gerontológia szakápolástan 2.

az életminőség fogalma: WHO: „az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, magába foglalja
az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait,
személyes hitét, valamint a környezethez fűződő viszonyát."

idősek számára az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb elemei:

✓ egészség megléte (és a betegség, a fájdalom hiánya),

✓ családhoz tartozás (szemben a magányossággal),
✓ mások segítése (és kapása másoktól),
✓ szeretet, emberi kapcsolatok minősége, beszélgetés, valamint a belső és külső békesség megléte

✓ 65 év felettiek minden életminőség mutatóban rosszabb állapotban vannak, mint a 65 év alattiak

✓ idős férfiak több mint 5%-a, a nők mintegy 10%-a a jóllét teljes hiányáról számol be.
✓ a három legfontosabbnak ítélt, a rosszabb általános jóllétet jelző tényezők:

▪ vitális kimerültség,
▪ rossznak ítélt általános egészségi állapot,
▪ munkaképesség-csökkenés

egészségmagatartás: mindazok a magatartási minták, cselekvések, szokás, melyek hozzájárulnak az

egészség fenntartásához, helyreállításához, javításához

három típus:

✓ preventív magatartás tevékenységek, melyek célja betegségek egészségproblémák megelőzése,

(például bukósisak viselése kerékpározás közben)

✓ betegség-magatartás az önmagukat betegnek érző egyének tevékenységei, melyek célja a

betegség pontos meghatározása, a gyógymód keresése

✓ beteg-szerep magatartás szintén a betegekhez kötődik, de célja a betegségből való felépülés –ide
tartozik például a különböző kezeléseken való részvéte

megnyilvánulási formái:

✓ öngondoskodás (például recept nélkül kapható gyógyszerek használata)

✓ egészségügyi ellátórendszer használata,
✓ táplálkozási szokások, szexuális magatartás, a függőséget okozó szerek használata (dohányzás,
alkohol-és drogfogyasztás),
✓ kockázatkereső magatartás (például extrém sportok űzése, vagy ittas vezetés)
✓ egészségtudatosság: annak belátása, hogy magunk sokat tehetünk a saját egészségünkért,
Magyarországon:

▪ idős férfiak 1/8 az idős nők 1/7-e véli, hogy sokat tehet az egészségét
▪ idős férfiak 27%, az idős nők 20%-a tartja jónak egészségét,
▪ idős férfiak 25%, az idős nők 30%-a tartja kifejezetten rossznak egészségét,
▪ felnőtt férfiak 60%, felnőtt nők 50%-a elhízott
▪ idős férfiak 72%, az idős nők 75%-a elhízott

szokások Magyarországon:

táplálkozási szokások:
✓ egészséges táplálék: idősek más korcsoporthoz képest több zöldség, gyümölcs, friss étel
✓ alkoholfogyasztás: mértékletesség kedvező, nagyivás súlyos megbetegedéseket okoz
✓ felnőtt lakosság 5,4%-a többet iszik, mint kellene, férfiak, különösen idősek körében
legmagasabb a nagyivók, de az abszintek aránya is,

dohányzás:
✓ felnőtt férfiak 31,6%-a, a nők 20,8% napi rendszerességgel rágyújt, Európa legtöbbet füstölő
országa
✓ jelentős a leszokottak aránya is, a lakosság alig több mint fele soha nem dohányzott
✓ nemek és generációk közötti különbség. pl. 18-34 éves férfiak 39,1% cigizik, 65 idősebb nők
6,6%

egészséghez, ~magatartáshoz való viszony időskorban:

✓ betegségekre való hajlam megvan: „elkerülés” hangsúlyozása, megelőzés, gondolkodás erről,
lehetőségek, döntések (mozgás, közösségbe járás, stb)
✓ betegségekre való hajlam nincs meg: ők is bevonhatóak egészségfejlesztő programokba,
motiváció

Az aktív időskor alapelvei:

1. jogok és kötelességek:
függetlenség, társadalmi részvétel, méltóság, gondoskodás, önkiteljesítés, de az egyénnek is
mindent meg kell tenni azért, hogy aktív maradhasson.
2. megelőzés és integráció:
szociális és egészségügyi rendszer célja az egészség és az öngondoskodási képesség megőrzése.
Ennek érdekében szükséges a két területet integrálni.
3. életút-megközelítés:
az idősek nem alkotnak homogén tömeget, egyéni különbségek nönek a korral. A megközelítés
tagolja a teljes életszakaszt, és meghatározza az egyes szakaszok jellemzőit és szükségleteit.
4. az intézményi korlátok lebontása:
pl kötelező nyugdíjba vonulás idejének központi meghatározása vagy a korai nyugdíjba vonulás
ösztönzése, amely az utóbbi időkig Európa számos országában létező gyakorlat.
5. kulturális változás:
meg kell változnia az idősekről való gondoskodásnak, itt főként a sztereotípiák felszámolásán van
a hangsúly.
6. integrációs (multiintegrációs) szolidaritás:
a fiatalok és az idősek egymás iránti felelősségének fokozása.

egészségműveltség: az egyénnek az a képessége, hogy az egészséggel, betegséggel kapcsolatos

információkat képes legyen - felkutatni - megérteni - értékelni – alkalmazni

ennek hiánya: egészségtelenebb életmód, rosszabb egészségi állapot, rosszabb terápiás

együttműködés, több hospitalizácó, magasabb egészségügyi költségek

idősek gondozása Maslow piramis szerint:

biológiai-fiziológiai biztonsági elismerés:

▪ bőr ▪ fiziológiai ▪ önmagáról alkotott kép
▪ mozgásszervek ▪ szociális ▪ mások által alkotott kép
▪ keringés ▪ érzelmi
▪ légzés önmegvalósítás:
▪ emésztés szociális: eltervezett életpálya
▪ immunrendszer ▪ társadalmi szerepváltás
▪ érzékszervek ▪ családi szerepváltás
▪ idegrendszer

magányosság a Maslow által megállapított szükséglet hierarchiában

önmegvalósítás – közöny
elismerés – önutálat
szociális szükséglet – alsóbbrendűség érzése
biztonságérzet – félelem, gyanakvás, lemondás
fiziológiai szükségletek – depresszió, rombolás, elhagyatottság

primer prevenció:

rizikófaktorokat keresi betegség, baleset előtt, szűrővizsgálatok, tanácsadás, felvilágosítás,

védőoltások, tréning jellegű testmozgások, egészséges táplálkozás, táv-vészjelző szolgáltatás

secunder prevenció:

betegség korai állapotában, szűrővizsgálattal, itt már a betegséget keressük. pl:

▪ hasi aorta aneurizma (értágulát) szűrést 65-75 év közötti férfiak,

▪ EKG vizsgálat pitvar fibrilláció kiszűrésére,
▪ rutin laboratóriumi vizsgálatok (magas vérnyomás, a cukorbetegség, koleszterinszint)
▪ mammográfia 45–65 éves nő számára kétévenként emlőrák szűrése:
▪ méhnyakrák-szűrés: 25-49 éves nőket háromévenként, az 50-65 éves korosztályt ötévente
 ▪ komplex rákszűrő vizsgálat: 65 éves kor felett
▪ kolonoszkópia: vastagbéldaganat
▪ 50 év feletti népesség körében egy / kétlépcsős rákszűrés:
o kolonoszkópia alkalmazzák, szükség esetén a polipok eltávolítása is kivitelezhető.
o székletmintából vér kimutatás, pozitív: kolonoszkópia.
▪ tapintás, és PSA érték: prosztatatrák szűrése: 45-50 éves kor felett férfiak
▪ osteoporosis (csontsűrűség): DXA vizsgálat, 50 éves kor felett a fokozott kockázatúak, 65. felett
▪ fogászati szűrővizsgálat: évente 1x.
▪ érzékszervi szűrővizsgálat: látásélesség halláscsökkenés évente
▪ funkcionális képességek és az elesés: Katz ADL skála, Barthel–index, Tinetti, Getupand go teszt
▪ mentális állapot szűrése: MMSE, órarajzolási, walking-talking, Hachinski teszt (demencia)
▪ tápláltsági állapot szűrése időskorban: táplálkozási anamnézis

tercier prevenció: már meglévő, többnyire krónikus betegségek menedzseléséről szól (cukorbetegség,
a magas vérnyomás, az érszűkület, a szív és agyi keringési zavarok kezelésével kapcsolatos
ellenőrzések, életmódbeli tanácsok tartoznak ide)

Az időskorúak táplálkozásának jellegzetességei:

ideális testtömeg fenntartása, izomvesztés kivédése: jó minőségű és mennyiségű étrend az

immunrendszer hatékony működéséért, egészséges bélflóra, immunrendszer normális működését, jó
energetikai állapot, nő az egészségnyereség, a költségek pedig bármelyik életkorban és magas
kockázatú betegség csoportban alacsonyabbak, mint az orvosi kezelések, és igaz ez a táplálkozási
prevencióra is.

Az időskor számos betegsége összefügg a nem megfelelő táplálkozással:

▪ a magasvérnyomás-betegség
▪ a rosszindulatú daganatos betegségek
▪ a szív-ér rendszeri károsodások
▪ a cukorbetegség
▪ a csontritkulás
▪ a D-vitamin-hiány
▪ a szürkehályog

a testsúly kb. 45-55 fokozatosan nő, majd 70-75 stagnál, ezt követően pedig csökkenni kezd
az emberi test összetétele jelentősen megváltozik: a zsírtartalom gyarapodik, a vázizomzat rovására
túlsúly esetén a halálozás kétszeres, súlyos obesitas esetén ez tízszeres

A testtömegcsökkenés leggyakoribb okai időskorban:

energiaszükségletéhez csökken, és kevesebb táplálékkal is beéri, ízlelés és szaglás csökkent, kedvük

enni is, magány, depresszió – étvágytalanság, ajkak helyzete más, sorvadnak a rágóizmok, nyelés
nehezebb, hiányos fogazat, rágóizmok gyengülése, a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is
fogyasztják (kevesebb húst, gyümölcsöt, zöldséget választanak), romlik a tápanyagok hasznosulása
(emésztőnedvek, gyomorsav elválasztása csökken stb.), rosszabb lesz az emésztés (pl. májenzimek
működése lassul) és a felszívódás hatásfoka, kevesebb folyadékfogyasztás szájszárazság
Az időskorúak táplálkozásának jellegzetességei:

▪ 65 felüliek fehérjeszükséglete valamivel nagyobb, mint a fiatal felnőtteké,

▪ nitrogénegyensúly: aminosavak - halak, a húsok, sajtok
▪ táplálék legnagyobb része (58–60%) összetett szénhidrát legyen
▪ cukortartalom kevesebb mint tíz energia %
▪ megnövekedett vitaminok és ásványi anyagok szükséglet
▪ mennyiségű folyadékfogyasztás, mert érzékenyebb a kiszáradásra
▪ kognitív funkciók, a gondolkodás és a memória romlásának megakadályozása érdekében niacin-,
folsav-, C-, B1-, B2-, B6-, B12-vitamin-tartalmú, antioxidánsokban és flavonoidokban gazdag
élelmiszerek, ételek rendszeres fogyasztása

élelmiszerek és tápanyagok, melyek fogyasztásának csökkentése javasolt időskorban:

▪ nátriumbevitel napi 2-3 gr-re csökkentése (magas vérny, cukorbetegség, krónikus vesebetegség)
▪ telített zsírsavbevitel max napi energia felvétel 10 százaléka
▪ napi koleszterin bevitel ne lépje túl a 300 mg-ot.
▪ transzzsírok felvételét az elérhető legalacsonyabb szinten ajánlott tartani
▪ a zsírokból és a hozzáadott cukrokból történő kalóriabevitel mérséklése ajánlott
▪ finomított gabonafélék helyett teljes értékű gabonafélék fogyasztását.
▪ alkoholfogyasztás csak mértékletesen, nők napi 1, férfiak napi 2 ital erejéig

Sóbevitel:
magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a magas sóbevitel
férfiak átlagosan napi 17,2 g, a nők 12 g NaCl-ot fogyasztanak az ajánlott 5 g helyett
hipertónia étrendi befolyásolásának középpontjában legtöbbször a sóbevitel korlátozása áll

DASH étrend diéta a hypertonia megállításának elősegítésére:

gazdag kálium, magnézium, kálcium, élelmi rostban és fehérjében, alacsony zsír, koleszterin tartalma.
megcélzott energiabevitel 2100 kcal/nap, a zsír 27 %, fehérjék 18 % energia, koleszterin bevitelt 150
mg/napban, míg az élelmi rostok fogyasztását legalább napi 30 g-ban határozza meg.

Rostok:
gyomortelítettség, jóllakottságérzet, 30-40 g rost, de cukorbetegeknél magasabb fokozzák a
bélperisztaltikát, elősegítik a rendszeres székletürítést, megkötik a káros bomlási anyagokat és
mikroorganizmusokat, csökkenti a daganatos betegségek és az elhízás kialakulásának rizikóját is,
minden grammnyi rost beviteléhez szükséges 0,5dl folyadék elfogyasztása is