Az okos C-osztálytól az egész világot beszippantó Cayenne-ig

Új lehetőségek a megszemélyesítés kutatásában

SIMON GÁBOR

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM | 2021.

NOVEMBER 9.
„[H]ardly any empirical work has been done on the different manifestations of personification in
discourse and it remains unclear how personifications can be reliably identified and analysed” (Dorst
2011: 113‒114)

„Personifications move us; percentages do not.” (Vermeule 2011: 249)

2
 Az előadás tárgyalja…

• a megszemélyesítés fogalmát
• típusok
• fogalmi modellálás
• nyelvi aspektus
• a fogalom operacionalizálhatóságát
• az annotálás szempontjai
• a korpusznyelvészeti vizsgálat lehetőségeit
• korpuszépítés és -elemzés
3
A fogalomról
 Mi a megszemélyesítés?

• gondolatalakzat, nem emberi dolgok élőként, illetve emberként való

bemutatása (Sájter 2008)
• animizáció és megszemélyesítés
• Nem emberinek emberi identitás vagy arc adása (Paxson 1994)
• prozopographia és prozopopoeia ( ~ aposztrofé?)
• nem vezethető le a metaforából és az allegóriából (Sájter 2008)
• a kognitív nyelvészet a metafora fajtájaként értelmezi (Kövecses 2010, Dorst
– Mulder – Steen 2011))
• az allegorikus olvasat forrásaként tartják számon (Melion – Ramakers 2016)

5
(1) Érezhetően tudna az okos C-osztály magától közlekedni a gondosan felfestett és kitáblázott
utakon, ha megengedné neki a jogi környezet.

(2) Az N divízió ugyanis nem elégedett meg az asztal sarkával, nem ücsörgött csendben, míg a
nagyok játszották meccseiket, hanem rárúgta az ajtót a krimóra, és a zajos antré mellé
meglehetős karizmát is villantott.

(3) Akkora levegőket kell vennie, hogy az egész orra egy hatalmas, mindent elnyelő lyuk, amin csak
azért van némi ritka rácsozás, hogy gázra ne szippantsa be az egész világot, mintha egy
üvegasztalra húzott hófehér utca volna.

(4) Amikor ugyanis már nem egyenes az út, hanem kanyarodni kell, hirtelen megtelik érzéssel, sőt,
tánccal a csinos kombi.

6
 Mi a megszemélyesítés?

• A különböző megközelítésekben közös (Dorst 2011: 117 alapján):

• ágencia tulajdonítása nem aktív/nem cselekvő entitásoknak
• fennáll a metonimikus olvasat lehetősége (közösségek, eszközök,
testrészek megszemélyesítése)

• Az elemzés különböző szinteken eltérő eredményekre juthat

• fogalmi szerveződés, nyelvi szerkezet

7
 Milyen kategóriái vannak?

• A megszemélyesített dolog alapján (Sájter 2008, Long 2018)

• testrész-megszemélyesítések (Dorst 2011)
• A megszemélyesítés módja alapján (Sájter 2008, illetve a hang- és
arcadás kapcsán Paxson 1994)
• Nyelvhasználati színtér alapján (Sájter 2008, Dorst 2011)
• A megszemélyesítő jelentés jellege, konvencionáltsága alapján
(Dorst – Mulder – Steen 2011)

8
 Mi a fogalmi háttere?

• Az ontológiai metafora egyik fajtája

• „A megszemélyesítés lehetővé teszi, hogy a saját magunkról szerzett tudásunkat alkalmazzuk a világ más
aspektusainak megértésére, mint az idő, a halál, természeti erők, élettelen tárgyak és így tovább.” (Kövecses
2010: 56)
• Milyen személy lesz a forrástartomány? A céltartományról való tudásunk korlátozza.

• Az ESEMÉNYEK CSELEKVÉSEK generikus metafora motiválja (Lakoff 2006: 217 – 218)

• a cselekvés forrástartomány cselekvője lesz a megszemélyesített entitás
• Milyen cselekvés lesz a forrástartomány? Az esemény kauzális és általános struktúrájának meg kell jelennie a
forrástartományban is
• rárúgta az ajtót a krimóra, tudna […] magától közlekedni, hirtelen megtelik érzéssel, levegőket kell vennie, ne
szippantsa be a világot – nem egyformán generikus forrástartományok

9
 Mi a fogalmi háttere?

• Strukturált konnekcionista modell (Bocharova 2016)

• projekció (a szenzomotoros reprezentációk kivetítése a környezetbe, térbeli relációs sémák)
• elsődleges metaforák (szubjektív állapotok és testi tapasztalatok közötti leképezések)
• kulturális kereteken belüli asszociációk

• Fogalmi integrációs modell (Long 2018)

• egyszerű hálózat (entitások), tükörhálózat (metonimikus esetek), egyoldalú hálózat (ágencia
tulajdonítása), kétoldalú hálózat (komplex események)
• Dorst (2011): a nominális megszemélyesítések tartományok között, a verbális, melléknévi,
határozószói megszemélyesítések komponensek között létesül

10
 Milyen nyelvi jellemzői vannak?
• A szófaj fontos tényező (Dorst 2011)
• főnévi szerkezetek – két jelentés összekapcsolása
• igei (melléknévi, határozószói) szerkezetek – a szelekciós korlátozások megsértése
• Egy szó vagy többszavas szerkezet?
• Long (2018) – kiterjesztett jelentésegység
• nem humán alany + ige + egyéb
• egyéb + ige + nem humán tárgy + egyéb
• Dorst – Mulder – Steen (2011): az azonosított megszemélyesítések közel 62%-a több szóból áll
• alapséma: főnév – megszemélyesített entitás, ige/melléknév/határozószó – a megszemélyesítés kerete
• Konvencionalitás (Dorst 2011) – mozgásigék, birtoklás kifejezése: dead personifications
• az eredeti humán jelleg kifakul
• inkább konkrét – absztrakt, nem pedig humán – nem humán megfelelések
• szándékoltság, több megszemélyesítés kombinációja

11
Az annotálásról
 Szótáralapú jelentésegyértelműsítés

• A MIPVU protokoll adaptálása (Dorst 2011, Dorst – Mulder – Steen 2011)

• a szótári egység alapjelentése humán entitást feltételez
• a kontextuális jelentés nem humán entitásra vonatkozik
• Az alapjelentés megítélése
• emberi, emberi és állati, érző lény, élőlény
• szerepel benne benne emberre utaló kifejezés (valaki, ember/emberek,
te/ti/ön), vagy utalás az emberi test részeire
• a generikus tudás támogatja a humán jelleget (pl. prototipikusan emberi
cselekvés)

13
 Szótáralapú jelentésegyértelműsítés

• Az alapjelentés és a kontextuális jelentés kapcsolata (Dorst – Mulder –

Steen 2011)
• konvencionálódott megszemélyesítés (mindkét jelentés szerepel a
szótárban)
• újszerű megszemélyesítés (a kontextuális jelentés nem szerepel a szótárban)
• alapbeállítású megszemélyesítés (az alapjelentés default értelmezés szerint
humán jellegű)
• metonimikus megszemélyesítés (az alapjelentés humán ágensét
metonimikusan kapcsolódó nem humán ágens valósítja meg)

14
 Az annotálás tényezői

• Szófaji kategória (grammatikai jellemzők)

• Szemantikai és szintaktikai szerkezet

• a megszemélyesítés általában nem egy szóval valósul meg
• a szemantikai kidolgozás viszonyai

• A jelentés konvencionáltságának mértéke

15
 TR

LM TR

(5) megtelik érzéssel […] a csinos kombi

V NI Adj NN

<Edény, zárt tér> tele Külső v. belső inger

Jó alakú, tetszetős
lesz. keltette érzet.
külsejű <személy>.
TARTÁLY metafora Alapbeállítású
Újszerű
A korpusznyelvészeti lehetőségekről
 Korpuszépítés
• Personifying Structures Encoded Corpus – PerSECorp
• online szövegek (Webkorpusz)
• tipológiai sokféleség
• tesztek, ajánlók
• hírszövegek
• blogbejegyzések
• irodalmi szövegek
• automatikus lemmatizálás, szófaji és szintaktikai elemzés (e-magyar
elemzőlánc)
• kézi annotálás:
• megszemélyesítő szerkezetek,
• szemantikai viszonyok

18
 Annotálás

• Automatikus és manuális
• A MIPVU magyarra adaptált sémájának (MetaID protokoll, Simon et al. 2019,
2020) átvétele
• megszemélyesítéshez kapcsolódó kifejezés
• megszemélyesítéshez kapcsolódó argumentum
• megszemélyesítéshez kapcsolódó idiomatikus komponensek
• viszonycímkék (trajektor, landmark, poszesszív)
• Webanno online kollaboratív annotálási platform
• próbaannotálás, validálás

19
Ahol most tartok…

20
 Korpuszelemzés

• Épített korpuszok megszemélyesítő szerkezeteinek elemzése

• Magyar Webkorpusz (huTenTen12)
• alanyesetű főnév + ige szerkezetek
• állatok, növények, természeti jelenségek
• az igei kolexémák kollostrukciós elemzése
• mely szemantikai kategóriákkal milyen igetípusok asszociálódnak
megszemélyesítésként
• állatok – mentális aktusok
• növények, természeti jelenségek – mozgás és kontroll

21
 Hivatkozott irodalom
Bocharova, Jean 2016. Personification allegory and embodied cognition. In: Melion, Walter S. – Ramakers, Bart (eds.): Personification. Embodying
Meaning and Emotion. Leiden, Boston: Brill. 43 – 69.
Dorst, Aletta G. 2010. Personification in discourse:Linguistic forms, conceptual structures and communicative functions. Language and Literature 20
[2]: 113 – 135.
Dorst, Aletta G. – Mulder, Gerben – Steen, Gerard J. 2011. Recognition of personification in fiction by non-expert readers. Metaphor and the Social
World 1 [2]: 174 – 201.
Kövecses, Zoltán 2010. Metaphor. A practical introduction. Oxford: Oxford University Press.
Lakoff, George 2006 [1993]. The contemporary theory of metaphor. In: Geeraerts, Dirk (ed.): Cognitive linguistics: Basic reading. Berlin, New York:
Mouton de Gruyter. 185 – 238.
Long, Deyin 2018. Meaning construction of personification in discourse based on conceptual integration theory. Studies in Literature and Language
17 [1]: 21 – 28.
Melion, Walter S. – Ramakers, Bart 2016. Personification: An introduction. In: Melion, Walter S. – Ramakers, Bart (eds.): Personification. Embodying
Meaning and Emotion. Leiden, Boston: Brill. 1 – 41.
Paxson, James J. 1994. The poetics of presonification. Cambridge: Cambridge University Press.
Sájter Laura 2008. Megszemélyesítés. In: Szathmári, István (főszerk.): Alakzatlexikon. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 383 – 288.
Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Mira – Szlávich Eszter 2019. Metaforaazonosítás magyar nyelvű
szövegekben: egy módszer adaptálásáról. Magyar Nyelvőr 143 [2]: 223 – 247.
Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Hauber Kitti – Havasi Zsuzsanna – Szlávich Eszter 2020. Az igealak köré szerveződő metaforák
szerkezeti sajátosságai. In: Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 245 –
270.

22
 KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
mta.hu
A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
támogatásával továbbá az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-5
kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.