1 Tétel | Az allergia

A betegség kialakulása
Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a
hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a
szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés
alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.

Az egészséget veszélyeztető tényezők

Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására
van mód.

A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:

- Rossz általános és személyi higiéné

- Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés

- Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás

- Tartós idegrendszeri túlterhelés

- Káros szenvedélyek

- Környezetszennyezés

Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek
bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.

Kockázati tényezők:

- Helytelen táplálkozás

- Mozgásszegény életmód

- Mértéktelen kávéfogyasztás

- Alkohol

- Kábítószer-élvezet

A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk

Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak
lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része
öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.

Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet
folyamán változik, külső környezet hatására módosul.

A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a

gyomorfekély.

A külső okok:
 1. Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos
ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).

2. Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák,
ízeltlábú rovarok.

A betegség

Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem

képes elhárítani a károsító tényezőket.

A betegség lefolyása szerint lehet heveny, rövid ideig tartó(2-4hét), és heves, főleg szubjektív
tünetekkel jár. Fél heveny megbetegedések 4-6 hétig tartanak, a tünetek kevésbé erőteljesek. Ha a
kóros állapot hónapokig, évekig eltart, idült lefolyású a betegség, a tünetei kevésbé szembetűnőek.

A kóros állapot lezajlása után, a tünetek teljesen megszűnhetnek, részleges gyógyulásnál szervi, vagy
működési károsodás marad vissza. A betegség legsúlyosabb kimenetel a halál.

A betegség hatása az egyénre

Az objektív és szubjektív elváltozások csökkentik a teljesítőképességet, megzavarják az életritmust.

Hosszan tartó betegségeknél a megváltozott szervi működés az egyén pszichés működését is
megváltoztatja. Nemcsak az egyénnek, hanem a családnak, a munkahelynek is alkalmazkodnia kell a
beteghez, a betegséghez.

A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések

kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli
elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas
vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.

Légzőrendszeri megbetegedések kialakulásának tényezői, következményei

A légző rendszer folyamatosan érintkezik sokféle mikroorganizmussal. A légző rendszer felső
részeinek bizonyos részei felveszik a mikroorganizmusokat, hogy így védjék az alsó légutakat. A
szervezet természetes védekezése nem mindig hatékony, főleg, ha az egyén ellenálló képessége kicsi.
A légző rendszer fertőzése gyakori megbetegedés. Számos formája nem súlyos, és csupán pihenést és
tüneti kezelést igényel. Mindig fennáll azonban annak lehetősége, hogy az enyhe fertőzés súlyossá
válik. Általában minél alsóbb részén van a légutaknak a fertőzése, annál súlyosabb. A légző rendszeri
fertőzések kezelésének fontos része az, hogy megelőzzük a felső légúti fertőzésnek a lefelé, a tüdőbe
való terjedését.

Ismétlődő meghűlések arra figyelmeztetnek, hogy növelni kell az általános egészségi állapotot:
optimális táplálkozás, több pihenés, a stressz csökkentése, alkohol fogyasztás mérséklése és a
dohányzás abbahagyása.

Kockázati tényezők:

 Helytelen táplálkozás

 Mozgásszegény életmód

 Alkohol
  környezetszennyezés

 allergének

 foglalkozási ártalmak (porártalmak,hideg, klimatikus környezetben végzett munka)

Szövődmények:

 Hörghurut (bronchitis)

 Tüdőgyulladás (pneumonia)

 Tuberculosis (gümőkor)

 Krónikus obstruktív (elzáródásos) tüdőbetegségek: Asthma, Krónikus bronchitis,

Hörgőtágulat, Tüdőtágulás, Tüdőrák

Szűrővizsgálatok
Az orvostudomány és a technika fejlődésével, a különböző vizsgálati módszerek és gyógyító eljárások
lehetővé tették egyes betegségek korai felismerését, sőt nem egy esetben az elváltozások kialakulása
is megakadályozható.

Újszülött-és csecsemőkori szűrővizsgálatok

Születés után, az orvos gondos vizsgálattal ki tudja zárni a fejlődési rendellenességeket, vagy meg
tudja állapítani azok meglétét. A testhossz, a testtömeg és a körfogatok (fej, mellkas) mérésének
eredményeit a bent tartózkodás végéig folyamatosan ellenőrzik. Az idegrendszer állapotától az
újszülött érettségi fokát állapítják meg. Vérvizsgálattal a fehérje – anyagcsere, a szénhidrát-
felszívódási zavar, valamint a pajzsmirigy rendellenessége mutatható ki.

A hallószervek állapotát az első életnapokban vizsgálják.

A csípőizület: Élettani körülmények esetén a combfej és az azt befogadó medencecsonti vápa

megfelelően illeszkednek egymáshoz, a combredők és farredők a hason fekvő csecsemőnél
szimmetrikusan helyezkednek el. Kóros esetben a csípőizület mozgása korlátozott. A csípőizület
ultrahangos vizsgálata a 3. héttől végezhető, a 4.hónaptól, Rtg is készülhet. Korai felismerés esetén
terpeszpelenkázás,Richi-heveder alkalmazása, hason fektetés ajánlott, valamint gyógytorna. Súlyos
esetben műtéti megoldással lehet korrigálni az elváltozást.

Az orvosi vizsgálatok nélkülözhetetlenek, de talán még fontosabb a gondos szülői megfigyelés. Egyes
érzékszervi károsodások (pl.látászavar), a fejlődés folyamatos kísérésével vehetők észre.

Felnőttkori szűrővizsgálatok

Tüdőszűréskor röntgenfelvétellel kiszűrhetők a tüdőben lévő kóros elváltozások (pl.gümőkor, egyes

daganatos megbetegedések).

Endoszkóppal (tükrözésnél alkalmazott száloptikai eszközök) a szervezet belülről is megfigyelhető. A

rosszindulatú elváltozások nagy része az emésztőrendszer alsó szakaszában található, így végbél
tükrözéssel hamar felismerhető.

A méh és petefészek állapotát tapintással, tükrözéssel és ultrahangvizsgálattal ellenőrzik. Szükség

esetén sejt-és szövettani mintavétel is történik. E szűrés alkalmával az emlőket is ellenőrzik.
Nagy jelentőségű az általános orvosi vizsgálat és szűrés. Ekkor vizeletvizsgálatot, vérnyomásmérést
végeznek és ellenőrzik a szívműködést.

Ösztönzés, meggyőzés, jutalmazás, büntetés, példamutatás, értékközvetítés, minta személyiség,

pozitív magatartás formáinak kialakításában szerepet játszó módszerek

Ahhoz, hogy megfelelő szerepmodellek lehessünk önmagunk és mások számára, ismernünk kell az
egészséges életmód főbb követelményeit, egy életen át fejlesszük egészségkultúránkat és egészségi
ismeretünket,, személyiségünket, pozitív énképpel rendelkezzünk.

Egészséges életmód főbb követelményei :

 Személyi higiéné

 Egészséges táplálkozás

 Több mozgás

 Stressz tűrés, stressz kezelés

 Baleset megelőzés

 Kiegyensúlyozott szexualitás

 Nemdohányzás

 Kevesebb alkoholfogyasztás

 Időben orvoshoz fordulás

 Egészségüggyel való együttműködés

 Környezet tisztelete és védelme.

Mindazoknak a viszonylag tartós vagy állandó véleményeknek, szokásoknak, ismereteknek,

értékeknek, hajlamoknak és az ezekhez tartozó viselkedési módoknak az összességét, amelyek egy
embert jellemeznek – énképnek nevezzük.

Fontos, hogy mit gondolunk magunkról, mit gondolnak rólunk mások, és minek alapján alkotunk
véleményt.

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek

ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód
követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú

begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.

Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.

Az egészségi szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem
ráirányítása nélkül végzünk.
Kialakításának a feltételei:

- gyermek – család (viselkedési minták)

- következetesség (mindig ugyanolyan formában)

- utánzás

- ne legyen kényszer

- megszilárdítás, továbbfejlesztés

- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

- a kortársak befolyásoló hatása

- tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági,
társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros

szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl.
dohányzás,alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni
vágy, az önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A

válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk
beszűkül, tétlenné válnak.

Az egészséges életmód alapjai:

- Helyes táplálkozás

- Megfelelő mozgás

- Sresszkezelés, stressztűrés

- Kiegyensúlyozott szexualitás

- Drogtagadás

- Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat

- Megfelelő tisztálkodás, öltözködés

- Megfelelő időbeosztás

- Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

Ez a folyamat minden életkorban más és más tartalmakat hordoz. A kisgyermeket a helyes életmód,
életvezetés alapvető szabályait ismerő szülők nevelik, felébresztik bennük az érdeklődést önmaguk és
környezetük megismerése iránt. Később bekapcsolódnak a pedagógusok is.

Meg kell tanulnunk, hogyan hozzuk egyenesbe életünket, pótcselekvések, italozás, túlzott
gyógyszerfogyasztás, drogok, problémák elől való menekülés elől. Ehhez önismeret, jó
kommunikációs készség és lehetséges hibaforrások, csapdák, felismerése kell.
Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben
Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját
negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk
megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos
tagjai lehessünk.

- Ki vagyok, és mi vagyok?

- Honnan jöttem és hová akarok eljutni?

- Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?

- Mit csinálok, és miért csinálom?

- Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?

Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.

Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás

Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-

magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.

A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van.

Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-
magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de
ugyanúgy a sportra is.

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi
tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között

viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási
döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége
(stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és

társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei
és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a
társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott

társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza,

egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és
azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és

gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb
önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél
tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.
2 tétel | Diabétesz
Cukorbetegség
A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely
szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a
sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz)
felvételére. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint
magasabb, mint 6,7 mmol/l több mint, egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával
a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot
akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éhgyomri vércukorszint
normális.

Diéta jelentősége

A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség. A kezelés élethosszig tart, a vércukor megfelelő
szinten tartásával a beteg életkilátásait meghatározó szövődmények, megelőzését jelenti.

A diéta kialakításánál elsődleges szempont, hogy egyénre szabottan alakítsuk ki.

A diabéteszes étrend kb. 20%-ban fehérjéből, 45%-ban szénhidrátból, és 35%-ban zsírból álljon. A
napi szénhidrát mennyiség ne lépje túl a 250g-ot.

Az megfelelő mennyiségű és megfelelő tápanyag összetételű ételt, napjában több, minimum 5,

maximum 7-8 étkezésre kell szétosztani. Az azonos mennyiségű táplálék több kisebb részre osztva
inkább hasznosul, mint raktározódik.

Ajánlott élelmiszerek: rizs, búza, barna kenyér, színes főzelékek, saláták, friss zöldségek, zsírszegény
tejtermékek, sovány túró, sovány húsok, lehetőleg növényi olaj használata (vagy pl. teflon bevonatú
edénybe zsírmentesen, ill. grillezve), étkezési korpa (növényi rostok), gyümölcs.

A rendszeres testmozgás

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb

népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse
magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a
mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a tv-t, a számítógépet –és
máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül
vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul
élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők a cukorbetegség kialakulásában, az anyagcsere

egyensúly felborulása miatt.
A rendszeres testmozgás, hormonális hatásainál fogva jótékony hatással van az anyagcserére, nem
is beszélve a testsúly könnyebb kontrollálásáról. A cukorbetegek nagy része túlsúlyos, így a
súlyfelesleg ledolgozása önmagában is sokat tud javítani a szénhidrát anyagcserénken.

A cukorbetegség leggyakoribb szövődményei:

 Retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást

eredményezhet.

 Nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül

veseelégtelenséget eredményezhet.

 Neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív működési zavarokban nyilvánul meg.

 A vegetatív zavarok közé tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott

izzadás, szapora szívverés.

 Nagyerek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely

verőérben. Fajtái: a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség,
agyér-betegségek.

A diabéteszes láb ápolása

 A kiserek keringési elégtelensége miatt feltétlenül gondoskodjunk kényelmes ruházatról,

cipőről, melyek segítségével a bőr sérülései megelőzhetőek.

 Mindennap langyos vízben alaposan mossa meg a lábát, és törölje szárazra a lábujjait is.

 Hetente 1-2 alkalommal kenje be a bőrkeményedéseit puhító kenőccsel.

 Körmei egyenesre vágja, ne túl rövidre, a sarkokat ne kerekítse le.

 Gombásodás vagy legkisebb sérülés esetén azonnal mutassa meg kezelőorvosának.

 Kényelmes lapos sarkú cipőt hordjon.

 Mindennap tiszta, puha, középvastag pamutzoknit hordjon.

 Ne járjon még otthon sem mezítláb.

 Óvja a lábát, a hideg és meleg hatásoktól.

Megelőzés:

Egészséges életmód!

Főbb követelménye:
- Személyi higiéné

- Egészséges táplálkozás

- Több mozgás

- Stressz tűrés, stresszkezelés

- Nem dohányzás

- Kevesebb alkoholfogyasztás

- Időben orvoshoz fordulás

3.Tétel | Magas vérnyomás

2013.01.14. 00:20 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Táplálkozás
A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az
megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia

nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően
zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami
betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly
megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a
testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test

anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a

méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban,

míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati
eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az
okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és
ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

Táplálkozásunkat befolyásolja, hogy mennyi és milyen minőségű étel kerül az asztalra.

Alacsony jövedelműek, az olcsó és energiadús élelmiszereket részesítik előnyben, így a mennyiség
miatt alultápláltság, a minőség miatt (fehérje, vitamin) hiányállapotok léphetnek fel.

A magas jövedelműek, a zsír és fehérjedús élelmiszereket részesítik előnyben, így túltápláltság

alakulhat ki.

Befolyásolja az élelmezést, továbbá:

 a területre jellemző növény és állatvilág (eszkimók, afrikaiak),

 elégtelen élelmiszertermelés (háború),

 vallás (hindu-vegetáriánus, zsidók, iszlám),

 az élelmiszerek ára és elérhetősége,

 nemzetközi cégek – reklám

 mesterséges ízanyagok és élelmiszeradalékok megjelenése.

Közétkeztetés – iskola, munkahely, nyugdíjas otthonok – előnye, hogy a népesség egy csoportjával új
ételeket ismertet meg. Az otthoni étkezés előnye, az ismert minőségű alapanyag, a társas
kapcsolatok erősítése, a meghittség.

Táplálkozási hibák, okozta betegségek és megelőzésük:

A világ népessége kétpólusúvá vált. Az alultápláltak, éhezők jelentik az egyik végletet, és a

túltápláltságban szenvedők a másikat. Ez utóbbiak többen vannak!! Mindezek leginkább szenvedői a
gyermekek.

Túltápláltságból adódó megbetegedések:

 Szívbetegség

 Magasvérnyomás

 Érelmeszesdés

 Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

 Májbetegségek

 Mozgásszervi betegségek.

Koffein – kis mennyiségben élénkíti a vérkeringést, javítja az agy vérellátását. Nagy mennyiségben
drog, álmatlanságot, pszichés zavarokat, ritmuszavart, magas vérnyomást okozhat, fokozza a
savtermelést.

Nikotin – tüdőbetegséget, rákot, magas vérnyomást, érszűkületet okoz, oxigénhiányos állapotot,

károsítja a magzatot.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényező a magas vérnyomás kialakulásában:

 Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok

kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a
  vérmennyiséget mozgató szív izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz,
hogy szerveink vérellátása jó legyen. A szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai
halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés, agytrombosis.

 Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző

rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel,
olyan tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell
eltávolítani, kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy
van. Idő előtt magas vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

 Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

Magas vérnyomás betegség

A szív-és érrendszeri megbetegedések jelentik a fejlett országokban a legtöbb problémát. A

magyarországi halálozási esetek mintegy 50%-át is e betegségcsoport adja.

E csoportot 3 alcsoportra oszthatjuk:

 Szívinfarktus

 Magasvérnyomás-betegség

 Reumás láz következményeként jelentkező szívelváltozások.

A számszerű növekedésen túl, lényeges szempont, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt a 60 évesek
voltak a veszélyeztetett korosztály, mostanra már a 40 év körüliek betegszenek meg. Az okok igen
összetettek. A zsúfolt, rohanó városi környezet komplexen kórokozónak tekinthető. Szerepet játszik a
túlfeszített életmód, a zaj, a légszennyezettség, a helytelen, túl zsíros táplálkozás, a dohányzás,
kávézás, alkoholizálás.

Nagy hangsúlyt kell kapni az egészségnevelésben a prevenciónak, hogy csökkenjen a dohányosok és

az alkoholt fogyasztók száma, előtérbe helyeződjön a helyes táplálkozás és a mozgás hatékonysága.

Az abnormálisan magas vérnyomás a hypertónia. Két alapvető kórélettani állapot szerepel benne: az
arteriosclerosis (az érfal rugalmasságának az elvesztése) és az atherosclerosis

( koleszterin plakkok lerakódása).

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hypertoniát. A másodlagos magasvérnyomásnak,

valamilyen más oka van, mint pl. a mellékvese-daganat, vesebetegség, terhességi toxaemia, vagy
fokozott koponyaűri nyomás.

Elsődleges magasvérnyomás: Ha valakinek a diasztólés értéke 90Hgmm-nél magasabb. Évekig

tünetmentes maradhat, így nehezen ismerhető fel, ha valaki nem ellenőrizteti a vérnyomását
rendszeresen. Hosszú időn át fennálló hypertónia, károsítja a szívet, a vesét, az agyat és a szemet. A
szívizom tömegében megnő., a veseszövet hegesedik, az agy artériái elszakadhatnak, elváltozások
keletkezhetnek a retina erein. Ezek az elváltozások légszomjat, veseelégtelenség jeleit, fejfájást,
ájulást, vagy szédülést, látászavarokat okozhatnak.
Kezelés: Vérnyomáscsökkentő és vizelethajtó gyógyszerek, életvitel megváltoztatása (kulsszó a
mérséklés), rendszeres testmozgás, aminek kellemesnek és nem megerőltetettnek kell lennie. A diéta
fontos része a kezelésnek, hiszen az elhízás a magasvérnyomás járulékos része. Alacsony kalória
tartalmú étrendre és csökkentett só bevitelre van szükség.

A magasvérnyomás egy súlyosabb formája, a malignus hpertonia, amely hirtelen kezdődik és gyorsan
progrediál. Általában a 40 éven aluliaknál jelentkezik, tünete a fejfájás és a szédülés. Ha a kezelés
nem kezdődik meg azonnal, vesekárosodás lép fel. Szövődménye lehet a hypertonia krízis, amely
sürgősségi beavatkozást igénylő kórkép. Tünetei: súlyos fejfájás, tudatzavar, hányinger, hányás,
coma. Kezelése: gyógyszerek, diéta, stressz csökkentés. Ha nem sikerül a kezeléssel a vérnyomást
normalizálni, és szinten tartani, a beteg valósznűleg nem él 2 évnél tovább.

Bebizonyosodott, hogy az emelkedett vérkoleszterin-szintű emberekben a magas vérnyomás,az

érelmeszesedés, illetve az infarktus egyértelműen gyakrabban fordul elő.

A koleszterin a szervezetben két forrásból keletkezik. Egyrészt kívülről jut be a szervezetbe,

elsősorban az állati eredetű táplálékok útján. Másrészt a szervezet saját szintézise által, a minden
sejtben található kis koleszteringyár termékeként. Mindebből rögtön következik az a gondolat, hogy
a koleszterin szintjét kétféleképpen lehetséges csökkenteni: egyfelől a táplálék koleszterin
tartalmának csökkentése, másfelől a belső szintézis csökkentése útján. Magyarországon rendkívül
magas a naponta bevitt koleszterin és neutrális zsír mennyisége, amely elsősorban a klasszikus,
hagyományos, magyar étrendnek köszönhető. Ez az étrend tartalmaz belsőségeket, zsíros húsokat és
soktojásos tésztaféléket.

A koleszterinszegény diéta legfontosabb összetevői közé a zöldségek tartoznak, amelyek nem

tartalmaznak koleszterint.

A diéta fontos összetevője:

 A zsírbevitel, ill. a telített zsírok bevitelének csökkentése (A zsírbevétel legyen kvesebb, mint
a bevitt kalória 30%-a.Kerülendő: vaj, magas zsírtartalmú tej, zsíros sajt, tejszín, zsíros hús,
feketekávé)

 Magas fehérje és alacsony zsírtartalmú húsok fogyasztása (Javasolt: hal, csirke, pulyka, borjú,
bárány.

 Összetett szénhidrátok és növényi rostok arányának növelése (naponta 35g, Javasolt:

mindenfajta zöldség, gyümölcs (friss vagy fagyasztott), magas rosttartalmú ételek).

 A koleszterinbevitel erőteljes csökkentése < 300 mg/nap (Engedélyezett: 2 tojás hetente vagy
máj havonta 1-2 alkalommal).

 A kalóriabevitel kb. 10-15 %-a egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból álljon

(Javasolt: oliva- vagy egyéb növényi eredetű olajok fogyasztása).

Mozgásprogram és kondicionálás a magasvérnyomás kezelésében

Bizonyítottnak tekinthető, hogy a testmozgás, testedzés, sport a szervek felépítését, szerkezetét,

működését befolyásolni tudja. Ez a hatás lehet kedvező, de nem megfelelően adagolva lehet káros is.
A rendszeres testmozgás minden életkorban és mindkét nemben jótékony hatású, már mérsékelt
intenzitású fizikai aktivitás is javítja az egészségi állapotot (30 perc gyaloglás naponta). A napi mozgás
kismértékű növelése révén is javul a teljesítőképesség és az élet minősége.

Amikor a magas vérnyomásos és túlsúlyos beteg rendszeres testmozgásba kezd, orvosi konzultáció
során alakítják ki az egészségi állapotnak megfelelő, egyéni edzéstervet, mozgásprogramot, amely
más szempontok alapján készül, mint a sportolók edzésterve. A mozgásprogramba sorolható minden
olyan tevékenység, amely megmozgatja tagjainkat (pl. gyaloglás, kocogás, biciklizés).

Az edzésterv kialakításánál figyelembe veendő tényezők közé tartozik az elérhetőség, a fokozatosság,

a biztonság, a hatékonyság és az élvezetesség. Az elérhetőség kétféle értelmezése szerint a sportolási
lehetőség otthon vagy a lakóhely környezetében földrajzilag legyen elérhető és az egyén anyagi
lehetőségeit se haladja meg. A fokozatosság nagyon fontos a mozgás bevezetésekor és a gyakorlatok
összeállításánál. A gyakorlatok száma és nehézségi foka az edzettségi állapotnak megfelelően
növelhető. Ezért a mozgásprogram megkezdésekor a biztonságosság érdekében meg kell határozni a
mozgás intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. Az edzéstervnek minden esetben egyénre
szabottan hatékonynak kell lennie, mert ily módon tudjuk biztosítani az egyensúlyt a mozgás
intenzitása és időtartama között. A teljesítőképesség fokozatos javulása akkor érhető el, ha olyan
mozgásformát választunk, amelynek végzése örömöt okoz.

A rendszeresen végzett testedzés során a szív működése gazdaságosabbá válik, adott tevékenység
végzése közben kevésbé emelkedik a vérnyomás. Mindezek következtében nagyobb terhelést képes
a beteg panaszmentesen teljesíteni.

Mozgásprogram:

- Csak akkor végezzen testmozgást, ha jól érzi magát.

- Ne végezzen intenzív testmozgást közvetlenül étkezést követően.
- Vegye figyelembe az időjárási tényezőket.
- Viseljen megfelelő ruházatot, cipőt.
- Ismerje korlátait, rendszeresen kérdezze meg orvosa véleményét.
- Válasszon egyéniségének megfelelő mozgásformát.
- Figyeljen a mozgás közben jelentkező tünetekre.
- Ne végezze a mozgást kimerülésig.
- Mozgásprogramját kezdje fokozatosan.

Egészséges táplálkozás

- Változatosság

- Kevésbé zsíros ételek

- Sószegény ételek

- Maximum heti 1x – édesség, sütemény

- Napi tejtermékfogyasztás

- Naponta többször, zöldség és gyümölcs

- Barna kenyér

- Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel

- Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.

Szűrővizsgálatok

Az orvostudomány és a technika fejlődésével, a különböző vizsgálati módszerek és gyógyító eljárások

lehetővé tették egyes betegségek korai felismerését, sőt nem egy esetben az elváltozások kialakulása
is megakadályozható.

Újszülött-és csecsemőkori szűrővizsgálatok

Születés után, az orvos gondos vizsgálattal ki tudja zárni a fejlődési rendellenességeket, vagy meg
tudja állapítani azok meglétét. A testhossz, a testtömeg és a körfogatok (fej, mellkas) mérésének
eredményeit a bent tartózkodás végéig folyamatosan ellenőrzik. Az idegrendszer állapotától az
újszülött érettségi fokát állapítják meg. Vérvizsgálattal a fehérje – anyagcsere, a szénhidrát-
felszívódási zavar, valamint a pajzsmirigy rendellenessége mutatható ki.

A hallószervek állapotát az első életnapokban vizsgálják.

A csípőizület: Élettani körülmények esetén a combfej és az azt befogadó medencecsonti vápa

megfelelően illeszkednek egymáshoz, a combredők és farredők a hason fekvő csecsemőnél
szimmetrikusan helyezkednek el. Kóros esetben a csípőizület mozgása korlátozott. A csípőizület
ultrahangos vizsgálata a 3. héttől végezhető, a 4.hónaptól, Rtg is készülhet. Korai felismerés esetén
terpeszpelenkázás,Richi-heveder alkalmazása, hason fektetés ajánlott, valamint gyógytorna. Súlyos
esetben műtéti megoldással lehet korrigálni az elváltozást.

Az orvosi vizsgálatok nélkülözhetetlenek, de talán még fontosabb a gondos szülői megfigyelés. Egyes
érzékszervi károsodások (pl.látászavar), a fejlődés folyamatos kísérésével vehetők észre.

Felnőttkori szűrővizsgálatok

Tüdőszűréskor röntgenfelvétellel kiszűrhetők a tüdőben lévő kóros elváltozások (pl.gümőkor, egyes

daganatos megbetegedések).

Endoszkóppal (tükrözésnél alkalmazott száloptikai eszközök) a szervezet belülről is megfigyelhető. A

rosszindulatú elváltozások nagy része az emésztőrendszer alsó szakaszában található, így végbél
tükrözéssel hamar felismerhető.

A méh és petefészek állapotát tapintással, tükrözéssel és ultrahangvizsgálattal ellenőrzik. Szükség

esetén sejt-és szövettani mintavétel is történik. E szűrés alkalmával az emlőket is ellenőrzik.

Nagy jelentőségű az általános orvosi vizsgálat és szűrés. Ekkor

4. tétel bal oldala lebénult

2013.03.10. 01:42 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Péternek (46éves) két éve agyvérzés miatt a bal oldala béna. Az agyvérzést megelőzően nagyon aktív
életet élt, verseket írt, zenélt. Intelligens, jó humorú, igazi társasági ember volt. Betegsége miatt
felesége elvált tőle, 70éves édesanyja vette magához, aki egy kis településen él. Péter bottal, nehezen
közlekedik, a bal kezét nem tudja használni. Ingerlékeny, mogorva, semmi nem jó neki. Bántó
megjegyzéseivel mindenkit, de leginkább az édesanyját bántja. Ellátásában segítséget kért
édesanyja, mert belefáradt, hogy akármit csinál, fiának semmi sem tetszik.

Beszélgessen el az édesanyjával! A beszélgetés során az alábbi témakörökre térjen ki:

- önmagunkról kialakított kép, képességeink, korlátaink

- megfelelő önismeret

- akaraterő

- érzelmi stabilitás

- kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása

- veszteség, agresszió, hangulatváltozások

- segítő beszélgetés

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk az agyvérzésen átesett férfin és az őt gondozó Édesanyán, előbb
meg kell értenünk pár dolgot. S ha megértettük, akkor át tudjuk azt adni az idős Édesanyának, aki
akkor már tudatos segítséget jelenthet a fiának.

Meg kell, ismerjük fogyatékosság utáni lelki terhek mibenlétét, azok feldolgozását, és jelentőségét.

Nézzünk először egy kis áttekintést:

Az emberi életet érő károsodásokkal, fogyatékosságokkal a különböző korok emberei sokat

küszködtek. Az emberi élet ilyen eltéréseire nagyon különbözőképpen és időről időre szélsőségesen
reagáltak. “A fogyatékos emberek talányt jelentenek a társadalom szemében. Puszta létük is
számtalan megválaszolatlannak tűnő kérdést vet fel. Nehéz meglátni életük értelmét. Életük gyakran
meddőnek és haszontalannak tűnik. Jól szervezett, bonyolult szerkezetű társadalmunk csupán
gazdasági tehernek tekinti őket. A károsodott, fogyatékos ember csupán létével előidézhetett
segítséget, támogatást, de kizárást, elutasítást, leértékelést is, egészen az elpusztításig.

Amint az ember a betegség által félelemmel járó válsághelyzetbe kerül, amelyből, önerőből
képtelen kitörni, úgy a károsodott ember helyzete, sőt környezetének helyzete
is válsághelyzet, melynek feloldására nem ritkán külső segítségre van szüksége.

Az agyvérzést követően a beteg helyzete a környező szociális mezőben egyértelműen hátrányosan

változik. A rokkantság ténye, a mozgásteljesítmény romlása, az esetleges aphasia okozta
kommunikációs zavar, a kísérő szomatikus komplikációk sora egyaránt negatív hatást gyakorolnak.

A csökkent mozgásképesség, majd ennek a következménye, a mássá levés tudata, a

kiszolgáltatottság érzése megváltoztathatja a sérült személyiségét. Azaz romlanak a szellemi
képességek, érzelmi instabilitás alakul ki, a szociális és morális elvek leépülhetnek és
emlékezetzavarok is felléphetnek.
 Nyomasztóan másnak érzi magát, mint környezetének tagjai., megváltozik a testsémája is; a bénult
végtag test idegenné válik, szinte leválik a testvázlatról. A béna részt feleslegesnek, zavarónak érzi,
ami sikertelenségének szimbólumává válik.

Kétségtelen, hogy súlyos lelki nehézségekkel megküzdeniük, amikor defektusukkal identifikálódniuk

kell, illetve a feltűnően megváltozott testükkel alkalmazkodniuk kell a környezetükhöz. Az eközben
ért kudarcokra sok esetben olyan reakciókkal válaszolnak, amelyek csak látszólagos megoldásokat
jelentenek. Ez lehet a depresszió, vagy agresszív cselekedetek.

Ez az agresszió lehet önmaguk ellen irányuló, de több esetben a külvilág felé irányuló. Ez utóbbi
szinte minden esetben azok ellen irányul, akik teljesen vétlenek. Az alacsonnyá vált kudarc
tűrőképesség miatt a támadások céljává a közvetlen környezetben élők, a különben szeretett, tisztelt
és nagyra becsült családtagok állnak. Jelen esetben az idős édesanya.

A beteg szociális veszteségek sorát szenvedi el. Korábbi - családi, munkahelyi, társasági -
szerepeinek képtelen megfelelni, frusztrálódik. Érzelmi megrázkódtatások sora éri. A mi betegünket is
a felesége elhagyta. Érzelmileg instabil, nem talál értelmet az életében, üresnek kiraboltnak érzi
létét.

Általánosan elfogadott felismerés, hogy az irreverzibilis testi sérülések rehabilitációja, mely a

társadalomba való kreatív jellegű újra beilleszkedésre irányul, csak abban az esetben lehet
eredményes, ha a rokkant egész személyét készítjük fel a minden tekintetben új életre. Az a
szemléletváltozás, mely szerint nem a betegséget, hanem a beteg és/vagy sérült embert szükséges
gyógyítani és a társadalomba visszavezetni, egyúttal a pszichológiai ténykedések jelentőségét is
kihangsúlyozza.

Tapasztalat, hogy a sérülést követően a beteg érdeklődés középpontjába kizárólagos jelleggel a

károsodott testrész, vagy /és a károsodott funkció áll. Az érdeklődés beszűkülése, érzelmi
kiegyensúlyozatlanság, melyet egyénenként különböző ideig tartó depressziós, állapot előz meg. A
sérült mentális vezetése létfontosságú kérdés, hiszen a súlyos trauma és annak a következményei
gyökeres személyiségváltozást vonnak maguk után.

Természetesen az érzelmi ingadozások semlegesítése, az állapot racionális tudomásulvétele új

érték- és célrendszerek kialakítása az agyvérzésen átesettek számára roppant nagy, olykor
megoldhatatlan feladatot jelent. Az átmeneti indítékszegénység feloldásával olyan rehabilitációs
motiváltságot kell kialakítani, mely biztosítja majd a hosszú hónapokig, akár több évig is elhúzódó
kezelési eljárások során az agyvérzésen átesett emberek spontán aktivitását és egyúttal lehetővé
teszi a közösen kitűzött rehabilitációs cél elérését.

A traumaélmény feldolgozása a gyász feldolgozásának a lépéseit követi. Ennek a folyamatnak

megvannak azok a jól elkülöníthető szakaszai, amelyeket sajnos végig kell szenvednünk a
gyógyuláshoz. Ugyanúgy, mint egy csonttörésnél, ezt a folyamatot sem tudjuk felgyorsítani azzal,
hogy "nem foglalkozunk vele állandóan". A csontot is helyére kell tenni, rögzíteni kell és várni kell,
amíg meggyógyul. Csodálatos módon testünk nem csak a csont "összeforrasztására" képes, hanem
szellemi, lelki sérüléseink

1. A sokk, az elutasítás szakasza. (Ez nem lehet igaz! Ez velem nem fordulhat elő!)
2. Kontrollált szakasz. (Mintha mással történne mindez, a valóság ködös, álomszerű. Mire felébredek,

minden rendben lesz.)

3. Bűntudat szakasza (Az okok, a "hibás" személy keresése, önvád. "Ha — volna" típusú gondolatok:

"Ha előbb észreveszem, hogy ...",

4. Gyászreakció szakasza (Intenzív érzelmek, mellkasi szorítás, szédülés, sírás, zokogás, álmatlanság )

5. A düh (Lehet tárgy nélküli, általános, a létezés dühe. A düh tárgya lehet a kezelőorvos, az
elveszített

személy, az alkohol, a történtek "igazságtalansága", Isten. Bárki)

6. Belenyugvás/elfogadás (A küzdelem érzésének enyhülése, csökkenése, elmúlása jellemzi. A

gyászoló lassan elkezd érdeklődni a külvilág iránt.)

A gyászt akkor tekinthetjük feldolgozottnak, ha az adaptációra jellemző jegyek együttesen

fennállnak, tehát, ha a gyászoló az elhunyt emlékével (jelen esetben betegségével) együtt képessé
válik az élet adaptív folytatására.

A sérültet a mozgásgyakorlatok és a mindennapi élet ráébresztik arra, hogy képességei

megváltoztak, teljesítőkészsége jelentősen csökkent, mozgása nehézkes, és rádöbben arra, hogy a
sérülése előtt könnyedén végzett feladatokat képtelen elvégezni.

A valóság feladja a leckét: át kell értékelnie önmagáról kialakított véleményét, énképét és

identifikálódnia kell rokkant állapotával. Amennyiben mindehhez nem kap, kellő támogatást,
könnyen előfordulhat, hogy az átélt frusztrációk hatására személyiségátalakulása megreked, vagy az
állapottal való azonosulása nem kellő szintű lesz.

Nemzetközi kimutatások adatai szerint a rehabilitációs intézet elhagyása után a családi közösségbe
visszatért harántsérültek csaknem mindegyike úgynevezett hazatérési traumákat szenvedett, mely
annak következménye volt, hogy a közvetlen környezet nem volt kellőképpen felkészítve a rokkant
fogadására.

A fogyatékossági bélyeget hordozó ember jelenléte ugyanis szorongást kelthet az ép emberekben. E

szorongás forrásai:

 alaklélektani ok: feszültséget kelt bennünk a bénult test, megváltozott mozgás látványa

 sérült ember iránti szociális magatartás bizonytalansága: pl. az ép ember nem tudja, hogy
észrevegye-e a másik testi hibáját vagy sem, stb.

 megrendül az az érzése, hogy biztonságban van: szembesül azzal a ténnyel az ép egyén, hogy
ő is lehetett volna, illetve bármikor lehet egy ilyen csapás áldozata

 sérült családtagjainak szorongást keltő lehet, hogy a családtagjuk állapotáért ők is felelősek

Ezért döntő jelentőségűek azok a családterápiák, melyek során a sérült családtag megváltozott
teljesítőképességéről, az új állapot potenciális lehetőségeiről kapnak információkat a hozzátartozók.

Az a tény, hogy hazánkban a hazatértek 52%-a nem végez otthon testedzést, és a hemiplégiások
több mint 62%-a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt nem jár társaságba, azt a gyanút
valószínűsíti, hogy a családba való visszatérés vagy nem volt kellőképpen előkészítve, vagy a
felkészítés ellenére valamelyik fél hibájából zavarok támadtak.

A családi közösségbe való visszatérésnek azért kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az
elvárások és feladatok egyensúlyán alapuló családi reintegráció fontos előszakaszt, képez a tágabb
értelemben vett társadalmi újra beilleszkedéshez. Az ép családtagok ugyanis bizonyos értelemben
olyan csoportot képviselnek, mely véleményével, beállítottságával módosíthatja a sérült
magatartásformáit. Értékítéleteik jelentős hatással vannak a rokkant énképének formálására és
verbális vagy metakommunikatív megnyilvánulásaik irányt szabhatnak a tágabb szociális
struktúrákkal való kapcsolatok kialakulásában.

A hemiplégek megváltozott testképpel, bizonytalanul beállított önértékeléssel gyakorta

ambivalencia konfliktust átélve, szorongással közelednek az ép emberek társadalma felé, így náluk a
feldolgozatlan frusztrációk lehetősége jelentősen megnövekszik.

Fontos az önbecsülés megőrzése. Vegyen részt saját ellátásában, használjuk ki az épen maradt
funkciókat. Ne tegyünk meg a beteg helyett semmit, amit ő is meg tud tenni. Fontos, hogy
önállósodási törekvéseiben ne hagyjuk egyedül a beteget, érezze, hogy értékeljük és elismerjük
igyekezetét.

A mozgásfogyatékosok személyiségének alakulásának fontos szempontjai:

1. hogyan viszonyul a beteg megváltozott testsémájához, miként tud identifikálódni rokkant

állapotával.

2. a környezet hogyan viszonyul a megváltozott szituációhoz a normális életben.

3. és e kettőnek a kombinációja; hogyan dolgozza fel a beteg környezete véleményét. Mi a

hatása környezetének értékítélete a rokkantra

Az emberi test a legfontosabb „énközeli” objektuma az embernek. Ennek a deformitása, bénulása,

mozgásának korlátozása súlyos traumatikus élmény. Ez a más lét a környezet reagálásaiban is
tükröződik. Cél az, hogy a rokkant ember belsőleg függetleníteni tudja a magát a környezete negatív
véleményétől.

Az emberi pszichikum nem csupán elszenvedi a fogyatékos állapotot, hanem egyensúlyteremtő és

önszabályozó képességénél fogva képes olyan egyensúlyi helyzetet teremteni, hogy szubjektív
elégedettség, harmonikus énkép jöjjön létre.

A fogyatékos tehát nemcsak azért ember, mert pszichikus funkcióinak egyensúlyteremtő

képességében egy általános emberi vonás nyilvánul meg, hanem azért is, mert ezzel a képességével
létre tudja hozni belső harmóniáját, külvilághoz való alkalmazkodását.
Az agyvérzésen átesett emberek sok mindent elveszthetnek, ami az életben szép, értékes és fontos,
de mindent elveszthetnek az aktivitás, az önállósulási szándék, kompetenciaigény hiányában.

5.tétel

2013.03.10. 01:44 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Egy 35 éves férfi arról panaszkodik, hogy az utóbbi időben fáradékony, reggel nehezen kel ki az
ágyból, térd- és vállízületében fájdalmat érez. Keveset mozog, dolgozni autóval jár. Számítógép előtt,
ülő munkát végez. Nincs ideje hét közben sportolni, mivel másik helyen is dolgozik, este későn ér
haza, csak a hétvégéje szabad. Szeretné fizikai erőnlétét, állóképességét javítani, hogy helyt tudjon
állni mindkét munkahelyén.

Segítsen olyan mozgásprogram összeállításában, amellyel fizikai erőnlétét, állóképességét növelheti!

Ajánljon olyan mozgásformákat, amelyeket a munkahelyén is el tud végezni!

A tanácsadás kapcsán az alábbi szempontokra térjen ki:

- a mozgás szerepe az egyén életében

- a rendszeres testedzés hatásai a légző-, a mozgás- és a szív- és keringési rendszerekre

- a mozgás hatása a fizikai állóképességre és a pszichés állapotra

- az állóképességet befolyásoló tényezők, állóképesség felmérése

- a mozgás lehetséges módjai: szabadidős sportok, testedzési módok, mozgásformák kiválasztása

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust
különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún.
viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy
időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

 Szívritmus változások (lassabb)

 Haemodinamikai változások az agyban

 Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)

 Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb

munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási
rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb

népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.
Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse
magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a
mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás
nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül
vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul
élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

- Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a
lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel
végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek
az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot
társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más
élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a
kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

- Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok

kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív
izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz, hogy szerveink vérellátása jó legyen. A
szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés,
agytrombosis.

- Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző

rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan
tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani,
kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas
vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

- Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

- Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő

mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő
mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az
izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges
automatizmusai. Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz
az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A
gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres
testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

- Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és

amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az
egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan,
fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál
időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba
mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és
ez az inger segít beépíteni a kalciumot.
A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak
(nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test
középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó
farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes
alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét.
Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis
(homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át
kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az
ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).

Helytelen testtartás kialakulásának okai:

- Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

- Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt,

társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

- Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy

túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik
egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről
alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza
alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik,
de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint
változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése
természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző
motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek
észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját
testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép
szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

 Izomtömeg és izomerő fenntartása

 Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,

 A csonttömeg csökkenésének lassítása.

  A sportolás javítja az immunrendszer működését,

 Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.

 Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.

 Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,

 Javítja a tüdő kapacitását.

 · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros,

érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,

 Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít

megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.

 Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás

fokozásával segít az elhízás megelőzésében,

 Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

 testtömeg

 alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)

 magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)

 magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)

 hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)

 hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)

 az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.

(örökletes jellemző)

Legelterjedtebb testedzési módok:

- Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

- Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és

anabolitikus szerek nélkül!

- Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a
testet és a lelket, a személyiséget.

- Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális
értékű.

- Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük,
hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon),
amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát
szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

6.tétel Sexuális felvilágosítás

Közeli rokona Panni 15 éves, megismerkedett egy idősebb fiúval, akivel egy hónapja már együtt jár.
Úgy gondolja, hogy közelebb szeretne közelebb kerülni a fiúhoz és felmerült benne a fogamzásgátlás
kérdése. Tekintettel közeli baráti kapcsolatukra Önhöz fordul tanácsért! A szülei féltik gyermeküket,
ezét vele nem tudja megbeszélni a problémáját. Segítsen tanácsaival a helyzet megoldásában!

A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki:

- párkapcsolatok

- nemiség kérdése, szexualitás

- fogamzás gátlás lehetőségei

- a nemi szervek higiénéjének jelentősége

- szexuális úton terjedő betegségek, és a megelőzés módjai

- sürgősségi fogamzásgátlás

- tinédzser ambulanciák

A párkapcsolatok szakaszai:

1. Lelkesedés

Ekkor rózsaszínű a világ. Kinyílsz az emberek felé, mint a fenti tulipán. Még a nehézségeket is sokkal
könnyebben veszed. Az új kapcsolat igazi energiaforrás lesz, amely életed megannyi területét
táplálja. Párod hibáit is az erényeihez sorolod. Lelkesítő közös célokat láttok: az első randevú, az első
csók…...., az eljegyzés, majd a házasság.

2. Megszokás

A lángoló szerelem elmúlik. Mindenki teszi a maga dolgát. De főleg a munka, a munka, meg a munka.
A közös cél néha már legfeljebb csak egy nyaralás megtervezésében nyilvánul meg. A kapcsolat
egyfajta fáradt kötelezettséggé alakul, amelyben megrekednek a szokás ereje által.

Ebben a fázisban, ha egyéni célokat meg is fogalmaznak, azok ellentétes irányúak, és már nem
kompatibilisek. Az érdemi kommunikáció hiánya következtében az eltávolodás párosul az unalommal.

3.Kiábrándulás

Innen nincs visszaút. Ahogyan a lelkesedés idején a hibák is erényesek voltak, itt a korábbi erények is
hibákká válnak. A világ ismét más színű, rózsaszín helyett szürke. Ha nem szakítanak, akkor az
egyedülléttől való félelem, és a beszilárdított kötelezettségek súlya alatt nyomorítják tovább egymás
lelkét.
Egy jó kapcsolat legfontosabb jellemzői:

 Nem válással végződik! (persze, hogy ez még kevés, de a lesújtó statisztikákat szemlélve
mégis jelentős.)

 Egyéni célokkal rendelkeznek. Az álompár mindkét tagja pontosan tudja, hogy merre tart az
élete - mert ők irányítanak.

 Közös célok erősítik kapcsolatukat. A személyes céljaik támogatják egymást, és közös

célokban is manifesztálódnak.

 Érd el, hogy a kapcsolatod mindig a lelkesedési fázisban maradjon!

 Állapotfelmérés: Ahhoz, hogy a megszokási fázisból pozitív irányba mozdulhass, először

tudnod kell, hogy kapcsolatod hol tart ebben a pillanatban. Találj egy kis időt, amikor egyedül
csendben értékeled a helyzetet!
Mi van? Mi jó? Mi rossz? Min változtatnál? Mit hagynál el? Mire vágysz? ...és így tovább.

 Beszéljétek meg! Mutassátok meg egymásnak, hogy mire jutottatok! Ismerjétek meg jobban
egymás igényeit, vágyait, elképzeléseit, vagy sérelmeinek okát. (A többség sajnos jobban
ismeri kedvenc sorozatának főszereplőjének

 Legyél nyitott, előítéletektől mentes, és vizsgálódó.

 Kompenzáció - mint a párkapcsolatok tendenciája: Keressük a párunkat, de

vajon önmagunkat megtaláltuk-e már? Sok csalódásnak az az egyszerű oka, hogy az élet
értelmét valaki másban keressük. Ez a hozzáállás kialakítja a függőséget, amely kudarc esetén
- és ez a gyakoribb - szenvedést okoz. Idővel kiderülhet, hogy a társról alkotott vágykép nem
fedi a valóságot, ráadásul a kontrollálatlan változás is közrejátszik. Óriási különbségek
vannak férfiak és nők között. Egy nő sokkal önfeláldozóbb, könnyebben alárendeli magát a
férfinak, és ez így is van rendjén, ameddig a férfi szeretően gondoskodik róla. Az örök időkre
fogadott szerelem azonban megváltozhat.

A nemiség kérdése, szexualitás

A nemiség, a szexualitás mindhárom alapvető komponense:

1. 1. a testi nem,

2. 2. a nemi szerep és

3. 3. a szexuális orientáció

A testi nem (szexus)

A testi nemet mint az egyén nőies vagy férfias jellegét határozhatjuk meg. Ez öt testi kritérium
alapján történik: a kromoszomális, a gonadális, a hormonális nem, a belső és a külső nemi szervek. Az
egyének olyan mértékben nőiesek vagy férfiasak, amennyiben a nőiesség vagy férfiasság testi
kritériumait birtokolják.

A legtöbb ember mind az öt kritérium szerint egyértelműen nőies vagy férfias.

Egy kisebbséget azonban nem lehet egyértelműen besorolni. Testük ugyanis mind nőies, mind férfias
jegyekkel rendelkezik. (Interszexualitás)
A nemi szerep (genusz)

A nemi szerepet, mint az egyén nőies vagy férfias jellegét határozzák meg. Ez bizonyos
pszichoszociális tulajdonságok alapján jön létre, amelyeket az egyik nemnél fejlesztenek, a másiknál
viszont elnyomnak.

Az egyének olyan mértékben femininek vagy maszkulinok, amennyiben a nemi szerepükkel

összhangban vannak.

A legtöbben vállalják a testi nemüknek megfelelő nemi szerepet. Egy kisebbség nemi
szerepviselkedése azonban részben ellentétes a saját testi nemével (transzvesztizmus), egy még
csekélyebb kisebbségnél pedig teljes szerepcsere figyelhető meg (transszexualizmus).

A szexuális orientáció

A szexuális orientációt mint az egyén heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottságát

határozhatjuk meg, a szexuális partnerválasztás alapján.

Az egyén olyan mértékben heteroszexuális vagy homoszexuális, amennyire erotikusan a másnemű,

vagy azonos nemű partnerekhez vonzódik.

A legtöbben kifejezetten előnyben részesítik a másnemű partnereket (heteroszexualitás). Egy

kisebbség azonban mindkét nemhez vonzódik (biszexualitás), egy jóval csekélyebb kisebbség viszont
főleg (vagy kizárólag) azonos nemű partnerekhez vonzódik (homoszexualitás).

A nemi ismertetőjegyek praktikus felosztása

A köznapi gyakorlat számára, erős leegyszerűsítéssel a nemi ismertetőjegyek három fajtáját

különböztethetjük meg:

1. Elsődleges nemi jegyek

Ennek elsődleges jellemzői a külső nemi szervek. Ezek a születéstől kezdve megvannak és általában
jól felismerhetőek és megkülönböztethetőek (az interszexuális variánsok ritka kivételével). Az
újszülött nemét tehát általában az elsődleges nemi jegyek alapján határozzák meg.

2. A másodlagos nemi jegyek a pubertás során alakulnak ki, s erősítik a férfi és nő közötti testi
különbségeket (pl. mellek a nőnél, szakáll a férfinél).

3. Harmadlagos nemi jegyek a pszichoszociális tulajdonságok, amelyeket az egyik nemnél erősítenek,

a másiknál pedig elnyomnak (pl. kedvesség a nőnél, harciasság a férfinél). A nemek kulturálisan elvárt
különbsége általában a ruházat és hajviselet különbözőségében is megnyilvánul.

Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek az egyén női vagy férfi voltát jelölik (vagyis a nemére
jellemző testi sajátosságát) jelölik, a harmadlagos jegyek pedig nőiességét vagy férfiasságát (vagyis a
nemére jellemző pszichoszociális sajátosságát). Az elsődleges és másodlagos nemi jegyek biológiailag
meghatározottak. A harmadlagos jegyeknek is van biológiai alapjuk, de túlnyomórészt kulturálisan
meghatározottak.

A kromoszómák szerepe

A nő és a férfi szexuális fejlődését messzemenően meghatározzák a kromoszómák és a hormonok.

Fogamzásgátló módszerek

Szerencsére ma már egyre több módszer létezik, amit alkalmazva megelőzhetjük a felesleges
idegeskedést. Ahhoz, hogy megtaláljuk számunkra a legjobbat, ismernünk kell a lehetőségeket, és azt
sem szabad elfelejtenünk, hogy közösen kell döntenünk. Hiszen a férfi is ugyan-olyan szereplője a
történetnek, mint a nő, a felelősség mindkettőjüké.

Ahogy már említettem a fogamzásgátlás tárháza elég nagy. Létezik természetes és hormonális
módszer. A természetes védekezési forma a peteérés időpontjának meghatározásán alapul. Sajnos
ebben az esetben nagyon oda kell figyelni, mert sok esetben probléma adódhat.

Természetes fogamzásgátló módszerek:

Naptári módszer: A lényeg, hogy ki kell számolni, melyek a termékeny napok. Ez a lehető-ség elég
veszélyes, hiszen csak akkor hatásos, ha szabályos a ciklus, ami a legtöbb nő eseté-ben nem így van.

Hőmérőzés: A testhőmérséklet által meghatározható, hogy mikorra várható a peteérés.

Ovulációs módszer: Ebben az esetben a méhnyak nyák állagát kell megvizsgálni, ha a nyák átlátszó, és
hasonlít a tojásfehérjéhez, akkor termékeny időszak van.

Megszakított közösülés: Ez az egyik legrégibb módszer, és egyben a legveszélyesebb is. A lényeg,

hogy ne kerüljön spermium a hüvelybe.

Természetes módszerek közé tartozik még a spirál, ami a méhen belül elhelyezkedő fogamzásgátló,
valamint a sokak számára ismert óvszer. Az utóbbi nem igazán tartozik a férfiak kedvence közé, de ez
a legegyszerűbb módszer. Használata két esetben is megvéd, egyrészt a nem kívánt terhességtől,
valamint a nemi úton terjedő betegségektől is.

Hormonális fogamzásgátló módszerek

Ezek közül a legismertebbek a tabletták. Ezt a védekezési formát tartják manapság a
legbiztonságosabbnak, bár ez sem nyújt száz százalékos védelmet. A tabletták mellett
léteznek injekciók, implantátumok, hüvelygyűrűk.

A tablettáknak több típusa ismert, ezért fontos, hogy a nőgyógyász által előírt típust szedjük. A
gyógyszer gátolja a tüszőrepedést és a peteérést, megakadályozza a megtermékenyített pete
beágyazódását. Létezik sürgősségi fogamzásgátlás, amihez tényleg csak akkor folyamodjunk, ha
vészhelyzet van. Ez szintén tabletta formában található meg, és az együttlét után 72 órán belül nyújt
segítséget.

A nemi szervek higiéniája:

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes

egészségügyi szokások összessége.

Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne jussanak be a hüvelybe.
Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat esetén, gyakran
cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.
A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső
lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.

Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az

altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal
keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

Sürgősségi fogamzásgátlás

Ma már nem kell tehetetlenül várni napokig vagy 2-3 hétig egy védekezés nélküli szeretkezés után,
hogy kiderüljön, létrejött-e nem kívánt terhesség vagy esetleg most az egyszer sikerült megúszni. Ma
már ilyen esetekben is nagyrészt elkerülhető a terhesség kialakulása. A megelőzés módja a sürgősségi
fogamzásgátlás, melynek széles körben alkalmazott eszköze a sürgősségi tabletta.

A sürgősségi fogamzásgátlás egy lehetőség a szeretkezés utáni néhány napban a nem kívánt
terhesség megelőzésére olyan esetekben, amikor védekezés nem történt, vagy nem sikerült
megfelelően védekezni (pl. elszakadt az óvszer), illetve nemi erőszak esetén. Ennek a lehetőségnek az
élettani alapja az, hogy néhány napot igénybe vesz, míg a petefészekből kilökődött petesejt a
méhkürtön átvándorolva eljut a méh üregébe. Ez alatt a néhány nap alatt megakadályozható, hogy
kialakuljon a méhben fejlődő terhesség.

A sürgősségi tabletta a "nem védett" szeretkezést követően 72 órán belül nyújt lehetőséget a nem
kívánt terhesség megelőzésére.

A sürgősségi tabletta sárgatesthormont tartalmaz, azonban jóval nagyobb adagban, mint a

rendszeresen szedett alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tablettában található egy napi
mennyiség.

Attól függően, hogy a sürgősségi tablettát a menstruációs ciklus során mikor alkalmazzuk, a
következőképpen fejti ki hatását: befolyásolja a tüszőrepedést, akadályozza a fogamzást és/vagy a
beágyazódást. A beágyazódott megtermékenyített petesejtre, tehát a méhben fejlődő terhességre
már nincs hatással. Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt a sürgősségi tabletta nem hoz
létre abortuszt, másrészt későn alkalmazott tabletta esetén nem kell tartani magzati ártalomtól, a
terhesség kihordható.

A sürgősségi tabletták receptre válthatók ki a gyógyszertárakban. Célszerű nőgyógyász szakorvost

felkeresni, de családorvos is felírhatja.

Az országban több kórház nőgyógyászati osztályán működik sürgősségi fogamzásgátló ambulancia,

ahol a nap 24 órájában kérhetnek információt és segítséget "vészhelyzetben" akár személyesen, akár
telefonon. Az ambulanciákon a sürgős segítség után, de ettől függetlenül is, tanácsot lehet kérni a
rendszeres fogamzásgátló módszerekről, hogy a jövőben ne legyen szükség sürgős segítségre a
védekezés elmaradása miatt.

Tinédzser ambulancia

Hazánkban több mint negyven tinédzser ambulancián nyílik lehetőség a felvilágosításra. Mivel
gyermekeink az iskolákban viszonylag későn kapnak felvilágosítást a szexualitásról, és a bennük zajló
folyamatokról, sokszor rossz élménnyel lépnek a felnőttkorba.
Ezeket az információkat hivatottak átadni a tinédzser ambulanciák, ahol a dolgozók minden
lehetséges segítséget megadnak. Ugyanakkor a fiatal kori problémákra már ingyenesen hívható
segélyközpontokban és az Interneten is találhatnak megoldást.

Szexuális úton terjedő betegségek, és a megelőzés módjai

A szexuális együttlétek - mind hagyományos, mind orális vagy anális formája - során sokféle kórokozó
cserélhet gazdát. A nemi úton terjedő betegségek csoportjába azokat soroljuk, melyeknek fő
terjedési útvonala a fenti három lehet.
Maguk a testváladékok, valamint a hüvely, a pénisz, a végbél nyálkahártyája teszi lehetővé a
kórokozók átadását. Mivel a vér, az anyatej, illetve a bőrön lévő sérülések egészen hasonló helyzetet
teremtenek, ezen fertőzések jó része terjedhet sérüléseken, illetve vérrel való kontaktus által, sőt
akár terhesség és szoptatás során is.

Életünk folyamán sokféle kórokozóval találkozunk, és mindnyájan elkapunk bizonyos fertőzéseket. Az

SZTB, a szexuális úton terjedő betegségek is ezek közé tartoznak, azonban fontos tudni, hogy ezek a
betegségek nemcsak a nemi szerveket, hanem a vizeletkiválasztó rendszert, sőt egyesek az egész
szervezetet érintik.

Legalább 25 féle nemi úton terjedő betegséget ismerünk. A kórokozók lehetnek baktériumok,
vírusok, gombák, állati egysejtűek.

A fertőzés többféle úton átadható:

 hüvelyi közösüléssel,

 anális szex során,

 vér útján (pl.: HÍV-fertőzés, fertőző májgyulladás)

Tünetek lehetnek:

1. Szokatlan, rendellenes folyás a hüvelyből (színében, szagában, összetételében), viszketés.

2. Szokatlan váladék szivárgása a péniszből, húgycsőből.

3. Apró hólyagok megjelenése a hüvely, pénisz, végbélnyílás környékén.

4. Kiütésszerű bőrelváltozás, gyulladás vagy viszketés a nemiszerveken.

5. Égő érzés, fájdalom vizeletürítés közben.

6. Szokásosnál gyakoribb vizelési inger.

7. Közösülés közben / után fájdalom a nemiszerveken, alhasi tájékon.

8. Rossz közérzet, hőemelkedés láz.

Sokszor semmiféle tünet nem jelentkezik.

A legfontosabb nemi betegségek

 Szifilisz (lues, vérbaj)

A szifiliszt spirál formájú baktériumok (Treponema pallidum) okozzák. A betegség lefolyásában négy
stádiumot különböztetünk meg: az I. stádium a fertőzést követő első három hét alatt alakul ki, amikor
is kemény, fájdalmatlan duzzanat alakul ki azon a helyen, ahol a fertőződés történt (általában a
hímtagon, ill. a hüvelyben). Az ehhez legközelebb fekvő nyirokcsomók megduzzadnak. A daganat
általában kezelés nélkül is eltűnik. Kezelés nélkül azonban a betegség kb. 6 hét múlva a II. stádiumba
jut, amelynek során a baktériumok az egész testben elterjednek és bőrkiütést, lázat és nyirokcsomó-
dzzanatot okoznak. Ezek a jelenségek időnként eltűnnek, de az évek során újra és újra előjönnek. Ha
ebben a stádiumban sem kerül sor kezelésre, úgy több év elteltével a belső szerveket is megtámadja
a betegség, ami különösen az idegrendszert érinti, így a III. stádiumban a gerincvelőt (járászavarok) és
a IV. stádiumban a központi idegrendszert (elbutulás.)

A korai stádiumokban való antibiotikumos kezelés (pl. penicillinnel) teljes körű gyógyulást
eredményez. A későbbi stádiumokban (III. és IV.) azonban a károk már visszafordíthatatlanok,
éspedig még akkor is, ha a baktériumokat a gyógyszerekkel el lehet ölni. Terhesség során a szifilisz
jelentős mértékű károsodást okozhat a magzatban.

 Gonorrhoea (tripper, kankó)

A gonorrhoeát szintén baktérium (Neisseria gonorrhoeae) okozza. A fertőzést követő 2–7 napon belül
sárgászöld, gennyes folyás kezdődik a hímvesszőből és a hüvelyből, valamint fájdalomérzés
jelentkezik vizelés közben. Nőknél ezek a tünetek hiányozhatnak is. Kezeletlen esetekben a férfiaknál
megfertőződhet a prosztata, az ondóvezeték és a mellékhere. Nőknél a méh, a petevezeték és a
petefészkek oly mértékben károsodhatnak, hogy ez terméketlenséghez is vezethet. A gonorrhoea
késői stádiumában a baktériumok az egész testben elterjednek, különösen az ízületekben és a máj
környékén (perihepatitis acuta). A gonorrhoeás fertőzés kimutatása a folyás, illetve a váladék
mikroszkopikus vagy tenyésztéses vizsgálata segítségével történik. A gonorrhoea antibiotikumokkal
gyógyítható.

 Chlamydia-fertőzés

A Chlamydia-fertőzés Európában nagyon elterjedt, baktérium (Chlamydia trachomatis) okozza. A

betegség kellemetlen húgycsőfertőzést idéz elő, amit erős viszketés és vizeléskor égő érzés kísér.
Férfiaknál a prosztata és a mellékherék, nők esetében a hüvely, a méh, a petevezeték és a
petefészkek is érintettek lehetnek, ami terméketlenséghez vagy méhen kívüli terhességhez vezethet.
A fertőzés gyakran észrevétlen marad, egyébként problémamentesen gyógyítható antibiotikumok
segítségével. Az újszülöttek is gyakran megfertőződnek, esetükben kötőhártya- és tüdőgyulladás lép
fel.

 AIDS

Az AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) a HIV-vírussal történő megfertőződés végső stádiumát

jelenti. A mai napig kétféle vírustípust [BK1] (HIV-1, HIV-2) sikerült kimutatni, melyeknek számos
alcsoportja van. A megfertőződés és a betegség kitörése között átlagosan 12 év telik el. Ezen időszak
alatt a fertőzöttek – anélkül, hogy állapotukkal tisztában lennének – a vírussal másokat is
megfertőzhetnek. Az esetlegesen egyidejűleg fennálló „klasszikus” nemi betegségek (szifilisz, ulcus
molle) növelik a HIV-vírussal való fertőződésre való hajlamot. A HIV-fertőzés igazolása vérvizsgálattal
történik (AIDS-teszt). A betegség egyelőre nem gyógyítható és a legtöbb esetben halállal végződik. A
fertőzés idejekorán való felismerése és megfelelő orvosi gondozása lehetővé teszi a betegség
kitörésének a kitolását, és az érintettek életminőségének a javítását.

 Hepatitis (fertőző sárgaság, fertőző májgyulladás)

Különböző hepatitis-vírusokat ismerünk, melyek közül elsősorban a hepatitis B (HBV) és kismértékben

a hepatitis C (HCV) terjed szexuális úton. A betegség lefolyása egyénileg igen eltérő lehet:
panaszmentesség is elképzelhető, vagy akut, súlyos májgyulladás (hepatitis) léphet fel, amely egyes
esetekben halállal végződik. Az esetek nagy részében krónikus májgyulladás alakul ki, amely
májcirrózishoz és májrákhoz vezethet.

A hepatitis B és C esetében az a probléma, hogy egyesek egész életükben vírushordozók (anélkül,

hogy megbetegednének), és ezáltal másokat is megfertőzhetnek. A hepatitis B és C vírusa a nemi
kapcsolaton kívül vérátömlesztéssel, az intravénás drogot használók közös tűhasználatával, sőt
időnként a testváladékokkal való közvetlen vagy közvetett kontaktus révén is terjedhet rossz
higiéniás viszonyok között.

Európában elsősorban az intravénás drogot használók és az egészségügyi személyzet érintett. A

hepatitis B az egyetlen olyan, nemi úton terjedő betegség, amely ellen biztonságos védőoltás áll
rendelkezésre.

 Herpes genitalis

A herpes genitalis elterjedt vírusfertőzés, amely közeli rokona a herpes labialisnak (ajakherpesz). A
fertőzést követő 3–7 napon belül a nemi szervek környékén kis, erősen viszkető vagy fájdalmas
hólyagocskák lépnek fel, amelyek fertőző váladékot tartalmaznak. Ezen kívül a nyirokcsomók is
megduzzadhatnak, és lázzal járó általános tünetek jelentkezhetnek. A vírust vagy közvetlenül lehet
kimutatni a hólyagokban található folyadékból avagy közvetetten, vérvizsgálat segítségével. A
kórokozó a vírusellenes gyógyszerrel folytatott kezelés ellenére az idegsejtekben túlélhet, és évekkel
később is új betegséget idézhet elő, amely azonban enyhébb lefolyású. A fertőzött terhes asszonyok
esetében a herpeszvírus a szülés során átterjedhet az újszülöttre, akinél súlyos betegségeket idézhet
elő (pl.: agyhártyagyulladás).

 Condyloma acuminatum (nemi szervek szemölcse)

Körülbelül 4 héttel a fertőzést követően a nemi szervek területén jelentkező szemölcsök gyakran
karfiolformában jelentkeznek. A betegséget vírus okozza (humánpapillóma-vírus – HPV) és sebészeti
eszközökkel (lézer, folyékony oxigén, elektrokoaguláció vagy szike segítségével) távolíthatóak el. A
papillómavírus a szülés során az újszülöttet is megfertőzheti. Egyes vélemények szerint bizonyos fajta
papillómavírusok okozzák a nők méhnyakrákját.

 Trichomoniasis

A Trichomonas elterjedt egysejtű parazita, amely a húgyvezetéket és a hüvelyt érinti. A fertőzés vizes
jellegű folyás és viszketés képében mutatkozik meg. A diagnózis felállítása úgy történik, hogy a
kórokozót mikroszkóp segítségével mutatják ki. A világszerte fellépő, azonban ártalmatlan fertőző
betegséget speciális gyógyszerekkel kezelik.

 Gombás fertőzés

Az élesztőgomba (Candida albicans) nagyon széles körben elterjedt, és a szexuális úton terjedő
gombás fertőzések leggyakoribb kórokozója. Ez az önmagában ártalmatlan fertőzés (a hüvely, ill. a
pénisz makkjának a gyulladása) azonban kellemetlen tüneteket okozhat, mint pl. viszketés és égő
érzés. Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép. A gombás fertőzés speciális gyógyszerek
(antimikotikumok) és megfelelő higiéniás intézkedések mellett jól kezelhető.

 Lapostetű
A lapostetű kis rovar, amely a nemi szőrzetben ássa el magát és a petéi is a szőrszálakra tapadnak. A
legfontosabb tünet az erős viszketés. Eme ártalmatlan nemi betegség kezelésére speciális emulziót
használnak.

 Rüh (scabies)

A rühbetegséget atkák terjesztik (Sarcoptes scabiei), melyek a közösülés során – de a családon belül
is – terjedhetnek, és járatokat fúrnak a bőrbe (az ujjak közötti terület, valamint a csukló, a hónalj, a
nemi területek, a köldök és a mell érintett). Ez erősen viszkető betegséget okoz (elsősorban éjjel),
amely makacs ekcémát idézhet elő. Gyakran szabad szemmel is kivehetőek az úgynevezett
atkajáratok. Ilyen esetekben minden, a beteggel közös háztartásban élő személyt be kell vonni az
egyidejűleg folytatott kezelésbe.

Mit kell tenni, ha megfertőződtünk valamilyen nemi betegséggel?

Ha felmerül a lehetősége, hogy megkapta valamelyik nemi betegséget, akkor haladéktalanul menjen
el orvoshoz. A háziorvos mellett a bőrgyógyász, a nőgyógyász, az urológus vagy a belgyógyász is
segíthet. Problémás dolog a nemi betegség otthoni, saját magunk általi kezelése, sőt még veszélyes is
lehet, mert az orvos számára a későbbiek során megnehezíti a diagnózis felállítását, és esetleg
észrevétlen marad a fertőzés.

A legtöbb nemi betegség megfelelő orvosi kezelés mellett gyógyítható. Kivételt képeznek a nemi úton
terjedő vírusbetegségek, mint például a herpeszfertőzés, a hepatitis B és C és az AIDS. A modern
gyógyszerek segítségével azonban még a HIV- fertőzésnél is javíthatóak a beteg életkilátásai és
elsősorban életminősége. Ennek az előnyeit azonban csak azok élvezhetik, akik idejekorán
megtudják, hogy HIV-vírussal fertőzöttek. Ezért érdemes valamely másik nemi betegség fennállása
esetén egyidejűleg mindjárt a HIV-tesztet is elvégeztetni. Beszélje ezt meg orvosával.

Ha Ön valamilyen nemi betegségben szenved, akkor – partnere védelme érdekében - mindaddig le

kell mondania a szexuális kapcsolatról, míg a betegség meg nem gyógyul, és így már nem áll fenn
annak a veszélye, hogy a partnerét megfertőzi. Orvosa tájékoztatja Önt, hogy mikortól nem kell már
számolnia a fertőzés veszélyével. Korábbi és/vagy jelenlegi partnerét tájékoztassa nemi betegségéről.
Legalább egyikük valószínűleg ugyanabban a betegségben szenved (különben Ön sem fertőződhetett
volna meg), és valószínűleg már Ön is továbbadta a fertőzést másoknak. Ezek a személyek is keressék
fel az orvost, és szükség esetén részesüljenek kezelésben.

Sok ember problémásnak érzi azt, hogy a nemi betegségéről beszéljen. A bizalom és nyíltság azonban
elengedhetetlen az orvos irányában, aki az orvosi titoktartás betartása mellett szakszerűen és
előítéletek nélkül végzi el a szükséges kezeléseket.

Hogyan védekezhetünk a nemi betegségek ellen?

Mivel a nemi betegségek kizárólag közösülés útján terjednek, a védőintézkedéseket is e körben kell
alkalmaznunk. Egyes nemi betegségek kívülről láthatóak, sok esetben azonban a partneren nem lehet
észrevenni, hogy esetleg valamilyen nemi betegségben szenved.

Kockázatos helyzetek:

 Általánosságban a korán kezdett nemi élet

 Új partner, akinek korábbi nemi szokásait nem ismerjük

  Gyakori partnerváltás

 Alkalmi partnerekkel folytatott szex

 Turizmussal kapcsolatos szex

 Speciális szexuális szokások

 Csoportos szex

 Sérülések fokozott lehetősége a szexben

Védekezés:

 Csökkentsd a szexuális partnereid számát (valószínűség számítás szerint is megalapozott).

 Ha partnered rejtett, vágyakat ébresztő zugaiban a fent említett rendellenességet észleled,

szüneteltessétek a szexet.

 Használj gumióvszert, megfelelő minőségű óvszert használva a fertőzés kockázata

minimálisra csökkenthető.

 Szeretkezés után mielőbb ürítsd ki a hólyagodat, és mielőbb mosd meg altestedet alaposan,
így elkerülhető a húgyhólyag és húgycső gyulladásos betegsége.

 Hűség

 Gondos partnerválasztás

 AIDS-teszt

 Futó szexuális kapcsolatok kerülése

 A droghasználat mellőzése

 Hepatitis B elleni védőoltás

7. tétel Káros szenvedély

2013.03.10. 01:48 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

58 éves nő, elhízott, erős dohányos. Vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed. Szociális háttere rossz,
vegyi üzemben dolgozik, szeretne a dohányzásról leszokni, és testsúlyát csökkenteni. Magassága: 168
cm, testtömege: 90 kg.

Adjon tanácsot az életmód-változtatással kapcsolatban!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- egészségkultúra fogalma, összetevői

- egészséges életvezetés

- túlsúly, mint rizikótényező a betegségek kialakulásában

- káros szenvedélyek, mint a betegségek rizikótényezői

- preventív szemlélet az egészséges életmódra

- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

Az egészségkultúra fogalma és összetevői:

Az egészségkultúra az általános kultúra része.

Kultúra szűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődést jelenti,

míg tágabb értelmezés szerint magába foglalja az anyagi kultúrát, a társas érintkezés kultúráját és a
szellemi kultúrát.

A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a

történelme folyamán létrehozott.

A személyiség fejlődésnek feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa – ezt a kultúrát
nevezzük kulturáltságnak, műveltségnek.

A kultúrák környezet függőek, a táj és az éghajlat, a szokások, az életmód, a nemzeti hagyományok, a

művészetek és nem utolsó sorban a közös nyelv minden népben sajátos kultúrát hoz létre.

A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltségének gazdagítását az államnak kell

biztosítania a közművelődésen és az intézményein keresztül.

Feladata:

 Általános műveltség

 Társadalomtudományi,

 természettudományi,

 művészeti,

 műszaki,

 egészségügyi,

 a testi és környezeti kultúra gyarapítása,

 a világnézet

 a magatartás

 az életmód

 ízlés fejlesztése.

Az egészségkultúra átszövi az életünket.

Az egészségkultúra alapfogalmai:

Egészségi ismeret
Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód
követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Egészségi készség

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú

begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.

Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül
végzünk.

Kialakításának a feltételei:

- gyermek – család (viselkedési minták)

- következetesség (mindig ugyanolyan formában)

- utánzás

- ne legyen kényszer

- megszilárdítás, továbbfejlesztés

- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

- a kortársak befolyásoló hatása

- tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági,
társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

Egészségi szükséglet

Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere.

Alapvetően fontos:

- a légzés

- a megfelelő hőmérséklet

- a táplálkozás és a folyadékfogyasztás

- a pihenés, mozgás

- a tisztálkodás

- a szaporodás.
Az egészségkulturáltság összetevői

Az egészségfogalom fejlődése

Az egészség az egész szóból származik. A világegyetem egyik legfontosabb alapja az egyensúly. Így
van ez a saját testünk esetében is.

Az emberi szervezet „egységes egész” felfogása Platónnál jelent meg először. Neheztelt az egyes
görög orvosokra, akik nem az egész szervezetet kezelték. A teste nem lehet meggyógyítani a lélek
gyógyítása nélkül.

Naturalista felfogás:

A szervezet egészsége a társadalmi normáktól független. Egészséges az a szervezet, amely a

környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik nem.

Normativista felfogás:

Az egészség a társadalmi normáktól függ. Egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat
a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.

Az egészség hármas – WHO:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság
hiánya.

A három összetevő kölcsönhatása – példa:

- a pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak pl. szapora pulzus, verejtékezés, pirulás.

- A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság), gyakoribb az

alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken – betegség (pl.TBC).

- A munkanélküliség anyagi problémához, szorongáshoz, depresszióhoz, önértékelési

problémához, szenvedélybetegséghez vezet.

- Hosszantartó betegségek hatnak az anyagi helyzetre, a pszichés állapotra, a társadalomban

elfoglalt helyzetre.

Az egészség egy életen át tartó aktív folyamat, mely magába foglalja :

- Az egészségi állapot változásait

- Az egészség átmeneti romlását

- Az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői

Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy
létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik.

Külső befolyásoló tényezők:

- A természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.)

- Társadalmi környezet, amelyet az élet-és munkakörülmények határoznak meg

- Életkörülmények (kerestem lakás, táplálkozási viszonyok)

- Egészséges munkakörülmények (ellenkező esetben foglalkozási betegségek, üzemi balesetek).

Belső befolyásoló tényezők: örökletes adottságok.

Egészséges életvezetés

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek

ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi
tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között

viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási
döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége
(stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és

társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei
és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a
társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott

társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza,

egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és
azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és

gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb
önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél
tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei:

- Személyi higiéné

- Egészséges táplálkozás

- Több mozgás

- Stressz tűrés, stressz kezelés

- Baleset megelőzés

- Kiegyensúlyozott szexualitás

- Nemdohányzás

- Kevesebb alkoholfogyasztás

- Időben orvoshoz fordulás

- Egészségüggyel való együttműködés

- Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket

a higiéné foglal magába.

Az önismeret szerepe az egészséges életvezetésben

Környezetünk információbősége, a mindennapokhoz való alkalmazkodás megköveteli, hogy saját

negatív és pozitív értékeinket megismerjük, tudatosan cselekedjünk, és belső harmóniánk
megőrzésével, sikereink, biztonságérzetünk, elégedettségünk megélésével a társadalom hasznos
tagjai lehessünk.

- Ki vagyok, és mi vagyok?

- Honnan jöttem és hová akarok eljutni?

- Kihez tartozom, és ki tartozik hozzám?

- Mit csinálok, és miért csinálom?

- Érdemes-e valamit megtenni vagy nem?

Az adott válaszok, segítenek az önismerésben.

Az életmód elemei: a szabadidő és az egészség magatartás

Az életmód meghatározó eleme a szabadidő eltöltésének a módja, amely az egészség-

magatartásunkkal szorosan összekapcsolódik, így kihat egészségi állapotunk alakulására is.

A szabadidős tevékenységeknek a modern társadalomban kiemelt szocializációs szerepe van.

Serdülőkorban a kortársakkal közös tevékenységek kerülnek előtérbe, ami kihat egészség-
magatartásukra is, gondoljunk csak a közösen elfogyasztott alkoholra, cigarettára, drogokra, de
ugyanúgy a sportra is.

Szabadidős stílusok:

1. Kortárs-és fogyasztásorientált szabadidőstílus – bulizás, csavargás, pláza látogatás,

beszélgetés, zenehallgatás – drog-és alkoholfogyasztás, dohányzás.

2. Intellektuális és művészeti stílus – mozi, színház, koncertek, olvasás.

3. Konzervatív-hagyományos stílus – házimunka, sport, hobbi, vallásos rendezvényeken való

részvétel, olvasás.

4. Élménykereső és technicizált szabadidőstílus – számítógép/internet használata, mozi, tv,

video, dvd, hobbi, sport.
Hibák az életvezetésben

- Rendszertelen életmód

- A szükséges kalóriánál többet fogyasztunk.

- Kis panasz esetén is gyógyszert kapkodunk be.

- Élvezeti cikkek fogyasztása.

- Mozgásszegény élet.

- Higiénés mulasztások.

A civil szervezetek szerepe az egészségvédelemben

Egészségügyi feladatokkal is rendelkező civil társadalmi szervezetként sokáig, csak a Vöröskereszt

működött. Jelenleg azonban már számos környezet-és egészségvédő, és betegeket tömörítő önsegítő
csoport, szervezet működik. Összefogják az embereket és

lehetőségeket teremtenek, alapítványok létrehozásával, munkafelajánlásokkal, gyűjtésekkel,

tanfolyamok szervezésével, mozgósítással az egészségvédelmi célok megvalósítására. A cukorbetegek
voltak, akik a 70-es években klubokat alapítottak, majd követték őket a daganatos betegségben
szenvedők.

Szükséges és kívánatos a civil szervetekkel az együttműködés és ugyancsak kívánatos működésük

helyes mederben való tartása. Ha az egészségvédelem elhanyagolja őket, aktivitásuk egészen más
irányt szabhat alapjában lévő jóindulatú munkásságuknak és nem biztos, hogy ez a kívánt hatást fogja
eredményezni.

Az egészségvédelem szervezete Magyarországon

Az ÁNTSZ-nek a feladata az egészségvédelem. Összefogják a védőnői munkát, az iskola-

egészségügyet, az egészségnevelést, egészségmegőrzést. Intézkedések városi szinten történnek, így
minden szolgálat a maga területén meg kell, hogy találja a speciális egészségvédelmi problémát, és
ne várja a felsőbb utasítást.

Egészséges táplálkozás

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az

megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia

nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően
zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami
betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly
megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a
testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test

anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a

méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban,

míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati
eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az
okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és
ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

Egészséges táplálkozás

- Változatosság

- Kevésbé zsíros ételek

- Sószegény ételek

- Maximum heti 1x – édesség, sütemény

- Napi tejtermékfogyasztás

- Naponta többször, zöldség és gyümölcs

- Barna kenyér

- Naponta 4-5-szöri étkezés, mértékkel

- Folyadékfogyasztás – ivóvíz, ásványvíz.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik
egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről
alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza
alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.
A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik,
de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint
változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése
természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző
motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek
észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját
testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép
szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb

népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse
magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a
mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás
nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül
vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul
élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

- Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a
lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel
végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek
az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot
társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más
élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a
kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

- Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok

kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív
izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz, hogy szerveink vérellátása jó legyen. A
szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés,
agytrombosis.

- Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző

rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan
tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani,
kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas
vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

- Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

- Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő
mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő
mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az
izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges
automatizmusai. Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz
az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A
gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres
testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

- Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és

amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az
egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan,
fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál
időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba
mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és
ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

Túltápláltságból adódó megbetegedések:

- Szívbetegség

- Magasvérnyomás

- Érelmeszesdés

- Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

- Májbetegségek

- Mozgásszervi betegségek.

Egészségre káros szenvedélyek

A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok,

viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a
kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba
bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a
mérgek is.

Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen
megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak,
ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi
és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin,
kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.

Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer

működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).
Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek
alkotják.

Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két
csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.

A dohányzás a legális drogok csoportjába tartozik

A dohányipari termékek nagymértékben tartalmaznak olyan anyagokat, - nikotint, ciánhidrogént,

szénmonoxidot - amelyek sokféle betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. A "tabak" áruk tehát
olyan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek fellelhetők különféle mérgező növényekben és
kipufogógázokban - igaz, más koncentrációban.

Természetesen a mérgeket tartalmazó füst nem egyből halálos, szépen lassan végez az emberrel. De
minden egyes cigarettának negatív hatása van a szívfunkcióra, a vérnyomásra, a szervezet oxigén
felhasználási képességére és más fontosabb funkciókra is.

A szervezetnek nincs ideje ezen mérgek semlegesítésére, kiürítésére. A szervezetre nézve ez a

"stressz" egy nem lebecsülendő egészségkárosító rizikót jelent.

A cigaretták a következő káros anyagokat tartalmazzák: nikotin, kátrány, ciánhidrogén, arzén, fenol,
ammónia, szénmonoxid. Továbbá mintegy 600 kevésbé károsító anyag is fellelhető a dohányipari
termékekben.

A dohányzás egészségkárosító hatásai

Az alacsony nikotin tartalmú cigaretta is káros!

A dohányzás akut veszélyei

- Rontja a fizikai teljesítményt

- Súlyosbítja az asztmát

- Impotenciát okoz

- Meddőséget okoz

A dohányzás krónikus veszélyei

- Szívroham és gutaütés

- Daganatos megbetegedések

- Tüdő, száj, garat, gége, nyelőcső, hasnyálmirigy, húgyhólyag, méhnyak, leukémia

- Idült hörghurut, tüdőtágulat

- Magzati károsodások

- Érszűkület

- Gyomorfekély
A passzív dohányzás veszélyei

- Nő a tüdőrák kockázata

- Nő az asztma kockázata

8. tétel Védőoltás
2013.03.10. 01:50 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Szomszédja tanácsot kér Öntől. 60 éves, krónikus keringési betegségben szenved, az ősz végén
háziorvosánál jelentkezett vérnyomásának ellenőrzése miatt. Orvosa javasolta az influenza elleni
védőoltás beadását.

Tájékoztassa a beteget az influenza megelőzésének fontosságáról a megadott szempontok szerint!

- egészség, betegség definíciója

- védőoltások szerepe

- nem kötelező védőoltások ismertetése

- infekciók megelőzésének módjai

Egészség definíciója:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság
hiánya.

A betegség definíciója:

Betegségről akkor beszélünk, ha a megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem

képes elhárítani a károsító tényezőket.

A betegség lefolyása szerint lehet heveny, rövid ideig tartó(2-4hét), és heves, főleg szubjektív
tünetekkel jár. Fél heveny megbetegedések 4-6 hétig tartanak, a tünetek kevésbé erőteljesek. Ha a
kóros állapot hónapokig, évekig eltart, idült lefolyású a betegség, a tünetei kevésbé szembetűnőek.

A kóros állapot lezajlása után, a tünetek teljesen megszűnhetnek, részleges gyógyulásnál szervi, vagy
működési károsodás marad vissza. A betegség legsúlyosabb kimenetel a halál.

Védőoltások szerepe:

Szervezetünket védekező rendszer óvja a bejutott idegen anyagok károsító hatásától. Ha az egyénben
lezajlik a fertőzés, a megbetegedéseket okozó mikrobával szemben ellenanyagok termelődnek. Az így
kialakult állapotot, természetes immunitásnak, védekezésnek nevezzük. A fertőzések elleni védettség
másik formája, a mesterséges immunitás, amikor az egyén védőoltásokban részesül.

A védőoltások célja az, hogy a védettséget a betegség lezajlása nélkül alakítsák ki a szervezetben.

A védettség kialakításának két alapvető formája:

1. aktív immunizálás – elölt vagy gyengített kórokozót, ill. a kórokozó hatástalanított

méreganyagát juttatják a szervezetbe. A védőoltás beadása után kb.2 hét alatt alakul ki, és
tartós védettséget biztosít. Hatásukat emlékeztetőoltással hosszabbítják meg.

2. passzív immunizálás – kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. A hatás azonnal beáll, de

viszonylag rövid ideig, kb.1 hónapig tart, majd felbomlanak.

Betegségek, amelyek ellen védekezhetünk:

TBC-tuberculosis – gümőkor – Leggyakoribb fertőzés, „magyarkór”-nak is nevezték. A BCG oltás nyújt

védettséget, melyet 6 hónapos korban adnak be. A beadás helyén borsónyi, váladékkal telt
bőrelváltozás jön létre, mely pörkösödéssel, majd heggel gyógyul. Ha ezt nem látjuk, akkor a
védettség nem alakult ki a szervezetben, így meg kell ismételni.

Hib – hepatitis influenzae b – A vírus légúti fertőzést okoz, hatására súlyos elváltozások jöhetnek létre
a tüdőben, izületekben is.

Torokgyík – diftéria – Léguti fertőzés, halált is okozhat, főleg kisgyermekkorban gyakori.

Szamárköhögés – pertussis – Súlyos bakteriális légúti fertőzés, mely kínzó köhögési rohamokban
jelentkezik, és nagyon megterheli a szervezetet.

Merevgörcs – tetanusz – Kórokozója anareob baktérium, mely földdel szennyezett sérüléseken

keresztül jut a szervezetbe, ahol oxigén –hiányos környezetben hamar súlyos helyi és általános
elváltozásokat okoz. Gyakran halálos kimenetelű.

Járványos gyermekbénulás – Poliovírus okozza, mely az emberi szervezetből széklettel ürül,

maradandó károsodásokat okozhat. Ellene az IPV és az OPV injekciós és szájon át bejuttatható
védekezésre van lehetőség, így világszerte csökkent a megbetegedések száma.

Mumpsz – fültőmirigy gyulladás – Vírus által okozott, cseppfertőzéssel terjedő megbetegedés, amely
súlyos szövődményekkel (süketség, here-és petefészek gyulladás, sterilitás) gyógyulhat.

Kanyaró – morbilli – Vírus okozta fertőzés. Jellemzője a magas láz, légúti és bőrelváltozások, halálhoz
isvezethet.

Rózsahimlő – rubeola – enyhe lefolyású vírusfertőzés. Ritka szövődménye az agyvelő gyulladása.

Magzatkárosító hatása van (fejlődési rendellenességek).

MMR (mumpsz – morbilli – rubeola) injekciós készítmény véd a három fertőzés ellen.

B típusú fertőző májgyulladás – hepatitis B – Vivőanyagai a testnedvek: vérrel, szexuális úton,

intravénásan alkalmazott kábítószer beadásával terjedhet. Kötelező a védőoltás 14éves korban,
közép és felsőfokú iskolában, egészségügyi dolgozóknak, rendőröknek, tűzoltóknak.

Az életkorhoz kötött kötelező oltások:

- folyamatos védőoltások – a gyermek életkora határozza meg.

- Kampányoltások – az iskolai osztály határozza meg.

Ajánlott védőoltások:

Gyakoriak az olyan fertőző megbetegedések, amelyek ellen már van védőoltás, de bejuttatása nem
kötelező. Ha az egyén fokozottan ki van téve a fertőzésnek, ajánlott a beadatása.

Fertőző májgyulladás A – hepatitis A - járványszerűen kialakuló fertőzés, terjesztője az emberi

testváladék.

Influenza – cseppfertőzéssel terjedő vírusos megbetegedés. Gyakran világjárvány. Veszélye a

szövődményekben rejlik. Évente lehet védőoltást kapni.

Bárányhimlő – varicella – 9 hónapos korban kérhetik a védőoltást.

Gennyes agyhártyagyulladás - meningitis – baktérium okozza, szövődményei súlyosak.

Kullancsos agyvelőgyulladás – szezonális jellegű, vírus okozta fertőzés. Véráram útján jut az agyba.

Nem ajánlott a védőoltás beadása:

- Lázas állapot

- Legyengült, károsodott ellenálló képesség

- Rosszindulatú elváltozások

- Súlyos oltási szövődmények korábbi előfordulása

- Terhesség

Oltási károsodás:

Beadás után 3-18. nap között szokatlan aluszékonyság, közönyösség, nyugtalanság, hányinger, láz,
látható ok nélküli sírás, rémület, bőrelváltozás. Orvoshoz kell fordulni!

Infekciók megelőzésének módjai

Személyi higiéne.

Fertőtlenítés, melynek célja a környezetbe került kórokozók elpusztítása vagy fertőzőképességük

csökkentése. Pl. padlók és felületek lemosása, fehérneműk, törölközők áztatása, vasalás, fertőtlenítő
szerek alkalmazása.

Szűrővizsgálatok
Általánosan:

- Helyes táplálkozás

- Megfelelő mozgás

- Sresszkezelés, stressztűrés

- Kiegyensúlyozott szexualitás

- Drogtagadás

- Rendszeresen ellenőriztessük egészségi állapotunkat

- Megfelelő tisztálkodás, öltözködés

- Megfelelő időbeosztás

- Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

Egészséges élet
2013.03.10. 01:52 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

Ismeretségi köréből egy 30 éves édesanya keresi fel Önt tanácsot kérni. 4 éves kisfia 3 hónap alatt 5
kg-ot gyarapodott. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd, s nem szeretnék, ha gyermekük is hasonló sorsra
jutna. Adjon életmódbeli tanácsot a szülőknek a gyermekük életmódjával kapcsolatosan!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

- a rendszeres sportolás előnyei

- a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

- Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

- - a túlzott tápanyagfelvétel következményei

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül
végzünk.

Kialakításának a feltételei:

- gyermek – család (viselkedési minták)

- következetesség (mindig ugyanolyan formában)

- utánzás

- ne legyen kényszer

- megszilárdítás, továbbfejlesztés

- iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

- a kortársak befolyásoló hatása

- tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági,
társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

A család fő funkciói:

 gazdasági

 fogyasztói

 reprodukciós

 szocializáló-nevelő

 regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti

vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

 helyes életvezetési minták követése

 családi hagyományok őrzése, ápolása

 a családi kapcsolat a szeretetre épül

 pozitív szülői minta

 a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén

 pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget

 Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.

 Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-

betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros

szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,
alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az
önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A

válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk
beszűkül, tétlenné válnak.

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

A nevelés tágabb értelmezése

 Nevelés valamennyi hatás, amely a gyermeket a társas együttélés folyamán éri

 Kölcsönös, állandó

 Az emberi együttélés alapfunkciója Þ mindenki mindig mindenkit nevel

 A nevelés folyamat

Egy optimális nevelési folyamat koncepció

 A nevelés egy összetett, komplex folyamat

o A nevelés elmélete és gyakorlata egyaránt azt célozza, hogy az egyén képes legyen
teljesíteni a vele szemben támasztott egyéni és közösségi elvárásokat

o A nevelési folyamat célja az egyén és a közösség szempontjából is értékes

magatartás- és tevékenységformák kialakítása

o A nevelés mindig külsőleg irányított folyamat

 A célkitűzések megvalósítására törekszik

 A célt tevékenységek rendszerében igyekszik elérni

 Legfontosabb tevékenységtípusok:

 Tanulás

 Önkormányzati tevékenység

 Fizikai tevékenység

 Szabadidős tevékenység

 Fontos a szabályozás is (életkor adekvát)

 A motivációs bázis kiépítése, fenntartása

 Tevékenységkínálat biztosítása
  Közvetett és közvetlen nevelési módszerek és a szokásformáló, példakép –
eszménykép nyújtó, meggyőződésformáló eljárások biztosítják a nevelő
hatások optimális, hatékony és szakszerű megvalósítását.

 A nevelési folyamat során végbe megy:

 A személyiség fejlesztése

 A magatartásformák és tevékenységrendszerek kialakítása

 A személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai

szokásainak megerősítése

Fegyelmezés:

Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni

személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem
szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere,
mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés,
érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver
végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést.
A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A
gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.

Szigor vagy engedékenység:

A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.

A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az
ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek
biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad
mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.

Három alapvető szülői nevelési típus:

az autoritatív (határozott)

az autokrata (ellentmondást nem tűrő)

és a permisszív (engedékeny )

A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar.
Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények
és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben
szabad terét.

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.

 A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok
segítségével alakul ki az emberben.

Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a

büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi
karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.

Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés

mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi
magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben
rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell
lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de
megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a
jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is
olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az
önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik
egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről
alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza
alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik,
de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint
változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése
természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző
motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek
észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját
testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép
szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

 Izomtömeg és izomerő fenntartása

 Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,

 A csonttömeg csökkenésének lassítása.

 A sportolás javítja az immunrendszer működését,

 Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.

 Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.

 Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,

  Javítja a tüdő kapacitását.

 · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros,

érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,

 Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít

megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.

 Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás

fokozásával segít az elhízás megelőzésében,

 Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét

fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon kersztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő
világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a
mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a
mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői
szerveződését vonja maga után.

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,
támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség,
gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-
képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében,
megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A
mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a
személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési

foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a
gyermek számára élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos

személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás,
együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek,
csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri
saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék

közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:

- Kellő keringési és légzőszervi terhelés.

- Helyes testtartás kialakítása.

- Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.

- Sok játékot tartalmaz.

A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik

fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a
gerincüket.

Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

Csecsemőkorban, a szoptatás befejezése után a gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. A

szülőknek, családtagoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy milyen minőségű,
összetételű és mennyi étel kerül a gyermek tányérjára. A későbbiekben pedig mindez kiegészül az
óvodai és iskolai étkeztetéssel (a hétköznapi tápanyagszükségletük 55-65 százalékának fedezése a
közétkeztetésben történik). A felnőttkorra kialakuló, táplálkozással összefüggő betegségek
megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni.

Erre a korosztályra a gyors ütemű fejlődés jellemző, ezért gondoskodnunk kell az energiát adó és
energiát nem szolgáltató tápanyagok optimális napi arányáról.

A testépítő folyamatokhoz, az izom- és csontfejlődéshez sok állati eredetű (teljes

értékű) fehérjére van szükségük. A szénhidrátok a mozgásukhoz szükséges energiát fedezik.
A vitaminok és ásványi anyagok pedig a szervezet anyagcseréjének enzimjeit, folyamatait
működtetik. Tudnunk kell, hogy az optimálisnál kevesebb fogyasztás, fejlődési rendellenességeket
okozhat és legyengülhet az immunrendszer is, ezért a gyermekekek fogékonyabbak lesznek a fertőző
betegségekre.

Állítsuk össze gondosan a napi ételsort:

Az étrend minden nap tartalmazzon zsírszegény húst, húskészítményeket, tejet, tejterméket,

gabonaipari termékeket, zöldség és főzelékféléket, gyümölcsöket. A burgonyával, pékáruval,
zöldségekkel, főzelékfélékkel és gyümölcsökkel biztosítjuk a szénhidrátbevitelt. A zöldségek,
gyümölcsök egy részét évszaktól függetlenül nyersen adjuk a gyerekeknek, ez segíti a jó
emésztést. Készítsünk változatos ételeket zöldségekből rakott, töltött vagy, párolt formában, a
főzelékeket pedig habarással, tojással, sajttal, tejtermékekkel dúsítsuk. A főtt ételeket lehetőleg
margarinnal, étolajjal készítsük, kerüljük a csípős fűszereket.
Cukrot csak ízesítésre használjunk, és ne szoktassuk rá a gyerekeket a torták, sütemények, fagylaltok
gyakori fogyasztására. Jutalmazásra, büntetésre keressünk más eszközt, de a teljes tiltástól
óvakodnunk kell. Hetente egyszer-kétszer elegendő édességet enni - ugyanez vonatkozik a
gyorséttermi ételekre is (pl. hamburger).
A konyhában részesítsük előnyben a párolást, grill- vagy mikrohullámú sütőben sütést, és csak ritkán
süssünk bő olajban (pl. sült burgonya). Ha lehet, használjunk sütőzacskót, alufóliát,
teflonedényeket. Ne feledkezzünk el a megfelelő folyadékbevitelről.

A fenti általános tudnivalók mellett vegyük figyelembe, hogy befolyásolja a napi

tápanyagszükségletet a kisgyerek kora, neme, tápláltsági állapota, szellemi és fizikai aktivitása, illetve
az igénybevétele is.
1-3 éves gyermek energiaszükséglete: 1000-1300 kcal/nap (4820-5460 kJ) között.

Túlzott tápanyagfelvétel következményei:

- Szívbetegség

- Magas-vérnyomás

- Anyagcsere-betegségek

- Érelmeszesedés

- Emlő-, méhtest-, vastagbél-, prosztata-és epehólyagrák

- Májbetegségek

10.tétel Család tervezés

2013.03.13. 07:52 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

A helyi általános iskola megkeresi azzal a kéréssel, hogy a 8. osztályos tanulóknak családtervezéssel
kapcsolatos előadást tartson. Ön elvállalja.

Tervezze meg az előadást!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- kapcsolatfelvétel, társas kapcsolatok kialakítása, barátság, szerelem, család, családalapítás

- a férfi, női nemi szervek

- a nemi szervek higiénéjének jelentősége, a szexuális élet higiénéjének főbb szempontjai

- motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában

- egyénekkel, csoportokkal történő munka

Társas kapcsolatok

Család:

Az emberek általában családban nőnek fel, s legtöbben felnőttként is az általuk alapított családban
élnek.

A család fő funkciói:

 gazdasági

 fogyasztói

 reprodukciós

 szocializáló-nevelő
  regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti

vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

 helyes életvezetési minták követése

 családi hagyományok őrzése, ápolása

 a családi kapcsolat a szeretetre épül

 pozitív szülői minta

 a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén

 pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget

 Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.

 Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-

betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

Szülők és gyermekek között könnyen támad konfliktus, különösen a serdülő- és ifjúkorban.

Ilyenkor kezdődnek ugyanis a baráti és partnerkapcsolatok, s egyéb, családon kívüli elfoglaltságok.

A szülő-gyermek kapcsolat a felnőtté válás során megváltozik.

Barátságok
A barátságok egész életünkben fontosak.

Mindenkinek sok barátja lehet. Különböző típusú barátságok vannak. A barátok sok időt töltenek
együtt, s jól megismerik egymást. A barátság becsületbeli dolog: néha ugyan összevesznek, de aztán
kibékülnek és segítenek egymásnak. Fiúk és lányok is lehetnek egymás barátai.

Legtöbb embernek szüksége van barátságra ahhoz, hogy jól érezze magát. A barátság elkezdéséhez,
fenntartásához és befejezéséhez különböző készségekre van szükség. Fontos, hogy jól válasszunk
barátokat.

A fiatalokra jó hatással lehetnek a mindkét nembeliekkel folytatott barátságok (ám ennek ellenkezője
is előfordul). A csoportos együttlétek lehetővé teszik a tizenéveseknek, hogy ismerkedjenek,
barátkozzanak egymással.

Szeretet, szerelem

A sokféle szeretet-kapcsolat egész életünk fontos része.

A szeretet mély és meleg érzéseket jelent önmagunk és mások iránt. Magában foglalja a
megbecsülést és felelősségérzetet. Sok fajtája van. Különbözőképpen fejeződik ki a szülők,
családtagok, barátok vagy kedvenc háziállatok iránti szeretet.
Bárkit sokféleképpen szerethetünk. Önmagunk elfogadása erősíti a szeretet-kapcsolatokat. Az ember
képes szeretetet adni és elfogadni.

A szeretet nem azonos a szexuális vonzalommal. A „szerelembe esés” érzései különböznek a régebbi
kapcsolatokban érzett szeretettől. Az első szerelem, gyakran az élet, legerősebb érzései közé tartozik.
A szerelem fogalmát nehéz meghatározni. Néha nehéz eldönteni, hogy szerelmesek vagyunk-e. Sokan
összetévesztik a szerelmet a féltékenységgel.

Szeretni valakit, az élet legnagyobb örömei közé tartozik. Az érett szerelemben közösek az értékek,
kölcsönös az elköteleződés és intimitás. A tartós kapcsolat során a szeretet gyakran növekszik.

Randevúzás (együttjárás)

Lehetővé teszi a barátság és intimitás élményének átélését.

Ha két tizenéves vagy nem házas felnőtt a szabadidejét rendszeresen együtt tölti, akkor együtt
járásról beszélünk. A tizenévesek egyre több időt töltenek barátaikkal és elkezdhetnek randevúzni is.
Néha az egyedülálló szülők is randevúznak.

A tizenéveseknek és a felnőtteknek gyakran vannak romantikus (szerelmi) kapcsolataik. Mielőtt

elköteleznénk magunkat egy kapcsolatban, előbb egy ideig barátkoznunk kell, hogy jól megismerjük
egymást.

Az együtt járás az együtt töltött szabadidőt, együttes élményeket és a szociális készségek gyakorlását
jelenti. A szülők általában megszabják, hogy gyermekük mikor kezdhet randevúzni (fiúk és lányok
számára nem mindig egyformán). Ha a párok sok időt töltenek együtt kettesben, akkor valószínűbb,
hogy szexuális kapcsolatba kerülnek.

A randevúzás tapasztalatszerzési lehetőség a szerelmi kapcsolatok terén. A randevú-partnereknek

nincs előírt nemi szerepük, s nem várható el, hogy egymás minden igényét kielégítik. Kapcsolatuk
minőségéért mindketten felelősek.

A partnerkapcsolatok fejlődése

A szerelmi élmény a felnőttség, az érettség egyik fő kritériumának tűnik a tizenévesek szemében.

A nemek egymáshoz való tényleges közeledése azonban többnyire csoportos helyzetben kezdődik,
mert az azonos neműek jelenléte növeli az önbizalmat és oldja a gátlásokat. Serdülőkorban gyakoriak
a csoportos randevúk is.

Az első szerelem legnagyobbrészt 14-16 éves korban jelentkezik és ritkán tartós. Az ilyen korúak
ugyanis még nem rendelkeznek a harmonikus szerelmi kapcsolathoz szükséges, lelki érettséggel.
Személyiségük ebben az életkorban még elég labilis és változó.

A tartós partnerkapcsolat komoly lélektani teljesítmény. Előfeltétele a felnőttes nemi

szerep elsajátítása. A partnerkapcsolat beválásának másik fő tényezője a kölcsönösségen alapuló,
egyenrangú, vagyis szimmetrikus kapcsolatokra való képesség. Ez bonyolult lelki mechanizmus,
amelyben az empátiának is nagy szerepe van, mint az alkalmazkodás eszközének. Másik eszköze a
problémák megbeszélése, az őszinte önfeltárás és a másik türelmes meghallgatása.
Partnerkapcsolatról akkor beszélhetünk, ha a partnerek már nem véletlenül, hanem szándékosan és
többé-kevésbé rendszeresen találkoznak, közös programok és együttes élmények céljából.

Az együtt járás egyik fő motívuma a szexualitás, de ezen kívül még sok más motívum is szerepet
kaphat benne.

A randevúzásnak egyébként többféle funkciója lehet: Például sikerélményeket biztosít, így erősíti az
önbizalmat. Mások a randevúzás tapasztalatszerző jelentőségét hangsúlyozzák: növeli az
egyén összehasonlítási alapját és személyi presztízsét, alakítja a partnerideált.

A partnerideál mintája az ellenkező nemű szülő. Kialakulása a kisgyermekkorban kezdődik; fontos

állomása az Ödipusz konfliktus, de minden barátság vagy szerelem alakít rajta. A folyamat a
serdülőkorig jórészt tudattalan, s aztán is csak részben tudatosodik. Sokan még felnőttkorban sem
tudják megmagyarázni, miért részesítenek előnyben bizonyos típusú partnereket, vagy milyen
partnert tartanak magukhoz illőnek - és miért. Ebben közrejátszik, hogy a reális
partnerideál, önismeretet feltételez. A tizenévesek többsége megreked a külsőségeknél (testalkat és
csinosság stb.). Ez egyik fő oka a szerelmi csalódásoknak.

Házasság: életre szóló elköteleződés

Törvényes elkötelezettség, amelyben két ember összekapcsolja életét, és rendszerint családot
alapít.

Két ember azért házasodik össze, mert szeretik egymást, és együtt kívánnak élni. Országunkban az
emberek általában maguk választják házastársukat. Bizonyos kultúrákban a szülők választják ki
gyermekük házastársát.

Az egymásnak elkötelezett partnereknek dönteniük kell a szerepek és kötelezettségek megosztásáról.

A házasságkötés vallási szertartással is történhet, nemcsak az anyakönyvvezető előtt. A
házasságkötés nélkül együttélő párok ugyanolyan elkötelezettek lehetnek egymás iránt, mint a
házasok. Szabadon eldönthetik, akarnak-e gyermeket. A tizenévesen kötött házasság felbomlása
valószínűbb, mint a később kötötteké. A válás során a családdal kapcsolatos döntéseket
(gyermekelhelyezés, tartásdíj stb.) a pár, vagy a bíróság hozza. Egyes vallások tiltják a válást.

A házastársi kapcsolatok változnak, különösen a gyermek (k) születése után. A házasulóknak reálisan
fel kell mérniük egymás igényeit és lehetőségeit, családi hátterét és kötöttségeit. Komolyabb
konfliktusok esetén szaksegítséget vehetnek igénybe.

Szülővé válás
A szülővé válás egyike az élet leggyümölcsözőbb vállalkozásainak.

A felnőttek többsége szívesen vállal gyermeket. A szülővé válás nagyszerű élmény, de sok munkával
jár. A gyermeket vállaló szülők felelősek azok gondozásáért, neveléséért.

Nincs minden házaspárnak gyermeke, de azért ok is elégedetten élhetnek. Sok ismeret és készség
szükséges ahhoz, hogy valaki jó szülő lehessen. A saját problémáikat rosszul megoldó felnőttek ritkán
lesznek jó szülők.

A szülői felelősség apákra és anyákra egyaránt érvényes.

Nem könnyű összeegyeztetni a munkavállalást és a szülői kötelességet. A különböző korú
gyermekeknek különböző szülői gondoskodásra van szükségük.

Tizenéves korban szülőségre vállalkozni felelőtlen dolog, mert olyan problémákat hoz magával,
amiket szülői segítséggel is nehezen lehet megoldani.

Férfi, női nemi szervek

Nemiszervek:

Azokat a szerveket jelöli, amelyek az ember testi nemét döntően meghatározzák. A nemek közötti
legnagyobb, anatómiai különbségeket mutatják. Épp ezért nevezik őket az elsődleges nemi
jegyeknek.

Női nemiszervek

Külső nemiszervek

 vénuszdomb

 nagy ajkak

 kis ajkak

 csikló

 hüvelynyílás.

 húgycső-nyílás

 szűzhártya

Belső női nemiszervek:

 a két petefészek (petesejtet és hormonokat termelnek)

 a két petevezeték,

 a méh

 hüvely

A női mellek

Bár a gömbölyded női mellek szűkebb értelemben nem nemiszervek, általában fontos szerepet
játszanak a szexuális vonzalom és izgalom terén. Ezen kívül persze az újszülött táplálását szolgálják. A
mellek tehát szerepet kapnak az erotikában éppúgy, mint a fajfenntartásban.

A női mellek két párnája zsírból és kötőszövetből áll, s bennük tejmirigyek találhatók. A szülés után
ezek a mirigyek tejet termelnek, amit aztán az emlőbimbókon keresztül adnak le. A mellbimbók
simaizmokat és sok idegvégződést tartalmaznak. Ezért érintésre érzékenyek, s szexuális izgalom
hatására merevednek. A mellbimbók udvara rózsaszín, a terhesség révén - és alatt - azonban
sötétebbé válik. Az emlők a pubertás során hormonális hatások révén fejlődnek ki. Alakjuk és
méretük örökletesen meghatározott.

A menstruációs ciklus

Menstruációs ciklus 3 fázisa:

1. Az ovuláció előkészítése
2. Az implantáció előkészítése
3. Menstruáció

A nő a serdülőkorban válik fogamzóképessé, s ezt a képességét a változás korában veszti el, kb. 50
éves korában, vagy nem sokkal később. Mindenesetre, a fogamzóképes éveiben is csak havonta
egyszer, viszonylag rövid ideig eshet teherbe, amikor az egyik petefészke érett petesejtet termel.

E folyamat havonta történő ismétlődését és az ezzel kapcsolatos testi változásokat nevezik női
(menstruációs) ciklusnak. Legfontosabb külső jele a hüvelyből történő havi vérzés, a menstruáció.
Ezért beszélünk menstruációs ciklusról.

A megtermékenyítés csak az ovuláció utáni 24 órában lehetséges. Ha a petesejt ebben az időszakban

nem találkozik egy spermiummal, akkor elhal és felbomlik. Minthogy nem kerül sor implantációra,
nincs szükség a vastag endometriumra, így az hamarosan felbomlik és a hüvelyen keresztül kilökődik.
A kilökött anyag főleg nyálkából, szövet-maradványokból és különböző mennyiségű vérből áll. Ez az
un. menstruáció általában 3-5 napi tart.

Első és utolsó menstruáció

A legtöbb lány 11-13 éves kora között éli át első menzeszét. Előfordulhat, hogy utána több mint egy
hónap telik el a következő menstruációig. Ebben a korban ugyanis a menstruációs ciklus még
szabálytalan. Csak később áll be a megbízható sorrend. A nők menstruációs ciklusának időtartama 28-
35 nap. Azonban szabálytalanságok bármikor előfordulhatnak, s ezek is normálisak. Az idősebbé
válással a szabálytalanságok gyakoribbá válnak, s a változás éveiben a menstruáció teljesen
megszűnik. Ezt követően beszélünk menopauzáról.

Rossz közérzet a menzesz előtt és alatt

"Periódusa" alatt egy nőnek rossz közérzete lehet, például fejfájások, hátfájások vagy alhasi görcsök
miatt. Egyes nőknél ezek a tünetek már néhány nappal a menzesz előtt jelentkeznek. Az ilyen
"premenstruális" panaszok általában gyógyszerekkel megszüntethetők, vagy legalábbis enyhíthetők.
Csak ritkán kell a megszokott napirenden változtatni. A menstruáló nő akár sportolhat is.

Tamponok és intimbetétek
Napjainkban sok nő hord tamponokat menstruációja alatt. Ezek vattából, vagy más, szívóképes
anyagból készülnek. A hüvelybe kerülnek, ahol felszívják a menstruációs folyadékot. Amíg elég
gyakran cserélik őket, addig használatuk viszonylag problémátlan. Mindenesetre ennek során
előfordulhatnak bakteriális fertőzések, s így az orvosok inkább az intimbetétek használatát ajánlják,
mert azok a vulvára helyezve meggátolják a kórokozók hüvelybe kerülését. Erősebb havi vérzésnél
ezek megfelelőbbek.

Férfi nemiszervek

Külső nemiszervek:

 Pénisz (Hímvessző)

 Fityma

 Makk

 Húgycsőnyílás

 Herezacskó

Belső nemiszervek

 Ondóvezeték

 Herék (csirasejteket és hormonokat termelnek)

 Ondóhólyag (egy pár)

 Ondóvezeték

 Mellékherék

 Húgyhólyag

 Dülmirigy (prosztata)

 Húgycső

 Cowper-mirigy (egy pár)

A nemi szervek higiéniája:

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes

egészségügyi szokások összessége.

Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne jussanak be a hüvelybe.
Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat esetén, gyakran
cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.

A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső
lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.
Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az
altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal
keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

 Használj gumióvszert, megfelelő minőségű óvszert használva a fertőzés kockázata

minimálisra csökkenthető.

 Szeretkezés után mielőbb ürítsd ki a hólyagodat, és mielőbb mosd meg altestedet alaposan,
így elkerülhető a húgyhólyag és húgycső gyulladásos betegsége.

Motiváció, érdeklődés fenntartása az ismeretek elsajátításában

A motiváció kívülről való szabályozása esetén a viselkedés a jutalomtól vagy a büntetéstől függ. A cél
a jutalom elérése vagy a büntetés elkerülése.

Ebben az esetben a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése vagy épen a szégyen, a

szorongás elkerülése motiválja. Szabályozás az azonosuláson keresztül ebben az esetben a személy
tudatosan érzékelési az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.

A tudásra irányuló motiváció: maga a cselekvés, a tanulás, a megértés motivál.

A fejlődésre és alkotásra irányuló motiváció által vezérelt viselkedés öröme az önmagunk

meghaladásában és a kreatív tevékenységben van.

A motiváció hiányát valamilyen a cselekvésre és személyre magára vonatkozó hiedelemmel

értelmezhetjük:

A képesség hiánya hiedelmek: a személy úgy érzi nincsenek meg benne a cselekvés végrehajtásához
szükséges képességek.

A stratégiára vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a lehetséges stratégiák úgy sem
vezetnek eredményre.

Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek: a személy úgy véli, hogy a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe
kerül, amit ő nem hajlandó megtenni.

Tehetetlenség hiedelmek: a személy úgy véli, hogy az erőfeszítései nem hoznak eredményt a feladat
nagyságához mérten.

12. tétel drog és az alkohol fogyasztásának káros hatásait

2013.03.13. 13:02 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

A helyi általános iskolából felkérést kap, hogy tartson előadást 8. osztályos tanulóknak a mentális
egészség fenntartásáról. A felkérés során külön kérik hangsúlyozni a drog és az alkohol
fogyasztásának káros hatásait. Tervezzen előadást a 8. osztályos tanulók részére a mentális egészség
fenntartásáról!

Az előadásban az alábbi szempontokra térjen ki:

- a mentálhigiéne fogalma
- az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei

- a drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel

- A stressztűrő képességünk fokozása

- Stresszoldó gyakorlatok jelentősége

A mentálhigiéne fogalma:

…nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki

egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és
intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi
kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszi.

A mentálhigiéné feladatai:

- Az egyén személyes és szociális beilleszkedésének optimális kifejlesztése.

- Mentális zavarok kifejlődésének megakadályozása.

- Egészséges psziché megőrzése.

Az egészségnevelés célja, feladata, szinterei, intézményei

Az egészségnevelés olyan változatos, kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott

tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és
életkészségeket bővíti az egyén és köz egészségének előmozdítása érdekében. (WHO).

Célja:

 Az egészségnevelés a személyiségre irányul!

 Az egészségkultúráltság kialakítása.

 Az egyént alkalmassá tenni, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga elégítse

ki.

Feladata:

 Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú

nevelő tevékenység.

 Ismeretek átadása, egészségi jártasságok, készségek szokások kialakítása.

 Mindezeket prevenciós szemlélettel interorizálja az egyén.

Területei:

Szomatikus

 higiénés nevelés: személyi és környezeti

 testnevelés: kondicionálás, állóképesség növelése

  baleset megelőzés, elsősegélynyújtás

 önvizsgálat, önszűrés

 táplálkozás

Pszichés-elhárítás

 egészséges életvezetés

 stressz elhárítás

 deviencia profilaxis

 érzelmi nevelés (empátia, kommunikáció)

 relaxáció

Szociálhigiéne

 társas kapcsolatok pozitív kialakítása, szerepfeszültségek feloldása, szociális háló, társadalmi

izoláció prevenciója.

Egészségnevelés intézményei:

 család

 iskola

 egyesületek

 civil szervezetek

 ÁNTSZ

 Közegészségügy

 Országos Egészségfejlesztési Intézet

 ÖSSZTÁRSADALMI FELADAT!

A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészséggel

A drogot eredendően betegségek gyógyítására, megelőzésére használták, ill. bizonyos hangulatok,

viselkedés megváltoztatására, általában a jobb egészségi állapot elősegítésére. Drognak nemcsak a
kábítószernek nevezett anyagok minősülnek, de a társadalom által elfogadott, áruforgalomba
bekerülő szerek, mint pl. a dohány, a kávé, a receptre kiadott gyógyszerek, az erősítőszerek és a
mérgek is.

Kábítószerek azok az anyagok amelyek, egyszeri használat mellett is, bódulatkeltésre, időlegesen
megváltozott tudatállapot és ennek megfelelően megváltozott magatartás előidézésre alkalmasak,
ismételt használatra ösztönöznek, a hozzászokás veszélyét rejtik magukba, tartós használatuk a testi
és lelki egészségre ártalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak az ópiátok (ópium, morfium, heroin,
kodein), cannabis származékok (indiai kender, hasis, marihuána), a kokain.

Pszichotróp anyagok, amelyek nem szerepelnek a kábítószer-egyezmény listáján, de az idegrendszer

működését befolyásolják. A csoport tagjai a nyugtatók, élénkítők, hallucinogének (Lsd).

Az ún. pótszerek csoportját a szervesoldószer-tartalmú anyagok, ragasztók, folttisztítók, spray-ek

alkotják.

A drogfogyasztó szembekerül a társadalommal. A fizikai, lelki önfeladás, az önkontroll, a munkahely,

a lakás, a társas kapcsolatok elvesztése, a prostitúció, mind odavezet, hogy a drogfogyasztó a
társadalom perifériájára kerül, szenvedélyét sokszor csak bűncselekmény útján tudja kielégíteni.

Aszerint, hogy a társadalom, a törvények elfogadják-e az egyes szerek használatát, a drogokat két
csoportba sorolhatjuk: legális és illegális drogok.

Magyarország az egy főre jutó alkoholfogyasztásban a nemzetközi lista élmezején van.

A belgyógyászati és pszichiátriai ágyak egyharmadán, alkohollal kapcsolatos egészségi ártalomban

szenvedők fekszenek. Az alkoholisták többsége férfi, de a nők alkoholizálása is

növekvő tendenciát mutat. Népegészségtani jelentősége, hogy nagyszámú, akut és krónikus, fizikális,
egészségi, pszichológiai és viselkedésbeli problémát hoz létre.

Az alkohol károsító adagját férfiak esetében napi 80g, nők esetében 60g fogyasztásában adják meg. A
felszívódott alkohol eljut a szervezet minden részébe, így a központi idegrendszerbe is. A szervek
szöveteinek az alkoholtartalma arányos az adott szerv víztartalmával. Az izomzatban lebontott kis
mennyiségtől eltekintve, a felszívódott alkohol a májban metabolizálódik.

Az alkohol betegek gyakran lesz közúti, munkahelyi vagy háztartási baleset áldozata. Az alkoholisták
depressziós állapota miatt, az öngyilkosság 15-25%-al gyakoribb.

Alkoholisták kezelése szakember feladata, a rehabilitáció hosszú és nehéz periódusa pedig csak széles
összefogással lehetséges.

A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi
szinten egyrészt a betegségek kezelésének közvetlen költségei, illetve a közvetett betegség terhek
(pl. a munkaképesség elvesztéséből fakadó gazdasági veszteség) révén. A család és az egyén szintjén
a családi és más társas kötelezettségek terén való akadályozottság, a kirekesztettség és stigmatizáció,
a szubjektív szenvedés szerepe emelhető ki. A mentális zavarok, egyrészt tüneteik révén közvetlenül,
másrészt a fenti hatások közvetítésével jelentősen rontják az életminőséget. A negatív
következmények, mivel gyakran viszonylag fiatal korban kezdődő és alacsonyabb mortalitással
jellemezhető krónikus zavarokról van szó, hosszútávon fennállnak.

A drogfogyasztás lehetséges okai, kockázati tényezői

 Rugalmatlanság, önértékelési zavarok

  Hirtelen düh, indulatosság, agresszivitás

 Kritikus helyzetbe való bekerülés hajlama

 Figyelemzavar, hiperaktivitás

 Családi életvitel, szülői minta

 Válás, csonka család

 Érzelmi szegénység a családban

 Gyermekkorban ért fizikai, szexuális bántalmak

 Hideg-korlátozó, meleg-engedékeny nevelési minták

 Anya terhesség alatti drogfogyasztása

 Kortárs csoport drogfogyasztása

 Felszínes, laza kapcsolatok, elmagányosodás

 Szerelmi csalódások

 Iskolai kudarc

 Reklám és tömegkommunikáció hatása

 Törvényi és jogi szabályozás.

A WHO szerint a mentális egészség szociális, környezeti és gazdasági meghatározói a következők:

Kockázati tényezők Segítő tényezők

Hozzáférés kábítószerekhez és alkoholhoz A felelősség felvállalása

Izoláció, elidegenedés Az etnikai kisebbségek integrációja

Oktatás, közlekedés, lakhatás hiánya Pozitív személyközi kapcsolatok

Közösségi részvétel

A lakókörnyezet szétesése Szociális felelősségtudat és tolerancia

A kortársak általi elutasítás Szociális szolgáltatások

Rossz szociális körülmények, hálózatok Szociális támogató és közösségi

Rosszul tápláltság

Szegénység

Faji alapú igazságtalanság vagy

megkülönböztetés

Hátrányos szociális helyzet

Urbanizáció
Erőszak és bűnözés

Háború

Munkahelyi stressz

Munkanélküliség

Hozzászokás

A tartós alkoholfogyasztás függőséghez vezet. Egy átlagos ember nem növeli a rendszeres adagját,
azonban a masszív italozók folyamatosan fokozzák a rendszeres adagot. Végső esetben akár injekciós
tűvel is visznek be alkoholt közvetlenül a vérbe. Erre akkor van szükség, ha túl sokba kerülne a
hagyományos berúgás. Erre szokták azt mondani, hogy „20 forintból is be lehet rúgni”. Az
alkoholizmus végső stádiumában fokozott alkoholérzékenység alakul ki. Ekkor már a legkisebb
mennyiségtől is „lefordul a székről” a beteg.

Hosszútávú hatások

Tartós alkoholizálás hatására a szervezetben visszafordíthatatlan változások következnek be. A

masszív alkoholfogyasztás főképpen az ideg- és emésztőrendszert károsítja. Mivel az agysejtjeink
nem képesek újratermelődni, ezért a rendszeres és nagymennyiségű alkoholfogyasztás tartós
agykárosodást okoz, ami leginkább szellemi leépülésben mutatkozik meg.
Az alkohol nemcsak közvetlenül fejti ki a hatását az emésztőrendszerre, hanem az alkoholista
életmódja is megváltozik. A táplálkozás és a tisztálkodás hiánya a test immunrendszerét legyengíti,
így az alkoholista könnyebben betegszik meg.
Étvágytalanság, táplálkozási zavar, gyomorpanaszok jelentkeznek.
A tartós alkoholizmus erős fiziológiai és pszichikai függőséget okoz. Az elvonási tünetek: rosszullét,
idegesség, nyugtalanság, zavartság remegés, görcsök, hallucinációk. Lelki függőséget is okoz az
alkohol. Az alkoholisták többsége az italt hívja segítségül, ha komoly probléma elé kerül, vagy
kilátástalannak tűnik a helyzete. Főként emiatt alakul ki az alkoholizmus, mivel a gyenge akarattal és
kis önbecsüléssel rendelkező emberek hamar a könnyebb útnak látszó italozást választják. A lelki
függőség eredménye az, hogy az alkoholizmus korai stádiumában sem képes lemondani a beteg az
ivásról.
A reklámok és a filmek azt sugározzák, hogy az ivás a férfiasság és az erő szimbóluma, a főszereplő
általában az asztal alá issza a többieket. Főként azokra a fiatalokra jellemző a mértéktelen ivászat,
akik így próbálják szemléltetni felnőttségüket, hogy tekintélyt szerezzenek a haverok körében. Sajnos
a mértéktelen mennyiségben elfogyasztott alkohol jelenti a fő problémát, mivel a tapasztalatlanság
miatt az alkohol hatásai is kiszámíthatatlanok.

Stressztűrő képesség fokozás, stresszoldó gyakorlatok

A stressz fogalma

A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván.

Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul
az ún. "üss vagy fuss-reakció", ilyenkor adrenalint választ ki a
szervezet, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás
és szapora lesz a légzés. Szervezetünk felkészít minket arra, hogy
üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk,
hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az
önvédelem. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol a
stresszreakció, amikor nincs rá szükség. Így tehát, ha stresszes
állapotban sem nem ütünk, sem nem futunk, ugyanezek a hormonok
egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és
magas vérnyomást, súlyosabb esetben szív-rendellenességet,
infarktust vagy álmatlanságot.

Súlyosbítják a PMS-tüneteket, hatással vannak az ovulációra és a

meddőségre is.
A stressz tünetei:
Fizikai tünetek:

 fejfájás,

 emésztési zavarok,

 gyomorfájás,

 a tenyér izzadása, az alvászavarok,

 derékfájás,

 merev nyak és váll,

 szapora szívverés

 fáradtság.

Viselkedésbeli tünetek:

 túlzott dohányzás,

 kényszeres rágógumizás,

 parancsolgatás,

 mások kritizálása,

 éjszakai fogcsikorgatás,

 túlzott alkoholfogyasztás

 túlevés.

Érzelmi tünetek:

 sírás,

 idegesség,

 unatkozás,

 érzékenység,

 képtelenség a változtatásra,
  düh,

 oktalan szomorúság

 ingerlékenység.

Kognitív tünetek:

 világos gondolkodás nehézsége,

 feledékenység,

 kreativitás hiánya,

 emlékezetvesztés,

 humorérzék elvesztése.

Spirituális tünetek:

 cinizmus,

 kétségek,

 mártírkodás

 tanácstalanság.

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.

A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a
jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny
embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ
harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a
legmegfelelõbbek.

11.tétel Várandós cukorbeteg

2013.03.13. 13:03 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

28 éves, 70 kg testsúlyú várandós nőnek a vércukorvizsgálat emelkedett vércukor értéket mutat,

emiatt életmód változtatásra van szüksége.

Segítsen a megfelelő életmód kialakításában az alábbi szempontok szerint!

- a diétás gyógykezelés fogalma, célja

- az energiaszükségletet befolyásoló tényezők

- az alkalmazott diéta jelentősége

- az étrend ajánlott összetétele, a helyes táplálkozási szokások

Cukorbetegség fogalma, kialakulása

A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely

szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a
sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz)
felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7
mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint
11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták
végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.

Cukor útja a szervezetben:

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik,
majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is)
megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd
termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia
keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az
inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az
inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest.

 a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,

 a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,

 a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi
cukorbetegek követése a szülés után is fontos.

A diétás gyógykezelés fogalma, célja

A szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen bizonyos tápanyagok megfelelő mennyiségű

és minőségű bejuttatása.

Legfontosabb táplálékaink: a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok, az ásványi anyagok és a vitaminok.

A diéta gyógyélelmezést jelent. A köztudatban valaminek a tiltását is jelenti, holott ez nem igaz.

Az egészség megőrzése érdekében nemcsak az a fontos, hogy miből együnk keveset, hanem az is,
hogy miből többet.
Cukorbeteg szervezetének alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten
tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul meg, másrészt a hasnyálmirigyük béta-sejtjeiben
termelődő inzulin - az inzulinrezisztencia miatt - nem képes hatását teljes értékűen kifejteni.

A diétás kezeléssel ehhez kell alkalmazkodni, amennyiben:

 lehetőleg kerülni kell a gyors vércukor-emelkedést okozó ételeket;

 naponta többször, egy-egy alkalommal pedig étkezésenként és személyenként

meghatározott szénhidráttartalmú ételt kívánatos fogyasztani.

Diéta főbb szempontjai

Az étrend energiatartalma.

Ez azt jelenti, hogy a diétának testre szabottnak kell lennie. Azaz; a normális testsúlyú cukorbetegnek
összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az - az életkor,
testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében - megkíván.

Egy súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes diétájának kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint
amennyit szervezete a testsúlyállandóság érdekében megkívánna, mivel számára a lefogyás lenne a
legfontosabb elérendő cél.

Az étrend összetétele.

Ma világszerte a zsírban és fehérjében szegény, és szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak a

cukorbetegek számára. A napi energia-bevitel 50 %-ának kell szénhidrátokból származnia. A korszerű
diabéteszes étrend összetétele tehát: 50 % szénhidrát, 20 % fehérje és 30 % zsír.

Az étkezések gyakorisága.

A gyakori - naponta 5-6-szori - étkezéssel egyrészt mérsékelhető az étkezések utáni vércukor-

emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztása csökkenhet a testsúlygyarapodás
esélyét.

A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése.

A betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli rossz

szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a sok
zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy
sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a
vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint
emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető
fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen,
ezeket kerüljük.

Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen
számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.
Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind
erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez
azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját
anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi
szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő
immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos
a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a
sokmagvas barnakenyerek.

A szervezet energiaszükséglete

A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amelynek során a táplálékot elfogyasztjuk, az

megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul.

A szervezet energiaszükséglete függ az életkortól, a nemtől, a napi tevékenység jellegétől. Az energia

nem vész el, hanem átalakul. Ha nem alakul át teljes egészében, akkor raktározódik, döntően
zsírszövet formájában. Így ha a felnőtt szervezet testsúlya csökken vagy nő, és ez nem valami
betegség következménye, akkor a felvett táplálék és a leadott energia közötti egyensúly
megbomlását jelzi. Gyermekek esetében, mivel a szervezetük növekedésben van, természetes a
testsúly gyarapodása, de ennek a mértéke is lehet kóros.

A táplálék nemcsak az energiaszükséglet fedezésére szolgál, hanem utánpótlást is biztosít a test

anyagának folyamatos újjáépítéséhez, és a kémiai folyamatokhoz.

Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban mért testsúlyt el kell osztani a

méterben kifejezett testmagasság négyzetével.

Tápanyagokról

Fehérjék: állati eredetűek megtalálhatóak a húsokban, halakban, tejben tejtermékekben, tojásban,

míg a növényi eredetűek pl. a szárazbabban, sárgaborsóban, szójababban.

Zsírok és olajok: A zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak

( telítetlen zsírsavak). Az étkezésnél a növényi eredetű olajokat részesítsük előnyben, mert az állati
eredetűek, számos idült betegség – szív és érrendszeri, érelmeszesedés, epekő.. – kialakulásának az
okai.

Szénhidrátok: Legfontosabb forrásai a gabonafélék, zöldségek és a gyümölcsök.

Az egyes tápanyagok szinte mindig együtt fordulnak elő az élelmiszerekben.

A táplálékot alkotó 3 nagy csoporton kívül, szükség van a normális működéshez vitaminokra és
ásványi anyagokra. Lehet kiegészíteni mesterségesen is.

A testsúlycsökkenést elősegítő diéta

Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg a szervezetet.

Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani.

Férfiaknál: testhossz cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.

Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100, mínusz 10%=normál testsúlykilogramm

Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat elhízottnak tekintjük. Ennek leggyakoribb oka, a
helytelen minőségi és mennyiségi táplálkozás.

Fogyókúra esetén energiaszegény ételeket kell fogyasztani, jó hatásúak a főzelékek, a nyers

zöldségek, gyümölcsök. A szervezet működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat, fehérjében dús
ételekkel kell biztosítani, pl. tej, túró, hal, csirkehús. Az egyoldalú táplálkozás, hiánybetegségekhez
vezethet.

Mozgásszegény életmód, kockázati tényező az anyagcsere megbetegedések kialakulásában is.

A rendszeres testedzés minden életkorban igen fontos, természetesen az életkori sajátosságok

figyelembe vételével. Sportoljunk rendszeresen, legalább napi fél órát, lehetőleg szabad

levegőn, vagy nyitott ablaknál.

13. tétel egészséges életmód

2013.03.13. 13:05 | Setenkedő kisasszony | Szólj hozzá!

18 éves túlsúlyos lány keveset mozog, nagy az édesség igénye. Családjában többen
cukorbetegségben szenvednek, tudja, hogy a családi halmozódás miatt ő is hajlamos e betegségre.
Felvilágosítást kér Öntől a cukorbetegségről. Tájékoztassa az érdeklődőt!

Tájékoztatója során az alábbi szempontokra térjen ki:

- cukorbetegség lényege, szövődményei

- egészséges életmódra nevelés

- egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállítása

- helyes táplálkozás étrendjének összeállítása

- motiváció, az érdeklődés fenntartása, az egyén bevonása az ismeret elsajátításába

CUKORBETEGSÉG

A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely

szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.

A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a
sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz)
felvételére.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukor szint magasabb, mint 6,7
mmol/l több, mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint
11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták
végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.
Cukor útja a szervezetben:

Étkezést követően az emésztett tápanyagok a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik,
majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során (már a felszívódást követően is)
megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd
termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia
keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az
inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához.Mind az inzulin termelésében, mind az
inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.

A cukorbetegségben szenvedő betegek száma világszerte rohamosan emelkedik, s ez alól hazánk sem
kivétel. A 2004-es adatok alapján mintegy félmillió diabeteszes egyénnel számolhatunk
Magyarországon. A kezelt betegek számának többszöröse lehet a fel nem ismert cukorbetegség.

Az ESKI 2000 évi adatai alapján a férfiak között Észak-Magyarországon, a nőknél Dél-Dunántúlon
legmagasabb a cukorbetegségségben szenvedők száma. Legalacsonyabb százalékos megbetegedést a
férfiaknál Nyugat-Dunántúlon, a nőknél Dél-Alföldön regisztráltak.

A diabétesz típusai okok szerint:

Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei

tönkremennek. Ennek oka általában az, hogy a szervezet saját védekező (immun) rendszere
idegenként ismeri fel ezeket a sejteket, és elpusztítja azokat. Ez a típus általában fiatal korban
jelentkezik (leggyakrabban 10-14 éves kor között), ezért is nevezik fiatalkori cukorbetegségnek. Ha
az inzulin termelés nem megfelelő, a vércukorszint magas lesz, mivel az inzulin nélkül nem tud
bejutni a sejtekbe. A sejtek pedig a bőség közepette éheznek. A sejtek zsírsavakból és aminosavakból
kezdenek energiát termelni, de a cukor hiányában káros melléktermékek (ketontestek, pl.:aceton)
termelődnek, ezért lehet az ilyen betegnek acetonos a lehelete. Ez az egyik legveszélyesebb állapot,
mely kezelés nélkül kómához, majd halálhoz vezethet. A szervezet megpróbálja a sok cukrot a vesén
keresztül kiüríteni, de a cukor vizet visz magával, ami bőséges vizeletürítéssel jár. (Ezért is nevezik a
betegséget latinul diabetes mellitusnak, mely szó szerint annyit tesz: mézízű húgyár. Régen ugyanis a
vizelet ízéről diagnosztizálták a betegséget, természetesen a többi tünet fennállásakor.) A víz és
izomtömeg vesztés hatására gyors fogyás következik be, szomjúság és jó étvágy mellett. A magas
cukorszint az idegeket károsíthatja mely érzészavarokat okozhat. A szemlencse vizenyője miatt pedig
látászavar jelentkezhet. E két utóbbi tünet a cukorszint gyors rendezésével

63.

helyreáll. Hosszú távon fennálló betegség esetén azonban ezeket a tüneteket már a fehérjék cukrok
által történő módosítása okozza, melyek nem rendeződnek a vércukorszint normalizálásával.

A fent felsorolt klasszikus tünetek az 1-es típusra jellemzőek, ellentétben a 2-es típusú
cukorbetegséggel, mely sokszor tünetmentesen kezdődik. Ez a típus inkább középkorú embereken
jelentkezik, akiknek többsége túlsúlyos, de nem feltétlenül. Itt a sejtek inzulinérzékenysége
csökkent, melynek sok oka lehet. Ezt enyhébb formának is tekintik, mert a tünetek csak lassan
jelentkeznek, és sokáig kontrollálható diétával, vagy szájon át adott gyógyszerekkel. Ennek ellenére,
ha a cukorszintet nem kontrolláljuk a szövődmények ugyanolyan súlyosak lehetnek. Korai jelei a
fáradékonyság, szomjúság, és gyakoribb vizeletürítés lehetnek. E mellett a hirtelen fogyás, a
gyakori hüvelyi gombás fertőzések, illetve húgyúti fertőzések és a lassú sebgyógyulás hívhatják fel
rá a figyelmet. Érzészavar és homályos látás, már későbbi szövődmények, és sajnos nehezebben is
kezelhetők, mint az I-es formánál, mivel ezeket nem a magas vércukor, hanem a cukor által
módosított fehérjék hozzák létre. Legtöbbször azonban tünetmentes a betegség, és általános orvosi
vizsgálat során fedezik fel mellékleletként. A vércukoreltérések mellett jellemző erre a betegségre a
magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (koleszterin és triglicerid) is, melyek együttesen az
érelmeszesedés kialakulását gyorsítják. A kezelés során az inzulinrezisztencia csökkentése az
elsődleges cél. Alapvető az életmód szerepe, a gyógyszeres kezelés csak másodlagos.

Másodlagos cukorbetegség: számos betegséghez, genetikai eltéréshez társulhat. Magyarországon

ezek közül a hasnyálmirigy-károsodáshoz társuló cukorbaj gyakori. Ez a kórkép kialakulhat
alkoholizmus vagy epeúti kövesség következtében. Ilyenkor a kezelést nehezíti, hogy a hasnyálmirigy
egésze károsodik, az inzulintermelés mellett a glukagontermelés is csökkent (ez a hormon a vércukrot
emeli). Az emésztőenzimek termelésének csökkenése a szénhidrátok felszívódását elnyújthatja,
nehezebben kiszámíthatóvá teszi. Mivel a betegség lényege az inzulinhiány, kezelése az inzulinpótlás.
Másodlagos cukorbetegséget okozhat néhány gyógyszer is (pl. szteroidok, antipszihotikumok). Ezeket
a gyógyszereket mindig a kockázat/haszon arány mérlegelése után adják, a kezelés során fontos a
vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

Terhességi cukorbajnak hívják a terhesség alatt felfedezett diabetest. Jellemzői, hogy:

 nincs csökkent glükóz-intoleranciához hasonló, "köztes" állapot, vagy cukorbeteg az illető

vagy nem,

 a vércukorszint kontrollja a magzati károsodás megelőzése érdekében sokkal szigorúbb,

o a kezelés vagy diéta, vagy inzulin, a tabletta nem jöhet szóba,

 a betegség a szülés után elmúlhat, a kismamákat a 24-28. hét között szűrni kell, a terhességi
cukorbetegek követése a szülés után is fontos.

Tünetek

Fokozott folyadékvesztés: A vizeletbe kiválasztódó cukor nagy mennyiségű folyadékot köt meg,
vizelethajtóként működik. A betegek napi 4-5 - esetleg még több - litert vizelnek, ennek megfelelően
sok folyadékot fogyasztanak. A viszonylag hirtelen kialakuló cukorbetegségnek ez lehet az egyik első
tünete.

Anyagcsere-zavarok: Inzulinhatás híján a sejtek a szőlőcukrot nem képesek felvenni, emiatt lesz
magas a vér cukortartalma, miközben a sejtek valójában éheznek. A beteg sokat eszik, mégis
lefogy. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében teljes, anélkül

64.

acetonná, acetecetsavvá alakulnak. Emiatt a beteg lehelete acetonszagú. Ezek az

anyagcseretermékek savanyúak, felszaporodásuk esetén a szervezet vegyhatása is eltolódik, ami
hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat.
Fertőzéshajlam. A szövetek cukortartalma kezeletlen betegségben megnő, ez táptalajul szolgál
baktériumoknak, gombáknak, miközben az immunrendszeri falósejtek funkciója károsodik, gyakoriak
a gombás bőr- és nyálkahártya-fertőzések, illetve az ezek talaján kialakuló bakteriális fertőzések.

Gyakoribb szövődmények:
  Retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást
ereményezhet.

 Nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül

veseelégtelenséget eredményezhet.

 Neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív működési zavarokban nyilvánul meg.

A vegetatív zavarok közé tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott
izzadás, szapora szívverés.

 Nagyerek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely

verőérben. Fajtái: a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség,
agyér-betegségek.

Kezelés

 Diéta és testmozgás:

 Orális antidiabetikumok

 Inzulin

A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség. A kezelés élethosszig tart, a vércukor megfelelő
szinten tartásával a beteg életkilátásait meghatározó szövődmények megelőzését jelenti. Az egyre
korszerűbb tabletták, inzulinok és adagolási módszerek térhódításával a betegek kezelése és így
együttműködési készsége jelentősen javult, mely egyre javuló életkilátásokat is von maga után.

A kiserek keringési elégtelensége miatt feltétlenül gondoskodjunk kényelmes ruházatról, cipőről,

melyek segítségével a bőr sérülései megelőzhetőek.
A cukorbeteg mindig tartson magánál kockacukrot az esetleges hipoglikémiás rosszullét kivédésére.

Életmódi tényezők

Már említettük, hogy a betegség okai több tényezősek, de a kialakuláshoz fontosak az életmódbeli
rossz szokások. Fontos, hogy reggel bőséges, fehérjedús reggelit fogyasszunk, melynek része lehet a
sok zöldség is a maguk megfelelő mennyiségű rostanyagával. Fontos, hogy valamilyen rostdús, vagy
sokmagos barnakenyeret együnk és ne pl: zsömlét. Így az emésztés lassabb mértéke miatt a
vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot (hirtelen inzulinszint
emelkedést), és így nem jön létre a „hullámvasút”. Ennek kiküszöbölésére a másik alapvető
fontosságú dolog a rendszeres, gyakori de kis mennyiségű étkezés. De ez ne nasi és édesség legyen,
ezeket kerüljük.

Érdekes, hogy a hagyományos orvostudomány a cukorbetegeknek zsömlét ajánl, mert azzal könnyen
számolható a szénhidrátbevitel. Közben pedig pont a fent említett ingadozást erősíti vele.

65.

Gondoljuk végig mit eszünk nap, mint nap. Hús, fehérkenyér, édesség, kóla, sör stb., melyek mind
erősen savasítanak, nem is beszélve a színezőanyagokról és a tartósítószerekről. Ez mind mind kedvez
azoknak a mikroorganizmusoknak, amiket fentebb említettünk. Ezen szervezetek saját
anyagcseréjének végtermékei számunkra testidegen anyagok, melyek károsíthatják az emberi
szöveteket (így pl.: a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit), nem is beszélve az ellenük fellépő
immunreakciókról, melyek autoimmun betegségeket is produkálhatnak. Épp ezért különösen fontos
a napi 4-5-szöri zöldségfogyasztás a cukorbetegek számára, illetve a zsemle helyett inkább a
sokmagvas barnakenyerek.

Fontos még megemlíteni a rendszeres testmozgást, mely hormonális hatásainál fogva jótékony
hatással van az anyagcserére, nem is beszélve a testsúly könnyebb kontrollálásáról. Ez azért is
lényeges, mert mint a bevezetőben említettük, a cukorbetegek nagy része túlsúlyos. A súlyfelesleg
ledolgozása önmagában is sokat tud javítani a szénhidrát anyagcserénken.

Étrendkiegészítők szerepe
Cink – A második legnagyobb mennyiségű mikroelem a szervezetünkben. Fontos szerepe van a
vércukorszint szabályozásában és a testsúly kontrollban. A Cink szükséges a hasnyálmirigy
inzulintermeléséhez, az inzulin hatékony működéséhez is.

Króm- A króm növeli az inzulin hatékonyságát. Króm hiányában a normális mennyiségű inzulin
többszöröse szükséges ugyanazon hatás eléréséhez. Épp ezért főleg az inzulinérzékenység
csökkenésekor fontos a szerepe.

Vanádium – Egyre jobban kutatott ásványi anyag. A tanulmányok azt mutatják, hogy csökkenteni
képes az inzulin és a vércukorcsökkentő gyógyszerek iránti igényt. Ezt az inzulinérzékenység
növelésével éri el. Épp ezért pótlása alapvető jelentőségű cukorbetegség esetén.

15. tétel higéné

Fiatal anyuka és 4 éves kislányának külseje ápolatlanságra utal. A kislány bőre feltűnően száraz, haja
elhanyagolt, körmei nagyok és koszosak. Az anya testszaga kellemetlen, ruházata piszokkal
szennyeződött, arca erősen sminkelt. Beszélgessen el az anyukával a személyi higiénéről!

A beszélgetés során térjen ki a megadott szempontokra!

- higiéné fogalma és ágai

- a bőr védelmi szerepe

- a kéz, mint fertőzéseket közvetítő szerepe

- a bőr és a test minden területének gondozása, ápolása

- kozmetikumok és festékek hatása a szervezetre

- a jó közérzet és a higiéné kapcsolata

- a tisztaság szerepe az egészség megőrzésében

A higiéné fogalma és ágai

Higiéné az orvostudománynak az a része, amely az egészség megvédését, a károsodások,
megelőzését kívánja elérni.

Elméleti részét a közegészségtan, gyakorlati feladatait közegészségügynek nevezzük. A különböző

szakterületeinek a feladatai, az egészségügyi, közegészségügyi követelmények megállapítása,
fejlesztése, érvényesítése és ellenőrzése.

Település-egészségtan feladatai:

- Városok, községek, egyéb lakóhelyek, lakások, házak tervezése, fejlesztése, telepítése,

üzemeltetése.

- Ivóvíz vizsgálata és védelme.

- Talaj-és felszíni vizek védelme.

- Lakóhelyek, intézmények építésének, világításának, fűtésének, egészségre alkalmas kialakítása.

Környezetvédelem feladatai:

- Hulladékok, szennyvizek elvezetése, levegőszennyeződés mérése, minőségének megóvása.

- Természetes élővilág, talaj, természetes vizek óvása.

Élelmezés-és táplálkozás-egészségtan feladatai:

- Útmutatást adni a teljes értékű élelmiszerek előállítására, forgalmazásának szabályaira,

- Segíteni a kedvező táplálkozási szokások kialakítását.

Munkaegészségtan feladatai:

- Megfelelő munkahelyi körülmények kialakítása.

- Munkahelyi ártalmak megelőzése, pl. védőruházat.

Iskola-egészségtan feladatai:

- Oktatási intézmények megfelelő kialakítása.

- Egyes korcsoportok számára a legkedvezőbb körülmények kialakítása.

- Egészségmegóvás oktatása.

- Szűrővizsgálatok szervezése.

Társadalom-egészségtan feladatai:

- Társadalmi tényezők feltárása, amely a lakosság egészségügyi állapotára kedvezően hatnak.

- Intézkedések bevezetése az egészségesebb életért.

- Káros szokások gyökereinek a kutatása.

Mentálhigiéné feladatai:

- Az egyén személyes és szociális beilleszkedésének optimális kifejlesztése.

- Mentális zavarok kifejlődésének megakadályozása.

- Egészséges psziché megőrzése.

Sportegészségtan feladatai:

- Sportolók egészségvédelme

- Tömegsportok fejlesztése

- Versenysportok eü. feltételeinek ellenőrzése

- Küzdelem a doppingszerek ellen

- Emberi teljesítőképesség fiziológiai határainak kutatása.

Személyi higiéné feladatai:

- Tisztálkodással, öltözködéssel, étkezéssel, életmóddal kapcsolatos egészségügyi

követelmények.

Személyi higiéné

A személyi higiéné az egyénre vonatkoztatott, életkori sajátosságoknak megfelelő, helyes

egészségügyi szokások összessége.

Saját és mások külsejének értékelése a higiéné szempontjából

Mindazoknak a viszonylag tartós vagy állandó véleményeknek, szokásoknak, ismereteknek,

értékeknek, hajlamoknak és az ezekhez tartozó viselkedési módoknak az összességét, amelyek egy
embert jellemeznek – énképnek nevezzük.

Fontos, hogy mit gondolunk magunkról, mit gondolnak rólunk mások, és minek alapján alkotunk
véleményt.

Az énkép lényeges összetevője a külső megjelenés.

Szívesebben tudjuk magunkat tisztának, ápoltnak és jól öltözöttnek, mint lomposnak, ápolatlannak,
elhízottnak. Ez a gondolkodás az önnevelés, önismeret egyik kulcsa.

Ha külsőnk nem megfelelő, kommunikációs zavarok lépnek fel, ami elmagányosodáshoz,

elzárkózáshoz vezethet.

Az emberek általában hasonló szempontok alapján ítélik meg egymást. Sajnos mások megítélésben
nem vagyunk tárgyilagosak, de az első benyomást a másik külseje és viselkedése határozza meg, így
alakul ki a rokonszenv vagy ellenszenv.

Másokat csak akkor ítélhetünk meg, ha saját higiénés szokásainkat, a társadalmi értékítéletnek
megfelelően alakítjuk ki.

Bőrápolás

A bőr
Testünket borító és védő szövet 3 fő rétegből áll:

- Felhám – többrétegű lapszövet, melynek a felső rétege keratinpikkelyekből tevődik össze, ezek
folyamatosan leválnak, így biztosítva a bőr öntisztulását. Alsó rétegeiben folyik a hámsejtek
újratermelődése, itt vannak a festéktermelő sejtek, és innen származik a köröm is.

- Irharéteg – itt futnak az erek, idegek, itt helyezkednek el az érző végkészülékek, a bőr
mirigyei(faggyú, verejték, illat) és a szőrtüszők. A bőr a tenyéren és a talpon vastagabb, szőrtüszőket
nem tartalmaz, az arcon és hajlatokban vékonyabb, rugalmasabb.

- Bőr alatti kötőszövet – zsírszövetből áll, amely a hőszigetelést szolgálja.

Bőr funkciói:

- Mechanikus védalam

- Savas vegyhatása révén, kémiai védelmet nyújt a gombák és egyes baktériumok ellen

- Szerepe van a hőháztartásban (izzadás, párologtatás, hőszigetelés)

- Pórusokon át, segíti a gázcserét – bőrlégzés

- Érzékszerv – végkészülékeken át, érzékeljük a nyomást, hőt, fájdalmat.

A bőr a külső behatásoknak, szennyeződéseknek leginkább kitett szerv.

Tisztálkodás módjai:

A bőrt rendszeresen, naponta tisztítani kell. Alapvetően fontos a kézmosás – étkezések előtt, WC
használat után, hazatéréskor, munkafolyamatok után.

Részfürdő (arc, alsó-és felsőtest, láb), ha nincs fürdőszoba.

Kádfürdő gazdaságtalan, utána zuhanyozással öblítsük le testünket.

Zuhanyozást naponta többször is kivitelezhetjük.

Uszodák, természetes vizek, gyógyfürdők előtt és után ajánlatos a zuhanyozás.

Tisztálkodás anyagai:

A lágy, kevés ásványi anyagot tartalmazó vizek alkalmasabbak a tisztálkodásra.

A 38fokos víz jobban tisztít, és relaxáló hatású. Az ún.indifferens víz tornára alkalmas, frissítő hatású.
Megfelelő edzettséggel jeges vízben is úszhatunk, de az izommunkának és a vízhőmérsékletnek
arányba kell lennie, különben a test lehűl, és keringési zavarok léphetnek fel.

Szappanok a zsírsavak sói. Keratolitikus hatásuk is van, tehát leoldják az elhalt felületi
hámsejteket. .Adalékanyagokat juttatva hozzájuk, különböző hatások érhetők el. Lúgosabbak inkább
mosásra, a hidratáló, magasabb zsírtartalmú, illóolajokat is tartalmazók mosakodásra szolgálnak.
Egyéb tisztítószerek – hab-és tusfürdők, olajsav tartalmuk magas, kevésbé szárítják a bőrt, de nem
kielégítő a keratolitikus hatásuk.

Tisztálkodás eszközei:

- Kezünk

- Körömkefe (ne legyen túl kemény, mert mikrosérüléseket okozhat)

- Nyeles kefe – amit nem érünk el

- Szivacsok (baktériumok – nem ajánljuk)

- Mosdókesztyű

Bőrápoló szerek:

- Krémek – megakadályozzák a bőr kiszáradását. Célszerű magas lanolin(gyapjúzsír) tartalmú

krémeket használni, mert a divatos, de komplikált összetételű szerek, gyakran allergiás reakciókat
okozhatnak.

- Folyékony kozmetikumok – arc és testápolók, amelyek pótolják a bőr víz-és zsírtartalmát,

rugalmassá teszik azt. Arclemosók, szemránckrémek, regeneráló krémek.

- Dezodorok – megszüntetik a kellemetlen testszagot, csökkentik az izzadást. Kis felületen

alkalmazzuk, mivel a bőr természetes funkcióit gátolják. Allergizáló hatás!

Napozás, kvarcolás, szolárium:

Napsugárzás biológiai hatása:

- Hőhatás (infravörös sugarak)

- Fényhatás (D-vitamin képzés)

- Anyagcsere élénkítő hatás

- Vérképzés fokozása

- Ellenanyagok képzésének élénkítése.

Túlzott napozás, égést okozhat – napozószerek! Hosszútávú napozás, mesterséges fényfürdők,

bőrrákhoz vezethetnek.

Tetoválás

Régen a bűnözők, rabok megjelölésére használták, majd az alacsony műveltségű emberek

önkifejezése volt.

Manapság szépészeti eszköz.

Hátrányai:

- A bőrfelület károsodik, nincs bőrlégzés, verejték kiválasztás

- Gyakran egy életre szól, eltávolítása heget hagy maga után és költséges.

- Negatív értékítélet

- Fertőzésveszély – AIDS, hepatitis.

- Fájdalmas és drága.

Haj-és szőrzetápolás
Hajat és a szőrzetet a szőrtüszők termelik, amelyek az irharétegben helyezkednek el. A szőrtüszőkbe
nyílnak a faggyúmirigyek, a faggyú pedig a szőrszál rugalmasságát biztosítja. A szőrszál csőszerűen
épül fel, külső kéregből és belső velőállományból áll, amely a festékanyagot tartalmazza.

A felnőtt emberi bőrben kb.2millió szőrszál van. Hajas fejbőrön kb. 100ezer, hajszál van, a hajváltás
pedig fél-egy év alatt zajlik le. A belső elválasztású mirigyek működésének és tápláltságának a
függvénye a hajhullás, kopaszság, őszülés.

A haj ápolása:

Hetente minimum 1x ajánlott. Klasszikus hajmosás – szappannal, de ma már inkább sampont

használunk. Hajmosáshoz használjunk hajápoló szereket – olaj, kondicionálók.

Ügyeljünk a mennyiségre és a minőségre.

Naponta többször fésüljük át a hajunkat – fejbőr szellőztetése, keringés javítása, rendezett külső. A
hajfestés, melírozás, dauer, hajsütővas, divatos, de éljünk vele mértékkel. A hajszálak végei egy idő
után töredeznek, a repedésekben por, mikroorganizmusok kerülnek, szaporodnak, bomlanak, így
érdemes havonta vágatni. Vannak népcsoportok,pl. az indiai szikhek, aki vallási okokból nem vágnak
hajat.

Szőrzet ápolása:

Arcszőrzet ápolása, férfiaknál: végeket le kell vágni, kontúrokat ki kell borotválni, az arc mosására
gyakrabban van szükség. Kellemetlen szagú arcszőrzet undorító lehet.

Arcszőrzetet borotválkozással távolíthatjuk el, használhatunk borotvakést, pengét, villanyborotvát,

utána ápoljuk a bőrt arcszesszel, balzsammal.

Szőrteleníteni lehet továbbá a végtagokon, lágyékhajlatban, hónaljárokban.

Beszélhetünk ideiglenes szőrtelenítésről: borotva, epilátor, csipesz, gyanta – mechanikus. Egy idő
után, azonban dúsabbá teszi a szőrzetet.

Végleges szőrtelenítés: szőrtüszők végleges kiirtása – elektromos, fényterápia.

Szájápolás

Száj a táplálékfelvétel helye, a fogazat a rágás szerve, a nyelv az ízlés szerve. A száj és képletei az
emberi hangot modulálva beszéddé formálják. A megfelelő működésének az alapfeltétele, az ép
fogazat, a nyálelválasztás, a nyelv és a rágóizmok izomerejének épsége.

Fogak és ápolásuk

Fogat az íny felett zománc borítja, mely testünk legkeményebb szövete. A foggyökereket a fogcement
veszi körül. A fog belső, fő tömegét a dentin alkotja, amely élő, anyagcserét végző, puhább,
rugalmasabb szövet, idegeket tartalmaz. A fogak csontmederben helyezkednek el, amelyet íny borít.
Egy felnőtt embernek 32 foga van.

Az ember vegyes táplálkozású, így fogazata alkalmas tépésre, szakításra és őrlésre. A fogazat
épségének megőrzésére, szükséges a megfelelő rágómunka, amely megakadályozza a kilazulását és
erősíti a fogmedret.
Táplálkozás után a fogak között maradt ételmaradványok bomlásnak indulnak, bennük baktériumok
szaporodnak, ez savanyú vegyhatású, ami károsítja a fogzománcot. A fogmosás célja elsősorban az
ételmaradékok eltávolítása és a jó lehelet biztosítása, így minden étkezés után, de főképp reggel és
este, elengedhetetlen.

A fogkrémek oldják a fogak szennyeződését, nem károsítják a fogzománcot, védőbevonatot

képeznek a fogon, megakadályozzák a fogkőképződést és sárgulást. A fogkefét érdemes 2-3 havonta

cserélni, és használjunk ritka, erős sörtéjű kefét. Eredménye s fogmosás minimum 3 perc.
Kiegészítésként használhatunk fogselymet is.

A sérül fog, nem regenerálódik, így forduljunk orvoshoz mihamarabb, és legalább félévente nézessük
át a fogainkat.

Ajkak ápolása

Ha kiszáradt és cserepes, használjunk ajakírt. Ha a szájzugaink berepedeznek, ez A vagy B vitamin

hiányra utalnak.

Szájüreg ápolása

Az egészséges szájnak és a kilélegzett levegőnek, normális esetben nincs szaga. A kellemetlen

szájszagot, fogszuvasodás, anyagcserezavarok, a száj, a nyelv, az emésztő-és légzőszervek betegségei
okozzák.

Fontos a higiénés szabályok betartása, a rendszeres orvosi ellenőrzés. A szájszag csökkentésére

vannak szájöblítők, szájsprayk, rágógumi, illatos cukorkák, de ezek nem helyettesítik a szájápolást.

A kéz ápolása

A fertőző betegségek 80 százaléka közvetlen érintkezés útján terjed. Ennek megakadályozására a

legjobb a kézmosás, ez az egyszerű dolog, amiről mégis sok mindent nem tudunk, és nem is
gyakoroljuk kellően.

Kezünk nap mint nap számos szennyezett felülettel érintkezik. És ha véletlenül megérintjük az
arcunkat, a kórokozók a szemünkön, orrunkon vagy szájunkon keresztül bejuthatnak a
szervezetünkbe. A kórokozókat kézfogás útján is terjeszthetjük, de úgy is, ha valaki megfog utánunk
valamit.
Ahhoz, hogy a kórokozók az egyik embertől a másikhoz eljussanak, a következőkre van szükség:
1. A kórokozók jelenléte - kórokozók lehetnek valakinek a testén, a levegőben, egyes felületeken vagy
testnedvekben, például az orr- vagy szemváladékban és nyálban.

2. A kórokozók ellen nem védett személy kapcsolatba kerül velük - ez történik, ha megérintjük
például a számítógép billentyűzetét miután egy náthával vagy más betegséggel fertőzött egyén
hozzányúlt, vagy ha valaki ránktüsszög vagy köhög.
3. Ez az érintkezés, fertőzéshez vezet - ha a kórokozók a kezünkről az orrunkba, szájunkba vagy a
szemünkbe kerülnek.

Kórokozók mindenütt megtalálhatók, az olyan mindennapos használati tárgyakon, mint a telefon, a

kilincs, a fogkefe vagy a vízcsap, de a legnagyobb számban éppen a kezünkön. Logikus tehát, hogy
gyakori kézmosással számos fertőzésnek elejét vehetjük.
Hogyan mossunk kezet?

 Először is nedvesítsük be a kezünket, majd használjunk szappant. Szakemberek a közönséges,

nem antibakteriális szappant ajánlják.

 Dörzsöljük össze a kezünket 15-30 másodpercig. Ügyeljünk arra, hogy megmossuk a

csuklónkat, az ujjaink közét és a körmünk alatt is. Ha időnk engedi, használjuk körömkefét.

 Öblítsük le kezünket bő vízzel, és utána használjunk tiszta és száraz törülközőt.

 Nyilvános illemhelyen papírtörülközővel zárjuk el a vízcsapot, az ajtót pedig inkább a

vállunkkal nyissuk ki, vagy papírtörülközővel fogjuk meg a kilincset.

Naponta több ízben is kezet kell mosni - de feltétlenül tegyük meg evés előtt és után, a WC
használata után, valamint nyers hús, mosatlan zöldség vagy szemét érintése után. Fontos, hogy a
köhögést, tüsszentést vagy a háziállatokkal való játékot is kézmosás kövesse.
Legyen nálunk fertőtlenítő törlőkendő arra az esetre, ha nincs lehetőségünk vízzel-szappannal kezet
mosni.
Az elektromos kézszárítók használata után kezünkön átlagosan 254 százalékkal nő a baktériumok
száma, és a felülfertőződés veszélye is számottevő.

A kéz ápolásának fontos része, a körömápolás. A köröm a bőr hámrétegének a terméke, kitinlemez,
amely az ujjak végének a védelmére és támasztására szolgál. A körömágyban lévő mátrix sejtek
termelik.

A körömápolás célja a folyamatosan növő köröm (heti 1-2mm) lenyírása és a köröm alatti rész
tisztántartása. A körömlakk és a műköröm használata egészségtelen, mert megakadályozzák a
szellőzést, a köröm sárgulásához, töredezéséhez vezethet, ami jó talaj a gombáknak.

Manikűrözéskor a sarkokat kerekítsük le. Férfiaknál, egészségügyi dolgozóknál, a köröm ne érje túl az
ujjbegyet.

A láb ápolása

Lábunkat naponta meg kell mosni, és minél gondosabban szárazra törölni, az ujjak között is. A
felázott bőr, kedvez a gombáknak.

Akinek izzad a lába, használjon izzadás elleni sprayt, hintőport, vagy forduljon bőrgyógyászhoz. A
lábkörmök ápolásakor, a sarkokat nem vágjuk ki, mert könnyen benőhet a köröm. A körmök
elszíneződése, körömgombásodásra utal.

A bőrkeményedéseket a szűk, kényelmetlen cipők, illetve a láb statikájának a romlása, láb

deformitások, nagy testsúly esetén keletkeznek. Enyhébb esetben, habkővel, bőrreszelővel
eltávolíthatók, súlyosabb esetben bőrgyógyászhoz kell fordulni.

Szem-, fül-és orrápolás

A szem higiénéje
Szem a látás szerve. Főbb részei: szemgolyó, szemideg, és a járulékos szervek (szemizmok,
védőszervek: szemöldök, szempilla, könnykészülék).

A fénysugarak a szemlencsén át az ideghártyára, retinára vetítődnek, fordított képet adva, amelyhez

idővel hozzászokunk. Az ideghártyában lévő idegvégződésekben a fény ingereket vált ki, amelyek a
látóidegen át az agykéreg látóközpontjába jutnak, ahol a kép tudatosul.

A védőszervek az idegen anyagok bejutását akadályozzák meg, a szemizmok mozgatják a szemgolyót

(rövidülésük, rossz rugalmasságuk – kancsalság), a könnyszervek a szemgolyót nedvesítik be.

A szem jó működéséhez, megfelelő látási viszonyok kellenek, a fény legyen egyenletes, kellően erős,
de nem kápráztató. Természetes fény a Nap fénye, mesterséges a lámpa. A megvilágítás akkor jó, ha
szemből vagy a munkát végző kézzel ellentétes oldalról érkezik a fény. Tartósan elégtelenvilágítás,
megerőltető a szemnek, kötőhártya szárazságát okozza, növekszik a pislogások száma, fejfájást okoz,
látásromláshoz vezet.

Huzamosabb ideig tartó infravörös sugárzás (Nap) a lencse korai elszürküléséhez – szürke hályoghoz
vezet, ezért használjunk napszemüveget. De óvakodjunk z olcsó utánzatoktól, mert a pupilla a sötét
üveg mögött kitágul, és fokozatosan nyeli el a káros sugarakat. Károsítja a szemet, a mikrohullám,
kvarcfény, szolárium, ultraibolya sugárzás, ezért védőszemüveg viselése ajánlott, ellenkező esetben a
retina maradandó károsodása lép fel.

Látás probléma esetén forduljunk orvoshoz – szemüveg, kontaktlencse. Tartsuk tisztán a szemet.

A fül higiéniája

A fül külső, közép-és belső részből áll.

Külső fül részei: fülkagyló, külső hallójárat, melynek végét a dobhártya zárja.

Középfülben helyezkednek el a hallócsontocskák, amelyek a finom mozgásokkal adják át a 15.

rezgéseket a belső fülnek. Középfül üregét az Eustach-féle kürtő köti össze a gégével, ezért ha vízbe
merülünk, repülőn utazunk, érezzük, hogy a fülünk bedugul, és nyeléssel ki tudjuk nyitni a kürtőt.

A belső fülben található a csiga, amely a hangrezgéseket hangingerületekké alakítja át, valamint az
egyensúlyozó szerv, a tér három síkjában fekvő félkörös ívjárataival.

A fül tisztításakor csak a fülkagyló és a külső hallójárat hozzáférhető. A fülkagylót alaposan mossuk
meg, a hajlatot is, a külső hallójáratot csak addig, amíg az ujjbegyünk beér. Ellenkező esetben
érüléseket okozhatunk, a fülzsírt pedig beljebb toljuk(pálcika).Ha víz jut a fülünkbe, a fej oldalra
hajlításával próbáljuk meg eltávolítani, mert hatására a fülzsír megduzzad és elzárja a hallójáratot. Ha
zajos helyen dolgozunk, a zajvédő, füldugó használata ajánlatos, mert halláskárosodást okozhat.

Az orr higiéniája

Részei az orrnyílások, orrjáratok, amelyeken át eljutunk a garat felső részéhez. Az orrjáratokba

nyílnak keskeny csatornákkal az arc-és homloküregek, ezért az orr átjárhatósága nagyon fontos. Az
orrot legegyszerűbben naponta kevés langyos víz felszippantásával és kifújásával tisztíthatjuk ki.
Kisgyermekeknél orrszívót használhatunk. Segíthetjük az átjárhatóságot orrcseppel is.

Óvjuk a környezetünket a cseppfertőzésektől.

Anális toalett, a nemi szervek higiéniája

A végbél környékének tisztántartása: legalább naponta egyszer, de ha lehet, minden székletürítés

után. Viszketés esetén a végbelet ne dörzsöljük, mert mikrosérüléseket okozhatunk, a melyeken át, a
székletben lévő baktériumok behatolhatnak. Ajánlott ebben az esetben a kamillás ülőfürdő,
nyugtatókrémek - orvoshoz forduljunk.

A nemi szervek higiéniája: Nőknél a hüvely felől a végbél felé haladva, hogy a végbél baktériumai ne
jussanak be a hüvelybe. Nagy gondot kell fordítani a menstruáció alatti higiénére. Tampon használat
esetén, gyakran cseréljük (váladékpangás) és ha lehet, csere esetén mosakodjunk meg.

A hímvesszőnél a makk bőrét (fityma) visszahúzva, mert alatta könnyen meggyűlik a fityma belső
lemeze által termelt faggyú, és bomlása gyulladást okozhat.

Közösüléskor a partnereinket ne váltogassuk, használjunk óvszert, mosakodjunk előtte és utána. Az

altest legalkalmasabb tisztálkodási berendezése a bidé. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal
keressük fel az orvot, hiszen jobb a megelőzés, de ha baj van, a korai kezelés eredményesebb.

Közvetlen környezetünk tisztasága

Otthonunkban, iskolában, munkahelyen, törekedjünk a rendre és a tisztaságra. Naponta

törölgessünk, portalanítsunk, seperjük fel a szemetet, legalább hetente 1x porszívózzunk. Használt
edényeket ne gyűjtögessük. Ügyeljünk a levegő páratartalmára – virágok, párologtatók, gyakran
szellőztessünk.

Életünk egyharmadát ágyban töltjük, így fontos a jó ágynemű megválasztása. Ne legyen nehéz, kellő
hőmérsékletet biztosítson, könnyen tisztítható legyen, legalább kéthetente cseréljük.

Ruhák mosásánál ügyeljünk az ismeretlen mosószerekre, tartsuk be a mosás 4 fázisát – áztatás,

mosás, öblítés, szárítás. A vasalásnak az esztétikai hatáson felül, baktériumölő

16.tétel egészséges életmódnak megfelelő napirend

Segítséget kér öntől a fiatal anyuka első osztályba induló gyermeke részére az egészséges
életmódnak megfelelő napirend összeállításában. A gyermek félénk, nagy az alvásigénye,
étvágytalan, sok édességet eszik, keveset mozog. Adjon tanácsot a megfelelő napirend
kialakításához!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a napirend fogalma

- az egészséges életmód meghatározása és az ezt befolyásoló tényezők ismertetése

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a testi erő fenntartása

- a rendszeres sportolás előnyei

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

Napirend fogalma, tágabb értelmezésben:

 Rendre való szoktatás, nevelés.

A gyerekek napirendjének kialakítása elsősorban a szülő felelőssége, feladata. Míg az óvodásoknál az

aktív játék, a pihenés a meghatározó, a kisiskolás korú gyerek életébe már belép a tanulás. Az iskolai
tevékenységek alapvetően meghatározzák a gyerekek napirendjét: mennyi idő jut a barátokra,
hogyan alakul az érdeklődési köre.
Testileg-lelkileg fejlett, "iskolaérett" gyereket is megvisel, kimerít az új feladatkör, a megváltozott
élethelyzet, valószínű, hogy jóval több pihenésre van szüksége.
Reggeli
Elvben a legtöbb szülő tudja, hogy a gyerekeket nem szabad reggeli nélkül iskolába engedni, a
gyakorlatban azonban mégis az étkezés marad ki leggyakrabban a reggeli kapkodásban. Pedig
egészen más a gyermek teljesítménye, hangulata, ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába.
Délutáni feladatok
A tanítási órák dél körül véget érnek, és nem mindegy, hogy telik el a nap másik fele.

Amennyiben a szülők dolgoznak, marad a napközi, vagy a nagymama, esetleg más ráérő
hozzátartozó. A választásnál a legfontosabb szempont maga a gyermek. Vannak gyerekek, akik
szívesebben tanulnak a nagymamánál, mások semmi pénzért ki nem maradnának a délutáni
kalandokból, közös játékokból. A napközi mellett szól az is, hogy a házi feladat elkészítésében
felkészült pedagógusok segítenek a nebulóknak. Az írás-, olvasási- és számolási nehézségek azonban
csak sok gyakorlással küzdhetők le, erre egy napközis csoportban nem mindig van lehetőség. Ha a
szülőnek erre nincs ideje, nem szégyen külső segítséget igénybe venni, hisz ezzel elkerülhetjük, hogy
a kisiskolás számára az iskola folyamatos kudarcok forrása legyen.
Akár otthon, akár a napköziben készül el a házi feladat, mindig nézzük át gyermekünk munkáját. Kicsit
időigényes, de ha nem kap a munkájáról visszajelzést, elkedvetlenedik.
A délelőtti tanítás után a gyerekek nagy része különórákra jár. Nagyon fontos, hogy tekintettel
legyünk a gyermek terhelhetőségére. A délutánok napirendjének kialakításánál figyelembe kell
vennünk, hogy a gyereknek legyen lehetősége a nyugodt, elmélyült tanulásra éppúgy, mint
a mozgásra és a játékra. Ne feledjük, mi felnőttek is elfáradunk délutánra a munkahelyünkön!
Szabadidő
Az iskola és a különórák mellett hétköznap nem sok szabadon eltölthető idejük marad a gyerekeknek,
mindössze napi 2-3 óra. Régebben a gyerekek zömmel a szabadban játszottak pajtásaikkal, meséket
hallgattak, beszélgettek. Mára ezt a szerepet átvette a televízió és a számítógép. Igyekezzünk ezt
korlátok közé szorítani, próbáljuk a gyereket inkább az udvar felé terelgetni, ha a friss levegőn
oldottan játszhat, azzal nemcsak kikapcsolódik, de többek közt mozgása, koncentrációs készsége és
kézügyessége is fejlődik.

Lefekvés
Iskolaidőben a kisiskolásnak este nyolckor, legkésőbb fél kilenckor ágyban a helye! A mai családok
életében központi szerepet játszik a tévé - de este nyolc óra után már semmiképpen nem egy
kisgyereknek való a műsor, nem szolgálja a pihenését, épp ellenkezőleg: fárasztó érzékszerveinek és
idegrendszerének egyaránt.
Esténként mindig beszélgessünk, kérdezzük meg, milyen napja volt, kikkel és mit játszott, mi történt
vele a szünetekben stb. Fontos, hogy érezze, nem csak az iskolai teljesítménye érdekel bennünket!

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek

ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Egészséges életmód főbb követelményei és befolyásoló tényezői::

- Személyi higiéné

- Egészséges táplálkozás

- Több mozgás

- Stressz tűrés, stressz kezelés

- Baleset megelőzés

- Kiegyensúlyozott szexualitás

- Nemdohányzás

- Kevesebb alkoholfogyasztás

- Időben orvoshoz fordulás

- Egészségüggyel való együttműködés

- Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket

a higiéné foglal magába.

A nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

A nevelés fogalom szűkebb értelemben véve:

Többé-kevésbé céltudatos, tervszerű, fejlesztő jellegű társadalmi tevékenység.

Cél: olyan személy kialakítása, akik megfelelnek az adott társadalom elvárásának, embereszmény
megvalósítása.

A nevelés nem mindig céltudatos nagyon sokszor a spontán elemek érvényesülnek. Törekednünk kell
a céltudatosságra, az iskola erre nevel, míg a család spontán nevel.
Tudatosság: mit, miért csinálunk, csináltatunk. A tanár mindig tudja, hogy mit, miért csináltat, a
tanuló is mindig tudja, hogy mit, miért csináltatnak vele.

Tervszerű a nevelés v. kellenne lennie: folyamatosságot jelent, van kezdete, van vége, vannak
szakaszai, állomásai, fokozatossága – lépésről lépésre haladunk.

Következetesség, rendszeresség, rendszerben kell tudni nevelni, a nevelést is kellene tudni tervezni.

Tágabb értelemben véve:

-oktatás

Az oktatás nem más mint tanítás és tanulás.

-képzés

Velünk született adottságok amit a szerzett ismeretek jártasságá, készséggé, képességek formázása.
Elmélet és gyakorlat találkozása

Fegyelmezés:

Más a fegyelem és más a kényszer: kényszeríteni valóban személyiségromboló, fegyelemre nevelni

személyiségépítő, hisz a fegyelem segíti a személyiségfejlődést. A fegyelem ugyanis nem
szabadságkorlátozó, hanem szabadságszabályozó tényező. A fegyelem a dolgok olyan rendszere,
mely elősegíti valamilyen cselekvés biztonságos, sikeres végrehajtását, legyen az ismeretszerzés,
érzelmi vagy erkölcsi fejlettség megszerzése, valamilyen munkafolyamat elvégzésé, egy manőver
végrehajtása vagy maga a gyermeknevelés. A fegyelem biztosítja a szabad és biztonságos cselekvést.
A gyermeknek szüksége van a felnőtté válásban a felnőttek határozott segítő irányítására. A
gyermeknek nem jó, ha a szülők, a felnőttek feladják tekintélyüket, a rendre, fegyelemre nevelést.

Szigor vagy engedékenység:

A nevelésben az inga szigor és engedékenység közt mozog szüntelen.

A fegyelemre nevelés tehát nem azt jelenti, hogy az engedékenységtől a szigor felé akarjuk lökni az
ingát, hanem, a kilengések helyett egészséges mértéken akarjuk tartania nevelést. A gyermeknek
biztosítjuk a kellő melegséget, amire kötődése miatt szüksége van, egyben biztosítjuk azt a szabad
mozgásteret is, amire függetlenségigénye kielégítésére szüksége van.

Három alapvető szülői nevelési típus:

az autoritatív (határozott)

az autokrata (ellentmondást nem tűrő)

és a permisszív (engedékeny )

A szülőnek és nevelőnek követelményekkel és elvárásokkal kell a gyermek elé állnia, ha nevelni akar.
Ehhez elengedhetetlen, hogy legyen határozottan körvonalazott értékrendszere, mely követelmények
és normák formájában kijelöli a gyermek aktivitásának, fejlődésének, viselkedésének útját és egyben
szabad terét.

A megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

A fegyelmezett személyiség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze a jutalom és a büntetés.

A legmagasabb rendű szabályozás a morális szabályozás. Ez pedig megerősítések útján és azok

segítségével alakul ki az emberben.

Pozitív és negatív megerősítést ismer a pedagógia. A jutalom a pozitív megerősítés körébe, a

büntetés pedig a negatív megerősítés körébe tartozik. Ezek nélkül nem képzelhető el az emberi
karakter fejlesztése, vagyis a nevelés.

Semmiféle erőszak nem alkalmazható megtorló büntetésként a gyermeknevelésben, de a büntetés

mint negatív megerősítés feltétlenül szükséges. Ez utóbbi büntetés a gyermek negatív erkölcsi
magatartása feletti ítélet külső hangsúlyozása a szülő és nevelő részéről, hogy a gyermekben
rögzüljön a jó és rossz, a helyes és helytelen belső erkölcsi ítélet. A büntetésnek tehát olyannak kell
lennie, amely megerősíti a gyermeket abban, hogy most rosszat tett, helytelenül viselkedett, de
megerősíti a gyermeket abban is, hogy őt „bűne” ellenére is szeretik. Megjegyzendő, hogy a
jutalmazás nem „örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, hanem a jutalmazás és a büntetés is
olyan önszabályozást kialakító tényező, amely megerősíti a gyermekben a jót, és alkalmassá teszi az
önálló, erkölcsileg helyes magatartásra.

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

A család fő funkciói:

 gazdasági

 fogyasztói

 reprodukciós

 szocializáló-nevelő

 regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak! Erősítheti

vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

Erősítő kapcsolatok:

 helyes életvezetési minták követése

 családi hagyományok őrzése, ápolása

 a családi kapcsolat a szeretetre épül

 pozitív szülői minta

 a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén

  pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget

 Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.

 Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-

betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros

szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,

alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az

önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A

válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk
beszűkül, tétlenné válnak.

Mozgás lehetséges módjai gyermekkorban

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik
egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről
alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza
alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik,
de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint
változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése
természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző
motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek
észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját
testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép
szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét

fejleszti. A mozgás cselekvésen játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő
világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a
mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a
mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői
szerveződését vonja maga után.

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,
támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség,
gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-
képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében,
megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A
mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a
személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül,

spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

A gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások

tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára
élményt adóvá. A testnevelés legértékesebb anyagai a játékok.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között, az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a

társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei. Hatására fontos

személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás,
együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek,
csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri
saját képességeit. A közösség minden tagja egyénileg maximális teljesítményre törekszik.

A gyermek, megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni. A játék

közben saját magát is megismeri. Megtanulja a sikerek mellett az esetleges kudarcokat is elviselni.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás ismérvei:

- Kellő keringési és légzőszervi terhelés.

- Helyes testtartás kialakítása.

- Lúdtalp megelőzése célzott tornagyakorlatokkal.

- Sok játékot tartalmaz.

A nem mozgásos programokban is helyes, ha a gyermeket engedik felkelni a székükről, engedik

fészkelődve ülni vagy térdelni. Ezekkel a testhelyzet-változtatásokkal a gyermekek ösztönösen védik a
gerincüket.

társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

A rendszeres sportolás előnyei:

 Izomtömeg és izomerő fenntartása

 Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,

 A csonttömeg csökkenésének lassítása.

 A sportolás javítja az immunrendszer működését,

 Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.

 Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.

 Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,

  Javítja a tüdő kapacitását.

 · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros,

érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,

 Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít

megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.

 Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás

fokozásával segít az elhízás megelőzésében,

Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében

17.tétel szükségletek
Szomszédjában idős nő lakik, akinek látása gyenge, vérnyomása ingadozik. Orvoshoz menet
elcsúszott a jeges úton és eltörte a bokáját, fekvő gipszet kapott. Egyedül él, eddig ellátta magát, és
eljárt a nyugdíjas klubba is. Lánya hetente látogatja, és segítséget kér Öntől, hogy átmenetileg
hogyan tudná megoldani édesanyja ellátását?

Adjon tanácsot az ellátás megszervezéséhez!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- szükségletek hierarchiája

- idős emberek szükséglete

- együttműködés közösségekkel

- együttműködés a kezelőorvossal

- gyors felépülés elősegítése

- mozgásformák kiválasztása

Szükségletek hierarchiája

Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, „mozgat”. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti
állapot tudatos megélése (pl. a táplálékhiányos állapot = éhség). A cselekvés, amelyre a motívum
késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet (vagy ezzel valamilyen, sokszor igen
távoli, áttételes kapcsolatban levő igény) kielégítése (pl. jutalom, elismerés, előléptetés, kitüntetés,
stb.). A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk,
hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat
(reklámok „rejtett meggyőző ” hatása). A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A
külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek (pl. étel, víz, szex-
partner, stb.)

A szükségletek és igények hierarchikus rendben határozzák meg cselekedeteinket (lsd. Maslow-féle

piramis modell).

Szükséglet : a szervezet valamilyen hiányállapota, ki nem elégítése feszültséget, fájdalmat okoz.

  Biológiai eredet elsődleges szükségletek (pl. táplálék, a víz, a levegő, a szex, biztonság, a
fájdalom elkerülése)

 Társadalmi eredet másodlagos szükségletek (a társadalmi fejlődés során alakulnak ki, pl.
erkölcsi, esztétikai, társas, érvényesülési, stb igények)

Minél erősebb a szükséglet, annál intenzívebb a viselkedés. A szükségleteknek irányító szerepük van.
Azt határozzák meg, hogy sok lehetséges cselekvés közül adott pillanatban melyik fog megjelenni. Pl.
ha szomjasak vagyunk, akkor a vízkeresés a beindult cselekvés.

Maslow, Abraham: Szükséglet-hierarchia elmélet („Piramis-modell”)

Az elmélet szerint a különféle szükségletek hierarchikusan (rangsorban) egymásra épülnek, vagyis

csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik
szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol
még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

A Maslow piramis szintjei:

1. Élettani szükségletek

2. Biztonsági

3. Szociális (szeretet)

4. Megbecsülés

5. Önmegvalósítás

Kielégítetlen szükséglet: belső feszültség, hajtóerő, kereső magatartás

Kielégített szükséglet: belső feszültség csökkenése

Az egyes szükségleti szintekhez kapcsolható munkahelyi ösztönzők:

1. Élettani: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás, stb.)

2. Biztonsági: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás, stb.

3. Szociális (szeretet) : jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető -beosztott kapcsolat, stb.

4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati

lakás, autó, stb.

5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői

munkakör, stb.

Idős emberek szükséglete

Táplálkozás

 A testi aktivitás csökkenése miatt, a kalória igény kisebb.

  Megnő a magas tápértékű élelmiszerek iránti igény: fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, le
nem bomló rostok, friss gyümölcsök, tej, tojás, főzelékfélék, friss hús és bő
folyadékfogyasztás.

Biztonság

Testi biztonság:

 Élet vagy lakáskörülmények megváltoztatása (pl. rokonokhoz, vagy öregek otthonába való
költözés).

 A biológiai változások balesetre hajlamosabbá teszik az idős embert (csont-és izomrendszer

változása, rossz egyensúlyozási készség, hallás-és látásromlás).

Pszichoszociális igények

 A társas kapcsolatok , saját szeretetre és önmegbecsülésre irányuló igényeinket is

kielégíthetővé teszik.

 Szeretet és a valakihez való tartozás érzése.

Önértékelés

 Új célok megvalósítása.

 Megfelelő szabadidős tevékenység biztosítása.

A legnagyobb probléma az idősek körében az, hogy amikor valaki nyugdíjba megy, nem találja a
helyét, hiszen gyermekei felnőttek, élik a saját életüket, munkája, kereső foglalkozása nincs, talán
még párja is előbb eltávozik az élők sorából, tehát magányos marad. Az egészségvédelem feladata a
kiegyensúlyozott öregség biztosítása, részben a felkészítéssel, részben az idős emberek számára
különböző lehetőségek megszervezésével. A szociális ellátásnak is olyannak kell lennie,, hogy az a
nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosítsa azoknak, akik megérik az öregkort. A család
gondoskodására is fokozottan szükségük van, de ha ez nem megoldható, legalább egymás társaságát
igénylik – öregek klubja.

Együttműködés a közösségekkel

Szociális szolgálatok

 Öregek bevásárló központba való szállítása.

 Naponta egyszer, meleg étel biztosítása a lakásához kötött idős ember számára.

 Gondozó intézetek

 Öregek otthona

 Otthonápolási szolgálat – ápolás, gyógytorna, fizikoterápia stb.

 Civil szervezetek segítségnyújtása.

Nyugdíjasok klubja
Társas kapcsolatok

Szabadidős tevékenységek – kirándulás, zene, tánc, stb.

Együttműködés a kezelőorvossal

Az idős ember és családtagjai együttesen.

Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani elváltozások fokozzák a betegségekre és balesetekre

való hajlamot. Rendszeres orvosi ellenőrzés kiemelkedően fontos ebben a korban. Fontos, hogy az
idős ember és családtagjainak rendszeres konzultációja a háziorvossal, a betegségek megelőzés, már
kialakult betegségek megfelelő szinten tartása illetve javítása, életmódbeli tanácsadás érdekében.

Segítséget nyújthat az orvos, az otthoni életkörülmények javításában – pl. segédeszközök felírása.

Az öregedés élettani hatásai:

 Bőrelváltozások (csökken a bőr rugalmassága, nedvességtartalma – fekélyek, felfekvések

kialakulásának veszélye!).

 Emésztőrendszeri elváltozások (Bél perisztaltika csökken – székrekedés, bélgázok

felszaporodása; étvágycsökkenés; műfogsor megnehezíti a rágást stb.).

 Szív-és érrendszeri elváltozások (arteriosclerosis, magas vérnyomás, agyi oxigén ellátás

csökkenés stb.)

 Változások a csontrendszerben (Csökken a csontok mésztartalma – osteoporosis, törések; a

hát hajlottá válik, járás fájdalmassá válik stb.).

 Vizeletürítési zavarok (Hólyag és a húgycső izomtónusa következtében – vizeletcsurgás,

vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések.)

 Idegrendszer változásai (Az agysejtek oxigén ellátottságának a következménye – rossz

memória, zavart tudatállapot.)

 A nemi szervekben és a belső elválasztású mirigyekben bekövetkező változások (Csökken a

hormonok elválasztása, emlők-ovariumok-az uterus sorvad, a hüvely szárazzá válik – vaginitis,
férfiaknál kialakulhat a prosztata hypertonia, csökken az ondó mennyisége.)

 Légzőrendszeri változások (A mellkas alakjában és a tüdőszövetben bekövetkező változások

csökkentik a légcsere hatékonyságát, gyakoribb a légúti fertőzés – a váladék felszaporodása
miatt.).

 Érzékszervi változások (Csökken a látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, a hideg-, meleg-,
nyomás és fájdalomérzés.)

Gyors felépülés elősegítése és a mozgásformák kiválasztása

 Lelki támogatás – társaság, szeretet, megértés, éreztetni kell hogy hasznos ember.
  Helyes táplálkozás, táplálás biztosítása.

 Bő folyadékbevitel.

 Mozgást, járást, mindennapi tevékenységet megkönnyítő segédeszközök biztosítása és annak

helyes használatának megtanítása. (mankó, járókeret, bot, kapaszkodók felszerelése,
csúszásgátlók, akadálymentesítés).

 Helyes tornagyakorlatok megtanítása, elvégeztetése, ellenőrzése.

 Légzőtorna fontossága.

 Függőségi viszony elkerülése – önellátás!

18.tétel Érveljen a vásárlás ellen!

Barátja lakást szeretne vásárolni, ajánlottak számára egy lakást, ami nagyon tetszik neki. Mindenben
megfelel az elképzeléseinek, az úthoz közel zöldséges, ABC, és közel van a bölcsőde, ahová
babakocsival gyalog el tudná vinni a gyermekét. Ön mégis le szeretné beszélni a vásárlásról, mert a
lakás egy nagyon forgalmas, zajos téren található. Érveljen a vásárlás ellen!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- káros környezeti hatások felismerése

- betegségek kialakulásának rizikótényezői

- az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

- zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Az ember és a környezet viszonya

Természeti környezet

Az élő szervezet csak az őt körülvevő környezettel vizsgálható. Kölcsönhatásban van vele. A szervezet
alkalmazkodására a külvilág állandóan változó feltételeihez az életben maradás érdekében
elengedhetetlen.

Légkör – napfény – víz - talaj

A környezetvédelem fontossága!

Társadalmi környezet

- Gazdasági körülmény megszabja a társadalom különböző gazdasági szintjén élő emberek

életkörülményeit és életmódját.

- Szociális körülmények a társadalom különböző rétegei esetében nagymértékben függenek a

gazdasági és kulturális környezettől, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással. Pl. az anyagi
helyzet javulása a kultúráltság hiányában magával hozhatja a káros szenvedélyeket és az önpusztító
életmódot.

- Fontos tényező az emberi kapcsolatok és hatásuk. Az interperszonális kapcsolatok visszahatnak

a társadalmi környezetre. Hatás a kapcsolatok minőségétől függ.

A környezetszennyezés hatásai

Az emberi sejtek alapanyagcseréjének következtében, valamint a baktériumok elleni védekezés

melléktermékeként szabadgyökök jönnek létre. A környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok,
vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, stressz, tv- és számítógép-képernyő sugárzása) utat nyit a
szervezetben termelődő szabadgyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns
rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.
A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet.
Ilyenek:

 ózonhatás,

 ionizáló sugárzás,

 föld-, levegő- és vízszennyezés,

 az organikus oldószerek, gyógyszerek lebontási termékei,

 dohányzás és alkoholfogyasztás,

 többszörösen telítetlen és telített zsírsavak,

 élelmiszer-adalékanyagok.

Levegő
A légszennyeződést 45 %-ban az üzemek, 35 %-ban a közlekedés, és 20 %-ban a háztartások és a
fűtés okozza. A magyarországi szén-monoxid-kibocsátás 69%-a, a nitrogén-oxid-termelés 60 %-a
származik a közlekedésből.

 A szén-monoxid, amely a motorban a tökéletlen égés során keletkezik, és elsősorban az ér- és

idegrendszert károsítja.

 Katalizátorok használata során,szerkezetek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina

kerül a környezetbe.

 Növekszik a gépjárművek által kibocsátott (a kén-dioxidhoz hasonló hatásokkal járó)

nitrogén-oxidok mennyisége, következménye - savas eső.

 Növekszik az abroncskopásból eredő porok, a dízelolajból származó lebegő részecskék,

nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek
amellett, hogy általában rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is
okozhatnak. Az ilyen részecskék fele a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsikból származik.
Az apró részecskék legfőbb veszélye, hogy a rájuk tapadt gázmolekulákat a tüdő legparányibb
 hólyagjaiba is elszállítják. Elsősorban a dízelmotorok égésterméke a felelős az épületek
elfeketedéséért is.

 A kipufogó gázok égéstermékei a hörgők csillószőreinek bénításával gátolják a hörgők tisztító

funkcióját, csökkentik az antioxidáns vitaminok hatását, valamint a nyálkahártya fokozott
áteresztőképessége miatt elősegítik a testidegen anyagok és allergének szervezetbe jutását
is.

 A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét

és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.

 Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak
a belégzés során, hanem a levegőszennyezettség miatt a zöldségek és gyümölcsök is
többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Az ólom és a kadmium a cink
felszívódását akadályozza meg a szervezetben relatív cinkhiányt okozva, ezzel a fertőzésekre
való hajlamot is nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett elősegítik az emberi
szervezetben a szabadgyökök kialakulását, melyek az immunrendszer túlterhelését okozva
szintén fokozzák az allergiára és a fertőzésekre való hajlamot.

 A városi forgalomban és a gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a

levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a
virágporszemek fehérjéinek kioldódását gyorsítja, és így allergizáló hatásukat nagymértékben
fokozza.

 A nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". Az ózon ingerli a

légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti
fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Rontja az asztmás állapotot, ezenkívül
hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél is erőteljes. Hatása hosszú távon a
tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkcióromlást okoz. Az ózondús
levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi
csomópontokban való erős fizikai igénybevétel vagy sportolás (kocogás, kerékpározás,
gördeszkázás) nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók
használatakor is.

Víz
Az ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot,
higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. Ezek az öntözéssel
eljutnak a termőterületekre, és itt felhalmozódnak a zöldségekben és gyümölcsökben. A táplálkozás
során az emberi szervezetbe is bekerülnek, és az oxidációs folyamatok révén az immunrendszert
gyengítik. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak
közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom-
és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja
nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű
élelmiszereké.
A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és
papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben
nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység során a talajba jutó nitrátvegyületek és növényvédőszerek
nagy területek felszín alatti vízkészleteinek elszennyeződését okozzák.
Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített
csatornarendszer. Az emésztőgödrökből számtalan méreganyag (ammónia, nitrát, mangán stb.) kerül
át a talajba, majd a vizekbe, folyamatosan mérgezve azokat.
Az emberek által a tavakba és folyóinkba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben
hozzájárul a vizek szennyeződéséhez.
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalanféle szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak,
szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát a sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez
a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Magyarország helyzete a vízgazdálkodás szempontjából különleges, hiszen folyóvizeink 95 %-a
külföldről érkezik. Így állandóan ki vagyunk kiszolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos
országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat,
szennyezik-e a vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és
szennyezi a folyót.

Élelmiszerek
A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a
legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag
élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők lehetőleg természetes alapanyagokból származzanak,
mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak, a gyártási technológia során
természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok:
- C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik,
- A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket,
- Béta-karotin: szabadgyök-fogó.
- E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
- B-vitamin: segíti az antitestképződést.

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedését okozza.

A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek (különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a
káposztafélék) nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők,
de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.
A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az
emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet.
Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve
antibiotikumszerű anyagok indirekt módon (húsfogyasztással) az emberi szervezetbe jutva szintén az
immunrendszert terhelik.

Növényvédőszerek (peszticidek)
A peszticid név gyűjtőfogalom: földművelők, kertészek, borászok és féregirtók által növényi és állati
kártevők ellen használt kemikáliákat jelent.

A vásárolt zöldségekről és gyümölcsökről már nem tudhatjuk, hogy milyen növényvédőszerrel

permetezték őket. Az erősen toxikus hatású mérgek a takarmányon keresztül a vágóállatok húsában
is felhalmozódnak. Valamennyi méreg végállomása maga az ember, mivel a táplálékláncon keresztül
a veszélyes anyagok a szervezetünkbe kerülnek.
A szétszórt növényvédőszereknek egy részét elfújja a szél, egy része pedig a talajvízbe szivárog.
A különböző mérgek tünetek és betegségek sokaságát okozzák: befolyásolják az anyagcserét,
megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes
anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra
vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák és az allergiák kialakulásában is szerepük van.

Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Lehetőleg
szabadföldi terményeket vásároljunk, a melegháziaknál ugyanis különösen sok mérget használnak.
Mivel az állati eredetű termékekben (főleg a belsőségekben) a peszticidek különösen nagy
mennyiségben halmozódnak fel, ezért ne fogyasszunk túl sok húskészítményt.

Épületek

Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. A falak vastagsága csökkent,
ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem
megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a
beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő
nedvesedés kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti
allergénkén. Belső környezetünket szennyezi a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok,
lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok
pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzök és gázok kerülnek a
légtérbe. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt
ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a
szemet, a torkot és bőrt, fejfájást, fáradtságot és alvászavart okozva.

Dohányzás

Az egy felnőttre eső évenkénti 3260 cigarettával Magyarország a világ harmadik legnagyobb
cigarettafogyasztó nemzete. Minden harmadik felnőtt dohányzik, a dohányosok 70 %-a pedig
húszéves kora előtt szokik rá a dohányzásra. A magyar férfiak közel fele, a nők több mint harmada
cigarettával él. Európában Magyarországon legnagyobb a tüdőrák-elhalálozások száma, amelyek 90
%-át a dohányzás okozza.
Magyarországon a dohányzás népbetegség, következtében évente több ezren halnak meg,
kényszerülnek betegállományba. A kóros sejtburjánzások legfőbb beindítója a dohányzás. E
szenvedéllyel függ össze a férfiak körében a tüdőrákos megbetegedések 70-80, a nőknél a 60-70 %-a.
A tüdőrák Magyarországon már mindkét nemnél vezető daganatos halálok. A dohányzás a vesében
vagy a húgyhólyagban is okozhat tumort.
Kiemelkedően magas a 35-55 év közötti férfiak halálozási arányszáma, s ez is összefüggésben van a
dohányzással. Magas a csecsemőhalandóság és a 2500 gramm alatti súllyal, illetve fejlődési
rendellenességgel született gyermekek aránya is, s e problémák az igen dinamikusan növekvő női
dohányzásra is visszavezethetők.

A betegségek kialakulásának rizikótényezői

A betegség kialakulása

Az emberi szervezetet külső és belső károsító ingerek érhetik. Az egészséges szervezet ezeket a
hatásokat helyes alkalmazkodással képes kivédeni. Ha a védekező folyamat valamilyen oknál fogva a
szervezet felépítésében vagy működésében megromlik, mindkettőben időleges vagy végleges eltérés
alakulhat ki. Ennek következményeként kóros folyamat, megbetegedés jön létre.

Az egészséget veszélyeztető tényezők

Károsító hatásoktól mentes életforma nem képzelhető el, de a veszélyek egy részének elhárítására
van mód.

A szervezetet érő kedvezőtlen hatások:

- Rossz általános és személyi higiéné

- Mozgásszegény életmód vagy egyenlőtlen fizikai megterhelés

- Mennyiségében vagy minőségében helytelen táplálkozás

- Tartós idegrendszeri túlterhelés

- Káros szenvedélyek

- Környezetszennyezés

Az emberi szervezetet olyan biológiai, társadalmi, természeti, pszichikai hatások is érik, amelyek
bizonyos betegség kialakulásának lehetőségét növelik, ezek a rizikófaktorok.

Kockázati tényezők:

- Helytelen táplálkozás

- Mozgásszegény életmód

- Mértéktelen kávéfogyasztás

- Alkohol

- Kábítószer-élvezet

A rizikófaktoroknak nagyon jelentős a szerepe az ún. pszichoszomatikus megbetegedések

kialakulásában is. A fokozott lelki megterhelés hatására különböző szervi vagy működésbeli
elváltozások jönnek létre, és betegségek alakulhatnak ki. Pl. érrendszeri elváltozások, magas
vérnyomás, gyomorfekély, szívizomelhalás.

A betegséghez vezető leggyakoribb okok és felosztásuk

Belső okok hatása örökletes és alkati adottságokon alapszik. Általában nem a betegség, hanem annak
lehetősége öröklődik. Külön csoportot képeznek a veleszületett megbetegedések, melyek egyik része
öröklődik, másik része a méhen belüli fejlődés idején alakul ki.

Az alkat kialakulásában egyaránt nagy jelentőségű az öröklés és az egyéni fejlődés folyamata. Az élet
folyamán változik, külső környezet hatására módosul.

A kórfolyamatok megjelenését a nem is befolyásolja. Pl. nőknél gyakoribb az epekő, férfiaknál a

gyomorfekély.
A külső okok:

1. Élettelen kórokok – mechanikai ártalmak (rándulás, törés, zúzódás, rázkódás), elektromos

ártalmak, sugárzási ártalmak, a légnyomás változása, kémiai ártalmak (mérgezések).

2. Élő kórokok – vírusok, baktériumok, egysejtű állatok (fertőző betegségek okai), gombák,
ízeltlábú rovarok.

Az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges életvitel kialakításában

Hazánkban az életmóddal kapcsolatban alapvető feladat megtanítani az embereket helyesen élni,

tehát hogy meglévő anyagi lehetőségüket úgy osszák be, használják fel, hogy az egészséges
életmódot eredményezzen.

Az egészségtelen életmód, a túlhajszoltság, a rendszertelenség az étkezésben, pihenésben a

szervezet alkalmazkodóképességét előbb-utóbb kimeríti. Ezért fontos az életmód egészséges irányba
terelése.

Az egészségmagatartáson az emberek bizonyos ismeretei alapján kialakult tevékenységet, hozzáállást

értünk, aminek alapján egészsége megőrzéséhez, egészségi állapota javításához viszonyul.

Az egészségmagatartás kialakulása természetesen nem az óvodás korban és nem az óvodában

kezdődik. Alapvető hatása van rá a családi környezetnek, a szülők követendő példaként szereplő
egészségmagatartásának és az e téren való elvárásainak is. Az óvodába lépő gyermek már hoz
magával bizonyos egészségmagatartást, amit az óvodában tudatossá, értelmes tevékenységgé kell
fejleszteni, illetve ha az otthonról hozott szokások nem felelnek meg a korszerű egészségmagatartás
követelményeinek, akkor azokat a szülőkkel, családtagokkal közreműködve közösen helyes irányba
tereljük.

A társadalmi együttműködésből a pedagógiára háruló feladat – a megelőzés egyik ága – az

egészségnevelés.

Az egészségnevelés olyan tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak

megvalósítását tűzzük ki magunk elé.

A célok megvalósítását nem elég magunk elé tűzni, ismernünk és alkalmaznunk is kell azokat a
lehetőségeket, amelyek segítségével ezek a célok megvalósulhatnak.

Az egészségnevelésünk célja a higiénés kulturáltság szintjének emelésével egyidejűleg olyan

tevékenység biztosítása, ami a tapasztalatot majd az ismeretet aktív magatartássá formálja, és annak
minden elemével a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálja.

Egészségnevelésünk gyakorlatának egyedüli eszköze a szemléletformálás, a helyes modell, a

példamutatás, egyet lehet tehát érteni azzal, hogy az egészségnevelés lényegében
személyiségformálás.

Az egészségnevelésünk fő feladatai követik az „egészség” fogalmában meghatározott területeket.

Kiterjednek tehát:

 A testi (szomatikus) egészség védelmére

 A lelki (pszichés) egészség, a pszichohigiéne védelmére

 A szociális egészség védelmére.

Egészségnevelésünk fő feladatai nemcsak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, de kihatnak a

nevelés egyéb feladataira is. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll :

 az értelmi képességek fejlődésével,

 az erkölcsi neveléssel,

 az akarat, a kitartás és

 az önuralom fejlesztésével.

Az egészséges életmódra nevelés területei :

gondozás :

 -egészséges környezet megteremtése

 -helyes életritmus kialakítása

 -testi szükségletek kielégítése:

o -étkezési kultúra megalapozása

o -testápolás, öltözködés, önkiszolgálás

testi nevelés :

 mozgás

 egészségvédelem

egészségnevelés :

 táplálkozás

 életmód

Zajártalom, porártalom szövődményei, teendők az elkerülés érdekében

Zaj okozta ártalmak

Fizikai értelemben hangnak nevezzük valamely rezgő testnek rugalmas közegben terjedő rezgéseit és
hullámait, ha azok a hallószervben hangérzetet keltenek.

A zaj az emberben diszkomfort érzést vált ki, gátolja a verbális kommunikációt, fölösleges
koncentrációt igényel, ami fárasztó, idegesítő, figyelemelterelő és hatásai a szervezetben akut vagy
krónikus, irreverzibilis következményeket alakítanak ki.
A zaj zavaró hatása elsősorban a hangosságtól, a hangnyomástól függ. Minél nagyobb az intenzitása,
annál inkább zavaróbb. Az állandó folyamatos zaj, általában kevésbé fárasztó, mint az azonos
erősségű vagy intenzitásában is változó, de gyakran megszakított zaj. Az azonos intenzitás esetén, a
magas hangok károsítóbb hatásúak. Hosszabb időt eltöltve zajos munkahelyen, a halláskárosodás
mértéke nagyobb lesz. Kezdetben csak átmeneti halláscsökkenés jön létre, ami csendes körülmények
között, fokozatosan visszatér. Hosszabb expozíció után, maradandó károsodás alakulhat ki. A zaj
befolyást gyakorol továbbá a vegetatív idegrendszerre, a gyomor-bél-traktus működésére, emeli a
vérnyomást, fokozott ingerlékenység, idegkimerülés, alvászavarok, teljesítménycsökkenés,
balesetveszély léphet fel.

Megelőzés: Zajos gépek kicserélése, zajok izolálása, védőeszközök, időszakos orvosi vizsgálat.

Porártalmak

A foglalkozás során kialakult betegségek felét, a porártalom okozza. A munkahelyi por, elsősorban a
légutak és a tüdő megbetegedésit okozza.

Pneumoconiosisoknak nevezzük azokat a megbetegedéseket, amelyeket különböző porok hoznak

létre. A folyamat elsődleges tényezője, a bejutott por mennyisége, valamint a por szemcseméret
szerinti eloszlása.

Pneumoconiosisok három nagy csoportja:

1. Progrediáló fibrosisok – progressziója a por behatásának megszűnése után sem áll le, csak
lelassul. Ide soroljuk a szilikózist (Tbc kialakulása), a szénmunkások tüdőfibrosisát (Tbc
kialakulása), és az azbesztózist (bronchuscarcinoma).

2. Idegentest típusú tüdőfibrosisok – tüneteket csak extrém mennyiségű porok, belélegzése

okoz (vas, ón, bárium, cement, fapor)

3. Növényi porok okozta tüdőbetegségek – kenderláz, pamutláz, malátaláz, gyapotláz, gombák

és növényi allergének okozta farmertüdő.

Megelőzésük: védőfelszerelések, munkaszünet, megfelelő műszaki berendezések.

Címkék: betegségek környezetvédelem felvilágosítás káros egészségfejlesztés szóbeli egészségneve

lés Egészségmegőrzés vizsgafeladatai

19.tétel . Ajánljon testedzési programot

Egyedül élő, kissé túlsúlyos, ülő munkát végző nő, munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti,
ügyfelek problémáival foglalkozik. Estére teljesen elfárad testileg és szellemileg is, nincs kedve
egyedül sportolni, ha hazaér, TV-nézéssel tölti el a szabadidejét. Már többször elkezdett a közelében
lévő edzőterembe járni, esténként futni, de mivel egyedül volt, hamar feladta. Tanácsot kér Öntől.
Ajánljon testedzési programot, amivel a fizikai erőnlétét fokozni, fáradtságát csökkenteni tudná!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a rendszeres testedzés fontossága, a jó testi és pszichés kondíció fenntartása érdekében

- egészségi állapot megítélése, felmérése

- egészséges életvezetés

- mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

- egészséges lelki egyensúly fenntartása

- stressztűrő képesség, akaraterő fokozása

- stressz oldó gyakorlatok jelentősége

A szellemi munka egészségtana

A szellemi munka lényege az információ feldolgozás. Kétféle szellemi munkaterhelés típust

különböztetünk meg, az ún. információfeldolgozási munkaterhelést (működési terhelés), és az ún.
viselkedési munkaterhelést (konfliktusterhelés), - összeütközés önmagával, másokkal, a térbeli vagy
időbeli környezettel.

Élettani kísérőjelenségei:

 Szívritmus változások (lassabb)

 Haemodinamikai változások az agyban

 Változások az EEG-ben (kiváltott potenciálok amplitúdója lassabb)

 Katekolaminok kiválasztásának változása a vizeletben (stressz helyzetre fokozottabb).

A szellemi munka mentális, pszichofiziológiai összetevőin túl, rendelkezik még egyéb

munkaegészségügyi, ergonómiai vonatkozásokkal is, pl. mozgásszegény életmód, tartási
rendellenességek, érzékszervek károsodása (halló-és látószerveink).

Mozgásszegény életmód és a betegségek kapcsolata

A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legfőbb

népbetegségeknek az egyik általánosabb érvényű okozója.

Mozgásszegény életmódját a mai ember nem azzal a szándékkal alakította ki, hogy megbetegítse
magát. A mai ember egyszerűen csak él a civilizáció adta lehetőségekkel, s ennek velejárója a
mozgásszegénység. Csak használjuk az autót, a liftet, a mozgólépcsőt, a

tv-t, a számítógépet –és máris eltöltjük napjainkat úgy, hogy mindennapi tennivalóinkat mozgás
nélkül teljesítjük.

Sajnos nagyon sokféle bajnak és betegségeknek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek közül
vannak olyanok, amikben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul
élünk.

Mozgásszegény életmód, mint kockázati tényezők:

- Lelki egészség hiánya – Az örömmel végzett rendszeres testmozgás és sport hatékony eszköz a
lelki egészség kialakulásának és fenntartásának, az egészséges személyiségfejlődésnek. Az örömmel
végzett testmozgás hatására az agyban olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek szükségesek
az önmagunkkal való megelégedettség érzéséhet, a helyes önértékeléshez. Másrészt, ha a sportot
társakkal végezzük, akkor elsajátíthatjuk és fejleszthetjük az együttélési szabályokat, amelyeket más
élethelyzetben nehéz gyakorolni – nemes versengés, szabálytisztelet, mások értékelése, a siker és a
kudarc elviselése, a nehézségek kitartó leküzdésének öröme és sikerélménye.

- Szív-és érrendszer betegségei – Az erek falának rugalmassága, az érfalban található izmok

kellő fejlettsége, az ereket borító belhártya kellő simasága, valamint a vérmennyiséget mozgató szív
izomzatának kellő ereje és rugalmassága szükséges ahhoz, hogy szerveink vérellátása jó legyen. A
szív és az agy ereinek betegségei hirtelen és korai halált okozhatnak: szívinfarktus, agyvérzés,
agytrombosis.

- Túlsúly, elhízás – haszon nélküli többletterhelést ró a szívre és érrendszerre, a légző

rendszerre, a mozgásszervekre, a vesére, hiszen olyan tömeget kell ellátni vérrel, oxigénnel, olyan
tömeget kell mozgatni és tartani, és olyan tömeg anyagcsere végtermékeket kell eltávolítani,
kiválasztani, ami nem vesz részt semelyik életfunkcióban sem, hanem csak úgy van. Idő előtt magas
vérnyomást, érelmeszesedést, gerinc és az izületek porckopását okozza.

- Anyagcsere-betegségek – cukorbetegség, magas vérzsírtartalom.

- Mozgásszervi betegségek – A mozgásszervek akkor fejlődnek normálisan, ha megfelelő

mozgásingerek érik, e nélkül nem alakul ki az izmok megfelelő ereje és nyújthatósága, a megfelelő
mennyiségű izomrost, a csontok mésztartalma és terhelhetősége, a porcok kellő terhelhetősége, az
izületi tokok és szalagok megfelelő terhelhetősége, az izületek és a gerinc egészséghez szükséges
automatizmusai. Mindezek nélkül gyenge kötőszövetű, elégtelen izomzatú, gyenge csontozatú lesz
az egyén, és így izületeiben és gerincén már fiatalon a porckopás különböző fajtái alakulnak ki. A
gerinc és az izületek tömegesen jelentkező porckopása, nemcsak megelőzhető rendszeres
testmozgással és speciális mozgásanyaggal, hanem ugyanezekkel javítható és karban is tartható.

- Csontok mészhiányos betegségei – A csontok fejlődése 20-24éves korig tart. Amennyi és

amilyen mész és egyéb ásványi anyag addig a csontozatba beépült, annyiból tud élni, gazdálkodni az
egyén. A csontok mésztartalma kb.24 éves korra éri el a maximumát, és onnantól kezdve lassan,
fokozatosan csökkenni kezd. A csökkenés mértéke nőknél a változás korában gyorsul fel, a férfiaknál
időskorban. A kalcium bevitel a táplálékkal jut a szervezetünkbe. De nem tud beépülni a csontokba
mozgás nélkül. Gravitációval szemben végzett mozgás közben a működő izmok a csontokat ingerlik és
ez az inger segít beépíteni a kalciumot.

A helyes testtartás

A helyes testtartás egyik fontos feltétele, hogy a gerinc élettani görbületei legyenek megtartottak
(nyaki homorú, háti domború, kereszt-és farkcsonti domború), megfelelő ívűek, a gerincoszlop a test
középvonalában haladjon, oldalirányú görbülete ne legyen, a fejtető középpontja és az utolsó
farkcsigolya csúcsa között húzott egyenes függőleges legyen, és zárjon be derékszöget a vízszintes
alátámasztási felülettel.

A hátizomzat legyen kellően fejlett, pihenő helyzetben is képes legyen megtartani a görbületek ívét.
Járás közben a test harmonikusan, kóros kilengések nélkül mozogjon. Üléskor az ágyéki lordosis
(homorú görbület) ne simuljon el, a gerinc ne vegyen fel C alakot. Fekvéskor a lordosis ne alakuljon át
kyphosissá (domború görbület), pl. a magas párna miatt, ill. a medencelesüllyedése se változtassa az
ágyéki homorú ívet domborúvá (pl.túl puha fekhely).
Helytelen testtartás kialakulásának okai:

- Veleszületett vagy szerzett betegség – pl. csípőficam, dongaláb, gerincferdülés, lúdtalp)

- Hanyag tartás – egyoldalú terhelés, serdülőlányok szeméremérzete fejlődő emlőik miatt,

társaktól átvett lezser tartás, hátizomzat gyengesége, edzettlenség, általános testi gyengeség miatt.

- Célszerűtlen bútorok – kényszertartást eredményeznek, az izomzat kifárad, elernyed vagy

túlzottan megfeszül, fájdalmakat végül mozgásszervi panaszokat okoz, főként a gerincen.

A test és a lélek harmóniája, a mozgás

A saját testünkhöz való viszonyunk a testi fejlődésünkkel, mozgásfejlődésünkkel együtt alakul és válik
egyre összerendezettebbé, harmonikusabbá. A tudatunkban, a mozgásunkban a saját testünkről
alkotott kép érzékletesen körülhatárolt, strukturált, amely tudatosan szabályozza
alkalmazkodásunkat a tárgyi környezethez és az emberekhez.

A testképünk, testvázlatunk nem egy statikus jelenség. Fejlődésünk során természetszerűen változik,
de változik például fizikai tevékenység során (sportolás, célzott alak-és izomfejlesztés), valamint
változhat egy sérülés vagy bármely testet érő beavatkozás folyamán is. Testünk fejlődése
természetesen egy biológiai folyamatban megy végbe, de tudatosan is alakíthatjuk különböző
motívumok mentén. A testvázlat többé-kevésbé adott, meghatározott, de az arányainak, méreteinek
észlelése szubjektív szinten torzulhat, s ekkor jöhetnek létre a testképzavarok. Önmagában a saját
testtel, külsővel való elégedettség komoly stressz-és szorongáskeltő, és mindig együtt jár a testkép
szubjektív torzulásával, amely gyakran külső hatások következményeként áll elő.

A személyiség egyensúlyához hozzátartozik a megfelelő önismeret, illetve emberismeret.

A rendszeres sportolás előnyei:

 Izomtömeg és izomerő fenntartása

 Az izületi hajlékonyság, mozgáskoordináció javítása,

 A csonttömeg csökkenésének lassítása.

 A sportolás javítja az immunrendszer működését,

 Pozitívan befolyásolja a szexuális képességet.

 Növeli az önbizalmat és az önbecsülést.

 Megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást,

 Javítja a tüdő kapacitását.

 · A vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti a káros,

érelmeszesedést okozó koleszterineket, emeli az érvédő koleszterinszintet,

 Javítja a szénhidrát-anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít

megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását.
  Kialakult cukorbetegség esetén a vércukorszint normalizálásával és az energiafelhasználás
fokozásával segít az elhízás megelőzésében,

 Kialakult súlyfelesleg vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében.

Az állóképesség hatásosságát a következő értékek határozzák meg:

 testtömeg

 alacsony pulzusszám (percenkénti szívverések száma)

 magas verőtérfogat (az egy összehúzódásra átpumpált vér mennyisége)

 magas perctérfogat (percenként átpumpált vér mennyisége)

 hatékony ejekciós frakció (a bal kamrából kipumpált vér %-os aránya)

 hatásos oxigénmegkötési képesség (mennyi oxigént használ fel az izom a sportmozgás alatt)

 az anyagcsere során képződött melléktermékek kiürülésének hatékonysága, gázcsere.

(örökletes jellemző)

Legelterjedtebb testedzési módok:

- Szauna – kiválóan javítja a vérkeringést, fokozza az ellenálló képességet.

- Testépítés – fő célja, az erős, arányos izomzat kifejlesztése. Csak ésszerű mértékben, és

anabolitikus szerek nélkül!

- Jóga – indiai eredetű, az egész világon elterjedt mozgáskultúra, amely egyszerre fejleszti a
testet és a lelket, a személyiséget.

- Tánc, balett, néptánc – testépítő hatása mellett a mozgásunk harmóniáját is javítják, kulturális
értékű.

- Fittness – a kondíció megtartására szolgáló egyéni gyakorlatok összessége.

Testmozgás és az egészséges munkahely

Egyre ismertebb a munkáltatók számára, hogy a dolgozó jó egészségi állapota nekik is érdekük,
hiszen eredményesebben dolgoznak. Vannak olyan munkáltatók(sajnos kevés Magyarországon),
amelyek uszodajegy, fittnessz belépő árát támogatják, mások munkahelyi gyógytornát vagy jógát
szerveznek. Pl. a japán munkáltatók naponta többször tartanak rövid tornaszünetet.

Mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

A mobilitás megőrzése kulcskérdés az emberek számára, ezért a korosztályi és egyéni

sajátosságokhoz igazodó mozgásprogramok nélkülözhetetlenek minden életkorban. A nemek szerinti
speciális igényeknek megfelelő programtervezés külön figyelmet igényel.

Egy túlsúlyos, egyedül élő ember ajánlott szabadidős testedzése:

 séta, naponta legalább fél óra, szabadlevegőn

 kirándulás, túrázás

 úszás
  jóga – testi és szellemi megújulás

 háziállat tartása – kutyasétáltatás

 szaunázás

 kerékpározás

Egészségi állapot megítélése, felmérése

 Szubjektív megítélés

 Betegség táppénz gyakorisága

 Szűrővizsgálatokon való részvétel

 Testsúly, testtömeg index (Az ideális testsúly, ami a jó közérzetet biztosítja, nem terheli meg
a szervezetet. Ezt az értéket legkönnyebb a Broca-képlettel kiszámítani. Férfiaknál: testhossz
cm-ben, mínusz 100=normál testsúlykilogramm.Nőknél: testhossz cm-ben, mínusz 100,
mínusz 10%=normál testsúlykilogramm.Akik normál testsúlyukat 20%-al túllépik, azokat
elhízottnak tekintjük. Energiaegyensúly kiszámítása – testtömegindex segítségével. A kg-ban
mért testsúlyt el kell osztani a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.)

 Mozgás

 Szabadidős tevékenységek

 Káros szenvedélyek

 Gyógyszerfogyasztás

 Stressztűrés, stresszkezelés

 Táplálkozás

 Foglalkozás, munkahelyi környezet

 Anyagi helyzet szubjektív megítélése

 Személyi higiéne

Egészséges életvezetés

Az életmód fogalma
Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi
tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között

viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási
döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége
(stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és

társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei
és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a
társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott

társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza,

egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és
azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és

gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb
önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél
tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei :

- Személyi higiéné

- Egészséges táplálkozás

- Több mozgás

- Stressz tűrés, stressz kezelés

- Megfelelő időbeosztás

- Lelkünket, szellemünket gondozzuk, kultúrálódjunk.

- Baleset megelőzés

- Kiegyensúlyozott szexualitás

- Nemdohányzás

- Kevesebb alkoholfogyasztás

- Időben orvoshoz fordulás

- Egészségüggyel való együttműködés

- Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges lelki egyensúly fenntartása

Az embernek lelki egyensúlya fenntartásához szüksége van örömet, sikert és megélhetést biztosító
munkára, valamint olyan párkapcsolatra, illetve családra, amelyben szeret és szeretik. Ha
munkájában nem talál örömöt, szakítson idõt valamilyen örömöt adó tevékenységre. Ez lehet
bármilyen hobbi, kertészkedés, sport, szabadidõs tevékenység. Ha párkapcsolata boldogtalan, akár
párterapeuta segítségével is megpróbálhatja rendbe hozni. Ha nem megy, ne féljen a változtatástól.
Tanuljon meg örülni az apró sikereknek. Írjon esténként listát azokról a dolgokról, amelyek aznap
pozitívak voltak.
A pozitív gondolkodás az agyban ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó
vagy nyugtató pirula.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás. A szorongó,
folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a jóga, a
meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny embernek az
agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ harcmûvészeti iskolák
edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a legmegfelelõbbek.

A lelki egészség kritériumai:

1. Széleskörű én-tudat: önmagunk háttérbeszorításának

képessége rajtunk túlmutató ügyek érdekében, amilyen pl. a
család, társadalomi, politikai kérdések, vallási közösség, stb.

2. Képesség az érzelmi kapcsolatokra, ezen belül hangsúlyosan

az empátiára és a toleranciára.

3. Érzelmi biztonság, önmagunk elfogadása: az ilyen ember

elviseli a gátló vagy zavaró eseményeket, ugyanúgy, mint saját
tökéletlenségét, anélkül, hogy elkeseredetté vagy
ellenségessé válna. Elfogadja önmagát olyannak, amilyen.

4. Realista szemlélet, problémamegoldó képesség. Olyannak

látja a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem olyannak,
amilyennek szeretné.

5. Az érett személyiség képes arra, hogy önmagát kívülről,

tárgyként szemlélje. Ez teszi lehetővé az önismeretet, az
önkritikát, a humorérzéket saját kis ügyeinkkel kapcsolatban.
"A humor az embernek az a képessége, hogy nevessen azokon
a dolgokon, amelyeket értékel (önmagát is beleértve), és
mégis tovább dédelgesse azokat."

6. Egységes életfilozófia: olyan értékrend, amely megadja

számára az életét értelmessé tevő irányt, tárgyat és célt.
Stressztűrő képesség, akaraterő fokozása, Stressz oldó gyakorlatok
jelentősége

A stressz fogalma
A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván.
Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul
az ún. "üss vagy fuss-reakció", ilyenkor adrenalint választ ki a
szervezet, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás
és szapora lesz a légzés. Szervezetünk felkészít minket arra, hogy
üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk,
hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az
önvédelem. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol a
stresszreakció, amikor nincs rá szükség. Így tehát, ha stresszes
állapotban sem nem ütünk, sem nem futunk, ugyanezek a hormonok
egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és
magas vérnyomást, súlyosabb esetben szív-rendellenességet,
infarktust vagy álmatlanságot.

Súlyosbítják a PMS-tüneteket, hatással vannak az ovulációra és a

meddőségre is.
A stressz tünetei:
Fizikai tünetek:

 fejfájás,

 emésztési zavarok,

 gyomorfájás,

 a tenyér izzadása, az alvászavarok,

 derékfájás,

 merev nyak és váll,

 szapora szívverés

 fáradtság.

Viselkedésbeli tünetek:

 túlzott dohányzás,

 kényszeres rágógumizás,

 parancsolgatás,

 mások kritizálása,

 éjszakai fogcsikorgatás,

 túlzott alkoholfogyasztás
  túlevés.

Érzelmi tünetek:

 sírás,

 idegesség,

 unatkozás,

 érzékenység,

 képtelenség a változtatásra,

 düh,

 oktalan szomorúság

 ingerlékenység.

Kognitív tünetek:

 világos gondolkodás nehézsége,

 feledékenység,

 kreativitás hiánya,

 emlékezetvesztés,

 humorérzék elvesztése.

Spirituális tünetek:

 cinizmus,

 kétségek,

 mártírkodás

 tanácstalanság.

Az állandó stressz, a szorongás, a sikertelenség, örömre való képtelenség megbetegít.

A stressz, a szorongás leküzdésére sajátítson el valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát.

Mindenkinek magának kell megtalálnia azokat a segítõ technikákat, amelyek az életét teljesebbé,
nyugodtabbá, örömtelibbé teszik, csökkentik a stresszt.
Ne az éppen divatos technikákat erõltessük. Ahányféle az ember, annyiféle a megoldás.

Hosszú távú stresszlevezetés

A szorongó, folytonos stresszben élõ ember számára a relaxációs technikák: az autogén tréning, a
jóga, a meditáció, a tai chi a legmegfelelõbbek. A koncentrációs zavarokkal küzdõ, feledékeny
embernek az agykontroll ajánlható. Az akaratgyenge, bizonytalan személyiséget a különbözõ
harcmûvészeti iskolák edzik legsikeresebben. Az örömtelenség ellen a tánc vagy a zenés tornák a
legmegfelelõbbek.

FacebookTumblrTweetPinterestTetszik
Címkék: stressz betegségek testedzés káros egészségfejlesztés cukorbeteg egészségnevelés Egészsé
gmegőrzés vizsgafeladatai