A beteg elhelyezése, fekvési és fektetési módok

A gyógyintézeti kezelés egyik feladata a beteg nyugalomba helyezése (kikapcsolódás, ágynyugalom)

Függ: betegség súlyosságától / sajátosságaitól / beteg életkorától.

Fekvés fogalma: az ágyban való elhelyezkedés, a beteg által spontán elfoglalt testhelyzet. (élettani / kórós-betegség)
Az ágynyugalom megfelelő, jól előkészített ágyban lehetséges, mert a páciens izmai ellazulnak / légzése, hőmérséklete egyenletes /
fájdalom csökken / energiaszükséglet csökken / nagyobb esély a felépülésre

Formái – élettani: az ágyban spontán elfoglalt testhelyzet (hát- / oldal- /ritkán hasi- / félig ülő- / ülő- testhelyzet) Leggyakoribbak:

 Aktív hátfekvés hatásai: természetes testhelyzet / izomzat ernyedt / végtagok kissé hajlítottak / fej párnán kissé előrehajlik
 Aktív oldalfekvés hatásai: természetes testhelyzet / végtagok felhúzottak, kissé hajlítottak / fej előrehajlik / oldalát váltja

Formái – kóros (kényszertartások):

 Passzív hátfekvés: / végtagok nyújt. / feje párnába süpped / magatehetetlenül nyomódik matrachoz / egyedül nem mozdul ki
– súlyos áll. / magatehetetlen beteg
 C alakú fekvés: térdeit felhúzza / görnyedt tartásban az oldalán / lábát két kezével átkulcsolhatja és mellkasához szoríthatja
– hasi görcsök esetén
 Vadászkutya fekvés: általában oldalt fekszik / fejét hátrafeszíti, kezével igyekszik megtámasztani
– agyvelő-, illetve agyhártya gyulladásnál
 Láb hullaállása: a beteg mozd. alsó végtaggal / kifelé fordított lábfejjel fekszik / a törött végtag láthatóan rövidebb
– töréseknél

Ágynyugalom: a beteg ember a fizikai megterhelésektől való részben vagy egészben történő mentesítése, orvos írja elő az ágyban
fekvés időtartamát / határozza meg egyszerű / szigorú voltát.

 Egyszerű ágynyugalom: a beteg felkelhet / elláthatja önmagát / csak meghatározott időt kell ágyban töltenie.
 Szigorú ágynyugalom: a beteg nem hagyhatja el az ágyat / enyhébb esetben mozoghat az ágyban és részben elláthatja
önmagát / súlyosabb állapotú beteg csak minimális mozgást végezhet és teljes ellátást igényel.

Fektetés: a gyógyulás érdekében, az orvos által előírt testhelyzet, fekvési mód:

 háton fektetés (Idős betegnél hosszútávon – tüdőgyulladás lehet – mozgatás, légzőtorna, lehetőleg ne sokáig fektessük őket háton)
 oldalfektetés (sims helyzet)
 félig ülő fekvési helyzet ( fél Flower)
 ülő testhelyzet (Flower)
 hason fektetés
 lejtőztetés (trendellenburg)
 fektetés különböző vizsgálatoknál

Háton fektetés:

 Egyszerű hátfekvés: – operált, lázas, legyengült betegnél, egyes betegvizsgálatokhoz

 Nyújtott hátfekvés: párna nélkül vagy lapos párnán; – kivérzett vagy gerinccsapoláson átesett betegnél
 Nyújtott hátfekvés kemény ágyon: a gerinc tehermentesítésére, – gerincműtétek után
 Háton fekvés az alsó végtag megemelésével: 15-20 fokos emelése a lábnak, derék / medence alá ülőgyűrű, talpnak
lábtámasz. Hosszú távon ideg bénuláshoz vezet. – trombózisos / kivérzett betegnél.
 Sokk-fektetés: 30-45 fokos emelése a lábnak – ájulásos, öntudatlan, sokkos, hirtelen vérnyomás csökkenéses betegnél
 Hanyatt fektetés: felsőtest 15-30 fokkal emeljük – koponyaűri nyomás, koponyasérülés esetén

Oldalfektetés:

• Egyszerű oldalfekvés: csípőn / vállon testsúly / hasonló az álló helyzethez (fej a test középvonalában / gerinc nem fordul el)
• Magas oldalfektetés: az ágy fejvégét megemeljük és oldalra fordítjuk – nehézlégzésnél / légúti váladék kiürítésénél
• Döntött oldalfektetés: az ágy jobb vagy bal oldalát kissé megemeljük
• Vízszintes oldalfektetés: hosszabb időn át feküdni kell / feje alá kispárna – gerinccsapolásnál, végbélvizsgálatnál
• Stabil oldalfektetés: az aspiráció (idegen anyag belélegzése a légutakba) – eszméletlen betegnél
Ülőfektetés:

• Félig ülő (fél-Fowler): ágy fejrész emelése, törzs 30-60°-al emelkedik + lábtámaszt – szív / tüdőbetegek és idősek
• Ülő (magas Fowler) törzs 60-90°-al emelkedik+ lábtámaszt, éjszakai roham – felsőtest támasztása – ágyasztal, azon párna–
Súlyos légzési-keringési problémáknál / kiterjedt tüdőgyulladásnál, – Súlyos szívbetegeknél

Hason fektetés:

• Egyszerű hasonfekvés: fej, mellkas, has alá vékony, puha párnát, lábszárai alá ék alakú párnát teszünk / egyik karját feje
mellett behajlítva, másikat a törzse mellett – Csípőtájon, háton végzett műtétek után, súlyos decubitus, kiterjedt háti égés
esetén.

Lejtőztetés: Az ágyvég emelése – ferde síkú fektetés (emelt / süllyesztett)

 Emelt: az ágy fejvégi részét emeljük meg, – pl.ortopédiai osztályokon (nyakcsigolya húzása).
 Süllyesztett: az ágy lábvégi részét emeljük meg / fej a törzshöz visz. alacsonyabban az ágy és beteg feje közé egy párna
(trendelenburg testhelyzet) – Kivérzett betegnél és egyes sebészeti beavatkozások után

Fektetés különböző vizsgálatoknál:

• Végbélvizsgálat: oldalt fektetés alsó végtag behajlításával, egyik lábat térdben felhúzva / térd-könyök (mellkastérd):
végbéltükrözés, prosztatavizsgálat, stb.
• Kőmetsző testhelyzet: nőgyógyászati, urológiai vizsgálatoknál