2.ea. - Dr.

Gáti Ágnes: Pszichoszomatikus orvoslás

Vázlat
• definíció
• Betegségek osztályozása
• Történet - miért is “kereszt” olykor? (» azért is fontos, mert sokszor megoldhatatlan
betegségnek tűnnek; sok minden múlik az orvos-beteg kapcsolaton; és sokszor még
mindig nem rendszerszinten közelítik meg a szomatikus orvosok sem, pedig fontos
lenne!)
• A pszichoszomatikus sérülékenység “összetevői”
• Terápiás lehetőségek
+ A végén egy evészavaros lány th-ja, ha marad idő

XXXX
• Nem is pszichoszomatikus betegségről, hanem orvoslásról beszélünk » nem dg-ikai
kategória, hanme szemléletmód.
• English és Weiss (1943): » idézet «
• Heinroth (1818): “pszichoszomatikus" kifejezés tőle származik
• Jacobi (1822): “Szomatopszichikus" kifejezés » azt értjük alatta, ha bármilyen jellegű
krónikus testi betegség idővel pszichológiai tünetek

“Testi betegségek”
• “Minden betegség pszichoszomatikus” » van ebben igazság, de nehezen megfogható
így a jelenség, túl tág a
• Orvosilag megmagyarázható testi betegségek (organikus háttér » morfológiai
(=szövet) elváltozások, vagy leletekkel kimutatható károsodások)
◦ Klasszikus “Szomatikus betegség” ; pl vakbélgyulladás, lábtörés stb.
◦ “Pszichoszomatikus betegségek” - itt a tünet kialakulásában, lefolyásában
szerepet játszanak a pszichoszociális tényezők, MIKÖZBEN vannak
megfogható szervi elváltozások, pozitív vizsgálati leletek, vagy funkcionális
eltérések
• Orvosi okkal nem magyarázható tünetek (nincs pozitív vizsgálati lelet) »
“szomatoform betegségek (funkcionális)” - kizárásos dg. (mivel ha nincs pozitív
vizsgálati lelet, kizárásos alapon marad ez a lehetőség)
• A határ sokszor bizonytalan!
◦ de nem pszichogén betegségekről van itt szó, ez is fontos
• Ma: minden betegség pszichoszomatikus!
• + a pszichoszomatikus betegségek feltárása team-munka kell hogy legyen »
belgyógyász, bőrgyógyász stb. + kiegészítő pszichoterápia (pl. a betegség
karbantartására, gyógyszerbevétel facilitálására és a tünetek csökkentésére)

Történet

• Az ősi, holisztikus orvoslásokban gyökerező alapelvek ma is érvényesek (“Bezzeg a

régi orvoslásban meg egységként tekintették a testet és lelket…”)
• Hol mi volt fontos e szempontból?
◦ India: tudatosság
 ◦ Kína: kiegyenlítés, relaxáxió
◦ Hippkoratesz: racionális orvoslás, a gyógyítás és tudomány atyja; vizsgálta a
beteg konstitúciójának jelentőségét (ez hogy függ össze a betegséggel) (Kosz
sziget)
◦ Aszklepiosz: irracionális orvoslás (mágia, szuggesztió, hipnózis, aszklepionok »
itt alvásterápia folyt)
◦ Nép orvoslás, sámánizmus: az orvos személyiségének, az orvos-beteg
kapcsolatnak kiemelkedő a szerepe (a gyógynövények és egyebek használata
mellett)
• Max Neuburger a görög orvoslás kettőssége kapcsán írta: “Empíria és tapasztalás és
isteni varázslat az a két elem…” (…)
• Ókorból egy példa: Szíria királya beteg fiához hívta Eraszisztatroszt, egy alexandriai
iskolában végzett orvost, hogy fia gyógyíthatatlan betegségét meggyógyítsa… (…)
Pszichoszomatikus orvoslás
• Platóntól Descartesig dualsztikus szemlélet uralkodott, a nyugati kultúra a
dichotómiára épült
• Az elnevezés sem szerencsés, mert önmagában dualisztikus képzetet kelt
(“pszichoszomatikus”)
• Az orvoslás mindig pszichoszomatikus természetű volt, csak a biomedikális szemlélet
és az ipari civilizáció tsd-ainak elidegenedettsége okozta, hogy egy időre
méltánytalanul háttérbe került ez a megközelítés
• A hagyományos biomedikális modell jellemzői: szemléleti dualizmus, a biológiai
gyógymódok túlhangsúlyozása, redukcionizmus veszélye, elidegenedett orvos-beteg
kapcsolat, betegségközpontúság.
◦ ((Az orvostudomány is specializálódott » nagyon ritka ma az olyan orvos, aki
az egész embert képes szemlélni (szívspecialista, gasztroenetrológus stb.),
nemhogy még a lelket is belevenné!))
◦ + időnyomás, mint kifogás » az igazság az, hogy a befektetett energia (a paci
jobb megismerése) megtérül, jobb lesz a compliance és a hátteret is jobban
megismejrük
• Def.:
◦ Lipowsky (1984): (…olyan tudományág, mely a…) (…)
◦ Pszichoszomatikus medicina tehát:
◦ Olyan orvosi beállítottság, mely a betegségek dg-
◦ Kutatási irányzat…
◦ (…)
A pszichoszomatika, mint tudomány
• 1939: Amerikai Pszichoszomatikus Társaság megalakulása + folyóiratuk
• 1922: Felix Deutsh: "pszichoszomatikus orvoslás" terminus
• 1940-es évek: Helen Dunbar
• (…)
Történet » Intrapszichés dinamika a háttérben
• Freud:
◦ konverzió: a megoldatlan intrapszichés konfliktusok “testibe fordítása” -
szimbolikus módon
• Grodeck
◦ Es - könyv
 ◦ A testi és a lelki megnyilvánulások egyaránt az "ismeretlen Es mélyen elrejtett
döntéseinek" szimbolikus kifejeződései - a test mint jelkép
• M. Schur:
◦ de- és reszomatizáció
◦ A gyerek egészséges fejlődése a deszomatizáció, ha a belső vagy külső veszély
nem uralható szomatikus reakciókra történő regresszió jelenik meg -
reszomatizáció (…) - későbbi regressziós teóriák!
• Adler:
◦ organovulnerabilitás (= örökölt szervi gyengeség lehet a betegek hátterében,
ezzel együttjár a pszichés háttér is)
• Alexander (1891-1964)
◦ A modern pszichoszomatika egyik megalapítója (1930-50-es évek)
◦ a probléma és a tünet közötti kapcsolat lehet: a) szimbolikus vagy b) nem
szimbolikus (vegetatív működésben kell keresni, ld stresszhatás)
◦ Cirkuláris pszichoszomatikus feltevést foglmazott meg
◦ Sajátos pszichoszomatikus konfliktus jelenléte a vizsgált 7 pszichoszomatikus
betegségnél
▪ » Peptikus fekély (gyomorfekély), asztma bornchiále, reumatoid
artritisz, kolitisz ulceróza, essz. hipertónia, neurodermatitisz
(bőrbetegség), hipertireózis (pajzsimirigy túlműködés)
▪ Ezek száma azóta szaporodott
• Deutsch:
◦ Folytonos konverziók folyamatok vannak a normál személyekben (izzadás,
hasmenés stb.)
◦ Idézet: (…)
• Dunbar (1937):
◦ Több ezer forrást tartalmazó monográfia
• Engel (1986):
◦ “Pszichoszomatikus orvoslás, általános orvoslás, egyszerűen orvoslás.”
◦ Biopszichoszociális modell elnevezés tőle származik
Interperszonális kapcsolatok - lineáris típusú modellek
• Anya-gy. páros vizsgálata
◦ R. Spitz: minden pszichoszom.betegség alapja a kóros anyagi magatartási
séma (pl első 3 hónapi kólika (hasfájás) - túlzott és féltő gondoskodás, ekcéma
- aggodalommal vegyes ellenséges érzés)
◦ G Ammon: “pszichoszomatogén anya”, narcisztikus szerkezeti hiba (“én-lyuk”)
alakul ki az én-határ kiépítésében » nárcisztikus deficit jelenik meg
pszichoszom betegségben
• Család szerepe (50-60-as évek)
◦ Titchener: kolitisz ulceroza
◦ Pinkerton: asztmás csalások 3 típusa (hiperprotektív, elutasító, ambivalens)
◦ H. Bruch: táplálkozási zavarok (= "Az evészavar nagyasszonya”; ő maga is az
volt fiatalon), testképzavar leírása
◦ Peshkin: “parentertómia” » a beteg gyereket kiemelték a családból (pl
szanatórium), így javultak a tünetek - de ez nem fenntartható megoldás!
 • Ezzekkel kapcsolatosan felvetül a lineáris oksági összefüggések problémája: bűnbak
képzés, hibáztatás következik belőlük (oda-vissza hatások vannak, nem csak az anya
hat a gyerekre pl.!)
Interperszonális rendszer - cirkuláris (rendszerszemléletű) modell
• S. Minuchin és M. Selvini Palazzoli (olasz családterapeuták)
◦ A pszichoszomatikus (?) családokra jellemző » az összeolvadás
(határnélküliség), túloltalmazás, merevség, konfliktuskerülés (“mi nem
veszekszünk”), trianguláció (a házaspár bevonja a gyereket kettejük közé),
parentifikáció (pl elvált szülőknél; a gyerekre hárul az apának szánt felelősség
fiúgyereknél)
◦ pl. diabeteses lányok (trianguláció » két kislány 1es típusú diabetese, a
nagylánynak nehezen stabilizálható volt a cukorszintje, a kislányé stabil volt »
szülők provokált veszekedésénél a lányok szabadzsírsava emelkedett a stressz
hatására » veszekedés után a kicsi szavadzsírsav szintje visszament a helyére,
a nagyot viszont befogták a szülők, akinek tovább emelkedett a sz.zs.szintje),
◦ pl. anorexia nervosa » sokszor a gyerek/kamasz a tünethordozó / delegált,
miközben a konfliktus az egész családot, rendszert érinti / sokszor a szülők
konfliktusának szőnyeg alá söprése történik valójában » a házaspárok gyakran
játsszák azt, hogy “nekünk nem lenne semmi bajunk, csak ne lenne ez a beteg
gyerek"
• Lee Combrick - Graham:
◦ tünetvándorlás » a cirkularitást húzza alá; pl. adott egy pszichoszomatikus
beteg, ha gyógyulni kezd adott gyógyszer hatására, vált egy másik
pszichoszomatikus betegségre (pl gyomorfekély » légzési problémák); DE
lehet, hogy ha egy adott beteg javul, egy család másik tagjánál jelennek meg
tünetek (» ily módon a maladaptív egyensúly fentartására törekszik a
rendszer!)
• Az orvos is tagja a rendszernek! (Fontos, hogy a játszmákba ne vonják bele!)
◦ pl. “nem mindegy, hogy az asztmás roham akkor jelentkezik, amikor a
hajószakács pár hazatér (párkapcsolat probléma), vagy amikor elmegy
(szeparációs szorongás)”
◦ Fontos az orvos-beteg kapcsolatban az odafigyelés, a compliance növelése, a
tünetek kialakulásának feltérképezése stb.
• A pszichoszomatikus zavar adaptív is lehet!
• Biopszichoszociális modell és szemlélet (Engel)
• Biopszichoszociális-spirituális szemlélet!
◦ Érdemes rákérdezni, hogy spirituális szempontból hogy van a páciens (pl
pánikbetegek félelme a haláltól » releváns kérdés a spiritualitás); ld. Yalom
könyvek!
Pszichofiziológiai koncepciók
• Pavlov: alapok lerakása, feltétlen-feltételes reflex (McKenzie féle virág » adott
virágporra való allergia esetén ha összehozták az egyén egy művirággal, akkor is
jelentkeztek az allergiás rohamok; majd hipnózisban imagináltatták vele a virágot,
ugyanúgy allergiás rohamok jelentkeztek = kondicionálás!)
• Cannon: erős emocionális ingerek hatása a viszcerális reakciókra. A homeosztázis
fontosságának hangsúlyozása. “Támadj vagy menekülj” válasz leírása, a szimpatikus
IR szerepe a stressz-válaszban.
 • Selye: általános adaptációs szindróma
◦ normálisan 3 fázis:
◦ 1. vészreakció
◦ 2. ellenállás
◦ 3. kimerülés
◦ 4. a HPA tengely szerepe fizikai és emocionális stressz esetén
◦ + Híd a fiziológia és a pszichológia között
Alexitimia
• Sifneos (1973):
◦ alexythima = “nincs szó az érzelemre” (a = fosztóképző, lexis = szó, thymos =
érzelem)
◦ Az érzések nehéz verbalizálása, hiányos szimbolizációs készség. A verbális és a
nem verbális kifejezés egyaránt gátolt. (Az érzelmek megélése is gátolt!)
◦ Emocionális rezonanciára való képtelenség, mely a kommunikációs stílusban
nyilvánul meg. Etiológiában betöltött szerepe kétséges, eredet: gyerekkor,
agyféltekék közti infócsere zavart (funkcionális comissurotomia)
◦ Onnis (családterapeuta) szerint nem személyiségvonás, hanem családi vonás
(megszűri az érzelmek kifejezését, hogy elkerülje a konfliktust - a gátolt érzés
más utat keres, így veszélyesebb)
▪ Vonás vagy állapot? - nem tudjuk
◦ Manapság: fókuszban általánosabban az érzelemszabályozás, s annak szerepe
a betegségekben!

Milyen tényezők hajlamosítanak a pszichoszomatikus betegségekre?

• Személyiségjegyek: inkább másodlagosak, bár az eredeti személyiség befolyásolja a
stresszhez, betegséghez való alkalmazkodást (pl bél-betegek éretlen, dependens,
kényszeres vonásai)
• A stresszválasz szabályozásának jellehógzetességei.
◦ HPA tengely… (…)
• Friedman és Rosenman (1959) (» ezt ma már nem tartjuk igaznak, de néha
tettenérhető)
◦ A B C D típusú személyiségek
◦ A típusú vislkedés: szívkoszorúér betegség gyakoribb;
teljesítménykényszerben vannak, környezet kontrollálhatóságának érzése
fontos; gyakran feladják (tanult tehetetlenség - NA csökkent, szimpatikus
aktivitás nő) » ez az alternálás rossz a koszorúereknek
◦ C típusú: daganatra hajlamosít (haragot nem tudják megélni, elfojtóak)
◦ D típus: mindkét előzőre hajlamosak; negatív érzelmek iránti érzékenység,
megatív önértékelés, szociális gátlás, az érzelemkifejezés elfojtása,
depresszióra való hajlam
◦ Coping mechanizmusok (…)

Pszichoneuroimmunológia
• régi megfigyelés: a lelki állapotnak döntő befolyása van a betegségek iránti
fogékonyságra (nátha, torokfájás)
• Stressz hatására csökkent a celluláris immunválasz, a lleki problémák az
immunrendszert gyengítik. Gyász, izoláció, jelentős stresszhelyzet okozta
 depressziónál a T lymphociták aránya lecsökken. A bal agyfélteke rocsolásánál 150%-
os csökkenést találtak a T immunválaszban. Csökkent lymphicyta proliferációs és NK
aktivitást találtak
• Krónikus stressz HPA tengely túlaktivitást eredményez, ez kedvez bizonyos tumorok
kialakulásának is (ahogy a depressziónak is)
• Tumor:
◦ Nem egységes kórkép
◦ Gyakori C típusú személyiség: magány, pesszimizmus, depresszióra való
hajlam, érzelmi kifejezés hiánya, megfelelési igény
◦ Galénus: a vidám nők nem rákosak
◦ Hippokratesz: depresszió - rák
◦ Onassis
◦ Özvegyek immunvédekezése csökkent
• Meddőség:
◦ örökbefogadás (» pl ha nagyon szeretnék a babát de nem sikerül, nagy a
stressz » örökbefogadást elintézik, és összejön a baba spontán)
◦ Gyerekhalál után - gyász, ne legyen helyettesítés! (Vincent Willem van Gogh)
(» sokszor a meddőség mögött magzat- vagy gyerek elvesztése áll; ha az anya
nem tudja integrálni ezt a traumát, addig sokszor nem tud teherbe esni. Ha
mégis megszületik egy gyerek, az sokszor megkapja az összes megdolgozatlan
érzelmet » “Helyettesítő gyerek”; Dalí is ilyen volt)
• Álterhesség » főleg szépirodalmi példák:
◦ Anna O.
◦ Nem félünk a farkastól c. dráma
◦ Tudor Mária (VIII. Henrik lánya) - Spanyolországi Fülöp (V. Károly fia)
◦ de pl kutyáknál is van álterhesség (ha túl szoros a kapcsolat a gazdival)
A tünettan szimbolikája
• (…)
• IBS, Crohn betegség, gasztrointesztinális tünetcsoportok » introverzió, alexitímia,
kényszeres vonások, perfekcionizmus, asszertivitás-deficit, agresszió kezelési
problémák, hipochondriás hiedelmek, infófeldolgozás torzítása (“nem emészthető”),
adaptív koping stratégiák hiánya, szepar.szorongás, függőségi igény, veszteségek
nehéz feldolgozása stb. (Ezt ma már így nem illik ex cathedra kijelenteni, de van
benne igazság)
◦ ld. Ingmar Bergman (idézet (…) » mobilWC-k neki köszönhetőek!)
• Terápiás lehetőségek
◦ relaxáció, AT, jóga, meditáció sbt.
◦ CBT, sémath.
◦ Dinamikus megközelítések - KIP, módosult tudatállapot (» ezáltal
megközelíthető a preverbális szint!)
◦ képzőművészetterápia
◦ mozgásth.
◦ » komplex és személyreszabott th legyen! + együttműködés a szomatikus
orvosokkal!

EVÉSZAVAROK
 • A pszichoszomatikus betegségek paradigmatikus formájának tartjuk » mindent tud,
amit egy pszichoszomatikus betegség
◦ Nehéz gyógyítani » a nagy külföldi intézmények is csak kb 50%os
hatékonysággal tudnak gyógyítani (de aki már intézménybe kerül, az súlyos
eset általában)
◦ Nehéz statisztikát gyártani belőle (sokféle formája van; adott esetben
tinikorban jelentkezik és spontán elmúlik)
• Az evés a pszichológiai értelemben vett táplálékfelvételi viselkedés: ezt használjuk.
• Az étkezés a szociális rítusokra utal, a táplálkozás túlságosan tág fogalom.
• Két klasszikus forma: anorexia nervosa (AN) és bulimia nervosa (BN) » spektrumban
képzelhetők el!
• Obesitas: sok belgyógyászati vonatkozás, magas prevalencia (hazai adatok szerint
legalább 30%). Ezt is egyre gyakrabban tárgyalják a pszichoszomatikus zavarok között
(bár csak egy része sorolható ide).

Történet - Anorexia nervosa

(an-orexis: vágyak hiánya » az első időkben nehéz betartani, rendes küzdelem, hogy ne
egyenek, utána már egyre könnyebbé válik)
• 13. sz.tól “éhező szentek”, vezeklés és megtisztulás céljából (Sienai Katalin, Margit
hercegnő) » ez nem AN
• 15-17. sz: a koplaló megszállott, vagy boszorkány (boszorkány mérleg!) (1976.
Klingenberg, Németo. - 23 éves lány meghalt, mert “ördögűzéssel kezelték”); cél: az
aszkézis, a szent élet elérése
◦ Nem féltek a kövérségtől! A közös tünetek a tartós koplalás következményei.
• 19.sz.: éhezőművész ffiak (különleges teljesítmény - látványosság, “kenyérkereset”
céljából) » nincs titok, bűntudat (F. Kafka: Éhezőművész c. írása + Kafkának is volt
ilyen időszaka), emiatt nem AN
• 1689.: R. Morton: “ideges felemésztődés” » a soványság patológiai besorolása
• 1873: Laséfue: AN elnevezése (Sir Williwam Gull: elenevzés (u.az) » kié az elsőbbség?)
• 1914.: Simmonds: hypophiser cachexia » organikus háttér, emiatt elmosódott az AN
és az előbbi közti különbség
• 1930: Berkman: 117 beteg megfigyelésével ismét pszichológiai interpretáció
• Freud: melankólia, fejletlen szexualitás (nem közvetlenül írt AN-ról)
• 1960: Hilde Bruch: leírja a testképzavart
• 1980-tól: "biopszichoszociális modell", "integratív terápia"
• 1990-től alcsoportok differenciálódása
• jeles AN-ás életet élő személyek: Erzséber királyné, Lord Byron, Twiggy, Lady Diana,
Goethe, F. Kafka

Történet - Bulimia nervosa

(limos: éhség, boüsz: ökör)
• i.e. 4-5. sz.: Hippokratész - boülimosz (beteges étvágy) - normál étvágy
• Ókori Róma: vomitorium - titok és bűntudat nélkül (nagy kajálások után kiadták az
előzőket, hgoy folytathassák a kajálást)
• Bell: a középkori szentek a böjtök soránidőnként bulimiás vonásokat mutattak (pl Szt.
Veronika éjjelente kisurrant enni-hányni)
• 1979: Russel 30 beteget írt ée
 • 1980: Megjelenik a DSM III rendszerében
• 1995: Van Deth és Vandereycken: dg. kritériumok, terápiás lehetőségek

Epidemológia
• Sokáig úgy vélték, hogy az evészavarok a “3W” betegségei (white western women =
fehér nyugati nők)
◦ Ma: terjednek (főként amerikai) feketék között, nem nyugati országokban (pl
Japán) és ffiakban is
• A nők 10x-50x gyakrabban betegszenek meg.
• Egyes szerzők szerint a nemi különbség 2050-re eltűnik: a karcsúságideál szerepe
terjed a ffiak között is.
• Fokozott kockázatú populációk: diákok (főleg egyetemisták, főleg ha nagy a
teljesítménynyomás), a karcsúság követelményének kitett csoportok (pl táncosok,
manökenek, atléták, tornászok, zsokék - esztétikai szempont vagy eredmények
miatt), diabetes mellitusban szenvedők (1-es típusú cukorbetegség; sokszor a
nehezen beállítható cukor komorbid az AN-val), ffiakban a homoszexuálisok.
• Tizenévesekben a leggyakoribb betegségek:
◦ obesitas
◦ asthma bronchiale
◦ AN
◦ » Mindhárom pszichoszomatikus zavar!
• Pontprevalencia…
◦ (…)
• Betegségkezdet: az AN 12-18 éves korban, a BN 17-25 éves korban kezdődik
◦ Sokszor kamaszkori gömbölyödéssel kezdődik » diétázni kezd a jány » ebből
lesz AN, majd ebből BN
• Az evészavarok gyakorisága nő, emellett látszólagos morbiditás-növekedés is van:
egyre több beteg jelentkezik kezelésre
• Rejtett zavarokról van szó: a BN-sok 80%-a nem kap kezelést! (AN is sokáig tudja
rejtegetni, de ott hamarabb kiderül mint az AN-nél)

Biológiai tényezők
• Genetika (» Családi halmozódás gyakran előfordul; nehéz szétválasztani, hogy
szociális faktorok vagy genetika-e inkább » multifaktoros betegség!)
• Stabilizációs pont, hipotézis
• hypothalamus
• Liposztatikus szabályozás (Leptin 1993 óta ismert » ha nincs zsírsejt, nincs leptin sem)
• Glükosztatiszuk szabályozás (…)
• neurotranszmitterek
• neuropeptidek

Szociokultúrális tényezők
• Média szerepe (pro és kontra is; pl Pink videoklippje az evészavarok ellen)
• Barbie baba (irreális testalkat miatt)
• Modellszemélyiségek
• Teljesítménykényszer (= stresszhatás)
Pszichológiai tényezők
• Pszichoanalitikus elméletek: orális és anális regresszió, kényszeres, perfekcionista
személyiség. Patológiás anya-gy. kapcsolat, kötődési problémák. Szexualitás, felnőtt
női identitás hárítása (gyakori a szexuális abúzus!)
◦ pl. Orális megtermékenyítés, mint fantázia (terhes nő BN múlttal: hogy került
bele a gyerek?)
• Családdinamikai modell: autonómia harc, szülőktől való leválási képtelenség. Kontroll
probléma. A családokra jellemző (Minuchin): összemosottság, túlvédés, rigiditás, a
gyermek bevonása a szülői konfliktusba.
◦ Kétfelé oszthatók a fiatal lányok eszempontból:
◦ A) autonómia harc van előtérben, a saját határaim meghúzása (a felnőtté
válás időszakában alakul ki) - háttérben túlkontrolláló, bezáró család, ahol
képtelenség a saját akaratukat érvényesíteni, így a leválás is nehezített. Szülők
mindent kontrollálnak, így az étkezés lesz az egyetlen, amibe nem tudnak
beleszólni.
◦ B) a szexualitás, a felnőtt női identitás hárítása; ebbe is beleszűrődik a
családdinamika. Feministák: ezek a lányok serdülőként azt látják, hogy az anya
3 dolgot csinál egyszerre (háztartás, gyerek, munka stb.) » visszafejlesztik
magukat gyerekké, meg akarnak rekedni egy gyermeki státuszban. A
szexualitás hárítása miatt gyakran feltárható szexuális traumatizáció a
múltban.
• (Feminista modell: A hagyományos női szerep elleni lázadás)

(Rajzoltatás: Én magam. / Anya gyermekével.)

Klinikai tünetek
• Anorexia Nervosa
◦ Alaptünetek: súlyhiány, súlyfóbia, testképzavar, amenorrhoea
◦ Súlyhiány: legalább 15%-os; VAGY BMI 18 alatti, de ha már 17 alatti, nagyon
gyanús
◦ A normális testsőly gyakran használt mutatója a testtömeg index (…)
◦ Súlyfóbia: az elhízástól való félelem súlyos soványság esetén is
◦ Testképzavar: a betegek önpercepciója torzult, kövérnek tartják magukat.
Mások alakját azonban jól meg tudják ítélni, a testképzavar csak a saját testre
vonatkozik
▪ régi és mostani képek nézegetése a th-ban
▪ videókonfrontáció = alsóneműben levideózzák őket, bemutatják » ha
rájönnek, hogy “hú tényleg sovány vagyok”, az th szempontjából már
jó prognosztikai jel
◦ Amenorrhea: bizonyos testsúlyhiány mellett szinte automatikus. A javulás
fáziásban a testsúly visszanyerése nem jár azonnal a menzesz visszatértével.
▪ primer amenorrhea: nem is jön meg a menzesz, mert korábban indul a
betegségben
▪ secunder a.: elmarad, ami már megvolt (menzesz)
▪ nem jó gyógyszerrel elindítani a menzeszt, mert úgy nem
felhasználható th-san;
 ◦ Személyiség: perfekcionizmus, teljesítmény-orientáció, túlkontrolláltság
kényszeresség, dac, depresszió. Kerülik az érzelmeket, a szexualitást is (ehhez
a hormonháztartás megváltozása is hozzásegít). Betegségbelátás nincs. Az
evés visszautasítása a családon belüli manipuláció formája lesz.
◦ Édes-sós bulímia. Ízérzés zavar.
◦ Száraz, lanugóval fedett bőr, hajhullás. (Hosszú AN után)
◦ Bradycardia, alacsony vérnyomás, lassult vitális funkciók
◦ Osteoporosis, hormonzavarok, emésztési zavarok, obstipatio
◦ (…)
◦ Restriktív (sokat mozog) és purgáló (hányás, széklethajtás, vízhajtás + mozgás)
típus
• Bulimia Nervosa
◦ Alaptünetek: falásrohamok, testsúlycsökkentő manipulációk (önhánytatás,
hashajtó, vízhajtó), aggodalmaskodás a testúly és alak miatt, valamint a
tünetek bizonyos gyakorisága (legalább heti 2 falásroham)
◦ A BN minden tápláltsági állapotban megjelenhet
◦ Falásrohamok:
▪ Rövid időtartam alatt akár 50.000 kcal
▪ Kontrollvesztés érzése
▪ Titokban zajlik
▪ Szénhidrát-preferencia jellemzi
▪ Naponta többször is jelentkezhet
▪ Néha éjszaka jelentkeznek (“transz állapot”) » nappal minden oké,
éjjel zarándokolnak a konyha felé - "mintha félálomban lett volna”
(érdekesség, hogy hipnábilisebbek is!)
◦ Extrém mértékűek lehetnek: naponta 10-20 önhánytatás
◦ A fogak belső felszínén a gyomorsav miatt zománchiány alakulhat ki
◦ Kálium és egyéb ionvesztés: élet
◦ (…)
◦ Purgáló és nem purgáló típus
• Multiimpluzív bulimia/anorexia
◦ Elterjedése az utóbbi évekre tehető
◦ Jellemzője az impulzuskontroll társuló zavara: alkoholizálás, drogfogyasztás,
öndestrukció (sokféle ok! Pl szuicid késztetettség; feszültséglevezetés;
prepszichotikus állapotban így éli meg az énhatárait stb.), szexuális
gátlástalanság, lopás stb.
◦ Borderline személyiségzavar talaján áll!
• Disszociációs mechanizmus is sokszor megjelenik az evészavarosoknál » ezt ki lehet
használni th-ban: pl “szövetkezünk vele az anorexiás énje ellen”
• Más kapcsolódó zavarok:
◦ Túlevéses zavar, vagy knéyszerevés (binge eating disorder)
◦ Falásrohamok - súlycsökkentő manipulációk nélkül
◦ A betegek általában túlsúlyosak
◦ Egyéb, gyermekkori evészavarok
◦ Pica, rumináció, pszichogén hányás, szelektív evés stb. (Állatkísérletes
modellek)
◦ Izomdiszmorfia (Machismo nervosa)
 ▪ Pope ésmtsai, 1993: az inverz anorexia nervosa leírása » későbbi név:
izomdiszformia
▪ Ebben a testképzavar fordított - az izmos, általában anabolikus
szteroidot szedő testépítő ffi túlságosan soványnak tartja magát
▪ (…)
◦ "Testépítő típusú evészavar"
◦ Testedzés (…)

Pszichoth-s lehetőségek
• Jó kapcsolat » jó compliance! Bizalom kiépítése!
• Viselkedésth-k: a maladaptív viselkedés módosítása tanulási mechanizmusok útján (pl
in vivo expozíciók)
• Kognitív th-k: (…)
• (…)
• Hipnózis
• Pszichodinamikus (feltáró): a tünetekkel összefüggő konfliktusok… (…)
• (…)

• + minden más betegséggel komorbid lehet az evészavar!

• + Gyógyszeres th. nincs AN-ban! BN-nél antidepresszívumok néha segítenek

Eset
• fiatal lány
• Érettségi előtt került th-ba, év eleji időszak » érettségi után külföldre akart menni
tanulni
• Orvos szülők
• Lefogyott a lányka » ezt nem vették észre a szülők
• Úgy derült ki a betegsége, hogy összeesett a suliban » iskolaorvos vette észre, hogy
30-valahány kg
• Rövid haj, "nadrágos kisfiú”-nak nézett ki az elején
• 1. interjú 2 ülésben történt meg » depressziós volt a lány, szuicid fantáziái is voltak
◦ 2. Alkalomra falcolással jött » szuicid gondolatok is jelen voltak
◦ Ambuláns kezelés nem volt vállalható » osztályos kezelés helyette (Túry
osztálya Miskolcon) 2 hónapig (csoportth, egyéni th., családkonzultáció) »
testileg kicsit regenerálódott (normál súlyhatár alja), ezután ambulánsan
lehetett vinni
• “Az étkezés az ő felelőssége; a cél, hogy gyarapodjon hetente fél kg-ot”
◦ Segítség volt, hogy ki akart menni külföldre és h nem akart visszamenni
Miskolcra
◦ hetente 2x jött (idő rövidsége miatt)
• KIP Imagináció » ezt kedvelte
• Család: anyai nagymama + bátyj (aki elment) + szülők
◦ anya és nagymama között sok feszültség; nagyi domináns személyiség,
leuralta a családot; manipulálta apát is
◦ régi emlék: nagymamára kellett vigyázni (lábtörés) a családi utazás miatt
• (…)
• Spontán korregresszió = hipnózisban (?)