teljesítés:

utolsó órán zh
javítás: utána követő héten ugyan ilyenkor
csak 2 alkalom összesen
kötelező irodalom + előadás anyaga + szakirodalmak
kötelező olvasmány: tematikában első kettő
Kapitány – Fövény érdemes megvennni
2 fontos téma:
addikciók
szenvedélybetegségek
melyik volt előbb? addikció vagy személyiségváltozás
addikció általában öngyógyítási szándékkal kezdődik
szerhasználat előfordulási gyakoriság korral csökken
alkoholizmus: máj állapotából régen (Jallonet index)
de más is okozhat zsírmájat
krízisállapotok (öngyilkossági, gyász)

Klinikai pszichológia
alkalmazott terület
tudomány
elmélet
gyakorlat
21. században már önálló képzési terület
rokon területek: neuro, egészség, tanácsadás, orvosi területek

3 lábú szék metafora

Klinikai pszichológia = 3 lábú szék
lábak:
pszichopatológia
pszichodiagnosztika
pszichoterápia
patológiás működések
nem kategorikus
dimenzionalitás

Szemléletek
kognitív behaviorista
kísérleti
interperszonális
dinamikus
integratív / eklektikus

pszichoanalízis = több száz óra

saját élmény kb 200
+ alkalmazott

Történeti Bevezetés
Dánia, Svédország
„Eber Papirus” = legrégebbi orvosi dokumentum
trepanáció
dühöngő szellemeknek utat nyitottak
USA-ban mai napig bevett szokás (pl krónikus depresszív betegeknél)
Kp.kor: Niceai zsinat (525)
kórházak létesítése
ördög/démon megszállta az embereket – betegek lettek
ördögűzés, exorcizmus
boszorkányüldözések kora
inkvizíció
1300- 1400 as évek első elmekórházak Európában (börtönök átalakítása)
Napóleon: első országos tébolydahálózat kiépítése
19. század: első Magyar elmekórházak
Pszichiátria klasszikusai:
Ph. Pinel:
francia
leveteti a láncokat elmebetegekről
betegeket gyógyítani kell, nem elzárni
Kraepelin:
német
első nagy nozológiai rendszer kidolgozása
Kahlbaum+ Haecker

20. század közepéig nincs orvosoknak eszköze mentális betegségek gyógyítására

kusztodiális irányzat (örző-védő) reneszánsza
sokkterápiák

2. vh után megjelennek első hatásos gyógyszerek

skizofrénia, depresszió, szorongásos zavarokra
• Wundt – tudományos pszichológia
• Wittmer – klinikai pszichológiai intézet létrehozása
o folyóirat: The Psychological Clinic
• Adler 1919 Európa
• 1940 világháború
o PTSD
o lelki zavarok ellátása

Magyarországon
• gyógypedagógiai főiskolában tanítják először
• Mérei Ferenc pszichodiagnosztikai laboratóriuma (1964-2007)
o OPNI
▪ ma Hűvösvölgy
• Mária Béla
o modern gyógyszerek és diagnosztikai terápiás módszerek alkalmazása
• modernizációs hullám
o pszichoterápiás ambulanciát és sürgősségit hoznak létre
o betegek szabad mozgása (ambulancia)
o zárt osztály (srügősségi ellátás)

Feladatok
• diagnosztika
• mérés
• kezelési tervek + kezelés
o kezelés kiválasztása:
▪ empirikus bizonyítékok alapján
▪ klinikai gyakorlati tapasztalatok alapján
▪ páciens egyéni sajátosságait figyelembe véve
• preferencia, értékend
• preventív konzultációs beavatkozások
• egyéni / csoportos terápia
• 4D
 o distressz
o deviancia
o diszfunkcionalitás
o danger

Konkrét feladatok:
• szorongásos zavarok kezelése
o énidegen tünetek
o szeretnének megszabadulni tőle
o enyhe de kellemetlen tünetek (testi/vegetatív)
• alkalmazkodási nehézségek, személyiségzavarok
o deviancia = átlagostól való eltérés
o nem tartják magukat betegeknek
o nem miattuk mások, hanem a külvilág miatt
o bűnözői magatartásokat mutathatnak
• egészség károsító /kockáztató magatartásmódok
o társadalmi meghatározottság
o pl dohányzás
• közvetlen veszélyeztető állapotok
o ön és közveszély
▪ önveszélyesség csak élethelyzetekben jelenik meg
▪ nem áll fent folyamatosan
o kevesebb mint másik csoportok

Pszichoterápia
• támogató terápia
o pszichés támogatás
• feltáró terápia
o személyiség strukturáltsága jó
o jól funkcionáló emberek
▪ intellektuálisan és társasan is
infrastrukturális feltételek
• kórterem
• közösségi terek
• művészetterápiás terek
• csoportszoba

Terápiák
• pszichés támogatás
• pszichoedukáció
• krízis intervenció
• sürgősségi gyógykezelés
▪ tudatzavar (delírium)
• szedatívumok, szerhasználat, anyagcserezavar, organikus
zavarok esetén
▪ pszichotikus állapot
• realitás elvesztése, de nem zavart
• organizált, de téveszmés viselkedés
o paranoia, USA lövöldözés = ámokfutás, katatónia,
• gátolt, nyugtalan magatartás
▪ heteroagresszív viselkedés
• drog hatása alatt + személyiségzavar = krízishelyzet
• akár öngyilkosság
• antiszociális személyiségzavar
▪ súlyosan önkárosító viselkedés
• A pszichiátriai megbetegedések élethossz prevalenciája 32,2% (+16% alkohol és
drogbeteg)
• A hagyományos nagy elmegyógyintézetek:
o Stigmatizálnak
o Patologizálnak
o Centralizálnak
• Közösségi pszichiátriai alapokon lenne szükség ellátásra
o out-patient service=receptfelírás
• Járóbeteg ellátás
o Gondozóhálózat: krízisintervenció, pszichiátriai, mentálhigiénés feladatok
o Önsegítő és családsegítő hálózatok, integrált családvédelem
o Nappali szanatórium
o Elmeszociális járóbeteg foglalkoztatás szociális ellátás jelleggel
• Pszichiátriai rehabilitáció története
o 50-es évek környékén fővárosi otthonok kitelepítése - laktanyák,
gyárépületek, kastélyok átalakítása
▪ Intapuszta (1952), Szentgotthárd
o Munkaterápiás intézmények krónikus betegek számára
o Rendszerváltás környékén modernebb + kisebb rehabilitációs intézmények
▪ Pszichiátriai rehabilitáció, pszichoterápia
▪ Drog- és alkohol rehabilitáció
• A pszichiátriai gondozás
o gondozás a szomatikus, pszichés és szociális egyensúly visszaállítására és
folyamatos fenntartására való törekvés
o Betegség gyógyítása utáni folyamatos ellenőrzés, szinten tartás
o Beteg életében egy biztos pont
o Gondozás, mentális gondozás:
▪ Pszichoedukáció
▪ Korai figyelmeztető tünetek
▪ Stresszkezelés
▪ Agressziókezelés
▪ Gyógyszer-compliance segítése
▪ Speciális technikák (pl. alvási problémák kezelése)
 ▪ Csoportmunka
• WHO alapfogalmak
o Károsodás
o Rokkantság / fogyatékosság
o Hátrányos helyzet: mentális betegségek előszobája lehet
• Fekvőbeteg ellátás:
o Felvételes (akut) osztályok
o Gyógyító osztályok: rehabilitációs, krónikus
o Legsúlyosabb pszichiátriai betegségek krónikus lefolyásúak aktív
szakaszokkal - sokféle színes tünet
• A szkizofrénia lefolyása:
o Prodromális szakasz: funkcionálás minősége, teljesítmény csökken,
szociálisan visszavonul, gondolkodás, beszéd megváltozik
o Aktív szakasz: stresszhez köthető az aktív tünetek megjelenése
o Remisszió: gyógyulás függ a premorbid személyiség funkcionilatásától
o Reziduális szakasz: maradványtünetek, prodromális fázisra emlékeztető
tünetek
• A szociálpszichiátria védelmi rendszere:
o Átmeneti intézmények: nappali kórház, éjszakai szanatórium
▪ Gondozó jelleg
▪ Panzió rendszer
▪ Foglalkoztató rendszer
▪ Kiegészítő intézmények: védő munkahely, védett szállás, bérlemény ○
Elmeszociális intézményrendszer: átmeneti vagy krónikus ellátás
• Pszichiátriai gondozókban végzett munka:
o Alapterápiák:
▪ Szupportív
▪ Konzultáció
▪ Csoportmódszerek
▪ Krízisintervenciók
• A mentálhigiénés szemlélet:
o Célja az egyén felkészítése a hatékony, egészséges, önálló és / vagy családi
életvitelre
 ▪ 1. Elsődleges prevenció: kóros folyamatok megszüntetése vagy
elindulásának megakadályozása
▪ 2. Másodlagos prevenció: kórfolyamatot minél korábbi sátdiumban
megállítani
▪ 3. Harmadlagos prevenció: elszenvedett kórkép további károsító
hatásainak csökkentése
• Rehabilitáció=harmadlagos prevenció
• Rehabilitáció feladata:
o Személyiségben bekövetkezett:
▪ Rombolás mértékének felmérése
▪ Személyiség visszaépítése az eredeti vagy a lehető legmagasabb
szintre ○ Ha lehet az eredetinél is jobbra
o Szereplői
▪ Szakemberek teamje
▪ Segítő család
▪ Társadalom- és intézményrendszerek (egészségügy, közösségek, civil
szervezetek)
▪ Modern szemlélet: olyan módszerek, amikben a beteg maga is részt
vehet
• A pszichiátriai rehabilitációs osztály:
o Önálló életvezetésre való képesség elérése
o Munkaképesség teljes vagy részleges visszaállítása
o Rokkantság vagy defektusállapotok megelőzése
o Szociális rehabilitáció fontossága
• A pszichoszociális rehabilitáció kezdete:
o A beteg normális esetben családból / munkahelyről jön és oda tér vissza
o Bekerülés előtt fontos felmérni:
▪ Családi és társas helyzet, életstílus
▪ Munkahelyi viszonyok, stresszorok
▪ Szabadidő eltöltése
▪ Egyéb környezeti hatások
 o Módszerei:
▪ Leghatékonyabb, ha közösségben végzik:
▪ Egyéni terápiákat
▪ Csoportterápiákkal kombinálva
▪ Közösségi életet facilitálva
▪ A családot bevonva, ha lehet
o Eszközei:
▪ Gyógyszeres
▪ Szociális készséges tréningje az önálló élethez
▪ Foglalkoztatási rehabilitáció
o Feltételei:
▪ Gazdasági
▪ Személyi: sokféle szakember biztosítása
▪ Tárgyi feltételek: egyéni, csoportos, kreatív terek és eszközök
o Alapelvei:
▪ Zárt rehabilitációs lánc elve: összes résztvevő szoros láncolata a
monitorozásban
• Pszichoedukáció szükségessége:
o Célja: ismertetni a tüneteket és a súlyosbodás jeleit
o Pontos tájékoztatás
o Kezelésekkel való együttműködés (compliance) elősegítése
o Kezelést végző szakemberek munkájának segítése
o Eredménye:
▪ Betegség elfogadása
▪ Relapszusprevenció

A pszichiátria intézményrendszere

• Feladatok: elkü lö níté s (szegregá ció ) – megő rzé s (kusztodiá lis funkció )
– gyó gyítá s – reintegrá ció
• Ø Té bolydá k – pszichiá triai osztá lyok
(zárt, open door, fé lintenzív, pl. ABC pé csi klinika)
• Ø Specializá lt osztá lyok (addiktoló giai, neuró zis v. pszichoterá piá s, krízis-intervenció s,
gyermek- serdü lő , pszichoszomatikus, kró nikus osztá lyok)
• Ø Rehabilitá ció s inté zetek
• Ø Elmeszociá lis otthonok

Járóbeteg-ellátó intézmények

ØKó rhá zi szakambulanciá k

ØPszichiá triai gondozó inté zetek

Ø Speciá lis gondozó k (alkohol, drog, gyermekpszichiá tria)

ØMagá norvosi rendelé s

Ø Liaison-pszichiá tria
ØÚ j típusú szolgá latok – kö zö ssé gi pszichiá tria

Csapat / team munka

pszichiá ter,

Øklinikai pszicholó gus,

Øpszichiá triai á poló ,

Øgyó gyfoglalkoztató ,

Øgyó gytorná sz, Øszociá lis munká s,

Øö nké ntes segítő k, ö nsegítő csoportok, é rdekvé delmi egyesü letek bevoná sá val

Trendek az utóbbi évtizedekben

ØNeuroló giá tó l nehé z ö ná lló sodá s (ld. GYIG)

ØSzociá l- vs. bioló giai-pszichiá tria

ØDeinstitucionalizá ció = a csú cs 40/tízezer á gyszá mró l Mo.-n 10-

re csö kkentetté k (WHO ajá nlá s: 15)

ØFelté tel: intermedier struktú rá k kié píté se

ØUtá na kö zö ssé gi (community) pszichiá tria LENNE

Átmeneti („félúti”) intézmények

ØNappali kó rhá z

ØÉ jjeli szanató rium

ØVé dett munkahely

 ØVé dett otthon (rehabilitá ció s laká s, betegek lakó kö zö ssé ge)

Miért is van szükség pszichodiagnosztikai eljárásokra?

™Dö nté sek az alá bbi terü leteken: - Kivá lasztá s, alkalmassá g
™Ezen felü l:

Egé szsé g – betegsé g

- Intuitivitá s objektivizá lá sa

- Tudomá nyos alapok
- Idő - & kö ltsé grá fordítá s optimalizá lá sa

A klinikai diagnosztika

ØTesztelé s (felvé tel & é rté kelé s)

Ø+ vá lasz specifikus (klinikai) ké rdé sekre

ØEhhez sokféle módszert kell ismernie é s integrá lnia az ezekbő l szá rmazó adatokat

ØVé gü l dö nteni a szemé lyrő l (kontextus!), miké nt mű kö dik kü lö nfé le élethelyzetekbe
n

ØPszichometrista (diagnoszta?) (BA csak 1-2

Øspec. problé má ra kiké pezve /MA/szakpsz

2. A KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZEREPE A PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYON

A klinikai szakpszicholó gia

rövid története

• Ø 1896 Pennsylvania
egyetem: Lighter Witmer (szinté n Wundt tanítvá ny) Klin. Pszich. Inté zet: magatartá s-
zavaros gyermekek szü lei szá má ra konzultá ció
• Ø + The Psychological Clinic folyó irat
• Ø 1914-ben má r 26 hasonló klinika az USA-ban
• Ø Euró pa: 1919 Bé cs: Adler hasonló szolgá latot szervez
• Ø Eü .: 1940-es é vektő l szinté n a vilá ghá ború (PTSD) kö vetkezté ben szaporodó lelki
zavarok ellá tá sá ra

A klinikai szakpszicholó gia hazai története

 XX. Szd. első felé ben csak a Gyó gypedagó giai fő iskolá n volt szervezett ellá tá s é s kutatá s

ØNé há ny pioneer 1-1 kó rhá zban

Ø1964 OPNI (Lipó t): Mé rei Ferenc vezette

pszichodiagnosztikai laborató rium (2007 12.31.-ig)

ØSzakké pzé s 1981 ó ta (OTE), mai forma 1995 ó ta Ø1994 Klinikai Pszicholó giai Tanszé k

Az áttörés az OPNI-ban

Mária Béla (1957-1972) A neuroleptikumok majd

a thymoleptikumok é s anxiolitikumokmellett
a modern pszichodiagnosztikai pszichoterápiás és szocioterápiás eljá rá sok is
fokozatosan bevezeté sre kerü ltek

A modernizációs hullám

• A 80-as é vek kö zepé tő l ú jabb modernizá ció s hullá m indult
az inté zet é leté ben: koeduká ltosztá lyok jö ttek lé tre, s
ezzel egyidő ben megszű ntek a zá rt osztá lyok, eltű ntek a kó rtermekbő l a há ló s á gyak
• A betegek szabadon mozoghattak, birtokba vehetté k az egé sz é pü letet.
Ezzel pá rhuzamosan -
az orszá gban első ké nt - pszichoterápiás ambulanciát hoztak lé tre,
ahol beutaló né lkü l az orszá g egé sz terü leté rő l fogadtá k a betegeket, s ahol
az alkalmazható terá piá k szé les ská lá já bó l vá lasztottá k ki
a pá ciensnek legmegfelelő bbet

A klinikai pszicholó gia feladatai

A sü rgő ssé gi / osztályos

é s ambuláns ellá tá s terü leté n magá ba foglalja: Ødiagnosztikai, mé ré si
Økezelé si tervekre é s kezelé sekre
Øpreventív é s konzultá ció s beavatkozá sokat Øegyé ni é s csoportos formá kban (APA
1991)

A klinikai pszicholó gus

konkrét feladatai (4D)

A klinikai gyakorlaton é s kutatá si feladatokon tú l a

• pszicholó giai distressz (szorongá sos zavarok)
• alkalmazkodá si nehé zsé gek (szemé lyisé gzavarok, devianciák)
• kö zvetlen veszé lyeztető á llapotokkal (danger) kapcsolatos
• mérési (dg)
• gyógyító
• prevenciós
• és rehabilitációs tevé kenysé gek (CPA 1996)

A kezelés kiválasztása

- A hozzá fé rhető empirikus bizonyítékok

- a klinikai (gyakorlati) tapasztalatok
- a pá ciens egyéni sajátosságai, kö rü lmé nyei, preferenciái és értékrendje alapjá n
o idiografikusan a bizonyíté kokon alapuló gyakorlat
szerinti legoptimálisabbellá tá st kell vá lasztani (Evidence Based Medicine)

A pszichiátriai osztály

Alapvető infrastruktú rá lis felté telek:

- vizsgá ló helysé gek megfelelő eszkö zö kkel

- mű vé szetterá piá s helysé gek é s eszkö zö k
- csoportszobá k
- kö zö ssé gi terek

A szakmai stáb felépítése

- Pszichiá terek
- pszicholó gusok
- szaká poló k
- szociá lis munká sok
- mű vé szetterapeutá k
- szocioterapeutá k
- mentá lhigié nikus szakemberek

Alapterápiák

Gyó gyszeres kezelé s (orvosok)mellett

- psziché s tá mogatá s
- pszichoeduká ció
- krízisintervenció

Zárt (akut) osztályok

• Sü rgő ssé gi gyó gykezelé s kö zvetlen veszé lyeztető á llapot eseté n a beteg
akarata ellené reis
• Sajá t maga vagy má sok é leté re,
testi é psé gé re vagy egé szsé gé re közvetlen és súlyosveszélyt jelent
• Tudatzavar, első vagy akut pszichotikus á llapot, heteroagresszív, sú lyosan gá tolt vagy
nyugtalan magatartá s, ö ngyilkossá gi veszé ly, sú lyos drog á ltali befolyá soltsá g,
nem tisztá zott eredetű magatartá szavarok, mentő k beszá llítjá k
• Ezt 72 ó rá n belü l bíró i szemle ellenő rzi

A sürgősségi gyógykezelés

• Tudatzavar (delírium) leggyakoribb okai: szedtívumok,

alkohol, ká bító szerek (mé rgezé s/ visszaé lé s / megvonás)

vagy organikus zavarok (lá z, anyagcserezavarok is)

• Első vagy akut pszichotikus á llapot, sú lyosan gá tolt vagy nyugtalan magatartá s okai:
hangulatzavar: má nia, depresszió , szkizofré nia: katató nia, paranoia (pl. á mok)
• Heteroagresszív viselkedé s há tteré ben a
fentieken tú l sú lyos drog á ltali befolyá soltsá gszemélyiségzavarokkal tá rsulva
• Ö ngyilkossá gi veszé ly: krízisá llapot vs. Depresszió , remé nytelensé g (idő sek, sú lyosszoma
tikus betegek)

(Szorongá sos /pl. pá nik/ roham eseté n megnyugtatá s is elé g)

Nyílt osztályok

• Ö nké nt vá llalt kezelé sek olyan esetekben, amikor az ambulá ns ellá tá s nem elegendő
• Szenvedé sü k olyan mé rté kű , ami a mindennapi é letü ket má r erő sen akadá lyozza (DSM)
• Nagyfokú szorongá s, feszü ltsé g, hangulati vagy koncentrá ció s zavarok, sú lyosalvá szavar
• Szakrendelé sek vagy há ziorvos utalja ő ket be kö zö s megegyezé s alapjá n

Speciális esetek

• Gyermekkorbó l má r kinő tt, de 18 é leté vü ket mé g el

nem é rt fiatalok sú lyosanveszé lyeztető á llapotban
• Egyes nagy pszichiá triai kó rké pek má r 16 é ves kor kö rnyé ké n is jelentkezhetnek
• Az ilyen betegek a gyermek osztá lyokon traumá t okozhatnak a
kisebbeknek, mikö zbenazok a rendszerek nincsenek felké szü lve rá juk
• Demens betegek szá mos belgyó gyá szati é s mozgá sszervi panasszal

Betegvezeté s

• Nyomon kö vetni, milyen kezelé seken vesz ré szt a pá ciens é s hogyan halad
a gyó gyulá sa: betegvezeté s (pszichiá ter is felü gyelheti)
• Terá piá kra szocializá lá s (vs.
szomatikus osztá lyokra jellemző passzívval szemben aktívrészvétel)
• Motivá lni a közös hozzá já rulá st a terá piá khoz
• Csoportos é s egyé b terá piá kkal szembeni ellenállások kezelése

A klinikai pszicholó gus mindennapi feladatai

Alapterá piá k:

- Gyó gyszeres terá pia tá mogatá sa Ø Psziché s tá mogatá s

- Szupportív terá pia
- Krízisintervenció
- Konzultá ció , csalá dkonzultá ció
- Csoportterá piá k
o Általában pszichológusok vezetik
▪ Nagycsoport (ha jelen van, akkor á lt. orvos vezeti)
▪ Tematikus csoportok
▪ Pszichoeduká ció s csoportok
▪ Problé mamegoldó csoportok
o Már inkább rehabilitációs osztályokra valók:
▪ Relaxá ció s csoportok
▪ Kreatív csoportok
▪ É rzelemszabá lyozá si, mentalizá ció s tré ningek
+ (Szakpszichoterá piá k)

Pszichodiagnosztika

- A pszichiá terek első sorban a pszichopatológiai tudásukra tá maszkodnak,

klinikai interjú kat vagy a tü netbecslő ská lá kat vesznek fel
- Egydimenzió s ké rdő íveket is alkalmazhatnak ha annak van cut pointja (pl.
Beck Depr. Inv., BDI)

Klinikai szakpszichológusi kompetenciák

- Tö bbdimenzió s ké rdő ívek é s projektív tesztek

- Differenciá l diagnosztika
- A szemé lyisé g szervező dé sé nek é s mű kö dé si jellemző inek feltá rá sa is (modellreakció k)

Egyéb feladatok

- Viziteken ré szvé tel (betegek megismeré se, referá lá s) Ø Ü lő vizitek, megbeszé lé sek
- Team karbantartá s (burnout megelő zé s)

Oktatási célzattal:

- Esetmegbeszé lé sek , Bá lint csoportok

- egyéni v. csoportos szupervíziók
- Referá ló k, szeminá riumok (elmé leti ké pzé s)

A mentálhigiéné fő területei

A mentá lhigié né s prevenció cé lja az egyé n felké szíté se a haté kony, egé szsé ges é letvitelr
e:

1. Első dleges prevenció : a kó ros folyamatok elindulá sá t akadá lyozza vagy szü nteti meg.
2. Má sodlagos prevenció :
a má r elindult kó rfolyamatot igyekszik miné l korá bbistá diumban, miné l gyorsabban é s
haté konyabban megá llítani.
3. Harmadlagos prevenció : cé lja az
elszenvedett kó rké p tová bbi ká rosító hatá sainak, kö vetkezmé nyeinek csö kkenté se (pl r
ehabok é s á tmeneti inté zmé nyek, csalá diintervenció k).

A krízis, a krízishelyzet és az

öngyilkosság

A modern lelki egé szsé gvé delem sokat nyert

a krízis fogalmá val (Caplan , 1964). Termé szetesugyanis, hogy az egé szsé ges lelkű
ember is kerü lhet az é let viszontagsá gai folyamá n olyan megterhelő , nehé z helyzetbe,
mellyel nem tud megbirkó zni. A szemé lyisé g erő i vé dekeznek, de
ha energiá i kimerü lnek,
az egyensú ly elvé sz é s á tmenetileg kó ros tü netek lé phetnek fel. Megkü lö nbö ztetü nk é let
 esemé nyeket, melyek megterhelő ek ugyan,
de á ltalá ban elő relá tható ak: kö rnyezetvá ltozá s, vá lá s, bíró sá gi tá rgyalá sok stb. Má sfelő l
vá ratlan, ki nem szá mítható "traumatikus" tö rté né seket, amelyek
az egyé nt ugyancsak krízishelyzetbe hozzá k. Termé szetesen a ké tfajta megterhelé s az é
letben nem mindig egyé rtelmű , pl. "sima" bíró sá gitá rgyalá s is
okozhat vá ratlan megrendü lé st, vagy
a vá lá sok is legtö bbszö r elé g nagy megterhelé sekkel já rnak. Egyeseknek
a vizsgá ik - krízishelyzetekkel - szorongá ssal já rhatnak.

A krízisben é szlelt tü netek - a krízisreakció megnyilvá nulá sai -

lehetnek Ølelkiek - szorongá s, lehangoltsá g, izgatottsá g
Øvagy testiek (illetve testiek is) szívpanaszok, gyomor-
bé lpanaszok, remegé s, izzadá s stb.

Preszuicidális szindróma

(Ringel 1949 : 745 megmentett ö ngyilkossal ké szített interjú ú alapjá n)

• Dinamikus beszű kü lé s (lehető sé gekben, kapcsolatokban,

affektusokban, asszociá ció kban, viselkedé sben, elhá rítá sokban)
• Gá tolt é s sajá t szemé lyre irá nyított agresszió (merev
felettes é n vagy szociá listá mogatá s é s levezeté s hiá nya kü lö n veszé ly)
• Szuicid fantá ziá k (á tvillanó gondolattó l a ké nyszeres ruminá ció ig)

A szuicidium általában három szakaszban fejlődik ki

- Az első ben a felmerü lő problé má kkal, konfliktusokkal szemben

megjelennek kiú tké nt a kü lö nfé le ö npusztító gondolatok, megoldá sok
- A má sodikban a szuicid é s az ö nfenntartó tendenciá k kö zö tt harc zajlik. Ezt
ambivalens é rzelmi á llapot jellemzi. Ekkor szoktá k kifejezni a halá lra való ké szsé get,
az ö ngyilkossá gi szá ndé kot. Az ilyenkor tö rté nő jelzé seket mint segé lyké ré st foghatjuk
fel.
- A harmadik szakaszban tö rté nik az elhatá rozá s, ezt jellemzi a "vihar elő tti csend"
- Termé szetesen a há rom perió dus szemé lyisé gtő l, alapbetegsé gtő l fü ggő en kü lö nbö ző tem
pó ban zajlik le

Krízisintervenció
•A
fellazult szemé lyisé g kü lö nö sen fogé kony a mé lyebb kapcsolatra, ventillá ció val, megold
á skeresé ssel
• Problé ma, az erő forrá sok é s a szociá lis tá mogatá sok felté rké pezé se
• Direkt taná csot csak vé gszü ksé g eseté n adunk

A lelki segítés formái

1. bará t / hozzá tartozó

2. szemé lyisé gfejleszté s
3. vallá si / é letmó d kö zö ssé gek
4. egyé b gyó gyítá s (pl termé szetgyó gyá szat) 5. parapszicholó giai taná csadá s
6. pszicholó giai taná csadá s
7. szocioterá piá k / betegvezeté s
8. szakpszichoterá piá k

2023.02.23.

3. A KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZEREPE A PSZICHIÁTRIAI SZAKRENDELÉSEKEN

ÉS A REHABILITÁCIÓ TERÜLETÉN

A gondozó hálózat szükségessége

- pszichiátria betegségek élethossz prevalenciája: 32,2% + 16% alkohol és drogbetegség
o élethossz alatt hányan kerülnek kapcsolatba pszichiátriai betegséggel/ellátással
- hagyományos elmegyógyintézetek
o stigmatizálnak
o patologizálnak
o centralizálnak
- helyettük lakóhelyhez közeli ellátásra lenne szükség közösségi pszichiátriai alapokon
o nem out-patience service (receptfelírás)

Járóbeteg ellátás
- gondozóhálózat: krízisintervenció, pszichiátriai, mentálhigiénés feladatok
- önsegítő, családsegítő hálózatok
o integrált családvédelem+ eü
- nappali szanatórium klubszerű intézmények
- elmeszociális járóbeteg foglalkoztatás szociális ellátás jelleggel

Pszichiátriai gondozás
- szomatikus, pszichés, szociális egyensúly visszaállítására és folyamatos fenntartására
való törekvés
- betegség gyógyítása utáni folyamatos ellenőrzés, szinten tartás
- biztos pont, ahova visszamehet

Gondozás, mentális gondozás

- pszichoedukáció
- korai figyelmeztető tünetek felismerése
- stresszkezelés
- agressziókezelés
- gyógyszer-compliance segítése
- speciális technikák
o egészséges étkezési szokások
o alvási problémák kezelése
o napi tevékenységek megszerzése
- csoportmunka

WHO alapfogalmak
- károsodás (impairment): anatómiai, pszichológiai funkciók hiánya, rendellenessége
- Rokkantság / fogyatékosság (disability): ké pessé gek ká rosodá sbó l szá rmazó korlá toz
ottsá ga, amely normá listó l elté rő funkcioná lá sra vonatkozik
- hátrányos helyzet (handicap): előzőekből eredő olyan hátrány, ami megakadályozza a
nemének, korának megfelelő szerepek betöltését

Fekvőbetegellátás
- felvételes (akut) osztályok
- gyógyító osztályok: rehabilitáció, krónikus
- legsúlyosabb pszichiátriai betegségek (pl. mánia, skizofrénia) krónikus lefolyásúak aktív
szakaszokkal
- aktív szakaszokban: sokféle tünet

A skizofrénia lefolyása:
- prodromális szakasz (bevezető szakasz)
o funkcionális színvonala, a teljesítmény csökken, szociálisan visszavonul, furcsa szokások,
gondolkodás, beszéd
- aktív szakasz
o vmilyen stresszhez köthető az aktív tünetek megjelenése
- remisszió
o gyógyulás a premorbid személyiség funkcionalitásától is függ
- reziduális
o kb. prodromális fázisra jellemző, maradványtünetek

krónikus szkizofré niá ban inká bb a negatív tü netek a jellemző ek

A szociálpszichiátria védelmi rendszere

- átmeneti intézmények
o nappali kórházak
o éjszakai szanatóriumok
o gyógyfoglalkoztatás
▪ gondozó jelleg
▪ panzió rendszer
▪ foglalkoztató rendszerrel
▪ kiegészítő intézmények
▪ elmeszociális intézményi rendszer: átmeneti v. krónikus ellátás

Pszichiátriai gondozókban végzett munka

Alap:
- szupportív terápiák
- konzultáció
- krízisintervenció
- csoportos
pszichoterápiák:
- relaxációs techinikák
- CBT

Mentálhigiénés szemlélet
„0. szint”: promóció a hatékony és önálló egészséges életnek
- elsődleges prevenció: kialakulásának megelőzése
- másodlagos prevenció: tünetek enyhítése
- harmadlagos prevenció: további károsító hatások megszüntetése (betegség akut lezajlása
után)

Rehab=harmadlagos prevenció

Cé lja: lé lektani mű kö dé seiben sé rü lt é s /vagy megvá ltozott ké pessé gű kró nikusan beteg
szemé lyt segítse visszailleszteni
a tá rsadalomba funkció i teljesíté sé vel é s miné l kisebb esé llyel a visszaesé sre,
az ö nmaga é s tá rsadalom szá má ra is hasznos, é rtelmes é letre

Ezen belü l:
- Csalá dba
- Munkahelyre
- Civil kö zö ssé gekbe

feladata
- személyiségben bekövetkezett
o rombolás mértékének felmérése
o személyiség visszaépítése
▪ eredeti/legmagasabb szintre
o lehet eredetinél jobb (habilitáció)
o testreszabott rehabilitációs program (személyzettel és páciens közösen)

Rehabilitáció szereplői
- szakmai team
- segítő család
- társadalom és intézményrendszer (eü, egyházak, civil szféra)
- modern szemlélet a beteg számára, melyben saját maga is aktívan részt vesz

A pszichiátriai rehabilitációs osztály

- önálló életvezetésre való képesség elérése
- munkaképesség teljes vagy részleges helyreállítása
- rokkantság v. defektusállapotok megelőzése
- pszichés mellett szociális rehabilitáció!!

Rehabilitáció kezdete
- beteg családdal/munkahelyi közösséggel jön és tér vissza
- lehetnek jól működők v. diszfunkcionálisak
- felmérni bekerülés előtt
o családi és társasa helyzet
o életstílus
o munkahelyi viszonyok
o stresszorok
o szabadidős tevékenységek
o egyéb környezeti hatások

A pszichoszociá lis rehabilitá ció eszkö zei

• A gyó gyszeres kezelé s mellett

• Az ö ná lló é lethez szü ksé ges é s s szociá lis ké szsé gek

tré ningje

• A foglalkoztatá si rehabilitá ció é s foglalkoztatá s

• A kö zö ssé gi é let, beilleszkedé s, együ ttmű kö dé s
• Szabadidő eltö lté sé nek fontossá ga a rekreá ció é s az egé szsé g megő rzé sé nek é rdeké ben

Átmeneti intézmények

Az osztá lyos é s ambulá ns ellá tá s kö zö tti formá k, amelyek lehető vé teszik a beteg
- Fokozatos, lé pcső zetes rehabilitá ció já t,
- A pszichiá triai kontroll mind indirektebb formá inak alkalmazá sá t
- A mind ö ná lló bb é let gyakorlá sá t

A pszichiátriai rehabilitáció feltételei

• Szemé lyi felté telek: má r a szakmai

minimum felté telek is sokfé le szakembert biztosítnagy szá mban az egé sz napos foglalko
ztatá shoz
• Tá rgyi felté telek: egyé ni, csoportos, kreatív é s munkaterá piá khoz terek é s eszkö zö k
• Gazdasá gi felté telek: mindezek folyamatos finanszírozható sá ga

A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei

• A kö zö ssé gi é let elve: csalá dhoz,

munkahelyhez é s bá rmely kö zö ssé ghez kapcsoló dá slehető sé gei
• A zá rt rehabilitá ció s lá nc elve: ö sszes ré sztvevő szoros lá ncolata a monitorozá sban
• A lé pcső zetessé g elve: fokozatos visszaté ré s a csalá dba, munká ba, stb.
• Munka-laká s-szabadidő strukturá ja
• A partnersé g elve: a beteg aktív bevoná sa a folyamat megtervezé sé be (ú jratervezé sé be)

pszichoedukáció szükségessége
• Minden kró nikus betegsé gben, így a pszichiá triai betegsé gek eseté ben is nagyon fontos
mind a betegek, de inká bb a hozzátartozók szá má ra
• Cé lja: megismertetni a sú lyosabbak mellett az enyhé bb tü neteket é s a sú lyosbodá s jeleit
is
• Ezzel megelő zhetjü k a sú lyosabb visszaesé seket,
a betegsé g gyó gykezelé s né lkü lielő rehaladá sá t

Pszichoedukáció célja
- hozzátartozók tájékoztatása
- előítéletek és téves hiedelmek felszámolása, csökkentése
o egész társadalom
- kezelésekkel való együttműködés (compliance)
o gyógyszerbevétel
- depo készítmények: pl. havi egy szuri, lassú eloszlás

Eredménye
- betegség okosaabb felfogása
- másság megértése
- saját viszonyulások jobb megértése, megváltoztatása
- segítség adása, elfogadása
- relapszusprevenció

Terápiák hatásossága

Gyó gyszeres kezelé s hatá sossá gá hoz azt be is kell szedni, mé gpedig az elő írá s szerint
(de: mellé khatá sok, fenntartó kezelé sek)

- A psziché s tá mogatá s (szakember) mellett a tá rsas tá mogatá s mé g fontosabb, ugyanis ha
ez megvan ö sszeadó dik a hatá s, ha nincs akkor kiolthatja a szakember hatá sá t
- A pszichoeduká ció ezé rt is fontos

A csoportok szerepe a rehabilitációban

- A csoportok szerepe kiemelt jelentő sé gű

- A betegek csoportterá piá i mellett :
o a konfliktusok csö kkenté sé re
o a tá rsas tá mogatá s nö velé sé re
- A hozzá tartozó i csoportok szerepe Ø „Má trix” csoportok

A hozzátartozói csoportok szerepe

• A fé lelmek é s elvá rá sok ki é s elmondá sa

• Az ellenkező attitű dö k csö kkenté se
• Az ö ná lló sá g elő segíté se mindké t oldalró l
• A kapcsolatok engedé kenyebbé té tele
• Optimistá bb szemlé let
• Reá lis jö vő ké p kialakítá sa
• Az egymá s kö zö tti kommuniká ció elő segíté se, tanulni egymá s tapasztalataibó l (sikerek,
kudarcok, zsá kutcá k is hitelesebbek az ő szá jukbó l)

Csoportterápiák
 Általában pszichológusok vezetik

- Nagycsoport (ha jelen van, akkor á lt. orvos vezeti) Ø Tematikus csoportok
- Pszichoeduká ció s csoportok
- Problé mamegoldó csoportok

Már inkább rehabilitációs osztályokra valók:

- Relaxá ció s csoportok

- Kreatív csoportok
- É rzelemszabá lyozá si, mentalizá ció s tré ningek

2023.03.02

4. A KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZEREPE AZ ADDIKTOLÓGIA TERÜLETÉN

Addiktológiai alapfogalmak

- Az addiktoló gia az addikció kkal, szenvedé lybetegsé gekkel foglalkozó tudomá nyá g
- Ha azt té telezné nk fel, hogy az addikció
csak pszicholó giai vagy pszichiá triai zavarok tü nete,
s ha ezeket kezeljü k, az addikció spontá n megszű nik, té vedné nk, mert a gyakorlat ennek
ellene szó l
- Ha szemé lyisé gzavarokat, mint pszichopatoló giai kó rké peket eredmé nyesen tudná nk is
kezelni, mé g akkor sem jutná nk cé lba a szenvedé lybetegek gyó gyulá sá valkapcsolatban,
mert há tra marad mé g az addikció ké rdé se is

Mi az addikció?
- drogok, drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresése
- drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintája
- leküzdhetetlen, erős tendencia
- ember alapvetően hedonista lény (pozitív élmények keresése, megismétlése,
hajszolása) (kivéve aszkéták, önsanyargatók)
o kihat (inkább negatívan)
▪ munkavégző képességre
▪ tanulásra
▪ társas viszonyokra

Kémiai és viselkedésbeli addikciók

- addiktív kórképek fajtái
o kémiai
▪ kényszeres viselkedés kémiai anyag felé irányul
o viselkedéses
▪ kényszeres viselkedés nem irányul kémiai anyag megszerzésére
▪ örömszerző tevékenységre irányul

Kémiai addikciók alapfogalmak

1. tolerancia
a. hatásgyengülés folyamatos használat mellet
b. ugyanaz a hatás=nagyobb adagok
2. kereszttolerancia
a. egyes szerek felerősíthetik egymás hatását (v. csökkent)
b. pl. heroin hatását helyettesíti a metadon
3. szenzitizáció
a. drog hatása növekszik a rendszeres adagolás miatt
b. tolerancia ellentéte
c. drog rászokásnál
i. fordított tolerancia
ii. kis adag nagyobb hatás

Dependencia, függőség
- viselkedéses, kognitív, fiziológiai jelenségek meghatározott együttese
- ismételt használat után alakul ki
o lelki
▪ fogyasztási kényszer
▪ abból adódik, hogy szerhasználat eufórfiát okoz
▪ enyhíti a szorongást, feszültséget
▪ fizikai, szellemi képesség megnövekedését okozhatja
o testi függőségek
▪ elvonási tünetek abbahagyás után

Megvonási tünetek
- fizikai függőség—fizikai elvonási tünetek
- pszichés
o drog utáni heves vágy
- megvonási tünet droghasználat felfüggesztése v. teljes elhagyása esetén
- szerfüggő ebben az állapotban
o hajlamosabb bűncselekményeket elkövetni, hogy beszerezhesse az anyagot
- megvonási tünetek
o ált. átmenetiek
o hosszú távú droghasználathoz fizikai és pszichológiai alkalmazkodás

Pszichiátria és az addiktológia viszonya

- addiktológia a pszichiátria része elméletileg, gyakorlatban nem
- szerhasználati anamnézis
o addiktológiára küldik, nagy pszichiátriai zavar esetében is
- „pattogás” intézmények között
o szerhasználat+ nagy pszichiátriai kórkép
- de önálló is az addiktológia
o pl. képzésben

Addiktológus ki lehet
- multidiszciplináris szakterület
o pszichiáter, neurológus, belgyógyász, házi-, gyermekorvos 24 hó képzés után
o addiktológiai konzultáns

Ki mire jogosult?
- midnen szakember jogosult
o prevenció
o elterelés
o edukáció

Miért alakulnak ki az addikciók?

- morális megítélés elavult
- szerhasználathoz vezető okok
o biológiai vulnerabilitás
▪ genetikai
▪ idegrendszeri
o pszichológiai tényezők
▪ szorongás
▪ Khantzian öngyógyító hipotézise
▪ családi/ iskolai tényezők
• konfliktusok
▪ krízisek
▪ neurobiológiai szempontból
• pozitív élmények keresése
o pl. evés, szex túlhajszolása

Halmozott traumatizáció
1. transzgenerációs hatások
a. szülői szerhasználat
2. abúzusok
a. fizikai
b. szexuális
c. érzelmi
3. anyai elutasítás
4. apai brutalitás
5. társas kirekesztés
6. szülő halála
7. súlyos betegségek
8. válás, szeparáció
9. mélyszegénység
10. elhanyagolás
 i. hátrányos helyzetű környezetben ezek a tényezők halmozottan jelennek meg

Viselkedéses addikciók
- kóros játékszenvedély
- internetfüggőség
- munkafüggőség
- testedzés
- gyűjtögetés
- kodependencia
- egészségizmus-orthorexia nervosa

KÉMIAI ADDIKCIÓK

Drogbetegsé grő l akkor beszé lü nk, ha a fogyasztó ná l dependencia, addikció á ll fenn.

• Az addikció multikauzá lis eredetű , bio-pszicho-kulturá lis okok

• Genetikai-bioló giai faktorok
• Szemé lyisé gjellemző k é s fejlő dé si dimenzió k
• Pszichoszociá lis é s kö rnyezeti jellemző k
• Pszicholó giai kocká zati faktorok

ópiátfüggőség biológiailag előhuzalozott

- endogén ópiátok
- természetesen vannak ópiát receptoraink

Epidemiológiai adatok
- alkohol-cannabis-gyógyszer-kokain-heroin sorrend
- 18-25 év
o 12% min. 1x kipróbált drogot
o 8% rendszeres fogyasztó
o veszélyeztetett (megfordult drog-társaságban): 28%

Droghasználat enyhébb típusai

1. A kísérletező (experimental use)
a. életében összesen 10x kevesebb alkalommal használt vmilyen drogot, elsősorban
kíváncsiságból
2. Szociális-rekreációs használó (social-recreational use)
a. társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötött
b. használt drogok: kannabisz, amfetamin (ecstasy), alkohol
3. Szituációs droghasználó (circumstantial-situational)
a. problémát okozó helyzetet, velejáró stresszt akarja levezetni vele
b. ez a használat jelentős veszélyt jelenthet
c. használt drogok: alkohol, fű

Droghasználat súlyosabb típusai

4. intenzifikáló használó (intensified use)

a. hosszú távon használt vmilyen drogot, tartós, megoldatlan problémák enyhítésére
b. testi/lelki függőség valamennyire fennáll
c. megőrzi helyét a társadalomban
i. pl. amfetamin, kokain
5. kényszeres használó (compulsive use)
a. testi/lelki függőség
b. nem társadalomképes, szoc.szerepek sérülnek
▪ heroin, amfetamin, kokain

Kóros szerhasználat BNO 11

- egyszeri súlyos epizód
o testi/mentális egészséges veszélyeztet
- kialakult szerhasználat
o epizodikus
o folyamatos
o függőség

Drogbetegség és a pszichiátriai betegségek társulása

- skizofrénia
- szorongásos betegségek
o generalizált szorongás
o pánikattakok
o fóbiák
- depresszió társulása
- pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavar (ami átmehet skizofréniába)
o pszichoaktív szerek okozta hallucináció, téveszme
▪ alkohol, hallucinogének, kokain
o zavarok lehetnek drogtól függően mérgezéses v. megvonásos tünetek
o gyógyszeres kezelést igényel

Terápiák
1. Gyógyszeres kezelés
a. szomatikus betegségek
i. magas vérnyomás
ii. tönkrement fogak
b. pszichiátriai betegségek
i. skizofrénia
ii. depresszió
iii. szorongás
c. szociális hátterű problémák megoldása szükséges
i. sokszor a szociális helyzet rendezésén áll vagy bukik a gyógyulás

Pszichoterápia
- céljai
o komoly, reális motiváció felkeltése droghasználat abbahagyására
o folyamatos törekvés az idő strukturálására (unalom elkerülése)
o reális önértékelés, önismeret
o megfelelő kommunikációs képesség kialakítása
o megfelelő és reális jövőkép
o frusztráció toleráló képesség javítása
o stresszkezelő technikák
 Beavatkozási módszerek
1. elsődleges megelőzés: pszichoedukáció
- tö megkommuniká ció , egé szsé gfejlesztő kampá nyok
2. másodlagos: korai intervenció
- szű ré s, korai intervenció k – rendszer szintű (csalá di, iskolai) intervenció k é s mentor
programok

3. harmadlagos
- terá pia, rehabilitá ció , á rtalomcsö kkenté s (pl. tű csere, szubsztitú ció s programok,
utcai megkeresé s) –
a problé má val kü zdő szemé lyek specifikus igé nyeit figyelembe vevő beavatkozá sok

Gordon-féle prevenció hierarchiája

1. Általános (univerzális)
a. szerhasználat társadalmi szintű megelőzése
b. teljes populáció, nincs differenciált csoport
i. tömegkommunikáció kampányok
ii. iskolai programok
1. hatékonyság:
2. mérsékelt, átmeneti
3. néha inkább iatrogén ártalom
2. Célzott (szelektív)
a. veszélyezetett személyeknek szól
b. kiemelt kockázati csoport
c. szerhasználat kialakulásának megelőzése
d. visszafordítás
e. marganizált csoportok
i. bevásárló központok
ii. lakótelepi szabadidőeltöltő helyek
iii. táncos szórakozóhelyek
1. családot célzó programok: magasabb hatásméret
3. Javallott (indikált)
a. komolyabb szerhasználók
b. leszoktatás
i. eü
ii. egyházi-, alapítványi intézmények

Helyszínek
- ambulancia
o méregtelenítés
o ambuláns kezelés
A prevenció hatékonysága

Metaanalízisek alapjá n:

Á ltalá nos (univerzá lis) prevenció : mé rsé kelt, sokszor

csak á tmeneti haté konysá g a mó dszertő l fü ggetlenü l, né ha iatrogé n á rtalom

Cé lzott (szelektív) prevenció : a csalá d egé szé t megcé lzó

programok eseté n magasabb hatá smé ret,

- ha a beavatkozá s fó kuszá ban a pozitív csalá di kapcsolatok erő síté se á ll, é s
- a jö vő re való pozitív irá nyultsá g elő segíté se kap kiemelt hangsú lyt

A prevenció a klinikumban

Leggyakrabban alkalmazott eredmé nyes mó dszerek:

• Relaxá ció , autogé n tré ning

• Ké szsé gfejleszté s (é rzelemszabá lyozá s, mentalizá ció )
• Kognitív á tstruktú rá lá s
• Á llapotfelmé ré s – motivá ció s interjú
• Motivá ció fenntartá sa – só vá rgá s / szorngá s lekü zdé se
• Relapszusprevenció – mindfulness
• Á rtalomcsö kkenté s – dekriminalizá ció , destigmatizá ció , szennyezett
drogok kiszű ré se, tú ladagolá s megelő zé se

A kezelés lehetséges helyszínei

• Drogambulanciá k
• Mé regteleníté s
• Ambulá ns – jó l együ ttmű kö dő beteg eseté n fő ké nt psziché s fü ggő sé ggel
• Kó rhá zi –
fizikai fü ggő sé get okozó szerekné l (pl. ó piá tok) pá r ó ra eltelté vel komoly elvoná si tü net
ek jelentkeznek (ezek 4-10-30 hé tig is tarthatnak)
• Drogrehabilitá ció – 12 lé pé ses programok
• A jó zansá g fenntartá sa (AA, NA)

Jogi kérdések

- Cseké ly mennyisé gű ká bító szer é s fogyasztó i típusú magatartá s 0-

2 é vig terjedő szabadsá gveszté s, vagy pé nzbü nteté s, megrová s, elterelé s, ld ott.
• Cseké ly mennyisé gű ká bító szert kíná l, á tad 2 é vig terjedő szabadsá gveszté s
• Cseké ly mennyisé gné l tö bb ká bító szer é s fogyasztó i típusú magatartá sa 5 é vig terjedő sz
abadsá gveszté s
• Cseké ly mennyisé gné l tö bb ká bító szert kíná l, á tad az 2-8 é vig terjedő szabadsá gveszté s
• Jelentő s mennyisé gű ká bító szer, terjesztő i típusú magatartá s a10-15
vagy é letfogytigterjedő szabadsá gveszté s

Az elterelés (diverzió)

A 2003. má rcius 1 utá n hatá lyos tö rvé ny relatíve szé les kö rben lehető vé teszi
a bü ntető ú tró lvaló elterelé st

Az elterelé s (diverzió ) lé nyege, hogy

bizonyos elkö veté si formá k eseté n a tö rvé ny lehető vé teszi, hogy
a bü ntető eljá rá st megszü ntessé k, tová bbi jogkö vetkezmé nyek alkalmazá sa né lkü l.

Ilyen pé ldá ul a cseké ly mennyisé gű drog sajá t

haszná latra tö rté nő birtoklá sa é s megszerzé se (tulajdonké ppen ide é rtendő
a fogyasztá s is) aká r nem fü ggő krő l legyen
is szó ; kö zö s fogyasztá s alkalmá val tö rté nő , cseké lymennyisé gű drog á tadá sa,
vagy kíná lá sa...stb.

Mikor nem alkalmazható

Az elterelé sben „ré szesü lő knek” egy hat hó napos megelő ző -
felvilá gosító tré ningen kell ré szt venniü k
Az elterelé s nem alkalmazható azzal szemben,
aki ká bító szert kíná l/á tad, é s elő ző leg má ríté lté k el ká bító szerrel való visszaé lé sé rt

KRÍZISÁLLAPOT, KRÍZIS MÁTRIX

• G. Caplan – lélektani krízis fogalma
• krízisállapot = akkut stressz-zavar (DSM-5), lezajlása 6-8 hét
• trauma = krízishelyzet állandósulása
két nagy csoport
• AKCIDENTÁLIS krízis
o hirtelen, váratlanul történik, pl. baleset, veszteségélmény
o T.H. Holmes – skála, 43 életeseményhez rendelt pontszámokat
• FEJLŐDÉSI (normatív) krízis
o Erikson, Freud
→ a kettő együttállása: KRÍZISMÁTRIX (G.F. Jacobson)
• különösen érzékeny a serdülőkor
KRÍZISINTERVENCIÓ
• itt, és most helyzetre koncentrál
• alkalmazkodó és önvédő működések fejlesztése
• sürgősségi beavatkozás, reménytelenség oldása
• első lépés: raport
ÖNGYILKOSSÁG
Rihmer - rizikótényezők három szintje:
• elsődleges: pszichiátriai faktorok (pl. családban előforduló szuicidum, kezeletlen
pszichiátriai betegségek)
• másodlagos: pszichoszociális tényezők (pl. koragyermekkori traumák, szeparációk)
• harmadlagos: demográfiai tényezők (pl. életkor, nem, évszak, napszak, évfordulók)
leghatékonyabb módszerek kezelésre: kognitív viselkedésterápia
Farberow – „cry for help”, 4 módozat
• direkt, verbális jelzés
• direkt, nonverbális jelzés
• indirekt, verbális jelzés
• indirekt, nonverbális
Kézdi Balázs – NEGATÍV KÓD
• tipikus nyelvi jelenség, amelyet az öngyi jelölt használ a beszédben
• tagadó grammatika
• veszteségek, megszűnésre való utalás
Ringel – PRESZUICIDÁLIS SZINDRÓMA – Ringel triász
• Dinamikus beszűkülés (lehetőségekben, kapcsolatokban, affektusokban,
asszociációkban, viselkedésben, elhárításokban)
• Kifelé gátolt és saját személyre irányított agresszió (merev felettes én vagy szociális
támogatás és levezetés hiánya külön veszély)
• Szuicid fantáziák (átvillanó gondolattól a kényszeres ruminációig)
1. Halálfantáziák (wish to die, wish to be killed)
2. Öngyilkosság konkrét elképzelések nélkül
3. Konkrét tervek és módszerek megjelenése
krízisterápia nehézsége és korlátja: IDŐI KERET
ÖNGYIK ESETÉN HASZNÁLT MÉRŐESZKÖZÖK
Rövid Kockázatbecslő Skála (2015)
Reménytelenség Skála (1974)
Hamilton Depresszió Skála (HAM-D, 1960)
Öngyilkossági Gondolat Skála
PREVENCIÓ
Célkitűzések és célcsoportok (Gordon 1983 alapján)
1. Általános (univerzális) prevenció: a szerhasználati magatartás társadalmi szintű
megelőzése - a teljes populáció, nincs differenciált célcsoport
2. Célzott (szelektív) prevenció: kiemelt kockázati csoportba tartozó egyének elérése, a
szerhasználati zavarral kialakulásának, súlyosbodásának megelőzése
– marginalizáltcsoportok, súlyosan addiktív környezetben élők
3. Javallott (indikált) prevenció: egyéni kockázatok feltárása (pl. romló tanulmányi
eredmény, interperszonális konfliktusok, komorbid, főként hangulati zavarok)
a szerhasználati zavar súlyosbodásának megelőzése – szerhasználati zavar tekintetében
fokozottan sérülékeny személyek
A prevenció lehetséges helyszínei
• Általános (univerzális) prevenció helyszínei
o Tömegkommunikációs kampányok
o Iskolai programok
• Célzott (szelektív) prevenció
o Bevásárló központok
o Lakótelepi szabadidő eltöltő helyek
o Táncos szórakozó helyek
• Javallott (indikált) prevenció
o Egészségügy, egyházi-, alapítványi intézmények
A prevenció hatékonysága
Metaanalízisek alapján:
• Általános (univerzális) prevenció: mérsékelt, sokszor csak átmeneti hatékonyság a
módszertől függetlenül, néha iatrogén ártalom
• Célzott (szelektív) prevenció: a család egészét megcélzó programok esetén magasabb
hatásméret,
o ha a beavatkozás fókuszában a pozitív családi kapcsolatok erősítése áll, és
o a jövőre való pozitív irányultság elősegítése kap kiemelt hangsúlyt
A prevenciós programok tervezése
1. A probléma meghatározása – mit és kiknél akarunk elérni
2. A célcsoport felmérése – kapcsolatfelvétel lehetőségei
3. Állapot és szükségletfelmérés – korábbi intervenciók
4. Célkitűzés – lépések és indikátorok
5. A program kiválasztása – bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok
6. Ütemterv - kivitelezhetőség, monitorozás
7. Értékelés megtervezése – folyamat és eredmény
8. Alkalmazás – implementáció
9. Értékelés és disszemináció - a tapasztalatok megosztása is
10. Módosítások kellenek-e - szükség szerint újra indítás
A prevenció a klinikumban
Leggyakrabban alkalmazott eredményes módszerek:
• Relaxáció, autogén tréning
• Készségfejlesztés (érzelemszabályozás, mentalizáció)
• Kognitív átstruktúrálás
• Állapotfelmérés – motivációs interjú
• Motiváció fenntartása – sóvárgás / szorngás leküzdése
• Relapszusprevenció – mindfulness
• Ártalomcsökkentés – dekriminalizáció, destigmatizáció, szennyezett drogok kiszűrése,
túladagolás megelőzése
KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZEREPE A PSZICHIÁTRIÁN
1896 Pennsylvania egyetem: Lighter Witmer (szintén Wundt tanítvány)
• Klin. Pszich. Intézet: magatartászavaros gyermekek szülei számára konzultáció
• + The Psychological Clinic folyóirat
• 1914-ben már 26 hasonló klinika az USA-ban
• Európa: 1919 Bécs: Adler hasonló szolgálatot szervez
• Eü.: 1940-es évektől szintén a világháború (PTSD) következtében szaporodó lelki
zavarok ellátására
HAZAI TÖRTÉNET
XX. század első felében csak a Gyógypedagógiai főiskolán volt szervezett ellátás és
kutatás
• Néhány pioneer 1-1 kórházban
• 1964 OPNI (Lipót): Mérei Ferenc vezette pszichodiagnosztikai laboratórium (2007
12.31.-ig)
• Szakképzés 1981 óta (OTE), mai forma 1995 óta
• 1994 Klinikai Pszichológiai Tanszék
MÁRIA BÉLA (1957-1972) A neuroleptikumok majd
a thymoleptikumok és anxiolitikumokmellett a
modern pszichodiagnosztikai pszichoterápiás és szocioterápiás eljárások is fokozatosan
bevezetésre kerültek.
• A 80-as évek közepétől újabb modernizációs hullám indult az intézet életében:
koedukált osztályok jöttek létre, s ezzel egyidőben megszűntek a zárt osztályok,
eltűntek a kórtermekből a hálós ágyak
• A betegek szabadon mozoghattak, birtokba vehették az egész épületet. Ezzel
párhuzamosan - az országban elsőként - pszichoterápiás ambulanciát hoztak létre, ahol
beutaló nélkül az ország egész területéről fogadták a betegeket, s ahol az alkalmazható
terápiák széles skálájából választották ki a páciensnek legmegfelelőbbet.
FELADATAINK
A sürgősségi / osztályos és ambuláns ellátás területén magába foglalja:
• diagnosztikai, mérési
• kezelési tervekre és kezelésekre
• preventív és konzultációs beavatkozásokat
• egyéni és csoportos formákban (APA 1991)
A klinikai pszichológus konkrét feladatai (4D)
A klinikai gyakorlaton és kutatási feladatokon túl a
• pszichológiai DISTRESSZ (szorongásos zavarok)
• alkalmazkodási nehézségek (személyiségzavarok, DEVIANCIÁK)
• a DISZFUNKCIONÁLIS vagy egészséget károsító / kockáztató magatartásmódokkal
• közvetlen veszélyeztető állapotokkal (DANGER) kapcsolatos
• MÉRÉSI (DG)
• GYÓGYÍTÓ
• PREVENCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS tevékenységek (CPA 1996)
A kezelés kiválasztása
A hozzáférhető empirikus bizonyítékok
• a klinikai (gyakorlati) tapasztalatok
• a páciens egyéni sajátosságai, körülményei, preferenciái és
értékrendje alapján idiografikusan a bizonyítékokon alapuló gyakorlat szerinti
legoptimálisabb ellátást kell választani (Evidence Based Medicine)
A pszichiátriai osztály
Alapvető infrastruktúrális feltételek:
• vizsgáló helységek megfelelő eszközökkel
• művészetterápiás helységek és eszközök
• csoportszobák
• közösségi terek
Alapterápiák
Gyógyszeres kezelés (orvosok)mellett
• pszichés támogatás
• pszichoedukáció
• krízisintervenció
A szakmai stáb felépítése
• pszichiáterek
• pszichológusok
• szakápolók
• szociális munkások
• művészetterapeuták
• szocioterapeuták
• mentálhigiénikus szakemberek
Zárt (akut) osztályok
Sürgősségi gyógykezelés közvetlen veszélyeztető állapot esetén a beteg akarata ellenére
is
• Saját maga vagy mások életére, testi épségére vagy egészségére közvetlen és súlyos
veszélyt jelent
• Tudatzavar, első vagy akut pszichotikus állapot, heteroagresszív, súlyosan gátolt vagy
nyugtalan magatartás, öngyilkossági veszély, súlyos drog általi befolyásoltság, nem
tisztázott eredetű magatartászavarok, mentők beszállítják
• Ezt 72 órán belül bírói szemle ellenőrzi
A sürgősségi gyógykezelés
o Tudatzavar (delírium) leggyakoribb okai: szedtívumok, alkohol, kábítószerek
(mérgezés / visszaélés / megvonás) vagy organikus zavarok (láz, anyagcserezavarok is)
o Első vagy akut pszichotikus állapot, súlyosan gátolt vagy nyugtalan magatartás okai:
hangulatzavar: mánia, depresszió, szkizofrénia: katatónia, paranoia (pl. ámok)
o Heteroagresszív viselkedés hátterében a fentieken túl súlyos drog általi befolyásoltság
személyiségzavarokkal társulva
o Öngyilkossági veszély: krízisállapot vs. depresszió, reménytelenség (idősek, súlyos
szomatikus betegek)
o (Szorongásos /pl. pánik/ roham esetén megnyugtatás is elég)
Nyílt osztályok
Önként vállalt kezelések olyan esetekben, amikor az ambuláns ellátás nem elegendő
o Szenvedésük olyan mértékű, ami a mindennapi életüket már erősen akadályozza
(DSM)
o Nagyfokú szorongás, feszültség, hangulati vagy koncentrációs zavarok, súlyos
alvászavar
o Szakrendelések vagy háziorvos utalja őket be közös megegyezés alapján
Speciális esetek
• Gyermekkorból már kinőtt, de 18 életévüket még el nem ért fiatalok súlyosan
veszélyeztető állapotban
• Egyes nagy pszichiátriai kórképek már 16 éves kor környékén is jelentkezhetnek
• Az ilyen betegek a gyermekosztályokon traumát okozhatnak a kisebbeknek, miközben
azok a rendszerek nincsenek felkészülve rájuk
• Demens betegek számos belgyógyászati és mozgásszervi panasszal
Betegvezetés
Nyomon követni, milyen kezeléseken vesz részt a páciens és hogyan halad a
gyógyulása: betegvezetés (pszichiáter is felügyelheti)
• Terápiákra szocializálás (vs. szomatikus osztályokra jellemző passzívval szemben
aktív részvétel)
• Motiválni a közös hozzájárulást a terápiákhoz
• Csoportos és egyéb terápiákkal szembeni ellenállások kezelése
A klinikai pszichológus mindennapi feladatai
Alapterápiák:
• Gyógyszeres terápia támogatása
• Pszichés támogatás
• Szupportív terápia
• Krízisintervenció
• Konzultáció, családkonzultáció
• Csoportterápiák + (Szakpszichoterápiák)
Csoportterápiák
Általában pszichológusok vezetik
• Nagycsoport (ha jelen van, akkor ált. orvos vezeti)
• Tematikus csoportok
• Pszichoedukációs csoportok
• Problémamegoldó csoportok
Már inkább rehabilitációs osztályokra valók:
• Relaxációs csoportok
• Kreatív csoportok
• Érzelemszabályozási, mentalizációs tréningek
PSZICHODIAGNOSZTIKA
A pszichiáterek elsősorban a pszichopatológiai tudásukra támaszkodnak, klinikai
interjúkat vagy a tünetbecslő skálákat vesznek fel
• Egydimenziós kérdőíveket is alkalmazhatnak, ha annak van cut pointja (pl.
Beck Depr. Inv., BDI)
Klinikai szakpszichológusi kompetenciák
• Többdimenziós kérdőívek és projektív tesztek
• Differenciál diagnosztika
• A személyiség szerveződésének és működési jellemzőinek feltárása is
(modellreakciók)
Egyéb feladatok
• Viziteken részvétel (betegek megismerése, referálás)
• Ülővizitek, megbeszélések
• Team karbantartás (burnout megelőzés)
Oktatási célzattal:
• Esetmegbeszélések, Bálint csoportok
• Csoportos vagy egyéni szupervíziók
• Referálók, szemináriumok (elméleti képzés)
A mentálhigiéné fő területei
A mentálhigiénés prevenció célja az egyén felkészítése a hatékony, egészséges
életvitelre:
1. Elsődleges prevenció: a kóros folyamatok elindulását akadályozza vagy szünteti
meg.
2. Másodlagos prevenció: a már elindult kórfolyamatot igyekszik minél korábbi
stádiumban, minél gyorsabban és hatékonyabban megállítani.
3. Harmadlagos prevenció: célja az elszenvedett kórkép további károsító hatásainak,
következményeinek csökkentése (pl. rehabok és átmeneti intézmények, családi
intervenciók).
ADDIKTOLÓGIA TERÜLETE
Addiktológiai alapfogalmak
Az addiktológia az addikciókkal, szenvedélybetegségekkel foglalkozó
tudományág.
• Ha azt tételeznénk fel, hogy az addikció csak pszichológiai vagy pszichiátriai zavarok
tünete, s ha ezeket kezeljük, az addikció spontán megszűnik, tévednénk, mert a
gyakorlat ennek ellene szól
• Ha személyiségzavarokat, mint pszichopatológiai kórképeket eredményesen tudnánk
is kezelni, még akkor sem jutnánk célba a szenvedélybetegek gyógyulásával
kapcsolatban, mert hátra marad még az addikció kérdése is
Addikció alatt a drogok vagy a drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek
keresésének és/vagy a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük,
amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy, valamint erős tendencia
jellemez az elvonás utáni visszaesésre (Jaffe 1992).
Az addikció általában kihat:
• a munkavégző képességre és a tanulásra, illetve a családtagokhoz és a barátokhoz
fűződő viszonyokra is
Az addiktív kórképek fajtái:
• a kémiai és
• a viselkedési addikciók
A kémiai addikciók esetében a kényszeres viselkedés kémiai anyag felé irányul, viszont
a viselkedési addikció vonatkozásában a kényszeres viselkedés nem irányul kémiai
anyag megszerzésére, de valamilyen örömszerző tevékenységre igen
Kémiai addikciók alapfogalmai
TOLERANCIA: A drog rendszeres, folyamatos használata hatására hatásgyengülés
következik be, tehát ugyanolyan hatás elérése érdekében az adagok fokozatos
növelésére van szükség, illetve a kellemetlen mellékhatások csökkentése érdekében is
szükség van az adag növelésére
• A KERESZTTOLERANCIA azt jelenti, hogy a különböző drogok helyettesíthetik
egymást, tehát az egyes szerek használata által kialakult hatás érvényesülhet más
szerek használata által is (pl. a heroin használatát helyettesítheti a Metadon)
SZENZITIZÁCIÓRÓL akkor beszélünk, ha a drog hatása növekszik a rendszeres
adagolás következtében, vagyis ez a folyamat a tolerancia ellentéte, általában a drogra
való rászokásnál jelentkezik, amikor fordított tolerancia alakul ki, vagyis a kisebb adag
is erősebben hat
Dependencia, függőség
Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt
használatot követően alakulhat ki
Megkülönböztetünk lelki és testi függőséget.
• A lelki függőség fogyasztási kényszert jelent, mely abból adódik, hogy a szerhasználat
eufóriát, kellemes közérzetet okoz, enyhíti a szorongást vagy a feszültséget, és a fizikai
és szellemi képességek megnövekedésének az érzését válthatja ki.
• A testi függőségnek jól megragadható ismérve van: az elvonási tünetek megjelenése
bizonyos idővel a drog abbahagyását, elvonását követően.
A megvonási tünetek
A függőség tünetei a megvonási tünetek:
• A fizikai függőség fizikai elvonási tüneteket vált ki
• A pszichés pedig a drog utáni heves vággyal jár
• A megvonási tünetek a droghasználat felfüggesztését vagy teljes megszüntetését
követően lépnek fel.
• A szerfüggő ebben az állapotban bűncselekményeket is követhet el, hogy
beszerezhesse az anyagot.
• A megvonási tünetek rendszerint átmenetiek, a hosszú távú droghasználathoz való
fizikai és pszichológiai alkalmazkodás következtében alakulnak ki.
A pszichiátria és az addiktológia viszonya
Az addiktológiát elméletben általában a pszichiátria részének tekintik, a gyakorlatban
viszont nem
• Ha felmerül a szerhasználat az anamnézisben, sokszor akkor is addiktológiára küldik a
pácienst, ha nagy pszichiátriai kórkép is fennáll
• Ez a helyzet különösen a fiatalkorúak esetében válik problémássá (ellátó helyek
közötti „pattogás”)
• Ugyanakkor sok tekintetben önálló, pl. képzésben
Ki lehet addiktológus???
Multidiszciplináris szakterület
• Orvosok közül a pszichiáter, neurológus, belgyógyász, házi- és gyerekorvos 24
havi addiktológiai gyakorlatot követően
• A klinikai szakpszichológus 4 szemeszternyi szakspecifikus elméleti képzés
és addiktológiai terepgyakorlatot követően
• Az addiktológiai konzultáns egészség-, bölcsész-, társadalom-, jog-, hittudományi és
pedagógus diplomákkal 3 szemeszternyi specifikus képzéssel
Minden szakember jogosult a prevenció, elterelés, edukáció és konzultáció végzésére
• Kettős (duál) diagnózisú komorbid beteg terápiáját már az addiktológiai konzultáns
nem végezheti
• Pszichodiagnosztikát a klinikai szakpszichológus
• Farmakoterápiát orvos végezhet
Miért alakulnak ki az addikciók?
A morális megítélés idejétmúlt
A szerhasználathoz vezető okok:
• Biológiai (genetikai, idegrendszeri) vulnerabilitás
• Pszichológiai tényezők (szorongás) – Khatntzian öngyógyítási hipotézise
• Családi / iskolai tényezők – konfliktusok
• Krízisek

Viselkedéses addikciók
• Kóros játékszenvedély
• Internetfüggőség
• Munkafüggőség
• Testedzés-addikció
• Kényszeres gyűjtögetés
• Kodependencia
• Egészségizmus – orthorexia (betegesen arra törekszik, hogy egészségesen
táplálkozzon)
Halmozott traumatizáció
• Transzgenerációs hatások
o (szülők szerhasználata)
• Abúzusok (fizikai, szexuális, érzelmi)
• Anyai elutasítás, Apai brutalitás
• Társas kirekesztés
• Valamelyik szülő halála
• Súlyos betegség
• Válás, szeparáció
• Mélyszegénység

Kémiai addikciók
Drogbetegségről akkor beszélünk, ha a fogyasztónál dependencia, addikció áll fenn.
• Az addikció multikauzális eredetű, biopszicho-kulturális okok
• Genetikai-biológiai faktorok
• Személyiségjellemzők és fejlődési dimenziók
• Pszichoszociális és környezeti jellemzők
• Pszichológiai kockázati faktorok
Epidemiológiai adatok
• USA: 15% szenvedélybeteg, 2/3 alkohol, 1/3 kábítószer
• Alkohol-cannabis-gyógyszer-kokain-heroin a sorrend
• Gondozóintézetekben nyilvántartott drogbetegek: 5000.
• Becslések: 50 000, illetve ennek 3-szorosa.
18-35 év:
• 12% legalább egyszer kipróbált drogot,
• 8% rendszeres fogyasztó.
• Veszélyeztetett: 28% (megfordult drog-társaságban)
A droghasználat típusai
1. A KÍSÉRLETEZŐ (experimental use): A fogyasztó életében összesen tíznél kevesebb
alkalommal használ valamilyen drogot, elsősorban kíváncsiságból
2. A SZOCIÁLIS- REKREÁCIÓS HASZNÁLÓ (social-recreational use): Ez a típusú
drogfogyasztás általában társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz
kötődik (a hétvégi táncos szórakozások)
a. Használt drogok: kannabisz-, amfetamin vagy ecstasy-, valamint alkohol
3. A SZITUÁCIÓS DROGHASZNÁLÓ (circumstantial-situational): A fogyasztó a
problémát okozó helyzetet, a velejáró stresszt akarja elviselhetővé tenni valamilyen
droggal. Ez a használat már jelentős veszélyekkel jár
a. Használt drogok: alkohol, füves cigi
4. AZ INTENZIFIKÁLT HASZNÁLÓ (intensified use): Hosszú távon használ valamilyen
drogot, hogy tartósan meglévő, megoldatlan problémáit enyhítse.Bizonyos fokú testi
és/vagy lelki függőség is fennáll. Ennek ellenére megőrzi a helyét a társadalomban.
a. Használt drogok: pl. amfetamin, kokain
5. A KÉNYSZERES HASZNÁLÓ (compulsive use): Testi és/vagy lelki függőség áll
fenn. Nem társadalomképes, szociális szerepei sérültek.
a. Használt drogok: pl. heroin, amfetamin, kokain
A drogbetegség és pszichiátriai betegségek társulása
• Szkizofrénia
• Szorongásos betegségek (generalizált szorongás, pánikattakok, fóbiák)
• Depresszió
• Pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavar:
o A pszichoaktív szerek (alkohol, hallucinogén, kokain) okozhatnak hallucinációt,
téveseszmét
o A zavarok egyaránt lehetnek a drogtól függően mérgezéses vagy megvonásosjellegűek
o Gyógyszeres kezelést igényel
Terápiák
GYÓGYSZERES KEZELÉS:
• szomatikus betegségek (magas vérnyomás, drogozás miatt tönkrement fogak stb.)
• pszichiátriai betegségek (szkizofrénia, depresszió, szorongás stb.)
A szociális hátterű problémák megoldása szükséges. Nagyon gyakran a szociális háttér
megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége
PSZICHOTERÁPIA:
Sokféle pszichoterápiás irányzat, illetve módszer használható a kezelésben, akár egyéni,
akár csoportos terápiáról van szó
A pszichoterápia a következő célokra, változásokra törekszik:
• komoly, reális motiváció felkeltése a drogfogyasztás elhagyására
• folyamatos törekvés az idő és tevékenység strukturálására
• reális önértékelés és önismeret
• megfelelő kommunikációs képesség kialakítása
• megfelelő és reális jövőkép
• frusztráció toleráló képesség javítása
• stresszkezelő hatékony technikák
A PREVENCIÓ AZ ADDIKTOLÓGIA TERÜLETÉN
Célkitűzések és célcsoportok (Caplan 1964 alapján)
1. Elsődleges prevenció: a szerhasználat teljes körű megelőzése vagy az első használat
idejének kitolása - szerhasználatot még nem mutató fiatalok
2. Másodlagos prevenció: a már elindult szerhasználat súlyosságának megfékezése - a
szerhasználati tapasztalattal már rendelkező, de még kialakult szerhasználati zavarral
nem rendelkezők
 3. Harmadlagos prevenció: célja a már kialakult szerhasználati zavar kezelése – már
egyértelmű szerhasználati zavarral diagnosztizálható személyek
A beavatkozási formák és alkalmazott módszerek
Célkitűzések és célcsoportok (Caplan 1964 és Gordon 1983 alapján)
1. Elsődleges prevenció: készségfejlesztés, pszichoedukáció, érzelmi nevelés, fejlesztés
– tömegkommunikáció, egészségfejlesztő kampányok
2. Másodlagos prevenció: szűrés, korai intervenciók – rendszer szintű (családi, iskolai)
intervenciók és mentor programok
3. Harmadlagos prevenció: terápia, rehabilitáció, ártalomcsökkentés (pl. tűcsere,
szubsztitúciós programok, utcai megkeresés) – a problémával küzdő személyek
specifikus igényeit figyelembe vevő beavatkozások

7. KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS LEHETŐSÉGEI A BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁS

TERÜLETÉN ÉS AZ IGAZSÁGÜGY PSZICHOLÓGIA

1. kriminálpszichológia:
▪ bűnözővé válás okai
▪ bűncselekmény és személyiség kapcsolata
▪ megelőzés lehetőségei
2. kriminalisztikai pszichológia
▪ bűnüldözés, nyomozás, kihallgatás alatt pszichológiai kérdések
3. börtönpszichológia
▪ reszocializáció
▪ reintegráció
▪ fogvatartottak pszichológiai kezelése

Totális intézmények

Goffman (1961)
 Olyan inté zmé ny, ami a szemé lyt teljes ellenő rzé se, uralma alatt tarja, minden
é lettevé kenysé gé t irá nyítja é s ellenő rzi egy meghatá rozott cé l é rdeké ben

Ennek é rdeké ben minden tevé kenysé get, mint a

- mindennapi életet, a
- munkavégzést é s a
- szabadidő eltöltését is

egyará nt szigorú szabá lyok keretezik

A börtönben ez a cél a reszocializáció / reintegráció

befogadás pillanatában megkezdődik

A totális intézmények

Az egyé nt egy meghatá rozott cé l elé ré se é rdeké ben teljesen uralmuk alatt tartjá k, é lete
minden terü leté t kontrollá ljá k (elvben)

1)jelentő s lé tszá mú , hasonló helyzetű szemé ly é l egy helyen, a tá rsadalomtó l elvá gva;

2)szigorú szabá lyok, uniformizá ltsá g, erő teljes irá nyítá s é s ellenő rzé s mellett;

3)á tgondolt terv alapjá n, az inté zmé ny hivatalos cé lkitű zé seinek megvaló sítá sa
é rdeké ben

A totális intézmények további típusai

- Laktanyá k: katonasá g, rendő rsé g, katasztró favé delem Ø Elmegyó gyinté zetek
- Idő sek otthonai
- Gyermekotthonok

Ahol a formális struktú ra é s szabá lyok mellett (vagy ezekkel szemben) az ott é lő k
kialakítjá k sajá t informá lis struktú rá ikat /szabá lyaikat = szubkultúra

szubkultúrák fontossága

- személyek énképe bekerüléskor negativizálva van, önértékelés lerombolva

- szubkultúrákban pozitív énképe alakulhat ki
- mely segíteni az énkép pozitív alakulását (pozitív visszajelzések a társaitól)—
reintegráció segítése
- DE: erősíthet antiszociális viselkedést

A bö rtö nö kben ezek elsajá títá sá nak ö sszessé gé t nevezzü k börtönszocializációnak

A formális struktúra & a szubkultúra ellentéte

- A szubkultú rá ba tö rté nő beintegrá ló dá s egyet jelent az informá lis csoport é rté k &
normarendszeré nek elfogadá sá val (ami szinte sosem egyezik meg a formá lissal)
- A szemé lyzettő laformá lis,atá rsaitó lviszonta szubkultúra é rté keinek é s normá inak
kö veté sé ért kap pozitív visszajelzé st
- Ugyanakkor tá rsas tá mogatá st a sorstá rsaitó l kap, akikkel együ tt é l, vs. a szemé lyzet
tagjai gyakran a társadalom selejtjének vagy söpredékének tartjá k ő ket, ami
é nké pü ket é s ö né rté kelé sü ket (tová bb) rontja (mivel á ltalá ban elő tte sem volt valami
fé nyes)

A börtönök 5 fő deprivációi

- Szabadsá g
- Autonó mia
- Ké nyelem
- Biztonsá g
- (Hetero)szexualitá s

Ami bü nteté snek bü nteté s, ami elkerü lő tanulá s eseté ben megfelelő mó dszer

Viszont mi motivá lja pozitív formá ban a reszocializációt /

reintegrációt (mert felté telezhető en valamit nem, vagy pedig rosszul tanult meg a
fogvatartott)

Börtönbekerülés

- kezdeti szakasz: szorongás és depresszió erősödik

o börtönszocializációs folyamat által visszaáll eredeti szintre
- szubkulturális szocializáció kezdeti/középső szakasz:
o csökken a szorongás és depresszió
o önértékelés pozitívabbá válik
▪ pszichés stabilitás
• szigorú börtönök: börtönszoc. igénye erősebb, mint a kevésbé szigorúnál

A börtönök főbb ellentmondásai

- Bü nteté s vs. Nevelé s, esetleg kezelé s, ha rá szorul

- Rab stá tuszba ké nyszeríté s vs. Ö nbecsü lé s
- Tekinté lyuralom vs. Autonó mia
- (Be)Zá rtsá g vs. Nyitottsá g
 A tá rsadalom jelentő s ré sze szerint a bezá rt a rab a jó rab, a pszicholó gusok pedig ne
ajná rozzá k ő ket, „rohadjon rá juk a mű anyag lakat is”

BV viszonyulása a

bűnelkövetőkhöz

- hatalmas utat tett meg a korá bbi é rá k „ne csak ő rizd, gyű lö ld is” szlogentő l
- az egyé niesített reintegrá ció , differencializá ció felé
- a benti viselkedé sre a vé grehajtó á llomá nynak csak ré szben van rá lá tá sa, mivel a
fogvatartottak 24 ó rá bó l 22 ó rá t zá rt ajtó k mö gö tt tö ltenek, ahol az inté zeti
szabá lyoknak kell(ene) megfelelniü k, de ezen tú l jellemző en a sajá t zá rká juk fü ggetlen
szabá lyrendszeré t is kialakítjá k (kivé tel akik dolgoz/hat/nak)

A szociális fegyelmezési séma (McCold & Wachtel 2003)

támogatásà

NINCS—Elhanyagoló ÉRTE—Megengedő

kontroll

ELLENE—Megtorló VELE—Resztoratív

MAGAS TÁMOGATÁS ÉS MAGAS KONRTOLL MELLET ÉRTHETŐ EL A LEGJOBB

EREDMÉNY A HELYREÁLLÍTÁSBAN

A pszichológusok főbb feladatai a börtönökben

• Krízisoldá s, mert a bekerü lé s ö nmagá ban az, befogadá s

• Szuicid prevenció
• Hangulatzavarok kiszű ré se
• Szemé lyisé gzavarok (antiszocialitá s vs pszichopá tia, primer / szekunder stb. ) felmé ré se
• Addikció k kezelé se
 Jog és pszichológia

„A jog é s a pszicholó gia is az emberi viselkedé ssel foglalkozó tudomá nyok kö zé tartozik

Mindkettő tö rekvé se: emberek

magatartá sá t Ømegé rteni, Øprognosztizá lni, Øbefolyá solni

(Boros J. 2003.)

Jogpszichológia és / vagy kriminálpszichológia

- Angolszá sz á llamok: jogpszicholó gia vagy forenzikus (igazsá gü gyi) pszicholó gia
- Kö zé p-Euró pa & Magyarorszá g : kriminá lpszicholó gia

A kriminálpszichológia

Popper Pé ter szerint

Øa bű nelkö vető
Øa bű ntett é s
Øa bű nö zé s
ké rdé seivel foglalkozó tudomá nyá g

A kriminálpszichológia

társtudományai

A kriminá lpszicholó gia elmé leti megalapozó i

- Kriminoló gia
- Kriminalisztika

A kriminá lpszicholó gia alkalmazá si terü letei

- Tö rvé nyhozá s

- Kriminá lpolitika
- Tá rsadalompolitika, tá rsadalomirá nyítá s

A kriminálpszichológia három ága

• Kriminoló giai pszicholó gia: a bű nö ző vé vá lá s okait, szemé lyisé ggel való kapcsolatá t é s a
megelő zé s lehető sé geit kutatja
• Kriminalisztikai pszicholó gia: a nyomozá s, kihallgatá s, bíró sá gi eljá rá sok é s á ltalá ban a
bű nü ldö zé s pszicholó giai ké rdé seivel foglalkozik
• Bö rtö npszicholó gia: a reszocializá ció / reintegrá ció pszicholó giai felté teleit é s
mó dszereit kutatja

A kriminá lpszicholó gia gyakorlati felhaszná lá sai

A bü nteté s-vé grehajtá s terü leté n:

- bö rtö ná rtalmak csö kkenté se, rehabilitá ció

R-N-R (Risk-Need-Responsivity)

- elkövetők azon tulajdonságainak javítása, ami miatt elkövette a bűnt

o kriminogén szükséglet
▪ szükséglet társadalmilag elfogadottá alakítása

Good Lives Modell (Maruna)

- bűnözők életnarratíváját formálja

- segít a visszailleszkedésben

Dinamikus biztonság:

- fogvatartott életminőségének az alakítása

- legfontosabb a kommunikáció (bentről és kintről is)
- személyzet jelenléte
- személyes kapcsolatok
o pszichológus feladata ezek megvalósulásában hozzájárulni
▪ rendkívüli események megelőzése
▪ kríziskezelés
▪ szuicid prevenció

Pszichológus feladatai:

- befogadáskor hozzárendelnek egy pszichológust

- állapotellenőrzés
- első lépés
o krízisben lévőket viktimizációs szempontból kiszűrni
▪ speciális részlegre helyezés
- pszichológusi meghallgatások (fogvatartott, vagy nevelő által kért)
o párkapcsolati problémák
▪ rendkívül érzékennyé válnak erre
o hierarchia peremére taszítás
o alvászavar
o szorongás
- speciális részlegen
o drogprevenció
o gyógyító-terápiás részleg
o pszichoszociális részleg
- mentálihigiénés szolgáltatás

Titoktartás:

- ugyanúgy vonatkozik
- KIVÉTEL
o (ön)gyilkossági szándék
o szökési szándék

Börtönbekerülés, mint krízis

- akcidentális krízis v. diszkrimináció traumája

- énkép rombolása
- stigmatizáció
o nem ér véget a szabadságvesztés végével

Szuicid prevenció

- kiszűrni ki fenyegetőzik, kinél valós

o manipuláció?
- két részre osztható
1. öngyilkossági kísérlet
2. önsértés
a. feszültséglevezetés
b. igény kommunikálása
i. vigyázni kell mert ebbe is belehalhat

Személyiségzavarok

- pszichopátia
o elsődleges
▪ nem érez érzelmeket, tehát nem szorong stb.
o másodlagos
▪ impulzivitás és magasabb vonásszorongás
▪ neurotikus személyiségjellemzők
- antiszociális személyiségzavar
o nem egyenlő a pszichopátiával! (minden pszichopata antiszociális, de nem minden
antiszociális pszichopata)
▪ antiszoc. kontinuum vége a pszichopátia
• normál populáció férfiak 3%, nők 1%
• börtönpopuláció: 75%

Addikciók

- fogyasztási ráta magasabb, kilépés esélye kisebb

- alkohol- , drogfogyasztás
- antiszoc. személyiségzavar—gyakoribb szerhasználat
o maladaptív megküzédési stratégia

A bűnmegelőzés területén:

- á ldozatvé delem
- bű nmegelő zé s

A közbiztonság területén:

- tú sztá rgyalá s

- sportrendezvé nyek rendő ri biztosítá sa
- kö zrendvé delemben dolgozó k oktatá sa

A kriminálpszichológia gyakorlati felhasználása a bűnüldözés területén

- igazsá gü gyi pszicholó giai szaké rtő i tevé kenysé g

- poligrá fos vizsgá lat alapjá n adott szakvé lemé ny
- kihallgatá slé lektan
- bű nö ző i profilalkotá s
o fogdapszichológiai munka
o a bűnügyi területen dolgozók képzése
o pszichológiai szaktanácsadás, mentálhigiéné

A kriminálpszichológia megszületése (Cesare Lombroso 1835 -1909)

- Eredetileg elmeorvos volt, a torinó i egyetem taná ra, tö rvé nyszé ki elmeszaké rtő ,
kriminá lpszicholó gus
- Első nagy feltű né st keltő kö nyve, a Genio e follia (Lá ngé sz é s ő rü let) 1864-ben jelent meg

Lombroso elmélete

• Kriminoló giai elmé leté ben bevezette a „szü letett bű nö ző ” é s a „degenerá ció s stigma”
fogalmá t
• A bű nö ző ember (1876) L’uomo delinquente című kö nyvé ben azt fejtegeti, hogy
o a bű nö ző egy sajá tos embertípus, akiket bioló giai é s antropoló giai jellegzetessé gei
hajlamosítanak a bű nö ző é letformá ra

A bűnözés pszichológiai elméletei

A pszichoanalitikus elmélet:

Freud: tudattalan bű ntudat

- A bű ncselekmé nyben a szemé lyisé g valamilyen

zavara nyilvá nul meg

- amikor az É n é s a Felettes-é n nem ké pes korlá tozni az Ö sztö n-é n primitív, antiszociá lis
ké szteté seit
- a Felettes-é n deficitjé t az identifiká ció sikertelensé ge okozza

Az antiszociális személyiség magyarázatai

Pszichodinamikus elméletek:

- a kivá ltó ok a szü lő i szeretet csecsemő kori hiá nya, ő sbizalom elveszté se
- erre a gyermek ú gy reagá l, hogy visszavonja é rzelmeit minden kapcsolatbó l, é s az
erő szak é s destruktivitá s lesz az, ami ö sszakapcsolja má sokkal
- való ban azt talá ltá k, hogy az antiszociá lis szemé lyisé gű emberek az á tlagosná l tö bb
stressznek voltak kité ve gyerekkorukban

Kognitív tanuláselmélet

Eysenck szerint a bű nö ző k:

- magas extroverzió val

- magas neurotikussá ggal é s
- magas pszichotikussá ggal jellemezhető k

+ deficitjü k van az elkerü lő tanulá sban

 (Az extrovertá ltakná l az agyké regben a gá tlá sos folyamatok, míg az introvertá ltakná l a
serkenté si tú lsú lya jellemző )

Az antiszociális személyiségzavar Eysenck szerint

• Fő leg az extravertá lt-neurotikus szemé lyeket veszé lyezteti

• Az ö sszefü ggé st é rthető bbé teszi az a kö rü lmé ny, hogy az introvertá ltak az
extravertá ltakhoz ké pest jobban kondicioná lható k, fő leg bü nteté s ú tjá n, tehá t tö bbet
tanulnak a negatív tapasztalatokbó l
• Az antiszociá lis szemé lyek viszont Hare é s má sok szerint (is) nagyon kevé ssé hajlanak az
elkerü lő tanulá sra, mivel extré m alacsony az ingerszintjü k

A bűnelkövetésre ható pszichológiai tényezők

Intelligencia é s kognitív faktorok

- Az alacsony intelligencia é s a bű nelkö veté s pozitívan korrelá l (vagy csak lebuká s?)
- Szemé lyisé g é s impulzivitá s
- A pszichopá tiá s jegyekkel rendelkező , impulzív szemé lyek gyakrabban kö vetnek el
bű ncselekmé nyt

Társas hatások

- Utá nzá sos tanulá s

- Iskolai hatá s: a “sok bü nteté s, kevé s dicsé ret”- nevelé si stílus korrelá l a bű nelkö veté s
magas szá má val (viszont nem lehet tudni, hogy ez ok vagy kö vetkezmé ny)
- Szituatív té nyező k: kö ltsé g-haszon elemzé s (megé ri-e becsü letesnek lenni? Ld.
drogbá ró k

Az kriminális potenciállal jellemezhető személyiség modellje

Stimuláló tényezők: Hosszú távon hatók:

- Anyagi javak utá ni vá gy

- Izgalomkeresé s
- Bará ti csoportokbanelfoglaltstá tusz

Rövid távon hatók:

- Dü h (frusztrá ció , provoká ció )

- Unalom
- Alkohol, drog
 Családi hatások

A szülői nevelési attitűdök befolyá soló ak lehetnek:

• szeszé lyesen alkalmazott vagy durva fegyelmezé s

• kegyetlen, passzív, elhanyagoló szü lő i attitű d
• gyenge ellenő rzé s
• sú lyos konfliktusok a szü lő k kö zö tt

A család szétesése vagy a csalá d nagysá ga (pl. né gyné l tö bb testvé r)

A pszichológusok főbb feladatai a Honvédségnél

• A katonai szolgá latra való alkalmassá g felmé ré se

• A katonai szocializá ció tá mogatá sa
• Csapatpszicholó giai tevé kenysé g
• Kü lszolgá latra, misszió ra felké szíté s
• Mű veleti alkalmazá s
• A harcos megvé dé se harcké pessé gé nek elveszté sé tő l

(primer prevenció )

A harcos harcké pessé gé nek visszanyeré se (szekunder é s tercier prevenció )

A szexuálpszichológia
A szexuálpszichológia jéghegye
• A szexuálpszichológiai panaszok is mindig csak tünetek, amelyek a jéghegy
csúcsai
• A háttérben időnként sokkal mélyebb (néha az identitás szintjéig terjeszkedő)
probléma húzódhat meg
A SZEXUALITÁS
• Biológiai funkciója a fajfenntartás, ezért igen erős motivációs alapokkal
jellemezhető
• Az ember esetében: viselkedés, élmény, kapcsolat
Szexualitás fejlődése
• Buda Béla
o 3 diszkontinuus szakasz
 ▪ 1. Korai androgenizáció (hardver)
▪ 2. Pszichoszexuális
• (identitásfejlődés, lásd libidófejlődést is)
▪ 3. Serdülőkori / fiatalkori tanulás és tréning (szoftver)
Alfred Kinsey első könyve
• Alfred Kinsey az 1940-es é vek ú ttö rő
• Az első , fiakró l szó ló Kinsey jelenté s dá tuma 1948
• A 17 ezer interjúbó l kiderü lt, hogy a megké rdezettek
o 67 szá zalé ká nak volt szexuá lis kapcsolata a há zassá gkö té s elő tt
o 58 szá zalé ká nak há zassá ga idejé n is volt má s nő kkel 58 szá zalé ká nak
há zassá ga idejé n is volt má s nő kkel viszonya
o 92 szá zalé kuk vé gzett idő nké nt ö nkielé gíté st
o 40 szá zalé kuknak voltak homoszexuá lis tapasztalatai

Alfred Kinsey második könyve

• A má sodik egy 842 oldalas nő krő l szó ló , tá blá zatokkal é s szá raz tudomá nyos
leírá sokkal zsú folt kö nyv amibő l
• 1 hó nap alatt 300 ezer pé ldá ny fogyott el, eszerint
o az amerikai nő k 62 szá zalé ka vé gzett ö nkielé gíté st
o csaknem 50 szá zalé kuk má r a há zassá gkö té s elő tt szerzett szexuá lis
é lmé nyeket
o 26 szá zalé k ismert el há zassá gon kívü li kapcsolatokat

Alfred Kinsey munkássága

• A szexuá lis orientá ció t a viselkedé skutató k egy kontinuumnak tekintik, amely a
kizá ró lagos heteroszexualitá stó l a kizá ró lagos homoszexualitá sig terjed
• Kinsey sajá t hétpontos skálája:
o azok az egyé nek, akik kizárólag az ellenkező nemű egyé nekhez
vonzó dnak, é s kizá ró lag ezekkel folytatnak szexuá lis kapcsolatot, a ská la
heteroszexuá lis vé gé re kerü lnek (0. osztá ly)
o akik kizárólag a saját nemü knek megfelelő szemé lyekhez vonzó dnak, é s
kizá ró lag ezekkel lé tesítenek szexuá lis kapcsolatot, a ská la
homoszexuá lis vé gé re esnek (6. osztá ly)
 o A kettő kö zö tti 2–4. osztá lyba tartozó kat á ltalá ban biszexuálisként
hatá rozzá k meg

A szexualitás négy szakasza

• 1. A vágy szakasza
• 2. A készenlét (izgalom) szakasza
• 3. Az orgazmus szakasza
• 4. Az oldódás szakasza

A pszichoszexuális diszfunkciók alapja

• W. Masters & V. Johnson (1957/66) szerint a szexuális magatartásciklus a
következő fázisokból áll:
• 1. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra
• 2. excitatív (izgalmi): a szexuális izgalom szubjektív élménye és a társuló
fiziológiai jelenségek
• 3. orgazmus: a szexuális kéjérzet csúcsa, a tenzió oldódásával és a perineális
illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával
• 4. relaxáció: teljes elernyedés, izomrelaxáció, eufória. Férfiaknál erektilis
refrakter priódus, nőknél azonnali készség újabb stimulációra

Masters & Johnson ciklusok

A szexuális zavarok csoportosítása DSM-IV és 5
• PSZICHOSZEXUÁ LIS DISZFUNKCIÓ K
• PARAFILIÁ K
• A SZEXUÁ LIS IDENTITÁ S ZAVARAI
• NEMI SZEREP DISZFÓ RIA
• EGYÉ B PSZICHOSZEXUÁ LIS ZAVAROK - ré gen é nidegen homoszexualitá s
• + interszexuá lisok (igazi / pszeudo hermafroditá k) ami genetikai rendellenessé g,
nem psziché s zavar, de gyakran kríziseket, azok sorozatá t provoká lhatja

Buda (2002) szerint

• a szexualitá s zavaraival foglalkozó tudomá nyt egé szen a harmincas é vekig
meghatá rozta a kor morá lja, a kereszté nysé g é vezredes nemisé gellenes
szemlé lete
• szá mos – korá bban szexuá lpatoló giai kó rké pnek tartott - viselkedé sformá ró l
kiderü lt, hogy első dlegesen nem is szexuá lis megnyilvá nulá s
• fő leg a szexuá lis teljesítmé nnyel kapcsolatos zavarok mindinká bb
demedikalizá ló dnak é s depathologizá ló dnak, helyettü k inká bb terá piá s,
szexuá leduká ció s szemlé let kezd elterjedni, ami együ tt halad a dekriminalizá ció
folyamatá val,
• korá bban ugyanis minden olyan szexuá lis megnyilvá nulá st, amit a szexuá lis
patoló gia kö ré be soroltak, egyben a tö rvé ny is tiltott, majd a humanizmus
jegyé ben pró bá ltá k ezeket a rö gzü lt szexuá lis viselkedé sformá kat betegsé gnek
nyilvá nítani, annak é rdeké ben, hogy az eseteket kivonjá k a bü ntető jog
hatá skö ré bő l, s orvosi, pszichiá triai vagy pszicholó giai kezelé sben
ré szesíthessé k

A pszichoszomatikus betegségek
• szomatizáció=elhárító mechanizmus
o megoldatlan lelki/szociális problémák
o cirkuláris okság modell
 o rendszerszemlélet
• Mindig a test é s lé lek kö lcsö nhatá sá nak zavarai,
• gyakran metaforikus tü nettel (ré gebben ld hiszté ria, napjainkban a fá jdalmi
szindró má któ l a PMS-ig)
• A tü netek sokszor csak rendszerszemlé leti szinten é rthető k meg a csalá d
o Kommuniká ció s
o Szerep- é s viszonyrendszereinek kibontá sá val
o (meg a rengeteg kü lö nfé le abú zus é s trauma felté rké pezé sé vel, amelyek a
PTSD é s egyé b stressz zavarok alá tartoznak)

Test és lélek
• A testi panaszokkal jelentkező knek megvá ltozik a sajá t testü khö z való viszonya:
o nincs kapcsolatuk a sajá t testü kkel ré misztő ek
o vagy van, de az nagyon bizonytalan
o vagy a megtapasztalt é lmé nyeik é rthetetlenek, esetleg
o Testü k normá l jelzé seit idegennek, tü neteiket ö nmaguk elleni destruktív
tá madá snak é lik meg
o Maguk is gyakran ö nká rosító , aká r ö npusztító viselkedé ssel
„vá laszolnak”
o Shchielder testkép fogalom
▪ saját test szubjektív megtapasztalása
▪ test esztétikai vagy szexuális vonzerejének megélése
Tárgykapcsolati és kötődéselmélet
• A tá rgykapcsolati elmé letek szerint az anya szerepe é s a korai anya-gyerek
kapcsolat a dö ntő (ld. pl. Mahler szepará ció s-indiviá ció s elmé leté t)
o anya személyiségzavarai negatívan tükröződnek vissza gyerekben
(Spitz)
o pszichogén anya (Ammon)
▪ anya saját megoldatlan konfliktusai és idenitászavarai miatt nem
képes a gyermek segítő énjeként működni
o patogén család (Titchener)
▪ egész család felelős nem csak anya
▪ család hozzáállása pszichoszomatikus tünethez lehet:
 • hiperprotektív
• elutasító
• ambivalnes
o parentektómia (Pershkin)
▪ ha a beteg kikerül ártó közegből átmeneti javulás
▪ visszakerülve tünetek megjelennek újra
• A kö tő dé selmé let szinté n az első é vek dö ntő szerepé t hangsú lyozza, de a
gondozó lehet bá rki, é s ahogy kiterjed a gyerek figyelme má sokra is, a velü k
zajló interakció k mó dosíthatjá k a kö tő dé s minő sé gé t, ahol a fő mozgató rugó a
gyerek distressz á llapotainak a menedzselé se

Kötődés és szexualitás
• A biztonsá gosan kö tő dő k a legmegbízható bbak é s normá lisan a legboldogabbak
is, de nem biztonsá gos kö rnyezetben maladaptívvá vá lik ez a straté gia is
Az elkerü lő k első sorban az intimitá st kerü lik de a konfliktusokat is
• A szorongó ambivalensek kapaszkodnak, fé lnek az elhagyatá stó l, fojtogatnak,
fé lté kenyek, balhé znak
• A dezorganizá ltakná l az a biztos, hogy semmi sem biztos, nem csak a kö tő dé sü k,
de az egé sz szemé lyisé gü k dezorganizá ló dhat

A szexuális zavarok eredete

• Freud szerint a libidó fejlő dé si fá zisok megzavará sa nyomá n fellé pő fixá ció k a fő
okok, ma ehelyett:
• A szexuá lhigié né s problé má k gyakran pszichoeduká ció ra vagy behavior
terá piá ra is jó l reagá lnak (pl. teljesítmé nyszorongá s)
• Az é rzelmi fejlő dé s kisebb zavarai hagyomá nyos egyé ni/csalá dterá piá kkal jó l
kezelhető k (dö ntő en kapcsolati problé má k)
• A pszichotraumá k feldolgozá sa má r nehezebb dió (vaginizmus, fá jdalmi
szindró má k, pszichoszomatikus zavarok)

Az organikus okok
• Az organikus okok kizá rá sa mindig alapvető fontossá gú , ezé rt ragaszkodjunk az
elő zetes nő gyó gyá szati / uroló giai negatív lelethez
 • A má s testi / psziché s megbetegedé sek kezelé sé re szedett gyó gyszerek
mellé khatá saival nem á rt tisztá ban lenni...
• A viagra é s bupropion szá rmazé kok gyakran á tlendítenek a holtpontokon, de
hosszabb tá von nem mindig jelentenek ü dvö zítő megoldá st

A szexuálterápiák
• PLISSIT modell: leginká bb ö nismereti é s kommuniká ció fejlesztő terá pia
• maszturbá ció s feladatok (Masters & Johnson) klasszikus bahavior terá piá k
• A Sensate Focus má r pá rterá pia szinté n bahaviorista alapokra é pítve
• Egyedi terá piá k a relaxá ció tó l a szimbó lumterá piá kig hagyomá nyos rö vid /
hosszú terá piá k (pszichotraumá k feldolgozá sa)

A szexuálterápiák nehézségei
• A bizalom elnyeré se szorongó pá ciensek eseté n
• Okoska tö rp (ö sszes bö lcsessé gé vel) a rendelő ben
• Já té kosok (E. Berne) é s mindig má sokat hibá ztató k
• A terapeuta ne vá ljon:
o Varjú vá
o Kukkoló vá

Magánszektor
Alkalmazott területek
• Manapság a lakosság minimum 1/3-a küzd mentális vmilyen problémával,
szenvedélybetegségekkel (ld. ELTE Tanácsadó szolgálat)
• Pszichoterápiához államilag finanszírozott keretek között csak mintegy 20%-uk
jut, az is nagyrészt konzultáció szintű, a módszerspecifikus szakpszichoterápia
ritka
• Pszichoterápiás intézmények a Tündérhegy és a Thalassza-ház, néhány rehab,
máshol 1-1 részleg
• Járóbeteg ellátásban max. pár ülést finanszíroznak néhány szakambulancián, de
nagy cégek cafetéria rendszerben egyéni biztosításokon keresztül
finanszírozhatják
 • Nagy az igény, hiánygazdaság van, sokan meglovagolják ezt...

Szabályok
• Részletesen szabályozott, hogy egy magánrendelőnek milyen minimum
feltételekkel kell rendelkezni, ezek közül az ANTSZ leginkább a higénés
szabályokat ellenőrzi
• Normálisan praxisközösségekben folyik a munka, pszichiáterrel, különböző
szakpszichoterápiás végzettségű szakemberekkel (aminek önmagában magas
ára van, hiszen a szakpszichoterápiákból sincs államilag finanszírozott képzés, de
több száz óra is lehet a 3 fázis... ami viszont akár hosszabb távon jó befektetés is
lehet!)

Szakmai feltételek
• Freud még önanalízist folytatott...
• Orvos 1984 óta lehet terapeuta, szakvizsgát 1993-tól,
• klinikai szakpszichológus 2001 óta tehet
• Ma pszichológia MA után 3 egyetemen lehet szakpszichológus végzettséget
szerezni (ezek a SOTE, PTE, DEOEC) ahol a képzés része az elmélet mellett 150
óra önismeret + min 100 óra szupervízió
• Ezzel párhuzamosan már lehet járni módszerspecifikus képzésekre, de ez
sokszor anyagi kérdés elsősorban, hogy mikor és kihez...

Elméleti keretek
• A SOTE deklaráltan CBT
• A PTE dinamikusan orientált és rendszerszemléletű (ld. Megújulás, Mentál Port
és Tündérhegy mint alappszichoterápiás gyakorlatok színterei)
• A szakpszichoterápiás képzés módszerspecifikus egyesületek keretei között
történik

Módszerek
• Analízis (több egyesület: klasszikus, aktív, analitikusan orientált, Jung.i, stb)
• Kognitív viselkedésterápiás
 • Személyközpontú
• Hipnózis
• Relaxációs és szimbólumterápiás
• Integratív (több is)
Csoportos módszerek
• Csoportanalízis
• Pszichodráma
• Mozgás és táncterápia
• Családterápiás egyesületek

Módszerspecifikus képzések
• Önismeret (min. 150 óra)
• Elméleti szeminárium
• Szupervízió (esetek)

Karrier
• Kiképződés
• Munka
• Szupervízió
• Önismeret fejlesztés 7 éves szabály
• Fejlődés (további képzettségek) vagy Kiégés
o Boulder modell
▪ Gyakorlati munka
▪ Képzés
▪ Kutatás
o SzEK
▪ Jogosultság
▪ Szakszerűség
▪ Felelősség

Általános etikai szabályok

• Emberi jogok
 • Emberi méltóság
• Sokszínűség tiszteletben tartása
• Közjólét előmozdítása
• Szakmai kompetencia
• Szakmai integritás (kollégák)
• Szellemi tulajdon védelme (plágium)

Konkrét etikai szabályok

• Hazugság vs a vizsgálati alanyok ébersége (romakérdések pl.)
• Hazugság vs a megbízó kiszolgálása
• Csalás, ügyeskedés, átverés (C. Burt)
• Személyes adatok kezelése
• Határidő !
• Tájékoztatási kötelezettség (alanyok és közvélemény egyaránt !)
Etikai problémákat mérsékli
• Önkéntesség
• Tájékozott beleegyezés
• Anonimitás
• Titkosság
• + Felülvizsgáló bizottságok kockázatok minimalizálása érdekében
• (főleg orvosi kutatások esetén fontos!)
Hétköznapi etika
• Procedúrális etika (etikai bizottságok) Mikroetika vagy praxis etika
• (középkorú nő, aki szívpanaszokkal jelentkezik az egészségügyben, de elmondja,
hogy pár hete tini lányát megerőszakolta az élettársa)
• Diszkurzív etika
Etikai viták
• pl. Teaházi bonyodalmak
• (Laud Humpreys 1970 mint watchqeen)
• Etikai megítélése máig vita tárgya (magyarul Babbie, Earl)
Klinikus affektív élményilága
• rapport fogalma
 o érzelmi, figyelmi, testi szintű összehangolódás páciens és terapeuta
között
o valós összekapcsolódás

A kutató klinikai pszichológus

Kutatási feladatok
• 1. A lelki fejlő dé s (normá l é s zavart) jobb megértése
• A pszicholó giai változások mediá torainak é s moderá torainak leírása
• Diagnosztikai módszerek fejlesztése, értékelése
• A terápiás módszerek é rté kelé se
• A prevenció s é s terá piá s mó dszerek á r/é rté k ö sszehasonlítá sa
• Programé rté kelé sek (szervezetek)

Kutatási körfolyamat

Kutatási protokoll
• 1. Megalapozás: té ma é s elmé leti keret kivá lasztá sa
o Szakirodalom á ttekinté se
o Ké rdé sek megfogalmazá sa (hipoté zisek)
o Szervezeti, politikai, financiá lis, etikai ké rdé sek tisztá zá sa
 • 2. Mérés: kvantitatív vagy kvalitatatív techniká k
• 3. Tervezés: bevá logatá si é s kizá rá si krité riumok, kontroll csoport, etikai elvek
é s engedé lyek beszerzé se
• 4. Analízis, interpretáció, megírás, publikáció

Kutatási formák

Kérdés típusok
• Leíró -exploratív (milyen gyakori, mi jellemzi...)
• Leíró -ö sszehasonlító (ké t csoport)
• Korrelá ció s (szociá lis tá mogatá s & ... )
• Ok-okozat (ecstasy & memó riaproblé má k)
• Mé ré s: pszichometria (reliabilitá s, validitá s é s haszná lható sá g)
• Hatá svizsgá latok (pszichoterá piá k)

A klinikai pszichológiai kutatás 5 lehetséges változója

 • 1. Kognitív: gondolatok, attitűdök, hiedelmek, várakozások, attribúciók...
• 2. Affektív: érzések, érzelmek, hangulatok, testi szenzációk...
• 3. Viselkedési: akciók, teljesítmények, szkillek, beszéd...
• 4. Biologiai: fiziológiai és anatómiai pl. szívritmus,
• vérnyomás, immun funkciók...
• 5. Szociális: akut és krónikus stressorok, szociális támogatás, családi /
munkahelyi funkcionálás...
Mérés és adatok
• Kvantitatív: ‘‘hard science’’
o kérdőív, labor megfigyelés, fiziológiai mérés
• Kvalitatív: ‘‘soft’’ social sciences
o Interjúk Megfigyelések Projektív tesztek
Mérési és adat típusok
• self report vagy megfigyelés
• kvalitatív vagy kvantitatív

•
Kísérleti elrendezések
• Nem-kísérleti elrendezések (kü lső beavatkozá stó l mentesek):
o Leíró kutatá sok
▪ Deskriptív epidemioló gia: pl. prevalencia, incidencia
▪ Kliensek elé gedettsé ge
 ▪ Fenomenoló giai megé rté se a szubjektív tapasztalatoknak
o Korrelá ció s kutatá sok
▪ (passzív leíró adatok pl. depresszió gyakorisá ga é s szü lő elveszté se
11 é ves kor elő tt Brown and Harris 1978)
• Keresztmetszeti vs longitudiná lis
• Modern statisztikai megoldá sok: nagyon hasonló elmé leti
alapokon pl. path analysis, latent structure analysis, causal
modeling, or structural equation modeling (e.g., Fassinger,
1987; Hoyle & Smith, 1994; Tabachnik & Fidell, 2001)
▪ A korreláció nem okság !!!
• Kísérleti elrendezések (a beavatkozá s lé nyegi elemü k): ez a fü ggetlen vá ltozó ,
melynek hatá sá t mé rik a fü ggő vá ltozó n
o Több csoport összehasonlítása, vagy
o többféle beavatkozás összehasonlítása(pl. CBT & dinamikus rö vid
terá piá k egymá ssal é s vá ró listá s kontrollokkal pl. Sloane et al. 1975)
o + statisztika (ANOVA, MANOVA, ANCOVA)
o nem randomizált kísérleti elrendezés
▪ Egy csoport posztteszt (pl. katasztró fá t á té ltek) Egy csoport
posztteszt (pl. katasztró fá t á té ltek)
▪ Nem egyenlő csoportok poszttesztje Nem egyenlő csoportok
poszttesztje
▪ (pl. prospektív/cohort)
▪ Idő sorozat vizsgá latok (pl. 20 baseline & 20 Idő sorozat vizsgá latok
(pl. 20 baseline & 20
▪ follow-up pontok)
o randomizált kísérleti elrendezés
▪ Kontroll és kísérleti csoportok különféle elrendezései (kettő s
vak é s placebo csoportokkal az elvá rá si é s egyé b hatá sok
kikü szö bö lé sé re)
▪ Multifaktoriális elrendezés pl. Sheffield Psychotherapy Project
(Shapiro et al., 1994) CBT/ dinamikus rö vid th., + 8/16 ü lé s

Egy esetes elrendezések

 • Rendszeresen ismételt mérések:
o ó rá nké nt
naponként
hetenké nt (Nelson, 1981)
• Kik végezhetik:
o Staff ratings
o Ö nmonitorozá s
• pl:
• AB design
Reversal (ABAB) design
• Multiple baseline design
• Changing-criterion design + esettanulmá nyok
AB design

Reversal (ABAB) design

Multiple baseline design

Changing-criterion design
Meta analízisek
1. Kutató i ké rdé s megfogalmazá sa
2. Minta kivá lasztá sa (elektronikus adatbá zisokban szű ré sek beá llítá sá val ma má r
kö nnyen kivitelezhető )
3. Egyedi tanulmá nyok csoportosítá sa (mó dszertani é s egyé b szempontok alapjá n)
4. Analízis vé grehajtá sa
5. Konklú zió é s javaslatok a tová bbi kutatá sokra

Vitás kérdések
• Gyógyszerrendelés joga kö rü li vitá k (USA kb. 1990 ó ta) fő leg a pszichiá terekkel
(korá bban a pszth-k eseté ben a klinikai pszicholó gusok nyertek)
• Kulturálisan érzékenyítettebb mentá lhigié niai szolgá ltatá sok (etnikai
kisebbsé gek, idő s korú ak, szexuá lis orientá ció má ssá ga, feminista pszicholó gia)
• Etikai normák szigorú bban vé tele (taná csadó k, klinikusok, terapeutá k, PhD-k)
▪ etikai normák:
▪ Kompetencia
▪ Titoktartá s
▪ Integritá s
▪ Szakmai é s tudomá nyos felelő ssé g
▪ Má sok jó llé té vel való tö rő dé s (pl. vá ltá s joga) Szociá lis
felelő ssé gé rzet (kö zö ssé gi szolgá ltatá s)
▪ Emberi jogok é s emberi mé ltó sá g tiszteletben tartá sa