Filozófiatörténet

2.Óra

Elvonatkoztatás:
 fizikai törvényszerűségek: pl.: biliárdgolyó gurul, számok, mértékek
(absztrakció=ab sahere; absztrahálni=elvonni)
 matematikai elvonatkoztatás: pl.: az mennyi, számok összefüggései,
elvonatkoztat minden mástól
 filozófia: a létezőt, mint létezőt vizsgálja, szám is illúzió

Parmeridész: Kr. e 515 - 435

 számosság látszólagos
 létezésben nem történik változás
 pl.: kifli kettévágás, nem lesz új létező, a létező érinti a létezőz
 a létező, mint létező
 időbeli és szisztematikus reflexió: metafizikus belátás és a tapasztalat világot
 hipotézis=feltételezés
 a nem létezés: nincs
 A nemlétezés, létezés, keletkezés, pusztulás csak kifejezések, illúzió szavak
 kizárja az üresség létezését (modern fizika vákuum, még kutatás alatt)
 aktus purus: tiszta ténylegesség, nincs benne potencia, azaz más lehetőség
 az egész világ aktus purus
 minden, ami nincs (azaz potencia) de majd lesz az látszat szerint
 ami létre jöhetett az már létben, valásban van, tehát van

1.Tétel
Hérakleitosz: Kr. e 535- 475
 tapasztalatra alapuló tulajdonságoktól beszél
 Platontól tudunk bármit róla, rejtvényekben beszélt
 Hégeli dialektika: tézis, antitézis, szintézis (minden az ellentétébe fejlődik)
 semmi nem állandó „Nem léphetsz kétszer abba a folyóba”
 látszólag nyugalomban lévő dolgok is változnak
  minden az ellentétébe fejlődik
 az ember az egyetlen, aki értékeli a körülötte lévő világot
 4 fajta ellentét csoport
- ugyanaz a dolog vált ki ellentétes hatást: arany: ember örül neki- állatot hidegen
hagyja
- ugyanaz a dolog különböző aspektusba helyezése: lemegyek vidékre- felmegyek
Pestre
- a jó és kívánatos dolgok csak akkor lehetségesek, ha ismerjük az ellentéteit: pl.:
fagyi ízek (nem létezik helyes, helytelen nélkül)
- minden dologban azonos módon jelen van mindkét ellentét: élő-holt (most él, de
halott lesz), ifjú-öreg
 szellem: ami nem anyag
 minden, ami valóság, de nem anyagi= szellemi (nem lehet a lelket szétdarabolni)
 minden ellentétpár egységet és egyszerre sokaságot is tartalmaz
 a világ egy örökké pulzáló, statikus, energiapulzálás
 szigorú ember: száraz lélek
 részeges: nedves lélek
 Dedivilizáció: istentelenítés (intelligencia növekedése teszi lehetővé)
 racionalizálódás végetér a kereszténységgel: utat nyit egy új hitvilágnak
 olümposzi istenvilágot megveti
 hit: összhangban működik az értelemmel
 hiedelem: bármilyen lehet, lehet ellentétben a rációval
 természetes (valószínűleg holnap felkelek) és természetfeletti hit (transzcendens erők)

2. Tétel
Szókratész (Kr.e. 469- Kr.e. 399)
 görög filozófia klasszikus kora vele kezdődik
 beszélgetve atnított
 Felesége Xanthippé: értetlen asszony, jelképe az összeférhetetlenségnek, házsártos,
boldogtalan
 Szókratészi irónia
 méregpohár
 erényes élet, „Jézusi életút”
 „Tudom, hogy mit nem tudok.”
 módszeres cáfolat és vizsgálat, ironikus hozzáállás
 meggyőződött arroganciában elbizonytalanít
 úgy áll bele a beszélgetésbe, mintha nem tudna semmit, majd kiderül a beszélgetés
során, hogy sokkal többet tud= Szókratészi irónia/dialogus
 ráébreszt a gondolkodásra
 az ember test és lélek egysége: test meghal, lélek az egyszerű valóság és hallhatatlan
 más a jelentés és más a tartalom
  hibásak:
- hedonizmus: gyönyör élvező
- utilitarizmus: haszon központú
- epikurosz: a könnyű és boldog élet a cél
 az erény az ember igazi java
 erényes= jót jól végezni
 véletlen hibázunk, mert nem ismerjük a jót
 az ember boldogságának kulcsa, ha képességeinket harmonikusan kibontakoztatjuk
 Carpe diem!: élj a jelenben, ésszel, boldog leszek
 az erkölcs transzcendens alapon áll
 törvény a többség akarata, a consenzus
 többségi elv – szabad választás – ostobaság, vak szavazás kell
 amit az ember értékel az nem a fizikai létező pl.: leölted az állatot nem annak örülsz,
hanem annak, hogy tudod h lesz mit enned (az ember áldozik, ha eszik, nem mint az
állat)
 magasabb összefüggés miatt értékeled

3. Tétel
Platón (Kr.e. 427 – 347)
 politika, filozófia  Szókratész halála  európai körutazás
 athéni Akadémia alapítója
 múzeum
 Állam, Törvények, Phaidón, A lakoma, Szókratész védőbeszéde
1. Szókratikus korszak: miképp használjuk a szavakat, elméletek tovagondolása

2. Formatan, politika: - barlanghasonlat

- két világ elmélet – demingurosz, validálja Parm. és Hérak.
- vonalhasonlat – sejt, hisz, ért, szellemi megismerés
- anamnézis elmélet – tanulás az felidézés
- etika – ész, erő, vágyakozás, igazság
- lélekvándorlás - lélekfogat
- államelmélet – utópia, együttműködés, uralkodók/oktatók,
őrök/katonák, parasztok, magántul. hiánya, TODAZS
- ideák birodalma – ideák rangsora
4. Tétel
Arisztotelész (Kr. e. 384 – 322)
 Akadémián Platón tanítványa, majd Nagy Sándor nevelője
 Lükeion
 ezoterikusok (bentlaktak) vagy exoterikusok (előadásokra jártak be)
 Holdon krátert neveztek el róla
 Művei:
- logikai művek: Organon
- természettudományos munkák
- metafizika
- etikai írások (Eudémoszi etika, Nikomakhoszi etika, A nagy etika, A politika)
- esztétikai könyvek
 Arisztotelész tíz kategóriája
- szubsztancia: önállóság
- birtoklás: habitus
- minőség : qualitas
- mennyiség: quantitas
- viszony: relatio
- helyzet: situs
- hely: locus
- idő: tempus
- cselekvés: actio
- elszenvedés: passio
 Arisztotelész négyes okság felfogása
- anyagi ok (amiből a dolog létrejön)
- formai ok (a dolog lényegét jelenti)
- mozgató, létesítő ok (létrehozza az anyagban a megfelelő formát, mozgásba
hozza a dolgot)
- célok (maga a kész, a megfelelő formával már rendelkező dolog)

5. Tétel
Aquinói Szent Tamás (1224-1274)
 Az ember kettős természete révén egyaránt részesedik a szellemi és az anyagi világból is
 Summa Theologicae-ban öt féle módon bizonyítja Isten létezését
 Ez az öt út, azaz Quinque viæ.
 racionalista, deduktív

1. Az első út
MOZGÁSBÓL VETT ISTENÉRV
→ A világunkban minden mozog.
→ A mozgást egy “mozgató” okozta.
→ Minden, ami mozog, biztosan egy korábbi “mozgató” által lett beindítva.
 → Kell, hogy legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt
mindenki Istennek gondolja”.

2. A második út
A LÉTESÍTŐ OKSÁGBÓL VETT ISTENÉRV
→ Minden okozatnak van oka.
→ Ezek az okok is valaminek az okozatai, azaz kell hogy legyen egy legelső ok.
→ Ez az első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki Istennek nevez”.

3. A harmadik út
ESETLEGESSÉGBŐL ÉS SZÜKSÉGESBŐL VETT ISTENÉRV
 esetleges képes pusztulásra
 szükséges képtelen a pusztulásra (ettől magasabb rendű)
 A világ esetleges létezők halmaza
 Ezek létéhez kell egy szükségszerű létező, „ami Isten kell legyen”
 Isten a legszükségszerűbb létező

4. A negyedik út
DOLGOK FOKOZATAIBÓL VETT ISTENÉRV
 A fokozásnak van
 vannak léttökéletességet megjelölő szavaink
 vannak nem léttökéletességet megjelölő szavaink
 pl.: magasság egy relatív skálán relatív érték,
 pl.: szép, igaz, jó = transzcendentálék metafizikai tulajdonság, ember
számára megfogható tökéletesség
 Ami a legigazabb, legjobb, az a legszebb is, ezt nevezzük Istennek

5. Az ötödik út
CÉLIRÁNYOSSÁGBÓL VETT ISTENÉRV
 Az értelemmel nem rendelkező lények látszat szerint céltalanul működnek (kavics
a folyóban, eső nem azért esik, hogy növelje a gabonát)
 ám egymásra hatásukban célszerűséget találunk
 valakinek be kell állítania ezt a célt (nyíl, nyilas)
 a természeti törvények miért működnek mindig ugyanúgy?
 Ez a beállító és a célra értelemmel irányító Isten

2.ZH:
 Aquinói Szt. Tamás élete, évszám, 5 útja (….ból vett Istenérv)
 Descartes élete, évszám, filozófiája
 Emmanuel Kant 3 főműve, élete, évszám, 3 kritikája
 Nietzsche filozófiája
 Jean-Paul Sartre filozófiája 20.századi egzisztencializmus, 1 szabv. drámája
(pl.: Zárt tárgyalás, Az ördög és a Jóisten, Tehetetlen Halottak, Legyek)
Átfogó kép:
400-800ig patrisztika
1000től skolasztika kora
1400as évektől reneszánsz, ókori humanizmus újjászületése, szerzetesrend, gótika, sötét
középkor, emberközpontúság
1500as évektől minden volt már, protestantizmus,
1600-1900as évek modern kor
ma posztmodern

6. Tétel
René Descartes (1596- 1650)
 modernnek tartották először a kereszténységet, modern=klasszicitással
szemben való újraértelmezés
 racionalista
 igazi modern kor egyik első embere Descartes
 filozófiája arra épül, hogy először mindent meg kell kérdőjelezni/kételkedni
 meg kell találni a biztos alapot: „Gondolkodok, tehát vagyok”
 Ha mindenben kételkedek, akkor abban nem kételkedhetek, hogy kételkedek, azaz
gondolkodok. Ha gondolkodunk az elválaszt minket attól, ami nem gondolkodik, tehát
nincs, ezért mi biztosan vagyunk.
 reggel annyira nem tudott felkelni, hogy Krisztiána Stocholmi hercegnő filozófia
tanítója lett, aki korán kelt. Szegény Descartes pár hétig tudott így felkelni, majd
meghalt.
 összes igaznak vélt ismeret lerombolása, majd full racionális érvelés során újraépíteni
 saját véleményt is fel kell adni hozzá
 érzéki észlelés is hamis, mert relatív
 érzelmi észlelésben is kételkedni kell
 még az összeadásban is, mert lehet csak egy rossz démon hitette el
 öntudat bizonyossága a megingathatatlan alap: cogito ergo sum (Gondolkodom,vagyok)
 Főműve: Értekezés a módszerről
 matematikai összefüggésekből áll
 csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható
 a problémát a lehető legtöbb részre fel kell osztani
 a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig haladni
 a rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani (pl.: szakdolgozat)
 analitikus módszer
 intuícióval, mi az, amit belátunk (Newtonnak még jó volt így)
 kiköveztetett tétel, a dedukció (következtető gondolkodásmód)
 hitigazságokra is kiterjeszti
  erkölcsi ítéletekben se lehetünk biztosak, saját etikádig nincs csak ideiglenes etikád:
1. Engedelmeskedj a hazai törvényeknek, szokásoknak, vallásoknak.
2. Ha elkötelezted magad egy világnézet mellett, akkor biztos ok nélkül ne változtass
rajta.
3. A vágyaidat fékezd.
 Szubsztancia: ami létében nem szorul másra, szoros értelemben csak Isten.
 A világ létezése mutatja Istent
 Mi a világ?
1. Res cogitas: gondolkodó dolog, nincs kiterjedése, szellem (érez, kételkedik stb.)
2. Res extensa: testi, kiterjedt dolgok, (mozgás, alakzat első sorban és szín, hang a
másodlagos tulajdonság)
 res cogitas majdnem isteni, ez az emberben a szellem, a lényeg, hogy fejlődjön
 Ismereteink 3 része:
1. tapasztalati ismeretek=aposteriori ismeret
2. képzelő erőből származó ismeret (a világ tulajdonságait vegyítjük, úgy ahogy a
létben nincs pl.: láthatatlan köpeny)
3. velünk született ismeret (Isten ismerete) = apriori ismeret
 Isten biztosítja az állandóságot mindenben (az ember nem tudná kitalálni Istent, mert
nem tud az ember magánál tökéletesebb dolgot kitalálni)
analitikus ítélet(mondat) – új ismeretre nem vezető kijelentés, elemző pl.: Minden test kiterjedt
szintetikus ítélet – új ismeretre vezető pl.: XY szereti a filozófiát. a Víz 100fokon felforr.
aposteriori  apriori analitikus szintetikus
Apriori, ami Istentől való igazságok pl.: Lenni jobb, mint nem lenni.
„Omnes cognia incipitur a sensius”
Minden tudás tapasztalásból származik. – empirizmus

Az még infantilis és gyerekes, aki a szülei által kapott világában él és nem a sajátjában!

7. Tétel
Kant 1724-1804
 Léteznek e szintetikus apriori ítéletek? – fő kérdése
 gondolkodott, tanított, 50 évesen egyetemi katedra, előtte könyvtáros, délután 3kor
pontban mindig sétálni ment, 3nál több 6nál kevesebb vendéget hívott mindig,
természettudomány és filo téma
 volt egy csirkéje vagy kakasa (nem tudta pontosan a tanár bácsi)
 élete első fele a természettudományé
 az ő gondolkodása fordítja meg a filozófiai gondolkodás irányát
 nem racionalista és nem empiristaezeket vegyíteni akarja
 valami legitim alapja kell legyen mindkét oldalnak és a plusz filozófiai túlkapásoktól
megfosztani és kiegyenlíteni
 ami igaz azt elfogadja

A tiszta ész kritikája, TÉK 1781

 antinómiák=ellentétpárok
 ezekből indul ki
  transzcendens= transz-valamin át keresztül cendere-átlépni, áthaladni = túlvilági, nem e
világi
 lét rendi különbség határozta meg vertikális skálán a transzcendenciát eddig(belső
lépcső, pokol és menny között)
 Kantnál ez horizontális skála lesz= ember és a megismerése tárgya között van az
elválaszthatatlan szakadék, mert sosincsenek egy síkon
 Az ember soha nem ismeri meg a tárgyat, csak annak jelenségét
 szubjektum és objektum világa
 tárgy=magánvaló
 ember=magáért való
 antropológiai fordulatot hoz a világba
 Az emberben lévő metafizikai érzékelésről beszél
 Embert helyezi a központba
 a tudat transzcendens a tárgyhoz képest
 léteznek olyan apriori ítéletek, amelyek mégis új tapasztalásra vezetnek, azaz
szintetikusak
pl.: 3+2=5
 a tapasztalás visszaigazolja a számolást
 A számok az ember által a világhoz adott többletek  a számokban megértett világ
csak az ember számára valós
 az elménktől függetlenül létezők az objektumok
 objektum= a létbe kidobott dolgok
 a magánvalóról nem tudunk ténylegesen igaz kijelentéseket tenni, csak a jelenségről
 nem képes eljutni a tiszta ész Isten létének felismerésére
 mert a fogalomból nem következik a fogalom léte (pl.: Anzelmi istenérv: Isten a
legnagyobb, ezért tuti van – ezt nem tartja igaznak)

A gyakorlati ész kritikája, GYÉK 1788

 Mit kell tennem és mit szabad remélnem? – Isten kérdése
 kategorikus imperativus = minden körülmények között értékes felszólítás
 egy mondat az ember erkölcsi kötelessége
 erkölcsösség nem választható, hanem kötelesség
 Kanti etika, Kötelesség etikája
 „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája, a mindenkori törvényhozás alapja lehessen!”
 maxima= iránya és maximuma is
 etika (etosz=szokás) azaz szokás szerinti cselekvés, szokásra épülő
normatíva(norma=mérce)
 erkölcs = természetfeletti normatíva
 teleológia = célszerűséget tanító filozófiai irányzat
 boldogság nem lehet erkölcsi alap/cél mert nem definiálható képzetfogalom
 legalitás és moralitás megértése
 legalitás=erkölcsi kiskorúság
 moralitás=erkölcsi nagykorúság, önálló, kötelességből születik
  a szabadság nem megteremtendő cél vagy állapot, hanem a szabadság tény és az
erkölcsiség alapja
 pozitív meghatározása= önmagának ad törvényt
 gyakorlati ész posztulátumai, azaz előírásai
 Az ember gyakorlati cselekvő, melyek erkölcsi vonatkozásúak posztuláljuk
 feltételezzük, hogy az erkölcseinknek van értelme, ezeket maximalizáljuk, így eljutunk
Istenhez
 az örök teljességre való vágy az alapja minden szabad döntésnek

Ítélő erő kritikája, 1790

1. esztétikai ítélőerő kritikája
 kellemes
 szép
 fenséges
- mindennek erkölcsi következménye van
- kétté hasított világképet a belső és külső világ közötti hidat keresi
- általános célszerűség
- kellemes fogalma, az észlelésre vonatkozik
- felette van a szép fogalma: szép az, ami érdek nélkül tetszik (pl.: magyar népmese, a
királykisasszony és a pásztor) - szép az, ami fogalom nélkül és általánosan tetszik
(pl.: nem tudod megmondani, miért tetszik Klára) – szép az, ami célszerűség nélkül
célszerű (nincsen semmi célja, de célszerűen megfelel a mi szépségérzetünknek) – a
szép, ami szükségszerű (pl.: ha valamit szépnek talál az ítélő erőd, akkor az nem fog
változni)
- fenséges: végtelennek tűnő dolgok tapasztalása, a tapasztalástól már mintha
elszakadna és kiszakadna ez a szép jelenség, saját végességünk megtapasztalása (pl.:
végtelen óceán, hegyvonulatok, akár Isten)
2. teleológia ítélőerő kritikai bemutatása
- élő organizmusok teleológiája
- rész is oka az egésznek és az egész is oka a résznek
- a rész feltételezi az egészet és az egész is a részt (pl.: papucsállatka és farka)
- pl.: megeszel egy kókusz tekercset – nem működik az egész ember kaja nélkül
- nem megetetem a bal kezem sejtjeit
- pl.: a sejtek a rész és az ember az egész
- tehát ha a részt etetem az egészt is és fordítva is igaz
- az ember a célszerű természet csúcsa, a legcélszerűbb létező
8. Tétel
Nietzsche: 1844-1900
 egyházi családból jött, anyja kérésére tanul teológiát, de őt annyira bosszantja
 Hol tanult/tanított?
 Házassági kísérletei
 Uutazásai (német/svájc/olasz)
 Betegségei
 neuroszifiliszben hal meg
 kamaszhoz hasonló, MINDENT fogyasztott, amit lehet (drog, alkohol, nők,
férfiak(idősebbeket))
 fiatalon meghalt apja (innen ered talán hajlama), Vagner kicsit pótapa is volt neki
 Vagner felesége szerinte a tökéletes nő – miután megbolondul a saját feleségének
nevezi, szerelmeslevelet is ír stb.
 Vagner már nem beszél vele ekkor, Vagner meghal, és Nietzsche azt mondja felkavarja
a halála és sírni tudna, de közben meg is könnyebbül tőle
 aforisztikus író (csattanós szófordulatok, még összefüggően se akar írni, ha nem tudsz
10 mondatban max beszélni róla, akkor nem is érdekes)
 pl.: Túl jón és rosszon c. műve élete végén
 meghasonlott és ellentétes figura
 szapioszexuális volt: vonzódott az értelmes, gondolkodó és lázadó nőkhöz
 ezeket feleségül kérte
 fiatalkorában igazán jóképű volt, majd nagyon beteges lett, második felében életének
egy totál roncs lett, szifilisz(eredményezhetett demenciát és őrületet), vakság, nehéz
légzés, általános gyengeség
 végül megbolondult, édesanyja hazavitte, teljes magányban, undorban, kvázi élve
elrohadva hal meg
 filológus = ősi görög-római nyelvű (latin pl) szövegek értelmezése és átadása
 filozófia a kisujjában volt
 nyughatatlan lázadása alatt megtapasztalja az eddigi filozófiát és felakarja gyújtani az
egészet
 „Semmibe venni a filozófiát, azt jelenti, hogy igazán filozofálunk.”
 rossz, káros szerinte az elméleti élet
 gyakorlati életet is figyelembe vevő filozófiát akar kreálni
 elengedhetetlen, hogy vonzódik a zenéhez (Vagner barátja és szerinte túl jól
zongorázik)
 előzékeny, nagyon jó tanár volt, szerették a diákok
 „Joker alak”
 szerinte Szókratész kisiklasztotta a vonatot és azóta vakvágány
 a gyakorlati tapasztalásnak van valami elvont értelme – szerinte ez a legnagyobb hiba
 Nietzsche előfutára az egzisztencializmusnak
- racionalizmus és egzisztencializmus határán él
- egzisztencia= lét egzisztencializmus= a lét prioritással van a lényeggel szemben
 - klasszicizmus= lényeg előzi meg a létet
- nem kell erkölcsi norma, nacionalitás
- a lét tapasztalata az első
- semminek nincs következménye vagy nagyobb értelme
 az érték a legnagyobb baj a világban
 Vagnerrel való barátságának a mély pontját Vagner kereszténységének tulajdonítja
 Vagner szerint valamit önmagadnál előbb, nagyobbnak kell tartani
 a világ jelentés nélküli áramlás  Flow (csak megyek a flow-val, nem elemzek, nem
akarok minden áron értelmet keresni)
 Nietzsche szerint ez szörnyű hiba
 Korszakai
1. Dionüszoszi
- Dionüszosz és Apolló kérdése
- A Tragédia születése c. műve
- bor, mámor Istene
- próbálja tételesen kimutatni, hogy hol a hibák, de akkor annak az elit rétegnek
ír, akit pont a legjobban megvet
- az egyetemen teljesen szolid volt, megértő, segítőkész, imádták a diákok
- a lázadás és a felgyújtása mindennek azután jött, amikor megtapasztalta a
hatalmas tudást
- tudása miatt mindenki tiszteli
- abban a pillanatban, hogy valamit megtanulsz, sose leszel az aki előtte voltal,
azaz teljes önmegtagadás
- szerinte a legrosszabb tudás, amely a világra általánosít lényeget
- pl.: Az étel nem játékra való, nem illik
- saját élete is dionüszoszi
- Apollónnal áll szemben, a lezárt formákkal, szabályokkal – de közben elismeri
azokat
- „Inkább vagyok szatír, mint szent”
- a transz és a mámor helyesebb, mint az értelem
- szerinte az ember dionüszoszi alapjában, az ember vonzódik a tragédiához (pl.:
Marvel hősök, Jézus)
- Dionüszoszból tud csak megjelenni a művészet, az emberi alkotótevékenység
(smink, cipő kötés, fésülködési)
- az ember majdnem minden mozdulata, tevékenysége műalkotás
- „Adj nekem egy gyereket és visszaadok neked egy szentet.”- jezsuita mondás,
na ez az, amit Nietzsche teljesen elvet, mert ez egy kisült fejű, robot, elit,
társadalmat szül
- pénzt adok az iskolának és megmondom mit tanítsatok – elitista, undorító
- ezt akarja lerombolni, hogy a dionüszoszi ember elkezdhessen a romokon
alkotni
- sokat utazik Olaszországban (nem tud mozogni, tájékozódni, beteszik egy
szobába)
- Nietzsche maga a tragédia és a groteszk görbe tükör
- káosz, amivel a művészeteket és a tragédiát vizsgálja és kiemeli ezeknek
őszinte kaotikus eredetét
 - Az elkanyarodást ettől Szókratész nyakába varrja
- Platónizmus a tömegeknek
2. Zarathusztrai – Zorokóasztrikus korszak
- Kr. e. 20 évvel élt tanító volt
- Imigyen szólott Zarathusztra – Filozófia mindenkinek és senkinek c. műve
- Vidám tudomány c. mű
- maszkok filozófiája
- Isten is egy maszk (Isten alatt az egész isteni, metafizikus gondolkodást érti)
- a 3 királyok Zarathustra jóslatai miatt indulnak el (Zoroaszter más néven)
- „Isten halott, mi öltük meg őt!”
- Ez a mondata egy kettős kritika: kritizálja korának elitjét, gondolkodóit (pl.: a
9es buszon magyarázni a szintetikus apriori ítéleteket), mert azzal ölik meg
Istent, hogy olyan formában magyaráznak, amit senki nem ért és nem is akar.
- Az isten koncepció (az egész metafizika, ami rá van építve) szerinte nem kell,
és csak gyávák az emberek, hogy nem ismerik be.
- Az isten koncepciót mi hoztuk létre és mi is öltük meg
- a templomok sírok
3. AntiKrisztus korszak
- Itt már azt mondja, hogy kötelező felvilágosodnod
- militáns ateistaként definícionálja magát
- „Én kalapáccsal filozofálok!”
- Mert az Antikrisztust hiszed krisztusnak amíg nem világosodsz meg
- Az örök visszatérés mítosza – radikalizmusra buzdít
- Az ember feletti embernek vallja magát
- a szimpla ember = a bégető bárány
- ha ebből felébredsz akkor nem dőlsz be feminim blabláknak, mint a vallás
- azért feminim, mert lelkies, gyenge, szüksége van a védelemre, aki igazságot
szolgáltat
- Az Antikrisztus, A vádirat, Túl jón és rosszon 1886(neten) c. művek
- Túl jón és rosszon c. műben: A sas és a bárány (allegória)
- gyenge beteges bárány ücsörög
- a sas gondtalanul és szabadul repdes
- első gondolat: Jajj nehogy lecsapjon rám
- második: irigy rá
- Sas: el van a saját gondtalanságában és ha ott a táplálék és éhes
vagyok majd megeszem
- sas: minden korban az önmegvalósító ember, gondtalan siker ember
(nem érdekli más baja csak megy és aktív)
- bárány: irigy, gyenge ahhoz, hogy úgy éljen, mint a sas(mentálisan)
- sors szerű, hogy ki sas ás bárány
- bárány: reakcióban élő ember, mert minden gondolata a sasra adott
reakció
- bárány: a vallásos ember a saját nyomora miatt kitalálta a vallást és
meg akarja győzni a sast, hogy ő nem gondtalan (a sas miatt szar
nekem, miatta érzem magam szarul, mert tőle félek=gyűlölet) és
kihozza azt, hogy nem neki szar, hanem a sasnak, mert ő nem ismeri
Istent stb.
 - sas: oda tud eljutni, hogy ő fasza
- aki sasból önként bárány lesz az elmebeteg
- sast elbizonytalanítja, bűntudatot kelt, lelkiismeret-furdalás
- Frajud hasonlót mondd nem sokkal később (szexualitás, vonzás,
taszítás)
- bárány: nézzen szembe azzal h ez van ő egy balfék
- sas: lekiismeret furdalás nélkül szárnyaljon csak
- szerinte már nincsenek igaz sasok, mindenkit a bárány hangjától akar
megszabadítani

9. Tétel
Jean-Paul Sartre (1905-1980)
 „Ki mint él, úgy ítél/gondolkodik.”
 felesége Simone de Beauvoir – modern feminizmus szülőanyja „Nőnek nem születik
senki, nővé válni kell.” – pozitív cél
 A lét és semmi c. műve
 író, drámáiban van benne filozófiája
 egzisztencialista – létfilozófus, Nietzsche
 szintén Szókratészt és Platónt (ideák) nevesíti meg, mint filozófia félrevivőit
„A lényeg megelőzi a létet” – ezt mondták ők
 Igazából azért nincs semmi lényege az embernek és világnak mert ezek nem léteznek
 csak a lét, azaz az egzisztencia létezik
 Előbb létezünk és csak aztán lesz belőle valamilyen lényeg, ami relatív
 Az ember lényege a szabadsága
 a lényeg amit a szabad döntéseinkből létrehozunk
 rossz hiszeműség: azt hiszed van helyes döntés  ezzel az ő filozófiának ellentétét
mondod
 ha sokszor viszont egy döntést félét hozol folyamatosan akkor aztán ne válts –
autentikusságot őrizd meg
 csak az egzisztenciád van és kész
 nincs menekvés a döntések elől
 hűség/házasság a szabadsággal szembeni szembemenés  nyitott
„házasságban=élettársi kapcsolat” éltek
 tragikus filozófus
 minden pillanatban döntést hozol, legnagyobb tragédia benne hogy mindent a másik
ember szemében teszed
 „A pokol a másik ember!”
 Azért érdekel bármi magadban mert a másik szemével nézed magad és kiderül az is
hogy hamis gondolatot képzelünk el és nem is olyannak látnak
 esélyed sincs saját magadat nézned szimplán (gyerekekből kineveljük)
 külső lényegeket adunk egymásnak
 Zárt tárgyalás drámájában van ez
 Temetetlen halottak: Padlásszoba, jönnek a nácik, fiatal katona pánikol, Mi a szar lesz
ha ez a gyerek elárul minket egy hanggal?  megölik maguk között, azért hogy
megmeneküljenek a legfőbb jót (halál elkerülését) egy gyilkossággal éri el a sajátja
közül  nincs jó vagy rossz
 középkorú férfi – anyja olyan beteg hogy pelenkázni kell, senki más nem tud segíteni
neki, csak te, de jönnek a nácik és ki akarsz menni a kortársaiddal harcolni 
anyukáddal nagyon pici ügy, neked nagy szerep  háborúban nagy ügy kis szerep
neked (csak az alapján válasszak, hogy nekem melyik a fontosabb ösztönösen)
 nincs olyan, hogy helyes vagy jó döntés
 abszurd: értelmet keresni egy értelmetlen világban
 „Az embereknek/városoknak csak egy napjuk van és az mindig újra indul.”
 Undor c. műve, elidegenülünk, megkapjuk, de mégis undorít (villamos széke)
 barátsága Albert Kamu vel: Közöny és Pestis c. művei
 Honnan van világ, ember? – a világ a semmi burka (igazából nem akar ezzel a kérdéssel
foglalkozni, esetleges és relatív vélemény)
 minden a szabadsághoz vezet, minden gondolat és döntés
 Az ördög és a jó isten c. műve: Göcz rossz és jó oldalon is célért tette – ráébred a teljes
szabadságra