Evolúciós pszichológia

Evolúciós pszichológia

Darwin evolúcióelmélete
• alaptételek
> az élőlények szaporodási kapacitása szinte végtelen
> az egyedszám hosszútávon mégis változatlan ok-okozat
táplálék, terület, fészkelőhely stb.
> korlátozott eröforrások •

• következtetés - verseny az erőforrásokért

> csak azok az egyedek maradnak fenn, akik képések a környezethez alkalmazkodni
> természetes szelekció
> azokat részesíti előnyben, akik több utódot képesek hagyni maguk után
> azok a jellegek, amelyek növelik a túlélés esélyeit elterjednek a populációban
- felhalmozódhatnak az adaptív jellegek és ez időnként új faj kialakulásához vezet
• két további tétel
> az egyed különleges, megismételhetetlen
állattenyésztők már rájöttek
> a különbségek nagy része öröklödik
> Darwin csak sejtette, Mendel, Watson és Crick bizonyította
• két további következmény
> eltérö mértékű szaporodási sikeresség egyedenként
> a nemzedékenkénti különbségek összeadódnak; evolúció
• további fejlemények
> populációgenetika - a különböző populációkban milyen arányokban vannak jelen különböző gének,
hogyan változik a génállománya
> molekuláris genetika - gének molekuláris szerkezete
> ökológia - az élőlények idő-, tér- és tömegbeli viszonyaival foglalkozik
> etológia - az állatok viselkedésével foglalkozik
> szociobiológia - társas élőlények viselkedésével foglalkozik
 > evolúciós pszichológia
> azzal foglalkozik, hogy az evolúció hogyan alakította a mentális folyamatokat és a viselkedést
> genetikai öröklődés + ősi környezet
az új környezetünk még nem hatott ránk elég ideje
• Mekkora részt magyaráz?
- ezek a sémák, viselkedéses reakciók sokezer évek során jöttek létre
~ ahhoz a korhoz adaptálódott az idegrendszer és a viselkedés
- az a kérdés, hogy régen hogyan segítette elő a szaporodást és a túlélést
- nem tud lépést tartani a mai gyors változásokkal
- Mi az ősi környezet? Sok helyen vadászó-gyűjtögető, máshol a korai mezőgazdaság
> ellenérzések - sarlósejtes vérszegénység vs intelligencia
nem tudni mennyi (kulturális szociális szempontból homogén/heterogén minták)
- olyan tulajdonságok, amelyeknek van genetikai alapja
- feketék esetében gyakoribb a sarlósejtes-vérszegénység, főleg azoknál akiknek ősei Afrika azon részeiről
véd a malária ellen
származnak, ahol a malária gyakori
lassan kiszelektálódnak ezek a gének
- hátrányt jelent más területen
- intelligenciahányados különbsége a rasszok között
> az evolúciós pszichológia tudományos terület, nincs benne értékítélet
• mismatch - össze nem illés, meg nem felelés az ősi és a mai környezet között
> párválasztás példája
> ősi környezetben kb. 10-20 ember közül választhatott
> ma már nem tudhatja az ember, hogy megtalálta-e a tökéletes párt - korlátlan lehetőségek

Fogalmak
• adaptáció
> alkalmazkodást is jelent, a populáció alkalmazkodik, nem az egyed
minden normális egyedben egyformán fejlődik
> konkrét funkciót szolgáló struktúra vagy viselkedés
gyakran nem tudatosan alkalmazzuk
 > proximatív m. - közvetlen, biológiai magyarázat
> ultimatív m. - végső soron az adott viselkedés hogyan segíti elő az adott élőlény szaporodását/túlélését
> lehet viselkedéses vagy idegrendszeri struktúra is
> növeli a túlélés/szaporodási sikerességet
> pl.: páva farktolla
feltűnő, nehéz
> a szaporodást elősegíti, de a túlélést megnehezíti
- amelyik pávának nagy, színes farktolla van és még él, bizonyítja, hogy rátermett és életképes
> olyan madaraknál van ilyen, amelyek nőstényei gyorsan választanak pár, kevés információ alapján
> a szexuális szelekció sokszor ellentmond a természetes szelekciónak
pl. lopás
> attól, hogy valami adaptív, még nem feltétlen jó is
• exaptáció
> egy eredetileg más funkciót szolgáló adaptáció új szerepkörben
> pl.: madártoll
> eredetileg hőszabályozásra szolgált, majd repülésre is
• melléktermék
> az adaptáció funkciót nem szolgáló következménye
> pl.: a csontok színe
• koevolúció
> két független organizmus kölcsönhatás révén zajló együttes evolúciója
> pl.: ragadozók és zsákmányállatok “fegyverkezési versenye”, azonos faj két neme
• természetes és szexuális szelekció
> nemcsak a természet szelektál, hanem ivarosan szaporodó élőlényeknél a másik nem is
> az evolúció elsősorban a szaporodásról szól
A szelekció lehetséges szintjei
segítség a rokonoknak, akikben benne van a genetikai állományunk egy része
• Kire/mire hat a szelekció? • önzetlenség
> az egyedre, egyedekre / csoportra / génekre?
• nem működik olyan csoportokban, ahol a tagok nem működnek együtt
> az embernél mindháromra hathat
• a csoportszelekció működésének feltételei matematikai modellekkel
> 10-100 közötti létszám
nem lehet könnyen ki- és belépni a csoportba
> viszonylagos izoláció a többi csoporttól
> csoportközi nagy genetikai variabilitás
> csoporton belüli kis fenotípusos variabilitás

Ál és igazi problémák
• az evolúcióelmélet ma általánosan elfogadott tudományos magyarázat
> nem magyaráz meg mindent - viszont nincs nála jobb
> rengeteg tény és modell támasztja alá
> amit ma még nem magyaráz meg még megmagyarázhatja
> tudományos - kézzelfogható bizonyítékra épül, nem végső igazság vagy hit
• nem ideológiai, nem világnézet, nem ítélkezik

Wason-féle szelekciós feladat

A játék magyarázata
• “Ha A, akkor B.” típusú állítások
• minden kérdés logikailag izomorf
> hiába ugyanaz a feladat és csak a változat más ,nem ugyanaz a teljesítmény
 > a társas egyezséggel kapcsolatos feladatokban mégis jobban teljesítenek - adaptació
> megoldás valamilyen ismételten előforduló problémára, amivel a faj minden tag jának szembe kell néznie
kognitív adaptáció eredménye valószínűleg
> társas egyezség - egyetemes, mindent átható jelenség
> pl.: csalás észlelése, potyautasok kiszűrése
• bizonyíték arra, hogy nem tabula rasa az elme

Bevezetés az evolúciós pszichológiába

Az evolúciós pszichológiáról
• nem a pszichológia területe, hanem nézöpont/megközelítés/gondolkodásmód
• a pszichológia összes jelenséget tudja vizsgálni az összes területről
• azt vizsgálja, hogy a mentális folyamatokra és a viselkedésre hogyan hatott az emberi faj
evolúciós fejlödése
• alapgondolata
> “Az elme olyan információfeldolgozó eszközök összessége, amelyeket a természetes kiválasztódás a vadászó-
gyűjtögető őseink előtt álló adaptációs problémák megoldására vezetett.” Cosmides & Tooby, 1992/2000

“Ösztönök”
• az “ösztön” fogalma
> McDougall - minden viselkedéshez hozzárendelt egy ösztönt
> James - ösztönvakság: nagyon sok alapvető automatikus mentális működésünkkel nem vagyunk tisztában
> tudattalan (pszichoanalízis) - olyan mentális folyamatok, tartalmak, amelyeket az egyén társadalmi tilalmak
hatására beépít a felettes énjébe és elfojtja a tudatából
> tudattalan (szociálpszichológia) - automatizmusok; olyan folyamatok, amelyeket a tudatos
gondolkodás a tudatos-mentális kapacitás korlátozottsága miatt nem tud felügyelni
Badd
 > a fogalmi tisztázatlánság miatt nem használják inkább az “ösztön” kifejezést
> helyette - speciális (előrehuzalozott) idegrendszeri “áramkörök”
- gyorsan, tanulás nélkül/minimális tanulással produkálnak mentális vagy viselkedéses reakciót
pl.: kaparódarázs,
- merev viselkedéses program, amelyet nem lehet a helyzet változásához igazítani (állatoknál) pókok, tüskés pikó

> az idegrendszeri áramkörök vizsgálatának 3 szintje

> adaptációs probléma - mit kell megoldani, mi a kihívás, minek kell megfelelni
azok maradnak fenn, akik megoldják
- pl.: ivaros szaporodás esetén párt kell találni
> kognitív “program” - lehet nagyon egyszerű és bonyolult is kvázi racionalitás - a döntés
végeredménye olyan, mintha
> idegélettani mechanizmus - ami megoldja a problémát racionális folyamatokon
nehéz, költséges vizsgálni
- pl.: versengés előtti/alatti/utáni tesztoszteron szint keresztül jutottunk volna ide ¥8,

A vizsgálat és a magyarázat szintjei Paradicsommadarak

• funkció - ultimatív magyarázt: milyen szerepe van a jelenségnek a nőstény a nagy, színes farktollas hímet
választja - ő már bizonyított gyorsan kell
az alkalmazkodásban (túléles, szaporodás)
•

választani
• jelenség - empirikusan vizsgálható, megbízhatóan és díszes farktoll + nőstények preferációja

megismételhetően kimutatható eredmény

• mechanizmus - proximatív magyarázat: milyen rendszer(ek) a farktoll méretét, színét kódoló gének,
az izmok, amelyekkel mozgatja azt stb.
működtet(ik) a jelenséget, mi történik konkrétan
> két szintje az embernél: elme és agy/idegrendszer

A “Sztenderd Társadalomtudományi Modell” - Tooby & Cosmides, 1997

00

• a társadalomtudományokban létezik egy sztenderd megközelítés, amit kimondatlanul

ezt kritizálják
alkalmaznak a társadalomkutatók
> a környezet, a társadalom, a kultúra, a szocializáció, a tanulás az, ami számít
Locke empirista filozófiájáig visszavezethető
• tabula rasa - üres lap az elménk születésünkkor •
• az a szemlélet, amely szerint az emberi viselkedést kizárólag a szociokulturális hatások határozzák meg
• “általános célú számítógép” gondolat
megdőlt pl. a Wason-féle feladatoknál
> az emberi elmét számítgéphez hasonlították a korai kognitív pszichológiában
• az evolúciós pszichológia szerint van valamekkora része az emberi mentális folyamatoknak és viselkedésnek, amelyik
az évmilliós evolúciós örökségünkből származik
> a pszichológia a biológiából nő ki ⑧
5 alapelv következik ebből
> 1. alapelv: “Az agy fizikai rendszer. Úgy működik, mint egy számítógép. Áramköreit olyan viselkedési módok
létrehozására tervezték, amelyek illeszkednek a környezeti körülményekhez.”
- az agy funkciót tölt be, irányítja a viselkedést olyan módon, hogy az a túlélést és a szaporodást elősegítse
növényeknél nincs
- következtetés - ahol viselkedés és önindította mozgás van, ott agy és idegrendszer is
- tengeri zsákállatok: életük egyik felét állatként élik, majd letelepszenek a tengerfenékre, gyökeret eresztenek
és növények lesznek
~ az idegsejtjeiket elfogyasztják táplálékként, mivel már nincs rá szükség
> 2. alapelv: “A természetes szelekció oly módon alakított ki idegi áramköreinket, hogy képesek legyünk
megoldani a fajunk evolúciós története folyamán felmerült problémákat.” nem fekszünk egy adag
trágyán, mint a legyek
- a megfelelő, a problémát jól megoldó viselkedés az az alkalmazkodás, ami a túlélést elősegíti
~ az az idegrendszer marad fenn, ami megoldotta a felmerülő problémát
- nem biztos, hogy az emberi elme mindenre egyformán könnyen programozható + szexuális szelekció

~ sok speciális célú számítógép integrált együttese az agyunk, aminek a programozója a természetes szelekció
idegrendszerük befolyásolja
~ a kondicionálásnak vannak határai, amelyek fajonként változnak (Watson állatkísérletei)
> 3. alapelv: “ A tudatosság csak a jéghegy csúcsa, az elmében folyó dolgok jelentős része rejtve marad
előttünk. Ennek következtében tudatos élményeink félrevezethetnek bennünket, áramköreinket a valóságosnál
sokkal egyszerűbbnek gondoljuk. A legtöbb, élményszinten könnyűnek tűnő problémát valójában nagyon nehéz
megoldani; megoldásuk rendkívül bonyolult idegi áramköröket igényel.”
- pl.: a látás bonyolult folyamatai
 - a tudatosság olyan mint egy nagy cég a vezérigazgatója - bárhol ott lehet, de nem lehet ott mindenhol
~ nem maradna szabad kapacitásunk, ha mindenre egyszerre kellene figyelni
> 4. alapelv: “ A különböző adaptációs problémák megoldására különböző agyi áramkörök specializálódtak.”
- ahogy nincs univerzális szerszám, úgy nincs univerzális számítógép sem az agyunkban, ami bármire képes
~ az agy funkcionálisan integrált modulok együttese
~ funkcionális specializáció; minőségileg eltérő problémák megoldása, minőségileg eltérő bemenetek feldolgozása
- az embernél van egy általános intelligencia is, amellyel területfüggetlen tudásra is szert tehetünk
pl.: szaktudás, sakk
~ a területfüggetlensége miatt lassabb
- a területspecifikus moduloknak nincs szükségük tudatos erőfeszítésre, maguktól tanulnak
~ pl.: a csecsemők preferálják az arc-szerű ingereket, észleli a mozgást
~ tudatelméletek- minden laikus ember fejében létező gondolat, amely szerint azt feltételezzük, hogy más
egymásnak vélekedéseket, vágyakat, szándékokat stb. tulajdonítunk
embereknek is olyan elméjük van, mint nekünk
- a területspecifikus modulok tulajdonságai
pl.: parner találás
~ komplex szerkezetük egy bizonyos típusú adaptációs probléma megoldására szolgál
kvázi racionalitáshoz hasonló

~ megbízhatóan kifejlődnek minden normális emberi lényben

~ mindenfajta tudatos erőfeszítés nélkül és formális tanítás hiányában kialakulnak
vezérigazgató példa
~ anélkül alkalmazzuk őket, hogy logikájuknak bármilyen módon tudatában lennénk nem alkalmazhatók
bármilyen feladat
~ elkülönülnek az információfeldolgozás vagy az intelligens viselkedés általánosabb képességeitől megoldására

> 5. alapelv: “ Modern koponyánkban kőkori elme lakik.”

- az evolúció, természetes kiválasztódás ideje nagyon hosszú, amilyen világban ma élünk, az sokkal gyorsabb
nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció
változások eredménye mismatch

- az emberi elmék fejlődésének környezete az őskor volt, amikor vadászó-gyűjtögető életmódot éltünk
- azt kell vizsgálni, hogy növelte-e az adott viselkedés a rátermettséget az evolúciós múltban és nem most
- EAK - az evolúciós adaptáció környezete (nem konkrét hely, hanem a szelekciós nyomás fajtáinak összesége)
Az evolúciós pszichológia tipikus kérdesei
• Hol vannak az agyban az érintett áramkörök, és fizikailag hogyan műküdnek?
> mechanizmus szintjei; proximatív magyarázatok keresése
• Milyen fajta információt dolgoznak fel?
> pl.: Mire figyel az ember, mikor párt választ?
• Milyen információfeldolgozó programokat testesítenek meg?
> pl.: Hogyan integrálódik viselkedéssé az, mikor a kiválasztott párról különböző értékeléseket alakítunk ki fejben?
• Milyen cél elérésére lettek tervezve (egy vadászó-gyűjtögető kontextusban)?
> adaptáció szintjei: közvetett vagy ultimatív

Filogenetikus vs adaptációs logika

• filogenetikus logika - azt vizsgálja, hogy ki származik kitől, az évmilliók során, hogyan alakult a leszármazás
> pl.: Hogyan, mikor vált el egymástól az ember és az emberszabású majom evolúciós fejlődése?
• adaptácionista logika - azt vizsgálja, hogy hogyan tükrözi a vizsgált jelenség szerkezete a funkciót
> hogyan szolgálja az alkalmazkodást
> a szerkezet azért tükrözi a funkciót, mert adaptációs problémákat old meg
> ismerni kell az adaptív funkciókat és elkülöníteni a melléktermékeket ősi körülmények között

> mérnöki szemlélet - hogyan lehetne olyan mechanizmust tervezni, amely valamilyen adott problémát megold
> az evolúció nem úgy tervezte meg pl. a látást, hogy tökéletes, hanem a túléleshez elég legyen

Öröklés-környezet vita
• ma már nem igazán számít vitának
• középpontban a felépítés, a szerkezet áll, amely fajra jellemző és “normális” körülmények között környezeti
hatásra fejlődik
• az evolúciós pszichológia és a magatartásgenetika közti különbség
> magatartásgenetika - Emberek egy bizonyos környezetben élő nagy populációjában milyen mértékben lehet az
 emberek közti különbségeket genetikai különbségekkel megmagyarázni?
> evolúciós pszichológia - Mi az az egyetemes, evolúciósan kialakult architektúra, amellyel annak következtében
hogy emberi lények vagyunk mindannyian rendelkezünk?
• a fenotípus teljes egészében a gének és a környezet együttes terméke
• az emlősöknél az anyaméhben fejlődő magzatnak már az első pillanattól kezdve van környezete

Önzetlenség, csere, együttműködés

Ha az evolúció verseny, akkor hogyan lehet, hogy az élőlények önzetlenek? Hogy maradt fenn?

Az egyén és a csoport - nézőpontok

• Durkheim óta a felfogás a következő
> a társadalmi jelenség és azok történelmi változásai nem vezethetők vissza az egyén viselkedésére, inkább saját
törvényeik eredményeként jönnek létre
• a Sztenderd Társadalomtudományi modellben
> a kultúra inkább szuperorganizmusnak fogható fel, amelynek kollektív reprezentációi korlátokat és kényszereket
vetnek ki az egyéni teljesítményre
> az emberi cselekvés és gondolkodás nem befolyásolja lényegesen a társadalmat, mint egészet
> gyakoribb az ellentéte - az egyében végbemenő viselkedési változások a csoportszintű folyamatokra, jelenségre
adott válaszok
> így a felnőtt ember gondolkodását a szocializáció, a nevelés társadalmi folyamatai határozzák meg
• a (szociál)pszichológiában
> visszavezetés az egyénen belüli folyamatokra, (USA), csoport fontosságára (Európa)
• az evolúciós pszichológia képviselői szerint
> hangsúlyozzák a veleszületett képességeket, a csoportszintű jelenségek visszavezetését
választhatunk a viselkedés formái között
Egyén és csoport - kérdéskörök
szembemegy a darwinizmussal
• altriuzmus és együttműködés
> önzetlen viselkedés az a viselkedés, amellyel az egyed túlélés- illetve szaporodásbeli hátrányt vállal cserébe
azért, hogy egy másik egyednek túlélés- illetve szaporodásbeli előnyt okozzon
> hátrányba kerül az erőforrásokért folyó harcban és a génjei (köztük az altruista viselkedésért felelős gének)
fokozatosan kiszorulnak a populációból
> rokonszelekció - az élőlények elsősorban a rokonaikkal önzetlenek
> kölcsönösség és csere - azért önzetlenek az élőlények, mert oda-vissza jár a szívesség
> humánspecifikus jelenségek és magyarázatok
> csoportszelekció
• csoportszervezödés - csoportméret, saját és külső csoportok, státusz és hierarchia, szabályok stb.

Rokonszelekció
• rokonszelekciós elmélet - Hamilton, 1964
a gének szempontjából hasznos, az egyed szempontjából nem
> a saját gének a rokonokban is fennmaradnak, nem csak utódokban ha egy egyed feláldozza magát 4 testvéréért, az megéri

> génszelekcionizmus: “önző gén” • az egyed génjeiből statisztikailag 2 másolat van jelen

> azt a viselkedést kódolják bennünk, hogy legyünk önzetlenek a rokonainkkal szemben
> összesített rátermettség - inclusive fitness
> magában foglalja a rokonok által továbbadott génváltozatokat is
> a rokonok génmásolatai továbbadódnak, mikor szaporodnak és ezáltal az övéi is
> azt számoljuk, hogy a génjeim (amit a rokonok is hordoznak) milyen arányban lesznek jelen a következő
generácioban
fitness
> az altruista nyeresége az, hogy a rokonokon keresztül növekszik a genetikai képviselete, a rátermettsége
• rokonsági együttható - milyen arányban közös a génállomány azon része, amely egyéni különbségeket
allélok
kódol két egyed között
 > pl.: szülő-gyermek, testvér-testvér: 0,5
> pl.: nagybácsi/nagynéni-unokaöcs/unokahúg, nagyszülő-unoka, féltestvérek: 0,25
> pl. unokatestvérek: 0,125
> minél nagyobb a rokonsági együttható, annál nagyobb valószínűséggel van jelen az általam hordozott allél
másolata a rokonban is
• Hamilton szabály
> az önzetlen viselkedés akkor szelektálódik, ha: B x r > C
minél nagyobb, annál könnyebb
> r - rokonsági együttható, a közösen hordozott gének aránya
minél nagyobb, annál nehezebb fennmaradni az önzetlen viselkedésnek
> C - cost: az önzetlen viselkedés költsége közös valutájuk
minél nagyobb, annál könnyebb
> B - benefit: a másik egyed által kapott haszon az utódszám
ebben benne van a túlélési sikeresség
valószínűségi
> mértékegysége - fitness: szaporodási sikeresség
> következmények
> a kis költségű önzetlenség könnyen terjed, könnyen marad fenn - kis C
- pl. grooming: az a viselkedés, amikor pl. a majmok egymás bundáját tisztogatják
> a közeli rokonok felé több az önzetlenség - nagy r
> több önzetlen viselkedést várhatunk a fiatalabb egyedek felé - nagy B
- nagyobb a szaporodási kapacitása, több utódot hozhat létre
> bizonyítékok
költséges, mert észrevehetik
> pl. földi mókusok figyelmeztetik egymást a veszélyre
> pl. sakáltestvérek, mint “bébiszitterek”: ha egy egyed eléri az ivarérett kort, de vannak kisebb testvérei, akkor
nem kezd még el szaporodni, hanem segít a szüleinek
• rokonszelekció az embernél
> vadászó-gyűjtőgető és mezőgazdasági társadalmak
> a legtöbb szociális tevékenységnél a közeli rokonokat részesítik előnyben, nem kell hozzá kölcsönösség
- pl. Guatemalai maja indiánoknál minél több rokon van, annál több a segítség és így több a termés
 - pl. Yanomamö indiánoknál a rokon férfiak alkotnak koalíciót, mikor területért vagy nőkért harcolnak, vagy
amikor akkora lesz a létszám, hogy a falu kettéválik
- pl. paraguay-i indiánoknál a biológiailag felnőtt fiúk még nem kezdenek családalapításba, ha vannak kisebb
tesvéreik, hanem inkább hazaviszik a zsákmányukat ha az első két gyermek lány, akkor több gyerek lesz

- pl. a földművelő Ifaluloknál a lányok segítenek a kisebb testvér felnevelésében és hamarabb születik a következő

> a gazdaságnak, kultúrának és értékeknek is van ráhatása erre a viselkedésre

- ultimatív magyarázat lehetne a fitnessre vagy szaporodási sikerességre vonatkozó magyarázat
- proximatív magyarázat lehetne a gazdasági, kulturális mechanizmusokkal kapcsolatos magyarázat
> nagymama hipotézis
> a túlélést segíti, hogy a nők szaporodásra való képessége jóval a haláluk előtt véget ér
> evolúciósan maladaptív lenne - az embergyerek nagyon sok gondoskodást igényel, ki nevelné fel ha 1 évvel
utána meghalna az any ja
> a legszegényebb társadalmakban a nagymama jelenléte növeli a gyerekek túlélését
> a rokonszelekció feltétele a rokonfelismerés
> pszichológiai proximatív magyarázat, illetve mechanizmus
embereknél még csak anya-
- fenotípusos illeszkedés pl.: szag, kinézet gyerek viszonylatban igazolt embernél, állatnál egyaránt jelen van
- tanulás: együtt nevelkedés
> modern társadalmak és a rokonfelismerés
nukleáris családok
> egyre kevesebb időt töltünk a családdal, kevesebb a fizikai kapcsolat
> az emberek nagyobb elvárásokat támasztanak a rokonokkal szemben és ők maguk is visszavárják azt
> a távolabbi rokonok is biztonsági tartalékot jelentenek
> lehet, hogy közelebb állnak egy barátjukhoz, de mégis egy rokontól kérnek segítséget
- a kért és a kapott segítség mértéke statisztikailag arányos a rokonsággal
~ gyakran nem kell viszonozni
- függ a szaporodási lehetőségektől - idősebbektől fiatalabbaknak valószínűbb, mint fordítva
> végrendeletek vizsgálata - Judge, 1994; Bossong, 2001
> a rokonság foka és az örökség mértéke magasan korrelál
> a preferenciákban érvényesül a Hamilton-szabály
- inkább hagynak leszálló ági rokonra, mint oldalágira, illetve felmenőre
- fiatalabb rokonokra többet hagynak, még ha távolabbi is
- az sem számít, ha az örökös az örökség hagyóval nem a leg jobb viszonyban volt a halála előtt
> házastársak öröksége - nemtől és kortól függ
- a nők sokkal inkább hagynak mindent a gyerekekre
~ az özvegy férfi valószínűbben házasodik újra és az új gyerekei is részesednének az örökségből
- a férfiak akkor hagy ják inkább a feleségre, ha az idősebb
~ a fiatalabb újraházasodhat és születhetnek újabb gyerekei
> nemi különbségek főleg anyai ágon

> a nők több rokoni kapcsolatot tartanak fenn, több segítséget kérnek, kapnak és adnak
20 állítás teszt
> az identitásban is kifejeződik
- a nők a családban meg jelölt helyüket mondják inkább, a férfik pedig a családnevüket
> apasági problémák
> a szülőségben igazán biztos csak az anya lehet, az apa nem
> az apai ág képviselői kevesebbet segítenek az utód nevelésében
- akkor is, ha közelebb laknak
> az unokák később is több kapcsolatot tartanak az anyai nagyszülőkkel
> az apai nagyapa a saját apaságában sem lehet biztos
- anyai nagymama > apai nagymama > anyai nagypapa > apai nagyapa
~ az anyai nagymama teljesen biztos az ő nagymamaságában
~ az apai nagypapa duplán érintett az apasági bizonytalanságban
> Euler & Wenzel felmérése - egész gyakori, hogy nem az az apa, aki annak hiszi magát
 > holland és afrikai vizsgálatok azt mutatták, hogy 1-2%-ban nem az a biológiai apa, aki annak hiszi magát
- kis torzítás, hogy azok mennek el ilyen vizsgálatokra, akik alapból kételkednek
> társadalmi szerepek és elvárások a feleség felügyelve van

- pl.: a görög falvakban fordítva jelenik meg az apasági probléma, az apai nagyszülők segítenek többet
- az olyan törzsekben, ahol nem ismerik a szex és gyermekáldás közötti kapcsolatot, ott a férfiak a lánytestvérek
gyerekeivel fognak leginkább foglalkozni
> családon belüli gyilkosságok vizsgálata
> a gyilkosságok negyede történik családon belül, ezek közül 5-6% történik rokonok között, a maradék nem
vérszerinti rokonok között
> léteznek olyan pszichológiai mechanizmusok, amelyek csökkentik az erőszakot a közeli rokonok között
> örökbefogadás - A darwinizmus kudarca?
> ilyenkor az r nulla lenne, a C pedig nagyon nagy
- idegen gyerek örökbefogadásával a saját szaporodási sikeresség csökken kivéve, ha amúgy nem lehetne gyereke
- viszont ezt az energiát fordíthatná a rokon gyerekekre is - maladaptív az inclusive fitness szempontjából
> a vadászó-gyűjtögető társadalmakban rokonokat fogadnak örökbe leginkább
> a civilizált, ipari társadalmakban már sokkal inkább elképzelhető
- maladaptív, de boldoggá tesz

Kölcsönösség és csere
• reciprok altruizmus - a lényeg hogy megtérüljön
> mindkét fél szaporodási és túlélési esélye nő - az kap először, aki jobban meg van szorulva, a másik pedig később
> evolúciós szempontból, ha a kölcsönösségből származó előnyök meghaladják azokat az előnyöket, amelyek az
önző egyén viselkedéséből származnának, akkor megéri nem csak a rokonnal önzetlennek lenni
• Mikor valószínűbb, hogy a kölcsönös önzetlenség működni fog?
> olyan élőlényeknél, akik kényszeresen együttmüködnek
 > együtt kell vadászniuk, harcolniuk
> személyes ismeretség esetén
> felismerik azokat az fajtársakat, akikkel egy csoportban vannak
> társas intelligencia
> egyfajta nyilvántartást vezetnek arról, hogy ki segített kinek
• a reciprok altruizmus kialakulásának egyik feltétele a pozitív nyereség/veszteség mérleg
> attól is függ, hogy mennyire biztosított az önzetlen akció megtérülése
• magasabb társas intelligenciával rendelkező emlősöknék, tehát főemlősöknél fog működni a kölcsönösség
> pl.: cerkófmajmok kiáltásai különböznek (emberi füllel nem hallható) és tudnak segélykérő jelzést adni egymásnak
> rokonmajmoknak bármikor odafordulnak a segélykiáltásra, másnak csak akkor, ha az már segített nekik korábban
> pl.: a páviánhímek koalíciókat alkotnak, mikor a nőstényekkel való párzásért küzdenek, csimpánzoknál ugyanez
a jelenség, csak az étel elosztásakor
• kölcsönösség az embernél
> a reciprok altruizmus fő élvezője
> a történelem nagy részében kisméretű, zárt, vadászó-gyűjtögető csoportokban élt
- közösen szerezték az élelmet
> a testtömegünkhöz képest nagy aggyal rendelkezünk és nagy a neocortex mérete is
> az emberi cserének már azelőtt hatalmas irodalma volt, mielőtt ez az evolúciós gondolat meg jelent a
pszichológiában, pl. csereelméletek
> pl.: paraguayi ache indiánok élelemosztása kalóriaszükséglet 60-80%-ka

> a növényeket családon belül maradnak, de a húst egyenlően elosztják

> a hús nehezen megszerezhető, az esetek felében sikertelenül vadásznak, veszélyes is a beszerzése
> a csere csökkenti a szórást- egyenlőbben osztják szét a húst, mint amekkora szórás van a vadászok
teljesítmény közt
> a jó vadászoknak nem éri meg szétosztaniuk a zsákmányukat, mégis megteszik - kockázatcsökkentés
 - magasabb presztízsre tesz szert, informális vezető lesz belőle
- több szexpartnere lesz, így több utódja is
- jó hírneve lesz, ezért szívesebben fognak neki segíteni mások is
> a nem túl sikeres vadászok is megkapják ezt az elismerést, ha arányosan több húst oszt szét
> az ajándékozás a szövetség egy formája, számon van tartva
> a csalók leleplezése
> a csoportos létezés egy alapvető, visszatérő adaptációs problémája, feszültségforrása
- ha valaki sikeres csaló, azzal előnybe kerülhet - evolúciós szempontból sikeres adaptációs stratégia
> ha csupa csaló alkotná a csoportot, akkor nem működne a kölcsönös önzetlenség és a csoport
felbomlana
> meg kell akadályozni a csalás “terjedését”
- speciális agyi mechanizmusok alakultak ki külön erre - csalódetektor
- az ember érzékeny a viszonzásra, jól emlékszik arra ki viszonzott és ki nem
- nem szeretjük és büntetjük azt, aki ezt csinálja

Humánspecifikus jelenségek és magyarázatok

• együttműködés és bizalom - fogolydilemma és közjavak dilemmája
> a játékosok az erőforrásaikból befektethetnek egy közös célba és a nyereséggel megnövelt összegből egyenlő
arányban részesednek
egyéni szinten ez a racionális
> ha valaki csal, akkor nem fektet be csak részesedik
> ha ez büntetlenül marad, akkor gyorsan vége lesz a csoportos együttműködésnek
> dilemma - a büntetéshez is önzetlennek kell lenni, fizetni kell érte
> altruista büntetés: morális okokból büntetünk valakit
nem racionális
> az agyban a jutalomszerzéssel kapcsolatos területek aktivalódnak mikor megbüntetünk egy csalót
> olyanok is büntették a csalókat, akik részt sem vettek a játékban, csak nézték
 > paradoxon - nem racionális pszichológiai folyamatok juttatnak el a racionális végkifejlethez
• Kiyonari és mtsainak (2000) változata a játékból
> realisztikus és szimulált együttműködnek mindketten - 2x3000 Ft
> realisztikus: tényleg lejátszották egyik együttműködik, másik nem - 1000 Ft és 4000 Ft
egyikük sem működik együtt - 2x2000 Ft
At

> szimulált: a játékot csak elképzelték

> szekvenciális és szimultán (a realisztikusban és a szimulált játékban)
> szimultán: egyszerre hozzák meg a döntést
> szekvenciális: először az első játékos dönt, ezt megmutatják a másodiknak és ő ez alapján dönt
- mindenki az első játékos szerepét vette fel a kísérletben
> mikor szimulált játék volt, az emberek a szekvenciálisban kevésbé voltak együttműködőek ugyanez a fogolydilemmánál

> mikor realisztikus játék volt, akkor nagyobb volt az együttmüködés a szekvenciálisban
> megelőlegezett bizalom - jobban bízunk másokban, mint az feltételeznénk magunkról
> az egyén szintjén irracionális hiba, de a csoportban nem
- nem éri meg becsapni egymást, mert csak rossz lesz a hírnevünk
• az agynak kifejezetten a cserére irányult speciális idegrendszeri mechanizmusai vannak
> pl.: ha a homloklebeny vetromediális része sérül, akkor létezik olyan, hogy csak a társas csere képessége romlik
> ikervizsgákatok kimutatták, hogy a kölcsönös cserekapcsolatok zavara öröklődik
• az ajándékozás, mint emberi hajlam
már óvodásoknál is
> a barátkozás eszköze, idegeneknek is ajándékozunk
> az ajándék visszautasítását büntetésként éljük meg
• barátság
> olyan emberi kapcsolat, amely a viszonosság elve alapján működik
> a rokoni önzetlenséggel szemben ez csak kölcsönösségi alapon működik, különben vége
> Buunk & Prins vizsgálata, 1998
 akkor is ha többet kapnak
> a kapcsolaton belüli magányosságot a csere felborulása jósolja be a leg jobban
> Kruger vizsgálata, 2003
> a viszonzás hite jobban bejósolja a segítőkészséget, mint a barát iránti érzelmek
• érzelmek; a csalás leleplezésének evolúciója(?) - Trivers, 1985
> a morális érzelmek a csalás evolúciója során jöttek létre, funkciójuk…
> az együttműködő csoportot egybetartják
> motiválnak, hogy ne csaljunk és ne legyünk önzőek és másoknak se hagy juk
> segítik a cserekapcsolatok kialakulását, melyek pusztán racionális alapon nem működnek
• válogatás nélküli önzetlenség
> embernél ilyen pl. az önjutalmazó jótékonykodás, az idegenekkel szembeni önzetlenség
> Maladaptív jelenség vagy nem? a szomszédos törzsek tudtak adakozni
egymásnak, hogy “jóban legyenek”
> szimplán mismatch, régen hasznos volt az evolúció szempontjából
> evolúciós magyarázatok
> kérkedésmodell: az önzetlen viselkedés egy üzenet mások számára, “méltó vagyok a bizalomra”
az állatvilágban nem könnyen hamisítható
- a költséges jelzés számít őszintének, bizonyítani kell
- pl.: az Új-Guineában élő halászok akkor osztogatnak egymásnak teknősbékákat, amikor nehéz őket megfogni
~ a sikeres vadászok hatalmas presztízzsel fognak rendelkezni, a véleményüknek súlya lesz
- pl.: Ki és milyen nemű kéregetőnek ad pénzt?
~ az egyedülálló férfi szívesebben ad nőnek
~ egy női párjával lévő férfi egy férfinak ad szívesebben, de csak a kapcsolat elején

Csoportszelekció
• Wynne-Edwards, 1962 - a szelekció nem csak az egyénre és a génekre, hanem csoportra is hathat; az
állatoknál pl. a szaporodást korlátozzák a populáció sűrűségének függvényében Po

• valójában egyedi szinten magyarázható stratégia, nem szimplán kevesebb utódot produkálnak, hanem
 jobb 2 utód, aki túléli, mint 5, akik mind meghalnak
maximalizálják a túlélő utódok számát
> az önzetlenek csoportja sebezhető a csoporton belül felbukkanó önzéssel szemben
> akkor működhet, ha a csoportok közötti verseny az erősebb, gyorsabb és intenzívebb, mint
az egyének közötti verseny a csoporton belüli versenyben ne
lehessen nagyon nyerni/veszteni
> az egyéni rátermettség-nyereségek varianciája legyen minimális
> a csoportok közti különbségek legyenek nagyok
gyorsan dőljön el melyik nyert/vesztett
> a csoportok differenciális kihalása legyen gyors
• csoportszelekció az embernél
> egyenlőségelv, kollektív normák - “szocialista” berendezkedés a vadászó-gyűjtögető csoportokban
> az eszkimók, busmanok stb. elveszik, ha valakinek túl sok van
> csoportok kulturális sokfélesége - megkülönböztetés miatt jött létre
> legerősebb különbség a nyelv és a kultúra
új-guineiai férfiak 15-20%-ka így hal meg
> a törzsi háborúk gyakoriak
szociális dominancia
> túlélő vs kihaló csoportok: a vallási és politikai szervezettségnek döntő szerepe van ebben
• a viselkedéses immunrendszer - Schaller & Duncan, 2007
> McGregor (csimpánz) beteg volt és bár meggyógyult, de a két lábára lebénult és a társai ezért kiközösítették
> nem csak a csimpánzoknál figyeltek meg ilyet, hanem embereknél, egereknél stb.
> elképzelhető, hogy a kórokozók tartósan jelenléte az evolúció során valamilyen adaptációhoz vezetett
> az immunrendszer hatékony, de energiaigényes, (csak akkor jó, ha ritkán működik) és csak akkor kezd
működik, ha a kórokozó már a szervezetben van
> a szelekciós nyomás hatására meg jelenhetett egy viselkedése védekező rendszer, aminek köszönhetően az
egyed felfedezi a kórokozók jelenlétét a környezetben és elkerüli őket
> pl.: undorodunk a rossz ételtől és a (akár csak látszólag) kórokozót hordozó egyedektől is
> egy mérnöki szemlélettel megtervezett viselkedéses immunrendszer minimum két részből kell, hogy álljon
> észlelnie kell a fenyegetést a már meglévő észlelőrendszerek útján
 > viselkedéses választ kell adnia, ami támaszkodhat a már meglévő mögöttes érzelmi, kognitív
döntéshozatal
folyamatokra, amelyek általában is irányítják a komplex viselkedést társas észlelés
következtetés
- a viselkedéses válasz túlműködik - lehet ez magyarázatot ad
• túlmüködés hagyományos elképzelés: az inger vagy átlép vagy nem

> szignáldetekciós elmélet: léteznek ún. észlelési küszöbök, amelyeket ha elér egy inger, akkor az
ugyanez van akkor, mikor meg jelenik
embernek hoznia kell egy döntést arról, hogy észlelte-e vagy sem valamilyen különbség egy ingerben

> kétfajta hiba jelentkezhet: 1. kihagyás (volt inger, de nem észleljük), 2. téves riasztás
(nincs inger, de mégis észlelünk valamit)
> a kihagyás költségesebb, mint a téves riasztás, ezért a kihagyást próbáljuk ritkábban elkövetni
> probléma, hogy a betegségek tünetei nem stabilak és nem egyformák, ráadásul az élősködők evolúciója gyors
> a viselkedéses immunrendszernek nem csak túlérzékenynek, hanem túláltalánosítónak kell lennie
> az emberek viselkedéses “immunreakciót” adnak a teljesen egészséges emberekre is
• a viselkedéses immunrendszernek funkcionálisan rugalmasnak kell lennie
> a téves riasztás is költséges tud lenni (pl. megharagudnak ránk)
> fontos, hogy legyen érzékeny bizonyos szabályozó jelekre, tudja kezelni az egyéni különbségeket, tudjon
érzékeny lenni a környezeti jellegzetességekre
• kutatások
> fogyatékosságra adott reakciók - Park és mtsai, 2003; Duncan, 2005
> akik jobban félnek a betegségektől, azok negatívabban ítélték meg a fogyatékkal élőket
- akkor is elítélőek, ha tudják, hogy baleset eredménye a fogyatékosság
> “normális” arcú emberek vs tűzfoltos emberek arcképe mellett variálták leírást, amiben néha benne volt,
hogy veszélyes betegséget hordoznak k jobban befolyásolta az embereket a kép, mint a leírás
> kövérellenes attitűdök - Park, 2006
> akik jobban félnek a betegségektől, azok negatívabban ítélték meg az extrém túlsúlyos embereket
> a fizikai vonzerö (és hiányának) hatása - Gangestad & Buss, 1993
 > főleg azokban a társadalmakban értékelik a fizikai vonzerőt, ahol sok a kórokozó
> az emberek azokat a fizikai jegyeket találják vonzónak másokban, amelyek összefüggnek az egészséggel,
a túlélő- és szaporodóképességgel, a jó génekkel
> idegengyülölet és etnocentrizmus - Faulkner és mtsai, 2004
> pénzosztás kísérlet - honnan hozzanak bevándorlókat
> a csoport azon része, akiket a megbetegedésekkel ijesztettek meg, jobban preferálták a saját csoportjukat

Csoportok

Csoporton belüli folyamatok: társas megismerés és bejóslás

• a társas megismerés egy része az, hogy meg jósoljuk egymás viselkedését
> az előrejelzés a viselkedés irányítója és a megismerés fontos funkciója
> pl. tudatelmélet, intencionalitás szintjei, a társas agy hipotézise
• ha jól előre tudjuk jelezni egymás viselkedését, az csoporton belül összehangoltabb interakciót, jó együttműködést
tesz lehetővé
• nem jó, ha mindenki pl.: egy rivális bejósol minket egy versenyhezetben, mert így előnyt szerezhet
> létrejött egy olyan szelekciós nyomás, hogy az kerül előnybe, aki jó előrejelző, de ő maga rejtve tud maradni a
bejóslás elől
> ez kellemetlen következményekkel jár a társadalomtudósok számára
- nagyon sok tényező befolyásolja az ember viselkedését, nehéz mérni a változók miatt
- a véleményt nem lehet fizikailag megragadni, pillanatról-pillanatra változik
- az emberek nem akarják, hogy átlássanak rajtuk
- a pszichológia statisztikus tudomány
• az emberek hajlamosak úgy érezni, hogy figyelik őket, ezért kiszámíthatatlanul viselkednek
> paranoid megismerés - az ember néha úgy érzi, hogy figyelik, követik őket, róla gondolkodnak
 > reflektorfény-hatás - az ember néha úgy érzi, mintha reflektorfényben állna és mindenki őt figyelné
> túlbecsüljük, hogy mennyire figyelnek és emlékeznek ránk
> átlátszósági hatás - az ember úgy érzi, mintha mások pontosan olvasnának az érzelmeiben
• együttműködő helyzetben előnyös a bejóslás
> összehangolt tevékenységeknél, pl. vadászat, gyűjtögetés, koalíciók, ma: csapatsportok
> párosodásnál, pl. udvarlás közben
• a kontextustól függ, hogy megengedjük-e másoknak, hogy bejósolják a viselkedesünket vagy sem
> hasonló a szignáldetekciós elmélethez; hibák és költségek felmérése
• a bejósolhatatlanság vizsgálata - Ybarra és mtsai, 2003
> 3 faktoros skálát készítettek; bejósolhatatlanság, énfeltárás korlátozása, megtévesztés
> korrelálnak azzal, hogy az emberek mennyi versengést észlelnek a környezetükben az adott pillanatban
- 1. azért akarunk bejósolhatatlanabbak maradni, mert versengést észlelünk vagy 2. azért észlelünk versengést,
mert ezzel racionalizáljuk azt, hogy rejtőzködünk
> elvégezték újra a kísérletet, ahol manipulálták azt, hogy mennyire versengő/együttműködő a környezet
> színes jelvényekkel csoportokba sorolták az embereket, mindenki az “Elmék játékát” játszotta
- a kontroll csoportnak nem mondtak semmit a játékról
- a 2. csoportnak azt mondták, hogy ez egy versengő játék, ahol egymás ellen kell majd küzdeni
- a 3. csoportnak azt mondták, hogy ez egy együttműködő játék lesz a partnerrel
> mielőtt elkezdtek játszani, ki kellett tölteniük néhány személyiségtesztet
> akik versenyhelyzetre számítottak, azok bejósolhatatlanabbak akartak maradni, a 3. csoport tag jai fordítva, a
kontroll csoport pedig inkább akart bejósolhatatlanabb lenni
> csináltak egy harmadik kísérletet is, ahol módosított szemantikus differenciál skálával
mérték a bejósolhatatlanságot
> az a skála, ahol ellentétés tulajdonságok között kell elhelyezni egy attitűd tárgyat
- úgy módosították, hogy nem skála volt, hanem a két tulajdonság közül lehetett választani az egyiket vagy
 mindkettőt vagy egyiket sem k “mindkettő” = bejósolhatatlanság
> manipuláltak egy független változót, a társas versengés vagy együttműködés helyzetét
- “Gondoljon egy személyre akit kedvel/nem kedvel és jellemezze őt!”
> nem kedvelt ember felidézése esetén inkább adták a skálán azt a választ az emberek, hogy “mindkettő”

Csoporthovatartozás
• a csoporthovatartozással kapcsolatban vannak olyan tulajdonságok, amelyek az emberi fajnál jelennek meg és
megkülönböztetnek bennünket az állatvilág nagyrészétől - emberi fajspecifikumok
> szociális vonzódás
> a Földön mi vagyunk az a faj, amelyik a leginkább elviseli a sűrűséget
> megosztóak vagyunk egymással az állatvilághoz képest
> jellemző a csoporthoz való lojalitás, azonosulás a csoporttal
> a szexualitásnak a szaporodás mellett új funkciója van
csecsemőnek előnyösebb, ha két felnőtt vigyáz rá
- pl. elősegíti a párok közötti kötődést
> szinkronizáció
> utánozzuk egymást, tudatlanul átvesszük egymás viselkedését
> az embernél jelenik meg csak a hipnózis
> képesek vagyunk ritmikusan összehangolt tevékenységek elvégzésére pl. zenére táncolni
> konstrukciós képesség
> mikor nyelvet és eszközöket használunk, az ugyanazokra a kognitív képességekre vezethető vissza
- mindkét folyamat alatt kisebb elemeket meghatározott szabályok szerint nagyobb egységekké kombinálunk
össze
• a valahova tartozás alapmotívuma
• az embereknél a csoport egy absztrakció lesz, tudjuk úgy kezelni, mint egy kézzel fogható, létező dolgot
> az állatoknál nincs ilyen csoportlojalitás
 > Jane Goodall figyelt meg csimpánzokat; szabályszerűen levadászták és kiirtották a másik csoporthoz tartozó
egyedeket, akik nem védekeztek egységesen
> mikor egy nőstény csimpánz más nőstények kölykeire támadt, csak az az anya védekezett, akinek éppen a
kölykét bántotta
• konformitás
> reifikáció - dologiasítás, tárgyiasítás
> absztrakt elveket és kategóriákat úgy tudunk elképzelni, mintha reális dolgok lennének és érzelmileg elkötelezett
válaszokat tudunk adni rájuk
> indoktrinálhatóság - “hiszékenység”
> az embereket nagyon könnyű olyan értelemben befolyásolni, hogy egyszerű elveket és magyarázatokat igaznak
tekintsen, akár bizonyíték nélkül
• szabálykövetés
> minimalizálja az agressziót és a konfliktust a csoporton belül, megbünteti a csalókat
> elősegíti az együttműködést, komplex viselkedésformákat tesz lehetővé
> a csoporton belüli együttműködést a csoportok büntetéssel tartják fenn
> kirekesztik a deviáns tagokat; nem mindig indokoltan (viselkedéses immunrendszer)
> Az intolerancia is adaptáció?

Saját vs külső csoport

• a saját és a külső csoport megkülönböztetése egy alapvető különbségtétel
• evolúciós környezet - vadászó-gyűjtögető csoportok
> antagonisztikus kapcsolatok jellemzik a csoportokat - ellenségek
> a rokonsági együtthatók csoporton belül átlagosan magasabbak, mint a csoportok között
> kevesebb személyes kapcsolatot ápolnak csoportok között
> a kultúra elkülöníti a csoportokat - a nyelv és a kultúra tényleges funckiója, hogy elkülönítsen minket
• a nyelvek és dialektusok szerepe &

gyorsan kiderül, ha nem vagyunk a csoport része

> gyorsan változnak, nem könnyű (akcentus nélkül) elsajátítani őket
> a dialektusok kizárják az “csaló idegeneket” - Nettle & Dunbar, 1997
> a dialektusok közötti különbség korrelál a földrajzi távolsággal és azzal, hogy mennyire kötnek egymással
házasságot a csoportok tag jai - Irwin, 1987
• Sheriff kísérlete - táboroztatás fiúkkal szociálpszichológia jegyzet
• Tajfel - eltúlozzuk a saját csoportunkkal való hasonlóságunkat, illetve a másik csoporttól való különbségeket

Dominancia és státusz
• dominanciahierarchia szinte minden csoportban, társas élőlénynél van
> a lényege az erőforrások megszerzése és elosztása (harc nélkül)
> sok társas állatnál külön dominancia-rangsorok vannak a hímekre és a nőstényekre
> a szülői befektetéssel is kapcsolatos; mennyire versengenek
több utódjuk lehet, mint egy nősténynek
- pl. a hímeknek nagyon sok nyernivalójuk van, ha erőforrásokhoz jutnak
> valamilyen elönyt az alárendelteknek is ad
nem sérül meg és jut neki egy kevés étel
> a dominanciahierarchia megspórolja az erőforrásokért vívott harcokat
> egy fiatal állat még előreléphet később
társas dominancia
• emberekszabásúaknál a dominanciahierarchiának társas alapja van
> az fizikai agresszió korlátozott
> a koalíciók, kapcsolatok, barátok, szövetségsek a fontosak, ez határozza meg a hierarchiában elfoglalt helyet
> pl.: a japán makákóknál ha egy hím erőszakkal átveszi a hatalmat, akkor a többi hím koalíciót alakít pár nap alatt,
és elkergetik az agresszív hímet
> az embernél 2-3 éves kortól már meg jelenik
> a felnőtteknél szintén általános jelenség - mások korlátozásával növelik a pozíciójukat
> az ősi környezetben magas státuszt birtokolni annyit jelentett, mint több túlélő utóddal rendelkezni
• vezetés és követés
> a vezetés és a követés is lehet kognitív adaptáció
> nem véletlen összehangolódásról és általanos társas befolyásról van szó, hanem a célokat és a viselkedést is
összehangolja ez a folyamat
> a követés evolúciós szempontból ezért lehet előnyös az alárendelt állatnak
> evolúciós játékelmélet
> 2 egyedből álló csoport, akik el kell, hogy döntsék melyik vízforrás felé menjenek
- lényegtelen, hogy melyikhez, csak az a fontos, hogy együtt menjenek
- amit az első egyed választ, azt érdemes követni a második egyednek
> 2 egyedből álló csoport, akik két táplálékforrás közül választanak
- az első egyednek nagyon kell az A táplálék, a második szívesebben enne B táplálékot
- az elsőnek megéri ragaszkodni az A táplálekhoz, mert így a másodiknak muszáj vele mennie, ha nem akar
meghalni
- a vezetés múlhat egyéni külöbségeken
nagyobb összesített nyereség
- a követést elősegítheti a csoportközi szelekciós nyomás
> 2 egyedből álló csoport, ahol az első játékos a vezető mindenképpen
- akkor is az első egyed lesz a vezető, ha a második léphet elsőnek
- a második egyed megelőlegezi az első kívánságát
> állati bizonyítékok
1. eset
> sok társas fajnál fontos a koordináció, majdnem mindegy ki a vezető, aki még hátrányt is vállal néha
- pl.: halrajok elrendeződése, madarak repülési alakzatai
2. eset
> ha elterőek a preferenciák, akkor megéri vezetőnek lenni
- a vezetésnek költségei vannak, kötelességgel, veszéllyel jár
> vezetés az embernél
> koordináló vezetés - mindegy, hogy ki vezet, csak legyen összehangolt a feladatmegoldás
 - összetartó csoportokban hatékony, mert nincs hatalmi különbség, ami alááshatná a koalíciót
- nem feltétlen kell embernek lennie a vezetőnek, lehet norma vagy szabály is
- az a leg jobb, ha mindig más a vezető
3. eset
> stratégiai vezetés - a vezető nyereségek mértékével tudja befolyásolni a többiek követést
- a dominancia megszerzésének módszerei
~ meggyőzés
~ nagylelkűség: az önzetlenség, mint költséges jelzés
támogatás kell hozzá
~ kompetencia
az embernél jellemzőbb a lapos hierarchia és a nagy koalíciók
~ kényszerítés…? a követőknek sok eszközük van az ellenállásra

- a vezetés együtt jár az ambícióval, intelligenciával, machiavellizmussal stb., mert ezek elősegítik az elnyerését
- Sorentino & Boutillier hipotézise; a legtöbbet beszélőből lesz vezető
> tanulságok
> a vezetésre és a követésre is vannak specializált evolúciósan kifejlődött mechanizmusok
> sokat számít az időzítés és a bejóslás képessége, a képességek és a tudás

Kiközösítés
• evolúciós jelentősége
> az ember a csoportban való túlélésre specializálódott
> a kiközösítés halállal járt
> ha időben felismerjük, hogy kiközösítés fenyeget minket, az túlélési előnnyel jár
> a csoportos túlélést elősegíti azt, hogy kiközösíti, azaz megbünteti a “rossz” egyedeket
> koordinálja a tevékenységét
> kontrollálja a csoportot
• feltételezés - kiközösítést észlelő rendszer, mint adaptáció
• Williams modellje - azonnali és középtávú reakciók
> azonnali reakciók
> automatikus, reflex-szerű reakciók, kultúrafüggetlenek
> hasonló a fájdalom élményéhez: először érezzük a cselekszünk, utána tudatosul
- társas fájdalom: a fizikai fájdalomra és a kiközösítésre, elutasításra adott reakciók részben átfedő
idegpályákon működnek
- Eisenberger és mtsai, 2003 - fMRI-vizsgálatok a társas fájdalomról
szignáldetekciós elmélet
> mindenféle kiközösítésre reagálunk, akár túl is reagálunk
> középtávú reakciók
> négy fenyegett szükséglet
- valahova tartozás - már az is fenyegetés, ha idegenek közösítenek ki
- önértékelés - sokszor nem tudjuk miért közösítenek ki
~ szociométer-elmélet: az önértékelés a számunkra fontos emberek megítélésétől függ
- kontroll - bejósolhatóság, kontroll illúziója a saját sorsunk felett
- értelmes létezés
~ hasonló a terror menedzsment elmélethez
> vizsgálati módszerek
> labdadobálós paradigma
- 1 vizsgálati személy, 2 beépített ember, 1 kísérleti vezető
- az esetek felében a beépített embereknek ugyanannyiszor kell dobnia a kísérleti személynek a labdát
- a másik felében egy-két dobás után nem dobhatják a kísérleti személynek a labdát
- már ez a kiközösítés is hat a viselkedésünkre
> kiberlabda
- a fenti játék online változata
- ugyanazt a hatást éri el a kiközösítés
> hamis visszajelzés egy csoporton belüli választásról
 - párokban fognak játszani az emberek, attól függ kik lesznek egy párban, hogy kikkel beszélgetnek
senki sem írta fel
- 2 ember nevér írják fel, akikkel legszívesebben dolgoznának
olyan sokan írták fel, hogy nem tudják kihez beosztani
> SMS-vizsgálat
- telefonokat kaptak a résztvevők, amiket üzengethettek egymásnak
- a kísérleti személy hirtelen nem kapott több SMS-t, de nem tudja miért (hiba vs kiközösítés)
> rövid távú megküzdés
> vissza a csoportba
- a kirekesztett egyénnél nem lép fel a társas lazsálás jelensége
- konformistább lesz
- jobban meg fog ja különböztetni a külső csoportokat a sajátjától
> ezek akár automatikus folyamatok is lehetnek - öntudatlan utánzás
- pl. a beépített ember rázta a lábát és a kirekesztett résztvevők nagyobb valószínűséggel vették át ezt tőle
> agresszió
- főleg akkor reagálnak így az emberek, ha a kontrollt vagy az értelmes létezést fenyegetik
- hogyha adnak nekik némi kontrollt, akkor csökken az agresszió
> arra a kiközösítésre is “rosszul” reagálunk, ami nekünk előnyös
- a labdadobálós játéknál a két másik személy a KKK tag ja
- “bombadobálós” játék, akinél felrobbban az veszít
- kiberlabdánál tudjuk, hogy gépek játszanak velünk
> a válasz stabil, tartós és hatékony - Területspecifikus adaptáció?
> biológiai rátermettség és egyebek
> vonzó emberek, átlagos külsejű emberek kiközösítése nem hat erősebben
> eltorzult külsejű személyek kiközösítése már erősebben hat
> látszólag diszfunkcionális válaszok, pl. agresszió, önszabályozás, teljesítmény csökkenése
- ha valami reménytelen akkor nem rossz feladni az erőfeszítést
 Párválasztás

Alaptételek
• a párválasztás adaptációs probléma
> megoldása - a párkeresési preferenciáinkat, döntéseinket és stratégiáinkat befolyásolja a természetes szelekció
• a stratégia kváziracionális, célirányos és problémát old meg
az adaptációs problémák evolúciósan kifejlődött megoldása, melynek nem kell tudatosnak lennie

• szülöi ráfordítás elmélete

> evolúciós szempontból nem (csak) a túlélés, hanem a szaporodás számít
> “In natural selection, babies are the only currency that count.” - Betzig, 1998
> a szaporodási siker módjai
> nemen belüli versengés - pl. a hímek versengenek a nőstényekért
> a másik nem vonzása - pl. díszes tollak
> Trivers, 1972 - az elmélet megalkotója
> a szülői ráfordítás az, amit egy szülő ad az utódjának (idő, energia, táplálék stb.) úgy, hogy…
- azzal növeli az utód túlélési és ezzel a szaporodái esélyeit
pl. amíg a már meglévő utódait eteti, addig sem csinál újakat
- ezzel csökken az, amit más utódoknak adhat
> következményei
> ha a két nem tag jai eltérő mértékben, eltérő stratégiával fordítanak az utódaikra, akkor eltérő párválasztási
stratégiáik lesznek
> az utódaira többet fordító nem tag jai válogatósabbak - sokat veszíthet
> a kevesebbet fordító nem tag jai élesebben versengenek egymással - sokat nyerhet
> bizonyítékok
> pl.: az emlősöknél rendszerint a nőstény fektet többet az utódokba - válogatósabbak
> pl.: egyes béka-, tücskök- és csikóhal-fajoknál, ahol a hím szülői ráfordítás nagyobb, ott fordítva van
> a szexuális szelekciót nem a biológiai nem határozza meg, hanem a szülői ráfordítás
> embernél a női ráfordítás nagyobb (ahogy az emlősöknél), de a gyakran a férfiak ráfordítása is jelentős
A szexuális stratégiák elmélete - Buss & Schmitt, 1993
• az evolúció során a férfiak és a nők is olyan rövid és hosszú távú párkapcsolatokra törekedtek, ahol a szaporodás
“haszna” meghaladja a “költségeket”
• rövid, illetve hosszú táv esetén más adaptációs problémákat kell megoldani
• az eltérő szülői ráfordítás miatt a férfiak nagyobb erőfeszítéseket fognak tenni rövid távú párosodásra, mint a nők
• hosszú és rövid táv esetén is mások a lehetőségek és a problémák a férfiak és a nők számára
> vannak mindkét nemre jellemző problémák is
• a férfiaknál a szaporodási sikeresség korlátja az, hogy hány nőt sikerült teherbe ejteniük
> rövid táv esetén a problémák
> sok partner kell hozzá
kinél érdemes próbálkoznia
> Mennyi nő hozzáférhető? ki keres rövid távot szintén

> Melyik nő termékeny?

gyorsan ki tudjon lépni a kapcsolatból
> az elkötelezettség és a költségek minimalizálása
> hosszú táv esetén a problémák
az, aki sok életképes utódot tud világra hozni
> Melyik nő “értékes” a szaporodás szempontjából?
valóban ő az apja az utódnak, akit felnevel
> az apaság biztosítása
> Melyik nőből lesz jó anya?
> Melyik nő hajlandó és képes hosszú távú kapcsolatra?
• a nök szaporodási sikerének korlátja az erőforrások és a férfi génjeinek minősége
> rövid táv esetén a problémák
> a kevés erőforrás azonnali megszerzése
> a lehetséges hosszú távú társak felmérése
> hosszú táv esetén a problémák
> Melyik férfi lesz képes hosszú távon támogatást adni? etetni, ruházni stb. az utódot

> Melyik férfi lesz hajlandó hosszú távon támogatást adni?

 > Melyik férfiből lesz jó apa?
> Melyik férfi lesz képes és hajlandó elköteleződni a kapcsolat mellett?
pl. más zaklató hímekkel szemben
> Melyik férfi lesz képes és hajlandó védelmet nyújtani az agresszorokkal szemben?
• a férfiaknak és a nőknek különböző pszichológiai mechanizmusaik fejlődtek ki a rövid és a hosszú távú
párosodás adaptációs problémáinak megoldására
• szexuális stratégiák = pszichológiai mechanizmusok + viselkedéses megnyilvánulásaik + az őket aktiváló
kontextusok
• a rövid távú stratégiák haszna a férfiak számára
> több utódjuk lesz
> ehhez az is kell, hogy a nő felnevelje az utódot, ehhez legyen elég erőforrása
• a rövid távú stratégiák költségei a férfiak számára
> nemi betegség veszélye
nőcsábász
> rossz hírnév - az értékes nők nem választják majd őt hosszú távon
> féltékeny, versengő férfiak P

• feltevés - a férfiak minimális szülői ráfordítása kisebb, ezért a szexuális stratégiájuknak nagyobb része lesz
rövid távú
> a férfiakat jobban érdeklik a rövid távú partnerek
> teszt: egyetemista fiúk-lányok hosszú távút egyformán keresnek, rövidet inkább a fiúk
> a férfiak adott idő alatt több szexuális partnerre vágynak, mint a nők
> teszt: “Mennyi partnert szeretnének ideálisan a következő 6 hónapban/1 évben/egész életükben?”, a férfiak
mindenhol többet akarnak
> a férfiak hamarabb hajlandóak a szexre, mint a nők
> teszt: “Lefeküdne-e a kívánatos parnerrel, ha már 5 éve, 2 éve, 1 éve … 1 órája ismeri?”, a férfiak minden
esetben inkább tennék meg
- 5 évnél egyenlő volt a férfiak és nők esetében is
 > teszt: Clark & Hatfield, 1989 - ismeretlen, ellenkező nemű fiatal szexajánlatát az egyetemista lányok 0%-ka, a
fiúk 75%-ka fogadja el
• feltevés - a férfiak evolúciósan kifejlődött rövid távú szexuális preferenciái megoldják azt a problémát is, hogy melyik
nö kapható szexre kicsapongás, tapasztalat stb.

> a szexre kaphatóságra utaló jeleket a férfiak többre értékelik a rövid távra, mint a hosszú távra kívánt nőkben,
mert ezek jelzik, hogy a nő hozzáférhető
> teszt: “Milyen tulajdonságokat találnak vonzónak/taszítónak a rövid/hosszú távú parnerekben a férfiak/nők?”
> a rövid távú partnert kereső férfiaknak nem tetszik, ha a nő a jelek szerint nem akar rövid távú szexet
> teszt: a fenti kérdés megismétlése - bejöttek a feltevések *

• feltevés - a férfiak evolúciósan kifejlődött rövid távú szexuális preferenciái megoldják azt a problémát is, hogy
minimalizálják az eröfeszítéseiket
> a rövid távú parnerekben a férfiak nemkívánatosnak tartják az olyan jeleket, amelyek szerint a nő
elkötelezödést akar nőknél kisebb volt a különbség

> teszt: a fenti kérdés megismétlése, olyan tulajdonságokkal, mint pl. ragaszkodó, érzelgős stb
• feltevés - a férfiak evolúciósan kifejlődött rövid távú szexuális preferenciái megoldják azt a problémát is, hogy
azonosítani kell, melyik nö termékeny
> a termékenység jelei főleg fizikaiak, ezért a férfiak nagyon fontosnak tartják a fizikai vonzerőt, mind
rövid, mind hosszú távú kapcsolatban
> teszt: a fenti kérdés megismétlése; a meg jelenésre utaló tulajdonágok értekelése a férfiaknál szinte maximális
nőknél nem annyira fontos, de nekik is fontosabb rövid távon
főleg a rövid távú partnernél
> a férfiak a fizikailag nem vonző nőket mind rövid, mind hosszú távú kapcsolatra nemkívánatosnak tartják
> teszt: a fenti kérdés megismétlése; főleg rövid távon
• Miért van a férfiaknak hosszú távú stratégiája?
> muszáj, ha ez az “ára” egy értékes nőnek
> költségcsökkenés - nem kell számolniuk a rövid távú stratégia költségeivel
 > növelhetik a gyerekeik génjeinek minöségét a jó anyai génekkel
> nem probléma, hogy a női ovuláció rejtett
> pl. majmoknák van jele, ilyenkor tudják a hímek, hogy mikor kell “vigyázni” egy-egy nőstényre
> együttműködés, munkamegosztás
> megfelelnek a nők által támasztott követelményeknek - a nők az elköteleződés jeleit várják
• Miért űzik a férfiak a hosszú távú stratégiát is?
> ha a férfi nem keres hosszú távú párt, az is költséges
> nehéz egymás után sok, az elköteleződés jelét követelő nőt párosodásra rávenni
> kimarad minden haszon, amivel egy hosszú távú kapcsolat jár
> a partner jobb minősége
a nőknél fordítva
> a férfiak sokkal minőségibb, “jobb” nőt kaphatnak, ha hajlandóak befejtetni
> nem okoz problémát a rejtett ovuláció, biztos az apaság egy hosszú távú kapcsolatban
> együttműködés és munkamegosztás
nem lehet más partnere a férfinak
> a hosszú távú párosodás költségei - főleg haszonáldozati költség v09

• feltételezés - a hosszú távú stratégiát űző férfiakban olyan pszichológiai mechanizmusok aktiválódnak, amelyek
megoldják az apaság problémáját férfinak nagyobb veszteség ha nem ő az apa

> a férfiakban a szexuális hűtlenség kelt féltékenyéget, a nőkben az érzelemi nőnek nagyobb veszteség az erőforrás-vesztés

> teszt: “Képzelje el, hogy a partnere szexuálisan/érzelmileg hűtlen; melyik mennyire zavarja?”
> a rövid távhoz képest, hosszú távnál a férfiak jobban értékelik a partner hűségét 0 bejött a feltevés At

> teszt: tulajdonságlistákkal, kultúrközileg is

> a kicsapongást és a szexuális tapasztalatot a férfiak nem értékelik a hosszú távú partnerben, mert ezek azzal
a veszéllyel járnak, hogy a gyerek esetleg nem az övék lesz
> teszt: tulajdonságlistákkal
• feltevés - a hosszú távú párt kereső férfiak preferenciái megoldják a szaporodás szempontjából értékes nök
azonosítását
 -
> a férfiak nagyra értékelik a hosszú távú társ fizikai vonzerejét, mert az jól jelzi az életkort és az egészséget,
amelyek viszont a szaporodási értéket mutatják
> teszt: sok vizsgálat, sok kultúrából
.
> a férfiak nagyra értékelik a viszonylagos fiatalságot a hosszú távú partnerben, mert az jelzi a szaporodási értéket
> teszt: Buss, 1989 - 37 kultúrában a férfiak mindenütt a maguknál fiatalabb feleségeket preferálják
• a rövid távú stratégiák költségei a nők számára (több, mint a férfiaknál)
> nemi betegségek, rossz hírnév
> a rossz hírnév komolyabb következményekkel jár, mint a férfiaknál; az apaságot fenyegeti
> a sok partner a férfiaknál magas státuszt jelez, de a nőknél alacsonyt
> védelem hiánya, bántalmazás kockázata, ha nincs egy elkötelezett partner
• a rövid távú stratégiák haszna a nők számára
> jobb géneket kap a partnertől (?), mintha férjet keresne
> azonnali erőforrásokat kaphat
> felmérhetővé válnak a partnerek - milyen lenne hosszú távú parnernek az adott férfi
> ideiglenes védelem
*

• feltételezés - rövid távú párosodásra a nők olyan férfit keresnek, aki hajlandó azonnal eröforrásokat adni
> rövid távú kapcsolatban a nők nagyra értékelik annak jeleit, hogy a férfi azonnal adni fog erőforrást
> teszt - tulajdonságlistával
> rövid távú kapcsolatban a nők nemkívánatosnak tekintik, ha a férfi nem ad azonnal erőforrást
> teszt - tulajdonságlistával
• feltételezés - a nők inkább használják a rövid távú kapcsolatokat a lehetséges hosszú távú társak
kiértékelésére, ezért nekik nem tetszenek a hosszú távon rossz tulajdonságok
> a nők a férfiaknál negatívabban ítélik meg, ha a rövidtávú partnerüknek más kapcsolata is van
> a nők a férfiaknál negatívabban ítélik meg, ha a rövidtávú partner kicsapongó
> ha a nők számára a rövid távú kapcsolat egyik funkciója a védelem, akkor a fizikai erőt többre tartják rövid, mint
 a hosszú távú partnerekben
> teszt: tulajdonságlita mindegyik esetben - bejött a feltételezés
I
• a hosszú távú stratégiák haszna a nők számára
> azonnali anyagi előnyök neki és a gyereknek is
> szaporodási előny a gyerekek számára - társadalmilag magasabb státuszúak lesznek, ha több
ráfordítást kapnak
> genetikai előny - az apa olyasvalaki, aki rendelkezik az erőforrások megszerzéséhez és
ezek részben öröklődnek
biztosításához szükséges tulajdonságokkal
• a hosszú távú stratégiák költségei a nők számára
> haszonáldozati költségek, de nem akkora, mint a férfiaknál
• feltételezés - a hosszú távú társat kereső nők nagyra értékelik, ha férfi olyan gazdasági és egyéb erőforrásokat
tud adni, amelyek az utódokra fordíthatók
> hosszú távú kapcsolat kontextusában a nők a férfiaknál inkább keresik az olyan jeleket, amelyek az
eröforrások szerzésének képességére utalnak; ambíció, iskolázottság, vagyon stb.
> teszt: reprezentatív mintás kultúrközi vizsgálatok arról, mit értékelnek a férfiak és a nők partnerben
> alternatív magyarázat - a nők társadalmi helyzete
- a nők azért keresik a gazdag férfiakat, mert minden kultúrában hátrányos társadalmi helyzetben vannak és
leginkább így juthatnak erőforráshoz
- a preferenciák és az információfeldolgozás pedig általában nem különböznek a nemek között
~ Ugyanaz a rendszer, csak más a bemenete? Nem!
- ha igaz lenne, akkor ezek volnának a következmények
~ olyan országokban, ahol nagyobb az egyenlőség csökkenie kellene a preferenciák nemi különbségeinek
~ a sok erőforrással bíró, sikeres nők kevésbé kellene, hogy értékeljék az erőforrásokat a partnerben
~ a kevesebb erőforrással rendelkező férfiak viszont jobban kell, hogy értékeljék az ilyen nőket, mint a sok
erőforrással rendelkezők
 ~ az erőforrás-szerzésre való képtelenség jeleit a nők különösen taszítónak látják egy férfiban; szegénység,
ambíciótlanság, iskolázatlanság stb.

Evolúció és/vagy kultúra?

• Buss szerint a kultúra kontra evolúció szembeállítás egy társadalomtudományos dogma, amit el kell vetni
> arról kell gondolkoznunk, hogy hogyan lehet ezt a kettőt összevetni
• evolúciós magyarázat
> Hogyan jöhetnek létre, hogyan épülnek fel és hogyan működnek a kontextusokra és körülményekre érzékeny
mechanizmusok?
> egyetemes, általános emberi mechanizmusokat keres
• kulturális magyarázatok
> A kontextusok/körülmények milyen kulturális különbségeket okoznak és hogyan?
> az egyetemes mechanizmusok hogyan adnak választ a különböző bemenetekre
• pl.: a szépség értékelésének kultúrközi különbségei - Buss & Gangestad, 1993
> minél nagyobb egy adott országban a járványügyi veszély, az emberek annál szebb partnerre vágynak
• pl.: a rövid vs hosszú távú kapcsolatok kultúrközi különbségei
> ahol több a nő, ott inkább elfogadják a rövid távú kapcsolatokat - lazább szexuális erkölcsök
anekdotikus bizonyíték
> viszonylag kevés bizonyíték van erre pl. I. világháború utáni társadalmi helyzet
- Hill & Hurtado, 1996 - két tözs összehasonlítása Dél-Amerikában

A stratégiai pluralizmus modellje - Gangestad & Simpson, 2000

• szexuális szelekció: a szaporodásban elért sikerességet befolyásolja az, hogy a másik nem tag jai kit
választanak szívesen
> kétféle adaptáció jelenhet meg erre
szülői ráfordítás elmélete
> nemen belüli versengés - emlősök között főleg a hímeknél fordul elő
 > másik nem vonzása - jó génekre, illetve gondoskodásra utaló jelzések
• stratégia - implicit döntési szabály, taktika - konkrét viselkedés - egy stratégia több taktikával is járhat
• kevert stratégia - többféle stratégia alkalmazása egyszerre
> pl.: egy nagy szülői befektetést eszközlő hím nyitott maradhat az alkalmi/kis költségű párosodásra
• feltételes stratégia
> a különböző stratégiák és taktikák alkalmazását környezeti feltételek váltják ki
• a stratégiai pluralizmus modellje szerint nem egyféle stratégia van, hanem az emberek keverik a stratégiáikat és
ezek ökológiailag meghatározottak (milyen stratégiák állnak rendelkezésre, mikor melyiket érdemes alkalmazni)
> jelentős eltérések lehetnek nemeken belül is, a nemi különbségek mellett - több egyedi tényezőt kell mérlegelni
> két dimenzióban foglalhatók össze: jó gének vs jó gondoskodás
> vám-rév hatások - trade-off: nem kaphatunk meg mindent egyszerre, valami jobb & valami más rosszabb
> Li és mtsai, 2002 - Mire költik az emberek a “párosodási dollárokat”?
- 40/60/80 pontokat kellett elosztani 10 tulajdonságra (max. 10 pont)
- a férfiaknak inkább tűnik szükségletnek a fizikai vonzerő - akkor is áldoznak erre, ha csak 40 pontot kapnak
- a nők inkább költenek a státusz-erőforrásokra
- az alapvető szükségletekre pl. kedves, melegszívű tulajdonságokra mindkét nem költött
- a “luxus tulajdonságokra” pl. kreatív csak több ponttal költöttek
> Gangestad & Simpson, 2000 - az USA-i férfiak 30%-ka kedvezőtlenebb attitűddel rendelkezik az alkalmi
szex iránt, mint a nő medián
• SPM - a peteérési ciklus szerepe
> a nők a termékenységi ciklusuk függvényében értékelik a férfiak vonzerejét
> az ovuláció idején inkább preferálják az olyan illatot, amelyik jó génekre, egészségre, stabil fejlődésre utal
> stabil fejlődés: szimmetria (főleg arc)
> további dolgok, amiket az ovuláló nők előnyben részesítenek
> férfias arc
 > egy férfi kreativitása (a pénzügyi helyzetéhez képest)
> mély hang
> DE ezek a hatások csak akkor érvényesülnek, hogyha rövid távú partnereket értékelnek a nők
> Miért fontos a peteérési ciklus szerepe?
> a nők nem ugyanazon időszakban termékenyek, ezért evolúciós szempontból praktikus, ha máshogy viselkednek
ezekben az időszakokban
> evolúciósan kifejlődött adaptáció
> előnyös a jó génekkel rendelkező férfival párosodni, még akkor is ha van egy hosszú távú partner
> csak a termékeny időszakban “éri meg” így viselkedni
> a férfiak viselkedése
> a jó géneket jelezheti a viselkedés is, nem csak a fizikai vonzerő
vállalja a versenyt más férfiakkal, bízik magában
- ha az illető versengő, kezdeményező ez utalhat jó génekre
~ rövid távon előnyösebb
- ha az illető kedves, az a jó gondoskodásra utalhat
~ hosszú távon előnyösebb
> minél szimmetrikusabb egy férfi arca, annál közvetlenebbül verseng más férfiakkal a vonzó nőkért
> dominánsabbnak érzelik őket, mind a nők, mind a férfiak, viszont kevésbé tűnnek gondoskodónak,
szeretetreméltónak és kevesebb valószínűséggel segítenek nekik
> Gangestad és mtsai vizsgálata, 2004
> nők videón randira készülő férfiakat néznek, ahol egy vonzó nő kérdezgeti őket magukról
> a nő, aki a kérdéseket felteszi majd választani fog, hogy ezzel a férfival akar találkozni vagy egy másikkal
ezt a videót nem nézik meg a vizsgálatben résztvevő nők
akivel később beszélget
> a videó végén a férfi üzenhet a vetélytársának, hogy miért vele érdemes találkoznia a nőnek és nem a másikkal
> a vizsgált nőknek értékelni kell a videón látott férfiakat
- Mennyire lenne jó rövid távú, illetve hosszú távú partnernek?
 > független változók
- a megítélő nők ciklusának ideje (kvázifüggetlen változó)
- kontextus; hosszú és rövid táv
- a férfi viselkedése; társas jelenlét és nemen belüli versengés
> függő változó
- a megítélés; “Mennyire tartották vonzónak a látott férfit?”
> eredmény - bejött a várt hármas interakció
- az erősebb társas jelenlétű, közvetlenebb, dominánsabb férfit jobban kedvelték a nők, de csak mint rövid távú
partnert és csak az éppen ovuláló nők
> értelmezések
küzdelmet válthat ki
- a domináns, kezdeményező társas jelenlét és a versengés a jó gének egy “őszinte” jelzése
- a jó génekkel rendelkező férfi partner a nő számára csak akkor hasznos, ha teherbe is eshet
- alternatív elmélet: termékeny időszakban a nők “bölcsebben” választanak, nem feltétlen tudatosan
> Gangestad és mtsai vizsgálata, 2006
> ugyanaz a vizsgálat történik, de más női minta értékelte a videón látott férfit 10 tulajdonság mentén, pontozva
- intelligencia, kedvesség, befolyás, apaság, hűség, anyagi siker, vonzerő, izomzat, konfliktusvállalásm arrogancia
> két versengő modell tesztelése
- kifejezetten a jó génekre mennek a nők: ovuláció idején olyan férfiakat preferálnak, akik izmosak, arrogánsak,
konfliktusvállalóbbak
- általában okosabban választanak: ovuláció idején jobban preferálják a jó tulajdonságokat, akár rövid, akár
hosszú távú partnerben
> eredmények: az első modell jött be, a jó génekre mennek
- azt, hogy mennyire tartanak hosszú távon jó partnernek egy férfiat, azt az jelzi előre, hogy más nők azt a férfit
mennyire tartják olyannak, akiből jó apa lesz, anyagilag sikeres lesz, kedves, hűséges és okos
- a rövid távú parnerkénti megítéléseket befolyásolja, hogy az adott férfi mennyire vonzó fizikailag, arrogáns stb.
 más nők által megítélve

SPM vs SzSE
• a SzSE inkább a nemi különbségekre összepontosít
> nem magyarázza meg a rövid távú kapcsolatok okait, helyette a hosszú távú kapcsolat “előszobájaként” kezeli
• az SPM foglalkozik az okokkal és a vám-rév hatásokkal is
> pl. Miért nem keresnek a nők mindkét dimenzióban magas pontszámú férfit?
> mert az ilyen férfi - ha létezik - megteheti azt, hogy válogathat, így nem biztos, hogy olyan jó gondoskodást
nyújtani
> marad a nyitottság az ökológiailag meghatározott feltételes stratégiákra
• a környezeti feltételek is hatással lehetnek ezekre

A hasonlóság és az én szerepe
• a partner kiválasztása mellett a kapcsolat fennmaradásában is fontos szerepe van
• a partnerek megítélése általában torzít - Fletcher és mtsai, 2006
> az emberek jobbnak értékelik a partnerüket, mint önmagukat
> pedig az önértékelés eleve fölfelé torzított
> az értékelés pontos lehet a profilban
> az egymáshoz képest különböző tulajdonságokat hogyan ítélik meg az emberek
• a hasonlóság és a pontosság kérdései
> ítéletek gyűjtése - Tényleg annyira hasonlítanak-e? Pontosak-e? Hogyan jósolják be az elégedettséget?
• hasonlósági korrelációk
> közepestől fölfelé (,3-,8): kor, külső, attitűdök, IQ
> kisebb (0-,2): személyiségvonások
> Miért? - azért mert így keresnek partnert az emberek: Keresd a leg jobbat/hasonlót/elvárásaidnak megfelelőt!
• A hasonlóságot keresik az emberek vagy a lehető leg jobbat?
> a hasonlóság, mint heurisztika sok mindent megoldhat - Buss, 1999
> az egymáshoz hasonló emberek könnyebben alkalmazkodnak, könnyebben alakul ki közöttük kötődés, stabilabb
lesz a kapcsolatuk
> DE a kutatások szerint nem a valós hasonlóság számít, hanem annak észlelése a döntő
> Ellis & Kelley játéka, 1999 pl. 10 és 99 között pár szám

> számháború szerűen mindenki visel egy számot, párokat kell alkotni, a cél az, hogy minél nagyobb számot
keressenek
> összeillő párok lesznek, r = ,7 körül, pedig nem az a feladat, hogy hasonlót keressenek
> felveti azt a lehetőséget, hogy a párok nem azért hasonlítanak, mert az emberek hasonló partnert keresnek,
hanem azért, mert minél jobb partnert keresnek és olyan jut nekik, amilyenek ők maguk is
- a hasonlóság lehet melléktermék

Az ideális elvárások modellje - Fletcher & Simpson, 2007

• az SPM nem foglalkozik azzal, hogy mi történik a választás után, de rá alapozva megfogalmazható egy
ilyen elmélet
• az 5 hipotézis
> az emberek fejében tartósan hozzáférhetö elvárások vannak a partnerről
> nagy jából tudják, hogy mit keresnek egy parnertben nincs tudatában az ember

> a tartósan hozzáféhető elvárásokat 2 cél határozza meg: jó gének, jó gondoskodás

> a kapcsolat és a partner értékelésekor az emberek az ideális elvárásaikat összevetik az észlelt
folyamatos
valósággal
> mikor meg nem felelés van az elvárások és a valóság között, akkor ezek a különbségek 3 féle funkciót
szolgálhatnak: értékelés, magyarázat, szabályozás
mennyire vagyok elégedett miért vagyok elégedett(len) parner viselkedésének megváltoztatása
 > az ítéletek pontosságát és torzításait 2 cél határozza meg: az emberek törekednek a
pontosságra és a pozitivitásra
ha az egyikre
• az ideális elvárasok modelljének tesztje magas a
egymással korreráló tételek kis csomag jait keresik a statisztikában
> partnerek értékelése 3 dimenzióban, faktoranalízissel pontszám,
•
akkor a másikra
> melegszívüség/megbízhatóság: megértő, kedves, támogató, gondoskodó is stb.

> vonzerö/életerö: szexi, vonzó külsejű, kalandvágyó, jó szerető együtt mozognak

> státusz/eröforrások: sikeres, jó állású, szép házú, biztos anyagi helyzet
> különböző országokban, kultúrákban nem feltétlen működik így, mint Új-Zélandon
> pl. olyan társadalmakban, ahol nem beszélnek annyit a szexről, ott a “jó szerető” átmegy a melegszívűség/
megbízhatóság faktorba
jó gének, jó gondoskodás
> megfelelnek az SPM szerinti 2 célnak
> jelentős nemen belüli variancia lett az eredményekben
> a várt nemi különbségek is meg jelentek
> az emberek közben saját magukat is felmérik - Mire lehet esélyük egy partnerben?
> értékeltették a partnerüket is a kitöltőknek és megkérdezték mennyire elégedettek velük
> minél kisebb különbség volt az ideál (teszt) és a valóság között, annál elégedettebbek voltak, tartósabb volt a
kapcsolatuk és annál kevesebb szabályozási igényük volt
> másodrendű faktorelemzések
> tulajdonságonként értékelünk és ezekből összekombinálódik valamilyen általános értékelés
- nem tudjuk hogyan áll össze, de valószínűleg nem kiátlagolják az emberek, hanem azt nézik, hogy valamiből ne
legyen nagyon rossz a partner, ami nekik fontos
• vám-rév hatások vannak itt is
> pl. az emberek hosszú távú kapcsolat esetén hajlandóak engedni abból, hogy mennyire vonzó a partner, hogyha
cserébe melegszívű - rövid távon fordítva van
• ha pontatlanok az ítéletek és az értékelések, akkor borul az egész modell
 > a fizikai vonzeröt és extraverziót már korán pontosan megítélik az emberek - Marcus
& Miller, 2003
> a férfiak pontosan észlelik a nők vonzerejét, a nők pontosan észlelik, hogy mennyire tartják őket vonzónak
> a melegszívüséget és a kedvességet elöször valószínűleg pontatlanul ítélik meg, de ez
idővel javul - Thomas, 1999
> akik régóta ismerik egymást, azoknak jobban egybeesnek az ítéleteik önmagukról és egymásról, mint egy
felületes ismerős vagy egy ismeretlen megítélései
> a személyiségvonások megismerésére idő kell és lehet ezért nincs akkora korreláció ebben a párok tag jai
között, mint pl. a fizikai vonzerejük között
• a szabályozási törekvéseknek általában nem lesz jó vége, ártanak vele a partnernek
> a fériak elsősorban a fizikai vonzerővel kapcsolatban próbálnának szabályozni, a nők meg a társadalmi státusszal
kapcsolatban
> Miért van ilyen mechanizmus, ha ez maladaptív?
> lehet, hogy valamikor régen ez adaptív volt, egy zárt, kicsi csoportban
> elképzelhető, hogy nem alakult ki adaptáció arra, hogy hogyan lehet egy partnert megtartani, mert nem kellett
erőlködni a megtartásáért

A párválasztás, mint döntés

• a hozomány problémája - Ferguson, 1989
> egy szultán nőtlen tanácsosa 100, sorban elvonuló nő közül választhat
> akit továbbenged, azt már nem választhatja, feladata, hogy a legnagyobb hozománnyal rendelkező nőt válassza
> a döntéseket korlátozott idő alatt, korlátozott és hiányos információval, korlátozott képességekkel kell meghoznia
• a döntéshozatal korlátozott racionalitása döntéselmét

> Todd, 2006 - a parkolás problémája

> minél közelebb szeretnénk parkolni, de meglátunk egy üres helyet még távol - Elfoglaljuk vagy nem?
 > azt, hogy van ott egy üres hely, mások döntései határozták meg, ahogy azt is, hogy közelebb lesz-e
> korlátok: idő, korlátozott és bizonytalan információ, korlátozott információfeldolgozás •

> gyors és gazdaságos döntések kellenek ahhoz, hogy ebben ki tudjunk igazodni - heurisztikák
> cserébe ezek nem mindig tökéletesek
> Simon, 1990 - korlátozott racionalitás
> a racionális gondolkozásunknak és döntéshozatalunknak vannak korlátai
> a döntéshozatal sikere a feladat-környezet illeszkedésén múlik
• Gigerenzer és mtsai, 1999 - ökológiai racionalitás
> a környezetből kapott információ is meghatározza azt, hogy milyen lehetőségeket & korlátokat szab az
információfeldolgozó mechanizmusoknak
> először meg kell vizsgálnunk azt hogy milyen környezetben vagyunk, mivel azt is döntések alakították ki
> csak ezután lehet teszt
• a párválasztás korlátozott és ökológiai döntéshozatal
> nincs erre akármennyi időnk, információnk
> hány partner megismerésér teszi lehetővé a környezet számunkra
• a párválasztás, mint szekvenciális döntés
> a párválasztás lépései
> 1. a lehetséges partner tulajdonságainak felmérése
> 2. a korábban felmért tulajdonságok összekombinációja és egy általános értékelés
> 3. döntés az egyes lehetséges társakról - igen vagy nem
• a hozomány problémája csak a 3. lépéssel foglalkozik, az első kettő lépésnél mindegyik nő egyformán jó
> Simon megoldása: megelégedettség keresése (satisficing)
> állítsunk be egy várakozási szintet - amivel már megelégszünk
> keressünk, amíg ilyet nem találunk
> a tanácsadónak egy ideig nem szabad választania, csak mérje fel a “kínálatot”
 - aki az első pár nőből a leg jobb, az lehet a várakozási szint, a mérce
> 2 baj lehet
- túl nagy várakozási szintet állított be, már a válogatás alatt lemaradt a leg jobbról
- túl alacsony várakozási szintet állított be, túl hamar választ ki valakit és nem jut el a leg jobbig
> optimális keresési szakasz - matematikai megoldás
> N/e - N: lehetőségek száma, e: 2,718, vagyis kb. 37%
> az elsö 37 nöt el kell engednie a tanácsadónak, de jegyezze meg, hogy mi volt a legnagyobb hozomány
> a következő olyanra, ami nagyobb mint a várakozási szint, mondjon igent
> probléma - 1/3 a valószínűsége annak, hogy megtalálja a leg jobbat
• a hozomány probléma a való életben - Todd & Miller, 1990
> nem az a feladat, hogy a leg jobbat találja meg a tanácsadó, de a választásával együtt kell élnie
> feladat a maximalizálás
> megoldás - 9%-os keresési szakasz 92%-os várható eredményt hoz
- az elsö 9 nöt el kell engednie, aztán mehet a választás
> ha kevesebb nőt enged el, akkor kevés információja lesz a várakozási szinthez
> ha több nőt enged el, akkor elmehet a leg jobb mellett
• a való világban viszont még mindig nem így működik, nem csak egyedül döntünk
• hozomány probléma másképp: 100 nö választ 100 férfiból - Todd, 2006
> ha minden nő ugyanazt keresi a férfiakban, pl. azt hogy gazdag legyen, akkor az a legjobb ha az
elsöt választják mindannyian és reménykednek - közvetlen versenyhelyzet
> ha nemet mond az elsőre egy nő, akkor a második az csak olyan lehet akire már valaki nemet mondott
> ha minden nő mást keres férfiakban, akkor az elsö 3-4 férfit el kell engedniük és aztán
választaniuk; ez 80 % körüli eredményt ad - közvetett versenyhelyzet
> előfordulhat, hogy a legokosabb férfi egyszerre pl. elég vicces is és lecsapnak rá
> a valóság az, hogy nem ugyanazt keressük, de hasonlót - még rövidebb keresési szakasz kellene
• kölcsönösség - az ember nemcsak választ, őt is választják
> Ellis & Kelley, 1999 - párkereső játék - 41. oldal
színvonalban
> assortative mating - majdnem mindenki olyan partnert találni aki illik hozzá
• a kölcsönös választás modellje: számítógépes szimuláció - Todd & Miller, 1999
> szabályok
> 100 nő és 100 férfi, 1-100-ig terjedő értékekkel, a sajátjukat nem ismerik
> cél a minél “jobb” párt megtalálni
> összesorsolják őket párokba és mondhatnak egymásra igent vagy nemet
> ha mindketten igent mondanak csak akkor lesznek egy pár
> a maradék embert újra sorsolják, addig megy a játék amíg mindenki össze volt már rakva minden lehetséges
jelölttel
> akkor modellezi leg jobban a szimuláció az életet, ha két szakaszra osztják
> az elsö szakaszban csak keresés megy, az igen/nem válaszok még nem eredményez párokat, viszont az így
kapott információt a szimulál emberek a várakozási szint beállítására használhatják - “serdülőkor”
> a második szakaszban az igen már elkötelez - “felnőttkor”
> a versenyhelyzet ebben a szimulációban a közvetett és közvetlen között van
> mindenki a lehető leg jobbat akarja, de az is számít hogy őt ki akarja
> stratégiák
> tudatlan stratégia - olyan, mint a hozomány probléma, viszont így csak a magas számok találnak párt
és sokan járnak rosszul
> saját értékek megismerése serdülőkori szakaszban - olyan mint az önértékelés, sokkal több pár jön létre
• a kölcsönös választás tesztjei
> közvetett bizonyítékok
> az önbecsülés siker, illetve kudarc hatására a megfelelő irányba változik
> magasabb önértékelésű emberek válogatósabbak partnerek terén - Buston & Emlen, 2003
 nem a Tinder

> az internetes párkeresők viszonylag kevés jelöltet néznek meg

> az első házasságkötéskori életkor ferde haranggörbéje
> szekvenciális párkeresés megfigyelése - nem jutott sokra még
> módszer: “Fast Dating” - Todd és mtsai, 2006; még folyamatban

A párválasztás néhány speciális problémája

• féltékenység
> párkapcsolat evolúciós funkciója az utódok létrehozása
> olyan élőlényeknél, ahol mindkét szülő fektet valamennyit az utódokba, ott következő adaptációs probléma a
partner hüségének biztosítása lesz
> féltékenység mindig implikálja a vetélytársat
> nem vagyunk féltékenyek, ha a társ egyedül utazik el mondjuk a Marsra
> Hupka és mtsai, 1993 - “vetélytárs” is “szex” szavak összekapcsolódnak a féltékenységgel, de más érzelmekkel
nem (nemzetközi kutatás)
> Ki mikor/mire féltékeny? mert ezt értékelik a nők

> a férfiak inkább a domináns és magas státuszú vetélytársa lesznek féltékenyek

> a szexuális hütlenség, vagy annak a lehetősége teszi őket leginkább féltékenyé a férfiakat
- ez annak a veszélyét hordozza magában, hogy olyan utódra fordítják az erőforrásaikat, aki nem az övék
> a nök inkább a fizikailag vonzó vetélytársakra lesznek féltékenyek
mert ezt értékelik a férfiak
> a nők a férfiaknál féltékenyebbek lesznek az érzelmi hütlenségre
- hosszútávon fenyegeti a párkapcsolatot; a férfi elhagyhatja őt és nem lesz hajlandó erőforrásokat biztosítani
az utódoknak
> Milyen férfi/nő tenné leginkább féltékennyé a nőket/férfiakat? - Dikjstra & Buunk, 2002
> több, mint 600 tulajdonságot gyűjtöttek össze; a férfiak inkább írtak a dominanciára, státuszra, a nők inkább
a szexuális vonzerőre vonatkozóakat
 > ebből kiemelték a leggyakoribb 56-ot és egy nagyobb mintán felvették kérdőívként
- pontozniuk kellett, hogy mennyire lennének féltékenyek, ha ilyen tulajdonsága lenne a vetélytársnak
> faktorelemzés után 5 faktor találtak
- társas dominancia
- fizikai dominancia férfiakat féltékenyebbé tette

- státusz
- fizikai vonzerö • nőket féltékenyebbé tette
- csábító viselkedés • mindkét nemet féltékennyé tette
> Milyen férfi/nő tenné leginkább féltékennyé a nőket/férfiakat? - Dikjstra & Buunk, 1998
> flörtölős jelenet + profil a csábítóról - fényképes manipuláció
> a fényképen szereplő ember vonzó vagy nem
> csábítóról volt egy szöveges jellemzés is - mennyire jó emberismerő, mennyire kezdeményező, mennyire képes
mások befolyásolására és a társaság hangulatának feldobására stb. magyarul domináns-e vagy sem
> a férfiakat főként a dominancia befolyásolta a féltékenységben, akárhogy is nézett ki
> a nőket inkább a fizikai vonzerő befolyásolta, akár domináns volt, akár nem
> Hol van a különbség? Annak a fejében aki értékel és cselekszik vagy abban amit lát, amit értékel?
> Tehát a férfiak fejében van valami szerkezet ami így működik, vagy a férfi vetélytársak olyanok, hogy elsősorban
a dominancia az amiben különböznek és a fizikai vonzerő egy kevésbé releváns dolog az ő esetükben?
> teszt homoszexuális mintákon
- az illető neme számít, nem az hogy milyen neműekhez vonzódik
- tehát a fejünkben van ilyen szerkezet
> evolúciósan kifejlődött mechanizmusok, amelyek automatikusan kiértékelik a vetélytársak olyan tulajdonságait,
amelyek az evolúciós múltban fontosak voltak a nemen belüli versengésben
> Milyen férfi/nő tenné leginkább féltékennyé a nőket/férfiakat? - Massar & Buunk, 2005
> ingerküszöb alatti bemutatással próbálkoztak
 - a féltékenységet az emberek nem szívesen vallják be, mert fenyegetheti az önértékelést
- a vetélytárs kiértékelése fontos a szaporodási sikerességhez, ezért lehet tudatosságon kívüli észlelés
> “asszociációs feladatot” végeztetek, ahol két szó között kellett megítélni hogy van-e kapcsolat és ha van,
akkor milyen?
> a két szó között küszöbalatti ingereket villantották fel, mint pl. “She sexy”
> ezután jött a flörtölős jelenet - az előhangolás féltékenyebbé tette a résztvevőket
akik jó partnernek tartják magukat
- de csak a magas párkapcsolati értékű résztvevőknek
- adaptivitás: a kisebb értékű amúgy sem válogathat
> a peteérési ciklus hatása
> Az épp termékenyek nők féltékenyebbek? Nekik fenyegetőbb a vetélytárs?
> igaz, főleg érzelmi hűtlenség esetén - Gaulin és mtsai, 1997
> tüszőrepedéskor nagyobb a féltékenység, főleg ha vetélytárs vonzó - Massar & Buunk, 2005
> A férfiak vajon féltékenyebbek, mikor a partnerük termékeny?
> testalkat hatása
> fizikai vonzerő meghatározói pl. DCSA és VCSA
- DCSA: derék-csípő arány
- VCSA: váll-csípő arány
> Dijkstra & Buunk 2001-ben manipulálta mindkettőt, nehogy túl deltás legyen
- az alacsony DCSA nöi féltékenységet eredményezett
- a magas VCSA férfi féltékenységet eredményezett
> életkori hatások
- az idősebb férfiakat kevésbé teszi féltékennyé a magas VCSA, de a kis DCSA & a kis VCSA nagyon
- a fiatalabbak lesznek féltékenyebbek a magas VCSA-ra; fizikai dominancia & kiválóság stratégiái
> ingerküszöb alatt is bemutatták ezeket a testalkatokat; a várt eredményeket hozta, de csak férfiaknál
> a féltékenység nemi különbségei
> Szexuális vagy érzelmi hűtlenség?
statisztikai különbség
- evolúciós pszichológia - férfiak az előbbi miatt féltékenyebbek, nők az utóbbi miatt
> alternatív magyarázat - a kultúra és a szocializáció tanít erre
> Hogy függenek a nemi különbségek a kontextustól?
- a kotextus a hűtlenség veszélye
- a veszély a férfiaknál az apaság, a nőknél az erőforrások
> sok vizsgálat bizonyítja, hogy a férfiak jobban féltékenyek a szexuális hűtlenségre, de ez nem jelenti azt, hogy
a másikra ne lennének azok
- DE skálan nem jön ki olyan jól, mint a kényszerválasztásnál, élettani méréseknél nem sikerült megismételni
- a férfiak is azért sokszor választják a másik lehetőséget
> a féltékenységre adott érzelmi válaszok
- az érzelmi hűtlenség szorongást, bizonytalanságot vált ki
- a szexuális hűtlenség haragot vált ki
> Buunk és munkatársainak jóslata szerint a vetélytársak jellemzői befolyásolják az érzelmi választ
- az, hogy milyen fenyegetést rejt az a vetélytárs
- a flörtölős jelenetet használták egy kis kiegészítéssel; képzelje el, hogy a partnere csak másnap reggel jön
haza, és bevall valamit
~ 1. remek éjszakát töltött együtt a harmadikkal - szexuális hűtlenség
~ 2. mély és intim beszélgetést folytatott a harmadikkal - érzelmi hűtlenség
- további független változó vetélytárs tulajdonságai
- a függő változó az érzelmek
- a rivális tulajdonságait még meg se nézve már az látszott, hogy az érzelmi hűtlenség fenyegetettség érzését,
még a szexuális hűtlenség a becsapottság érzését váltotta ki
- érzelmi hűtlenség esetén a férfiakban a domináns vetélytárs kelt féltékenységet, a nőkben a vonzó vetélytárs
- szexuális hűtlenség esetén a férfiakban féltékenységet tud kelteni a rivális vonzereje
 > kontextus aktivációja küszöb alatt
> Massar & Buunk úgy gondolta, hogy az erős szexuális motivációjú emberekben a szexel kapcsolatos
fogalmak aktivációja teszi kiugróvá a nemen belüli versengést
> nem igazán jött be, csak annyi, hogy az erős szexuális motiváció embereket jobban felzaklatja a rivális
• a beltenyészet kerülése
> párosodás közeli genetikai rokonnal
> kerülése adaptációs probléma
> ismételten felbukkan pl. fiú-lány tesók
> szaporodási előnnyel jár, ha sikerül megoldani
> beltenyészet káros hatásai
> káros recesszív mutációk - életképtelen vagy súlyosan fogyatékos lesz az utód
- a kétneműség következményei
- az egyik szülőtől kapott, teljesen jól működő gén elrejtheti a másik szülőtől örökölt, rosszul működő és
potenciálisan káros gén hatását
~ a recesszív allélját még így is továbbadhatja
- ha mindkét szülőtől rossz gént örököl, akkor meg jelenik a fenotípusban
- ha a szülők genetikailag közeli rokonok, akkor máris sokkal hasonlóbb a DNS-ük
~ sokkal nagyobb esély van arra, hogy az utód megkapja mind a két rossz allélt
- halálos ekvivalens - káros recesszív allélok száma
~ az emberben átlagosan 2-6 van
> kórokózzal szembeni fenyegetettség - könnyebben lesz betegek az utód
- állandóan jelen vannak és voltak is
- gyorsan szaporodnak, ráhangolódnak a gazdaszervezet biokémiájára
- a genetikai változatosság véd ez ellen
~ hasonló gazdaszervezetek közt gyorsabban terjed a fertőzés
 ~ ha a gazdaszervezet sokáig él, akkor pláne erős a szelekciós nyomás
> a beltenyészetelkerülés mechanizmusa
> “mérnöki” szemlélet - legalább kétféle program kell
- olyan eljárások, amelyek a társas környezetben élő egyéneket a genetikai rokonság szerint
kategorizálják: rokonfelismerés
- olyan eljárások, amelyek számára a másik egyénnel fennálló rokonság az input, a szexuális vonzalom és
kerülése az output
> rokonfelismerés
> Nyelvi és kulturális bementből…?
- rokonságra utaló szavakat használunk a genetikai rokonságon kívül is
- az állatoknál is működik
- kapcsolati asszimetriák pl. féltestvér
> ökológiailag érvényes jelek - Mi jár együtt a rokonsággal az ősi környezetben?
- valószínűleg nincs általános felismerő rendszer minden embernél
~ pl. az anyaság biztos, az apaság nem
- egy háztartásban lakunk velük, fenotípusos felismerés stb.
> a testvérek felismerése
> kétféle hiba lehetséges
- túláltalánosítás: jó partnerjelölteket zárunk ki
- túl szűk kategorizáció: testvér is bekerülhet
- két jó jel ilyen szempontból: gyermekkori együttélés, anyai gondoskodás
> Westermarck-hipotézis: az averzióból jött a kulturális tiltás és nem fordítva
- ezt csak úgy lehet vizsgálni, ha genetikailag nem rokon, de gyerekként együtt személyeket keresnek
~ izraeli kibuc, tajvani gyermekkori házasságok
- mindkét esetben kevesebb a szex, több házasságon kívüli kapcsolat, alacsonyabb a termékenység
 - a hosszabb együttlakás több undorral és erősebb morális ellenérzése jár
> anyai gondoskodás
- ha a gyerek látja, hogy az any ja más gyerekről gondoskodik pl. szoptatja, akkor az testvér lehet
- ezt a fiatalabb testvér nem láthatja, ezért neki marad az együttlakás
> a testvérek szexuális elkerülése
> nem elég a közöny, kifejezetten averzív program kell az esetleges vonzalom semlegesítésére
> legyen rugalmas, fogadja el inputként a rokonság bármilyen reprezentációját
- változó intenzitással pl. testvér vs másodunokatestvér
> csak a szexualitást tiltsa, a testvéri ölelést, puszit ne
> megoldás - undor
- eredeti funkciója, hogy az ember ne vegyen a szájába káros dolgokat, pl. ürülék, döglött állat, romlott étel
- felvehette a szexuális averzió motivációjának szerepét is
- eleve összefügg a szexszel, mert az undor érzelmének szintjét csökkenteni kell ahhoz, hogy az ember a
másikkal intim érintkezésbe lépjen
• a prototipikussági torzítás mint adaptáció
> az evolúciós pszichológia szerint a tudományos pszichológiai fejlődéshez evolúciós megközelítése van szükség
> a kritikusok szerint a pszichológiai jelenségek evolúció magyarázatai sokszor ellenőrizetlenek és ellenőrizhetetlenek
> prototipikussági torzítás - a sok arcból létrehozott arcot jobban kedveljük prototípus
> a nagyon “arc-szerűnek” ítéltet is
> Adaptáció ez egyáltalán?
> Lehet azért vonzódnak jobban az emberek a tipikus arcokhoz, mert ez a múltban szaporodási előnyhöz vezetett?
- kevés és ellentmondó bizonyíték van
> ha adaptáció, akkor annak területspecifikusnak kéne lennie
- nem csak arcra működik, hanem szinte bármire
> Minek a mellékterméke?
 > Általánosítjuk a kategóriához kapcsolt érzelmeket?
- ha ez így lenne, akkor amit nem szeretünk abból a tipikusat még jobban kéne utálnunk
> Fluencia?
- lehet, mert könnyebb, gyorsabb feldolgozás biztosít
> Előzetes észlelés?
állatnál, embernél nem
- szubjektíven ismerős prototípussal működik, és csak mesterséges kategóriáknál
> A minőség jele?
- A negatívnál a tipikus veszélyesebb lenne?
- csak az észlelt veszéllyel függ össze a megítélés
> ingergeneralizáció
- A prototípussági torzítás a jó minőségű partnerek megtalálását szolgáló mechanizmusként fejlődött ki, majd a
működése generalizálódott más élőlények értékelésére is?
- ha ez igaz, akkor korrelációt kell találjunk: erősebb kell legyen az embernél, mint az állatnál és minél közelebb
van az az állat az emberhez annál erősebb kell hogy legyen - Így van!
- emberek vs “űrlények” esetében is működik, ha kivesszük a szubjektív ismerősséget
• párválasztás és genetikai hasonlóság
> Rushton, 1988 és 1999; Tesser, 1993
> a teljes kültenyészet sem feltétlenül elönyös az utódok számára; lehetnek olyan hosszabb
gén-láncolatok, amelyek olyan fehérjéket kódolnak, amik jó, ha egyben maradnak
- ha nagyon különböző két szülő genetikai állománya, akkor ezek a láncolatok fel fognak bomlani
> a rokonszelekció kiterjesztése - önzetlenség hasonló génállományuk egyedekkel szemben
> genetikai hasonlóság párok tag jai között
> Hogyan ismerik fel?
- fenotípusos illeszkedés
- szexuális imprinting hasonlót és különböző keres mint a szülő
• nemen belüli versengés és eröszak
> szexuális agresszió - főleg hímeknél
> magasabb halandóság, eltérő szaporodási sikeresség
> pl.: a szarvasbikák halálozása a párzási időszakban megugrik
> másik stratégia pl. a megtévesztés
- amíg a két erős verekszik, addig egy harmadik elveszi a nőstényt
> a szexuális kényszer, eröszak alkalmazása akkor lehet jó stratégia, ha más nincs - férfidepriváció-
hipotézis
> támadják, mert legitimálja a nemierőszakot
> a skorpiólegyeknél figyelték ezt meg
> versengés és kockázatkeresés “fiatal férfi szindróma”

> a versengés a kockázatkeresés és az erőszak leginkabb az alacsony státuszú férfiaknál gyakori - Daly & Wilson
- nagy nyernivalója van, de itt is csak akkor, ha nincs más stratégia
> Miller, 1999 - a magasabb státuszú fiatal férfiaknál jó stratégia lehet az, hogy valami nagy dolgot alkotnak
kulturálisan, pl. tudományos teljesítmény, versek
- kulturális udvarlási modell
- az elmélete szerint a kultúránk azért fejlődött ennyit, mert a fiatal férfiak ennyire küzdöttek azért, hogy
megmagyarázza, hogy a legtöbb alkotás miért férfi kézből ered
megszerezzék a nőket
> nőknél nagyon ritka az erőszak - nagyobb a vesztenivalójuk
nehézséges erőforrások esetén
- leginkább a partner szeretője ellen fordul elő vagy ha kevés a maga státuszú férfi

Az ember mint társas lény

A “társas agy” hipotézise - Robin Dunbar, 1998 és 2007

• a főemlősök, köztük az ember evolúciós sikerének alapja az, hogy társas csoportokban élnek és ezekben a
 csoportokban nagyon jó szociális és kognitív képességekre van szükség
> a kimondatlan társas szerződés - az egyed feladja néhány érdekét cserébe az együttműködés használért
> Watson-feladat
- a túl sok önzés fenyegeti a csoportkohéziót
- ha túl magas lesz az, a csoport felbomlik
> ha nem lehet büntetni a potyautast, a játékosok inkább átlépnek más csoportba - Gürerk és mtsai, 2006
• Milyen megismerési feltételei vannak a csoportok fennmaradásának?
> összehangolás és kompromisszumok
> konfliktuskezelés
> megküzdés a vetélytársakkal olyan agy kell amely működteti és
> a másik nézőpontjának ismerete - tudatelmélet összehangolja ezeket
> Mikor bízunk meg a másikban?
> a csalás leleplezése
• tudatelmélet
> a laikus emberek fejében lévő elmélet arról, hogy másoknak is van olyan elme a fejükben mint nekik van
legalább harmadfokú kell a hazugság leleplezésehez
> vélekedések, vágyak és szándékok feltételezése - intencionalitás
> elsöfokú intencionalitás - saját mentális állapot ismerete
> másodfokú intencionalitás - a másik mentális állapotának ismerete
> harmadfokú intencionalitás - ismerem a másik valamilyen mentális állapotára vonatkozó mentális állapotát
> kb. 4 éves magától magától meg jelenik
> egymásba ágyazott tudatállapotok hierarchiáját eredményezi
> pl.: “Azt szeretném, ha feltételeznéd, hogy azt akarom, hogy megértsd: szerintem azt szeretnéd, hogy…”
> kísérletek szerint az ötödik szintig lehet elmenni ebben
> az intencionalitás szintje a főemlősöknél korrelál a homloklebeny méretével
• Miért van ekkora agyunk?
 > a főemlősök agya más gerinces állatokhoz képest jóval nagyobb (a testhez viszonyítva)
> a főemlősök bonyolult társas életének szerveződése miatt
> szövetségek, megtévesztés
> korreláció a neocortex és a csoport mérete között
- más ökológiai mutatók nem korrelálnak az utóbbival
> a neocortex korrelál még a hím-koalíciók méretével, a hímek párosodási stratégiáival, a társas játékkal, a
megtévesztéssel, a kölyökkor hosszúságával
• az szorosan összetartó emberi csoportok mérete kb. 150 fő lehet maximum
> tipikus vadászó-gyűjtögető csoportok
> a régi századok a hadseregben
> az üzleti életben tipikusan innentől van hierarchikus vállalatvezetés
> egyházi közösségek - 200 főig
> személyes kapcsolathálózat
• a társas kapcsolataink úgy szerveződnek, mintha koncentrikus körök lennének
> kb. 5 - leg jobb barátok (család)
> 12-15 - rokonszenves személyek
> 30-50 - rendszeres találkozás
> kb. 150 - társas kapcsolathálózat
> kb. 500 - nagyobb klánok
> kb. 1500 - törzsek
> az ismerősség és intimitás szintjei
> az egy szinten állókkal kb. ugyanannyit találkozunk
> a helyek száma végleges - Megismerési vagy idői korlát?
> egyéni és nemi különbségek: a nők több kapcsolatot ápolnak mint a férfiak, illetve a mentálisan egészséges
embereknek is több kapcsolata van, mint a betegeknek
• az emberi mivolt két alapeleme - történetek és vallás
> közvetlen tapasztalat nélküli virtuális világok
> történetek - pl. Shakespeare: Othello
> a közönségnek értenie kell, hogy Iago azt akarja, hogy Othello azt higgye, hogy felesége, Desdemona szerelmes
Cassióba (pedig nem is)
> ez ötödfokú intencionalitás
> az íróé, Shakespeare-é pedig már hatodfokú
> egy jelenet átlalában 4 szereplős
> egy jó történetmesélő a határig viszi a közönséget
> vallás
> “Azt akarom, hogy tudd, hogy mindketten hiszünk a szellemi lényekben, akik azt akarják, hogy helyes
szándékkal cselekedjünk.”

Társas jelzések és következtetések - Gangestad & Thornhill, 2007

• mikor az egyik egyed, akár a kinézetével, akár a viselkedésével nem feltétlen tudatosan üzenetet küld egy másiknak
> mind az üzenet küldője, mind az üzenet fogadója valamilyen túlélésbeli vagy szaporodásbeli előnyt szerez
> pl. mikor ragadozó közeledik, akkor a gazellák elkezdenek nagyokat ugrálni - ez egy üzenet az oroszlánnak arról,
hogy milyen erős és gyors az az egyed
• észlelőrendszerek - jelzö és nemjelzö
• jelzörendszerek
> az észlelt cél különlegesen alkalmazkodott arra, hogy jeleket küldjön az észlelőnek
> az észlelők arra alkalmazkodtak, hogy válaszoljanak ezekre a jelekre
> a cél és az észlelő adaptációi együttesen fejlődnek
• a jelzések lehetnek minőségi vagy szándék jelzések
> a minöség (állapot) jelzése
 > az állapot jelzésének evolúciójához az kell, hogy a jobb állapotú egyetek hasznot húzzanak a jelzésből, a jel
vevői pedig hasznot húzzanak abból, hogy megismerik a jelző egyed állapotát
> jobb állapotú egyed - jobb partner, szülő
> vetélytársak felmérése, ragadozó észlelése
> a szándék jelzése
> elkötelezett vagyok valamilyen szándékomban pl. a szerelem
- a költség az, hogy ezzel lemondunk más társakról
- legyen őszinte, mert pl. egy szerencsétlen partnernek nem költség másokról lemondania
• ahhoz, hogy egy jelzés működjön öszintének és költségesnek kell lennie
> így a rosszabb állapotú egyed nem küldhet hamis jelet
> pl. a hím kecskebéka brekegése energiába kerül - jó gének kellenek
> DE a jó állapot jelzése akár veszélyes is lehet
> pl. versengés; férfiaknál az arcvonások
• néhány példa az állapot jelzéseire
> DCSA derék-csípő 0,7-es aránya
> a csípőtáji zsír fontos a magzat agyának fejlődésében
> férfias arcvonások
> a költséget itt a társas közeg közvetíti
• költségmentes jelzörendszerek - ha nincs érdekellentét a küldő és az észlelő között
> pl. MHC-allélok - olyan allélok, amelyek az immunfehérjék felületén bizonyos receptorokat kódolnak, szerepük
van abban, hogy mennyire jó az immunrendszer
> akkor lesz a leg jobb, ha mindkét szülőjétől különbözőt kap az utód
• Lehetnek-e őszintétlenek a jelzőrendszerek? - nem igazán
• társas következtetés - nemjelző rendszerek véletlenszerű hatásai
> a nőstények termékeny időszakának felismerése illatanyagokból
 - a hormon bomlástermékek: melléktermékek
- a hímek alkalmazkodtak ennek észlelésére

Az elme diszjunkciói - Kenrick és mtsai, 2007

• tanulás és emlékezet - korai és késői feldolgozás
> a folyamatban mennyire történik meg korán/későn
> minél jobban figyelünk és minél alaposabban dolgozzuk fel az információt, annál jobban emlékszünk rá
• a diszjunkció ennek az ellentéte
> nagyon kevés ideig nézegetünk valamit, de mégis jól emlékszünk rá/nagyon sokat foglalkozunk valamivel és
mégsem emlékszünk rá - a nézés hiánya nem egyenlő a figyelem hiányával
> pl. a férfiak nagyobb valószínűséggel hiszik a szép nőkről azt, hogy hajlandóak a szexre; a szép nőkre fordított
szelektív figyelem oda vezet, hogy az észlelő férfiak túlbecsülik a szép nők arányát
> ezeket a nőket később könnyebben azonosítják be más emberek között
> az információfeldolgozás alapmodellje
> önvédelem céljából figyelmet fordítunk az önvédelemmel kapcsolatos jellemzőkre
> párosodás céljából figyelmet fordítunk a párosodással kapcsolatos jellemzőkre
> gátolhatja egymást ez a két feldolgozási mód q

- a célnak megfelelő kódolás és emlékezet történik

> amplifikációs diszjunkció - kevesebb feldolgozás, mégis jobb emlékezet
> pl. fehér amerikai egyetemistákkal kísérleteztek; ha félelemmel manipulálták őket, akkor a fekete arcú jobban
emlékeztek mint a fehérekre
- túlélés szempontjából fontos hogy vegye észre az ember a külső csoportok fenyegető tag ját
- de nem biztos hogy érdemes hosszú ideig szemébe nézni, mert ez kihívást jelent
> szupresszív diszjunkció - több figyelem, mégis rosszabb emlékezet
> pl. a nők szívesebben nézegetik vonzó férfiak képeit, de később elfelejtik ezeket
A hangulat hatása
• a negatív hangulat pl. szomorúság sokszor alaposabb feldolgozáshoz vezet
• negatív érzelmek túlsúlya az érzelmek között - 6 alapérzelemből 4 negatív
> a félelem, a harag és az undor funckióját könnyű beazonosítani
- félelem: valamilyen veszély amit el kell kerülni
- harag: valamilyen leküzdendő akadály vagy ellenség
- undor: valami potenciálisan elkerülendő dolog, ami meg betegíthet
> De mire jó a szomorúság?
• Forgas/Forgács, 2006 hipotézise
> a szomorúság, levert hangulat adaptív előnye azt, hogy figyelmesebb, a tényekhez alkalmazkodok
gondolkodáshoz vezet
> jobb eredményekhez vezet, amikor az ember olyan megismerési vagy társas feladattal kerül szembe, amely
akkomodatív, részletes, induktív gondolkodást igényel
> a szomorúság azt jelzi hogy, valami nem jó ezért jobban fogunk figyelni, azt keressük, hogy mi nincs rendben
• az érzelmek funkciói
> az érzelmekre Platóntól Freudig úgy tekintettek, mint valami veszedelmes, irracionális erőre
> a kognitív nézőpont behozta azt, hogy az adaptív válaszhoz kell érzelem is - Bower, 1981; Zajonc, 1980
> evolúciós szempontból az érzelmek azért jók, mert gyorsan beindítják a helyzetnek megfelelő választ
• pozitív és negatív érzelem hatásai
> a pozitív hangulat heurisztikus, felszínes feldolgozáshoz vezet
> az alapos gondolkodás energiát igényel és elrontaná a jókedvet
> a negatív hangulat pedig szisztematikusabb feldolgozáshoz
> magyarázatok
> hangulatkarbantartás modellje - Clark & Isen, 1982
> kognitív hangolás vagy jelzés - Schwarz, 1990
 - a pozitív hangulat jelzés arra, hogy minden oké, mehet minden úgy ahogy volt, a negatív hangulat arra, hogy
valami nem stimmel, valamin változtatni kéne
> Fiedler & Bless, 2001 - nem az erőfeszítésbe van különbség, hanem az asszimiláció vs akkomodációban
• rossz hangulat előnyei - empirikus bizonyítékok
> Sinclair & Mark, 1992 - a személyészlelés pontosabb, kisebb az elsőbbségi hatás
> Parrott, 1993 - nehéz feladat előtt inkább szomorú olvasmányt választanak az emberek
> Ambady & Gray, 2002 - romlik a viselkedés bejóslásra
> a hangulat manipulációja filmbejátszássak, emlékek felidéztetésével, hamis visszajelzéssel
> megnézik utána, hogy valamilyen kognitív feladatban hogyan teljesítenek a résztvevők
> Forgács a hangulat hatását vizsgálta a kételkedésre - 2007
bizalom kérdése
> avagy mikor/mit hiszünk el - a tudásunk nagy része legalábbis másodkézből való
> kritikusabbak vagyunk, mikor rossz a hangulatunk
> vizsgálatok
- ellenőrizhető üzeneteknél: ténybeli kételkedés a hangulat mindkettőt befolyásolja
- ellenőrizhetetlen üzeneteknél: személyközi kételkedés
> ténybeli kételkedés
- független változó: a hangulat + látták-e már az állítást két héttel korábban és ha igen akkor igaz-e (további
változat: két héttel korábban azt is megmondták hogy igaz-e)
- függő változó: tényállítások igazságának megítélése
> eredmények
- a jó hangulat növeli az állítások elfogadottságát, a rossz csökkenti
- csak a rossz hangulatú résztvevők különböztették meg helyesen az igaz/hamis állításokat a látottak közül
> személyközi megtévesztés
- érzelmi arckifejezések őszinteséget kell megítélni
- ugyanaz az eredmény jött ki
 > megtévesztés leleplezése
- egy beavatott személy vagy ellop vagy nem egy mozijegyet, de mikor kijön a szobából ártatlannak vallja magát
- a jó hangulaú résztvevők hajlamosabbak elfogadni a vallomást
- a rossz hangulatúak jobban kételkedtek és jobban is leplezték le a “bűnösöket”
• negatív érzelem és íteletek/hibák
> a klasszikus Jones és Harris, 1967 kísérlet megismétlése - Forgas, 1998
> a résztvevőknek egy rövid esszét kell elolvasniuk amiben Fidel Castroról és a kommunista rendszerről írnak
vagy negatívan vagy pozitívan
> résztvevőknek utána el kellett mondani, hogy szerintük a szerzőnek mi az álláspontja
> a résztvevők fele úgy tudta, hogy a szerző eldönthette, hogy milyen stílusban akar írni, a másik fele úgy tudta,
hogy a szerzőnek nem volt szabad döntése
> mikor úgy tudták, hogy nem volt szabad döntése, akkor is úgy hitték, hogy ez tényleg az ő véleménye
> Forgas Asztráliában csinálta újra a kísérletet + előtt manipulálták a hangulatot
> visszakérdeztek az esszéből és arra is rákérdeztek, hogy mennyire biztosan abban, hogy ez tényleg a szerző
álláspontja-e
> működik az alapvetö attribúciós hiba - tudjuk, hogy külső kényszer hatására írta az esszét, de
mégis úgy vesszük, hogy belső késztetés volt
- a rosszkedvűeknél kevésbé működik
> a vidám hangulatúak magabiztosabbak voltak
> a lehangoltak jobban emlékeztek az esszé részleteire
• negatív érzelem és a tanúk emlékezete - Forgas, 2005
> Beépül-e a hamis információ az emlékezetbe? - autókarambolozós kísérlet
> kísérlet menete
> eseményeket megtekintése - hangulatkeltés - kérdések (közülük az egyik feltételben félrevezetők) - később
emlékezeti teszt
 > rossz hangulatban javul az emlékezet
> a hangulat hatása tudatossággal sem csökkenthető
• negatív érzelmek személyközi elönyök
> aki negatív állapotban van, az meggyözöbb üzeneteket tud előállítani
> mert a tényekre jobban figyel - akkomodatív feldolgozás
> a hangulatba hozott személyek érveket gyártanak, majd a feltételekre vak megítélők pontozzák azokat
> eredmény - a rossz hangulatúak, konkrétabb jobb érveket gyártanak
> további kísérlet: rosszkedvűek érvei sikeresebbek mások attitüdjeinek megváltoztatásában is
> DE ha a sikeres meggyőzésért jutalomra jár, akkor csökken a hatás és a jó hangulatúak is jó érveket fognak
gyártani
> hangulat a motiválatlan feldolgozásra hat a legerősebben - Forgas, 1995

A depresszió mint adaptáció?

• témája a veszteség
> Az ősi környezetben mi járt veszteséggel?
> Mi lehetett a szelekciós nyomás?
> Hogyan történhet a megküzdés a levert hangulat által?
• 3 magyarázat
> eröforrások megszerzése
> a depresszió gátolja az energiaigényes folyamatokat a reménytelen helyzetben
> az energia később felhasználható másra
> versengés
> de-eszkalációs stratégia, jelzés a többiek felé hogy az egyén most feladta a versenyt
> nem feltétlen fizikai verseny, lehet társas verseny is
> kötödés
 > distressz-jelzés, segélykérő jelzés a kapcsolat fenntartására
> pl. a szülés utáni depresszió
• a társas kockázatvállalás hipotézise - Allen & Badcock, 2003
> integrálták a fenti három magyarázatot
> a depresszió a társas kockázat növekedésére adott védekező válasz
> hatóerő vagy hatalom - kockázat: vereség, megaláztatás
> közösség vagy kapcsolat - kockázat: kirekesztés, kapcsolat elvesztése
> depressziós, szorongó és normál válaszadókat hasonlítottak össze
pozitív érzelmek hiánya miatt
> mikor a kockázatvállalást mérték kiderült, hogy a depressziósok kockázatkerülőbbek
> nem klinikai depressziósokat és normál válaszadókat hasonlítottak össze
> pozitív érzelmek inkább a társas kockázat vállalásra hatnak, hiányuk pedig a társas kockázat kerülésére

A nyelvről és a kultúráról

A nyelv gyökerei
• az állati kommunikáció nagy jából 20-40 jelzésből áll
• az ember absztrakt szimbólumokat használ, van neki nyelvtana, digitálisan kódolható
> lehetővé teszi, hogy viszonylag kevés jelet pl. a hangokat nagyobb egységek ki kombináljon össze
• az állatoknál a kommunikáció mindig külső referencia, mindig utal vmire
ezeket használják megtévesztésül is
> pl. a ragadozóra felhívó jelek különbözőek
• a beszédtanítás kudarc a majmoknál - mások a hangképző szerveik
> de jelekre meg lehetne tanítani őket, sikerült is valamilyen mértékben - Washoe, Sarah, Kanzi
> nyelvtant nem tudtak megtanulni, nincs spontán nyelvhasználatuk
• Chomsyk - a nyelvtan tudásunk veleszületett, spontán használjuk
> siketnéma gyerekek maguknak alakítanak ki
A nyelv evolúciója - hogyan?
• hangképző szerv alapján 2 millió éve (?) beszélünk
> nehéz a leletekből következtetni
> agy lenyomata a koponyán - Broca-mező a Homo habilisban
• a szerszámokat is meg lehet vizsgálni - ha jobbkezes volt, akkor lehet már specializálódott a két agyfélteke
• egy másik elmélet szerint pár 10-100 ezer éve
> nagy változás - meg jelent a tárgyi kultúra, a barlangrajzok, az ékszerek
> konstukciók - erre épül a nyelv is
• Cavalli-Sforza, 1992 - nyelvi és genetikai rokonság

A nyelv evolúciója - miért?

• Mik lehettek a nyelvi kompetencia funkciói és mechanizmusai?
• három magyarázat
> ökológiai
> létfenntartáshoz szükséges ismeretek átadása
> táplálkozáshoz szükséges ismeretek cseréje
- ehhez nem kellene ennyi szó, maximum 5000
> eszközkészítés
- mutogatással is el lehetne magyarázni, nem kell feltétlen nyelv
> szociális
> eszerint a nyelv olyan 250-300 ezer éve létezik és főleg a társas kapcsolatok ápolására, a
kapcsolatok navigációjára szolgál
> társas kötelékek, koalíciók
> a nagy csoport több fenyegetéssel jár, ezért fontos a baráti kapcsolatok ápolása
- a nyelvi kommunikáció 50%-ka szociális tevékenységre vonatkozik
 - “szociális grooming” a nyelv révén pl. “Hogy vagy?”
- a társas vetélkedés eszköze a nyelv
- a nyelv mint kötödési eszköz: nagy csoportokban is 3-4 fős társalgás
> szexuális szelekciós
> a nyelv arra szolgál, hogy vonzzuk magunkhoz az ellenkező nemet
> aki szebben, választékosabban beszél az jobb génekkel rendelkezik
> a beszéddel információt adunk át (altruista), de manipulálásra is használható
- verbális udvarlás: 80%-os korreláció az IQ-val
> Cyrano-effektus - Cyrano nagyon csúnya, de nagyon szépen fejezi ki magát, szép verseket ír
> Seherezádé-effektus - a nők jelzik a fitneszüket a férfiaknak

Kultúra - a Lumsdel-Wilson-modell
• a kultúrát bele lehet venni az evolúcióba, meg jelennek benne az evolúciós “érdekek”; a gének továbbadása
> proximatív folyamatokat magyarázza meg elsősorban
• gének-kultúra koevolúció
> az emberi fejlődés egy bonyolult egyedfejlődési folyamat, azaz epigenezis terméke
> a gének összeszerelik az emberi agyat, ennek aztán nagy a plaszticitása
> az ökológiai tényezők alakítják tovább
> epigenetikus szabályok és szürömechanizmusok irányítják
- szm.: érzékelés és észlelés
- e. sz.: pl. arcfelsimerés, utánzás, kötődés, nonverbális kommunikáció, verziók és fóbiák, tanulás és döntés
~ pl. egy olyan kultúrában, ahol az alkoholfogyasztás kulturális norma, akkor lehet, hogy a nők szívesebben
választják azt, aki bírja azt, akkor kialakulhat egy olyan populáció, ahol több alkohol lebontó enzim van
~ a viselkedés egységeinek tekinthetők
~ előírják a kultúrgénekkel való bánás adaptív stratégiáit
• kultúrgének - a viselkedést meghatározó külső környezeti elemek egységei
> az elmében nóduszok (fogalmak, sémák) és semáták (sémarendszerek)
> magába foglalja a viselkedés elemi formáit, az ember által készített tárgyakat és a gondolkodás egységeit
> társas cselekvéseinket azt jellemzi, hogy az egyén életünk során bizonyos számú kultúrgént sajátítunk el a
rendelkezésre álló társadalmi készletből; eszközöket, technika jártasságokat, ideológiákat
> minden közösségben valamilyen meghatározott és kiszámítható gyakorisági eloszlást mutatnak
> etnografikus görbe
> az adott társadalom makroszerkezetét írják le, a társadalmi változások a görbék változásaiban tükröződnek
> asszimiláció - egyik kultúrgén használatáról egy másikra való átkapcsolás
• koevolúciós kör - a genetikai és kulturális evolúció egyetlen folyamattá kapcsolódik össze
• mémek
> a kulturális információátadás legkisebb egységei, lemásolhatók és átadhatók
> kulturális fitness - a mémek rátermettsége azon múlik, hogy milyen hatékonyan terjesztik el önmaguk
másolatait a kulturális rendszeren belül

Megszaladási jelenségek - Csányi, 1999

• valamilyen szelekciós folyamat odáig megy, hogy már nem az adott faj alkalmazkodását szolgálja, hanem
annak a rovására megy és kipusztul
> pl. páva farktolla, ősszarvas agancsa
> embernél: az evolúciós történelme során valamilyen környezethez alkalmazkodott embercsoport egyszer
csak átkerül más környezetbe pl. tudatmódosítószerek, cukor, prostitúció
> Pl. Nauru szigetén (Csendes-óceán) a föld terméketlen, mert madárürülék borítja, amiben sok a foszfát.
Bányászok érkeztek a foszfát miatt és a sziget meggazdagodott, ezért többet is tudtak enni. Elhíztak és
cukerbetegek lettek.
• természetes megszaladás
 > a szexuális a természetes szelekció ellentmondásában ered
• kulturális megszaladás
> a környezet változása indította meg szaladás
> pl. utánzás és divat, preferencia (tanulmányi eredmény), prostitúció, testképzavarok, addikciók
> valamilyen természetes korlát megszűnését jelenti

A modern társadalmak egy “problémája” - Bereczkei, 2003

• Ha az evolúció a szaporodásról szól, akkor miért van az, hogy egyre kevesebb a gyerek a modern társadalmakban?
> az ember nem közvetlenül a szaporodásra motivált - az utód költséges
> az evolúció nem mondja ki, hogy a modern társadalom vagy a magas intelligencia az jó lenne
> születésszabályozások, fogamzásgátlás
> a modern társadalmakban nukleáris családokban élnek
> nincs rokoni segítség
- a több jelenlévő rokon nagyobb szaporodási sikert eredményezhet
> az alacsonyabb IQ-val rendelkezőknél átlagosan több a gyerek
> trade-off - választanunk kell a mennyiség és a minöség között