1.A.

Jellemezze az ischaemiás szívbetegségeket! Foglalja össze a kórképek lehetséges

okait, diagnosztikai, terápiás és ápolási specialitásait! Ismertesse az akut állapotok
lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciáit!

Szempontok a válaszadáshoz:
− az ischaemiás betegség rizikó tényezői, patomechanizmusa
− az egyes megjelenési formák jellemző tünetei
− diagnosztikai lehetőségek
− terápiás beavatkozások
− az akut szakasz ápolási specialitásai és
− az akut állapotok lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái

Rizikófaktorok: hypertonia, zsíranyagcserezavar, dohányzás, elhízás, cukorbetegség,

magas szérum húgysavszint, stressz, mozgáshiány

Akut coronaria szindróma ACS

Az akut koronária szindróma egy gyűjtőnév, mely a koszorúéren belüli véráramlás
akadályozottságát jelenti.
Ide tartozik: ISZB, Angina pectoris, akut myocardialis infarctus
A háttérben egy koleszterintartalmú, az ér falában érelmeszesedéses felrakódás (plakk)
kialakulása húzódik, ami egy idő után megreped, az ér fala bevérzik, majd véralvadást
generálva trombozist okoz.

Angina pectoris
Az ischaemiás szívbetegség okozta mellkasi fájdalom, a szívizom elégtelen vérellátásának
az egyik – a klinikai gyakorlatban talán legfontosabb – tünete, amelyet a beteg mellkasi
diszkomfort, illetve fájdalom formájában észlel.
Jellemzői: terhelésre, izgalomra, étkezésre, cigarettázásra jelentkező, szegycsont
mögötti, gyakran nyakba, állba, bal karba sugárzó, nyomó-szorító jellegű, pihenésre
perceken belül megszűnő mellkasi fájdalom, amelyet szájon át adott nitroglicerin azonnal
megszüntet.

Stabil angina pectoris esetén a szívizom ischaemia kiváltó oka a szívizom

megnövekedett oxigénigénye, amely valamilyen fizikai terhelés következménye.
Epigastriumba sugárzik, 15 percnél nem tart tovább, NITRÁTRA szűnik.
Provokált angináról akkor beszélünk, ha pszichés (mentális) stressz, illetve hideg levegő
vagy étkezés miatt nő meg a szívizom oxigénigénye.
Instabil angina: már nyugalmi állapotban is jelentkező tünetek

Akut myocardialis infarctusnak (AMI) vagy szívinfarktusnak nevezzük a szívizom

vérellátási zavara következtében kialakult szívizomelhalást. A szívinfarktus
kórlefolyását nagymértékben befolyásolja a szívizomelhalás nagysága, a koszorúerek
állapota, és az is, hogy a beteg milyen társbetegségekben szenved. Gyakran az érfalra
felrakódott trombus okozza az elzáródást.

Tünete: mellkas középső részsén jelentkező fájdalom, ami hátba, az állkapocsba vagy a
bal karba sugárzik, vérnyomás csökken, bőr hideg-nyirkos

Diagnosztikai lehetőségek:
EKG, labor diagnosztika: Troponin I/T, CK, CKMB, GOT, GPT, LDH, enzimek, elektrolitok,
CN, kreatinin, teljes vérkép, vizeletvizsgálat
Enzimeltérések:
Troponin norm esetben nem mutatható ki, AMI esetén 4-6 órán belül kezd emelkedni
CK infarktus után 3-12 órán belül emelkedik
− EKG eltérések (ST-eleváció, ST-depresszió)
− mellkasröntgen, ECHO, stressz ECHO, Holter-EKG, ergometria, koronarográfia,
izotópvizsgálat, PET
− invazív beavatkozások, PCI, PTCA, STENT, bypass, CABG

Terápiás beavatkozások:
− vérnyomás monitorozás, oxigén terápia-javítja az ischémiát, nitrát tartalmú szerek,
fájdalomcsillapítás, (Morphium) acetylszalicilsav, béta-blokkolók, ACE-gátló

Ápolási specialitások:
fektetés, ágynyugalom, vénabiztosítás, oxigénterápia, monitorizálás, fájdalomcsillapítás,
gyógyszerelés, könnyű táplálkozás, pszichés vezetés, egészségnevelés, életmódváltás
rehabilitáció

Akut állapot lehetséges diagnosztikai és terápiás ápolói kompetenciái:

- anamnézis felvétel, elsődleges állapotfelmérés, vitális paraméterek mérése, EKG
diagnosztika, pozicionálás, oxigénterápia, vénabiztosítás, infúziós terápia,
fájdalomcsillapítás, nitrát sublingualis adagolás vérnyomás függvényében

Szövődményei:
- szívritmuszavarok, - kamrafibrilláció, - vezetési zavarok, - szívizom működési zavara