Pszichoterápia jegyzet

Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

Pszichoterápia: Segítő, gyógyító szándékú beavatkozás, amely emberi kölcsönhatás

(interakció) és jelzésváltási folyamat (kommunikáció) révén próbál változást létrehozni az
élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban.

Hány fajta pszichoterápia van?

¨ Egy-egy fő ismérv (pl. személyiségelméleti alapirányzat, alapforma, életkor) alapján 3-5.
¨ Szakmai elfogadottság alapján 1-2 tucat.
¨ Önmeghatározás alapján több száz.
¨ Tág értelemben annyi, ahány pszichoterapeuta (egyedi stílus, elmélet, gyakorlat).

Pszichoterápiák osztályozásának szempontjai:

¨ Irányzat/módszer alapján:
¨ lásd később a részletes részben.

¨ Terápiás cél szerint:

¨ tünetek javulása, megszűnése
¨ személyiségváltozás
¨ kapcsolatok, életvezetés terén változás.

¨ Alapforma szerint:
¨ egyéni terápia
¨ csoportterápia
¨ pár-családterápia
¨ terápiás rendszer.

¨ Időparaméterek:
¨ üléshossz: általában fél-1 óra.
¨ ülésgyakoriság: általában heti 1-2 (heti 4-5 - havi 1)
¨ összülésszám: alapján megkülönböztetünk rövid- (12-20), közép- (20-40) és
hosszúterápiákat (40 felett).
¨ összidőtartam: hónapok, évek.

¨ Alkalmazási terület:
¨ lelki problémák, kapcsolati zavarok, életvezetési nehézségek
¨ mentális zavarok
¨ személyiségzavarok
¨ addikciók
¨ pszichoszomatikus kórképek
¨ speciális alkalmazási területek: gyermek-, serdülőterápiák
¨ határterületi alkalmazások: tanácsadás, szervezetfejlesztés, személyiségfejlesztés,
pedagógia, oktatás

¨ Technikai elemek szerint:

¨ lásd részletesen az egyes módszereknél.

2
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

¨ Verbalitás használata szerint:

- verbális terápiák
- nonverbális terápiák

A terápiás folyamat, a terápia szakaszai:

¨ Az első találkozás előzményei
¨ A környezet szerepe a döntésben – külső/belső nyomás.
¨ Fantáziák, beállítódások az első találkozás előtt.
¨ Bejelentkezés.
¨ Előkészítő szakasz: az első találkozástól a terápiás szerződés megkötéséig
¨ Diagnózis: pszichiátriai és pszichoterápiás (motivációs, környezeti-kapcsolati,
alkalmazhatósági, kapcsolódási, illeszkedési diagnózis), pszichoterápiás szocializáltság.
¨ Első találkozás: tájékozódó beszélgetés, konzultáció, vizsgálat, vagy első interjú – ez nem
feltétlenül egy beszélgetés (általában 1-3), nem feltétlenül az első találkozás alkalmával
történik, a leendő terapeutával zajlik, célja a diagnózisalkotás, az indikáció eldöntése és
a terápiás kapcsolat megalapozása, egy meghatározott terápiás módszerre vonatkozik
és módszerspecifikus sajátosságai vannak.
¨ A páciens előkészítése (tájékoztatás, a terápia előnyeinek-hátrányainak, más kezelési
lehetőségeknek a megbeszélése, a terápiás cél közös kialakítása, a terápiával
kapcsolatos ambivalenciák, félelmek elővételezése-átdolgozása, a páciens elvárásainak
megbeszélése, a terápiás munkamód és a terápia körülményeinek tisztázása, a terápia
feltételeinek megteremtése, a terápiás módszer gyakorlati megtapasztalása, a terapeuta
véleményének megbeszélése).
¨ A terápiás szerződés: általában szóbeli, ritkábban írásbeli megállapodás, amely a terápiás
együttműködés keretét rögzíti, tehát a terápia célját, a beteg tennivalóit, munkamódját,
a terapeuta tennivalóit, munkamódját, a terápia formai jellegzetességeit, a terápia
körülményeit, a kiegészítő megállapodásokat.
¨ A terápia bevezető szakasza
¨ Az összeszokás és a bizalom megszilárdulása.
¨ Időtartama függ az alapformától és a páciens patológiájától.
¨ Jellegzetes problémái: „menekülés az egészségbe”, korai kimaradás, előresietés.
¨ Középső, fő- vagy munkaszakasz
¨ Terápiás „mézeshetek” és az első pozitív szakasz
¨ A negatív oldal megjelenése – kezelendő!
¨ A terápiás folyamat modelljei: technika által szakaszolt, folyamatdinamika alapján
szakaszolt, eredmények jelentkezése alapján szakaszolt, kapcsolat változása alapján
szakaszolt, különálló terápiákban jelentkező szakaszok.
¨ Negatív reakció, állapotromlás
¨ Hiányzás, kimaradás
¨ Befejezés-leválás
¨ A befejezés a határidős terápiákban – a folyamatukban strukturált terápiákban könnyebb, a
strukturálatlanban előkészítést igényel!
¨ A befejezés a határidő nélküli terápiákban – a sikeres terápia egyik jele, hogy felmerül a
befejezés szükségessége, erről a páciens és a terapeuta közöse, megállapodásban dönt.
Ebben rögzítik a lezárás időpontját, az ülésgyakoriságot a befejezési szakaszban és a
lezárás utáni kapcsolat menetét.
¨ A terápia lezárása utáni kapcsolat.

3
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

¨ Eredmények jelentkezése – csak a tartós eredmény számít eredménynek! – ez kb. 3

hónappal a terápia után megítélhető.
¨ Kontroll – elsősorban kapcsolati.
¨ A terapeuta ismételt igénybevehetősége.

A terápia terápiás ülések formájában zajlik. A terápiás ülés kapcsolati egység, saját dinamikai
ívvel. Szerkezeti elemei:
¨ hangolódás
¨ átvezetés
¨ bemelegedés
¨ főszakasz
¨ lezárás
¨ „visszazsilipelés”
¨ lecsengés
¨ ülések közti idő.

Főbb irányzatok:

Pszichoanalízis és egyéb mélylélektani irányzatok

S. Freud, XX. század eleje

Ösztöntana: infantilis szexualitás, libidó (fejlődési fázisai: orális, anális, fallikus) és halálösztön
Ödipusz-komplexus
Személyiségképe: topográfiai modell (tudattalan, tudatelőttes, tudat), majd strukturális modell
(Id, Ego, Szuperego)
Betegségkép: letokolódott traumatikus élmények (konfliktusok) kerülő úton jönnek felszínre.
A tünet kompromisszum, mely labilis egyensúlyt nyújt.
A terápia célja: ezek felszabadítása, a személyiség belső, strukturális változása.
Módszere a szabad asszociáció, álomanalízis.
Konfrontáció, értelmezés (az interpretáció segít valami tudattalant tudatossá tenni úgy, hogy
nevén nevezi abban a pillanatban, amikor éppen áttörni készül).
Áttétel (a páciens gyermekkora kulcsalakjainak szóló pozitív és negatív érzéseket, indulatokat,
fantáziákat visz át a terapeutára), viszontáttétel (a páciens az analitikusban saját múltjából
származó érzelmeket mobilizál, a terápeuta „vakfoltjai”).
Freud tanítványai továbbfejlesztették az elméletet:
-0 elhárító mechanizmusok - /Ferenczy, Anna Freud/ - (primitív: hasítás, primitív idealizálás,
tagadás, projekció, projektív identifikáció, fejlett: elfojtás, ellentétbe fordítás, áttolás,
meg nem történtté tevés, izolálás, reakcióképzés, elaboráció, szublimáció),
-1 tárgykapcsolat-elmélet - / Mahler, Klein / - (korai anya-gyermek kapcsolat
jelentősége, primitív elhárító mechanizmusok értelmezése)
-2 én-pszichológia - / Kernberg, Kohut / - (öröklött énapparátusok, melyek érési folyamaton
mennek keresztül, ez az autonóm énfejlődés, ehhez tanulási folyamat is hozzájárul)
-3 dinamikus fókusz / Malan/ - (dinamikus rövidterápia feltétele, az aktuális konflliktus
helyzet, az élettörténeti kapcsolati konstelláció és ezek szcénikus megjelenése az áttélben
és a viszontáttételben).
Más tanítványai önálló elméletet dolgoztak ki:
-0 Jung (személyiségen belüli dinamika, vallási, transzcendentális, spirituális, szellemi
szükségletek felhasználása, kollektív tudattalan, archetípusok).

4
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

-1 Adler (individuálpszichológia: a személyiség kisebbrendűségi, érvényesülési, közösségi

faktora).
Formái: standard analízis, dinamikus rövidterápiák, pszichoanalitikus gyerekterápiák és
tanácsadás, jungi analízis, aktív-analízis, individuálpszichológia.
Indikációs területek: személyiségzavarok, neurózis.

Viselkedésterápia

XX. század elején alakult ki.

Előzményei:
-0 empirista filozófiai irányzat – az ismeret elsődleges vagy kizárólagos forrása a tapasztalat.
-1 kísérleti lélektan (Wundt, Ebbinghaus)
-2 orosz tudósok (Szecsenov, Pavlov, Behtyerev) reflexvizsgálatai
1913-Watson – behaviorista kiáltvány: a hangsúlyt az emberi viselkedés vizsgálatára helyezte –
S-R (inger-reakció), viselkedés mint tanulási folyamat.
klasszikus behaviorizmus (Wolpe, Eysenck, Lazarus)– külső ingerek kizárólagos szerepe.
Később a belső változó megjelenése (Tolman), S-O-R-K-C (inger - belső változó – reakció –
megerősítés – következmény)(Kanfer).
Habituáció, szenzitizáció.
Tanulás formái:
- klasszikus vagy respondens kondicionálás (Pavlov),
- operáns vagy instrumentális kondicionálás (Thorndike, Skinner)
Megjelenik Elmarad
Jutalom Pozitív megerősítés Kioltás
Büntetés Passzív elkerülés Negatív megerősítés
- modelltanulás (Miller, Dollard) – a modellszemély szociális hatékonysága, tekintélye, a hozzá
fűződő érzelmi viszony a döntő.
Viselkedésdiagnosztika: tünetelemzés, szituációelemzés, környezet válaszreakcióinak elemzése,
önkontroll viselkedések, tünetképződés mechanizmusa, tünetek kialakulásának története,
egyéb, járulékos tényezők szerepe.
Terápiás cél: általános motivációelemzés, tünetviselkedést meghatározó motívumok,
tünetmegszűnés várható hatása, beavatkozás helye. Általános és részletes terv.
Főbb klinikai formái:
-0 szisztematikus deszenzitizálás (in vivo, in senso) (Wolpe)
-1 ingerelárasztás
-2 operáns kondicionáláson alapuló módszerek (zsetonmódszer, pozitív és negatív
megerősítés, averzív kondicionálás)
-3 expozíció és válaszmegelőzés
-4 önkontroll módszerek
-5 negatív tréning, túlceremónizálás
-6 modelltanulás.
Indikációs területek: fóbiák, kényszeres zavar, evészavarok, addikciók, szexuális problémák,
mentális retardáció.

Kognitív terápia

A viselkedésterápiából fejlődött ki, a 30-as években a belső változó felismerésével (Tolman), fő

képviselői Ellis és Beck: ABC (activating stimulus, belief system, conditioned response).

5
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

A személynek az adott helyzethez való viszonyulását nem maga a helyzet, hanem az annak
tulajdonított jelentés határozza meg.
Kogníció = megismeréssel kapcsolatos. Belső viselkedés, belső értékelés vizsgálata.
1. Gondolkodási automatizmusok vagy reflexgondolatok – kapcsolat a szituáció és a
bekövetkezett érzelmi állapot között.
2. Logikai hibák – az adott premisszákból nem következik a konklúzió, de egy adott
mechanizmus ezt lehetővé teszi. (túláltalánosítás, minden vagy semmi, negatív szűrő,
érzelmi logika, pozitívum diszkvalifikálása, korai következtetés, magnifikáció vagy
minimizáció, kell-típusú állítások, címkézés, perszonalizáció)
3. Attitűdök vagy alapfeltevések – személyes diszpozíció, amely a szituációk sokféleségén
belül sajátos viszonyulást jelez. (szeretet, elismerés, teljesítmény, perfekcionizmus,
elvárások, omnipotencia, autonómia. terén). Beck féle kognitív triád (én, a világ, a jövő)
Korai élmény – diszfunkcionális alapfeltevések – jelentős életesemény, stressz – alapfeltevések
aktiválódnak – automatikus negatív gondolatok.
Terápia célja: automatizmusok, logikai hibák és attitűdök korrekciója.
Főbb módszerei: ötoszlopos módszer, háromoszlopos módszer.
Indikációs területek: depresszió, pánik zavar, evészavarok, poszttraumás stressz zavar,
generalizált szorongás.

Személyközpontú terápia

Carl Rogers – humanisztikus irányzat, harmadik út. Kliens-centrikus terápia.

Az ember, mint érték, nyílt, dinamikus önszabályozó rendszer.
Az irányzat fejlődésének szakaszai:
-0 Non-direktív pszichoterápia. (ne értelmezz, ne kérdezz, ne adj tanácsot!). Cél a
szorongásmentes atmoszféra megteremtése.
-1 Kliens-centrikus terápia alapjainak lerakása. Növekedési potenciál. Terapeuta változók:
empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. Kliens változó: önfeltárás
(verbalizáció)
-2 Encounter, találkozás, átélés fontossága. Terápia célja: fully functioning person. A
terapeuta jól működő személy. A terápia fokozatosan fejlődő együttlét, vertikálisan
mélyül, az önfeltáró elemekre való non-direktív reagálás által. Emberek, népek kultúrák
közti megértést, megbeszélést szorgalmazta.
Indikációs területek: önismereti igény, kapcsolati problémák, depresszió, neurózis,
pszichoszomatikus betegségek, krízis.

Hipnózis

Gyökerei több mint 4000 évesek.

Módosult tudatállapot létrehozása (jobb féltekei dominancia). Jellemzői: szubjektív élmények,
valóságérzékelés és kognitív folyamatok torzulnak, magatartásváltozások (akaratlagos
szabályozás csökken), figyelem módosul, a tudattalan tartalom bizonyos mértékig hozzáférhető
és befolyásolható. A hipnotizált személy nincs kiszolgáltatott helyzetben, csak olyan
szuggesztiót hajt végre, ami saját erkölcsi felfogásával megegyezik.
Hipnábilitás: Stanford Hipnotikus Szuszceptibilitási Skála (SHSS): 0-12
Terapeuta és páciens közti egymásra hangolódás – rapport.
Relaxációs és aktív-éber hipnózis, ericksoni hipnózis (a beteg a saját útján, idejében, saját
hipnotikus állapotba jut) – saját tudattalan mintáihoz történő hozzáférésben és azok
aktivizálásában látja a személyiség fejlődési lehetőségeit).

6
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

Indikációs területek: neurózis, pszichoszomatikus betegségek, vieslkedés- és

szokásproblémák.

Relaxációs és szimbólumterápiák

Relaxáció: testi lazítás-lazulás pszichikus egyensúly helyreállítást és pszichofiziológiai

működésrendezést szolgál. (testi-lelki-szellemi egyensúly). Önszuggesztív módszerek,
módosult tudatállapot.
Típusai:
-0 aktív (muszkuláris) – pl. Jacobson-féle progresszív relaxáció
-1 passzív (mentális) – pl. Schultz-féle autogén tréning
-2 integrált, eklektikus módszerek.
Imaginatív módszerek: imagináció (belső képek használata) és meditáció. Munkaszabályuk:
azon a szinten megoldani a tünetet, ahol az létrejött. Olyan eszközzel dolgozni, amilyennel azt
a beteg létrehozta.
Alkalmazási lehetőségek: önálló módszer, komplex terápiás folyamatba beépített eljárás,
önfejlesztő, lelki egészséget védő módszer.
Indikációs területek: mentálhigiéné, szorongás, pszichoszomatikus betegségek.

Családterápiák

A család, mint rendszer. Egyik elemének megváltozása kihat az egész rendszerre. A beteg
tünete, mint a kóros családi egyensúly jelzése. Identifikált, vagy index páciens.
Strukturálisan: alrendszerek, határok, hierarchia. Család kommunikáció sajátosságai: a
kommunikáció tartalmi üzeneténél fontosabb a kapcsolati szint.
A családterápia olyan pszichoterápiás módszer, amely megpróbálja feltárni és enyhíteni a család
rendszerén belül aktuálisan összefonódó érzelmi problémákat, úgy, hogy a családtagoknak
segít a diszfuncionális kapcsolati mintákat megváltoztatni. Ennek érdekében az itt és most
megjelenő kapcsolati viselkedésre irányítja a figyelmet.
Különböző irányzatok:
-0 Strukturális (Minuchin): hangsúly a család szerveződésének jellegzetességein (szabályok,
határok, koalíciók)
-1 Stratégiás (milánói iskola, Haley): hangsúly a kommunikáción. paradox technikák, milánói
alapelvek: cirkularitás, neutralitás, hipotéziskészítés. Élő szupervízió.
-2 Kontextuális/intergenerációs (Böszörményi-Nagy): az interakciós minták az eredeti
családból öröklődnek, problémák, diszfunkciók több generáción át nyomon
követhetők, kapcsolatok négy dimenziója (tények, individuális, rendszer, kapcsolati
etika szintje), láthatatlan lojalitás.
-3 Pszichodinamikus és tárgykapcsolati irányzat (Ackerman): tudattalan viszonyulási minták,
tárgykapcsolati működésmód több generáción át hat.
-4 Szisztémás irányzat (Bowen): az aktuális problémák mögött az egyén pszichikus
fejlődésének zavara.
-5 Experimentális/humanisztikus (Satir): a terapeuta a jelenre koncentrál, aktív facilitátorként
új tapasztalatokhoz segíti a családot, hogy növekedési potenciálját mozgósítsa.
-6 Viselkedéses családterápia: behavior elemek, szexuális diszfunkciók tréningje (Masters,
Johnson).
Terápia célja: meghatározni a zavart fenntartó mechanizmusokat és aktív intervenciókkal
korrigálni azokat.

7
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

Indikációs területek: partnerkapcsolati problémák, ha a tünethordozó gyermek, szexuális

problémák.

Csoportterápiák

A csoporthatás felhasználása.
A csoport hatásai:
· Érzékennyé tesz más problémákkal szemben.
· Aktiválja az ép személyiségrészeket, így az alkalmazkodó készséget növeli
· Frusztrációtűrést javítja
· Fejleszti a döntéskészséget
· Fejleszti a kommunikációs készségeket
· Fejleszti a szociális készségeket
· Javítja az önképet
· Csökkenti a bűntudatot
· Megoldatlan konfliktusok megbeszélésével a hibás beállítódások korrigálódnak.
Csoportdinamika.
Bevezető szakasz: bizalom és kohézió vagy gyanakvás és széthúzás? Kezdetben a
csoportvezetőtől való dependencia, majd rivalizálás.
Terápiás munkaszakasz: regresszió, belátás, tanulás. Csoporttagok reflexiója a csoporton belüli
megnyilvánulásokra, viselkedésre.
Lezáró szakasz: búcsúzás, gyász, átdolgozás.
Különböző irányzatok:
-0 verbális szabadinterakció
-1 pszichoanalitikus csoportterápia
-2 pszichodráma (ld. külön)
-3 viselkedésterápiás csoport
-4 asszertív tréningcsoport
-5 csoportos relaxáció
-6 csoporthipnózis
-7 encounter csoportok.
Indikáció: a tünetek hátterében álló probléma elsősorban társas jellegű.

Pszichodráma

Moreno, 1920-as évek, Bécs.

Csoportterápiás eljárás, mely a belső lelki tartalmak, élmények, konfliktusok megjelenítésére
törekszik. Konfliktusorientált, élményt nyújtó terápia.
Megromlott kapcsolatok, kommunikációs zavar, emocionális sérülések korrekciója
találkozással, a konfliktuspartner jelenléte nélkül.
Fázisai: bemelegedés, játékfázis, akció, lezárás.
Technikák: monológ, belső hang, szerepcsere, tükrözés, duplázás.
Visszajelzések: sharing, szerep feed-back, identifikációd feed-back, protagonista visszajelzése.
Indikációs területek: Megromlott kapcsolatok, kommunikációs zavar, emocionális sérülések,
neurózis, pszichoszomatikus betegségek.

8
Dr. Tolvay Katalin: A pszichoterápia alapjai

Irodalom: A pszichoterápia tankönyve (szerk. Szőnyi Gábor, Füredi János, Medicina 2000)
Psychiatria Hungarica 1993. 3. Szám – különszám a pszichoterápiákról.