyugtalanság)
 Téveszmék és hallucinációk által meghatározott
tudatzavar
 Beszűkült tudati állapot (acting out; Ganser-sy.)
 Konfúzió → tudati szétesés

Tudat szűkült állapotok
 A szűkültség mértékétől függően károsodik a
realitással való kapcsolat
 Elfogultság – fokozott affektivitás (hozzátartozó
betegsége)
 Rövidzárlat – hosszabb időn keresztül érvényesülő
negatív indulat a viselkedés szabályozásban;
hirtelen, ötletszerűen betörő cselekvés az érzelmi
cselekvés logikájának megfelelően (Édes Anna;
csecsemőgyilkosságok)
 Pszichés sokk – explozív reakció, pánik, pszichogén
stupor, fúga; az affektus magasabb rendű kontroll
nélkül fordul át cselekvésbe vagy gátlásba
A tudat zavarai
 Kombinált tudatzavar – a vigilitás és az integratív
funkciók együttesen sérülnek (temporális vagy
frontális agydaganat)
 Oneiroid állapotok
 Delírium (mérgezések, tumor, trauma)
 Amencia – delírium vegetatív izgalom nélkül
 Különféle rendezett/rendezetlen homályállapotok

A figyelem zavarai
 Figyelemkoncentráció
 Beszűkülés (paranoid kórképek, depresszió)
 Szórt (mánia, fáradtság)
 Vigilitás – pattogó figyelem
 Tenacitás – tapadási képesség
 Mánia- hipervigil & hipotenax
 Depresszió – hipovigil & hipertenax

Az orientáció zavarai
 Térben, időben, auto- és allopszichésen
 Fiziólógiásan: hirtelen ébredés, fáradtság,
szórakozottság
 Mentális retardáció, dementia, organikus zavarok
 Korszakov sy. + konfabuláció

Az érzékelés/észlelés zavarai
 Érzékszervi hiányosságból eredő – hiányos/megkésett
fejlődés
 Kvantitatív zavarok (hipesztézia/hiperesztézia) –
pszichogén analgézia, autizmus, regulációs zavar,
organikus károsodás
 Kvalitatív zavarok
 Derealizáció
 Deperszonalizáció, egodiszton élmények, fantomfájdalmak,
dismorphophobia, doppelt oreintáció (Én-integritás zavarai)
 Zavart tér- és időélmény (sch)
 Realitáskontroll
 Tévelyhangulat /Walm állapot, protopátiás alakváltás,
egocentrikus beállítódás (sch)

Az érzékelés/észlelés zavarai
 Tartalmi zavarok
 Illúzió: inger hatására fellépő inadekvát észlelés
 Hallucináció: inger nélküli érzékelés
 Valódi
 Pszeudo
 VAKOG
 Cönesztopátia
 Képzetanomáliák
 Emlékezési hallucinációk
 Déja vu és jamais vu élmények
 Dreamy state
 Pseudologia phantastica
 Konfabuláció

Az emlékezés zavarai
 A rövid távú emlékezés zavarai – percember sy.,
Korszakov sy., dementia, mentális retardatio
 A tartós emlékezés zavara – lakunáris/diffúz
 Emlékbe idézés zavarai
 Hiper/hipomnézia
 Retroaktív hallucináció (nem létező emlékek)
 Paramnézia (emlékezet hamisítás)
 Mnesztikus transzformáció – affektív vagy
kognitív alapú
 Kombinált emlékezészavar – traumás amnézia

A gondolkodás
 Az információ feldolgozás magasabb szintjeinek
összefoglaló neve
 Alapjelensége az asszociáció – a képzetek és
fogalmak célszerű, produktív összekapcsolása
 Fogalomalkotás, szimbólumalkotás
 Ítéletalkotás- valósághoz való viszonya
 Következtetés – új ítéletek

A képzet és fogalomalkotás zavarai
 Eidetikus képesség
 Homályos (unklar) gondolkodás – fogalmak
határainak lazább kezelése vagy a fogalmak
kidolgozottsága, világossága hiányzik
(fanatikusok, ment.ret.)
 Konkretizáció
 Neologizmus, körülményesség
 Perszeveráció, verbigeráció, echolália,
kondenzáció, glosszolália

A gondolkodás alaki zavarai
 Mennyiségi zavarok – a gondolkodási tempó
zavarai
 A gondolkodási folyamat lassulása, fáradtság
monotónia, érdektelenség
 Személyiségzavarok (kényszeres, szorongó)
 Depresszió – monoideizmus, valamilyen témánál való
megragadás; muticizmusig, stuporig fokozódhat
 Viszkózus gondolkodás – epilepsziás, organikus jegy,
egy-egy témánál való megtapadás
 Zárlat – hirtelen motiválatlan elakadás (sch)

A gondolkodás alaki zavarai
 Mennyiségi zavarok – a gondolkodási tempó
gyorsulása
 Hangulati szint emelkedés (mánia)
 Aktiváció fokozódás (pszichoaktív szer, pajzsmirigy
működés!!)
 Eufória és loghorrea kíséri
 Gondolatrohanás/gondolattolongás – teljesítmény
romlik, véletlenszerű asszociációk, szekunder
inkoherencia, gyors, felszínes ítéletek,
következtetések

A gondolkodás minőségi zavarai
 Sajátos, bizarr asszociációk (sch)
 Zárlat/szkízis – gondolat elakadás, gondolat-elvonás,
szubjektív szenvedés, külsőleg irányított gondolkodás,
befolyásoltság élménye
 Affektivitás szempontjából: katatím/érzelmi blokád;
mágikus, archaikus, omnipotens, animisztikus
 Primer inkoherencia
 Kuszaság – különc, csapongó, szétszórt gondolatmenet
 Paralógia – túlgondolás (paranoid sch)
 Alógia – dementia, hebephrénia

A gondolkodás minőségi zavarai
 Pszichés automatizmusok
 Tévely ötlet – bizarr, de nagy affektus által kísért
ötlet, téveszmét vagy acting-outot indíthat el
 Gondolat elvonás/átvitel/felhangosodás -
egodiszton
 Kettős könyvelés – egymást kizáró, reális és
téveszmés gondolatok és viselkedések
 Személyes evidenciák
 Kóros jelentéstulajdonítás
 Vonatkoztatás
 Kulcsélmény

A gondolkodás tartalmi zavarai
 Elfogultság, előítélet
 Túlértékelt eszmék – szekták, fanatikusok,
perlekedők; életminőség változás
 Fóbiák – irracionális, az átlagot meghaladó
mértékű szorongás; irracionalitásával tisztában
van, de megoldani nem tudja; elkerülő
magatartás jellemzi

Fóbiák
 Agorafóbia
 Klausztrofóbia
 Közlekedési fóbiák (ürítési funkciókkal
kombinálva!)
 Magasság, repülés (lépcső)
 Zoofóbia (galamb!)
 Természeti jelenségek (sötét, vihar)
 Mizofóbia
 Szociális félelmek

Kényszerek
 Akarattól függetlenül a tudatba toluló, én-idegen
tartalom, vagy ellenállhatatlan cselekvés, aminek
többnyire sikertelenül próbál ellenállni
 Rögeszmék (obsessio)
 Gondolat
 Impulzus
 Kényszercselekvések (compulsio)

Kényszergondolatok
 Kényszerasszociációk
 Irracionális, hangzásbeli (homokróniás asszociációk: málna-
bálna, kecske-fecske)
 Horrorisztikus
 Erkölcsi/vallási értékrendbe ütköző
 Kényszerképzetek – élénk vizuálisan megjelenő,
szorongást keltő képzetek
 Kényszeres meggyőződés
 Kényszeres tépelődés – döntésképtelenség
 Kényszeres szorongás
 Kényszerimpulzusok – késztetés vmilyen bűnös/ártalmas
cselekvésre, sosem csinálja még, mégis állandóan retteg
tőle

Leggyakoribb obszesszív tartalmak
 Beszennyeződés
 Betegség
 Agresszivitás
 Szexualitás
 Vallásos tartalmak

Kényszercselekvések
 Bár küzd ellene, sztereotíp módon, merev
szabályok szerint ismét végigcsinálja
 Leggyakoribb kompulziók
 Ellenőrzés
 Tisztálkodás
 Számolás
 Kérdezés-bevallás
 Szimmetria/precizitás
 Gyűjtögetés

Téveszme
 a valóságban megalapozatlan és téves ítéletek
összessége
 kóros forrásból ered
 mindig az Énre vonatkozik
 erőteljes szubjektív bizonyosság, ragaszkodik
hozzá
 Redszerezett/rendszerezettlen
 Bizarr, badar/autisztikus
 Holo-/heterothym
 Mikro-/megalomániás

 Mikromániás téveszmék  Megalomániás téveszmék
- egoszisztolé - egodiasztolé
 Persecutoros  Származási
 Kverulátoros  Politikai
 Befolyásoltatásos  Inventátoros
 Megfigyeltetéses  Erotomán
 Mérgeztetési  Relígiózus
 Féltékenységi
 Hipochondriás
 Bűnösségi
 Nihilisztikus
 Meglopatásos
 Elszegényedési
 Cönesztopatiás
Az affektív struktúra
 Emóciók (érzelmek)
 Affektus (indulat)
 Hangulat (euthym, hipo/hiperthym, disztimia)
 Közérzet (eu/diszfória)
 Érzelmi élet – verbalizálható, belsőleg érzékelhető és
külsőleg látható mimika és gesztusok kísérik.
 Az érzelmi élet zavara – az érzelmi megnyilvánulások
sem minőségükben, sem tartalmukban, sem
intenzitásukban nem felelnek meg a kiváltó oknak.

Az érzelmi élet zavarai
 Fokozott – irritabilitás, érzelmi inkontinencia,
moria, ambivalencia, tapadás, disszociáció
 Csökkent – közöny, apátai, gátoltság, stupor
 Extatikus állapotok
 Szorongásos rohamok
 Fóbiák, pánik, Wahn-állapot
 Katathymia - a gondolkodás, élményvilág affektív
torzulása

Magatartás
 Részben az affektivitás, részben a gondolkodás,
részben az egész személyiség érintett
 Antrieb (kezdeményezés/indíték)
 Motorium
 Akarat élet
 Kommunikáció

Magatartás
 Külső megjelenés
 Viselkedés legfontosabb csatornái
 Mimika
 Tekintet, szemkontaktus
 Vokális kommunikáció (hangsúly, hangerő)
 Szókincs, verbalitás, beszéd érthetősége
 Gesztusok, testtartás (poszturális kommunikáció)
 Az adott személytől való térbeli távolság
(proxemika)
 A kifejező mozgások motorikus tárháza (kinézia)
 Kulturális szabályok be-/be nem tartása

Antrieb
 Pozitív Antrieb: gyors, produktív aktív
 Inproduktív (ment. ret.; dementia)
 Negatív Antrieb
 Alacsony személyiségszerveződési szinteken (ment.
ret.)
 Sch negatív tünete
 MDD
 Affektív stupor
 Autizmus
 Mutacizmus
 Teljes motoros gátlás

Motorium
 Mimika, automatikus és finom mozgások, nagy
mozgások
 Kataton mozgászavarok
 Hipermotilitás; hiper/hipokinézia
 Dinamikus sztereotíp mozgások
 Jaktálás
 Perszeveráció
 Iteráció, verbigeráció
 Raptus

Akarati élet
 Annak a jelenségnek szubjektív megélése, hogy
döntéseinket önállóan hoztuk, és
magatartásunkat önállóan választottuk meg és
ebben a folyamatban a determináltság háttérbe
szorult.
 Kriminalitásban fontos
 Hiper/hipobulia

Az intellektus zavarai
 Életkor
 Iskolai végzettség/osztályfok
 Élethelyzet
 Tájékozódó vizsgálat vs. IQ teszt

A fajfenntartás zavarai
 Fokozott készség (nimfomania/szatíriázis)
 Csökkent készség (frigiditás/impotencia)
 Perverzitás
 Tárgya (pedofília, zoofília, stb.)
 Kielégülés módja (fetisizmus)
 Aktus (szadizmus, mazochizmus)

Az önfenntartás zavara
 Csökkent
 MDD, stupor, Sch
 Anorexia
 Pervazív visszautasítással járó sy.
 Fokozott
 Bulimia
 „perverz”
 Koprophagia
 Pica
 Öndestruktív viselkedés
 Alkoholizmus
 Szerabúzus
 Önsértés
 Szuicidium

Irodalom
 Füredi (szerk): A Pszichiátria Magyar Kézikönyve
Medicina, Bp. 1998., 2009.
 Szakács Ferenc: Patopszichológiai Vademecum
Tankönyvkiadó, Bp. 1991.
 Trull-Phares: Klinikai Pszichológia
Osiris, Bp. 2004.

Általános Pszichopatológia

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Általános Pszichopatológia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bóna Adrien

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

Kulturális és társadalmi kontextushoz kötött

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 TOTE (Test-Operate-Test-Exit) modell – a

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 A lelki jelenségeket az őket létrehozó szervi okok megszüntetésével lehet

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 A gyógyítás ezen mélyen fekvő okok elemzésével és megértésével lehetséges

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 Nem használja a betegségkategóriákat, a

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 Carl Rogers kliensközpontú terápia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

 A pszichiátria: totális intézmény, a társadalmi

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

• F60-F69 A felnőtt személyiség és viselkedés

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia

2013.09.07. Általános pszichopatológia