Tartalom:

1. atom, ion, molekula

2. kémiai kötések
3. víz
4. hidrogén-peroxid
5. oldatok töménysége
6. biokémia alapjai
7. a rendszer
8. sejtbiológia, sejtalkotók
9. a szervezet energia és tápanyagszükséglete

1. atom, ion, molekula

atom: anyagok építő kövei, kémiai reakcióval tovább nem bonthatók, nagyon picikék
elem: azonos atomokból felépülő egyszerű anyagok, kémiai reakcióval további anyagokra nem bonthatók, jelölésük
vegyjellel történik

atom felépítése:

 atommag: protonok (+) és neutronok (0), tehát töltése mindig pozitív

 mérete igen kicsi, tömege jóval nagyobb, mint az elektronfelhőé

 protonok száma: rendszám (Z), protonok+ neutronok: tömegszám (A), nevük nukleonok
 izotópok: protonszám azonos, neutronszám eltérő

 elektronfelhő (-) körülötte

 a nemesgázszerkezetre törekszik minden (minden héjon a maximális elektron)

 elektronhéjakon a max elektronszámok 2 és annak négyzetei
 van telített és telítetlen héj

 ezek az elemi részecskék

 atom töltése semleges (protonok és elektronok száma egyenlő)

A relatív atomtömeg: az adott atom tömege hányszor nagyobb a 12C izotóp tömegének az 1/12 részénél, mert 1-1 db
atomot nem tudunk vizsgálni, ezért kell anyagmennyiség és moláris tömeg.

anyagmennyiség (n, mol): 6 x 10˘23 db részecske = 1 mol

avogadro-állandó (na): 6 x 10˘23 1 / mol
adott anyagmennyiségű anyag részecskéinek száma: (n): n=n x na
moláris tömeg (m, g/mol): 1 mólnyi anyagmennyiségű anyag tömege
adott anyag tömege (jele m): m = n x m

alapállapotú atom: az elektronok az atommaghoz legközelebbi elektronhéjakon helyezkednek el.

gerjesztett állapotú atom: egy vagy több elektron távolabb van az atommagtól, mint alapállapotban.
vegyérték elektronok: azok az elektronok, amelyek a kémiai reakciókban részt vesznek.
atomtörzs: atommag + nem vegyértékelektronok.

A periódusos rendszer: (Mengyelejev 1869)

 függőleges oszlopok, csoportok: elektronszerkezet - csoportszám (fémek / félfémek /nemfémek), hasonló

tulajdonságú elemek vannak egymás alatt
 vízszintes sorok, periódusok: protonok száma - rendszám
2. kémiai kötések:

erőssége: elsőrendű (fémes, kovalens, ionos kötés.) másodrendű (gyenge kölcsönhatások), kialakulása: az atomok a
legkisebb energiájú elérésére törekednek = nemesgázszerkezet

 fémrács fémes kötés

 kovalens kötésű molekulák
 ionos kötés

fémes kötés / fémrács:

gyakori fémek: Na, Ca, Cu, Ag, Fe, Sn, Ólom (Pb), szürkés színűek / szilárdak, elektromos áramot / hőt vezetik,
ötvözhetők, megmunkálhatók, kevés vegyértékelektron (ami a kémiai reakcióban részt vesz), viszonylag távol az
atommagtól fémrács: rácspontjaiban pozitív töltésű fématomok, körülöttük vegyértékelektronok, nem helyhez kötöttek.

kovalens kötés / nem fémek

A nemfémes elemek alapja a hidrogén molekulái (H2) (világegyetem leggyakoribb eleme) színtelen, szagtalan, gyúlékony
gáz. Molekula: olyan részecske, amelyben két vagy több atom kovalens kötéssel kapcsolódik össze., Kovalens kötés:
atomok közös elektronpárral kialakított kapcsolata. (H2, CL2, O2, N2)

ionos kötés / ionvegyületek:

ionok: töltéssel rendelkező részecskék, ahol proton és elektronszám különböző. (leadja a felesleges elektronját, h
nemesgáz szerkezetű legyen, de ez által pozitív töltésű lesz) Atomokból képződik, egyik leadja, másik felveszi az
elektront. Lesznek kationok (pozitív töltésű) és anionok (negatív töltésű)
kationok: alkáli fémek: egyszeresen pozitív alkáli földfémek: kétszeresen pozitív.
anionok: vi. és vii. főcsoport elemeiből.
az ionkristályban a pozitív és negatív töltések száma megegyezik. (Pl Nacl, Mgcl2) jellemzőik: szobahőmérsékleten
szilárdak / magas az olvadás- és forráspontjuk / ridegek, törékenyek / vízben többnyire jól oldódnak / szilárd
halmazállapotban nem vezetik az elektromos áramot / olvadékuk és vizes oldatuk vezeti az elektromos áramot

3. VÍZ (H2O) dipólus molekula, dihidrogén-monoxid H2O

 színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, olvadáspontja 0 °c, forráspontja 100 °c
 halmazállapotai: folyékony, szilárd, gőz,
 az élő szervezetek víztartalma <98%, embereknél 75 %,
 víz jó poláros oldószer, be tud lépni a sejtekbe, el tudja juttatni az ionkoncentrációt, a receptorokat működtetni tudja, ezáltal
az összes szervünket, kémiai reakciók résztvevője (kiindulási anyag vagy végtermék)
 felületi feszültség – erős, hőkapacitása: nagy (jól vezeti a hőt)

biológiai jelentősége:

 földi élet, sejt-és testnedvek, ozmózis, test 75 % víz

 napi legalább 1,5-2 liter folyadék kell
 két-három napnál tovább az ember nem élheti túl a vízhiányt.

a víz lágyítása = desztillálása:

 víz keménysége: vízben oldott CA²+, MG²+ ionok miatt, ha szűrjük desztillált vizet kapunk, mely elektromos vezető
képessége egyre jobb
 a víz keménysége függ a benne oldott ionsók mennyiségétől, az ionok eltávolítását vízlágyításnak nevezzük
 bidesztillált víz, melyet kétszer desztillálnak át
 fogyasztásnak semmilyen káros következménye nincs,
 megfelelően vegyes táplálék bőven tartalmaz ásványi anyagokat (nátrium, kálium, klorid, kalcium, magnézium, vas
stb.).

a víz kozmetikai szerepe:

 a jég a bőr edzésére, erek tornáztatására, gyulladás csökkentésére alkalmas

 szobahőmérsékletű víz tonizálásra, frissítésre használható
 gőz formájában a bőrt felpuhítja. a kozmetikában elsősorban vízgőz desztillációval nyert desztillált vizet használunk

kozmetikában használatos ásványvizek csoportjai:

 szénsavas gyógyvizek: jól alkalmazhatók sápadt, öregedő bőrök felfrissítéséhez, tonizáláshoz, borogatások,
arcpermetek formájában.
 kénes gyógyvizek: csökkenti a faggyútermelést, vízhiányos bőrre is, tonizál, frissít
 desztillált víz: ionmentes, tiszta víz

ozmotikus koncentráció:

Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző
koncentrációjú oldat között áramlik. Az oldószer a hígabb oldatból a töményebb felé vándorol. Az ozmózis megáll, ha a
két oldat koncentrációja egyenlővé válik, vagy ha kellő nyomás helyeződik a hártya nagyobb koncentrációjú oldalán lévő
oldatra.

 a folyadékterekben a vízben oldott anyagok, ionok vannak jelen.

 intracelluláris – extracelluláris: sejten belül, kívül, extracelluláris terekben – a sejteket körbezárja
 itt a benne lévő ionok, molekulák egyrészt töltés tulajdonsággal, hidrofil-fob polaritással is rendelkeznek.

vízterek, oldatok:

 a sejthártya vízáteresztő képessége határozza meg az ozmotikus egyensúlyt.

a szervezet egyensúlyi szabályozói: víz, test belső órája, belső funkciók (mit mikor eszünk-iszunk, alszunk, mozgunk)

 a szervezetben a szabályozó rendszerek felelősek ezen folyadékterek összetételét mozgatni, receptorok segítségével
 idegrendszer, hormonrendszer, vese, máj, tüdő, bőr funkciói

sejthártya:

 félig áteresztő képesség, kettős lipidréteg (lipid: szerves zsírszerű anyag)

 poláris molekula hidrofil, cukrok, szacharidok
 apoláris molekula hidrofób tulajdonságú vegyületek, zsírok, lipoidok
 a víz felületi feszültsége nagy, ha az ionokat körbezárja un. hydrátburok jön létre,

hidrogén kötések:

 poláris molekulák a vízzel alakítják ki

 a víz a környezetében lévő molekulákkal a szervezetet felépítő stabil oldatokat hoznak létre. pl. fehérjéket, ez a kötés
energia kicsi, de ha elég sok alakul ki egy molekulán belül biztosítja a biológiai aktivitást és a szilárd szerkezetet.

3 féle állapotban lehet a víz:

 oldat (homogén, feloldott teljesen)

 szuszpenzió (heterogén, nem teljesen oldott, keveréssel feloldhatók)
 kolloid (teljesen elkülönülnek benne a részecskék, féligáteresztő hártyával)
 kolloid állapot: (apró szemcsék oldva más közegben)
miért jó a kolloid? a bőr turgor nyomása: a bőr veszít feszességéből, ha a turgor csökken, laza szerkezetű lesz

 a fehérje és a vízmegkötő képessége, a benne lévő ionok megfelelő eloszlása

 ebből épülnek fel a szervezetet alkotó rostok, szövetek.
 mértékét mérni tapintással tudjuk, a bőralja és az irha víztartalmát tudjuk meghatározni.

összetett apoláris vegyületek képességei:

 tartalmában vegyes csoportokat tartalmaz, a rendszer egységek egymásban üregeket, csatornákat alakítanak ki,
anyagáramlást tesz lehetővé.

szerkezetek folyamatai, szabályozás:

 sejthártya működését rendezettségét a lipidjei, víztartalma, ioneloszlás, sav-bázis egyensúly, hőmérsékletet,

hidrosztatikai nyomást, hőmérséklet, idegen anyagok jelenléte befolyással bír.

a víz reakciói a sejtben:

- hidrolízis: nagyobb molekula bomlása víz kilépéssel, kiváló oldószer, jó a diffúziós (anyagszállító) képessége,
molekulái és a benne oldott atomok, molekulák, kolloidok v. egyéb anyagi részecskék az adott tér egyenletes
betöltésére törekednek a hő mozgás révén
- diffúzió: az oldott részecskék egyenletes a térkitöltése, passzív, a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebbre a
kiegyenlítődésig
- ozmózis: ha az oldott részecskék mozgását egy hártya (féligáteresztő) akadályozza, passzív folyamat, kis molekulák
igen, nagy marad
- ozmózisnyomás: nyomás, mely az egymással érintkező különböző koncentrációjú oldatok között a diffúziót idézi elő
- h-kötés: A hidrogénkötés a legerősebb másodrendű kötés. (kialakulhat víz és az ammónia molekulái között)
- van der Waals-kötés: gyenge másodrendű
- hő kapacitás: mekkora hőmennyiség kell az adott mennyiségű anyag hőmérsékletének 1˚C-kal történő emeléséhez.
- párolgáshő: az az energia, amely szükséges a folyadék gázzá alakításához.
- diszpergálás: az anyagnak kisebb méretű részekre történő darabolása.
- diffúzió: olyan anyagáramlás, mely következtében a meglévő koncentrációkülönbségek kiegyenlítődnek
- vízmolekula szerkezete: 5 vízmolekula tetraéderes szerkezetet alakíthat ki
- kohézió / adhézió: összetapadás - a folyadék molekuláinak kölcsönös vonzó hatásából ered / másik anyaghoz tapadás
- két különböző anyagból álló test felszínei összekapcsolódnak a molekuláik között kialakuló vonzóerő miatt.

4. hidrogén-peroxid H2O2

 szagtalan, áttetsző, gyúlékony gyenge sav

 erős oxidálószer (elektront von el másiktól)
 sűrű, szagtalan, keserű, nem éghető folyadék, gőze irritál
 vízzel minden arányban elegyedik, erősen bomlékony
 hő fejlődés közben víz és oxigén keletkezik 2 H2O2 = 2 H2O + O2
 30%-os-nál nagyobb töménységű oldata robbanásveszélyes
 katalizátor
 hőre, napfényre és szerves anyagok hatására bomlik.
 gyenge sav pH-ja 6,2
 hidrogén-peroxidot kivonással elválasztják, desztillációval tisztítják és töményítik:
 felhasználási lehetőségei: (általában 3 %-os oldatát használják):

 színtelenítő-és fehérítőszer,
 tisztítószer tartalmazza (pl klórmentes fertőtlenítők)
 oxidálószer laboratóriumban, vegyiparban
 szennyvizek ártalmatlanítására
 orvosi / gyógyszerészet: antiszeptikum, dezinficiáló, szagtalanító, ecsetelésre, sebek tisztítására
 a vízmentes hidrogén-peroxidot lökhajtásos (sugárhajtású) repülőgépek, rakéták üzemanyagaként használják
 hajfestékekben

bőrre gyakorolt hatása:

 savas kémhatása miatt: pórusösszehúzó, fertőtlenítő

 oxidáló hatása miatt: fertőtlenítő, vérzéscsillapító. színtelenítő

felhasználása:

 3%-os oldatban: általános bőrfertőtlenítő, szempillafestésre használható

 5-7%-os oldatban: vérzéscsillapító, szagtalanító
 6-8%-os oldatban: bajuszszőrtelenítés, pigment foltok halványítása
 10%-os oldatban: helyiség fertőtlenítés, halványító krémekben
 10-15%-os oldatban: kar szőrzet szőkítésére
 15-20%-os oldatban: lábszőrzet szőkítésére

5. oldatok töménysége:

koncentráció: összetételi arány oldott anyag és az oldat között: tömeg, anyagmennyiség, térfogat, részecskeszám

oldatok készítése: telítetlen: még képes anyagot feloldani, telített: több oldandó anyagot már nem képes befogadni,
túltelített oldat: nagyobb mennyiségű oldott anyagot tartalmaz, mint amennyi az oldhatóságának megfelel,
oldathatóság=koncentráció: adott hőmérsékleten hány gramm anyagot tud feloldani 100 gramm oldószer

különböző koncentrációk:

 tömegszázalék: 100 g oldott anyagban hány g oldott anyag

 térfogatszázalék: 100 cm3 oldatban hány cm3 oldott anyag
 vegyes százalék: 100 cm3 oldatban hány g oldott anyag
 mólos oldat: 1 dm3 oldatban hány mól oldott anyag

6. biokémia alapja - élet építőelemei

kémiai elemekből:

természet 118, élőlények 60, emberi test 98,6%-a 6: – oxigén, szén, hidrogén, nitrogén, kalcium, foszfor, az alapvető
kémiai elemek összekapcsolódnak: struktúrákat, pár élő szervezetet alkotó szerves molekulát épít fel

biogén elemek:

sejtet felépítő elemek, kicsik, gyakoriak, kovalens kötéssel makromolekulák, szénatom dominál. Polárosak, vízben jól
oldódnak.
Alig 30 ilyen elem van:

 szén: legtöbb vegyület, egymással, korlátlan számmal, 4 erős kovalens kötéssel kapcsolódnak,
 hidrogén: energiatermelő folyamatok, vízzé oxidálják, energia szabadul fel
 oxigén: oxidációs folyamatokhoz, a víz alkotóeleme, szénvegyületekben is fontos
 nitrogén: aminosavakban
 foszfor és kén: vegyületalkotók

 nátrium (Na+): sejtek ingerületi folyamataiban, biztosítja az ionegyensúlyt

 kálium (K+): sejtek ingerületi folyamataiban, biztosítja az ionegyensúlyt
 kalcium (Ca2+): csont, izom, véralvadás
 magnézium (Mg+): izmok működése
 vas (Fe2+, Fe3+): hemoglobin-vér, oxigén szállítása
 klór (Cl-)
 jód: pajzsmirigy

az élőlényeket felépítő anyagok rendszerezése:

A) Szervetlen anyagok

1. biogén elemek
2. víz
3. ásványi sók (kationok, anionok)

B) Szerves anyagok

1. lipidek
2. szénhidrátok
3. fehérjék

lipidek:

A lipidek a vérben található zsírszerű anyagok. Többféle lipid létezik, ezek közül a legismertebb a koleszterin. A lipidek
sokféle funkciót töltenek be a szervezetben, például a sejtfal strukturális felépítésében és a zsírok tárolásában. Mondani
sem kell, hogy a szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű lipidre ahhoz, hogy jól működjön, csoportosítás:

 hidrolizálható (anyagok lebomlásának egyik módja): glicerid (neutrális) – táplálékkal vesszük fel és foszfatid,
 nem hidrolizálható: szteroid és karotinoid

 neutrális zsírok (gliceridek): növényi olajok, magvak (napraforgó, olíva, len, repce, szója) állati zsiradék
 foszfatidok: biológiai membránok alapjai, sejthártya kettős rétege, szerkezetük kettős, egyik oldalon vonzzák,
másikon taszítják a vizet
 szteroidok: hormonhatású vegyületek csoportja, szteránvázas, gyulladás gátló, mellékvesekéreg gyártja,
 karotinoidok: a karotin egy narancssárga színű pigment, növény és állatvilágban is ott van, 2 fő formája: alfa és
béta karotin, a béta az A vitamin előanyaga, máj alakítja át.

Ezzel együtt néha nem árt ellenőrizni a lipidszinteket. A lipidek közül is különösen az alábbiak mennyiségével kell
tisztában lennünk:

 LDL-koleszterin, amit „rossz” koleszterinként is szokás emlegetni, és ami a májból az erekbe szállítja a
koleszterint, ahol az lerakódik – szóval, ha túl sok van belőle, az növeli a szívbetegségek kockázatát*.
 HDL-koleszterin, amit „jó” koleszterinként is szoktak emlegetni, és ami az erekből a májba szállítja a koleszterint,
ahol azt biztonságosan leadja.
 Trigliceridek, azaz zsírok, amik étkezés útján kerülnek a szervezetbe. Ezek egyfajta energiaraktárként szolgálnak,
amit később is el lehet égetni.
 telített és telítetlen zsírsavak. Mindkettőt kívülről vesszük fel.

telített: szobahőmérsékleten szilárd, elsősorban állati eredetűek, zsírok, tejtermékek, pálma és kókuszolaj, sajt.
Szénatomok egyenes láncot alkotnak, nem tartalmaznak kettős kötéseket, szénlánc rengeteg hidrogénatommal.
telítetlen: szobahőmérsékleten inkább folyékony, vannak kettős kötései (egyszeres és többszörös), főleg növényi olajok
(oliva, repce, len, stb), olajos magvak. Ezek tartalmazzák omega 3 és omega 6 esszenciális zsírsavakat.
transzzsírok: mesterségesen vannak előállítva hidrogénezéssel növényi olajokból, ezek a legkárosabb zsírtípusok.

szénhidrátok (szacharid):

szénhidrát szerves vegyület, növények állítják elő szénből, oxigénből és hidrogénből, két csoportba sorolhatók, egyszerű
és összetett.

 egyszerű (mono/diszacharid): gyümölcs, tej és szőlőcukor, egy-két cukormolekula, szervezet könnyen és gyorsan
nyer belőlük energiát. pl: szőlő- vagy gyümölcscukrot, a cukros üdítőket, péksüti, asztali cukrot is.
 összetett (poliszacharid): glikogén (máj igy raktározza a cukrot), keményítő, cellulóz, több, hosszabb
cukormolekula, az emésztés hosszabb idő, stabil és hosszantartó energiával látja el a szervezetet. pl: zabpehely,
barna rizs, teljes kiőrlésű stb, szerepe a test fő energia ellátása (agy 20 %-ot használ), könnyen hozzáférhető, fontos
szerepe van: immunrendszer optimális működése a véralvadás-gátlás, anyagcsere és hormonháztartás, a szervezet
glikogén formában raktározza el, májba és az izomba,

fehérjék:

aminosavakból felépülő, élőlényekben előforduló óriásmolekula, az élő sejtek legfontosabb alkotórészei (membránfehérje,
kollagén, enzimek, hormonok alkotói, immunanyagok, szállítók-hemoglobin, vázanyag-izom) szerkezetüket tekintve 20
különféle aminosavból állnak. Lehet protein és proteid, egyszerű és összetett aminosavból álló fehérje

enzim: biokatalizátor tulajdonságú fehérjemolekulák, kémiai reakciók mennek végbe általuk. pl: RNS:

 riboszómákat felépítők rRNS

 aminosavakat szállítók tRNS
 DNS információit szállítók mRNS,

7. a rendszer

Atomok, ionok, molekulák, anyagi halmazok építik fel. Ami körülveszi, az a környezete, ez lehet:

 izolált: nincs szabad tömeg / energiaáramlás

 nyitott: szabad tömeg / energiaáramlás lehet
 zárt: nincs tömegáramlás, de energiaáramlás lehet

A fázisok azonos fizikai és kémiai tulajdonságú anyagi rendszerek egymástól fizikai határfelülettel elválasztott részei, a
fázishatár.

 homogén rendszer: nincs fázishatár.

 heterogén rendszer: két vagy több fázishatár
 kolloid rendszer: kettő átmenete, különleges kolloid részecskék miatt. komponensek (összetevők) lehet egy és
több, fázisok is.

Zárt rendszer egyensúlyi állapotra törekszik: az ellentétes folyamatok bizonyos idő után kiegyensúlyozódnak, nincs
mozgás. Dinamikus egyensúlyi állapot: dinamikus, 2 oldali, külső tényezők (hó, nyomás) megváltoztatják az egyensúlyt,
Tömeghatás törvénye: A kémiai reakció során az egyensúlyba jutott rendszerben a keletkezett anyagok megfelelő
hatványon vett koncentrációinak szorzata osztva a kiindulási anyagok megfelelő hatványon vett koncentrációinak
szorzatával, állandó hőmérsékleten állandó értéket ad. Ez az ún. egyensúlyi állandó. jele Kc

Legkisebb kényszer elve: A Le Chatelier-Braun elv kimondja, hogy az egyensúlyi rendszerekben valamilyen külső hatásra
mindig olyan irányú változás indul meg, amely a külső hatás csökkenő érvényesülését eredményezi. Ez lehetőséget ad
arra, hogy az egyensúlyi reakciók lejátszódását a kívánt irányba befolyásoljuk.
Az egyensúly befolyásolásának lehetőségei:

1. Hőmérséklet: hő termelő (exoterm) reakcióra válasz: hűtés, erre válasz: a hőtermelés sebessége gyorsul
Hőelnyelő, (endoterm) reakcióra válasz: melegítés, erre válasz: a hőelnyelés sebessége gyorsul

2. Nyomás: térfogat növelő reakcióra válasz: nyomáscsökkentés, erre válasz: a térfogatnövelés sebessége gyorsul
Térfogat csökkentés reakcióra válasz: nyomásnövelés, erre válasz: a térfogatcsökkentés sebessége gyorsul

Elektrolitos disszociáció: Vegyület oldószer hatására bomlása, elektromos töltéssel rendelkező részecskék, mozgó ionok
keletkeznek, vezetik az áramot – elektrolitos az oldat. Disszociációs állandó: Kd

 erős elektrolit: disszociációs állandója (kd) > 1, a disszociáció gyakorlatilag teljes, azaz α ≈ 1, lehet iont számitani
 gyenge elektrolitok: disszociációs állandója (Kd) < 103, a disszociáció alacsony, nem lehet iont számítani

Víz auto – protolízise (pOH): vízmolekulás egymás közötti protonátadása. Víz gyenge elektrolit, ionkoncentráció
alacsony, tehát alig vezeti az áramot.

A pH fogalma: lúgos / savas kémhatás, pH + pOH = 14 (0 savas, 14 lúgos, 7 semleges)– csak híg oldatokra
Puffer – kiegyenlítő oldatok: pH-ja kb állandó, sav / lúg hozzáadása kicsi pH változást okoz.
Alkalmazásuk: biokémiai folyamatok kedvező pH esetén van reakció, pH változik, mikroorganizmusok elpusztulnak,
kémiai folyamatok: számos ipari folyamat, pl. fermentáció, szükséges a pH közel állandó értéken tartása.

Folyadékok párolgása: hőtől függően folyadékmolekula mozog. amelyik sebességre tesz szert, legyőzve a másik vonzását
kilép a folyadékfázisból – párolog. Gőzzé alakulás nagyfokú térfogat-növekedéssel jár, a párolgás endoterm folyamat, a
folyadék-molekulák elszakadnak egymástól, tehát munkát kell végezniük. Minden hőmérsékleten van párolgás, de hő
növekedéssel a párolgás mértéke is nő, csak a folyadék felszínén

Párolgás nyitott térben: folyadék gőzzé alakul, közben hűl, ha ezt nem akarjuk, melegítsük. Nyitott térben addig tart a
folyamat, míg van víz. Fajlagos hő a párolgáshoz használt energia. J/kg vagy J/mol.

Párolgás zárt térben: növekszik a gőzrészecskék száma és ez egy idő után telítődik. Kondenzáció ellentétes folyamat a
párolgással (lecsapódás). Egy idő után párolgás és lecsapódás kiegyenlítődik: dinamikus egyensúlyi állapot: tenzió

Olvadás: endoterm (hő elvonó) folyamat: kristályos szerkezetű anyag + hő: részecskék rezegnek: kristályrács összeomlik:
a szilárd anyag megolvad és folyékony lesz
Hőmérséklet nem változik, amíg a szilárd anyag teljesen el nem olvad.

Olvadáspont: hőmérséklet, ahol a szilárd és a folyadék fázis egyensúlya van. Olvadáshő: az a hő, amely 1 kg (mol)
szilárd anyag megolvasztásához kell. Olvadáspontot befolyásoló tényezők: Anyagi minőség: ionkristályos, atomrácsos
anyagok magas, kis rácsenergiájú molekularácsos anyagok olvadáspontja alacsony, nagy moláris tömeg szintén az
olvadáspont növekedésének irányába hat. Ha az olvadás térfogat-növekedéssel jár, az olvadáspont nő, ha az olvadás
térfogat-csökkenéssel jár, az olvadáspont csökken

Fagyás / kikristályosodás: exoterm (hó termelő) folyamat: a folyadéknak szilárd kristályos anyaggá alakulása, (hűtés)
hatására. A fagyás a fagyásponton következik be. A fagyáspont elvileg megegyezik az olvadásponttal. A fagyáspontot is
azok a tényezők határozzák meg, mint az olvadáspontot: az anyagi minőség és a nyomás.

Szublimáció: szilárd anyagok párolgása

 Az elektromos áram: töltéssel rendelkező részecskék potenciálkülönbség hatására bekövetkező rendezett mozgása.

 Elsőfajú vezetők: szabad mozgású elektronok (fém, grafit)

 Másodfajú vezetők: szabad mozgású pozitív és negatív ionok (ionvegyületek olvadékai)

Elektromosság: Feszültség jele U mértékegys. V (volt) Ellenállás jele R mértékegys. Ohm (W) Áramerősség jele I
mértékegys. A (amper) Vezetés jele G mértékegys. S (siemens)

Elektorkozmetikai eljárások: direkt / indirekt kezelés, egyen- / váltóáram. Váltakozó áram jellemzője a frekvencia.
Kozmetikai eszközök frekvenciatartományuk szerint: alacsony, közép, vagy nagyfrekvenciás Orvosi csoportosítás:
hogyan vezetik az élő szövetbe: 1. galván (iontoforézis) – ionokat mozgat, fájdalomcsillapító 2. Faraday hullám – idegek,
izmok mozgása, 3. nagyfrekvenciás áram

Ultrahang: A hallható hang frekvenciatartományát meghaladó (20 kHz) rezgések. Az orvosi diagnosztikában magas
frekvenciájú (2-12 MHz) ultrahangot használnak, amelynek energiája, intenzitása alacsony. Ellenjavallat: lázas állapot,
gyulladt / aknés bőr, nagyfokú visszér tágulat felett, betegség / gyanúja, trombózis / hajlam, fémimplantátum, pacemaker

A kezelés során a fém (vezető gumi) elektróda és a bőr közé köztianyagot teszünk, mely bőrbarát, fertőtleníthető, és
biztosítani lehet a jó elektromos vezetést. (vászon, szivacs stb.)

Ultrahangos kozmetikai eljárások:

indirekt kozmetikai készülék, amely a kezeléshez az elektromos energiát más energiaformává alakítja

 Bőrtisztítás: a kezelést megelőzi, keratin / faggyúmirigyek váladékának oldása. Mélytisztítás a galván árammal. 1
/ 3 MHz frekvenciájú ultrahanghullámok, 3 / 1 cm mélyen testbe hatol, mélyebb területek nyelik el energiáját.
 Ultrahang hatásszintek: termikus (szövetek a hullámokat elnyelik, hővé alakul, vérellátás élénkít) mechanikus
(biológiai struktúrákra hatás-anyagcsere) és kémiai (szövetekben kémiai módosulás-kollagén változása) ultrahang
hatásszinteket különböztetünk meg.
 Tilos, ha: rák és gyanúja, pacemaker, valamint e testtájékon: szem / ivarmirigy / szív / agy / gerincvelő /
növekedési zónák / az altest terhesség esetén.
 Jótékony hatásai: bőrréteg laza, vérellátás / sejtek tápanyag + oxigénellátás jobb, salakanyag kiürül, Pht
normalizálja, mérsékli mitesszerek ráncfeltöltés

8. sejtbiológia, sejtalkotók: szervezet morfológiai (alaktani) felépítése:

Protoplazma: az élő szervezetet építi fel, félig folyékony, 80 % vízen kívül szerves (fehérje, szénhidrát, lipoid (zsírszerű))
és szervetlen anyagokat (nátrium~, kálium~, kalcium~ és magnéziumsók) és fermentumokat (szintén fehérje, erjesztő
anyag) tartalmaz. A legfontosabb ezek közül a fehérje, ami aminosavakból (szénből, hidrogénből, oxigénből és
nitrogénből) áll. lehet intracellularis / extracelluláris: sejten belüli és kívüli.

Sejt (cellula): a legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató egység. Képes anyagcserére, szaporodásra,
fehérjeszintézisre, alakja és nagysága változatos, az emberi test kb 100 billió sejt van, lehet eukarióta (sejtmaggal) és
prokarióta (sejtmag nélküli)

sejtjelenségek:

 anyagcsere: a citoplazmába bekerült anyagokat hasznosítja, (felépíti, kiválasztja, lebontja)

 sejtmozgás: amöboid mozgás, pl. heg képződés helyére vándorol
 ingerlékenység: reagál a környezet ingereire (fény, hő, vegyi anyag, elektromosság, áramlás)
 sejtnövekedés: táplálkozik és gyarapodik ameddig a sejt határ engedi, utána elpusztul vagy osztódik
 sejtosztódás: direkt / indirekt /felező:

felépítése:
 1. sejthártya
2. sejtplazma
3. sejtmag
4. sejtszervecskék (mitokondrium, ER, riboszóma, Golgi-készülék, lizoszóma, sejtközpont)

1. sejthártya - membrán:

 véd, határol, transzportot biztosít, féligáteresztő hártya, kettős lipidréteg (egyik oldala taszítja, másik vonzza a
vizet), bizonyos anyagokat átenged vagy sem (vízmolekulákat átengedi), többit csak transzporttal, ezek a
 membránfehérjék, amik a sejtanyag felvételt, leadást szabályozza, a membránnál vannak, fajtái:
 integráns fehérjék: transzport (szállító), csatorna (nátrium, kálium pumpa) – benne a membránban
 perifériás fehérjék – rajta a membrán egyik oldalán

2. sejtplazma - citoplazma:

 rugalmas, vizes oldat, benne különböző, membránnal határolt sejtalkotók,

 vízen kívül nagy mennyiségben tartalmaz fehérjéket, enzimek, ionok, cukrok, zsírcseppek
 fehérjék összekapcsolódva fonal / vázrendszert alkot, ez irányítja a mozgást, alakítja a sejt alakját
 enyhén lúgos, (ph 7,4)
 sejt belseje negatív töltésű, pozitív ioneloszlási különbség – nátrium, kálium pumpa
 izotóniás oldat: a sejten belül megfelel a 0,9 %-os NaCl oldattal.

3. sejtmag: irányítja a sejtműködést, DNS t (kromoszómák) és RNS t (átíró anyag) tartalmaz.

 DNS: a sejtek információtároló vegyülete, genetikai kódot tartalmaz

 RNS: fehérjéket képez (riboszómában történik): rRNS (felépítő), mRNS (információt tartalmazó), tRNS (szállító), a
DNS megfelelő kódja alapján átírja a fehérjére – szintézis

4. járulékok:

 sejtváz – citoszkeleton: sejt alakját adja, részt vesz a sejtmozgásban, sejten belüli anyagszállítás
 mitokondrium: sejtalkotó kettős hártyával, önálló DNS-sel, energiát (ATP) termelő sejtorganellum, a test minden
egyes sejtjének miniatűr erőműve. Egy tipikus élő emberi sejt száz vagy ezer mitokondriumot tartalmaz. Hasonlóan
az emésztőrendszerhez, a mitokondriumok olyanok, mint a kis emésztőrendszerek a sejtben, és energiává
változtatják az ételt. Az általunk elfogyasztott fehérjékből származó cukrok, zsírok és aminosavak energiává
 alakulnak át a mitokondriumokon keresztül. Annyira hatékonyak ebben, hogy a sejtjeink számára szükséges
energia közel 90%-át hozzák létre. Az ATP termelés oxigénfogyasztással és széndioxid termeléssel jár együtt.
Egyes izomsejtekben 20000 mitokondrium is lehet. Vörösvértestekből hiányzik! Belül a mátrixban riboszómák.

Glükóz + oxigén = szén-dioxid, víz és ATP. ez a sejtlégzés.

 riboszóma: 2 alegységből álló sejtalkotó, RNS és fehérje építi fel, a fehérjeszintézisben játszik szerepet, szabadon
helyezkednek el a citoplazmában, vagy sejtmembránhoz kötődik.
 belső membránrendszer (endoplazmatikus retilium= ER): a mag közelében van, ER, riboszómákkal teli, fehérjéket
átalakítja, szállítja, méregtelenít, a durva felszínű = DER, lipideket is előállít a sima felszínű = SEL
 Golgi készülék: citoplazmában bonyolult membránrendszer, átalakítja és helyükre szállítja a fehérjéket és lipideket
 lizoszóma: a sejt emésztőrendszereként működik, erősen savas, 3 funkciója van:
 a makromolekulák (fehérje, zsír, szénhidrát) emésztése,
 sejtmembrán javítás,
 idegen anyagok, pl baktériumok, vírusok és más antigének elleni válaszok, elöregedett sejt bontása – autofógia

nekrózis: nem programozott sejthalál, gennyes, ha a sejtet kívülről vmi hatás éri, meghal
apoptózis: programozott sejthalál, nem gennyes, lebomlik idővel, ha hibás a sejt, ha vírus megtámadta, ha tumor
sejt, ha hibás immunsejt, stb. ennek hibás működése a RÁK, Alzheimer, autoimmun betegségek, stb.

működése:

 endocitózis: bekebelezés, a sejt a környezetéből vesz fel makromolekulákat (pl fvs a kórokozókat befalja)
 exocitózis: emészthetetlen anyagok kikerülnek a sejtből (mirigysejt váladékot termel – izzadunk)
 ozmózis: a biológiai membránok (hártya) féligáteresztők, bizonyos anyagokat átengednek
 ozmózisnyomás: minél töményebb egy oldat, annál nagyobb ez a nyomása, tehát az oldószer a membránon keresztül
feloldódik, (a sejtben is ozmózisnyomás van, vizet vesz fel)

 sejtciklus:
eukarióta sejt: nyugalmi szakasz: növekedés, intenzív anyagcsere, DNS állomány megkettőződik,
osztódó szakasz: DNS kettéosztódik, kromoszómaszám is (ember 44 db) , ami egy génsorozatot tartalmaz

osztódása:

 mitózis: számmegtartó sejtosztódás, ugyanazt a genetikai kódot kapják, mint az elődsejt, kromoszómaszám marad
(maga az DNS kromoszómáinak a kettéosztódása, amik köré sejtmag és citoplazma kerül, és létrejön 2 egyforma sejt,
ha ebben zavar támad és a szervezetvédekező rendszere nem ismeri fel, rosszindulatú sejtburjánzás, daganat jöhet
létre, ami más szervekbe is eljuthatnak áttétet képezve)
  meiózis: számfelező sejtosztódás, ivaros szaporodás során az ivarsejtek olvadnak össze zigótává, a kromoszómák
egyik felét a női, másik felét a férfi ivarsejt kromoszómái adják, ezzel az utódok genetikai változatossága van
biztosítva, rendellenes kromoszómaszám: Down kór, 46 helyett 47 kromoszóma

9. a szervezet energia és tápanyagszükséglete

a szervezet akkor működik jól, ha egyensúlyban vannak a belső folyamatok (homeosztázis). Ehhez energia kell, aminek
mennyisége kortól és működési állapottól is függ.

anyagcsere: során a szervezet táplálékot vesz fel, az emésztés során építőköveire bontja, amelyek azóta felszívódtak, ezek
a tápcsatornában történnek.

táplálék minden olyan anyag, ami a szervezet számára hasznosítható, ennek legtöbb része vízben oldódó, így is szívódik
fel, a zsír és néhány vitamin, ez emulzióként. Energiát szolgáltatnak: fehérje, szénhidrát, zsír, nem szolgáltatnak:
vitaminok és ásványi sók, amik az anyagcseréhez kellenek. A szervezet az emésztés során bontja aminosavakra, amik a
bélrendszerből felszívódva juttat el a sejtjeinkbe. 22 különböző aminosavra van szükségünk.

fehérjék:

aminosavakból állnak, ami szerves sav, jellemző rá, h amin-gyököt tartalmaz, (peptid kötéssel) és a fehérje építőköve. Az
emberi szervezet számára a víz után a fehérje az egyik legfontosabb alapelem. A fehérjét (vagy proteint) pedig összesen
20 különböző aminosav (vagy aminósav) alkotja, melyekre a testünk megfelelő működéséhez mind szükségünk van., ezek
közül 8 esszenciális.

Az élőlényekben előforduló óriásmolekula, az élő sejtek legfontosabb alkotórészei (membránfehérje, kollagén, enzimek,
hormonok alkotói, immunanyagok, szállítók-hemoglobin, legfontosabb vázanyag, izomalkotók)

csoportosításuk:

esszenciális – test nem termeli, csak kívülről tudjuk bevinni, nem esszenciális-test is meg tudja termelni, feltételesen
esszenciális - 8 db: ha nem visszük be a test képes előállítani

 valin: elősegíti az izomnövekedést és az izomregenerációt, energiát termel

 leucin: hasonló, mint valin, segít a vércukorszint szabályozásában, serkenti a sebgyógyulást, növekedési hormonok
termelése
 izoleucin: izomanyagcsere, immunműködés, hemoglobintermelés, energiaszabályozás
 lizin: fehérjeszintézis, hormon és enzim termelése, immun és energiatermelés
 fenil-analin: adrenalin és dopamin hormonok képződéséért felelős, fehérjék és enzimek működése, aminosavak
termelése
  metionin: anyagcsere, méregtelenítés, porcképződés, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, szövetek, haj, köröm
 triptofán: máj fehérjeszintézise, szerotonin (boldogsághormon) melatonin (alvási hormon) előállítása
 hisztidin: immunválasz, emésztés, alvás-ébrenlét ciklus, szövetfejlődés

ezeket megtalálhatóak:

 kukoricában és más gabonafélékben: tryptophan ,methionine, valine, threonine, phenylalanine, leucine

 hüvelyesek: valine, threonine, phenylalanine, leucine, isoleucine, lysine

enzim: biokatalizátor tulajdonságú fehérjemolekulák, kémiai reakciók mennek végbe általuk. pl: RNS:
 riboszómákat felépítők rRNS
 aminosavakat szállítók tRNS
 DNS információit szállítók mRNS,

szénhidrátok (szacharin)

szénhidrát szerves vegyület, növények állítják elő szénből, oxigénből és hidrogénből, két csoportba sorolhatók, egyszerű
és összetett.

 egyszerű (mono/diszacharid): gyümölcs, tej és szőlőcukor, egy-két cukormolekula, szervezet könnyen és gyorsan nyer
belőlük energiát. pl: szőlő- vagy gyümölcscukrot, a cukros üdítőket, péksüti, asztali cukrot is.
 összetett (poliszacharid): glikogén (máj így raktározza a cukrot), keményítő, cellulóz, több, hosszabb cukormolekula,
az emésztés hosszabb idő, stabil és hosszantartó energiával látja el a szervezetet. pl: zabpehely, barna rizs, teljes
kiőrlésű stb.,
 szerepe a test fő energia ellátása (agy 20 %-ot használ), könnyen hozzáférhető, fontos szerepe van: immunrendszer
optimális működése a véralvadás-gátlás, anyagcsere és hormonháztartás, a szervezet glikogén formában raktározza el,
májba és az izomba

vércukorszint szabályozás:

hasnyálmirigy Langerhans szigetek 2 féle hormont termel: – inzulin – glucagon: ha magas a vércukor, a hasnyálmirigy
inzulint termel és beviszi, ha alacsony, akkor glucagont termel és felviszi. A glucagon a májban tárolt glikogén
hidrolízisével szabadul fel.

lipidek:

A lipidek a vérben található zsírszerű anyagok. Többféle lipid létezik, ezek közül a legismertebb a koleszterin. A lipidek
sokféle funkciót töltenek be a szervezetben, például a sejtfal strukturális felépítésében és a zsírok tárolásában. Mondani
sem kell, hogy a szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű lipidre ahhoz, hogy jól működjön, csoportosítás:

 hidrolizálható (anyagok lebomlásának egyik módja):

 glicerid (neutrális): táplálékkal vesszük fel, növényi olajok, magvak (napraforgó, olíva, len, repce, szója) állati
zsiradék
 foszfatid: biológiai membránok alapjai, sejthártya kettős rétege, egyik oldalon vonzzák, másikon taszítják a vizet
 nem hidrolizálható:
 szteroid: hormonhatású vegyületek csoportja, szteránvázas, gyulladásgátló, mellékvesekéreg gyártja
 karotinoid: a karotin egy narancssárga színű pigment, növény és állatvilágban is ott van, 2 fő formája: alfa és béta
karotin, a béta az A vitamin előanyaga, máj alakítja át.

Ezzel együtt néha nem árt ellenőrizni a lipidszinteket. A lipidek közül is különösen az alábbiak mennyiségével kell
tisztában lennünk:

 LDL-koleszterin, amit „rossz” koleszterinként is szokás emlegetni, és ami a májból az erekbe szállítja a koleszterint,
ahol az lerakódik – szóval, ha túl sok van belőle, az növeli a szívbetegségek kockázatát*

 HDL-koleszterin, amit „jó” koleszterinként is szoktak emlegetni, és ami az erekből a májba szállítja a koleszterint,
 ahol azt biztonságosan leadja.

 Trigliceridek, zsírok, amik étkezés útján kerülnek a szervezetbe, energiaraktárként szolgálnak, később is el lehet
égetni.

Vitaminok: szerves anyagok, melyek nélkülözhetetlenek a szervezet normális működéséhez. Hiányuk esetén jellegzetesek
a tünetek. (fertőző betegségekre hajlam, emésztési zavar, stb.) Ez a hypovitaminosis, az avitaminosis pedig a teljes hiány,
ez jellegzetes betegségek formájában jelentkezik (angolkór pl.)

Vízben oldódóak:

 B1-tiamin: hiánya beriberi betegséget okozza, tünete a perifériális idegek gyulladása, izomzat görcsös lehet,
vérnyomáscsökkenés, anyagcserezavarok, károsítja az idegrendszert a hiánya
 B2-riboflavin: szőr, hajhullás, nyelvgyulladás, növekedés
 niacin-nikotinsav: pellagra betegség, bőrgyulladás
 B12 és folsav: vörösvérsejt képzés fontos anyaga, felszívódásához folsav szükséges, hiányában vérszegénység
 B5, pantoténsav: bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés
 B6-piridoxin: szívizom vérellátási zavara, szőr és hajhullás
 H – biotin: bélbaktériumok is előállítjuk, de ha nincsenek, akkor szőrhullás, bőrszárazság,
 C-aszkorbinsav. fáradékonyság, fogínysorvadás, végtagfájdalom, vérzékenység,
 P: kis vérzések a kapillárisban

Zsírban oldódóak:

 A: karotin, májban raktározódik, hiánya farkasvakság, bőr erős kiszáradása, haj köröm töredezés,
 D: ergoszterin, napfény hatására képződik, hiányában csontnövekedési zavar, alsó végtagok elgörbülnek, csontok
puhák maradnak, foszforhiány is létrejön, angolkór
 E: gabonacsírákban, a szaporodóképességhez kell, májat akadályozza az elzsírosodásban, antioxidáns
 K: klorofill tartalmú növényekben, hiánya vérzékenység-véralvadási zavarok, epe is kell a felszívódáshoz

Ásványi anyag szükséglet:

 vas: vérképzés,
 kobalt: hemoglobin szintézishez
 jód: tiroxinképzés – pajzsmirigy
 fluor: fogzománchoz

alapanyagcsere felnőtteknél 1500-2000 kalória, ez az energia csak az életfolyamatok fenntartásához elegendő (légzés,
szívműködés, testhőmérséklet)

ami ezt befolyásolja: életkor, táplálkozás, nem, testmagasság, testtömeg + izom, testtömeg + zsírtömeg aránya,
hőmérséklet, várandóság, élvezeti cikkek, hormonális hatások, alvás, éhezés / túltápláltság