Filozófia 4. ea.

Dr. Bácsné Prof.Dr. Bába Éva

DE GTK

Természetfilozófia

Természetfilozófia
Témakörei:
 A természetes létező legáltalánosabb nemei,
azok különbözőségei.
 Az anyagi világ egészére vonatkozó kérdés
(kozmológia)

Természettudomány és természetfilozófia:
Eredet közös: mindennapi tapasztalat
TT: Miként kell magyaráznunk a jelenségeket,
hogy prognosztizálni tudjunk? (empirikus)
TF: Mi a természet, mik a természetes létezők,
amelyek a jelenségekben megmutatkoznak?

1
 Porphürioszi fa
szubsztancia
Nem anyagi anyagi

test

Élettelen valóság lélektől áthatott

élőlény

Nem érzékelő érzékelő

érzékelő lény

Ésszel nem rendelkező eszes

ember

Test
Sajátos járulékok:
• Kiterjedés (extenzitás)
• Mozgás (koextenzitás)
• Aktivitás ( = hatnak, visszahatnak egymásra,
minőségi, fajspecifikus egységként jelennek
meg. Szubsztanciális formájuk alapján –mely
formális atomokká alakítja őket- specifikus
(aktív, passzív) potenciával (erővel)
rendelkeznek, melynek révén hatnak egymásra,
mozognak és változnak. E potenciában a
szubsztanciális forma a faj értelmében
bontakozik ki.)

A tér

2
 A tér

• Arisztotelész: A tér fogalmát negatív meghatározással

képezzük a test fogalmából. A tér a helyek együttes
kiterjedése.
Egy test helye az őt körül vevő test határa. A határ ennek a
testnek a tagadása a másik test által, amellyel határos.
Mivel a kiterjedés csak a testeket illeti meg, az űrnek nem
lehet kiterjedése. Az űr levegő, éter (fizika: mező).
A világmindenség egymással határos koextenzív testek
folytonossága, kontinuuma. Véges, mert a testek
folytonossága sem végtelen. Üres tér nincs, mivel csak
olyan test van a térben, melynek határa egy rajta kívül
elhelyezkedő másik test, ha ilyen nincs, ő sincs.
Platon: végtelen létező
Kant: a két tétel elméletileg feloldhatatlan ellentétben áll.

Az idő

Az idő
• Arisztotelész: Az idő a mozgás száma a korábbi
és a későbbi értelmében.
Mozgás nélkül nincs idő. A mozgás az idő anyagi
aspektusa.
Az idő formai aspektusa: a számláló lélek, a
tudattal rendelkező alany. Szubjektum nélkül
nincs idő.
Augusztinusz, Hegel, Kant, Husserl, Heidegger
Nincs üres idő. Nincs idő a testek létezése előtt,
vagy megszűnésük után. Nincs idő az idő előtt,
vagy után.
Véges, vagy végtelen. Filozófiailag eldönthetetlen
(Kant).

3
 Szervetlen valóság

Szervetlen valóság
Két irányzat:
Platonizmus: minden test elemekből : földből, vízből,
levegőből és tűzből tevődik össze. Ezek az elemek
atomokból állnak, melyek geometriai tulajdonságokkal
rendelkeznek.
Arisztotelészi irányzat: átveszi a négy elem tanát, de az
elemeket nem atomisztikusan fogja fel. Elemi
szubsztancia: szubsztancia minden, ami egyfelől
rendelkezik az elem minőségével (pl. víz), másfelől vele
nem azonos fajtájú test határolja. Összetett
szubsztancia: különböző elemek tartós, minőségileg
meghatározott egysége, lehatárolva.
A szervetlen valóságban nem határozható meg filozófiailag
szabatosan a szubsztancialitás.

Élőlény

Élő valóság sajátos jegyei:

- Anyagcsere (Az élőlény sajátjává tesz, illetve
kiválaszt magából valami vele ellentéteset.
Szubsztanciális változás)
- Növekedés (Az anyagcsere lehetővé teszi, hogy
az élőlény maga építse fel magát.
Szubsztanciális forma kibontakozik)
- Szaporodás: célja a fajfenntartása, mint az
egyed célja.

4
Test Élőlény

Kiterjedés Alak
Összetétel Organikus felépítés
Együttes kiterjedés Egyetlen élettér
Keletkezés Szaporodás
Elmúlás Bevégződés
Időbeliség Saját időiség
Egyed faj viszonya Öröklődés

Az élő test
• Az élő test magasabb értelemben alkot egységet a
szervetlen valóságnál. A test az anyagcsere, a
növekedés, és a szaporodás miatt organikusan van
felépítve. A test részei az orgánumok. Az egyes szervek
az egész működésébe illeszkednek.
• Az élő valóság szubsztanciális formája hagyományosan
a lélek. Ma csak az ember a „lelkes”, így életről,
életelvről beszélünk. Arisztotelész entelekheia-nak (en:
ban, telosz: cél, ekhein: birtokol) nevezi.
• Az entelekheia szervezi ép egésszé az eleven test
részeit.
• Az entelekheia határozza meg az eleven valóság
természetes életfolyamatát a keletkezés és a
megszűnés közt.

Teleológia
• A célról szóló tanítás.
• Az eleven valóság az entelekheiában jelenik meg.
Szubsztanciális formájában az élő olyan
tevékenységekre rendeltetett amelyek révén eléri a
számára lehetséges fejlettséget, ami egyben
létrejöttének célja. Ez a cél, mint lehetőség (potencia)
élete első pillanatától fogva jelen van benne, s az élete
során megvalósul(hat).
• A szaporodásban az élő egyed entelekheiája a fajra
irányul. A fajok is teleológikusak, a nemek keretén belüli
teleológia miatt keletkeznek és múlnak el. A nemek a
szervetlen valóságot is magukba foglalják. Így a
természet teleológikusan rendezett egésznek
mutatkozik.
• A valóság kozmosz és nem káosz, ami valóságos,
egyben ésszerű is

5
 Animális létezés

• Az állatok és az ember animális létezők.

Érzékelő lények.
• Érzéki megismerés (észlelés)
• Érzéki törekvés (ösztöneik által vezérelve
reagálnak)
• Önmozgás (fajspecifikus módon
mozognak az életterükben –
szenzomotoros összefüggés)

Evolúció

Evolúció
• Az evolúció annak elmélete, hogy miként
fejlődtek ki a fajok a törzsfejlődés során.
• Filozófiailag: Mennyiben ad elégséges
magyarázatot ez az elmélet arra, hogy az
evolució során ontológiailag magasabb
szintet képviselő valóság keletkezik a
megelőző alacsonyabból?

6
Köszönöm a figyelmet!