Pszichoterápia a

mindennapi gyakorlatban

Dr. Polgár Patricia

Semmellweis Egyetem Pszichiátriai és
Pszichoterápiás Klinika
2011.12.13.
Vázlat

 Alapfogalmak
 Nem-specifikus változók
 A legismertebb pszichoterápiás módszerek
 Analitikus (dinamikus) terápiák
 Kognitív viselkedésterápia
 Humanisztikus irányzatok
 Egyéb módszerek – sématerápia, relaxációs technikák,
interperszonális pszichoterápia stb.
 Bi
Bizonyítékok,
íték k biológiai
bi ló i i h
hatások
tá k
Alapfogalmak
p g

 Pszichoterápia: a segítő kapcsolatok egyike,

mely gyógyító célú beavatkozás közvetlen
kommunikáció segítségével.
A segítő
g kapcsolat
p jjellemzői

 Érzelmileg hangsúlyos, bizalmi viszony egy

É
„hivatásos” segítő személlyel
 Speciális, szakszerű kommunikáció
 Valamely konceptualizált elméleti keret vagy mítosz
 Előírt, részben ritualizált magatartásmódok
 Pl. orvos-beteg,
g, tanár-tanítvány,
y, lelkipásztor-hívő,
p ,
szociális munkás-gondozott stb.
Hatásmechanizmus

 A pszichoterápiák
i h t á iák során á változások
ált á k kö
következnek
tk kbbe,
melyek érintik a beteg tüneteit, magatartását,
beállítódásait és/vagy szubjektív jóllétét
 A pszichoterápia tanulási folyamat
 A tanulás alapvető formái: verbális kondicionálás és
dekondicionálás, implicit tapasztalatszerzés,
diszkriminatív tanulás, modelltanulás, kognitív
g
strukturálás, fiziológiai hatások.
 Elméleti alapok
„Az
A elme
l betegségei
b é i az agy betegségei”
b é i” /Griesinger,
/G i i XIX.
XIX sz.//

 Kandel elmélete:
 1 elv: Minden mentális folyamat, még a legösszetettebb is, az agy
működésének a következménye.

 2 elv: Gének és a gének által vezérelt termékek jelentősen meghatározzák az

agy idegsejtjei közötti kapcsolatok mintázatait
mintázatait.

 3 elv: A gének maguk önmagukban nem magyarázzák meg egy adott mentális
zavar összes variációját;
j a tanulás és a tapasztalat
p befolyásolja
y j a
génexpressziót.

 4 elv: Tanulás által indukált génexpresszió változások hatással vannak az

idegsejtek közötti kapcsolatokra.
kapcsolatokra

 5 elv: Amennyiben a pszichoterápia a magatartás hosszútávú változásait

okozza, ezt a tanulási mechanizmusok által teszi, és a metilizációs
mechani m sok ré
mechanizmusok révén
én a gén
gén-expresszióban
e press ióban is változásokat
álto ásokat idé
idéz elő,
elő
megváltoztatja a szinaptikus kapcsolatokat az idegrendszer idegsejtjei
között, és az agy strukturális változását vonja maga után.

Kandel E R. A new intellectual framework for psychiatry. Am J Psychiatry 1998; 155: 457–69.
Formák,, kontextus

 Egyéni ambuláns pszichoterápia

 Pár-,, családterápiák
p
 Csoportterápiák
 I té ti pszichoterápiák
Intézeti i h t á iák
Nem specifikus
p hatótényezők,
y a
terápiás kapcsolat
 Empátia / verbalizáció: a terapeuta a kliens
érzéseit, vágyait megérti és pontosan
megfogalmazza
 Feltétel nélküli elfogadás
 Kongruens (hiteles) viselkedés
A terápiás szerződés
Terápiás szövetség,
szövetség terápiás keret
A pszichoterápia átmenetileg érzelmileg megterhelő
lehet. Hatékony pszichoterápiás munkához terápiás,
avagy munkaszövetségre,
k ö t é azaz teherbíró,
t h bí ó a terápiás
t á iá
célt szem előtt tartó érzelmi kapcsolatra van szükség.

Nagy szerepe van ebben az általános pszichoterápiás

beállítódásnak („rogersi tényezők" - empátia,
elfogadás,
f kongruencia),) a módszerspecifikus
f
elemeknek, s fontos támasza, vonatkoztatási háttere a
terápiás szerződésben foglaltakból származó terápiás
keret.
Pszichoterápiás
p módszerek

Nincs egységes osztályozás, több mint 200

pszichoterápiás módszer.
A 3 nagy pszichoterápiás elmélet:
1
1. Analitikus elmélet
elmélet, dinamikusan orientált
terápiák (Freud)
2. Kognitív viselkedésterápia (Beck)
3. Humanisztikus irányzatok
y –
személyközpontú pszichoterápia (Rogers)
A Magyar Pszichoterápiás Tanács protokolljában akkreditált módszerek:
 Alap pszichoterápiák:
 Pszichoterápiás krízis intervenció
 Pszichoterápiás konzultáció
 Szupportív terápia
 Autogén tréning
 Szakpszichoterápiák
 Standard pszichoanalízis
 Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, pszichodinamikus terápia
 Pszichoanalitikus rövid terápia
 Viselkedésterápia
 Kognitív terápia
 Személyközpontú pszichoterápia
 Jungi analitikus terápia
 Aktív analitikus pszichoterápia
 Szimbólumterápia
 Dinamikus rövid terápia
 Dinamikusan orientált mozgás és táncterápia
 Hipnoterápia
 Gyermekterápiák
 Csoportpszichoterápiák: Dinamikus csoportpszichoterápia, Pszichodráma
 Család- és párpszichoterápia

Forrás: Pszichoterápiás szakmai protokoll

http://www.pszichoterapia.hu/download/PT_protokoll.doc
Pszichoanalitikus elmélet és terápiák
p
Appszichodinamikus elmélet
alapfogalmai
 Az ember
A b magatartását
t tá át (részben)
( é b ) ttudattalan
d tt l llelki
lki
folyamatok vezérlik

 A gyermekkori fejlődés döntő hatással van a felnőtt

személyiség alakulására (Freud: különös tekintettel
a gyermekkori szexualitásra)

 Sok tünet a tudattalanban zajló konfliktusok

eredményeképpen
y pp jjön létre
Pszichoanalízis, analitikusan orientált
módszerek

A pszichoanalízis mint gyógyítóeljárás olyan

pszichoterápiás módszer, amely a tudattalan lelki
f
folyamatok feltárása
f és átdolgozása révén segíti a
személyiség változását, ennek következményeként a
tünetek oldódását.
oldódását
A pszichoanalitikus terápia célját a személyiség
strukturális
t kt áli változása:
ált á a pácienst
á i t az analitikus
litik a b
belső
l ő
konfliktusok letokolása helyett azok elvállalásához és
jobb megoldásához kívánja hozzásegíteni.
hozzásegíteni A
terápiákban közös a tudattalan folyamatok
jelentőségének figyelembevétele és a terápiás
kapcsolat (áttétel-viszontáttétel) középpontba állítása.
Pszichoanalitikus fogalmakat
alátámasztó empirikus kutatások

 Tudattalan motiváció

 Ambivalencia és konfliktus

 Tudattalan affektív folyamatok

 Korai kapcsolatok befolyása a jelen kapcsolatokra

 Gyerekkori
G kk i tapasztalatok
t t l t k hatása
h tá a felnőttkori
f l őttk i
magatartásara
 T d tt l motiváció
Tudattalan ti á ió

 Tudat az evolúció viszonylag késői terméke, amely

hátt éb kit
hátterében kiterjedt
j dt ttudattalan
d tt l információ
i f á ió ffeldolgozó
ld l ó
rendszer van, amely millió éveken át jól funkcionált

 Kultúránk kiemelt szerepet ad a tudatnak és a szabad

akaratnak

 Számos a túléléshez szükséges képességünk, melyek a

szociális térben és a természetben való
működésünkhöz szükséges tudattalan módon működik
 Edouard Claparede
p svájci
j neurológus
g
gombostűt tett az ujjai közé így fogott kezett
Korsakoff szindromás betegekkel
g
 Ismételt találkozáskor a beteg nem ismerte fel
Claperede-t,
Claperede t, de nem volt hajlandó kezet fogni
vele, bár nem tudta megmagyarázni, hogy
miért. (Cowey, 1991)
T d tt l é
Tudattalan érzelmi
l i ffolyamatok
l t k

 Ez az alapvető pszichoanalitikus elv azt

jelenti hogy az emberek képesek érezni
jelenti,
dolgokat anélkül, hogy tudnák, hogy
é ik azokat
érzik k téés olyan
l é
érzelmek
l k ált
általl
y
vezérelve cselekedhetnek, amelyeknek
nincsenek tudatában.
Bruyer, R
B R. (1991)
(1991). Covert
C t face
f recognition
iti iin prosopagnosia:
i
A review. Brain and Cognition, 15, 223-235.

 Prosopagnoziában szenvedő egyének,

akik nem képesek
p felismerni tudatosan az
ismerős arcokat, ismerős és ismeretlen
arcokra eltérő elektrofiziológiai válaszokat
adnak.
A gyermekkori
kk i ttapasztalatok
t l t k hatása
h tá

 A pszichoanalitikus elmélet egy

gy fejlődési
j modell, melyy
szerint a korai gyermekkori tapasztalatok szignifikáns
szerepet játszanak a felnőtt személyiség kialakulásában

 Az elmúlt 30 év kötődési stílusokra és korai traumákra

vonatkozó kutatásai sok adattal szolgáltak a korai
gyermekkori
kk i ttapasztalatok
t l t k és
é a ké
későbbi
őbbi magatartás
t tá é
és
személyiségfejlődés közötti kapcsolatokra vonatkozóan.
 Kötődéselmélet

 Kötődési stílust jelentősen meghatározza a korai

gyermek/gondozó interakciók
 A kötődési stílus jelentősen meghatározza a szociális
beilleszkedést és a személyiséget
y g

 Az anya válaszkészsége a legjobb előrejelzője a gyermek

kötődési stílusának

 Az anyák
y és az apák
p kötődési stílusának eltérő p
prediktív ereje
j
kizárja a pusztán genetikai magyarázatát ennek a jelenségnek.
Mickelson, K. D., Kessler, R. C. & Shaver, P. R. (1997). Adult
attachment in a nationally
y representative
p sample.
p Journal of
Personality and Social Psychology, 73, 1092-1106.

 5000 felnőtt, nem-klinikai mintájában a

szülőktől való szeparáció
szeparáció, vagy azok
halála bizonytalan kötődéssel és
alacsonyabb fokú kötődési biztonsággal
állt kapcsolatban
Boudewyn,
y A., & Liem, J. ((1995).
) Childhood sexual abuse as a
precursor to depression and self-destructive behavior in adulthood.
Journal of Traumatic Stress, 8, 445-459.

 Gyermekkori
y szexuális abúzus a felnőtteket
érzékenyebbé teszi számos mentális
zavarral szemben: pl. depresszió,
szorongás, öngyilkossági hajlam, és
öndestruktivitás.
öndestruktivitás
Egyéb mélylélektani irányzatok
Analitikus pszichoterápia
A Carl Gustav Jung (1875-1961) nevéhez fűződő
irányzat önmagát „komplex
komplex pszichológiaként
pszichológiaként" határozza
meg
Individuálpszichológia
p g
Alfréd Adler (1870-1937) holisztikus megközelítésében
az embert társas kontextusában szemlélte
Aktív analízis
Wilhelm Stekel (1868-1940) és követői a
személyiségelméletben az analitikus elméletekre
támaszkodnak, bár megkérdőjelezik, hogy van abszolút
tudattalan.
Egzisztenciálanalízis
Az egzisztencialista-fenomenológiai filozófiákra (pl.
Kierkeegaard Heidegger,
Kierkeegaard, Heidegger Husserl) épülő
egzisztencialista megközelítés
Pszichodinamikus pszichoterápiák
hatásosság vizsgálatai
 Az alábbi kórképekben bizonyult hatásosnak a RövidPD
randomizált kontrollált vizsgálatokban(RCT)
 Depressziós zavarok (4 RCT)

 Szorongásos
S á zavarokk (1 RCT)
 Poszttraumás stressz zavar (1 RCT)
 Szomatoform zavar (4RCT)
( )
 Bulimia nervosa (3RCT)
 Anorexia nervosa (2RCT)
 Borderline személyiségzavar (2RCT)

 Szorongó személyiségzavar ( 1 RCT)

 Drogfogyasztás (4 RCT)
(L i h
(Leichsenring,
i 2OO5)
Kognitív
g viselkedésterápia
p

“Az egyén
“A é érzelmeit
é l it é és viselkedését
i lk dé ét nagymértékben
é tékb
meghatározza az a mód, ahogyan a világról gondolkodik”
(Beck 1979)
Az érzelemelméletek általános vonatkozásai
 Az érzelem egy időben körülhatárolt intenzív, szubjektív,
j ll
jellegzetes
t mentális
táli áll
állapot,
t mely
l az organizmust
i iinformálja
f álj az őőt
érő ingerek, információk szubjektív jelentőségéről, és előkészíti a
gyors, adaptív válaszreakciók kialakulását.

Az érzelmi epizódok több komponensből tevődnek össze:

 Szubjektív komponens

 Kognitív komponens

 Éberségg ((arousal)) változása

 Vegetatív változások

 Motoros komponens

 Motivációs
M ti á ió áll
állapot,
t cselekvéskészség
l k é ké é megváltozása
ált á
Komplex érzelmi epizód kialakulásának folyamata

1. Az inger érzelmi jelentőségének felismerése és értékelése

2
2. A specifikus érzelmi állapot létrehozása az ingerre adott válaszként
(vegetatív, neuroendokrin, szomatomotoros válaszok, tudatos érzelmi
élmény)
3. Az affektív
ff í állapot
á és
é az érzelmi
é viselkedés
é szabályozása,
á á mely a fenti
f
folyamatok gátlását vagy módosítását is magában foglalja, így jön létre
a kontextuálisan megfelelő érzelmi állapot, és következményesen, a
viselkedés

 Az értékelés (appraisal) teóriák központi állítása, hogy az érzelmek

kiváltásáért és megkülönböztetéséért egy adott esemény kognitív
értékelése felelős.

(Phillips 2003, Scherer 1988)

Értékelés: Component Process Model

 Az értékelés egy olyan, több szintű folyamat amely információfeldolgozó

lépések gyorsan
gyorsan, meghatározott sorrendben lezajló, lezajló különböző neurális
struktúrákhoz kötött sorozatából áll.
Scherer öt ilyen lépést tételez fel, ezek közül három több részből áll:
 1. lépés:
p annak értékelése,, hogygy az egyén
gy külső vagygy belső környezetében
y
történt-e változás, várt vagy váratlan volt-e
 2. lépés: a bekövetkezett esemény kellemes vagy kellemetlen voltát vizsgálja
 3. lépés: annak vizsgálata, hogy az esemény érinti-e az egyén aktuális vágyait,
céljait szükségleteit (1
céljait, (1. rész)
rész), illetve
illetve, hogy azok elérését segíti vagy
akadályozza (2. rész), és annak megítélése, hogy szükség van-e sürgős
beavatkozásra (3. rész)
 4. lépés: annak értékelése, hogy ki vagy mi tehető felelőssé az esemény
bekövetkezéséért (1.(1 rész),
rész) az egyén tevékenységei mennyire befolyásolhatják
az esemény kimenetét (2. rész), az akadályokhoz vagy az ellenfélhez
viszonyítva mekkora az egyén cselekvőképessége (3. rész), ill. annak becslése,
hogy az egyén milyen mértékben lesz képes a megváltozott feltételekhez
alkalmazkodni (4(4. rész)
 5. lépés: azt vizsgálja, hogy az esemény hogyan viszonyul a szociális, kulturális
normákhoz, a „jelentős mások” elvárásaihoz (1. rész), ill. az egyén belső
normáihoz, én-ideáljához (2. rész).
Értékelés neurobiológiai korrelátumai

 Az értékelés első lépései (az inger relevanciájának detektálása) rövid

idő alatt, automatikusan, tudatos figyelem nélkül mennek végbe, kéreg
alatti neurális struktúrákhoz, döntően az amygdalához, insulához
köthetők.
köthetők
 Az értékelés későbbi szakaszai kognitív feldolgozási folyamatokat is
magukban foglalnak (pl. érzelmi emléknyomok felidézése,
dö té h
döntéshozatal),
t l) időb
időben elhúzódóbbak,
lhú ódóbb k rendszerint
d i t ttudatossá
d t á válnak,
ál k a
prefrontális kortex kiterjedt területeinek aktivitását igénylik (OFC,
DLPFC, ACC)
 Az érzelmi válasz befolyásolása a kérgi struktúrák szubkortikális
struktúrákra gyakorolt módosító hatásán keresztül érvényesül
Prefrontális lebeny és amygdala szerepe az
érzelemszabályozásban 1.

Hariri és Holmes, 2006

 Prefrontális lebenyy és amygdala
yg szerepe
p az
érzelemszabályozásban 2.

Results:
R lt Participants
P ti i t whose
h sustained
t i d reactivity
ti it tto emotional
ti l stimuli
ti li was low
l iin
the subgenual cingulate cortex (Brodmann’s area 25) and high in the amygdala
displayed the strongest improvement with CBT.
Conclusions: The presence of emotion regulation disruptions
disruptions, which are targeted
in CBT, may be the key to recovery with this intervention
Siegle 2006
Kognitív
g terápiás
p modell

Esemény É
Értékelése É
Érzés

Testi tünet

Viselkedés
ESEMÉNY NEGATÍV AUTOMATIKUS GONDOLAT ÉRZÉS
Új állásra „Mindig kudarcot vallok.” Lehangoltság,
jelentkezem. „A legtöbb ember nálam többre képes.” szomorúság,.
szorongás.
g

TESTI TÜNET
Izzadás, kipirulás,
szapora
p szívverés,,
fejfájás.

VISELKEDÉS
Nem megyekgy el az
interjúra.
A KVT célja:

 Az adott kóros állapotban akti

A aktiválódott
álódott kognití
kognitív
sémák megkérdőjelezése és az adott helyzetben
adaptívabb
p sémákra cserélése,
 hogy elősegítse az adaptációt és megküzdést az
adott helyzetben, ill. a mindenkori problémás
állapottal

 Az alaphiedelmek módosítása adaptívabb sémákra

sémákra,
ezzel a személyiség pszichés problémákkal
szembeni esékenységének csökkentése
Viselkedésterápiás módszerek
A behaviorizmus a kísérleti lélektan által feltárt törvényszerűségek
tudománya, amelyet más megközelítésben tanuláselméletnek is
nevezünk. A behavior- (vagy viselkedés-) terápiák pedig ezen
eredményekre épülő, viselkedést módosító eljárások.

Tanulásnak nevezzük a tapasztalatok hatására bekövetkező

viselkedésváltozást. A behaviorizmus szemlélete szerint az ember
magatartásrendszere nagyrészt tanulás útján alakul ki ki, döntően
szociális hatások alatt (szocializáció). A kóros viselkedés is
tanulás, mégpedig hibás tanulás eredménye. A terápia ennek
megfelelően ugyancsak tanulási folyamat
folyamat, a hibásan rögzült
viselkedés újra- vagy „áttanulása".
A tanulásnak három fő mechanizmusát ismerjük:
(1). klasszikus (Pavlov-féle) kondicionálás;
(2). instrumentális (megerősítésen vagy jutalmon alapuló) tanulás
(3). utánzásos (imitációs) tanulás
A szisztematikus deszenzitizálás

A módszer kidolgozása, egyben a viselkedésterápiák

elméletének megalapozása
g p Wolpe
p ((1958))
munkásságától veszi kezdetét (a kis Albert).

A deszenzitizálás
d i i álá lélényege: a kóros
kó iinger-reakció
k ió
kapcsolatot fokozatos közelítéssel feloldani. Vagyis a
beteg a tünetet kiváltó szituációba helyeződik (képzeleti
síkon, vagy ha lehetséges, a valóságban is), de csak
olyan mértékig, hogy szorongásos reakció ne
léphessen felfel. Ennek érdekében únún. ellentett reakciót
váltunk ki, amely leggyakrabban valamely relaxált
helyzet, hipnózis, esetenként azonban gyógyszer is
l h t
lehet.
A deszenzitizálás hatékonyságáért maga az expozíció
felelős vagyis hogy a beteg a szorongást keltő
felelős,
szituációba „belemegy".
A klasszikus deszenzitizálás három szakaszból tevődik össze:
A) relaxációs tréning,
A)-relaxációs tréning
B)-a szorongáshierarchia összeállítása,
C)-a
) deszenzitizálás gygyakorlatai.

A) Leggyakrabban a Jacobson-féle progresszív relaxációt használjuk,

azonban más eljárások is megfelelnek a célnak
célnak. A hip-
nobehaviorális módszerek esetén maga a hipnózis tölti be ezt a
szerepet.
B) A klasszikus
kl ik elképzelés
lké lé szerint
i t a kkezelés
lé során
á szorongásnak
á k nem
szabad fellépnie. Kiderült azonban, hogy a szorongás fellépte, és
spontán oldódása is terápiás értékű. Sőt az ingerelárasztásos
módszer
ód esetén
té a bbeteget
t t a legintenzívebb
l i t í bb szorongásos
á
helyzetnek tesszük ki.
C) Kezdetben elsősorban képzeleti deszenzitizálást alkalmaztak, amikor
is a terapeuta az egyes helyzeteket relaxált állapotban, képzeleti
szinten jelenítette meg. Leghatásosabb az in vivó deszenzitizálás.
A deszenzitizáló kezelést, különösen fóbiák esetén önkontrollos
módszerrel is végezhetjük.
Operáns kondicionálás

A viselkedés alakításában a következmények jelentős szerepet

játszanak: pozitív következményekkel járó megnyilvánulások
valószínűsége
ló í ű é növekszik,
ö k ik negatív tí kö
következményekkel
tk é kk l (bü
(büntetés,
t té
vagy a várt jutalom elmaradása) járó magatartás valószínűsége
csökken.
A operáns
Az á kkondicionálás
di i álá soráná ffokozatosan
k t kö
közeledünk,
l dü k kikis
lépésekben előrehaladva, a kívánt cél felé (shaping). Az operáns
kondicionálás egyik strukturált formája a zseton módszer (token
economy).
economy)
Negatív megerősítésen, azaz büntetésen alapuló módszereket csak az
etikai elvek szigorú betartása mellett, célzottan, a beteg (és/ vagy
hozzátartozója) kellő tájékoztatása alapján alkalmazhatunk
alkalmazhatunk.
Gyakrabban kerül sor a jutalommegvonáson alapuló módszerek
alkalmazására. Pl. anorexiás beteg kezelése

Kényszeres beteg ceremóniáit extrém módon eltúlozva hajtatjuk végre –

szaturálás. Ugyanezen az elven alapszik a negatív tréning módszere
is,, amelyet
y elsősorban tic és hasonló mozgási
g megnyilvánulások
g y
esetén alkalmazunk
Séma-fókuszú kognitív
g terápia
p
 Korai Maladaptív
p Séma definíciója
j

• Átfogó,
Átf ó pervazív
í téma,
té mintázat,
i tá t hiedelemrendszer,
hi d l d amely
l

• önmagával vagy másokkal való viszonyra vonatkozik

• gyerekkor során alakul ki, ha a gyerek alapvető érzelmi igényei
(autonómia, spontaenitás, határok, érzelmek szabad kifejezése, kötődés)
sérülnek

• az élet során tovább fejlődik

j

• jelentős mértékben diszfunkcionális

• Heves érzelmi reakciókkal jár
• Séma számára releváns mindennapi események, vagy biológiailag
meghatározott hangulatok aktiválják
Néhány séma a 18-ból
Elhagyatottság/Instabilitás
Azokat, akiktől az egyén támogatást vagy kötődést kaphatna, instabilnak vagy megbízhatatlannak
érzi. Benne van az az érzés is, hogy a jelentős személyek nem lesznek képesek hosszabb
távon érzelmi támogatást
támogatást, kötődést
kötődést, erőt vagy védelmet biztosítani számára
számára, mert érzelmileg
labilisak és kiszámíthatatlanok (pl. dühkitöréseik vannak), megbízhatatlanok vagy csak
rendszertelenül jelennek meg; mert a közeljövőben meghalnak; vagy mert valaki jobb miatt ott
fogják őt hagyni.
Csökkentértékűség/Szégyen
g gy
Az az érzés, hogy az egyén egy lényeges szempontból tökéletlen, rossz, nemkívánatos,
alsóbbrendű, értéktelen; vagy hogy a jelentős másik nem lenne képes őt szeretni, ha igazán
megismerné. Járhat kritikával, elutasítással, szemrehányással szembeni fokozott
érzékenységgel; félénkséggel, összehasonlításgatással, bizonytalansággal mások
társaságában; ill.
ill saját hibái miatti szégyenérzéssel
szégyenérzéssel. A hibák lehetnek személyesek (pl (pl. önzés
önzés,
agresszív késztetések, elfogadhatatlan szexuális vágyak) vagy nyilvánosak (pl. csúnyaság,
szociális ügyetlenség).
Kudarcra ítéltség
Az a hiedelem
hiedelem, hogy valaki kudarcot vallott
vallott, elkerülhetetlenül kudarcot fog vallani
vallani, vagy alapvetően
csökkent képességű kortársaihoz képest a teljesítmények különféle területein (iskola, karrier,
sport stb.). Azzal a hiedelemmel jár, hogy az illető buta, alkalmatlan, tehetségtelen, tudatlan,
alacsonyabb rangú, kevésbé sikeres, mint mások.
Önfeláldozás
Túlzott hangsúly azon, hogy a mindennapi szituációkban önként megfeleljen mások igényeinek,
saját elégedettségének a rovására. Ennek legáltalánosabb okai: nehogy fájdalmat okozzon
másoknak, elkerülje az önzés érzése miatt kialakuló bűntudatot, és fenntartsa a rászorulónak
ítélt másikkal a kapcsolatot. Gyakran mások fájdalmával szembeni fokozott érzékenységből
ered Néha oda vezet
ered. vezet, hogy az egyén úgy érziérzi, saját szükségleteit nem töltik be eléggé
eléggé, és
megharagszik azokra, akikről gondoskodik.
 KORAI TAPASZTALATOK
Tornaórán én voltam a legügyetlenebb.
legügyetlenebb Sokszor kinevettek,
kinevettek és emiatt már eleve féltem a
gyakorlatokat megcsinálni, tudtam, hogy úgysem sikerül, így is lett.
Anyámtól mindig azt hallottam: „Fiam, mi mindig rosszul járunk, nekünk semmi sem sikerül.”
Ha rossz jegyet kaptam, apám megvert és megalázott.
Mindig azt éreztem,
éreztem engem nem szeretnek a szüleim
szüleim,mert
mert gyenge és ügyetlen vagyok
vagyok, szégyent
hozok rájuk.

SÉMA
Kudarcra ítéltség.
(Az a meggyőződés, hogy a személy kudarcot vallott, és a jövőben is erre van ítélve, egyértelműen
esélytelen a többiekkel szemben a teljesítmények vonatkozásában.)

ESEMÉNY NEGATÍV AUTOMATIKUS GONDOLAT ÉRZÉS

Új állásra
állá „Mindig
Mi di kudarcot
k d t vallok.”
ll k ” L h
Lehangoltság,
lt á
jelentkezem. „A legtöbb ember nálam többre képes.” szomorúság,.
szorongás.
TESTI TÜNET
Izzadás,
kipirulás,
szapora szívverés,
j j
fejfájás.
VISELKEDÉS
Nem megyek el az
interjúra.
Séma fókuszú Terápia
Séma-fókuszú
 Jeffrey E. Young
 Személyiségzavarok, krónikus depresszió és szorongásos zavarok
kezelését célzó integratív megközelítés

 Kognitív, viselkedés, interperszonális és experimentális technikákat

kombinálja

Séma-Fókuszú
Sé Fók ú terápia
t á i összehasonlítása
ö h lítá a kognitív
k ití terápiával:
t á iá l
 Többet foglalkoznak gyermekkori gyökerekkel és a fejlődési folyamatokkal
 Nagyobb
N bb h
hangsúly
úl mélyen
él gyökerező
ök ő alap-sémákon
l é ák ésé az él
életet
t t átí
átívelő
lő
megbírkózási stratégiákon. Nagyobb hangsúly az affektusokon (pl.,
imagináció, szerepjáték)
Köszönöm a figyelmet!