A retorikai szituáció

(A retorika kommunikációs modellje)

Dr. Molnár Csilla

egyetemi docens
SOE BPK
 Arisztotelész alapvetése

• Arisztotelész szerint a kommunikációs helyzet 3 alaptényezője:

- a beszéd, amiről beszél
- a beszéd, akihez beszél
- a beszéd célja

• Az arisztotelészi elképzelés olyan viszonyrendszert vázol fel, amelyben

értelmezhetővé válik az illőség, a meggyőzés, a beszéd fajtáinak
fogalma, fogalomrendszere.
 A szónoki, illetve a retorikus helyzet fogalmának
vitatottsága

• Wacha Imre szerint a nyilvános beszéd retorikai helyzetének sematizált modellje (Wacha,
1994)

<---------------------

• A 20. századi amerikai iskola a retorika kommunikációs helyzetét nem szűkítette le a

nyilvánosság kereteire.

-retorikusnak tekint mindenféle emberi megnyilatkozást (verbális-non-verbális), melyben a

metanyelvi és poétikai funkció a sikeres meggyőző szövegre irányítja a figyelmet.
- a párbeszéd, beszélgetés, csevegés egyaránt képezhetik retorikai vizsgálódás tárgyát.
-Bitzer szerint a retorikus helyzet személyek, események, tárgyak, viszonyok szövevénye.
-Brinton szerint a beszélő bizonyos fajtájú szituációkra ad válaszokat úgy, hogy
figyelembe veszi a retorika formatárát és erkölcsiségét.
 A retorikai kommunikáció meghatározó tényezői
(determinánsok)

• A klasszikus retorika 7 kérdőszava (elementák): ki (quis), mi (quid), hol (ubi),

mikor (quando), milyen segédeszközökkel (quibus auxiilis), miért (cur),
hogyan (quomodo)

• A modern kommunikációtan szerint 10 meghatározó tényező (determináns)

van: ki, kinek, mit, miért, mikor, hol, hogyan (szóban/írásban), miképpen
(milyen stílusban), kinek a jelenlétében, milyen körülmények között (Wacha
1994)
 A megggyőző kommunikáció modellje

Kép Kép
a helyzetről, befogadóról, ------------- > a helyzetről, közlőről,
saját magunkról ÜZENET saját magáról

Mondanivaló <------------- Azonosított

CÉLOK HATÁS CÉLOK

Ebben a modellben az üzenet a kitűzött és azonosított célok között

kommunikálja a beszélő és hallgató jelenlétét.
• A szöveg hangosításában is szerepet kaphatnak a determinánsok és a
meggyőzés célja.
• A szövegfonetikai eszközök közül fontos: hangerő, hangsúlyozás,
tempó, hanglejtés, hangfekvés

• Fentebbi beszédhelyzetben, meghatározottságban írhatók le a

következő fogalmak:
- retorikai dünamisz (a tárgyban feltárt meggyőzés képessége)
- kairosz, aptum (kellő időszerűség, alkalmas pillanat, illőség a
tárgyhoz, a hallgatóhoz, önmagunkhoz, l. jakobsoni poétikai funkció)
"Világos
szavakkal kell mélynek lennünk, nem pedig
homályos kifejezésekkel"
(Joseph Joubert)