PSZICHOTERÁPIÁK

Égerházi Anikó
Kövér Lili
Debreceni Egyetem KK
Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Lelki zavarok, lelki szenvedés
enyhítése
• A lelki gyógyítás gyakorlata egyidős az
emberiséggel
• Legkorábbi írásos feljegyzések i.e. 2500-ból
származnak
• Mágikus orvoslás - közvetlen testi-lelki
gyógyításra törekedett
• Vallás - hosszú távú célokat tűzött ki, üdvözülést
a lemondásért cserébe
Az emberi lélek természete
Első elméleteket az ókori görög filozófusok
fogalmazták meg.

Platón teóriáiban:
• leírja az ösztönös késztetések és a nem tudatos
emléknyomok jelentőségét,
• és említi ezek megnyilvánulásait az álmokban
Mai értelemben vett pszichoterápiás
gyakorlat kezdete

• XIX. században Bernheim támogatásával

bevezették a hipnózist az orvosi gyakorlatba
• századfordulóra Freud megalapozta a
pszichoanalízist
• XX. század:
- viselkedéselmélet
- „kognitív forradalom”
Az orvos-beteg kapcsolat I.
Hippokratész:
• A gyógyítás és gyógyulás folyamata két ember
kapcsolatának talaján álló történéssor
• Pszichoszomatikus szemlélet: Az egészség
legfőbb feltétele az ember testi és lelki folyamatai
és a környezet közötti harmónia
• A gyógyítás a harmónia helyreállítására irányul
Az orvos-beteg kapcsolat II.
• A középkori és újkori tudomány elfordult a
természettől, le akarta győzni, szolgájává tenni.
• Megfelelő gyógyszerek és kezelések híján az
orvos karizmája volt a legfőbb hatótényező.
• Az európai orvoslásban a XX. sz-ban kerül újra
előtérbe az orvos-beteg kapcsolat minősége.
Az „orvosi” és „pszichoterápiás” megközelítés
közti különbség a gyógyításban I.

Orvosi Pszichoterápiás
• exploratív • interaktív
• orvosi kategóriákkal • páciens belső
dolgozik kategóriáira figyel
• a diagnózishoz való • a páciens foglalkoztatja
eljutás foglalkoztatja • pácienshez illesztett,
• diagnózishoz rendelt, lelki gyógymódot
főként biológiai használ
gyógymódot használ
Az „orvosi” és „pszichoterápiás” megközelítés
közti különbség a gyógyításban II.
Orvosi Pszichoterápiás
• Tüneti javulásra • Belső változás
koncentrál létrehozására figyel
• A kapcsolat teherbíró • A kapcsolat teherbíró
képességére kevéssé képességének
figyel növelésére nagy
• A terapeuta jellemzők, a figyelem fordul
gyógyító személyisége • A terapeuta jellemzők
kevéssé vesz részt a szoros korrelációt
gyógyításban mutatnak a terápia
hatékonyságával
 A terápiás kapcsolat néhány
jellegzetessége
• A páciens és a terapeuta egyaránt személyiségével vesz
részt a terápiában
• A környezet a terápiát a résztvevők személyiségén
keresztül befolyásolja
• Terápiás szerződésre épülő folyamat
• Kettőjük interakciójában zajlik, önkorrekciós folyamat
• Terápiás szövetségre támaszkodik
• A terápiás hatás a terápián belüli, az azt követő és az
élettérben megvalósuló eredményekben jelentkezhet
 Pszichés segítés a mindennapi
kapcsolatban
• Megnyugtat, elterel, tompít
• Meghallgat, kibeszéltet, lereagáltat
• Elvisel, megvéd
• Együttérez, átérez
• Ráébreszt, szembesít, változásra bír
• Megerősít
• Tanácsot ad
A pszichoterápia

 Gyógyító célú beavatkozás a közvetlen

emberi kommunikáció segítségével
 Eltér a természetes/szerves
kapcsolatoktól, de nem lép a helyükbe
 Professzionalitás-intimitás kettőssége
jellemzi

Nem egyszerű beszélgetés!

Nem egy meghallgatás!
Nem tanácsadás! Szőnyi&Füredi, 2015
A pszichoterápia célja
A beteg érdekében történő
belső változás elérése a cél!
Az egészség helyreállítása:
 munkaképesség,
 teljesítőképesség,
 örömszerző képesség,
 a közösségbe való beilleszkedés,
 az alkotás örömének és a boldogságra való
képesség elérése
A pszichoterápia hatásmechanizmusa
 gondolati és fogalmi újrastrukturálás
(attitűdváltás vagy belátás)
 érzelmi állapot vagy viszonyulás és
érzékenység megváltoztatása
 viselkedésmódosítás GONGOLAT

VISELKE
ÉRZELEM
DÉS

A különböző módszereknél ezek közül más-

más kerül előtérbe.
A pszichoterápiás keretek
• Terápiás szerződésben tisztázzuk
• az első 1-2 találkozás után szóban rögzítjük:
• cél
• eszköz
• időtartam
• ülések gyakorisága
• ülések időtartama
• késések következménye, stb.
• Már maga az terápiás hatású, ha tisztán láthatóak,
rögzítettek és a beteg által is elfogadottak a szabályok!
• A terapeutának ehhez szigorúan tartania kell magát.
Indikációs terület és pszichoterápiára
való alkalmasság
Nem ugyanaz!
• az indikáció a betegségből vagy a tünetből
indul ki,
• a pszichoterápiára való alkalmasság pedig a
beteg személyiségének oldaláról vizsgálja azt,
hogy indokolt-e a pszichoterápia.
Indikációs terület I.
• minden olyan probléma, zavar, betegség,
mely pszichés szinten nyilvánul meg:
• a szemléletben,
• az érzelmi életben,
• a személyközi viselkedésben, vagy
• a testi működés olyan zavara, amelynek oka
egészében vagy részben pszichés.
Indikációs terület II.
• neurotikus zavarok (szorongásos zavarok -
fóbiák, kényszerbetegség, konverzió és egyéb
szomatoform zavarok)
• pszichoszomatikus betegségek
• funkcionális szexuális zavarok
• párkapcsolati konfliktusok
• beilleszkedési nehézségek
• szuicid késztetés bizonyos esetei
• drog- és alkoholfüggőség
• személyiségzavarok egyes formái
Pszichoterápiára való alkalmasság I.

Nem alkalmas:
• nem fogja fel a beszélgetés lényegét (pl.:alacsony
IQ)
• érdektelen, (pl.:nincsen betegségbelátás)
• nem látja értelmét a pszichoterápiának (pl.:nem
fogadja el a módszert)
• rejtőzködik vagy disszimulál,
• nem akar változtatni a betegségelőny miatt (pl.
leszázalékoltatás)
Pszichoterápiára való alkalmasság II.
• intellektuális színvonal (képes legyen új
összefüggéseket felismerni a betegségével
kapcsolatban)
• adekvát betegségbelátás: ismerje fel betegsége
pszichés eredetét
• segítő kapcsolat igénylése
• lelki tartalmainak szóbeli kifejezésére való képesség
• aktív részvétel
• motivált legyen (motivált az, aki gyógyulni szeretne,
változni akar, mert van megfelelő szenvedésnyomása,
és hajlandó a kezelésért áldozatot hozni)
• együttműködés
• őszinteség
Farmakoterápia is szükséges lehet
• heveny szorongás esetén a beteg nem képes a
beszélgetésre odafigyelni
• súlyos depressziós beteg indítékszegénysége
miatt nem közelíthető meg pszichoterápiásan
• pszichotikus beteggel nehezen teremthető
kontaktus
• erős fájdalmak elvonhatják a beteg figyelmét a
pszichoterápiáról
• Ezekben az esetekben a pszichoterápia
megkezdése előtt, illetve a pszichoterápiával
párhuzamosan bizonyos ideig szükséges a
farmakoterápia.
Farmakoterápia nehezítheti a pt-t

• pl. szedált beteg nem képes koncentrálni

• ha a gyógyszeres kezelés teljesen megszünteti a
tüneteket (de nem a tüneteket okozó problémát,
konfliktust), megszűnhet a szenvedésnyomás és
motiváció is
• Így nem jut el a valódi problémák megoldásáig, s a
tünetek később nagyobb valószínűséggel újulnak ki
vagy tünetváltás következhet be.
• Fontos annak a gyógyszeradagolásnak a
megtalálása, ami mellett a pszichoterápia is
végezhető.
Specifikus alkalmasság
• általános pszichoterápiás alkalmasság feltételeit
egészíti ki
• uaz a személy csődöt mondhat az egyik technikában,
míg a másikat alkalmazva meggyógyulhat.
• Pl. bármely verbális pszichoterápiában fontos a
verbalizációs készség, míg relaxációban nem
• hipnózisban fontos a hipnábilitás előzetes
felmérése (pl. Stanford skálával)
• csoportterápiánál fontos, hogy a beteg képes
legyen másokra is odafigyelni.
A terápiás kapcsolat
• Bizonyos esetekben a páciens és a terapeuta közötti
viszony gátja lehet a terápia eredményességének.
• Alapszabálynak számít, hogy nem vállalunk el
családtagot, barátot, közeli ismerőst pszichoterápiára.
• Gátja lehet a pszichoterápiának, ha nagyon ellenszenves
a páciens a terapeutának (ajánl maga helyett egy másik
terapeutát ).
• A már folyamatban lévő pszichoterápia kisebb
elakadásainál szupervízió.
• A páciensnek is lehetnek fenntartásai a terapeutával
szemben, ezt általában ki is fejezik. Ezt gyakran nem a
terapeuta személyiségvonásai okozzák, hanem az
életkora (túl fiatalnak tartják), a neme (van olyan
páciens, aki azonos, van, aki ellenkező nemű személlyel
osztja meg szívesebben a problémáit).
Pszichoterápiára való szocializáltság

• A páciensnek ismernie kell a pszichoterápiás

helyzet sajátos szerepelvárásait, azaz
• reális elvárásokkal kell rendelkeznie.
Gyakori irreális elvárások
• biztos megmondják mi a jó (a terapeuta csak
hozzásegíti ahhoz, hogy ő maga jöjjön rá)
• a pszichoterápiának azonnali hatása van (lehet,
de nem törvényszerű)
• ha kis javulást észlel, abbahagyja a páciens a
terápiát (nem mer többet változtatni)
• átmeneti visszaeséskor, abba akarja hagyni, mert
azt gondolta, hogy a pszichoterápia során mindig
csak kellemes dolog történnek és csalódott
• a javuláshoz elég a terapeutának “kibeszélni” a
dolgait
A pszichoterápiára való szocializáltságot
befolyásoló tényezők
• a beteg környezetének véleménye a
pszichoterápiáról: mennyire ismerik, fogadják el
(családtagok edukációja)
• a pácienst a pszichoterápiára irányító orvos
véleményét megérzik a betegek (hit, lepasszolás)
• szerződéskötés a pszichoterápia elején
(információt kap arról, hogy mit várhat a
terápiától, elkötelezettséget vállal az
együttműködésre.
Orvos-pszichológus együttműködés
• Fontos a folyamatos konzultáció
• A főbb döntéseket közösen hozzák: pl. bent fekvő
beteg hazabocsátásának ideje.
• A beteg valószínűleg megérzi, ha nem megfelelő a
kommunikáció az orvos és a pszichológus között, és
ez kihathat a kezelés eredményességére (játszmákat
indíthat el: pl. a rossz dolgokat csak az egyiknek
mondja el, a jókat csak a másiknak, stb.).

• Amit a beteg személyesen bíz vagy az

orvosra, vagy a pszichológusra, ne adják
tovább egymásnak megsértve ezzel a beteg
személyiségi jogait.
 Pszichoterápiás irányzatok
Pszichoanalízis Humanisztikus pt Kognitív-viselkedésterápia
Freud Rogers Beck

Korai pszichotraumák Képességek „itt és most”

kibontakoztatása
Sématerápia
Young

Korai maladaptív sémák