Filozófia

2021.09.08.-2021.09.15.

A szó eredete:

 Philein=szeretni
 szophia=tudás
 „Philia thesz szophia” = „A bölcsesség szeretete” – Püthagórász
 „philosophos” – Hérakleitosz

A filozófia előfeltétele

 Mindennapi tapasztalati világunk.

 (A tudomány előtti köznapi tapasztalat úgy viszonyul a módszeres tudományos tapasztalathoz, mint a természetes
köznyelv a tudományos szaknyelvhez.)

A filozófiai kérdés indítékai

 Csodálkozás
o Szókratész: A filozófia azzal kezdődik, hogy belátjuk semmit sem tudunk.
 Kételkedés
o Augustinus, Descartes: A filozófiai gondolkodás kiindulópontja maga a kételkedés vezet el a
kétségbevonhatatlan bizonyossághoz.

A filozófia és a résztudományok

Reáltudományok jellemzői

 Empirikus tárgya van

 Tematikusan redukál
 Módszeresen elvont
 A filozófia épp azokat a kérdéseket veti fel, amelyeket a tudományos módszer megkerül!
 Közös: kiindulópont a mindennapi tapasztalat
  Különbségek
o A reáltudományok a az empirikus valóságot empirikus valósággal magyarázza.
o A filozófia az empirikus valóság nem empirikus alapját kutatja.
o A reáltudomány a valóság részterületét vizsgálja. A filozófia a valóság egészét.
o A reáltudománynak kidolgozott módszere van.
o A filozófiának nincs kötelezően előírt megközelítési módja.
o A reáltudományok interdiszciplináris kapcsolatuk révén, a részek felől közelítik meg az egészet. A filozófia
az egész felől közelít.

Viszonyuk

 A filozófia a reáltudományok szolgálóleánya?

 A filozófia a reáltudományok eredményeiből alkot szintézist?
 A filozófia alapvetően különbözik a reáltudományoktól?

A filozófia meghatározása

 Tudomány
 Alaptudomány
 Egyetemes tudomány
 Észtudomány
 Kritikai tudomány

A filozófia az egészként fölfogott tapasztalati valóság lehetőségeinek feltételeit kutató kritikai észtudomány. Philosophia
perennis: a sokféle bölcseleti nézet szintézíse.

Filozófiai kérdés felvetés irányai

Platón kérdései

 Miképp lehetséges a megismerés?

 Mik a tapasztalat feltételei?
 Mit kell tennie az embernek?
 Az emberhez méltó lét azt jelenti, hogy az érzéki (ösztönös) hajlamainkon a szellem (ész) uralkodik. • A filozófia
alapvető irányai: Elméleti irány és gyakorlati irány
Elméleti irány

 Létfilozófia: Jelenségből indul ki, a tapasztalatot kutatja a nem énben. Arisztotelész

 Énfilozófia: Tapasztalat alanyából indul ki. Kant
 Szellemfilozófia: Abszolút valóság felől közelít. Hegel

A filozófia felosztása: elméleti filozófia

 Ontológia
 Természetfilozófia/Kozmológia
 Antropológia
 Filozófiai teológia
 Ismeretelmélet
 Logika, tudományelmélet

A filozófia felosztása: gyakorlati filozófia

 Etika
 Poiétika, esztétika
 Genitivus filozófiák

Létfilozófia: a tapasztalat filozófiai kritikája

 Érzékeink számára megjelenő világ - jelenség világ: Platón barlang hasonlat

 Mi a tulajdonképpeni létező, amely a jelenségek alapjául szolgál?- dolog,létező
 Eltérő látószögek
Preszokratikusok

 Thalésznál a víz az arché.

 Anaximenésznél a levegő.
 Anaximanndrosznál az „apeiron” (meghatározhatatlan). Egynemű, anyagi természetű, az elemek valamelyikével
egyezik meg Hülozoizmus (hülé=anyag, zoé=élet)
 Hérakleitosznál az ellentétek harca a végső magyarázó elv, melynek jelképe a tűz.
 Eleai Parmenidész (Kr. e. 540-470): Ellentmondás elve: lehetetlen, hogy valami egyszerre létezzék és ne létezzék.

Descartes: mechanikai világkép

- matematikus, fizikus mechanika

- Lételmélet a mechanika jegyében – csak az anyagi valóság értelmezése
o A tulajdonképpeni létnek két jellemzője van:
 testi szubsztancia (res extensa)
 mozgás
o A testi szubsztancia alakja visszavezethet ő a mozgásra. Így a természet = gépezet.
o A tömeg és a mozgás mérhet ő, ezért a világon minden kifejezhet ő matematikai formában.
o Az egynem ű, mozgatott tömeg végtelen kontinuum (folytonosság); egészet alkot, mely a mozgás
eredményeként fellép ő különbségek ellenére összefügg ő és kiterjedt egység.

Leibniz tagadja a karteziánus (descartes-i) folytonosságot

Tömegfolytonosság végtelen oszthatóság problémája

folytonos ami folytonos, annak kiterjedése kell legyen

összetett aminek kiterjedése van az végtelen oszthatók

Azonos felismerés, más érvelés:

Zénon (Kr. E. 490-430, Parmenidész tanítványa) már felismerte, hogy folytonosság esetén – azaz, ha a lét
egynem ű folytonos és különböz őség nélküli - lehetetlen a mozgás. (aporia=kiúttalanság)
Atomizmus

 Leibniz: A jelenségvilág alapjául szolgáló tulajdonképpeni lét más lényeg ű, mint a részek és kapcsolódásaik. Az
általában vett létező végső soron szükségképp igazi egység.
 Már az atomisták is
o Leukipposz (Kr. e. 5. sz)
o Démokritosz (Kr. e. 460-380) •
 Újkori atomisták: Gassendi (1592-1655)
 Tanításuk:
o nem-lét = üres tér lét = teli tér oszthatatlan, változhatatlan és nem keletkező parányi testek
(atomok) végtelen sokasága. Ezek mértani tulajdonságaikban különböznek egymástól.
o A világ véletlenszerűen, mechanikusan jön létre az atomok mozgásából.
o Az atomok, mint tulajdonképpeni létezők egységek. (Ha nem azok lennének, akkor a folytonosság pr.
merülne fel.)

Miben rejlik az atom egységének alapja? (Leibniz) •

 Kiterjedés nem lehet, a végtelen oszthatóság miatt •

 Más természetű:
o formális atomok,
o szubsztanciális formák
(Platón: ideák, Arisztotelész, Leibniz: szubsztanciális forma)
 Eleven valóságból kiindulva:
o minden tulajdonképpeni létez ő = = igazi egység = szubsztancia (ontológiai atom)

Legelőször is az élőlények szubsztranciák, de az élettelen dolgok is csak akkor létezhetnek, ha

szubsztanciális/tulajdonképpeni létezők.

Nem tulajdonképpeni létező

 A szubsztanciák, mint tulajdonképpeni létezők, igazi egységek, természettől fogva vannak – természetes
szubsztancia.
 A természet, mint a szubsztanciák foglalata az elsődleges teremtés során jött létre (természet, Isten).
 A második teremtés – az ember szellemi alkotásai és gyakorlati tevékenysége. (Az ember, mint a második
teremtés ura az első teremtéshez tartozik, tehát természeti valóság.)

Az eddigiek…

• Mi a tulajdonképpeni létező, ami tapasztalati világunk alapjául szolgál?

• Egység, vagy különbözőség?

• Descartes: az egység alapja az egynemű és végtelen tömegfolytonosság, a különbözőség a folytonosság alkotóelemeinek

mozgása.

• Leibniz: a folytonosság útvesztője. A formális atomok (monászok) igazi egységet alkotnak, melynek az alapja nem
mennyiségi.

• Atomizmus: egységes, oszthatatlan, változhatatlan atomok végtelen sokasága. Nem magyarázható így az élő valóság.

• A tulajdonképpeni létezőt, mint egységet szubsztanciának nevezzük (Arisztotelész). Mindaz, ami a jelenségvilág alapja
szubsztancia. Elsősorban az élőlények bizonyulnak szubsztanciának, de végső soron szubsztanciális minden élettelen
valóság is, hiszen máskülönben eltűnne a folytonosság útvesztőjében.

• Ontológiai szubsztanciák természettől fogva vannak. A mesterséges valóság nem szubsztancia. Minden mesterséges
valóság természetes valóságot tételez fel, s rá vonatkoztatott marad.