Valláspszichológia – lehetséges-e

egyáltalán
 Mi a valláspszichológia?
 Alkalmazott pszichológia (a klinikai-, szervezet-,
pedagógiai stb. pszichológiához hasonlóan)
„A pszichológia elméleti kereteit, fogalmait és módszereit
használja … a vallásosság leírására, megértésére és más
pszichológiai tényezőkkel való összefüggéseinek
feltárására” (Horváth-Szabó Katalin, 2003, 3)

 Határterületi tudomány (a pszichológiához

hasonlóan)
sokszor a teológiával közös kérdéseket vizsgál (pl.
bűntudat, megtérés és istenkép)
gyanús tudomány: a pszichológusok jelentős
része tudománytalannak, számos teológus
vallásellenesnek tartja
 Az elnevezés problémája
 „Valláspszichológia”: azt sugallhatja, hogy vallás lényege
pszichológiai természetű, nem más, mint sajátos lelki
jelenség
Ez a probléma a pszichológia más területein is jelen lehet (pl.
nyelvpszichológia, művészetpszichológia, iskolapszichológia)
– általában mégsem tartják a nyelvet, művészetet vagy
iskolát pusztán pszichológiai folyamatokkal
magyarázhatónak

 „Vallásosság pszichológiája”: pszichológiai keretek között

marad (a vallásosság valóban lelki jelenség)
A vallásosság pszichológiája azt vizsgálja, miként
viszonyulnak az emberek vallásukhoz – a kultúra egyik
objektív megjelenési formájához
 Az elnevezés problémája
A vallásosság pszichológiájának jellemző kérdései:
 a vallással szembesülve az emberek…
 vallásosak lesznek-e vagy sem (az ateizmus vizsgálata is
valláspszichológiai kérdés lehet),
 hisznek-e vagy kételkednek, s milyen módon teszik ezt

 milyen pszichológiai folyamatok vesznek részt (s ezek

hogyan működnek) az ember valláshoz illetve hithez való
viszonyban, s ezek hogyan működnek:
 melyek vannak jelen e viszony kialakításában,
 melyek származnak ebből a viszonyból
 A redukcionizmus és a pszichologizmus problémája

Mit jelent, ha vallásos jelenségek pszichológiai leírást, ill.

magyarázatot kapnak? Mit jelent, ha egy pszichológiai
modell rámutat a vallásos jelenségek lélektani okára?
 Számos pszichológus úgy véli, hogy a isten eszméje és a vallás –
bár komplex jelenségekről van szó – visszavezethetők pszichológiai
folyamatokra.

 Ha megmagyarázhatók e jelenségek valamely tudományos modell

segítségével, akkor a valláshoz nincs szükség arra, hogy isten
létezzen, mert a megfelelő pszichológiai folyamatok isten nélkül is
létrehozzák.

 A vallás és isten eszméje csupán illúzió, tévedés. „Valójában a

vallás nem más, mint…”
Antoine Vergote
„… fontos feladataink közé
tartozik a határok
meghúzása, öröklött
megközelítésmódjaink
lerombolása valamint a
valláspszichológia
kompetenciájának és
hatáskörének világos
meghatározása”. (Vergote,
2003, 5)
Viktor Frankl
„Mert létezik antropológiai
egységesség az ontológiai
különbségek ellenére. Az
emberi egzisztencia jele az
antropológiai egységesség az
emberi létformák és a
különböző létmódok között,
amelyekben részesül. Röviden,
az emberi egzisztencia összetett
egység” (Frankl, 1997, 39)
 A dimenzionál-ontológia első alaptörvénye

„Ha egy és ugyanazt a dolgot saját dimenziójából olyan

különböző dimenziókba vetítjük, amelyek alacsonyabbak,
mint a sajátja, akkor a leképezések ellentmondhatnak
egymásnak” (Frankl, 1997, 39).
 A dimenzionál-ontológia második alaptörvénye

„(Nem ugyanazon, hanem) különböző dolgok saját

dimenziójukból (nem különböző, hanem) ugyanabba a
dimenzióba vetítve, amely alacsonyabb, mint a sajátjuk, a
leképezések (nem mondva ugyan ellent egymásnak)
többértelműek lehetnek” (Frankl, 1997, 39).
Köszönöm a figyelmet!