Ápoláslélektan-tematika

▪ A betegség hatása a személyiségre.

▪ A betegséggel kapcsolatos attitűdök.
▪ A betegek és hozzátartozóik pszichés vezetése.
▪ Szororigén pszichés ártalmak.
▪ Mindennapos ápoláslélektani feladatok a beteg
fogadásával, vizsgálatokkal, beavatkozásokkal
kapcsolatban.
▪ Speciális ápoláslélektani feladatok a fájdalommal,
félelem-szorongással kapcsolatban, a hirtelen
állapotromlással járó betegségek, krónikus betegségek
esetén, valamint a haldoklás folyamatában.

2
 ▪ Az orvosi gyakorlatban a
leggyakrabban alkalmazott
„gyógyszer” maga az
orvos!
A szakemberek a ▪ A gyógyítást
következő nagymértékben
következtetésekre meghatározza maga a
jutottak:
légkör, ami a beteget
körülveszi
▪ Nagy a jelentősége a
pszichés okoknak,
hatásoknak, tényezőknek!
4
Ápoláslélektan

▪ Megjelenésének előfeltétele volt: az

ápolás valódi tartalmának felismerése.
▪ Hazai viszonylatban Hárdi István orvos
indította útjára.

▪ Fejlődésének ösztönzője a társadalmi

szükséglet és igény.

5
Ápoláslélektan

▪ Alkalmazott tudományág, amely a

betegség és a gyógyítói, ápolási
tevékenység, valamint az eközben
adódó számos helyzet betegre gyakorolt
hatásának, magatartási problémáinak
pszichológiai vonatkozásaival
foglalkozik.
▪ Középpontjában a gyógyító közösség és
a beteg kapcsolata áll.
6
Ápoláslélektan

Tárgya:
▪ Az ápolás folyamatának pszichológiai
oldalú tanulmányozása.
▪ Az ápolás során megnyilvánuló interperszonális,
pszichológiai törvényszerűségeket és sajátosságokat
foglalja össze.
Célja:
▪ Az ápolás gyakorlatának segítése, a
feltárt ismeretek és tapasztalatok
segítségével.
7
Ápoláslélektan

▪ Lényege a bánásmód a beteggel,

központjában a beteg ember
személyiségének megismerése,
megértése, és a vele kialakult kapcsolat
áll.

8
Ápoláslélektan

▪ Az ápoláslélektan a betegség
menetének megfelelően feldolgozza azt,
segíti a kórfolyamat által okozott
problémák, nehézségek megoldását és
a beteget előreviszi a gyógyulás útján.
egyik funkciója, hogy megakadályozza
vagy legalább csökkentse a gyógyító
munkában elterjedő elgépiesedést

9
Területei:

Speciális
ápoláslélektan

Részletes Általános
ápoláslélektan ápoláslélektan

10
Általános ápoláslélektan

▪ A gyógyítok pszichológiai
jellemzőivel (nővér típusok, munkahelyi
légkör,beilleszkedés)
▪ Az emberrel és betegségével
(betegségélmény, magatartás, látogatás,
fájdalom, meghalás, gyász lélektana)
▪ Az ápoláslélektan feladataival,
módszereivel (megfigyelés,
beszélgetés)
11
Részletes ápoláslélektan

▪ Életkoronként tárgyalja az ápolás

pszichológiai összefüggéseit
(gyermek és betegség, a felnőttkor,
időskor ápoláslélektana

12
Speciális ápoláslélektan

▪ Az egészségügyi munka különböző

területeinek pszichológiai
sajátosságai (hosszabb ágynyugalmat,
műtéti beavatkozást igénylő, malignus
betegségekben szenvedők
ápoláslélektani vonatkozásaival
foglalkozik)

13
Az ápolóval szembeni elvárások
1.
▪ Külső megjelenés
▪ Legyen tiszta és rendes
▪ Legyen jó megfigyelő
▪ Legyen logikus a gondolkodása
▪ Rendelkezzen jó kommunikációs
készséggel
▪ Legyen empátiás készsége
▪ Feltétel nélküli elfogadás jellemezze
15
Az ápolóval szembeni elvárások
2.
▪ Legyen előítéletektől mentes
▪ Legyen pontos és megbízható
▪ Legyen titoktartó
▪ Legyen udvarias és tapintatos
▪ Legyen mindig őszinte
▪ Legyen nevelője, tanítója a betegnek
▪ Legyen pártatlan
▪ Legyen megalapozott szakismeret
16
Az ápolóval szembeni elvárások
3.
▪ Rendelkezzen együttműködési
készséggel
▪ Szeresse a gyerekeket
▪ Rendelkezzen hivatástudattal,
áldozatkészséggel
▪ Legyen egészséges az életvitele,
életmódja

17
Kérdések:

▪ Mivel foglalkozik az ápoláslélektan?

▪ Mi az ápoláslélektan célja?
▪ Ismertesse az ápoláslélektan területeit!

18
▪ Rutinból dolgozó
▪ Szerepjátszó
▪ Ideges
▪ Maszkulin
▪ Anyáskodó
▪ Specialista

20
Nővértípusok, Hárdi-féle
nővértipológia
▪ Rutin típusú nővér: precíz, pontos (Az
alvó beteget felkelti altató bevétele
céljából)
▪ Szerepjátszó nővér: önmagát
hangsúlyozza, túljátssza szerepét,
elveszti közvetlenségét

22
Nővértípusok

▪ Ideges nővér: feszült, dacos, egyéni

problémái mellett gyakran fél a
betegségektől is
▪ Maszkulin nővér: mindig erélyes,
határozott, gyakran megkapja az
„őrmester” becenevet

23
Nővértípusok

▪ Specialista nővér: egyéni érdeklődés

▪ Anya típusú nővér: valóban ápol, segít,
gondoz, megértő, kedves, megilleti a
▪ „kedves nővér”

24
Nővértípusok Előnyei Hátrányai
Rutinból
dolgozó
Szerepjátszó
Ideges
Maszkulin
Anyáskodó
Specialista
25
A meghallgatás és a megértés
művészete (feltételei)
▪ Titoktartás
▪ Bizalomteli légkör
▪ Jó kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség
▪ Nyitottság, a „kényes” kérdésekről is merjünk beszélni a
beteggel
▪ Feltétel nélküli elfogadás
▪ Fel kell ismerni a beteg érzelmi állapotát,
magatartásformáit, jellemzőit
▪ A beteg beszéltetése. Az ápoló ne a saját problémáiról
beszéljen!

26
 Megnyilvánulásaink jelentéstartalma a
meghallgatás során:
Kedvező (ideális) hatások Kedvezőtlen hatások
▪ Odafigyelés ▪ Kimért, merev testtartás
▪ Szemkontaktus ▪ Vállrángatás, elfordulás
▪ Helytelenítő túl rövid válaszok
▪ Fejbólintás vagy bőbeszédűség
▪ Élénkség ▪ Hang, hangszín: ha túl halk
▪ Nem szakítjuk félbe a vagy túl lágy
beteget! ▪ A beszélgetésben való túlzott
részvétel
▪ A hallgatás szerepe
▪ Oda nem illő mosolygás
▪ Az ápoló nem ismeri fel a
beteg érzelmeit, témát vált

27
Kérdések:

▪ Sorolja fel a Hárdi féle nővértípusokat!

▪ Milyen alapvető tulajdonságokkal
rendelkeznek az egyes típusokba tartozó
ápolók?
▪ Milyen tulajdonságokkal jellemezhető az
„anyáskodó” típusú ápoló? Férfi ápolót is
lehet ilyen típusba sorolni?

28
 Kérdések:

Nővértípus ▪ Egészítse ki a táblázatot!

Viselkedés, bánásmód a beteggel

Rutinból dolgozó
Szerepjátszó
Ideges
Maszkulin
Anyáskodó
Specialista

29
Kérdések:

▪ Milyen típussal találkozott a

leggyakrabban? Ön szerint mitől függ,
hogy kiből milyen „típusú” ápoló lesz?
▪ Fogalmazza meg, milyen ápoló szeretne
lenni, milyen nővértípusba szeretne
tartozni?

30
Empátia

▪ Az a képesség, hogy megértsük mások

érzéseit anélkül, hogy valóban
▪ éreznénk azt, amit ők éreznek. Az egyén
általa meg tud érezni és érteni olyan
▪ emóciókat , indítékokat és törekvéseket,
amelyeket szavakban a másik direkt
módon
▪ nem fejez ki

32
▪ Az empátia minden ember természetes,
veleszületett képessége – fejleszthető !
▪ A külső és belső világunk harmóniájához
tartozó dolgok v. jelenségek sérülését,
▪ elvesztését veszteségélményként éljük
meg.

33
▪ Valós veszteség: - mások számára is
könnyen felismerhetők
▪ Megélt veszteség: - az egyén számára
van jelentősége
▪ Érési veszteség: - életszakaszok
változásai (menapauza)
▪ Szituációs veszteség: - külső/belső
események hatására alakul ki

34
 A betegség fogalma

„A testi-lelki-szellemi egyensúly
felborulása, amely megakadályozza az
ember mindennapos tevékenységét és a
társadalmi életben való részvételét.”

Akut betegségek Krónikus betegségek

36
 A betegségek típusai
Akut betegségek
• A probléma hirtelen lép fel
• Gyorsan sikerül megtalálnia
hatékony gyógymódot
• Ennek köszönhetően
a betegség rövidesen
megszűnik.
• Hosszú távon nincs hatással
az életminőségre
∑ : gyors lefolyású betegség
Krónikus betegségek
• A probléma évekig is fennállhat
• A kezelés évekig elhúzódik
• Mindez hatással van a beteg
életminőségére (hosszú időt tölt
kórházban, ill. ágyban fekve)
• Súlyos pszichológiai
következményekkel járhat
∑ : lassú lefolyású betegség
37
 A betegségek típusai

Csoportosítsátok a következő
betegségeket! Tüdőgyulladás

Magas vérnyomás Daganatos betegségek

Megfázás Vakbélgyulladás

Diabetesz
Szív- és érrendszeri
megbetegedések
38
A szervezet reakciója a
betegségre
„Beteg közérzet” (Sickness Behavior):
▪ A szervezet reagál a betegség kihívására,
olyan folyamatok indulnak meg, amelyek segítik
a betegségből való kilábalást.
A reakció összetevői:
▪ Fiziológiai komponens:
• Pl. láz, anyagcsere folyamatok megváltozása
▪ Érzelmi komponens:
• Depresszív hangulat
▪ Kognitív komponens:
• Gondolkodás meglassúbbodása
• Koncentráció nehézsége
39
A szervezet reakciója a
betegségre
▪ Viselkedéses komponens:
• Fokozott alvásigény
• Csökkent táplálék-és folyadékfelvétel
• Csökkent fizikai- és társas aktivitás.

A szervezet ily módon járul hozzá a

betegség megszűntetéséhez.

40
A krónikus betegségek

Alapvetően két csoportba sorolhatók:

1) Egész életre szóló, de jól kontrollálható
– nem halálos kimenetelű:
• Pl. cukorbetegség.
2) Súlyos, sokszor halálos kimenetelű
betegségek:
• Pl. daganatos megbetegedések.

41
A krónikus betegségek
pszichológiai hatásai
Mivel a krónikus betegségek hosszabb
időtartamot fognak át, gyakran évekig
elhúzódnak, szükségszerű, hogy befolyásolják
a beteg mindennapi életét.
A betegséggel való megküzdés, a beteg
állapothoz való alkalmazkodás számos
tényezőtől függ:
▪ A beteg életkora
▪ A fájdalom mértéke, időtartama
▪ A betegség kontrollálhatósága
▪ A családdal való kapcsolat
▪ A betegség várható kimenete
▪ A betegséggel járó életmódváltozás

42
 A krónikus betegségek
pszichológiai hatásai
Fájdalom mértéke Kontrollálhatóság

Életkor A betegség megélése

Család

Várható kimenet
Életmódváltozás

Személyiség

43
A beteg életkora

▪ Hogyan hat a betegség egy

kisgyermekre, egy serdülőre, illetve egy
felnőttre?

44
 A beteg életkora
Gyermek- és fiatal felnőttkorban semmiképpen nem normatív életesemény!!!
▪ Kisgyermek:
• A szülőtől való elszakadás a legnehezebb.
▪ Serdülő:
• A kortársaktól való szeparáció még jobban megviseli őket.
▪ Felnőttkor:
• Az egész addigi életet, az elért eredményeket fenyegeti a
betegség.
▪ Időskor:
• Az életkor előre haladtával egyre több egészségügyi probléma
– a betegség elfogadása (talán) könnyebb
▪ Ahogy egyre idősebbek leszünk, egyre tudatosabban
vagyunk képesek szemlélni a betegségünket – jobban
megértjük.

45
A fájdalom mértéke

▪ Mi a fájdalom?

„Sajátos neurofiziológiai jelenség,

vészreakció, mely elválaszthatatlan az
élettől.”
• A fájdalom jellemzői:
• Helye: pl. hasi, deréktáji, mellkasi
• Jellege: tompa, szúrós, görcsös
• Kisugárzása
• Kísérő jellege: pl, verítékezés, hányás
47
A fájdalom mértéke
Sokszor hajlamosak vagyunk
elhanyagolni a fájdalmat, és csak
akkor fordulunk orvoshoz, ha már
elviselhetetlen a fájdalom, vagy
zavar az állandó kellemetlenség.
Súlyos probléma jele lehet, ha a
fájdalom:
• hirtelen jelentkezik
• erőssége elviselhetetlen
• ájulással jár
• tarkókötöttséggel párosul
• fejsérülést követően jelentkezik

48
A fájdalom mértéke

▪ Függ a betegség típusától

▪ Mindenkinek más a fájdalomküszöbe:
• Valaki jól tűri a fájdalmat, valaki kevésbé
▪ A fájdalomküszöb egyénen belül is
változhat:
• A pillanatnyi hangulat erősen befolyásolja,
hogyan reagálunk a fájdalomra.

49
A betegség kontrollálhatósága

▪ Kontroll = ellenőrzés valami felett

▪ Egészség esetében:
• Tudatosan kontrollálni a szervezet reakcióit.
• A kontroll érzése biztonságot nyújt.
▪ Krónikus betegség esetében:
• A betegség átveszi az uralmat a szervezet felett –
nincs lehetőség tudatos kontrollra
• A krónikus betegségek feldolgozása ezért válik
nehézzé.

51
A családdal való kapcsolat

▪ A beteg általában nem egyedül áll a

világban – családban él.
▪ A családnak éppúgy fel kell dolgoznia a
betegséget.
▪ A hozzátartozók betegséghez való
hozzáállása segítheti, ill. gátolhatja a
beteg alkalmazkodását saját egészségi
állapotához.

52
 A betegség várható kimenete

Felépülés,
Teljes gyógyulás de maradványtünetek Halál
hátramaradnak
Ez a két lehetőség súlyos lelki
megterhelést okoz, komoly pszichológiai
következményekkel jár.

Krónikus betegségek esetében a kimenet

sokszor nagyon bizonytalan – ez
nehezíti a beteg alkalmazkodását.

53
A betegséggel járó
életmódváltozás
▪ A krónikus betegségek a következő 3 tényezőn keresztül
borítják fel az addigi életvitelt:
▪ Mindennapi tevékenységek megváltozása
• Ágyhoz kötöttség
• A kezelések miatt fáradékonyság, gyengeség
▪ Társas kapcsolatok megváltozása:
• A hosszú kezelések, kórházi tartózkodások miatt a
betegek kénytelenek kiszakadni a megszokott társas
környezetből.
• Társas kapcsolataik leépülnek.
▪ Külső megjelenés megváltozása:
• A kezelések mellékhatásaként – különösen daganatos
betegségek esetében.
• A különböző életkorú személyeket más-más mértékben
érinti:
• Kisgyermekek vs. Serdülők.
54
A személyiség szerepe
Egyes vizsgálatok arra mutatna rá, hogy bizonyos
személyiségjellemzők különösen
hajlamosítanak egy adott betegségre:
▪ A-típusú személyiség:
• Teljesítményorientált, munkamániás, maximalista.
• Különösen hajlamosak szív- és érrendszeri
megbetegedésekre.
▪ C-típusú személyiség:
• Magába forduló, kifelé kedves arcát mutatja,
depresszív, társas kapcsolatai nem kielégítőek.
• Ez a személyiség a kutatások szerint daganatos
betegségekre hajalmosít.

55
A személyiség szerepe

▪ A stresszes, szorongó, depresszióra

hajlamos személyek tipikus betegsége a
gyomorfekély.
∑ : nemcsak a külső tényezők, környezeti
körülmények felelősek a betegségek
kialakulásáért, hanem saját
személyiségjellemzőink is éppúgy
befolyással vannak egészségi
állapotunkra.
56
A betegség ábrázolása a
filmeken
Az élet nélkülem
▪ A 23 éves Ann életében nincs semmi rendkívüli. Az anyja
házának kertjében, egy lakókocsiban él két kislányával
és férjével, aki leginkább munkanélküli - és aki egyébként
az egyetlen férfi, akit valaha is ismert. Hogy eltartsa a
családot, éjszakánként takarítani jár. Egy napon rosszul
lesz. A kórházban az orvos közli vele, hogy halálos
beteg. A fiatal nő úgy dönt, hogy nem mond el semmit a
családjának, és elkészít egy listát az utolsó tíz dologról,
amelyet még meg kell tennie, mielőtt meghal:
gyakrabban mondani a lányoknak, hogy mennyire szereti
őket - naponta többször is; kazettákon rögzíteni a
szülinapi üzeneteket nekik 18 éves korukig; meglátogatni
az apját a börtönben; megismerni egy másik férfi
ölelését.

57
A betegség megélése függ

▪ a személyiség szerkezetétől,
▪ a betegség milyenségétől,
▪ A tünetek súlyosságától stb

58
▪ A beteg emberekre jellemző viselkedés
a betegség-magatartás

59
A betegséghez való
viszonyulás formái
▪ Adekvát (megfelelő)

▪ Averzív (elkerülő):
✓ A „nem törődöm” - közömbös
✓ A betegséggel dacolni akaró
(betegségtagadók)
✓ Bagatelizálók

61
A betegséghez való
viszonyulás formái
✓ Adiens (közelítő):
✓ A betegségtől félő
✓ A betegségkeresők

62
Betegségelőnyök

▪ Elsődleges betegségelőny –
megbetegedés következtében
megszűnik a kiváltó konfliktus, feladattól,
kudarctól való félelem szorongás testi →
→ tünetekbe konvertálja (nem tudatos)

63
Betegségelőnyök

▪ Másodlagos betegségelőny – környezet

fokozott törődése, napi feladatol alól
mentesülés, betegállománnyal
kapcsolatos jogok és juttatások

64
A betegség magatartás
alakulásának folyamata
▪ Tünetek észlelése,
▪ Tünetek bevallása
▪ Egészségügyi ellátás igénybevétele
▪ Függőségi szakasz
▪ Gyógyulás és rehabilitáció szakasza

65
▪ Fel kell ismerni a reakciókat és segíteni
az alkalmazkodásban és a célszerű
▪ viselkedés kialakításában mind a
betegnek, mind a családnak!

66
G. Caplan (1964)

▪ Krízisállapot* olyan helyzet, amikor

▪ a személy kénytelen a lélektani
egyensúlyát veszélyeztető
körülményekkel
▪ szembenézni. A probléma fenyegető
közelsége mindennél fontosabbá válik
számára,

67
▪ E helyzeteket szokásos
problémamegoldó eszközeivel,
energiáival
▪ - sem elkerülni
▪ - sem megoldani nem tudja

68
▪ Személyiségnek nevezzük az ember
egyedi lelki tulajdonságainak dinamikus
összességét.
▪ Alkalmazkodás során olyan magatartást
igyekszünk előhívni ami a belső
szorongást csökkenti

69
▪ A feszültség és a magatartás
összefüggése alapján dolgozta ki Leary
az
▪ interperszonális tipológiát.
▪ Alkalmazkodás célja a belső feszültség
csökkentése.

70
▪ Ez lehet:
▪ Adaptív: a helyzetnek megfelelő
rugalmas válaszreakció (átválthat -
betegség,
▪ túlterhelés esetén)
▪ Maladaptív: a körülményekhez rosszul
alkalmazkodó magatartási módok

71
Nővértípusok

72
Nővértípusok, Hárdi-féle
nővértipológia
▪ Rutin típusú nővér: precíz, pontos (Az
alvó beteget felkelti altató bevétele
céljából)
▪ Szerepjátszó nővér: önmagát
hangsúlyozza, túljátssza szerepét,
elveszti közvetlenségét

73
Nővértípusok

▪ Ideges nővér: feszült, dacos, egyéni

problémái mellett gyakran fél a
betegségektől is
▪ Maszkulin nővér: mindig erélyes,
határozott, gyakran megkapja az
„őrmester” becenevet

74
Nővértípusok

▪ Specialista nővér: egyéni érdeklődés

▪ Anya típusú nővér: valóban ápol, segít,
gondoz, megértő, kedves, megilleti a
▪ „kedves nővér”

75
Jellem

▪ A jellemben az egész személyiség

megnyilvánul!
▪ Az ember jelleme magatartásában,
cselekvéseiben jut kifejezésre.

76
A nővér-beteg kapcsolat
kórházi állomásai

▪ Kezdő szakasz,
▪ Folyamatos szakasz
▪ A befejező szakasz

77
▪ A nővér vezető, nevelő, felvilágosító
tevékenységet is folytat- félreértések
▪ tisztázása

78
A jó nővér - beteg kapcsolat ismérvei
ápoláslélektani szempontból:

▪ a testi ápolás mellett a gondoskodásra

és törődésre is nagy hangsúlyt helyez,
▪ a nővér segítése, gondoskodása,
szeretete szavakban,
kifejezőkészségben és
▪ tettekben egyaránt megnyilvánul
▪ a nehezen kezelhető betegekkel is
türelmesen bánik,

79
▪ • bizalmat ébresztő magatartást tanúsít,
figyelmes betege iránt, megérti őt,
▪ • megfelelő távolságtartás (ami a
betegnek jó- nem bizalmaskodás)
jellemzi
▪ kapcsolatukat,
▪ • Bizalom fontossága: - titoktartás

80
▪ • empátiás készséggel rendelkezzen a
nővér,
▪ • betegét legyen ideje meghallgatni,
▪ • a jó nővér tudja meddig, mennyit és
hogyan kell válaszolnia a beteg
kérdéseire
▪ A családi és magánügyek nem tartoznak
a betegekre

81
A MINDENNAPI FELADATOK
ELVÉGZÉSÉNEK ÁPOLÁSLÉLEKTANI
VONATKOZÁSAI
82
 ▪ A beteg fogadása,
▪ Elhelyezése a kórterembe,
▪ A beteg előkészítése a
Mindennapi
különböző vizsgálatokra,
feladatok
▪ Beavatkozásokra,
▪ Segédkezés a vizsgálatok
alatt a betegnek és az
orvosnak egyaránt
▪ Mindennapi feladatok a
beteg alapvető
szükségleteivel állnak
kapcsolatban
83
 Az ápoló feladatai
A beteg pszichés/lelki felkészítése a vizsgálatra, beavatkozásra
(életkorának, értelmi állapotának megfelelően elmondjuk, a
beavatkozás lényegét, menetét)
A beavatkozás, A beteg szomatikus/testi felkészítése
vizsgálat előtt A vizsgáló/kezelő kórterem előkészítése
A szükséges eszközök előkészítése, tárca, kezelőkocsi

A beavatkozás, Segédkezés az orvosnak, betegnek

vizsgálat alatt A beavatkozás kivitelezése, pl. beöntés, katéterezés
A beteg folyamatos megfigyelése
Érzelmi támasz nyújtása
Az ápoló beteg legfőbb támasza!

A A beteg nyugalomba helyezése

beavatkozás/vizsgál Az eszközök fertőtlenítése, elrakása, előkészítése sterilezésre
at utána Szükség esetén a nyert váladék vizsgálatra küldése
A beavatkozás jelölése a lázlapon
A beteg folyamatos megfigyelése 84
Mindenről fel kell világosítani a
beteget!
▪ Életkorának
▪ Értelmi, érzelmi állapotának megfelelően folyamatosan
tájékoztatni kell.
▪ Tudnia kell mikor mi történik vele, hova viszik, milyen
vizsgálatra, mit fog érezni, mennyi ideig tart,
▪ A beszélgetés oldja a félelmet, szorongást, jobban
megismerjük a beteget, együttműködés alakulhat ki
▪ Csökken a kiszolgáltatottság érzése, nő a kompetencia
érzés, megszűnik a tanult tehetetlenség

85
 ▪ Mosdatás
▪ Etetés
Mindennapi ▪ Vizelet és széklet ürítés
feladat segítése
▪ Hőmérőzés
▪ Ágyazás
▪ A betegeket ezek igen
érzékenyen érintik

86
Fontos

▪ A betegein iránti tisztelt

▪ Csökkentsük a kiszolgáltatottság
érzését, tapintat
▪ Biztonságérzet növelése
▪ Igényes külső biztonság
▪ Szeméremérzés tiszteletben tartása

87
A segítő kapcsolat

▪ Az érzések visszatükrözése
▪ A jó kapcsolat alapfeltételei (empátia,
kongruencia, feltétel nélküli elfogadás,
szakismeret)

88
A segítő kapcsolat
ismertetőjegyei
▪ Következetes megbízhatóság, támasz, kongruencia
▪ Az érzések nem maradnak rejtve, sem a segítő sem a
beteg előtt
▪ Pozitív viszonyulás a klienshez (melegség, gondoskodás,
szeretet)
▪ A segítő legyen biztos önmagában
▪ Fogadja el a kliens különféle arcait
▪ A segítő ne ítélkezzen
▪ A segítő tanúsítson érzékenységet
▪ El kell fogadni az alakulás, a változás folyamatát
▪ A külső értékelés rémétől meg kell szabadítani a
segítséget kérőt
89
A segítő beszélgetés

▪ Nondirektivitás
▪ Visszatükrözés, újrafogalmazás
▪ Meghallgat, engedi, hogy a kliens
kibeszélje magát
▪ Együttérzést kifejezi
▪ Nyugodt, türelmes, a kliensre figyel,értő
figyelem
▪ megértést, biztonságot sugároz

90
A hatékony segítő

▪ Empátiás készség
▪ Megfelelő önismeret
▪ Segítő attitűd
▪ Elméleti és szakmódszertani tudás

91
A LÁTOGATÁS JELENTŐSÉGE – A
BETEGEK ÉS HOZZÁTARTOZÓIK
PSZICHÉS VEZETÉSE
92
A látogatás jelentősége

▪ Kiegészítő képet kaphatunk a beteg

környezetéről
▪ Adatokat gyűjthetünk a kórkép
keletkezéséről
▪ A látogatással a szeretet, a valakihez
való tartozás és a biztonság
szükségletét elégítjük ki
▪ A beteg szempontjából a látogatás lehet
kedvező és kedvezőtlen hatású
93
A beteg szempontjából kedvező a A beteg szempontjából kedvezőtlen a
látogatás látogatás

Alkalmat nyújt az információcserére A látogató rossz híreket hoz,

Lehetőséget nyújt a távolság és a A látogató/hozzátartozó vitázik a beteggel

bezártság enyhítésére

Lehetőség a szeretet közvetlen A látogató kellemetlen kérdéseket tesz fel

megélésére Hogy nézel ki? Hová jutottál?

A látogató megértő, jóindulatú, vidám, Kételkedik a beteg bajában,

jókedvű, bízik a beteg gyógyulásában betegségében, kéréseket tesz fel,
magyarázatokat kér az orvostól az ápolótól
egyaránt

Rendszeresen látogatják a beteget Elhanyagolják a beteget, nem látogatják

Nem terhelik túl, nem fárasztják a beteget „agyonlátogatják” mindig van nála valaki

94
▪ Kedvező a látogatás az egészségügyi
dolgozók, az orvos szempontjából, az
otthoni ápolás előkészítése, tanácsokat
ad, diéta, injekciózás stb.

95
▪ A nővér/ápoló okozza, pszichés ártalom
▪ Helytelen magatartásból adódik, mely
kedvezőtlenül hat a beteg állapotára is.
▪ A gyógyító közösség viselkedésével
verbális és non-verbális
kommunikációjával árthat a betegnek,
nem egyszer durva szerephibákról van
szó

97
 ▪ Érdektelenség, közöny,
Az ártalom csoportjai
érzéketlen bánásmód
Viselkedésbeli, ▪ A beteg elhanyagolás
magatartásbeli ▪ A bizalmatlanság, a
ártalom kényeztetés, az
önállóság visszanyerését
gátolja
▪ Nem foglalkozunk a új
beteggel

98
 ▪ Sértő megjegyzések, lekövérezzük a
beteget
Az ártalom csoportjai ▪ A beteg panaszainak leértékelése, pl.
semmi az egész, katonadalog
Verbális/ ▪ Helytelen megszólítás pl. pufikám,
ketteske, kedveske, nénike
szóbeli ártalom
▪ Rábeszélés, prédikáció, megalapozatlan
szaktanácsok pl. szedje össze magát,
ne legyen gyerekes
▪ Szakzsargon
▪ Fontoskodás, tudálékosság
▪ „szócsata a beteg ágya felett
▪ Az ápoló sokat beszél magáról
▪ Az ápoló túl sokat kérdez

99
 ▪ Túl lassan, vagy túl gyorsan
beszél
Az ártalom csoportjai ▪ Nem megfelelő mimika, gúnyos
Non verbális, mosoly, fintorgás, mogorva,
nem szóbeli ▪ Kellemetlen hangnem, hangszín,
kiabálás a beteggel
ártalom ▪ Nem tartunk szemkontaktust
▪ Nem megfelelő testtartás, túlzott
távolság
▪ Nem megfelelő gesztusok, újjal
megrovó, fenyegető mozdulat

100
Inkongruencia

▪ Össze nem illő, nem egybevágó

101
Másokkal is kapcsolatba kerül

▪ Portás
▪ Beteghordó
▪ Takarító stb.
▪ Szorongáskeltő tényezők: monitorok, RT
G-készülék, vizsgálatok, gyógykezelések

102
Kialakulását befolyásoló
tényezők:
▪ Orvos, ápoló, beteg személyisége
▪ A helyzet, az adott alkalom, amelyben az
interakció zajlik

103
Hatása:

▪ Szorongás
▪ Hipochondria
▪ Neurózis
▪ Depresszió
▪ Regresszió
▪ Kényszeresség
Veszélyeztetheti a gyógyulást, az ápolás
folyamatát, az ápoló-beteg kapcsolatot
104
Korrigálása, elkerülése

▪ Megfelelő pszichológia, pszichiátriai és

szakmai ismeretkek
▪ Jó kapcsolatok kialakítása
▪ Sokirányú megfigyelőképesség
▪ Kongruens magatartás
▪ Felelős együttműködés
▪ A beteg meghallgatás, empátia
▪ Jó munkahelyi légkör
105
 Segítő magatartásformák
Verbális •Nonverbális

•Érthetően beszélünk és fogalmazunk •A fizikai közelség megfelelő, a testünk a

•Nem ítélkezünk
•Udvariasság
•Keresztnevén szólítjuk a beteget
•Szóbeli megerősítés, igen, értem
aha, ühűm, hmm
•Mit, hogyan? Puhatolódzó kérdések
•Tisztázásra vonatkozó kérdések, jól
értem? Mit jelenthet ez? Gondolt már
arra, hogy:
beteg felé hajlik
•Szemkontaktus
•Arcjátékkal követjük a mondanivalót
•Időnként bólintunk, mosolygunk, kézzel
gesztikulálunk
• mérsékelt beszéd sebesség, hangtónus

106