Poszttraumás Stressz-zavar - PTSD

Halasztott vagy késői (elhúzódó) stresszreakció egy olyan eseményre, amelynek során a személy
szemtanúja vagy elszenvedője olyan történésnek, amely az ő vagy mások életét vagy testi épségét
súlyosan veszélyezteti, vagy halállal fenyegeti, és erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy
rémülettel reagált. A poszttraumás stressz-zavart előidéző események - pl. háború, szexuális erőszak,
bántalmazás, természeti katasztrófák, közlekedési baleset - mindenki számára megterhelők. (A
traumatikus esemény bekövetkeztétől számított 2-28 napig megjelenő és fennálló, jellemzőiben
megegyező tünetegyüttest akut stressz- zavarnak nevezik.)

Mindkét stressz zavar tünetei az alábbi jellemzőkben foglalhatók össze:

1. A traumatikus esemény újraélése

A traumatikus esemény vagy annak részletei újra és újra megjelennek, rémálmok, visszaemlékezések,
vagy emlékbetörések (flashback) formájában. Ezek gyakran olyan elevenek és életszerűek, hogy a
túlélő ismét a traumatikus helyzetben érzi magát. (Kisgyerekeknél a trauma elemeit felidéző
ismétlődő játék formájában jelenhet meg.)

2. Elkerülés

A traumát átélt személy általában kerüli az olyan helyzeteket, helyeket, tevékenységeket, amelyek
valamilyen formában a traumatikus eseményre emlékeztetik. Igyekszik megszabadulni az ehhez
kapcsolódó gondolatoktól, érzésektől. Például nem megy el orvoshoz, mert fél a vizsgálat okozta
emlékbetörésektől.

3. Csökkent válaszkészség

A külvilág irányába tanúsított csökkent válaszkészség, amelyre jellemző egyfajta „érzelmi üresség”
vagy „érzelmi némaság”, csökkent érdeklődés a korábban kedvelt tevékenységek, személyek iránt,
elidegenedés. A jövő beszűkülésének érzése (pl. nem reménykedik szakmai vagy magánéleti
célokban, sikerekben).

4. Fokozott készenléti állapot, szorongás és bűntudat

Felfokozott élénkség, alvászavar, felerősödött félelmi reakciók, irritábilitás vagy dühkitörések

formájában nyilvánulhat meg.
A gyerekkori szexuális abúzus sok esetben elhúzódó, ismétlődő traumát jelent, ami növeli a PTSD
kialakulásának az esélyét. Az erőszakot övező hallgatás miatt sok idő telik el, és könnyen krónikussá
válhat az állapot, ami megnehezíti a kezelést és a javulás elősegítését. Gyakran társulnak hozzá
másodlagos pszichés zavarok (pl. depresszió, szerabúzus, étkezési zavarok, szorongásos zavarok),
amik miatt gyakori a téves diagnózis és az ebből adódó téves kezelés.

A PTSD kezelésében több módszer is eredményes lehet, ezekről is talál információt a honlapunkon. A
legfontosabb mégis az, hogy a terapeuta vagy segítő rendelkezzen speciális ismeretekkel mind a
gyerekkori szexuális abúzus, mind a PTSD jellemzőit illetően. Többféle módszer van használatban: a jó
szakember egyik ismérve, hogy ezek közül sokat ismer és eszköztárát képes az ügyfele igényeihez
igazítani. Előfordulhat, hogy a terápia eredménytelen, ilyenkor érdemes más terápiás módszert
kipróbálni, hiszen ami az egyik embernek beválik, nem biztos, hogy másnál is működni fog.

Fontos tudni, hogy a terápiás folyamat türelmet és kitartást igényel; előfordulhat, hogy az
eredményessége hullámzó: egy javuló állapotot meg-megszakíthat némi visszaesés, ami viszont a
gyógyulás természetes velejárója.