JA

K Á
R I
Á S
TO
Ő AD R E
EL Z
.
4 É S
EL
OT
ZT
I S
A R
 RETORIKA C. MUNKÁJA

• Az Akadémián tartott előadásainak átdolgozott jegyzetanyaga

(3 könyv)
• Egyfajta pszichológiai tanulmány, amelynek tárgya: a hallgatóság
• Arisztotelész a retorikát tudományos szintre emelte: a szónok, a
beszéd, a hallgatóság egymásra hatását elemezte szisztematikusan
 RETORIKA: A MEGGYŐZÉS NÖVELÉSÉNEK
NÖVELÉSE
A hallgatóság természetéhez igazodó beszédhelyzetek hármas
felosztása:
1. Jogi beszéd: perbeszédek, illetve minden ami döntéshez vezet.
Vád- és védőbeszédek. Ideje: a múlt. Témája: az igazság vagy
igazságtalanság.
2. A tanácskozó beszéd: politikai beszédek, választási kampányok
beszédei, a reklámok, az erkölcsi intelmek.
Idősíkja: a jövő. Témája: előny vagy a hátrány
3. A bemutató beszéd: alkalmi beszédek, dicséretek, méltatások.
Idő: jelen. Téma: szépség/rútság. Indulatai: öröm/gyűlölet
 ARISZTOTELÉSZ A RETORIKÁT A DIALEKTIKA
( KÉRDÉS-FELELET MÓDSZER) PÁRJAKÉNT HATÁROZTA MEG

Dialektika Retorika
- Szemtől szembeni - Sokak megszólítása egy
véleménycsere ember által
- Az igazság keresése - A már megtalált igazság
bemutatására kísérlet
- Általános, filozófiai - Egyedi, gyakorlati
kérdésekre ad választ kérdésekre irányul
- A bizonyossággal - A valószínűséggel
foglalkozik foglalkozik
 RETORIKAI BIZONYÍTÉK: LOGOS, ETHOS, PATHOS

1. Logikai bizonyíték (logos): az érvek sorozata

2. Etikai bizonyíték (ethos): a beszélőről az üzenet alapján kialakuló

képből fakad

3. Emocionális bizonyíték (pathos): a hallgatóságból kiváltott érzelmek

 ESETTANULMÁNY
MARTIN LUTHER KING: „VAN EGY ÁLMOM” (1963)

M.L. King célja kettős volt:

- Arra szólította fel a feketéket, hogy gyűlölködés nélkül folytassák

erőszakmentes harcukat

- A fehéreket megkérte, hogy ők is vegyenek részt a szabadságért és

egyenlőségért való küzdelemben („Van egy álmom”)
 LOGIKAI MÓDSZER: AZ ÉRVEK ÉRTELMES SORRENDJE
Arisztotelész kétfajta logikai bizonyítékot ír le:
- Példázat
- Enthüméma = a lerövidített szillogizmus [olyan következtetés, melyben egy
kijelentés két másikból (két premisszából) következik] egyik fajtája, amelyben
az egyik előtétel hiányzik.
- Enthüméma logikai útja deduktív:
általános alapelv  egy adott igazság
Pl. Minden ember egyenlőnek teremtetett.
(Ember vagyok.)
Egyenrangú vagyok a többi emberrel.
- Arisztotelész azt tanácsolta hallgatóinak, hogy hallgassák el azt a tételt,
amelyet a hallgatóság már eleve elfogadott. (Griffin 285.)
 I „Van egy álmom”
A beszéd logikai menete szillogizmusként leírva:
1. tétel: Isten megjutalmazza az erőszakmentességet.
2. tétel: Mi erőszakmentesen küzdünk álmunk megvalósításáért.
Zárótétel: Isten be fogja teljesíteni az álmunkat

A beszéd egyetlen óriási enthüméma, ui. a főtételt King soha nem fogalmazta
meg (azt, hogy Isten megjutalmazza az erőszakmentességet).

Az érvelés mégis célra vezetett, mert King jól ismeri hallgatóságát, aki
elkötelezett híve a főtétel igazságának + a diszkrimináció példáit (rendőri
kegyetlenkedés, „Csak fehéreknek!” feliratok) saját élményeiből, emlékeiből
ismeri
 ETIKAI MÓDSZER: A FORRÁS HITELESSÉGÉNEK BIZONYÍTÁSA
(HÁROM TULAJDONSÁG)
1. Nyilvánvaló intelligencia: gyakorlati bölcsesség+közös értékrendbeli elemek
(szavahihetőség)

2. Erkölcsös jellem: a beszélő megbízható és őszinte emberként való megítélése,

pl. King ellenségeivel szemben megbocsátást tanúsít, a jövőt illetően pedig
optimizmust sugall

3. Jószándék: a beszélőnek a hallgatóság iránti pozitívnak minősíthető

megnyilvánulása
 ÉRZELMI MÓDSZER (PATHOS): ÉRZÉKENY HÚROK PENGETÉSE
 George Kennedy szerint Arisztotelész módszere : „a humán pszichológia
legkorábbi rendszerezett diszkussziója”
 Arisztotelész az érzelmeket ellentétpárokba rendezte:
 Harag (vs. szelídség): az emberek akkor éreznek haragot, ha egy szükségletük kielégítésére
tett kísérletük meghiúsul (a freudi frusztráció-agresszió hipotézis korai változata)
 Szeretet/barátság (vs. gyűlölet): a hasonlóság a kölcsönös szívélyesség kulcsa
 Félelem (vs. bizalom): a lehetséges katasztrófa előrevetítésének, illetve elhárításának
felvázolása
 Szemérmesség (vs. szemérmetlenség): zavartság érzete, ha a veszteség saját
gyengeségünknek vagy vétkünknek köszönhető
 Megbotránkozás (vs. szánalom): mindannyian rendelkezünk bizonyos belső igazságérzettel
 Csodálat (vs. irigység): ha valaki megfeszített munkával jut hatalomra, gazdagságra
 A RETORIKA ÖT ALAPSZABÁLYA
1.Találékonyság (inventio): a meggyőző érvek felismerése

2. Elrendezés (dispozitio): a legmeggyőzőbb hatás érdekében először a téma

meghatározása, majd bemutatása

3. Stílus (elucutio): a nyelvi elemek helyes megválasztása, Arisztotelész

szerint a metafora segíti legjobban a tanulást

4. Emlékezet (memoria): a jó szónok emlékezetben őrzi a gondolatok+ nyelvi

fordulatok egész gyűjteményét

5. Előadásmód (pronuntiatio): a természetesség a meggyőző (nem jó az

előre eltervezett, színpadias közlésforma)
Forrás:
Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe 282-291. o.